Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-28 / 17. szám

1S5Í. fel»í’uác 2*. NÓGRÁDI népCjsaq 7 Miért csak a füstös kocsma? ■■HBMBBHnnH *EagsreiMig<*«ma*jqaa^ ry ii^aKiMMBWww»gi[fiéiHtmiwi’iiiin u-* ■». Angol lapok Macmillan látogatásáról és Eisenhower sajtóértekezletéről |V aponta kanyarognak 1' a zölctrefestett mun- kásautók a szilváskői völgy szerpentin útjaiin. Hordják a községekből naponta há­romszor a föld mélyének dolgozóit a rónai üzemegy­ség bányáihoz. Ceredröl, eb­ből a völgyibezárt községből is naponta közel 300 kérges­kezű ember indul a busz­megállóhoz, hogy munkába menjen. A községnek mint­egy 15 százaléka űzi a bá- nvászm es tér séget. Akad kö­zöttük kétlaki is olyan, aki 8-10 hold földdel rendelke­zik. Ezek a bányászok azok, akik egy részével az üzem­ben mindig baj van. Ha megindul a földművelés, vagy betegek, vagy hiány­zók, s ha ott vannak, sem erőltetik meg magukat. Ez azonban szerencsére a ki­sebbség, s hamarosan már felcserélik a kétlakiságot: vagy bányászok, vagy tsz- tagok lesznek. A többség azonban a bányai fizetéséből él meg. * Ha napközben valaki a falu főterén száll le a busz­ról, könnyen meggyőződhet arról, hogy az itt lévő em­berek szeretnek szórakozni. S ehhez nem kell más, mint követni az itt lakókat a szövetkezeti kocsmába, aho­vá — mint méhek a virág­ra — járnak. Ám oda más kocsmáktól eltérően nem csak italozni mennek. A fehér kisüstitől, vagy a habzó sörtől nagyobb von­zóerőt gyakorol az egyik sötét sarokban elhelyezett billiárd asztal. Az helyes, hogy van egv szórakozási eszköz az italboltban, az azonban már nem megen­gedhető, hogy 18 éven alu­liak is látogassák, s főleg szeszesitalt fogyasszanak. Bár iskola is lehetne a kocsma, mert kiskorú. tanköteles gyermekek is úgy járnak ki be az ajtón, mint otthon a lakásukban. A Cereden élő lakosság —. s elsősorban az itt élő ipari munkások — szomjazzák a kultúrát. a szórakozást. Ha a faluszin- ház látogat el a faluba, szinte közelharcot vívnak a jegyekért. Ugyanez mondha­tó el a filmelőadásokról is. A kívülről jött szórakozta­tás mellett a szunnyadozó öntevékenység is fellelhető. Egy ceredi látogatás Vám egy színjátszó csoport — zömét bányászfiatalok te­szik ki — amely legutóbb a Figaró házassága című da­rabot adta elő. Ez azonban kevés, mert kampányszerű­ség jellemzi. íratlan tör­vénnyé vált, hogy színdara­bot csak egy-egy jelentő­sebb ünnepre tanulnak. Ám az ünnepek között nagyon sok munkáshétköznap és szürke vasárnap húzódik meg. S ezalatt a községben szórakozásról nem lehet beszélni. * A faluban van kultúrház, amelynek programja nem mondható megfelelőnek. Az itt élő emberek — bányász vagy földműves — rende­zett anyagi körülmények kö­zött élnek. Ha arról volna szó, hogy a kultúrház le­gyen napközben is nyitva, minden bizonnyal, örömmel fogadnák, sőt nem rettenné­nek vissza attól sem, hogy megnyissák erszényüket pél­dául fűtőanyagért. S ha ez megtörténne, nem a szövet­kezeti italbolt lenne a fa­lu központja. A 'biliárd mel­lett folyóiratok, újságok is eljutnának a dolgozók kezé­be. Sőt a gyerekek sem borgőzös levegőben, károm­kodások között tölthetnék el szabadidejüket. Ottjártamkor több ipari munkással beszélgettem. Vi­lágosi József, a rónai üzem­egység dolgozója fejezte ki magát a legtalálóbban. — Szorít a cipő, érzem, hogy maholnap kisfiam is többet tud, mint én. Tanul­Ismeretes,, hogy a kor­mány 1959. január 1-től évi 220 millió forintot biztosí­tott a pedagógusok fizetésé­nek emelésére. A Művelő­désügyi Minisztérium most adja ki a bérelőleg folyósí­tást, amely szerint a kéthavi különbözetet folyamatosan, de legkésőbb március 3-ig — a fizetés kiadásával egy­idejűleg — ki kell fizetni. Az új utasítás az eddigi­eken kívül kiterjed a nép­művelési, tanulmányi és if­júságvédelmi felügyelőkre is. ni, művelődni kellene, de nem tudom hogyan. Igaz elhatározásnál többre is képes, mert kezei között forgatja a kölcsönzött köny­veket, de ettől többet akar. Ugyanezt mondhatnám el az itt élő munkások nagy többségéről is. Nem vélet­len, hogy a párt művelődési politikája, a KISZ KB. leg­utóbb hozott határozata nyomatékosan felveti: töb­bet kell foglalkozni a vi­dékről bejáró munkások helyzetével. Ma már túlju­tottak azon, hogy egyetlen olvasmányuk a kalendárium. A sötétség, az elmaradottság azonban további felemelke­déstől még mázsányi súllyal húzza vissza őket. Még ki­sért a régmúlt felfogás. Eszem, iszom, alszom, ezt csinálta apám, jó ez nekem is. Azonban már egyre több azoknak a száma, akik át­lépik a maradiság határát. S hogy mégsem jutnak előre? Jóakaratuk, igyekvé- sük önmagában kevés. Erős kézre várnak, amely kive­zeti őket a jelenlegi kátyú­ból. Külső segítségre vár­nak, amely tovább viszi őket. * A z ipari üzemek kom- ™ munistái taggyűlésen tárgyalták meg a párt mű­velődési politikáját. A kö­vetkező lépés: a faluba is eljusson. S ha ez megtörté­nik, elveszti varázsát a biliárdasztallal rendelkező füstös kocsma. A bérrendezés feltételeit azokra a pedagógusokra is kiterjeszti, akiknek alkalma­zása megbatározott időre — két-három hónap stb — szól. A kormány határozatának (megfelelően két új alapbér jellegű pótlékot is bevezetnek. Az egyik a mérnöktanárok részére fizethető mérnöki pótlék, amelynek összege a tervezet szerint 400 forin­tig terjedhet: a másik, az általános iskolai napközis pótlék, ennek összege egy­ségesen 140 forint. London: Az angol lapok azzal vádolják a többi nyu­gati szövetségest, s főként Eisenhowert, hogy a helyze­tet szükségtelenül kiélezi. A Times washingtoni tudó­sítója szerint Eisenhower szo­katlanul éleshangú kommen­tárját talán jórészt Dulles tá­volléte sugallta, minthogy azonban az elnöktől szárma­zott, erősítette azt az általá­nos benyomást, hogy a berli­ni helyzet visszakerült a vál­ság légkörébe, az elnök ismert misztikus hangú ellenvetéseit emelte ismét a csúcstalálkozó ellen. A Daily Mail vezércikke nagyon jelentősnek tartja, hogy a leggyorsabb és a legerősebb visszahatás Hrus­csov beszédével szemben ame­rikai forrásból jött. A Daily Herald New York-i tudósítója jelenti: „Szegény öreg Macmillan, most Eisen­hower megtorpedózza a csúcs- találkozó reményét” címmel: Washingtonban azt várják, hogy Eisenhower tartózkodik majd a német kérdés nyilvá­nos kommentálásától, míg Macmillan a Szovjetunióban van. Washingtonban most kétségbeesett a hangulat, s a politikai torzképeken sűrűn szerepel Chamberlain mün­cheni esernyője. A szovjet- amerikai kapcsolatok olyan mélypontra zuhantak, mint a közép-keleti válság idején. Egyes amerikaiak szerint or­szágunknak május 27-re fel kell készülnie minden eshe­A nem alapbér jellegű pótlékok közül az étkezte­tés szervezéséért járó díjat, a több tanerős óvodáik óvó­női is megkapják. A tiszte­le tdí jak közül a diákottho­nokban, a nevelőotthonok­ban, valamint az iparitanu- ló-otthonokban működő mel- lékhivatású nevelők díja 360 forintról 500 forintra emelkedik. A tanulmányi felügyelők a képesítésük és szolgálati idejük szerinti törzsfizetésen kívül, havi 500-600-700 forint pótlékban részesülnék. A Daily Mirror írja rend­kívül feltűnő beállításban: — Macmillan azért ment Moszkvába, hogy nyugodt megbeszéléseket folytasson Hruscsovval. Kitűnő eszme volt! Őrültség ezeket a meg­beszéléseket ebben a korai stádiumban kudarcként vesz­teségszámlára írni, csak azért, A Szovjetuniónak a berlini kérdés megoldásával kapcso­latos nagyjelentőségű javasla­ta óta a sajtó rendszeresen foglalkozik a kettészakított város problémájával. A 884 km2 területű, tehát hazánk fővárosa te­rületénél másfélszer nagyobb Nagy-Berlin 55 százaléka, az­az 481 fcma az amerikai, brit, illetőleg francia szektor- hoz tartozik. A három nyugati hatalom szektorát 1948-ban politikai­lag kiszakították Berlinből és közigazgatásilag Nyugat-Ber- lin néven egyesítették, a vá­rosrész azonban közigazgatá­silag nem tartozott a Német Szövetségi Köztárasághoz. Az amerikai szektorban 1 090 000, a bri't szektor te­rületén 670 000, a francia mert Hruscsov kemény beszé­det mondott. Eisenhower azonban sokezer mérföld tá­volságban, hivatalosan és tu­datosan hideg vizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcstalálkozóhoz fű­ződött. Eisenhower komoly baklövést követett el. Be kel­lene látniok, hogy előbb- utóbb csúcstalálkozó lesz. szektoriban pedig 470 000 em­ber lakik. így Nyugat-Berlin összlakossága 2 230 000 fő. A berlini demokratikus szektor területe 403 kma, la­kosainak száma 1 180 000 fő. A Nyugat-Berlinbe vezető légi, szárazföldi és vízi út­vonalak a Német Demokrati­kus Köztársaság felségterüle­tén haladnak át (térkép: jobb­sarokban, fent) Nyugat-Berlin idegen testként ékelődik az NDK területébe és ugródesz­kául szolgál a szocialista or­szágok elleni kém- és szabo­tázscselekmények végrehajtá­sára. Ennek megszüntetését célozza a szovjet javaslat, amely szerint Nyugat-Berlin (esetleg az ENSZ ellenőrzése alatt álló) szabad várossá válna. Hortobágyi András tőségre. Március 3-ig minden pedagógus visszamenőleg megkapja felemelt fizetését Berlin a kettészakított város MEGÁllAPODÁS SZERINTI KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK a NÉMET. SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG es NYUGAT BERLIN között HAMBURG, ,:<í: 8"'-n hj:d/d •- . Metrorfisur Ml^ *ery B JJA kprr. kot pont .VpiasI ''•joQrí' rao-ó <f#onjS sfex nvugjfi rtpu'o.'e'r Felejthetetlen utazás — Képek Odessából, Krímből és a Kaukázusból VII. Bármennyire is szeretném olvasóim elé varázsolni a látottakat, úgy érzem nem sikerül. Nem is sikerülhet, mert még a fényképezőgép lencséje sem képes vissza­adni a Krím természeti szépségét . és színpompáját. Ezt látni kell! Így van ez a félsziget, utolsó kiemelkedő látnivaló­jával, a Jaltától 7 kilomé­terre fekvő Nikitában lévő botanikus kerttel is. Az 1812-ben Szteven botanikus alapította kert ma 280 hek­táros (1 hektár 1,74. hold). Itt mintegy hétezer fajta jól meghonosodott növényi kultúra található a világ minden tájáról, elsősorban Kínából, Japánból, Dél- és Nyugat-Európából. A 22 hektáros gyűjteményes te­rületen, több mint 1400 faj­tája van összegyűjtve a fák­nak és bokroknak. Benne gyümölcsfaiskola is működik, amely ellátja a Krímet, Uk­rajnát és a Kaukázust ne­mesített csemetékkel. Az 1917-ig magánkézben lévő kert a Leninről elnevezett Mezőgazdasági Tudományok összoroszországi Akadémiá­jának kezelésében áll, ahol laboratóriumok, melegágyak és pálmaházakon kívül gaz­dag könyvtár, sőt seabadté­ri színház is működik. Olvasóimat hely hiánya miatt csak futtában vezet­hetem végig a Krim kin­csesházának méltán nevez­hető kerten. Érdekességei közé tartozik a legyező pál­ma, a 130 éves libanoni cédrus és az olaszországi fe­nyő. Szép példány az 500 éves, bogyós termést hozó tiszafája, amely a föld har­madkorának kihalt tűlevelű fajtájának .képviselője. Meg­csodáltuk a 70 éves mamut­fenyőt is. Ez a Szovjetunió óriásfenyői között a legma­gasabb példány. Megtudtuk, hogy a tűlevelűiknek ez a fajtája Kaliforniában 4 ezer évig is elél és magassága a 150, szélessége a 25 métert is eléri. Kíváncsian vizsgál­tuk a 100 évig is elélő, zöld­színű kínai bambuszt, mely miután 2 hónap alatt 7 mé­tert növekedett, megáll a fejlődésiben. Érdekes volt a mexikói sarok parafaligete és a yucca, a fehér fürtvi­rágú pálmaliliom. Ezek kö­zelségében találhatók a 100 éves olajfák, valamint a télen piros és a nyárra sár­gára szineződő törzsű korall- £ák. Szépek és érdekesek voltak az ágas-bogas mexi­kói kaktuszok. Hosszan el­néztük a szomorú cédrust, melyből a Szovjetunióban csak 4 példány van nyilvántart­va. Kíváncsian hallgattuk a szappanfáról és a vízben elsüllyedő köves tölgyről, a szakértő magyarázatát. Hosz- szasan időztünk a trópusi őserdőkben gyakori és 500 évig is elélő liánnál. Itt az egyik példány belenőtt egy hatalmas fába, kiszívta an­nak a nedvét és most ő ma­ga zöldéi tovább. Felkeltet­te figyelmünket a selymes tapintású, magasnövésű pampafű is, s alig hittünk a szemünknek, a 20 méter hosszú ágú tölgyfa láttán. Egészen felvidultunk, ami­kor a narancs, citrom és fügefákat, valamint a ba­nánt megpillantottuk. Őser­dőben éreztük magunkat, amikor végigsétáltunk a hosszú pálmasoron. A német megszállás a bo­tanikus kertnek sem ke­gyelmezett. Tönkretették a már azóta újraépített szin- pompás rózsák ezreit és el­rabolták 60 ezer lapos herbáriumát is. Ez azonban a háború után szerencsésen Németországból visszake­rült. Szóljunk egy-két szót Jal­ta történetéről is. Alapítá­sának pontos ideje nincsen megállapítva, de Ihn Edrizi, a XII. századi arab geog­ráfus már említi munkájá­mm v i&t ,, * £\f Részlet a krimi tengerpartból ban. Nem lehetett nagyje­lentőségű. Még a múlt szá­zad 70-es éveiben is kisebb járási városka volt. 1825- ben telepítették a szőlőjét is; francia, spanyol és por­tugál fajtákat honosítottak meg, majd megkezdődött a tudományos kutatás is. A szovjet hatalom éveiben épültek szanatóriumai, egész­ségügyi intézményei és er­re a célra vették használat­ba palotáit is. 1921-<ben már 26 ezer lakost számlált a szovjet Riviéra gyöngye, amely nemrég még az orosz előkelőségek szórakozó és üdülőhelye volt. Azóta meg­kétszereződött a népessége, s nyaranta tízezrek pihen­nek és gyógyulnak a kedve­ző klímájú városban. Jalta falai közt megfor­dult Puskin és Lomono­szov is. Emlékezetükre ut­cát neveztek el. Itt töltötte 1904 júliusában, a Németor­szágban elhúnyt Csehov is utolsó éveit, 1898-tól 1904­ig élt itt. A múzeummá át­alakított lakóháza előtt sű­rű sorban várakoznak be­bocsátásra az érdeklődők. Itt írta többek között a nagy író a Három nővér c. regényét és itt találkozott első ízben Gorkijjal. Jalta igen forgalmas, jól­lehet vasút nem jut el ide. A forgalmát igen sűrűjára­tú autóbuszok és hajók bo­nyolítják le. A kikötőben a hajók tömege horgonyoz. Itt találkoztunk Szovjetunió második legnagyobb sze­mélyszállító hajójával is, az Admirál Nachimowal. Jal­ta egyúttal a Krim déli ré­szének üdülési és közigaz­gatási központja és egyben az egész félsziget közleke­dési csomópontja is. Iskola­város is. Középiskolái közül kiemelkedő az 1924-ben lé­tesített, déli speciális kultú­rák technikuma. Már nagyon gyorsan múl­nak a percek. El kell válni ettől a csodásrfekvésű kikö­tővárostól, amely az év leg­nagyobb részében verőfény­ben úszik. Utolsó pillantás még a hatalmas Lenin szo­borra, a monumentális párt­bizottság! székházra, a szebb­nél-szebb épületekre, a né­metektől felgyújtott, de az egy-két nap múlva megnyí­ló és még szebbé varázsolt hajóállomásra, s máris a hajón vagyunk. Éjjel 12 óra­kor a szovjet himnusz hang­jaira megmozdult tengerjá­rónk hatalmas teste, ho|(y megállás nélkül 31 órás út­tal elvigyen bennünket Ba- tumiba, a török határ köz­vetlen közelébe. Eltűntek lassan a város körvonalai, elhalványultak annak fényei, de ahogy tá­volodtunk ettől a kedves helytől, úgy vésődtek szí­vünkbe még élesebben a krimi napok emlékei. Ahogy növekszik a távolság az ukrajnai Krím-félszigettől, úgy válik mind értékesebbé az a tulai ezüst emléksza­movár, amelyre az ügyes kezek e pár szót vésték: „Krim-Jalta, 1958. szeptem­ber 18-20”. (Folytatjuk) Dr. Gajzágó Aladár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom