Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-11 / 12. szám
ÜS59. február 11. nógrádi népújság 5 A termelőszövetkezetben változott az élete Növekvő feladatok gépállomásaink ‘®é©állomásjaink több mint "tfo éve alakultak és biztosítják erő és naunkagépekkel a tsz~e& és egyéni dolgozó parasztok részére, a külömböző mezőgazdasági munkák elvégzését. Az első gépek megérkeztét megyénkben egyesek két- •séggel és rosszindulattal, mások örömmel és várakozással fogadták. Mindkét tény értbe tő volt, hiszen a múltban a traktorok az uradalmak és fculákoík földjén dolgoztak, a gépállomásii traktorok. viszont a tsz-ek és dolgozó parasztok segítségére siették. Még sokain emlékeznek arra, hogy 1949-50-es években a gépek térhódítása a gépi munkán keresztül az egyéni parasztság körében igen lassan bontakozott ki. Szokatlan volt az egyénileg dolgo• zó parasztoknak, hogy a lovak, tekernék és ökrök munkáját a traktorok váltják fel. Ekkor 142 traktor állt a gép• állomások rendelkezésére, egy pár vetőgép, tárcsa és borona. Ezek száma azután ■'évről-évra jelentősen nevelkedett. , Ma már megyénkben 358 traktor van, melyből 70 univerzális zetor traktor és ;8 lánctalpas. A munkagépek ■ száma is jelentősen növeke- •dett, így' 49 aratógép, 8 kombájn, 62 fűkasza, 15 műtrágyaszóró, 60 vetőgép, 10 ünégyzetbevető gép több mint 350 eke, 150 henger, 400 fogas. 26 rendsodró, 67 kazalo- zó, 280 cséplőgép, 55 silótöltő «és több száz egyéb más. faj- Yta gép áll rendelkezésre. A gépek sízámának emel- Skedésével évről-évre nőtt a tísaunkaigény. S míg kezdetben 59-60 ezer aormálhold elvégzett munkáról beszélhettünk, addig 1958-ban a kedvezőtlen időjárás ellenére is 163 800 normálhold munkát végeztek el a gépállomások, melyből 63 ezer a talajmunka. 'Különösön a tsz-eink veszik igénybe a gépállomás munkáját. így 1958-lban az elvégzett munkákból több ■.mint 30 százalékot a tsz-ek vettek igénybe, vagyis 56 900 snonnálhold, melyből 32 500 a talajmumka volt. De az egyéni dolgozó parasztság is év- 'ről-évre ,egyre jobban megkedvelte a gépet, s 1958-ban eséplésen kívül 38 000 nor- málhold munikát végeztetett <sl a gépállomással. A földterülethez viszonyítva nem lehetünk elégedettek ■az elvégzett munka mennyiségével. A termelőszöveitke- zeteinknél egy hold szántó- területre 3.94 normálhold munka jut, amely megfelel egy hold aratásnak, egy hold ■mélyszántásnak, egy hold vetésnek, 10 mázsa csépiésnek. 11 óra szállításnak, 1 hold tárcsázásnak és egy hold ka- ' páláenak. Az 1 kh-ra jutó normál- faold munkamennyiség szinte valamennyi tsz-nél emelhető lenne, hisz a ^korszerűbb, sokoldalú gépi munka nagyban befolyásolja a termésátlagokat. A fcisterenyei Vörös Október "ffsa-fiél például az egy kh-ra eső munka meghaladta a hat normálholdat, mely nem kis részben mozdította elő, hogy a tsz több mint 47 forintot osztott munkaegységenként., A nagyüzemi feltételek mellett végzett gépi munka a gépek sokkal jobb kihasználását teszi lehetővé. A szétszórt parcellákon a munkavégzés sokkal nehezebb és a munka sem olyan produktív, mert sok az üres járat, mivel az egyes dűlők egymástól kisebb-na- gyobb távolságra esnek. A sösz-eknél igen jelentősen emelkedett a gépek kihasználása az 1958-as évben. így például 1957-hez viszonyítva I aratógépre 58 hold helyett 39 hold jutott. Egy fűkaszádra 55 holddal szemben 126 hold. Más a helyzet az egyénileg dolgozó parasztoknál. 1958-ban egy feh szántóterületre mindössze 0.28 normálisaid munka jutott a cséplést kivéve. Ez azt jelenti, hogy a megyében lévő egyéni gazdák minden egyes hold szántóföldjére fél óra szállítás, vagy 400 négyszögöl szántás jut. A dolgozó parasztság részére főleg a talajmunkát, ezen belül pedig a szántást tudnák gépállomásaink nagyobb mennyiségben elvégezni. Azonban tapasztalható bizonyos konzervatizmus, mely 1958 szeptemberében is kifejezésre jutott. Ugyanis a koraősz meglehetősen száraz volt," s a dolgozó parasztok' az esőt várva az őszi munkákat nem kezdték meg, nem igényelték a gépállomás gépeit. így aztán október-november hónapokban amikor az időjárás kedvezett, akkor igen összetorlódtak a munkák, amelynek következtében sok egyéni gazda földjén a szántás elmaradt. Mindezektől eltekintve nem lehet vitás, hogy a gépesítés előnyeit ma már valamennyi tsz-ben és egyéni gazdaságban elismerik. Az igények növekedésével a gépállomások is növelik és korszerűsítik meglévő gépállományukat. így 1959- ben további 32 darab univerzális traktort, 15 vetőgépet, 15 billenő pótkocsit, 5 műtrágyaszórót, 20 ekét, 40 tarlóhántóbetétat kapnak gépállomásaink. Ezen túlmenően a silókukorica betakarításának megkönnyítésére 10 darab járvasilózóval növekszik az állomány, melyet az NDK- tól kapunk. Bár még a tavasz messze van, a gépállomásokon már megkezdték a négyzetes kukorica vetéshez szükséges gépek átalakítását. A munkák megszervezése érdekében az elmúlt hét folyamán a gépállomások főmérnökei Szécsényben beszélték meg és tekintették meg a gyakorlatban is a négyzetbe vető gép átalakítását. 1956-ban több mint 500 ka- tasztrális hold kukoricát vetettek a gépállomások termelőszövetkezeteinknek. S bár a négyzetes vetésA földművesszövetkezeti nőbizottságok megválasztása óta eltelt másfél-két év bebizonyította: helyes volt falun a nőtanácsok mellett a nőbizottságok létrehozása is. A legtöbb községben ez azt eredményezte, hogy még több nő kapcsolódott be a nőmozgalomba, s emellett a szövetkezetek sajátos feladatainak megoldásához is nagyobb segítséget adnak a nőtanácsok, mint ahogy ezt korábban tették. Ezt tükrözik az utóbbi hetekben lezajlott földművesszövetkezeti nőtanácskozások is, amelyeken a nőtagok 60—70 százaléka vett részt. Az asz- szonyok elhatározták, hogy az eddigi tapasztalatokat felhasználva még tevékenyebben kapcsolódnak be a szövetkezeti munkába. A dorogházi földművesszövetkezet nőtagjai is ezzel a gondolattal hallgatták a nőbizottság eddigi munkájáról szóló beszámolót. A nőbizottság eddig is kivette részét az ellenőrzési munkából. Az asszonyok megosztották egymás között az üzemegységek ellenőrzési munkáját, s ha kisebb hibát találtak, már azt is közölték az igazgatóság elnökével, hogy az intézkedni tudjon. Jó munkát végeztek az üzletrészes tagok szervezésénél is, amelynek 15 új üzletrész lett az eredménye. Mindezek mellett a nőtanáccsal karöltve a nőbizottság tagjai nem A gépesítés jelentősége és termésnövelő szerepe senki előtt nem lehet vitás. De feltétlenül meg kell még említeni az egyes munkák díjtételét is. Egy hold sízántás 16-18 centiméter mélyen 140 forint. A múltban nem volt arra példa, de a jelenben sem, hogy akár igával, akár traktorral egy ember két napi béréért egy hold földet felszántott volna. A gépesítés jelenlegi helyzete még koránt sem kielégítő. további újfajta gépekre van szükség, hogy minden mezőgazdasági folyamatot megkönnyítsünk. Nem történt még sok intézkedés az állattenyésztés gépesítésére, a gyümölcsösök, valamint a kertészetek korszerű megművelésére. Az 1958. év során például több gödörfúrót állítottak üzembe a gépállomások, melyek segítségével igen meg lehet könnyíteni a gyümölcs és egyéb fáik elültetését. A tarlóhántó betétekkel a tarlóhántást igen jó minőségben el tudták végezni tavaly, éppen ezért ebben az évben további 40 darabot kérünk. Az ez évi tervükben szereplő 15 darab billenő pótkocsi nagymértékben , meggyorsítja a tsz-eknél a trágya lerakását. A gépesítés további fejlődése pedig nagyban függ szakembereink munkájától, de nem utolsósorban megyénk szakembereinek újításától, hasznos javaslataitól is. nek megvoltak az eredményei, azonban több okból kifolyólag az elmúlt évek során ezt az eljárást nem alkalmazták. Az egyik ilyen lényeges dolog volt, hogy a négyzetbe vető gép kiszolgálásához több mint hét emlber munkájára volt szükség. Ez természetesen megnehezítette a munkát. A szakemberek azonban dívtam új áttelepítő berendezést, melynek segítségével most már két ember is megoldhatja a négyzetes vetést. Ezek az átállító berendezések egy tó.rsadalmi és szociális feladatot is megoldottak. De segítséget adott a nőbizottság az igazgatóságnak a termelési szerződéskötéseknél is. A jövőre vonatkozóan pedig az asszonyok még tevékenyebben bekapcsolódnak a munkába, a szövetkezeti feladatok sikeres megoldása érdekében. Ahogy közeledik a szerződéskötések befejezésének határideje, úgy emelkedik nap map után a szerződéssel lekötött zöldségterületek nagysága. Ennek okát abban kereshetjük, hogy igen kedvezőek a szerződéses feltételek. Államunk kiváló minőségű szaporító anyagot, műtrágyát, növényvédőszereket bocsájt a termelők rendelkezésére. Ezenkívül gépszántási hitelt kapnak s igen előnyös az áru átvétele is. Február elejéig megyénkben 23 termelőszövetkezet, 4 szakcsoport és közel 1000 egyénileg dolgozó paraszt kötött szerződést zöldségfélék termesztésére a földművesszövetkezetekkel. A leikötött terület nagysága is meghaladja az ezer holdat. S ami még említésre méltó, termelőszövetkezeteink egyre inkább olyan árurí1 avaly május közepén egy újsághirdetés nyomán sodródott Erdei Lajos nádudvari pásztorember a Hortobágy szélétől Nógrád községbe, ahol a legeltetési bizottság pásztort keresett a falu disznóinak őrzéséire. A Hortobágy tengereik vidékéhez szokott nyílt szívű pásztorember héttagú családjával, ha. nehezen is, de magvált az ismerős tájtól, s elszegődő tt a nógrádi legetletési bizottság szolgálatába. Dobos János, a legeltetési bizottság elnöke még mielőtt megérkeztek volna, a családnak — mivel hármukat foglalkoztatja majd a disznók őrzése — 3800 forint havi jövedelmet Ígért, s mellé jó lakást. A hosszabb idő óta betegesgedő Erdei Lajos családja érdekében kapott a kedvező alkalmon. Azonnal gépkocsival Nádudvarról átköltöztek Nódrádiba, ahol nagyobb darab kenyeret, emberibb életet remélt az 1 elszegényedett család. Már megérkezésük pillanatában keservesen csalódtak. A megígért lakás nem volt olyan biztos^ mint ahogy Dobos János mondta. Ha a helyi Béke Termelőszövetkezet nem siet Erdei Lajos segítségére, nem került volna fedél a család feje fölé. így néhány cserével megoldották Erdeiék lakásproblémáját. Az ilyen előzmények után, ha nem is lelkesedve, de nekifogtak a munkának. Alig várták a hónap végét, mert készleteik erősen kifogyóban volt. El is telt az első hónap egyhamar, de a kialkudott bér sehogysem jelenleg minden gépállomáson megtalálhatók. Még a hét folyamán ugyancsak a szécsényi gépállomáson a gépállomások igazgatód, főmérnökei és főmezőgazdászai a vetés menetét tekintik meg. Ugyanis a négyzetes vetésre átalakított vetőgép beállítása és kezelése külön szakértelmet igényel. A csatlakozó sorok pontos beállítása, a huzal szabály- szerű áttelepítése, a fészkenként! magszámot biztosító korong használata, a vetési mélység beszabályozása any- nyira fontos, ezek gondos, ellenőrzött beállítás nélkül a négyzetbe vetési munka el sem képzelhető. Ezért fontos tehát, hogy a gépállomások vezetői ezzel még időben, alaposan megismerkedjenek. A bemutató után tervezik, hogy a vetést végző traktorosok, valamint a brigádvezetők megismerkednek a négyzetbe vetés tudományával, hiszen végső soron ezeken az embereken dől el, milyen eredményt hoz a négyzetesen vetett kukorica termelőszövetkezeteinknél . cikkeket termelnek, melyeket etzidáig csak a legtávolabbi országrészből sikerült előteremtenünk, amelyek sokszor napokig, sőt hetekig hiányoztak a zöldséges -boltokból. Az elmúlt esztendővel szemben ötszörösére emelkedett a termelőszövetkezetek kertészetének területe, melyen szerződéses növényeket termelnek. Ez érthető is .mert a legkorábban ezen cikkféleségekből tudnak pénzt teremteni és a jól jövedelmező zöldáru rendkívül kedvezően alakítja a munkaegység értékét. A kisterenyed Vörös Október 11, a zagyvapálfalvi Kossuth 14, a szécsényi Rákóczi 7, a balassagyarmati Előre 20. a palotási Május 1. Termelőszövetkezet pedig 41 katasztrális holdon termel az idén szerződéses zöldségféakart összejönni... A család, amely idegenből szakadt ide, még kenyérhez is alig jutott. Mint a hideg zuhany úgy érte Erdeit az első hónapi fizetés. Három ember egy havi munkájáért 420 forintot kaptak. Kétségbesésükben nem tudták mit csináljanak. Hogy a gyerekek ne éhezzenek. három süldőjük közül eladták az egyiket. így ten- tengődve, reménytelenül várták a második hónap végét, hátha megkapják elmaradott bérüket is. De nem így történt. Még ami járt volna, azt sem kapták meg. 680 forinttal szúrták ki a szemüket. Hogy a gyerekeknek jusson kenyér, eladták a második süldőt is. Ügy hiszem, nem kell magyarázni, a harmadik hónap is úgy ment el, hogy alig kaptak 700 forintot. 'T' iirelmes, csendes ember Érded Lajos, de ezt már nem bírta ő sem. Az állandó ígérgetésekkel nem tudta betömni kicsinyei éhesen tátongó száját. Hallotta a vigasztalást, majd a gazdagyűlés megold mindent. Sajnos a gazdák nem sokat törődtek a messziről idehozott Erdei Lajos nyomorával. Erdei, amikor látta, hogy nem segít a jó szó, a községi tanácshoz ment segítségért. A tanács nem tudott, vagy talán nem is akart segíteni, mert nem akartak Dobossal újat húzni. Erdei Lajos végső elkeseredésében bement a járási tanácsra, Rétssgra, és ott panaszolta el a vele történteket. Panasza megértő fülekre talált. Tamás elvtárs, a járási tanács elnöke az javasolta, lépjenek be a helyi Béke Termelő- szövetkezetbe, nem bánják meg. Nem sokat gondolkozott az ajánlaton Erdei Lajos, hanem kapott az alkalmon és felvette a kapcsolatot Rezsnyák elvtárssal, a termelőszövetkezet elnökével. Aláírta a belépési nyilatkozatot, de azért még hajtott. Amikor a falusiak meghallották elhatározását, fenyegetni kezdték. A legeltetési bizottság elnöke egyenesen ki akarta dobálni a lakásból. Augusztus 20-a következett, a nógrádi búcsú napja. Ilyenkor a pásztorember kalácsot, túrós lepényt kap azoktól, akiknek a jószágát őrzi. A kiéhezett családnak jól jött volna a finom kalács, Erdei mégis úgy határozott, neki nem kell könyörado- mány. Nem hajtott ki aznap. De, hogy legyen kenyere, süthessen túrós lepényt, a termelőszövetkezet azonnal seNagyot akar lépni előre az idén a honti Győzelem Termelőszövetkezet Nem kisebb lékeit. A szerződéskötési kampány még hátralévő rövid két hete alatt az a termelő jár jól, aki a szerződés mielőbbi megkötésével igyekszik megteremteni magának a gondmentes termelői munkát, s előnyös áruértékesítést. Számos cikkféleségnél például már nincs is mód szerződéskötésre, mert a megszabott keretet már lekötötték. Ludányhalásziban például a kései fejeskáposztából már elérték a 130 katasztrális holdat, Héhalomban pedig túlhaladták zöldborsóból a 340 hold szerződéses keretet. Mindezeket figyelembe véve megvan a remény arra, hogy biztosítjuk az iparvidék idei ellátását zöldáruból, de emellett mód nyílik az export és konzervipar jelentkező igényeinek kielégítésére is. Fekete János gítségére sietett. Megerőltettek számukra három mázsa búzát, adtak 600 forint készpénzt, meg tejet Is, hogy csinálhassanak túrót. Elvégre a nógrádi Béke Tsz nem engedheti meg, hogy egy tagja kolduljon még akkor sem, ha csak most lépett be közéjük. Á zárszámadásig már csak két hónap és néhány nap volt hátra. Derekasan neki kellett fogniok a munkának, hogy az osztásnál majd kapjanak valamit. Az Erdei-család — mivel pásztoremiberek izig-vérig — a tehenek gondozását, teljéséit, takarmányozását vállalta el. A 26 tehén gondozásáért, fejéséért, taikarmá- nyozásáént és egyéb munkákért a család 280 munkaegységet kapott, ami 10 500 forint jövedelemnek számít., A két hónapra kaptak 12 mázsa búzát. 4.8 mázsa burgonyát, 4.6 mázsa árpát, 2.4 mázsa kukoricát, 80 kiló zabot, 62 kiló cukrot és 4200 forint készpénzt. így jutott a gyerekeknek, no meg az apának, anyának is ruha, cipő. Az új gazdasági évben már több mint 350 munkaegységük van. Úgy tervezik, hogy évvégére 1500 munkaegységük lesz. Az Erdei család nagyon boldog. Kezük alatt szépen szaporodik a közös állatállomány. A tejhozam majdnem a kétszeresére nőtt. Két hízott disznót vágtak — az egyik két mázsánál jóval több volt, a másik is volt vagy 170 kilós. A kamrában liszt, burgonya, a polcon hatalmas pirosra sült kenyerek, s az egyik sarokban hatalmas oldal szalonna. Van mit enni: a kis gömbölyű arcú gyerekeknek. S Erdei Lajos nem felejti el, hogy mindezt a termelőszövetkezetnek köszönheti. íj’ rről adtak számot az Erdei család tagjai vasárnap egy disznótoros ebéd alkalmával, ahová meghívták a járási pártbizottság titkárát, a járási tanács elnökét, a tsz elnökét, meg a községi tanács elnökét Ezen a kis baráti összejövetelen megköszönte Erdei Lajos a termelőszövetkezet a járási elvtársak segítségét azt, hogy újra boldog, elégedett embernek érzi magát, s elindulhatott azon az úton, amely a családnak nagyobb darab kenyeret; házat, szebb ruhát; boldogabb életet biztosít. dologról ,mánt a jelenlegi 30 darabból álló tehénállomány 50 darabra való emeléséről! van szó. Az elhelyezési gond ig megoldódik, ha sikerül az új, tavaly felépített 50 férőhelyes tehénistállóban megoldani a világítást és a vízellátást. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezet 20 darabbal növelje tehén- állományát, minden lehetőség megvan. Nyolc előhasú tehenet saját nevelésből biztosítanak. Eladnak hat darab hízott marhát, amelyeknek az árán is teheneket vásárolnak. Kezd felengedni Honton is az újtól való félelem jege. Már tavaly kezdték a baromfitenyésztés alapjainak lerakását. Erre az alapra építve Honton az idén a termelőszövetkezet 1200 darabból álló baromfitörzset létesít. Az állandó baromfitörzs mellett foglalkoznak majd csirkék nevelésével is, amelyeket szerződésesen értékesítenek. Nagy jövedelemre számítanak a meghizlalandó 40 darab szarvasmarhából. A jelekből ítélve, a honti Győzelem Termelőszövetkezet az idén minden eddigi évnél eredményesebben fog gazdálkodni. A szövetkezeti munka segítése Előkészületek a négyzetes vetésre Több mint 1000 holdon termelünk szerződéses zöldféléket Gyarapodik a honti termelőszövetkezet
