Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-28 / 17. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. február 2fe. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRA EMLÉKEZÜNK A gátépítésnél felváltva dolgozik 2—2 órát két men­tó, Munkájukat pihenőben lévő társaik figyelik s ha megszűnik a mozgás, azonnal ott vannak. Az ott lévő mérges gázból néhány szippantás elegendő s bekövetkez­het az ájulás, majd a halál. Éppen ezért munkájuk nagy fegyelmet és szakértelmeit kíván A tűz tovaterjedését és a levegő elzárását gáttal aka­dályozzák meg. Előbb egy deszkagátat húznak, amelyet szalmás sárral tapasztottak meg. Miután ez megtörtént, kettős falat húznak, s középre föld kerül, amelyet dön- göléssel tesznek keménnyé. S ha néhány hét múlva a bányatűz megszűnik, újból megindulhat a széntermelés, s a mentők pedig jelentik: teljesítettük kötelességünket. (Fotó: Szabó) A forradalmi átalakulás H /\ egyik legnagyobb 2 #\ problémája vetődött fel tegnap az állam­titkárok gödöllői tárgyalása Halkalmából: mi lesz a nagy finemzeti érdekkel a mai osz- Mtozás éhes és szomorú való­sságában. M Gödöllő a Grassalkovich főhercegek örökségéből bank- Mhézre jutott s attól vásárolta =meg a magyar állam 1867- gben s felajánlotta koronázási giajándékul a királynak. Fe­lg rencz József nála szokatlan gnagylelkűséggel (mert csak fgBécsben volt bőkezű fejede­lmem, nálunk csak bőmarkú Mvolt), az ajándékot vissza- Madta a nemzetnek, a maga főszámára csupán a kastélyt s ga vadászati jogot tartotta l'ineg. így azóta valóban álla- gmi gazdálkodás folyt ezen az ^uradalmon. H Most a Földművelésügyi gMinisztériumban az a kitűnő ffidea van, hogy ezt az uradal­mamat, mint három törvény ál­ltai is védett s e célra kije- Mlölt birtokot, ki kell képezni =a magyar földművesképzés Migazi központjává. Ide kell Shelyezni a legfőbb gazdasági Makadémiát, ide kell hozni Bu­ndáról a kertészeti tanintéze- Mtet, amelynek a Gellérthegy Maidalában kevés és rossz Mföldje van s amellett nem is Mvaló a fejlődő város köze- Mpébe. Már itt van a méhé- Mszeti tanintézet. Lehet itt fel- í= állítani burgonyakísérleti te- filepet, baromfitenyésztési inté- Mzetet: szóval a gödöllői ura- Mdalomból, amely eddig sem- Mmi nemzeti célt nem szolgált, Megy csapásra meg lehet te- Mremteni a jövendő magyar fagazdasági kultúra ideális góc- lipontját. MÖRICZ ZSIGMOND: Egy koronagyémánt s ezer koldustarisznya (1919. február 26.) így ez az egy koronagyé­mánt az egész ország drága gyémántjává lenne, amely örök időkre áldást hozna az egész magyar mezőgazda­ságra. E a Rácz Gyula államtit­kár nagy ideálja, amelyért ez a szívós és kemény ember harcol. Szemben áll azonban a gyé­mánttal ezer koldustarisznya: Gödöllő lakosságának vagyon­talan családjai, akiket ki kell elégíteni, mert joguk van rá a forradalom jogán. Gödöllőn az 1910-i statisz­tika szerint volt 3058 kereső. Ezek közt 814 férfi földmű­velésből, 855 iparból élt. A földművesek közt 197-nek volt vagyona, s 617-nek nem volt semmije. (156 cseléd, 296 gazdasági munkás, 200 nap­számos.) Az iparosok közt 358 a segéd. Nagyon könnyű számvetéssel el lehet hinni a gödöllői iparosok képviselő­jének azt az adatát, hogy van 1000 felnőtt férfi, akinek szüksége van itt földosztásra. M ost ezer embernek tíz holdjával, ameny- nyit a helybeli föld­munkások szónoka kívánt, tízezer holdra volna szüksége. A gödöllői korona­uradalom azonban összesen legfeljebb ezerötszáz hold szántóföldből áll. (Az erdő­séget felosztani egyelőre nem lehet.) Hol lehet most megoldást találni? Ez a nagy kérdés az egész országban: a lehetősé­gek s az igények között. Ha Gödöllőn meg lehet találni egy szerencsés megoldást, ak­kor bizonyára mindenütt le­het. Már a tegnapi tárgyaláson kibontakozott egy alapvető elv: nem az a nép kielégíté­sének a módja, s nem is az a nép kívánsága, hogy a személyek számára földet kell teremteni a föld alól is, hanem az, hogy a meglevő értékeken egyenlően osztozza­nak s hogy maguknak bol­dogabb jövőt teremthessenek az eddiginél. E zt tekintetbe véve kitűnik, hogy Gödöl­lőnek, mint minden egyes helynek, speciá­lis helyzete van. Gödöllő nyaralóhely. A természetes fejlődés is annak indította. Ezt ott mindenki tudja. Ök tehát nem akarják elpusztí­tani a régi királyi parkot: minden gödöllői tudja, hogy az egy nagy kincs s nagy ér ték és több haszna lehet be­lőle az egész népnek, ha meg­marad ez a ritka nevezetes­ség, mintha egyszerűen szét­darabolják. A népakarat tehát úgy kezd kialakulni, minden felső vagy külső befolyás nélkül, hogy a királyi kerteket meg kell hagyni, de körül a szé­léből le kell vágni annyit, hogy utcát s házhelyet le­hessen adni belőle nagy tö meg embernek, kisiparos, kis* kereskedő elemnek. Ezek eg§ háromszázöles házhellyel, de még ennek felével is jobban; megvethetik Gödöllőn a jövő-; fűket, mint a távoli hegyek: között egész birtokkal tudják az odavalók. Öröm volt látni azt, hogy. az emberekben nincs meg az a vad vandalizmus, amelytől: félteni kell az ország régi kultúráját s jövendőjének fej■» lődését. Szabadlábra kell engedni; az emberek akaratát s min* denütt meg lehet találni azt az áldott középutat, amely a biztos fejlődés záloga. A gödöllőiek tegnap égik pompás kertváros alapjait rakták le: házhelyekkel ki* vánják végig szegni Mária* besnyőig az egész útvonalatk földet kívánnak az uradalom- tói a város egész körzetének fejlesztésére s a királyi park olyan szabályozását, hogy c város közepén ne feküdjön». mint egy gyilkos és gyilkoló holttetem, amelyről mint ők mondták, csak annyit tudott a világ, hogy itt történnek azok a híres királyi gazsá­gok, hanem azt tudják meg ezentúl, hogy Gödöllő él és virágzik s itt boldog a nép.” E zt akarja nemcsak a gödöllői nép, de az ország egész lakos­sága: amit az ország kormánya félt, azt maga a nép is félti. Nem kell tehát rettegni attól, hogy a nép pillanatnyi éhségében tönkre teszi a jövőt. Csak szervezni és vezetni kell a népet s ak;■» kor végrehajtani az ő aka­ratát: az lesz a legbölcsebb törvény. Meg egy utolsó megbeszélés. Kosári Vencel, a csapat parancsnoka ismerteti a feladatokat Sótér Gézával, Mar­tinovics Lászlóval, Szűcs Vincével és Győri Ferenccel. A csutora felkerül a szájra és az orra és így védve a mér­ges gázok ellen elindulnak a veszélyeztetett szakaszra. NYUGDÍJAS KLUB i zagyvapAlfalvAn ! Szerdán este Zagyvapálfal- jván, a bánya-telepen is meg- ! alakult a nyugdíjas klub. A | mintegy 75 idős munkás szá- e mára szép helyiséget bizto- fsítottak a helyi szervek. A \ klub tagjai célul tűzték ki, \ hogy szervezetten résztvesz- ímek a felvilágosító munká­iban, a fiatalok nevelésében, é emellett saját szórakozásukat iis biztosítják. mölcs. 64. Vissza: férfi­név. 65. A sav igéje. 66. Fölad m. hangzói. 68. Vizi áUat. 69. Vissza: ő németül. 70. Orahang. 71. Szintén. 72. Hamis, nem őszinte. 76. Magasra emelé. 78. Személyemre. 79. Ennyit kapunk, ha ebből a számból elveszünk hetvenet. 81. Illat. 83. Gyakran „emlegetett” rokon a családban. 84. Női becenév. Függőleges: 2. Kína m. hang­zói. 3. Az árúnak van. 4. Alul. 5. Vissza: szárnyasok testét fedi (névelővel). 6. Mint vlzsz. 1. sz. 7. Fordított helyhatározó szó. 8. Olaj - idegen nyelven. 9. To­va m. hangzói. 10. Balaton mel. lett! helység (utolsó kocka ket­tősbetű). 11. Anyag-részecske. 12. Tüzelőanyagod. 13. Betű - kiejt­ve. 14. Második kérdésünk (folyt, vizsz. 82. 74 és függ. 59. sz. so­rokban. 16. Opera címe. 18. Női név. 22. Az egyik elektromos sa­rok. 24. Varró-kellék. 26. Az SZTK előde. 27. Visszavár. 28. Magot szór a földbe. 30. A leg­mélyebb pont id. neve. 32. Gyüj­| Az SZKP XIX. kongresszusán a hétéves keleti részének fejlesztésére. Néhány leg­Iterv elfogadott irányszámai alapján jelentős fontosabb iparágban az alábbiak szerint osz­\anyagi eszközöket fordítanak a Szovjetunió lanak meg a beruházások: Nyugati rész Keleti rész = Szén = Acél = Finomított réz = Aluminium temény-tartó. 33. Híres növény­tannal foglalkozó tudós volt. 34, Favágó eszköz. 36. Római hár-. más. 38. Bibliai alak. 43. Visszás nem megy tovább. 44. Névelő,, vei: fanyar, rossz ízű folyadék. 47. Mint függ. 8 sz. 48. Félig elő­tárt. 49. (első kocka két betű); 50. Angol fiúnév. 52. NES. 55. Bizonyos időszak. 57. Égési tere­lnék. 60. Nem a másikon. 61„ Házi szárnyas. 63. Kerti növény; 65. Kérdőszó. 67. Kocka — lati­nul. (ékezet fölösleg). 71. Inniva­ló. 73. Vízi növény. 74. Nem sű­rű. 75. Középen kinéz. 77. RZt 79. Kicsinyítő képző. 80. CN. Az oó és az öő betűk közötti nem teszünk különbséget. Beküldendő: a két kérdésünk­re adott válasz, valamint a VA-- SARNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: március 4. Multheti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Richard Wagner, - Szigligeti Ede3. - Csipkerózsika, - Róma alapí­tója. H Cement H Villamosenergia |Fa Könyvjutalmat nyertek: Erdőé? Mária Balassagyarmat, Mező Sán­dor Salgótarján, Herencsényi La­jos Nőgrádsáp. A könyveket postán küldjüfc el. ■WHUUI1I! jNőgrád megyéhez szegődött a szerencse A nógrádi szénmedencében • bányászkodás már lassan egy évszázada folyik. Koráb­ban nem volt tervszerű mű­velés, csak a felső telepeket fejtették. A századforduló ide­jén még nem voltak osztályo­sék, csak darabos szenet ter­meltek. A rakodás villával történt, s a szénpor minde­nütt a vágatban maradt. A lefejtett bányatérségekben bár omlasztottak, ám a levegő út­ja nem záródott el teljesen. 6 így született meg a mai bányászkodás egyik veszedel­mes ellensége, az öngyulladás! révén keletkezett bányatűz. j Ez történt Kóna-bányán, a; Vecseklő lejtaknában, az I.j siklóban is. A széntelep meg-! gyulladt, s a környező vága-l tokát elöntötte a nagy meleg! s az ezzel együtt járó mérge-! ző gázok. A fejtéseken leállt! a munka, a dolgozókat más! bányamezőbe telepítették át.; S megjelent az önkéntes ro­hamosztag, a bányamentők! csapata, hogy felvegyék a harcot a vörösen izzó bánya- tűzzel. Megyénkben is egyre többen próbálkoznak a szerencsével, he­tenként csaknem 100 000-en, amely előbb utóbb mindenkit utóíér. Megyénk lottózóira az új év új szerencsét hozott. Csaknem min­den héten akad a számtalan kis : nyerő között boldog négy talá- j latos nyertes is A 4. héten pél­dául Salgótarjánban, nyertek ; 92 000 forintot, a 6. héten Job- ! bágyiban 39 000 forintot, míg a j 7. héten ugyancsak Salgótarján- : ban két fogadó ért el négy ta­lálatot, egyenként 120 000 forin- í tos nyereménnyel. A tárgynyeremény sorsoláson : is több fogadó jutott nyeremény- : hez. Salgótarjánban televízió, jH Panni robogó, éléskamra, utal- Üvány, fényképezőgép, ágynemü- Ü csomag, kerékpár, rádió, 5 000 H forintos vásárlási utalvány lelt H gazdára. Zagyvapálf alván rádiót H és fémbútort, Nagybátonyban Hj fémbútort és rádiót, Mátravere- §|bélyben tangóharmónikát, Alsó- ==petényben és Nagylócon motor- Ü kerékpárt, Szalmatercsen pedig M televíziót nyertek a fogadók. kérdésünk (folyt. ViZSZ. 15. 48 és függ. 49). 17. Mutatószócska. 19. Vissza: ö szovjet nyelven. 20. Allatlakás. 21. Vízparti állat. 22. Igekötő. 23. Budapest melletti város. 25. For­dított helyhatározó szó. 27. Vissza: A sav teszi. 28. Hatvan melletti köz­ség. 29. Vissza: római császár volt. 31. Néve­lővel: feladvány, rejt­vény (utolsó kocka ket­tősbetű). 34. A görög ABC második betűje. 35. Érzelmi. 37. Fordí­tott férfi becenév. 38. Mosdótál. 39. Iskolában kell fizetni. 40. Bona m. hangzó. 41. Spa­nyol város. 42. A ki­nin m. hangzói. 43. A hold klasszikus neve. 45. Azonos mássalhang­zók. 46. Zóna fele. 48. (utolsó kocka két be­tű). 50. Távirati hang. 51. Egy — idegen nyel­ven. 53. Névutó. 54. Vajon ő tulajdona? 55. Vissza: ez a szó a pa­nasz szava. 56. Fordít­va szükséges! 58. Csa­vart. 61. Megszólítás. 62. Fanyar ízű gyű­VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom