Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-21 / 15. szám

Í1S59. február 21. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Megindult a tőid Hollókőn Nagy a sürgés-forgás %ollókői utcán. Az emberek 'Arzik a tavasz leheletét. Vé- •sgig az utcákon férfiak ■nők, gyermekek csákányoz­nák a köves talajt, hogy minél előbb elkészüljön a község vízvezeték rendsze­re, amely már régi vágya volt a falu lakóinak, hiszen ■'a kősziklákra épült kis fa Hubán nem egy nyáron ko moly erőfeszítést követelt az ivóvíz beszerzése. Most hogy mély árkok húzódnak az utcákon. olyan képet kölcsönöznek a kis hegyi falunak, mintha csatatér lenne. Ennek ellenére, nem 'bánják a hollókőiek ezt az ideiglenes falu elcsúfítást, 'mert ha bánnák, nem szor­galmaznák olyan lendülettel az árkok ásását. Nagy esemény a vízveze­ték készítése is, mégsem 'homályosíthatja el a másik ’•nagy eseményt, amelynek 'főhadiszállása a községi ta­kácson van. Nem másról, mint a mezőgazdaság szoci­alista átszervezéséről van •szó. Ennék érdekében tár­gyalnak az emberek a ta- 'nácsházán. A A munkákban résztvesz '.Szétesik Pál járási KISZ 'titkár, aki két hete jött a faluba. Akkor csend, és tél- végi nyugalom honolt a kis házak között. Az emberek, bár beszéltek róla, de még kém tudták hogyan indul­janak meg azon az úton, amely a jövőbe vezet. Ami­kor a párt küldötte megje­lent a falúban, a falu ve­zetői: a községi párttitkár -a tanácselnök vele együtt megbeszélték a tennivaló­kat s ígv rövidesen meg­tartották a kommunisták a 'taggyűlést, amelyen a köz- 'ség vezető ereje, a párttag ság földdel rendelkező ré sze úgy döntött, hogy ter­melőszövetkezetet alakít. A tanácselnök, Mikula Kálmán 3, Herezeg István párttitkár 2, Nagy Miklós (király) 6, Komlós József 1.5, ’Nagy Bertalan 1 kh földdel lépett a közös gazdálkodás -útjára. A KOMMUNISTÁK PÉLDAMUTATÁSA "megnyugvással töltötte el a vközség lakóit. Másnap fu­tótűzként terjedt el a falu­iban, hogy megkezdődött ’Hollókőn is a mezőgazdaság ‘szocialista átszervezése. A ■taggyűlést követő napon Balogh Lajos járási tanács­tag, két lóval — mivel föld­je nincs, — Gondos János pedig három hold földdel lépett a szövetkezetalakítók 'közé. így most már elkezdődhe­tett a felvilágosító munka. A termelőszövetkezeti gon- ’dolat első hívei elindultak :a faluba ,hogy maguk köré tömörítsék mindazokat az ‘erőket, amelyek képesek az új szolgálatéiba lépni. A helyi agitátorokat a járási (pártbizottság is megerősítet­te. Kiküldött elvtársikat, -akik segítettek a felvilágo­sító munkában. Szombaton, 'vasárnap kijöttek a salgó- 'tarjáni üzemekből az, -ÉMASZ-tól, a MESZÖV-től is segíteni. A dolgozó pa­rasztság kérte, hogy a zsunypusztai tsz tagjai is jöjjenek ki, mert mögöttük több mint tíz éves termelő­szövetkezeti múlt áll. Az okos meggyőző érvek falra- ’hányt borsó gyanánt nem hullottak a földre, mert a -dolgozó parasztság itt is meg­indult a közös gazdálkodás -útján. Szabó János, Szabó Elek, Szabó János (janák), lépett a tsz alakítók egyre duzza­dó táborába. Ezután már gyorsabban ment a szerve­zés, az agitátorokat szíve­sen fogadták, hosszasan be­szélgettek velük, s felvetet­ték aggályaikat. A legtöb­ben attól félnek, hogy a termelőszövetkezetben csök­kenni fog jövedelmük. Az agitátorok bebizonyították a környező tsz-ek példáival, hogy a termelőszövetkezetek­ben a termésátlagok állan­dóan emelkednek, s maga­san a hollókői gazdák ered­ményei felett vannak. Fog­lalkoztatja az embereket, hogyan biztosítható az egyetértés a tagok között? Erre a legszebben a zsuny- pusztai tsz tagok, saját pél­dájukkal tudtok válaszolni. Felvetődött az is, mi lesz a magukkal, tehetetlen öre­gekkel? Erre is megnyugta­tóan tudtak válaszolni szin­tén a meglévő tsz-ek pél­dájával, ahol nyugdíjjal és különböző szociális intézke­désekkel segítik az idősebb embereket. A KISZ tagok is példát mutatnak. A belépők között öt KISZ fiatalt találunk, akik szüleiket is szeretnék meggyőzni ügyük igazáról. A felvilágosító munka ál­landóan folyik. Szerda es­tig 36 BELÉPŐ 240 KH. FÖLDDEL, 15 PÁR LÓVAL gazdasági felszerelésekkel lépett a közös gazdálkodás útjára. Amíg a faluban végzik a felvilágosító munkát, addig a tanácsházán készül az új tsz terve, valamint a község távlati terve is. Gö- möri elvtárs készíti a táv­lati terveiket a belépett gaz­dák segítségével. Szerdán este falugyűlést tartottak az új tsz tagok és a még kívül állóak részvételével, ahol ismertették a tsz tervét és a község távlati tervét is. Hogy miért kell a terv, azt nem kellett sokáig magya­rázni, hiszen minden csa­lád készít magának tervet, ha nem is írásban, s a mun­káját úgy irányítja, hogy a kitűzött célokat elérje. A cél — hangsúlyozta Gömöri elvtárs —, hogy sok takar­mány, sok állat, sok trágya és sok termés legyen. A mostani tagságot figye­lembe véve úgy tervezik, hogy 50 növendékmarhával, 200 juhhal, 20 anyasertéssel, és 10 pár lóval kezdik el a közös állattenyésztést. Az 50 növendék marhának és a 10 pár lónak a Kereszt­pusztán lenne istálló. A Li- ponya dűlő régi épületeit rendbehozva megoldódik a 200 juh elhelyezése. Ugyan­csak a Liponyán, vagy ott, ahol a tagság jónak látja építenek egy 50 férőhelyes sertésólat. Az építkezések­hez az állam sokoldalú se­gítséget ad. Amint említettük, kidol­gozták a község távlati ter­vét is, amely alkalmazko­dik a helyi adottságokhoz. A tervek szerint KÖZPONTI MAJOR ÉPÜL A SZÁLLÁSOK TETEJÉN a laposon. Itt épülne egy 50 férőhelyes tehénistálló, 10 pár ló részére lóistálló, 50 vagon gabona befogadására alkalmas magtár, s egy 15 vagonos kukorica góré. Itt lenne a tsz iroda is. A köz­ponti majorba bevezetnék a vizet. A Topolyos végében a Totka alatt 50 férőhelyes növendék istálló épül. A juhállományt 500 darabra, tervezik, s részükre a Szár­hegy alatti legelőn építenek hodályt, ahová szintén be­vezetnék a vizet. A tervek­ben szerepel a Csonttorok­tól lefelé, a laposon 15 hol­das kertészet létrehozása is. A Veres oldalon málná­nak, gyümölcsösnek, s a Csont toroktól lefelé az ol­dal jó lenne oltványszőllő- nek. A távlati tervek még nem mondták ki pontosan, meny­nyivel emelkedik majd a község jövedelme, de az itt felsoroltakból következtetni lehet, hogy nagyarányú fel­lendülés előhírnöke a terv. A falugyűlés résztvevői nem kételkedtek a terv megvalósulásában. A fel­szólalók főleg a közös nagy­üzemi gazdaság apró rész­letkérdéseivel foglalkoztak. Közülük nem egy hangsú­lyozta, a parasztság jövője a nagyüzem, mert csak itt lehet a terméseredménye­ket állandóan növelni. Akik már aláírták a be­lépési nyilatkozatot, azok magabiztosan, akik még nem írták alá, azok gond­terhelten tértek haza. Nem könríyű elszakítani a ma­gántulajdonhoz kötő, utolsó köldökzsinórt annak ellené­re, hogy Hollókőn egyre többen tudják, azok döntöt­tek helyesen, akik beléptek a termelőszövetkezetbe. Kata János Hasznos tudnivalók dolgozó parasztoknak Mi lesz a földdel, az állattal, ha valaki helép a termelőszövetkezetbe? A dolgozó parasztság életét jobbá, könnyebbé, szebbé tenni csak úgy lehet, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban szocialista nagyüzemi gazdálkodást ve­zetünk be. E cél érdekében kezdődött meg országszerte a mezőgadaság szocialista átszervezése. Az átszervezéssel kapcsolatban a dolgozó parasztság ezernyi kérdést vet fel, amelyre feltétlen feleletet kell adni, hogy eloszlassuk az emberek kételyeit. E rovaton belül megpróbálunk a vi­tás kérdésekre válaszolni. Kérjük olvasóinkat, hogy kí­sérjék figyelemmel az itt megjelent tájékoztatókat, s kér­déseikkel forduljanak bizalommal szerkesztőségünkhöz. * Több dolgozó paraszt, aki még nem döntötte el, hogy belépjen-e vagy sem a ter­melőszövetkezetbe kérdezi, mj lesz a termelőszövetke­zetben a föld sorsa, mennyi állatot és felszerelést kell bevinni a közösbe és a be­vitt állatokért, felszerelése­kért mikor fizet meg a ter­melőszövetkezet? A felvetett kérdésekre leghelyesebb, ha a termelő- szövetkezet minta alapsza­bályából válaszolunk. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló összes földet, le­gyen az bérbe vett föld, vagy az állam által ingye­nes használatra átadott föld, a termelőszövetkezet közös használatába adják. A termelőszövetkezet a közös használatába adott földekről földkönyvet ve­zet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, terü­letét, határait, művelési ágát és /értékük gazdasági rendeltetésük adatait. A bevitt földterület után a termelőszövetkezet az aranykorona értékének meg­felelően földjáradékot kö­teles fizetni, amelynek ösz- szegét a közgyűlés határoz­za meg. A termelőszövetkezetbe lépő minden család, amely­nek önálló háztartása van, jogosult 0.5-1 kh földet ház­táji gazdálkodás céljára megtartani. A háztáji gaz­daság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöt és be nem épí­tett házhelyet. A háztáji föld használata allanuo es annak terheit használója viseli. A 'termelőszövetkezetire lépő tag, illetve család, kö­teles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába be­vinni összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kere­teit meghaladó haszonálla­tot, az összes főbb mezőgaz­dasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vető­gép, borona, stb) a közös haszálatba adott földterü­let bevetéséhez szükséges vetőmagot, az állatok eltar­tásához az uj termésig szük­séges takarmányt, és a ház­táji gazdaság területén kí­vül levő és annak szükség­letét meghaladó gazdasági épületeket. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltün­tetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezető­ség gondoskodik, s azt jóvá­hagyás végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. A közös tulajdonba adott termelő- eszközökkel a termelőszö­vetkezet rendelkezik. A termelőszövetkezeti kő- zös tulajdonba adott igás és haszonállatok takarmány és gazdasági felszerelés értéké-* nek, a Közgyűlés határozatá­tól függően 20-35 százalékát a fel nem osztható szövet- kezeli alaphoz kell csatolni, A termelőeszközök ezen fe- lüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, vala­mint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeli térítés nem jár. Az olyan egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt, aki a belépést megelőző egy éven belül igás és haszon­állatait, valamint gazdasági felszerelését, vagy vető­magját eladta, vagy a be­lépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak úgy lép­het be a termelőszövetke­zetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelések értékének 20- 30 százalékát egy éven be­lül befizeti. A vetőmagot pedig egy év alatt termé­szetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, il­letve a terményt a tag ré­szesedéséből le kell vonni. Havi 15 ezer forint a tehenészet jövedelme A nógrádi Béke Terme­lőszövetkezet egyre jövedel­mezőbb nagyüzemi gazda­sággá fejlődik. Ezt mi sem bizonyítja szebben, mint az állattenyésztés, hozamainak emelkedése. A 26 darabból álló tehénállomány jövedel­me a tejből havi 15 ezer forint. A szövetkezet fog­lalkozik szarvasmarha hiz­lalással is. Legutóbb egy pár hízott ökörért 23 ezer forintot kaptak. Jövedelmező a növendék­marha nevelés is. Két nö­vendék hízóbika tizenhat hónapos korban 15 800 fo- fintért kelt el. Az év folyamán két pár ökröt hizlalnak. A hizlalás­ra fogott ökrök a takarmá- nyozásnál is segítenek, s így nem kell e célra még külön igavonó állatokat be­állítani. Az idei tervek között szerepel még két te- nyészoika értékesítése is, amelyekért legkeve­sebb 30 ezer forintot kapnak. Szépen fejlődik a három szerződött tenyészüsző is. A juhállomány csak a gyapjú­ból 40 ezer forint hasznot hajt a tsz-nek. Az idei év eredményeseb­bé tételére törekednek » tsz tagjai, amikor elhatárol­ták, hogy 6 kh-n létesítenek ker­tészetet. A kertészet fe­le öntözéses lesz. A kertészkedéshez szakem­berük van, a talaj jól elő­készített, munkaerejük biz­tosított. Érdekesség a ker­tészkedés bevezetésénél, hogy ezt már terven felül valósítják meg. H8i6äi0!SHSii8ä88!*W8!8H8W0OS8Ht!*t!> Á szilaspogonyiak új életet kezdenek Szilaspogony termelőszövetkezeti község lett. Nem egészen egy hét leforgása alatt több mint 100 gazda írta alá a belépési nyilatkozatot, olyanok, akik eddig egyéni­leg gazdálkodtak, s most úgy gondolják, mégis csak a ter­melőszövetkezetben lesz igazán értelme életüknek/ Ezzel a község földterületének mintegy 70—80 százaléka is kö­zös tulajdonba kerül. A folyamat tulajdonképpen az elmúlt nyáron kezdő­dött, a szakcsoporttal. 13-an álltak össze, hogy megpró­bálják a közös munkát, mennyivel lesz így könnyebb az élet. Az ősszel már szövetkezetre is gondoltak az előre­látó gazdák. Igaz, egy kisebb szövetkezet került csupán szóba, amely 20—30 családot fogott volna össze. Ezért dolgoztak a helyi pártszervezet kommunistái is, mert a szövetkezet gondolatát ők hintették szét, ők tartották éb­ren a községben. Az illetékes járási szervek és a pártszer­vezet azonban a körülményeket vizsgálgatva látta, hogy a pogonyi gazdák többre képesek egy aprócska szövetke­zetnél. S az élet őket igazolta. NÓGRÁDI Népű|s6g A TE LAPOD, olvasd, terjeszd * Hideg télvégi vasárnap este szállt Szilaspogonyra. A há­zakban már villanyok égtek, s a fény kivetődött a keríté­sek oldalára, az utcára. A leg­nagyobb világ a tanácsházán volt, ahol már összejöttek a kommunisták, hogy megbe­széljék, mit is kell tenniök, hogyan segítsenek a szilaspo- gonyi gazdáknak elindulni a helyes úton. Az egyénileg dol­gozó parasztok mellett, akiket vendégként hívtak meg a tag­gyűlésre, ott voltak a járás vezetői, a Szénbányászati Tröszt kommunistái is, akik a későbbiek folyamán igen hat­hatós segítséget nyújtottak a szövetkezet szervezésben. Ahogy befejeződött a titkári beszámoló, amely a község előrehaladásáról szólt, az em­berek beszélgetni kezdtek. Nem arról kellett már meg­győzni ezen a taggyűlésen az egyénileg dolgozó paraszto­kat, hogy helyes-e a nagy­üzem vagy sem? Arról volt szó, hogy meg tudják-e törni a jeget a község kommunistái, világosabban mondva: vállal­kozik-e a jelenlévők közül va­laki, hogy elsőnek írja alá a belépési nyilatkozatot. Éppen az egyik gazda be­szélt: — Hiába, ez a döntés mégis csak nehéz... Az első nem leszek, de az utolsó sem... S ekkor felállt Sótér Gyula, s így szólt: — Nahát valamennyien tar­tanak az elsőségtől, de majd én elkezdem — mondotta. Ki­ment az elnöki asztalhoz, s mert tudta, hogy mit csinál, magabiztosan alákanyarította a nevét a belépési nyilatkoza­ton. Kilenc holddal lépett a szövetkezetbe. A taggyűlésen 19-en írták alá a belépési nyilatkozatot. * Fülöp Joachim azok közé a gazdák közé tartozott, akik különösképpen ragaszkodtak a földhöz. Az igaz, jó földet művelt, meg is hozta minden esztendőben a magáét. S Fü­löp Joachim vigyázott is rá nagyon. A föld két végére acél síndarabot vert, hogy messzi­ről lássa már mindenki, hogy ez az ő tulajdona, ne kere­kedjen senkinek se kedve el­szántani belőle egy darabkát sem. Az agitátorok fölkeres­ték őt is. Amikor a szövetke­zetről, a jövőről beszéltek néki, az egybefüggő táblán pöfögő traktorról, igen feldü­hödött: — Én a földet oda nem adom senkinek. Ezért én dol­goztam, ez az enyém. De azt is megmondom, ne találkoz­zam azzal a traktorossal, aki szántani kezdi, mert nem ál­lok jót magamért, annyi biz­tos. Az elvtársak nem türelmet­lenkedtek. Beszélgettek to­vább arról, hogy biz a Fülöp Joachim földje nem is kell senkinek, övé marad az a szövetkezetben is. Az ember­séges szavak hallatára egyre inkább elült Fülöp Joachim haragja is. Azután már csak arra volt kíváncsi, mi lesz a bevetett földjével, meg meny­nyi munka után írnak jóvá számára a szövetkezetben egy munkaegységet. S hogy erre is megkapta a kielégítő vá­laszt, belépett a szövetkezet­be. Most már nincs más hátra, mint mégis kiszedni a föld széléből az acélsíneket, hogy a traktor dolgozhasson rajta. * Idds Gál Gézához, meg Kaj- sza Józsefhez, s aztán egy jó pár gazdához el sem kellett menni. Ügy jöttek maguk a tanácsházára, hogy aláírják • nyilatkozatot. Idős Gál Géza négy holdon gazdálkodott eddig. De ahogy 6 mondta: — Nem volt már ez gazdái* kodás. Mert mit is tudnék csinálni azon a két láb föl­dön. Ma is hogy kimentem, jó félórát szekereztem, míg elmentem a másik darabra. Mennyi munkát végezhettem volna addig. De azért nehéz volt a vá* lasztás neki is. Ahogy odaírta nevét a nyilatkozat alá, ha* zafelé indult. Kilépett a ta* nácsházáról, feltolta kalapját a fejeöúbjára, fejét vakar gat* va mondta: — Hüh, de mennyit topog* tam máma. Azért most már nyugodtabban alszom az éj­jel. — Végigment az utcán, ahol legalább olyan nagy volt a forgalom, mint dolgos hét* köznapon szokás. Az embe­rek a kapuban álltak, s be­szélték oz eseményeket: kik léptek már be a szövetkezet* be? Másnap reggel Gál Géza bácsi kapta az első nótát, ami­kor a hangosbemondó azt ad­ta tudtára a községbeli gaz­dáknak, hányra szaporodott már az új belépők száma, mennyi földterület került kö­zös tulajdonba. VINCZE ISTVÁNN&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom