Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-21 / 15. szám

6 NÓGRÁDI NÉPtJSAG 1959. február 21 SV Naponta több száz szál bányafát kérgeinek a cserháti erdőkben. Nagy Ferenc Á 33. sz. Autóközlekedési j t Vállalat­i gumitechnikust és autószerelőt felvesz. Jelentkezni lehet naponta a vállalat műszaki osztályán. ifl kisgazdaságok pusztulása NYUGHT9N > „A kis egyéni farm. pusztu- ! lásra van ítélve... Az Egye- [süít Államok ,családi farme- t re’ még a legkedvezőbb kö- \rülmények között és az általá- E nos gazdasági konjunktúra t időszakában is, mértéktelenül t hosszú és kimerítő munkaide­je ellenére csak nyomorúsá- | gosan alacsony jövedelmet ér t el. Lehetetlen a családi gaz- [ daságok programja alapján lésszerű és termelékeny mező­► gazdaságot megvalósítani” — | írta nemrégiben George S. í Wheeler, volt amerikai kis- í farmer az amerikai kisgaz­daságok, az úgynevezett csa- \ládi farmok helyzetéről. Wheeler, aki saját tapaszta- [ latai alapján győződött meg ér­iről, statisztikai adatokkal is [ alátámasztotta szavait. Elég legyet idézni ezekből az ada- t tokból: A 717 ezer 5—15 hek- É táron gazdálkodó farmer átla- Epos jövedelme a háború befe- [ jezése idején is csak egyne- igyede-egytizede volt annak az F összegnek, amelyet a kormány \ jelölt meg létminimumként. S ! helyzetük azóta tovább rosz- ' szabbodott! Nem csoda hát, hogy 1935 és 1955 között több mint kétmillióval csökkent a farmok száma az USA-ban: ennyi kisbirtokos ment tönk­re két évtized alatt. A világ mezőgazdasága gyors ütemben fejlődik. Az elmúlt két évtizedben ötszörö­sére nőtt a világ traktorállo­mánya, két és félszeresére a felhasznált műtrágya meny- nyisége. Terjed a vegyi anya­gok, nagyhatású biológiai mód­szerek alkalmazása.- S ezzel a fejlődéssel a kisüzemek, amelyeknek nincs módjuk je­lentősebb beruházásokra, gé­pek megvételére és alkalma­zására, a technika legújabb vívmányainak felhasználására, nem tudnak sehol lépést tar­tani. De hogyan is tarthatnának lépést! Az 50 acre (körülbelül 35 hold) területnél kisebb gazdaságok tették ki az USA- ban 1950-ben az összes far­mok 36,4 százalékát, de a traktorállománynak csak 12,1 százaléka jutott rájuk. És itt még viszonylag jobb a hely­zet. Mert Nyugat-Németor- szágban az 5 hektáros vagy annál kisebb gazdaságok 97,3, az 5 és 10 hektár közötti gaz­daságok 85 százaléka, tehát a kis- és középparaszti gazda­ságok óriási többsége nem al­kalmaz gépi munkát földjén. Dániában — amelyről egye­sek úgy beszélnek, mint ahol megoldották a kisgazdaságok gépesítését — a 10 hektáron aluli gazdaságoknak csupán 4,77 százaléka rendelkezik traktorral. A kisgazdaság sok­kal kevésbé képes kihasználni a traktort, s ezért számára an­nak megvétele sok esetben nem is gazdaságos. Francia- országban jó néhány kisbirto­kost tönkretett, csődbe kerge­tett a traktorvásárlás. A kisüzem nemcsak a nö­vénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is lemarad. Nyugat-Németországban pél­dául 1954-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam a ki­sebb gazdaságokban 60 száza­léka sem volt a nagybirtokon elért tejhozamnak. Dániában egy nemrég készített kimuta­tás szerint a mintegy száz­ezernyi kisgazdaságból 14 ezernek egyáltalán nem volt tehene, míg a nagyü.zemek: átlagosan közel 40 darab­szarvasmarhával rendelkeztek. Ilyen körülmények között a kisgazdaság a munkáidét mértéktelen növelésével pró-> bál lépést tartani a nagyüze­mekkel. Ez sok esetben a kis- parasztok teljes kimerüléséhez■ vezet. Wheeler leírja, hogy/ számos amerikai biztosító tár­saság farmerekkel már egy­általában nem is hajlandé életbiztosítást kötni. A balese­tek száma a farmerek teljes, kimerültsége miatt az ameri­kai mezőgazdaságban rendkí­vül magas, magasabb, mint a bányászat kivételével bárme­lyik iparágban. S ez mégsem tudja feltar­tóztatni a kisgazdaságok szá­mának állandó csökkentésétt egyre újabb és újabb kisbir­tokosok tönkremenését. Az Egyesült Államokról már be­széltünk. Angliában már alia találni kisgazdaságokat, a 2~ 8 hektáros gazdaságok a föld­területnek csupán nem egé­szen 5 százalékát művelik. Franciaországban 1929 ést 1956 között háromnegyed mil­lió kis- és középparaszti gaz­daság szűnt meg. 'Nyugat-Né­metországban 1949 és 195S A téli fakitermelés dandárja Megváltozott az élet Kotyháza-pusztán VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. II. 21. A motorfűrész nagyszerű segítőtárs a liidöntött fa da­rabolása közben is. KÖZÖS ERŐVEL BOLDOGULNAK A VOLT CSELÉDEK A zagyvapál- falvi, Kotyháza- pusztai Kossuth Termelőszövetke­zet 1951 tavaszán alakult. Jelenleg 26 tagja van. s 660 hold földön gazdálkodnak. A jelenlegi tagok a felszabadulás előtt Báró Soly- mossy Jenő negy­venezer holdas birtokának egyik eldugott tanyáján robotoltak: a szó szoros értelmé­ben látástól va- kulásig. A szűkös kommención kí­vül semmijük nem volt, tehe­net a pusztában csak egy ember, a gazda tartha­tott. Düledező, omladozó egy­szobás lakásban (négy családnak volt egy közös konyhája) a pet­róleumlámpa tompa fényénél tengették életü­ket, nagyon sok­szor öten. ha­tan, sőt többen is egy családban. Iskolának, ke­reskedésnek híre- hamva sem volt a tanyán. Ha a béresek gyere­kei netalán-tán tanulni akartak, esőben, sárban, hóban ly likas cipőiben gyalogol­hattak három- négy kilométer­re. A -úszta la­kói vonatot, jár­műveket, mozit csak messziről láttak és mezít­láb bandukoltak a legközelebbi községbe, ha va­lamiért háborgat­ta őket a hiva­tal. A felszabadulás Egyik legfon­tosabb probléma a szövetkezetben az utánpótlás kérdése, hiszen, a régi volt cse­lédek lassan ki­öregszenek, nyugdíjba men­nek, a fiatalok­nak kell átven­ni a közös gaz­daságot. Kezdet­ben több fiatal elment a pusztá­ról az inarb'i dolgozni, örven­detes jelenség, hogy a most fel­növő fiatalok már mind a szö­vetkezetben he­lyezkednek el, hiszen szépen megtalálják szá­mításaikat már most is, a jövő pedig határtalan lehetőségeket tar­togat számukra. Sőt az iparból is jönnek vissza fia­talok. Itt van például Kakuk József elvtárs, aki 1956-ban jött vissza a szövet­kezetbe dolgozni. Az ő szavait idézzük: „Itt szü­lettem a Pis­tán. A báróná' már 10 é-r-s bo­romtól anám wol­let robotoltam Most ne dolgoz­nék itt, amikor már van értelme munkámnak? A mezőgazdaságban nőtte«*’ fel. éle­temet itt akarom leélni, ebben a mezőgazdasá-i nagyüzemben, amely munkánk után mindent biztosít számunk­ra: nyugodt, biz­tos életet, egvre jobb megélhetést. Itt akarok dol­gozni. ui-rt látom a jövőjét.” yi!!!ll!l!l!!ll!!lllllllllllllllllli!lll|||||||||il|||||!lllllinil!lllllinilllllll!lll!ill!linil!lll!ílllllllllllllllll!llllllll!lllll!l!i!!!ini!inil': után itt is na­gyot változott a helyzet: szétosz­tották a földet, majd hat év múlva termelő­szövetkezetet ala­kítottak. ráléntek a nagyüzemi gazdálkodás gö­röngyös, nehéz, kezdetben sok problémával já­ró, de véeered- ménvben a pa­raszti élet egye­dül helyes, néha fel nem mérhető távlatokat jelen­tő útjára. Az elmúlt években a tanya iskolát kfmott. a tagok gyermekei itt helyben nvi- togatják a tudo­mány kan1 út, melyek a fel- szabadulással az ő számukra is megnyíltak. Föld­művesszövetkezeti bolt elégíti ki a tagság egvre nö- «/ekvő szükségle­tét. Az omladozó közös lakások mellett egymás • után nőnek ki a földből az ”; családi háziak, melyek szobái­ban már villanv- fénv árad szét örökre a padlás­ra űzve a füs­tös petróleum- lámoát. A tagság jövedelme évről- évre gyarapodik. Van már fűrész­telepük. tavaly kertészetet alakí­tottak. az idén szeszfőzdét épí­tenek, istállókat tataroznak. A még szebb iövőt pedig a többi máson kívül a puszta fölé emel­kedő hegyoldal gyümölcsöse jel­zi. | Fehér Hetek r\ I az / \ I | Állami Aruház- | 1 Ágyneművászon 24.80 / \ I Intet 32 ( ** ” J | Pannónia zefir 31 = Kanavász 34.50 forint ^lllll!lllllll!!l!llllllll!!i!!lli:!i!lllllllillll!!!l!ll!ll!lllllllll!ii!llinill!IIIHIIIilllll!llllll!lll!llllll!l!llll!lllll!!lllinilllllllll!llll!llÍ Vízszintes: 1. Német zeneszer­ző. 13. Rádióállomás. 14. íz. 15. Tiltószó. 17. Vissza: hegy fran­cia nyelven. 18. Hangszer. 19. Trafó része. 20. Vissza: 1051. ró­mai számmal. 21. Fordított né­met hivatal. 22. DTG. 23. EOM. 24. Vissza: vízi jármű. 27. Uta­zásra. 28. Óhajtják, kívánják. 29. Megelégedett (folyt. függ. 26-ban). 30. Német folyó. 31. Megtörtént dolog. 34. Névutó. 35. Férfinév (folyt. függ. 32-ben). 36. Tejter­mék folyt. függ. 33-ban). 37. Hi­báztat. 42. Vissza: kenyér fran­cia nyelven. 45. Falevél teszi. 46. Kereskedelem istene volt (folyt, függ. 41-ben). 47. Híres finn futó. 48. Híres német orvos (gyermek- bénulás). 51. Vissza: fiú becenév. 52. Női név. 53. Elismervény. 55. Pavlov fele. 57. Közteher. 58. Ko­ma fele. 59. Nem egészen gyors! 60. Női név. 62. Fordított Idegen helyeslés. 63. Földalatti tároló­hely. 64. Görög isten, az alvilág királya. 66. Múlt századbeli nép- színműírónk. Függőleges: 2.' ö — francia nyelven. 3. Tengeri emlős. 4. Slrhalom. 5. Vidám történet. 6. Európai város. 7. Erdő — néme­tül. 8. Mezőgazdasági munkás. 9. Előadás előtt szólal meg. 10. Európai nép mássalhangzói. 11. Fordított latin kettős betű. 12. Egyike a legszebb, legnépsze­rűbb meséknek. 14/a. A monda szerint ez volt Romulus. 16. Szellemes. 19. Nagyon forró. 20/a. Megszólítás a cigányoknál. 23. Női név. 25. Kicsodát? 27. Fordí­tott kártyalap. 38. Hivatal Is van Ilyen. 39. Tehát — németül (ki­ejtve, vissza). 40. Fordított főze­léknövény. 42. NOT. 43. Női név. 44. Arra a helyre. 49. Svéd ve­gyészmérnök volt, a dinamlt fel­találója. 50. Szükségben mutatko­zik meg, annak mondható-e? 53. Hegy németül. 54. Élet Is van ilyen. 55. Virág része. 56. Óvja. 59. Legyen — németül. 61. Vajon, tiitószó ? 63. Folyadék m.-hangzól. 65. SD. Az o, ó és az ö, ő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: Vízsz. 1., 66., függ. 12. és 14/a. sorok megfejtése,,, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖ­RŐ szelvény. Beküldési határidő, február 25. Múltheti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Érettségi után, - Glembay csa­lád, - Tavaszi keringő, - Elve­szett levél. Könyvjutalmat nyertek: Kazán;­Károly, Salgótarján, Csábi Ist­ván, Patvarc, Márton Ilona, Sal­gótarján. postán küldj liter A könyveket el. Apróhirdetések Szakképzett boltvezetőt felves® az Alsópetény és Vidéke Körzeti? Földművesszövetkezet m. számú, Keszegi vegyesboltjába március, l-i belépéssel. Jutalékos bérezés­sel, erkölcsi bizonyítvány szüksé­ges. Jelentkezni lehet a fenti: címnél írásban, vagy személyesen, A Szirákl A. G. több éves gya­korlattal rendelkező sertésgondo­zót keres azonnali felvételre, ki­nek legalább még egy családtag, ja is munkát vállal, lakást biz­tosítunk. Leveleket Szlráki Ali,. Gazd., Szirák. A budapesti 34. sz. Építőipari, Tanulóintézetben április 1-vel új) tanév indul a kőműves szakmá­ban. Jelentkezhetnek kőműves« tanulónak az Iskola címén (Bu­dapest, VIII., Üllői út 76.) azok? a 14—17 éves fiúk, akik az álta­lános Iskola Vili. osztályát siker­rel elvégezték. Gyógyfűzők, rúgós és rúgó nél­küli sérvkötők, terhességi haskö­tők, orthopéd gépek, lúdtalpbe­tétek készítése, javítása. Kérjem képes ismertetőt. Sor Endre or­vosi műszerész, Budapest, Hege­dűs Gyula u. 1. Telefon: 118-035, (Néphadsereg Színháznál.) A Cserháti Er­dőgazdaság sok tízezer holdas er­deiben most van a téli fakiterme­lés dandárja. Az erdőgazdaságnak csupán az inászói üzemegységében jóval több, mint tízezer köbméter szerszám- és bá­nyafát termelnek ki az idei téli szezonban. A budavölgyi erdészkerületben főleg motorfűré­szek dolgoznak. A nyolcszáz hektár­nyi erdészkerület­ben a tervek sze­rint kettőezeröt­száz köbméter fát termelnek ki az idén a fokozatos felújító vágások során. A vágások nagy részét desz­kát és épületfát adó fűrészrönkök, és bányafák: ácsolatfák, szél­deszkák és bánya­dorongok alkot ják. szénbányák bá­nyafa szükségletének nagy ré­szét például az inászói üzem­egységből és a vele szomszé­dos erdőkből biztosítják. A fokozatos felújító vágá­sok során motorfűrésszel dön­tik, illetve vágják a szép szá­lú cser- és tölgyfákat. Az er­dei munkások Cserhátsurány- ból és Letkésről hetenként több mint száz kilométert utaznak az erdei munka szín­helyére, s gyakorlott szaktu­dásukkal évek hosszú során át, szinte baleset nélkül dol­goznak a több ezer köbméter szerszám-, bánya- és tűzifa A motorfűrésszel csaknem tíz percen- A körnvpzn ként döntenek egy-egy vágásra kijelölt. ü szép szálú tölgyet az erdő munkások. kitermelésén. A bányák igé nyei és rendelései szerinti nagyságban nyolcvan centi­métertől háromszáz centimé­teres hosszúságig, többféle mé rétben és vastagságban kül denek bányafát az erdészet­ből a nógrádi szénbányák ré szére. Az idei téli fakitermelés so­rán az inászói üzemegységben már több mint háromezer köbméter bányafát termeltek ki és készítettek elő szállítás ra az erdőborította hegyek­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom