Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-11 / 12. szám

4 nOgrAdi népújság 1959. február li. «I1 ifjúságé sző Parasztfiafaljainknok biztos jövő kell! Az egész világon, minden •rszágban a jobb, jövedelme­zőbb, biztonságosabb életre tőrekedneik az embereik. Miás a helyzet keleten és más nyugaton. Egészen más té­nyezők határozzák meg a fej­lődést Ausztriában, mint ná­lunk. Jelenleg országunkban a politikai konszolidáció után létkövetelményként került előtérbe a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságban az egész világon mélyreható változások következtek be. A nagyüzemi gazdálkodási forma egyre terjed, s ennek a Szerkezeti változásnak, valamint a me­zőgazdaság technikájának óriási fejlődése következté­ben világméretekben jelentő­sen emelkedett a mezőgaz­dasági termelés. Ezt láthatjuk, ha körül- pillantumk a nagyvilágban. Mii sem tétovázihatunk, nem alhatunk rá egyeit, s újra egyet. Valahogyan úgy néz lei nálunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése, mint a gyermekszülés. A kilen­cedik hónapban vagyunk már. de a szülés mégsem akar megindulni. Ilyenkor persze orvosi beavatkozásra van szükség: ez esetben szé­leskörű, felvilágosító mun­kára, amely megszabadítja parasztságunk nagy részét a gyötrő, kételkedésekkel ter­hes gondoktól. Most a társadalomra van szükség: s itt a fiatalok is sokat téhe tnek. Tenniük is kell, hiszen amit s ahogyan cselekszenek úgy veszik hasz­nát, amikor odakerülnek, hogy az évek múlásával át­vegyék apáiktól a közösen végzett munka eredményeit, amelyeket majdan fiaikkal gyümölcsözrtjetnak tovább. Parasztefiataljaimlk nagy része már rendszerünkben nevel­kedett. Elméletben megtanul­ták ezek a fiatalok, s az évek változásával tapasztal­ták, hogy az életet máskép­pen is lehet élni. A mezőgazdaság vajúdó kér­désével kapcsolatban először talán csak a vállukat rán­dították, amely az otthoni maradi nevelésből származott, azonban az előrehaladás kö­vetkeztében egyre nagyobb Lett bennük a kétkedés a régi életforma biztonságában. Sok helyen megingott a szü­lő iránti tisztelet, s nagyon sokan elvesztették hitüket az egy-lkét hold földben. A kis- pairaszi gazdaságokban látás­tól vakulási'g folyó munka legszükségesebb létminimu­mot fedezi. Ennél többet nem nyújt.. Megyénkben is sokat pa­naszkodnak a parasztfiatalok, hogy ők csak dolgoznak, de szórakozásra, művelődésre már nem jut idő. Nagyon sokan rádöbbenték, s rádöb­bennék. hogy azok a mód­szerek, amelyekkel dolgoznak, mem töltik ki életüket. Van­nak ettől jobbak is, hi­szen az egyéni parasztgazda­ságok gazdálkodása főként emberi erőkifejtésre, az apá­ról, fiúra öröklődő szokások­ra, tapasztalatokra épül. Nem a fiataloké a föld, mit te­hetnek a szülői magrögzött- ség, maradiság ellen? Igye­keznek elhelyezkedni ipari munkahelyekre, ha a létfann- tairtó munka mellett élni is akarnak. Inkább 50—60 kilo­métert utaznak a munkahely­re, minthogy a földöm dol­gozzanak. A számtalan ténytől bizo­nyított szükségszerűség áll szemben az előítéletekkel és maradisággal párosuló ok­talan, földhöz való ragasz­kodással. A megyében mű­ködő 70 termelőszövetkezet, a szakcsoportok, társulások eredményei mind-mind a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit igazolják. A kívülálló fiatalok irigykedve figyelik sók községben a termelőszö­vetkezetekben dolgozó fiata­lok biztos éleiét. Persze so­kan azt mondják még közü­lük, hogy nem látták a tsz- ek eredményeit. Nincs elzárva ezek előtt a fiatalok előtt az út, hogy megismerkedjenek a termelőszövetkezetek életével. Ezt elősegítheti a KISZ is, tsz-látagatások szervezésével. Látnunk kell azt is, hogy parasztfiataljaink túlnyomó része — ismereteiből kifolyó­lag — nem szereti már az egyéni gazdálkodás kaszás- kapás jellegét, a nagy lekö­töttséget, a primitív, elavult földművelési formákat. Fia­taljaink a technika hatalmas fejlődésének korában nőnek fel. Nyilván gépekkel akar­nak dolgozni, könnyebb mun­kafeltételek mellett, más élet- és munkakörülményeket igé­nyelnek. Szomorú látvány a falvak, városok határában a sok nadrágszí.i-oa reállá, amely mindinkább vékonyodik a gyermekek, unokák szaporo­dásával. Még szomorúbb a kínlódás ezeken a földdara­bokon. Parasztfiataljaink ezeken a földtöredékeken nem tudják számtalan helyien csupán a érvényesíteni az egyre fejlő­dő agrotechnikát. Ezt csak a nagytáblákon, az egy darab­ban lévő földön lehet gaz­daságosan hasznosítani. Ter­melőszövetkezeteinkben sok fiatal is dolgozik, akik ke­vesebb egyéni erőkifejtéssel, jobban szervezett gépesített munkával, több jövedelemre tesznek szert, mint az egyé­ni parasztfiatalok. Megyénkben már néhány ifjúsági szövetkezet is van, amelyek jó előiskolái a ter­melőszövetkezeteknek. Másik nagy előnyük ezeknek, hogy az itt közösen végzett mun­ka a fiatalok kollektivista életszemléletének kialakulá­sát segíti elő. A paraszti létbizonytalanságot, a csalá­don belüli ellentéteket a parasztfiatalság jövőjét oldja meg sok más egyében kívül a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Parasztfiatalja­ink érzik a felemás állapot tarthatatlanságát; teljes szí­vükből a jövő felé húznak. Úttörőcsapataink készítik az országos zászlóra, a zászlószalagokat Az MSZMP zászlót aján­dékoz a Magyar Úttörők Szövetségének. Megyénkben is nagy izgalomban vannak az úttörők. Lázas munkával készítik a szalagokat, ame­lyekre ráhimzik őszinte gyer­meki szivük, pártunk és . né­pünk iránt érzett háláját és szeretekét Köziben folynak a találgatások: „Kik lesznek azok a kiváló fiúk vagy lá­nyok, akik méltók lesznek a szalagok Budapestre vitelére, A küldöttek a zászlószala­gok mellett a budapesti ven­déglátó csapatoknak elviszik azokat a saját készítésű ajándékokat — hímzett pár­na, baba, kendő, könyvborí­tó stb, — amelyekkel jelké­pesen is kifejezésre juttatják a falu és város úttörői igaz barátságát. Üj tervek a kisbágyoni fiatalok életében Felhívás! Valamennyi Nőgrád megyei fiatalhoz A KISZ Nőgrád megyei Végrehajtó Bizottsága a Nógrád megyei Tanács VB Művelődésügyi Osz­tálya 1959-ben ismét meg­hirdeti: Nógrád megye if­júságának „Lovász Jó­zsef ’ Kulturális Sereg­szemléjét. A seregszemle megren­dezésére most harmadíz­ben kerül sor. Ezek az évenként megismétlődő kulturális seregszemlék szorosan összefonódtak a KISZ-szervezetek kulturá­lis tevékenységével. A seregszemle megrendezése ifjúságunk műveltségi színvonala, a csoportok ál­tal bemutatott műsorok művészi színvonala emelé­sét szolgálja. Fontos fela­data az egyes eddig elha­nyagolt művészeti ágak (énekkarok, stb.) erőtel­jesebb fejlesztése. Követelmények a bene­vező csoportok felé: Ismerjék meg Lovász József elvtárs életútját. Tevékenységük a sereg­szemle bemutatóin kívül1 az alapszervezetek életé' ben is nyilvánuljon meg. Folytassanak tervszerig állandó munkát, növeljék szakmai műveltségűket. A seregszemlén részt ve­hetnek: üzemi, falusi, is­kolai, és hivatali KISZ- szervezetek művészeti1 csoportjai, valamint mű­velődési házak, társadat' mi és tömegszervezetek öntevékeny csoportjai. A „Lovász József” kultúrálta seregszemle megyei jel' iegű megmozdulás. A cso­portoknak február 25-ig lehet benevezni, a járási bemutatókat májusban rendezik meg. KISZ Nógrád megyek Végrehajtó Bizottsága Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya A kisbágyoni fiatalok éle­téről eddig sem az újságok nem, írtaik, sem pedig a rádió nem beszélt. Úgy tűnt, mint­ha ebben a kis községben nem lenne ifjúsági élet, mint­ha a fiatalok tespedésben élnének. S a látszat mennyi­re csal. Élet van ebben a faluban. A negyvenkét fiatal élére Nagy Vilmos, a község ifjú pedagógusa állt. ö lett a KISZ titkára. A fiatalok kö­vették is tanácsát, s mindjárt munkához is láttak. Hogy ne soroljunk többet, csak az utóbbi közül néhányat. Jól sikerült tagfcönyvkiosztó tag­gyűlésit rendeztek, műsorral egybekötve. Táncos tea-estet is tartottak. Munkájuk egyik legjelentősebb állomása pedig az, hogy megértették a KISZ felhívását, ténykedtek a fá­sítási program megvalósítá­sán. Most új terveket szőnek a kisbágyoni fiatalok. Nagy Vi lmos KISZ-titkár vezeté­sével olyan elhatározásra ju­tottak, hogy ha a községi tanács ebben az évben is biztosít fásításra alkalmas területet, oda legalább 2000 csemetét ültetnek majd. A legnagyobb lépés azonban az lesz a szervezet életében, ha létre hozzák a község első ifjúsági termelőszövetkezetét. Ehhez is megvan a tervük. Egyenlőre csak öt hold föl­det bérelnek a tanácstól, amin kukoricát termelnek majd, A bevételből természe­tesen a KISZ életét kíván­ják elősegíteni, először is kulturális, sport és más terü­leten. Tervük természetesen az is, hogy „lepipálják” az idősebbeket, nagy termésátla­got szeretnének erről a föld­területről betakarítani. S hogy a tervekéit valóra váltják, biztosíték erre az egész KISZ-tagság. Közülük is a legjobbak: Burik Mária tsz-tag, Kopka Ilona, Kovács Margit, vagy a fiúk közül Robotka Gábor, Jamibrtk Jó­zsef meg a többiek. Remél­jük a jövőben többet hallunk majd a kisbágyoni kiszesek- r<51. r()áuidmúhn indui a JOoi&k JComjat A megyében már több mint 120 úttörő csapat készt* tette el a „Hősök Könyve” lapjait. A vörösnyakkendŐb úttörőknek az egyszerű, idős harcosok sok-sok olyan vö­rös szalagot, őszirózsás, megsárgult katonasapkás fényké­pet, röplapot, kivágott újságcikket adtak át, melyet féltve őriztek, dugdostak a Horthy-fasizmus 25 éve alatt. Meg­emlékeztek harcaikról, küzdelmeikről, sikereikről, bal­sikereikről. Ezen dokumentumok, elbeszélések az elmondottak alapján készültek, rajzolt, festett illusztrációkkal, a har­cok színhelyéről készített térképvázlatok ma már egy cso­korba kötve ott feküsznek minden járási elnökségen. Rö­videsen útra indulnak; a legkiválóbb úttörőkből alakított- futárszolgálat eljuttatja minden úttörőcsapathoz. Az úttörők, kisdobosok e könyveket lapozva meglát­ják, nagyapáik és apáik mennyi verejtéket és vért hullat­tak az ő boldog, vidám gyermekkorukért. Megértik és tel­jes szívükkel átérzik, milyen nagyszerű tettekre kötelezi őket a szabadság eszméit kifejező, az elnyomott népeket harcra lelkesítő vöröszászló darabját jelképező vörösnyak­kendő. 60 ezer forintos jövedelem 4 hónap alatt Hasznos és jövedelmező vál­lalkozásba kezdtek tavaly a karancsalji tanulók. Megala­kították az 'iskolai szövetkeze­tét. Az iskola melletti épület­ben rendezték be a kis bol­tot, ahol ők, a tanulók vég­zik a különböző munkákat. A szövetkezet megalakítá­sát vita előzte meg. A ka­rancsalji iskolában is szeret­ték volna megoldani a gya­korlati (politechnikai) okta­tás valamilyen formáját, s így esett a választás a keres­kedelem területére, A MF.SZÖV minden tel­hetővel segítette a fiata­lok kezdeményezését. Kaptak 10 ezer forintot, hosszabb lejáratú hitel­re, három ezret, amit nem kell visszafizetni. Ezt az utóbbi összeget a szö­Diák — tanár — félév- GONDOLATOK MUNKA KÖZBEN ­___________________l vetkezetek kölcsönös segély­: nyújtási alapjából juttatták * nekik. eredményükön is. Kíváncsi olyan régen a leányiskolában nehezebb a kis tanulókkal« a tanulók között részjegye- voltam, hogy ők hárman mit rendezett teadélutánra voltak foglalkozni, több a baj; a ?cét>5ket bocsátották ki 5 forintos? terveznek az általános iskola hivatalosak. osztályból, a mintegy 80 tanu-<<árban. A szövetkezetnek — elvégzése után. Csodálatos és egy kicsit fúr- lóból> sajnos, nagy a bukási»hasonlóan a többiekhez — _ r , - Főszakács szeretnék len- csa is, hogy a nyolcadikosok arany. >),yan,. igazgatósága, felügyelő /Vagy kopott epulet tér- tézi gondunkat: továbbtanu- ni s ehhez élelmiszeripari kétharmadrésze csak techni- /f tanítás, nevelés fel-Röizottsaga. Az újak munka-. peszkedik Pásztón a lási, elhelyezkedési kérdések technikum szükséges - mond- kumban akar továbbtanulni. adatai, a diák gondok$Úat, segíti a pedagógusokból Hosok utca végén; farkassze- sokasága a nyolcadikban. ja sztanek Zoli Zoli az út- Mindannyian szakmát akar- megoldása mellett sok egye-»3-110 tanacsaao bizottság is* met néz az utcával. Ennek az Szaktanárhiány, helyhiány, törőőrs de a csapat szakácsa nak szerezni az általános mű- bet kell megoldaniok a taná-»*?t iÍÍL épületnek mindig zajos az ud- stb. is. Kiválóan főz már most is. veltség mellett. raknak. Kevés a hely az ü-»““MtiSk váS vara. Termek sokasagaban - Meglátogattam a tanári szó- olyan ételkülönlegességeket _ Sokat beszélgettünk a kólában. Az emeletet az ai-« “ * °“JUK ami sajnos, mégis kévés bat,Js' ^ISS Gábort, a nyol- soroit fel, hogy elámultam. nyolcadikosok szüleivel a fiúk talános gimnázium foglalja eí:<<segekben sincs tömKeleg Arii­folyik nap, mint nap az em- cadlkosok osztályfőnökét ke- Veres ^ vasutas techni- jövőjéről - mondja az igaz- Az általános iskola tanari<f^^n bermuvelo munka. Sokan jár- restem. Meghallgattam egy kumba szeretne menni, édes- gatónő. — Sajnos, lehetetlen szobája egy hideg, füthetetlen» ^^ cukorkát, ’ cukrásza­nak ide tudásra szomjasan, s óráját is. Egészségtant tartott apja is vasutas. vámos Jós- lesz mindenkinek az általa folyosórészben van. Az al-< ti süteményeket; ’ áron hű. akik meg nem szoktak meg - eppen a nyolcadikban. ka? Gondterhelt szegény fiú. óhajtott iskolába kerülni. Ez áaltan állapotok nem valnak»süő italokat is a kicsik - kezdetben' néhány - A belső elválasztása mi- Gépész technikusnak készül- persze nem jelenti azt, hogy dicséretére a tanácsnak. Van« napig tálán idegenkednek is. rigyek funkcióinak meg fele- ne> de „heie törődött”, hogy nem lesz hely számukra az eUV titkos reményük, amit» ötven percenként megszólal loen szabályozzák életműkö- szülei „kívánságára” általános élet számtalan más területén, egyikük sem mondott el, del a csengő, felpattannak az aj- desünket - felel Oláh Jóska, gimnáziumba megy. Eletvi- Tavaly óta sokat javult a megéreztem, s erről a leg-) tok s a hasznosan töltött A többiek figyelemmel hall- dám fiataiok> akik a tanulás szülőkkel való kapcsolatunk utóbbi tanácsülés sem beszelt,l orak után tíz perc a vidám- gatják. Az óra második ré- meUett sokat olvasnak, spor- is. Sokan járnak a Szülők Is- mikor hasonló dolgokról tar-) sa3e- szében összefoglalják néhány tolnak. Vemét kedvelik, is- kólájára és a Népfőiskolára. Málták. Az állami gazdasagU™ Kisebb-nagyobb fiúk vesz- hét anyagát. Kérdés kérdés merkednek Mikszáthtal, Ady- A tante,tü,et számara nem- füleiét a gazdaság kiköltő-('^raeseKroi. nek körül, ismerősöket is Iá- után hangzik, pattognak a fe- vaX " tantestület szamara nem zése után szeretnék isko-l) Jo eredménnyel zárták a»; ääts&t? äs r r,,«. *. ss Mstsurs jg*. ä nds,»ifi-aras helyi kereskedelmi dol­gozók már több esetben tartottak előadást a tanu­lóknak a kereskedelem­ről. árukezeléstől és egyéb­Legjobbkor érkeztem - gon- nem ók már tudják, hogy né- a munka vüágát Szivvel-lé- foglalkozásokat, dolom magamban. Rövid, par- hány hónap, s uj fejezet kéz- lekkel doigoznak az úttörő­perces beszélgetés, s már dődik életükben. foglalkozásokon. Veres Laci A tanulók számára a dől­S ideterve,Jeh de Z “fíf *T“ i! “““"‘"v-J» JaSTÄ & /ű tanulok „nem latjak < mogatási alapra fizettek*. ezeket a gondokat, a) Ezek az eredmények további eredmények, gondok-bajok WS:irminckét fiatal. Eny- ^Sirály"őrs"őrsveze~tő)e Szá- Qozatokkal, összefoglaló fele­sokaságát jegyezhetem. nyien vannak a nyol- mukra a politika 'az őrsben lsekkel véget ért az első fél- _ ___ — Befejeztük az első félévet cadikban. Igyekvő, szorgalmas végzett apróbb nagyobb fel- évi rnunka- A tantestület is maguk kis egyéni világát pró-l jó munkára "serkentik a fia­— mondja Barlainé igazgató- gyerek legtöbbjük. Sztanek .’ megtárgyalta már ezt a mun- hálják beleilleszteni ebbe a) talokat. Az idén növelni sze­nő. — Mérlegeltük az elmúlt Zoli, az osztálykedvenc Veres a a ^rcüan ajivanu meg. kát. A nyolcadikból kevesen nagy világba. Dolgoznak, ta-() retnek az áruféleségek sorát, félévi munkánkat; gyerme- Laci, Vámos Jóska azok közé k, a nyolcadikosok már buktak meg. Érdekes össze- már készülnek, hogy virág' Miininntuv* a tár- vetni az első osztályok ered- nulnaK- Vés zöldségtermesztésbe kezd­keink munkáját. Sok bajunk tartoznak, akik nagyon sze- „kóstolgatják” volt ebben a félévben is. Te- retnek tanulni. Ez meglátszik sadalmi életet is. Nem is ményét a végzőkével. Sokkal PADÁR ANDRÁS jenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom