Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-11 / 12. szám

nógrádi népújság

1959. február 11,.

Jegyzetek a jegyzetekről

1S5S. december 2#-t szá- mllilk nem hiszem, hogy új- most a Szaíbó-féle „realiszti- munkban „Jegyzetek a u6g- ság0t mondok — nem élt krusság” szempontjából a rádi képzőművészek kiállító- m£g a földkerekén igazi mű- „Havas Szécsénnyel” nem is sáréi” címmel szabó Károly v^SZi nem kísérletezett volna baj. De az a kép,

értékelte a képzőművészek vo],naj ne kereste volna az mint festői alkotás még nem balassagyarmati kiállítását, a a valóság művészi ki- sikerült. Az aquarell készítőeikket illetően a szerkesztő- fejezJése felé, gyakran élete jét túlságosan lekötötte a ségnek is voltak fenntartásai vegéig. formák, vonalak, fények, árnyak földhöz ragadt ábrázo- lost azt mondhatná ^savalaki: Szabó nem is a kísér- De az arányok! A szerző- letezést rója fel, például nek ez .a felkiáltása végképp Czinke Ferencnek, hanem, együgyű és bosszantó. Bm- mert kiállított műved nem berek! Ne álmodozzatok, járható hagyományokban kiált fel a szerző, mert ar_ fogant alkotások. Nos, te- ról nekem az jut eszembe,

— néhány dolog* igazán kintsünk el most a „kísérte- hogy egyszer meg fogok hal- furkália az oldalam s már tező festő” itt lekicsinylő ni. s hogy leplezze saját szőném tudom megállná.’ hogy el életétől; fe_vajon melyek w rongását^ a cikkíró kijelenti:

ne mondjam.

Elég jellemző mai képző- művészeti kritikánkra, hogy a mély elemzést szóvdrágok- kal, semmitmondó abrakadabrákéval helyettesítik.

Ugyan mit mond az efféle hozzá: jótékony haté- sonló „reakciós'” próbálkozás„elemzés^ : „Igazán marnak c^+ omilcét ettől függetle- tói — s ez a bosszantó — érezzük Iványi Ódon portréját Czinke Ferencről ... az életet szerető mai embert jeleníti meg.” Hiszen ez nem egyéb szószaporításnál, már csak azért is, mert ugyanazt leírhatta volna pélés vitaanyagként közölte. Szabó Károly cikkére az alábbiakban közöljük az első észrevételt.

Nem érzem magam kompetensnek. hogy a Jegyzetek egyes tévedéseit .kiigazítsam — lévén csaik művészetbarát

azok a nem járható hagyó- a tűnődő, mélázó ember mányok? Szabó ezt bölcsen nem jellemző a mi társadal- elhallgatja, de aki Czinke munkra. Ez nem tipikus, képeit látta a kiállításion, Tehát ábrázolni sem ajánla- könnyen felfedezheti rajtuk tos álmodozó figurát. S hogy a nagybányai plen aire ha- örökre elvegye a kedvét a tását. A hűség kedvéért te- szobrásznak mindenfajta hasát. Czinkét ettől függetle- tói — s ez a bosszantó

nül csak a laikus, vagy dilet- egy hajánál fogva előráncitáns tarthatja Nagybánya gált Lenin idézettel leüt a

követőjének, dehát el kell lábáról mindenkit, aki túl

ismerni: Nagybánya meg jele- mohón ábrándozni merészel,

nése óta alig volt Magyaror- Hiszen, — írja, — Lenin

szágon valamirevaló festő, egyenesen azt tartotta, „ábSE.5-Ä&52“*SS Ä“ "D= “ orá‘

Ä « Szabtok Itt hal„Realisztikusabb hányt kép- De ha már a festői hatá- vány sejtelme sincs, mivel

visel . . .” vagy: „Különösen soknál tartunk, Szabó Károly kapcsolatban beszélt Lenin

sikerült alkotása az erőtelje- elhallgatja — vagy talán az álmodozásról,

sen megformált . . .”, vagy: fel sem fedezte? — hogy »

»mai”, sőt „maibb” alkotá- Faikas András Útépítők ci- Ä ietrvzetekben hellyelaok, sfcb, mű képe, amelyet a kritikus

Átkozottul nehéz eligazod- állapítások is A Nógrádi

ni ezen a rangsoroláson: mi- ^ebb, é. Képzőművészeti Kiállítás iyen az a ..mai”, és milyen tott - m^^teben megae lóte ^ ^ sikeres ala „maibb”. Hát'még ha to- Ez^?tiS£ kotása meüett - sőt azokVább mennénk, s figyelem- “g n£ban * nem hódított kai együtt - fehlet jó nénaev tábort macának Egye- hány Problémát. Olyan proböüftafim RippLRÓnái volt, lámákat, amelyek csaku^an

aki maradandót alkotott ha- velejárói felszabadulas utóm

sonló festői eszközökkel, de ke™uv^tenknek Olyan

ő sem tartott ki mellette. problémákat amelyek nap.iáinkban oldódnak meg, s Egyébként a cikknek ez a olyanokat, amelyeknek el- része bizonyítja a legpreg- döntéséhez még sok esztennánsabban, milyen tévutak- dőre lesz szükség. Azonban

m ösztönözheti, irányíthatja azok a durva tévedések,

a kritikus a művészt, kellő amelyek a cikkre jellemzőek,

felikészültsége híján. Hiszen elterelik az olvasó figyelmét

tagadhatatlan, Farkas And- a tulajdonképpeni tárgyról:

vét az elemi játékszabályok fásnak ez a képe vonzza a a kiállításról. Nógnád megye

ellen! Azt írja, például: „Id. szemet dekorativitásával. De esztétikai, művészeti életéSsabó István szobrairól fia- aligha hihető, hogy Farkas nek szegénységében kapóra

talság és erő árad.” Néhány csupán erre törekedett volsorral alább már: „Alakjait na.

leginkább tűnődés, mélázás Fentiekkel kapcsolatban most

,már felvetődik az a kérdés is, mit tart a Jegyzetek szerzője a követendő legmodernebb festői eljárásnak, és mit tart realista alkotásnak.

Nos, a „legmodernebbet”

be vennénk a legmaibb, mégmaibb, legeslegmaibb, «öt a legrealisztikusabb, még- oealiszti kusaibb, stb. alkotásokat. Ügy van ez valahogy, hogy a kritikus több közérthetőséget kér a művésztől egy kevésbé érthető cikkben.

lö e ha már a stílus ilyen gyenge, legalább a logikus- ságra törekedett volna Szabó Károly. Csak hát ebben is

közben ábrázolja fűzi: „Ehhez a beállításhoz nála (mármint a kritikusnál) rendszerint a múlandóság értársul.

Az ember törheti a fejét,

a kritikus melyik megállapí- illetően világos, hogy ez tiltásának higyjen. Józan eszé- kább „modernizmus”. Külön- re hallgatva úgy véli: ha ben a cikk olvastán megle- egy alkotásból fiatalság és hetősen zavaros kép marad érő árad ,csak az olyan bennünk. Hiszen a szerző szemlélőből válthatja ki az szerint a pointilizmus köve- £ elmúlás gondolatát, aki kü- tendő módszer, Nagybánya0 iönben is feleslegesen sokat az elrettentő, viszont arra, foglalkozik ezzel az elkerül- vonatkozólag, hogy melyek hetet len tényével a létnek... a legjobb magyar hagyomá- Persze a többihez képest nyok a szerző titokzatos hall- a fentiek csupán apróbb gatásba burkolózik, botlásai Szabó Károlynak.

jött volna egy egészséges, élénk vita. A „Jegyzetek” azonban véleményem szerint alkalmatlannak bizonyult kiváltam eszmecserét a kiállításról. Hiszen ha ez véletlenül iskolai dolgozatként születik a végére bármelyik magyar tanár oda írta volna: zavaros .

Csendes Géza

A „Petőfi" színjátszók a Tanácsköztársaság évfordulójára készülnek

A salgótarjáni Acélárugyár tich József és Csics György A darab témája, a fiatal „Petőfi” színjátszó szakköre, rendezők vezetésével. A sze- Magyar Tanácsköztársaság az elmúlt évi sikerekben gaz- replőgárdában helyet kaptak egyik válságos időszakában dag szereplése után, ebben az azok az elvtársak, akik már játszódik. Az író elvezeti e évben is komoly feladatok régebben abbahagyták a szín- nézőt ahhoz a pár naphoz: megoldására készül. Március játszást, de most rutinjuk, amikor a külföldi interven- 21-én, a Tanácsköztársaság gazdag tapasztalatuk, szemé- ció a Tanácsköztársaság meg- megalakulásának negyvenedik lyes élményeik nélkülözhetet- fojtására készült és ehhez íco- évfordulója alkalmából szín- lenné váltak. A felkészülés moly támogatást kapott a re viszi Sándor K. „A harag alaposságára mi sem jellem- fegyveres és politikai erőkben napja” című, háromfelvoná- zőbb. hogy a próbák elkezdé- meghúzódó ellenforradalmi és sós, több képből álló, törté- se előtt a szereplők alapos ingatag elemektől. A darab- nelmi korképet. A Harag tájékoztatót kaptak a magyar ban rendkívül sokféle jellemnapja kemény munka elé ál- proletariátus akkori történél- mel találkozunk, akik mind Htja a színjátszókat, akik mi időszakáról, ugyanakkor a saját szemszögükből ítélik mindenképpen tudásuk legja- egy a vetenárok közül, sze- meg a helyzetet, egyéni érdevát szeretnék nyújtani a mű- mélyes élményeit és tapasz- küknek megfelelően, és így is

vészetileg és politikailag ko- talatait mondta el. Az MSZMP cselekszenek. Képmutatóak

moly igényt támasztó darab megyei bizottsága és az idő- valamennyien, csúszó-mászó,

előadásában. sebb kommunisták ilyen tar- sziszegő kígyók, akik csak az

Január közepén kezdődtek talmas útravalója után kéz- alkalomra várnak, persze biz- meg az előkészületek, Ver- dődtek meg a próbák.

TEGNA

Megyénk filmszínházai a állama által kapott jussuktól, napokban mutatják be Dobozy a földtől és minden törekvé- lmre „Tegnap” című filmjét, sük a jól dolgozó, egységet je- A film a több mint két év- lentő termelőszövetkezetek vei ezelőtti ellenforradalmi azonnali szétzüllesztése volt. események egyik epizódját A próbálkozás sikertelen dolgozta fel, kiragadva a hon- maradt. Nem is történhetett védség és parasztságunk ak- másként, mert politikailag felkori helyzetét. Érthetően zsú- világosodott parasztságunk folt nézőterek előtt került sor majdnem teljes egységében, az előadásokra, mindenki ki- keményen utasította vissza az váncsi volt arra, hogy meny- átlátszó szándékot és hitet nyiben sikerült az írónak, tett a nép állama mellett, rendezőnek és színészeknek Természetesen ez nem ment olyan alkotást létrehozni, olyan könnyen, küzdelem volt amely hűen tükrözi az akkori mindenütt a javából, olykor állapotokat, visszaadja az ak- véres, drámai küzdelem. De a kor történteket. termelőszövetkezetek érettebb,

, ... , öntudatosabb tagjai nem hátNem csalódtunk a filmben. ráUak és ennek eredmé.

Az alkotó gárda hivatása ma- nyeként ma már szociaUsta gaslatán, magas művészi szín- mezőgazdasigunk egysége sok.

ten tárta a nézők elé az ellenforradalom lényeges mozzanatát; termelőszövetkezeteink példa nélkül álló helytállását a rendkívül nehéz időkben. Ugyanakkor, bár csak futólag érintve, bemutathat erősebb, mint valaha volt.

A „Tegnap” című fűm ri- portszerűen, mégis imponáló egységben tárta elénk a küzdelmes napokat, drámai perceket. Szellemesen szőtt félmondatok, ki nem mondott

tos alkalomra, hogy vérbe fojtsák a magyar proletáriá- tus nagyszerű, népet felszar | badító megmozdulását

Ilyen körülmények között természetesen nagyon nehéz a kommunisták helyzete, akik közül ezekben a napokban nem egy mártír halált halt, áldozatul esve az ellenség ál- nok erőfeszítéseinek. A darab írója nagyszerűen dolgozta fet ezeket a mozzanatokat, a történelem levegőjét árasztva minden szóval, cselekménynyel. Nagyszerűen mutatja be a jellemeket, az ingadozókat, az alakoskodókat és nagyszerűen, élethűen azokat az embereket, akik elvükért, népükért és kivívott jogaikért ai utolsó leheletükig harcoltak a kommunistákat.

Részleteiben a darab témá-. járói, bár már ismeretes, többet nem írunk le. Érdeklőd ve várjuk a „Petőfi” színjátszók bemutató előadását, eme-- lyen a nézők és közöttük &• veterán szemtanúk Ítélik meg, hogy mennyire sikerűit a színjátszó gárdának megvalósítani az író elképzeléseit,, megteremteni az akkori idők: hangulatát.

(r—n)

ta fegyveres erőink helyzetet, gzavak emelték művészi érté megdöbbentő hűséggel tarva M íeíí(áfc tartalmassá politi. a nézők elé a rendkívüli bt- kai mondanivalóját Az egyes zonytalanságot. A kettő jól }eUembeli karakterek élethű kapcsolódott egymásba, mint- megrajzoidsat a gondos, igé- egy igazolva a kommunista nyeg rendezés> az eXrnéiyüu parancsnok állhatatosságát, ffói munka érdeme az egyér. elvi tisztánlátását; hogy az el- te;TOa eszmei mondanivaló lenforradalmat egy pillanatig konturjainak éles megrajzolásem lehetett, nem tudta senki

sa, amelynek ereje rendkívül

sem erkölcsileg tiszta égiszbe meggydzQ_ örülünk a filmnek, öltöztetni mert mar az első men { a miénk és nem napokban kibújt a szeg a zsák- U(0Zsósorban; a szocialistából: régi, levitézlett földes- realista filmművészetünk fejurak olyan jogokat formáltak, lődésének jelentős állomása- amelyek meg akarták fosztani ként könyvelhetjük el. parasztságunkat a dolgozó nép

HIMER ZOLTÁN

Hiányán háztartási cikkek

A gyors fejlődésnek induló műanyaggyártás egyre inkább segítséget nyújt a háziasszonyoknak is a házi munkához: A törhetetlen, praktikus és, olcsó műanyagból készülő háztartási oifakak csökkentik a háziasszonyok háztartási kiadásait. Vannak már sószórók, kávés és teás csészék, ivópoharak, kistányérok. összecsukható könnyű ruha fogasok, cukordarálók stb.

.OOOOOOOOOOOCrOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOOÖ-OOOOOOOOOOOÜ-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-O-O-OOOOOO;

Sokkal mélyrehatóbbak azok a tévedések, amelyek elvi fejtegetései során bukkannak fel, vagy amelyeket az egyes művészek művei értékelésénél követ el, s amelyeket már nem tekinthetünk sem pongyolaságnak, sem

Érdekes, Szabó esáinján bá-( nik a kifejezésekkel akkori is, miikor a realizmusról van, szó. A sokat sejtető, de valójában mit sem mondó nre- ^ alisztifcusaibb” jelzőt akasztia c például Králik Andor „Ha-< vas Szécsény” című képe;

logikai ugrásoknak. Ezek az „ Ebből egyébként köelvi tévedések károsak lehetnek, mert helytelen irányba orientálhatják a mű

rüllbelül sejthetők is Szabónak a realizmussal szemben < támasztott igényei. Csak hát J

vészeit problémák iránt ér- sajnos nem a „Havas Szé

csénv” — s pz.t a keserű DÍ.

deklődó újságolvasót.

Melyek azok a leglényegesebb esztétikai ,elvi problémák, amelyeket a cikkírónak sikerült ködbe borítani?

Az egyik például a művészi kísérletezés, útkeresés. Őszintén szólva nem igen tudni hányadán álljunk ezzel a kérdéssel Szabó cikke olvastán. Egyik festő kísérletezik, keresi az utat, s ezt érezhetően nehezményezi a szerző. A másik szintén kísérletezik, — őt megdicséri a kritikus. A harmadik már nem kísérletezik, kiforrott

csény” — s ezt a keserű pirulát le kell nyelni a mű- _ vésznek is, a kritikusának is. < S ami azt illeti, nem ártana' tisztázni azt sem, hogy a < világ, a táj, a jelenségek, a< tárgyak, a dolgok külső formáinak hű ábrázolása még < nem realizmus. A realista J

ábrázolás ennél lényegesen <

többet követel. A realistának'

elsősorban az a feladata,, hogy felszínre hozza a dől- < gok, tárgyak, jelenségek,'

„lelkét”, magvát, értelmét, ( lényegét, belső Összefüggő- <

seit. (Még fokozottabban ez S a feladat figurális konpozí- \

egyéniség, a végén clói, emberfestés esetében.)

kiderül, hogy ez a kiforrottság út, — nem-keresés, — s nem más, mint kísérletek egy új témakör művészi ábrázolására.

A végén az olvasó már azt sem tudja, merre kapja a fejét. Pedig az egész — bocsánat a parlagi hasonlatért — Kolombusz-tojáso. S az lett volna Szabónak is, ha idejében utána néz. TudArról nem is beszélve, hogy < a szocialista realizmus elé 5 még ennél is több követelményt támaszt az esztétika.

Éppen ezért hiába hason-S lit példának okáért egy; portré a modelljére, ha a< festőnek nem sikerült őt; jellemeznie, ha még olyan c realisztikusan is festette -megí — nem jó a kép. No már'

m=^§gT)iztn.ng.oleé.ael Lányak Lányok a pusztán

Csupa kacagás az élet ott, ahol ez a négy tizennyolc éves kislány megjelenik. Az eleven Toldi Manci, a nevetős Cserődi Marika, a szép Rék Mária és Csemák Erzsiké.

Tévedés lenne azt hinni, hogy ők csak nevetni tudnak. Ég a kezük alatt a munka is. Igaz, hogy dallal, nevetéssel fűszerezve. De tudnak, nagyon tudnak dolgozni. Tavasszal, nyáron a hasznos növények ápolónői, ősszel egyéb munkákat vállalnak. Télen meg azt, ami éppen akad. Munkaadójuk tulajdon családjuk, a milliós Dimitrov Tsz.

Most például dohányt simítanak. Ebben a szép idei télben fehérség borítja a határt. A láb alatt csikorog a keményre taposott hó. A sima puszta tele erősebb, mint a hegyvidéké. A szél borzolja az ember hátát. Olyankor is, amikor a városban és falun a házak védelmében enyhén simogat scak a szellő. Ebben a jeges, havas télben nyí'adózó piros rózsák ezek a leányok. Üdék, szépek, pírban égők.

Ezekben a téli napokban ráér művelődni is a pusztai ember, mert munka sokszor nincs. Ilyenkor a milliomos tsz-ben szomjjal isszák a tudományt. Es a kultúrát, ök is, az eleven, nevetős leányok bújják a* könyvet. A komoly könyvet, Mikszáth, Móricz, Gorkij világát barangolják. Szeretik a mai ifjúsági regényt is. Bihari Klárát, Palotai Borist, és Fehér Klárát olvassák. Csak még kevés van ebből. Kevés a nekik szóló, őket érintő. Szívesen olvasnának például saját magukról. Tsz leányok életéről, gondjáról. De ilyen nincs. Egyszerűen nem írnak róluk. Pedig lehetne. Itt vannak ők is. Életük egyszerű, szép és csendes. De regénybe illő egyszerűség, szépség, csendesség ez.

Mert ezek a tizennyolc éves leányok egyben család- fenntartók is. Hárman félárvák, nem él apjuk. Anyjuk csak a legégetőbb munkákban segít, az aratásban, betakarításban. Egyébként gyűri a háztartási teendőket. Kicsi gyerek ig van a családban. Ahhoz anya kell. Így a leányoké a családfenntartás gondja.

ök pedig eleget tudnak tenni e nehéz hivatásnak. Keresetük kitesz havi ezernégyszázat. Persze pénzben, búzában, krumpliban és egyebekben. Az élet itt olcsó, az étkezéshez mindent megkapnak, és pótol a háztáji is.

Csak a ruha, meg a gyarapodó stafirung kerül pénzbe. A leányok mindössze négyen vannak a pusztán — szépen öltözködnek. Ezen a közönséges keddi napon is nylon harisnya feszül a lábukon. Ketten meg pantallót öltöttek- magukra.

Farsangban telik a báli ruhára, körömcipőre, tfisar- kúra is. Pedig három kilométernyire, Vadkertre járnak hálózni, táncnak örülni. Kisestélyije is van mindegyikének. Mert a milliomos leányoknak telik arra is. Min-- denre, amire kell. A „maszek“ leányok meg hadd pukia- dozzanak, hogy nekik nem jut „flancra“, pirosítóra.

Ezek a pusztai kislányok elképzelni sem tudják azt az időt, amikor anyjuk cseléd, apjuk béres volt. Amikor a heti koszt krumpliból, babból, káposztából állott. Most már hetente kétszer jut húsra. Gyenge csibe, kacsa húsra. Mert csirkét neve’nek, kacsát és disznókat is. Legalább kettő-három kövéredik minden ólban.

E sok munka mellett mégis csinosak, jól ápoltak. Meri nekik telik arra is. Az olvasás mellett fürge ujjal gyártják a szép kézimunkákat. Ezt azonban nemcsak az idő töltés kedvéért teszik, nem is egyéni kedvtelésből. Gyarapítják a stafirungot, és közben valósággal bújják a rádiót. Meghallgatnak minden előadást, esténként, ha nincsen mozi, szívvel-lélekkel rádióznak. Szeretik a komoly darabokat, a drámákat, traeédiákat. Hódítja őket az operett is, de az operaközvetítés mellé is odaülnek. Kezdik magukba szívni Mozart, Verdi, Liszt gazdag muzsikáját.. Járja már szívüket frissíti vérüket a hajdan ismeretlen, érthetetlen, nehéz zene varázsa.

Egyszóval művelt, okos, szépen fejlődő leányok. Szívesen társul melléjük a puszta kedves, magányos, húszon felüli óvónője is. Életszerető fiatal leány még, és az életről szívesen társalog a puszta négy csinos leányával.

Mind az ötüknek leghőbb vágya: jól férjhez menni A ió férj alatt értik a műveltet, dolgosat, jól keresőt. Legfőbb feltétele, hogy tsz-es legyen. Mert ők már csak •a haladóval társulnak a hosszú nagy életre. A ha'adáshor tartozik szerintük az is, hogy a leendő férjnek ne a meccs legvon egyetlen szenvedélye. Képezze magát és fejlessze állandóan. Ha ráér forgassa a könyvet és az újságot, és amit olvas, beszélje meg asszonyával is.

Így élnek és ilyen terveket forgatnak hajadon! fejecskéjükbe ezek a szép pusztai leányok. Szívük gondolatokban gazdag szív, lelkűk kiművelt lélek. És ami nam utolsó dolog, vagyonuk több millió.

Csoda hát, ha messzi földről járnak ide a legények háztű znézőlje?

Újlak» Mária