Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-11 / 12. szám

It59. február 11. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 Beszélni, vagy cselekedni Telek Gyuláné adósai A mezőgazdaság szocialista átszervezésének olyan szaka­szába jutottunk, amikor pusz­tán annak szükségességét el­ismerni és csak erről beszélni az embereknek, nem igen vi­szi előbbre ügyünket. Már­pedig a decemberi párthatá­rozat — nagyon reálisan, kö­rültekintően értékelve a helyzetet — gyorsabb előreha­ladásról beszél, melynek le­hetőségei adva vannak. Éppen ezért csak arról beszélni, miért is szükséges a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, nem hozza meg a várt ered­ményt. Mert valljuk be őszin­tén, a mi { PARASZTJAINK MAR ELISMERIK ezt. ök most már arra kíván­csiak, azt szeretnék inkább tudni, mit nyújt nékik a ter­melőszövetkezet, a közös gaz­daság, ha elcserélik vele a ré­gi, a megszokott termelési módot. A termelőszövetkezeti agitációnak éppen ezeket kell elmagyarázni érthetően, sok­sok érvvel, mit is nyer az egyénileg dolgozó paraszt, ha a termelőszövetkezetet választ­ja. A falusi politikai munka gerincét ezekben az időkben '•az kell, hogy képezze. Ennek érdekében kell megmozdulnia minden falusi kommunistá­nak, a falun lévő tömegszer­vezeteknek, egyszóval min­denkinek, aki nem ellensége a haladásnak, s megérti: a •mezőgazdaság szocialista át­szervezése az egész nép, az egész társadalom ügye. Tanácselnökök értekezletén Vettem részt a napokban. A rétsági járás elnökei jöttéik össze, hogy megbeszéljék, ho­gyan is dolgozzanak a továb­biakban, melyek azok a mód­szerek, amelyekkel a legtöb­bet tehetik annak érdekében, hogy a válaszút előtt álló fa­lu, az ingadozó, a kétségek­kel küzdő paraszt végül is—p helyes úton induljon el. Meg keli azonban mondani: az összejött elnökök jó része nem látja világosan feladatát. A feladatok meghatározásában, végrehajtásában bizony nem •egy helyen jobban ingadoz­nak, mint az a paraszt, aki­nek döntenie kell további sor­sa fölött. Azon túlmenően, hogy elismerik a nagyüzemi mezőgazdaság szükségességét ás néhány tanácsülésen meg is beszélték ezt, nincs elkép­zelésük, hogyan is vigyék to­vább a szervező munkát. Szá­tokon például a község párt és tanács vezetői taggyűlésen ismertették a párthatározatot. Még addig is elmentek, hogy alakítottak egy előkészítő bi­zottságot. De itt aztán meg­rekedtek. A TEHETETLENSÉG AZ EGYHELYBEN VALÓ TOPOGÄS jellemző a község vezetőire. Hiányzik belőlük a kezdemé­nyezés, egyszerűen nem tud­ják, hogyan dolgozzanak to­vább. Nekünk nemcsak azért kell szót emelnünk a tehetetlenség ellen, mert ez majdhogy ügyünk veszteségét jelenti, hiszen egy újabb nekirugasz­kodás minden eddiginél ne­hezebb lenne. Azért is lépünk fel ellene, mert az említett já­rás elnökeire — a hozzászólá­sokat hallgatva mondom ezt — sajnos, a tehetetlenség volt a jellemző. Beszéltek arról, hogy a falusi emberek fejé­ben érik, formálódik a szö­vetkezés gondolata. De ezek az emberek még nem látják tisztán a jövőt, félnek az új­tól, a várakozás álláspontjára helyezkednek, húzzák az időt. Azonban kézzelfogható javas­latot nem tudtak adni azzal kapcsolatosan, hogyan is old­ják fel az emberekben ezt a bizonytalanságot, ezt a vára­kozást. Van olyan községe is a rétsági járásnak, ahol a községi tanács elnöke — a pártvezetős éggel karöltve — falugyűlést hívott össze, ahol megbeszélték a párthatároza­tot. Ezután megalakították a községben az előkészítő bizott- ságot, amely _______________ RÉ TEGENKÉNT ÉS EGYÉNENKÉNT is elbeszélget a parasztokkal. Elmagyarázzák nékik azt, mit tudna produkálni a hely­beli termelőszövetkezet, ha új tagokkal erősödne, s meggyő­ző érvekkel mondják el azt is, mit jelentene a termelő- szövetkezet a községnek, mennyivel jobban járna egy- egy ember is. .Természetesen az ilyen helyen az eredmény sem marad el. Sajnos, azonban az ilyen elnökök száma igen kevés még a rétsági járásban is. Legtöbbjénél ma még az a helyzet, hogy fél a feladat nagyságától. így természete­sen igen nehéz dolgozni. A borsosberényi tanácselnök pél­dául azt próbálta magyarázni: addig, míg a parasztoknak ilyen jó dolguk van, mint je­lenleg is, igen nehéz meg­győzni őket a szövetkezés he­lyességéről. Emögött persze ott lappangott számtalan el­nök kimondatlan gondolata is: a termelőszövetkezetek fejlesztésében akkor tudunk Az elmúlt hónap 17-én in­dult meg egy 84 órás tanfo­lyam az új bányamentők ré­szére. A jelentkezők száma 23 volt, fizikai és műszaki dol­gozók egyaránt. A tanfolya­mon résztvevők az elméleti rész átvétele után a bánya­mentés gyakorlati munkájára tértek át. Mint tudvalévő, az elmúlt év végén a kányási aknában nagymérvű vízbetörés történt. S vajon lehetett volna hasz­nosabb feladat, mint segíteni a kányásiakat a normális munka megteremtésében? Hi­szen még januárban is nagy eredménynek számított a 70 százalékos mennyiségi terv teljesítése. így esett a mentő- állomás parancsnokságának választása Hányásra. Az üzemvezetőség örömmel fo­gadta a mentőállomás segítsé­gét, s a tájékoztatás után — másnap, január 8-án, vasárnap — megjelent a 23 főből álló, vizsga előtt álló mentőcsapat. A nagyszámú önkéntes csa­pat három csoportra oszlott. Az első csoport a vízbetörés helyén, a nyugati bányamező Ul-as sikló 0-ás osztályán te­vékenykedett. Jellemző a ne­héz helyre, hogy még mindig nem sikerült megoldani a le­vegőellátást teljesen. Az itt dolgozó mentőcsoport 35 fo­kos melegben ácsolt, biztosí­totta a feltárt vágatot az eset­leges beomlástól. A második csapat ugyan­eredményeket elérni, ha egy kissé megszorítjuk a parasz­tokat. Ez azt jelentené ma­gyarán mondva, hogy admi­nisztratív eszközökkel kény- szerítenénk őket a termelő- szövetkezetbe. Éppen tanács­elnökeinknek, akik az állam legfőbb képviselői falun, vi­lágosan látniok kell, hogy mi nem erőszakkal akarunk ter­melőszövetkezeteket létrehoz­ni. Ezzel nem érjük el célun­kat. Türelmes, felvilágosító munkával, a termelőszövetke- zetek mellett _____________ BE SZÉLŐ ÉRVEKKEL GYŐZZÜK MEG a parasztokat arról, hogy iga­zán érvényesülni csak a ter­melőszövetkezetben tud a ma­gyar paraszt is. Csak hát míg idáig elju­tunk, sok-sok munkát kell magunk mögött hagyni. Mert a feladat nehéz, s ma még népszerűtlen is. Hallottam, hogy egyik tanácselnökünkre, akit az ősszel választottak meg, ■ miután megalakult a községben a termelőszövetke­zet, így kiabáltak: „azért jöt­tél a községbe, hogy embe­reinket a termelőszövetkezet­be hajtsd?” Az ilyen dolgok­ra mindaddig számítanunk kell, amíg lesznek olyan em­berek, akik nem értik meg az átszervezés fontosságát. S ép­pen ez a községi tanácselnö­kök feladata is, hogy meg­magyarázzák, ha kell éjsza­kákba nyúló beszélgetéseken is, minden egyes embernek a faluban, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye, s így az ő ügye is. csak a vízbetörés közelében, a nyugati bányamező 2. eresz­kéjének 2. jobb osztóján dol­gozott. Itt a nagymennyiségű íszapőmlés miatt több ezer forint értékű anyag maradt bent, amennyiben a fellépő nagy tetőnyomás is közre játszott. A mentők révén ke­rült ki az ott lévő rázócsúszda Ez év január 1-től hat má­sik vállalattal együtt közös vállalattá olvadt egybe a Sal­gótarjáni Tűzhelygyár: a Zo­máncipari Művekbe. A válla­lat vezetője, Babai József elvtárs erről a következőket mondotta: — Az átszervezés jelentősé­gét mindenekelőtt az adja meg, amilyen különbség van a nagyüzemi és kisüzemi mun­kaszervezés között. Ez az ösz- szevonás még kísérleti jelle­gű, hogy megvizsgáljuk: az eddig rengeteg gyártmányt, apró tételekben készített cik­kek termelését hogyan tehet­jük gazdaságossá. Az átszer­vezéssel máris biztosítottuk azt, hogy a vállalaton belül a gyáregységek között úgy oszt­138-140 kilogramm műtrágya holdanként A salgótarjáni járás ter­melőszövetkezetei elkészítet­ték az idei gazdasági év ter­veit. A tervek mindegyikére jellemző, hogy igyekszenek, a talaj táperejének visszapót­lására. Az idei éviben már a járás termelőszövetkezetei­nél helyesen alakul a pillan­gós növényeik aránya. A jövő évben a pillangó­sokkal bevetett terület a termelőszövetkezetek szántóterületének több mint 35 százaléka lesz. Ez amellett, hogy nagymér­tékben foltozza a talaj ter­mőerejét, jelentős jövedelmet is jelent a termelőszövetke­zeteknek. az aprómagfogás révén. Komoly eredmény mutat­kozik a szervestrágyázás te­rületén is a salgótarjáni já­rás termelőszövetkezeteinél. A termelőszövetkezetek az állattenyésztés fejlettsége _ ré­vén már annyi trágyával rendelkeznek, hogy a szántóterület 35 szá­zalékának négy éven­kénti szervestrágyázását biztosítani tudják. Pillanatnyilag azonban csak a forgatható területet trá­gyázzál: le. A fennmaradó trágyamennyiséget a gyü­mölcsösökben hasznosítják. Az elmúlt esztendőhöz vi­szonyítva emelkedés mutat­kozik a műtrágya felhaszná­lásnál is. Szántóföldi növé­nyekre a járás termelőszö­vetkezetei 130-140 kilogramm műtrágyát biztosítottak. A gyümölcsösökre és a kerté­szeti növényféleségekre en­nél jóval több jut. Erre a területre a termelőszövetke­zetek zöme nem kevesebb, mint 200 kg műtrágyát biz­tost tott motorral és alkatrészekkel együtt, s ezenkívül jelentős mennyiségű lég- és sűrített levegőt vezető cső. A bányamentők ezen a va­sárnapon derekas munkát vé­geztek. Lehetővé tették a ká­nyási bányászoknak, hogy eddigi eredményeiket tovább növeljék... juk el a profilokat, hogy azok egyfajta, vagy hasonló termé­keket gyártsanak nagy téte­lekben. — A Tűzhelygyár, amelynek termelési értéke 70 százalékig zománcáru, illetve zománc­ipari üzemekkel működik együtt, a jövőben még na­gyobb jelentőséget kap. Is­meretes, hogy amíg önálló vállalatként működött a Tűz­helygyár, rengeteg termelési gondja volt. Ugyanis a gaz­daságos termékeket más vál­lalatok nem adták át ennek a gyárnak, az pedig nem fogadta el a rosszul fi­zető termékeket. Most ez megszűnt! A hat gyáregység­ből álló vállalatnak egy ön­költsége van, a termékeket Amikor Karancsalján felé­pült az autóbusz váróterem, a bányászok, gyári dolgozók, akik lakásuktól 10-30 kilo­méterre utaznak munkahe­lyükre, jóleső érzéssel nyug­tázták a róluk való gondos­kodást. Telek Gyuláné sze­mélyében takarítónőről is gondoskodtak, aki nemcsak tisztán tartja és fűti a helyi­séget, hanem a gépkocsive­zetőkre mos is. Mindenki azt gondolná, hogy Telek Gyuláné, aki egymaga négy gyermekről gondoskodik, ezért a mun­kájáért maradéktalanul meg­kapja fizetését. Igaz, hogy most télen nincs különösebb probléma. Egyedül az Autó­közlekedési Vállalat tartozik neki október 15-től a mosás árával. A Szénbányászati Tröszt maradéktalanul ele­get tesz kötelességének, meg a többi gyárak is. De ez úgy osztjuk el, hogy minden gyáregység termelése gazda­ságosan biztosított legyen. — A Tűzhelygyár most egy sor új gyártmányt kapott. így például a falikutakat, a ktsz-ektől 18 ezer darab tűz­helyet viszünk át Salgótarján­ba, Győrből odavisszük a Béke Tűzhely gyártását. Vég­eredményben a gyárnak ter­melési és rendelési problémá­ja nem lesz, egész évre biz­tosított az ellátása. Most már a salgótarjáni gyáregység ve­zetőin, dolgozóin múlik, hogy jól, gazdaságosan dolgozza­nak, minél előbb zökkenő- mentesen készítsék az új gyártmányokat — fejezte be nyilatkozatát Babai József elvtárs, a ZIM igazgatója. csak télen van így. Mert az Acélárugyár, az Üveggyár, a Tűzhelygyár, meg az Épí­tőipari Vállalat az elmúlt nyáron április 15-től október 15-ig a takarításért nem fi­zették meg a bér törvényes 50 százalékát. Még a mai napig is adósai Telek Gyu­lánál! ak. Az összeg, amellyel tar­toznak, nem nagy. De feles­leges bosszúságot okoznak vele egy nehéz körülmények között élő családnak, s eset­leg olyan helyzetet teremt­hetnek, hogy dolgozóiknak nem lesz hol várakozniuk. Ennek hatása pedig szintén nem a legjobb lenne. Szeret­nénk, ha az említett négy vállalat — a tröszthöz hason­lóan — eleget tenne kötele­zettségeinek, s minél előbb rendeznék tartozásukat. Ügy gondoljuk ez az eljárás csak erősítené megbecsülésüket! A Salgótarjáni Acélárugyárban BETONALAGŰTBA HELYEZIK A TARJÄN-PATAKOT Egy átszervezés nyomán s az idén mér az acéláru­gyári építmények alatt fo­lyik a Tarján patak. i MEGKEZDTÉK AZ ÜJ HENGERMŰ ALAPOZASÄT A hároméves terv során több mint 25 millió forintos beruházással új hideghenger­művet kap a Salgótarjánt Acélárugyár. Néhány régfc kisebb műhelyrész lebontása, és a szükséges földmunkák elvégzése után szerdán meg­kezdték a közel húsz méter széles és hetven méter hosz- szú áthúzócsarnok alapozá­sát. A legkorszerűbb hengerlő- gépekkel felszerelt új hideghengermű ter­melése háromszorosa lesz majd a mostaninak: üzembehelyezésétől kezdve 40 ezer tonna hideghenge- relt árut termel majd évente zagyvái bányászok ségével az új év elején a zagyvái üzemegység három hónapi kísérleti időtartamra, a területén működő osztály- zókat és az ide tartozó von­tatási dolgozókat átvette. Az elmúlt évben nagy ne­hézségek árán sikerült csak az éves tervet 100 száza­lékra teljesíteni. Január 1-től az üzemegység mennyiségi tervét naponként 10 vagon szénnel emelték. Azáltal, hogy a Szolgáltató Vállalat az üzemegység hatáskörébe, tartozik jelentős emelkedés történt: megszűnt az üres csille hiány. A szállítás meg­javul ásóval január hónaipi fel_ emelt mennyiségi tervüket is 100 százalékon felül teljesí­tették. Ugyanez a helyzet februárban is, mert 7-ig a mennyiségi tervet már 100,» százalékra teljesítették. S mindez a szállítás és osz­tályzás jobb megszervezésé­vel vált lehetővé. Nógrádi. Népújságban Vincze Istvánná Derekas munkát végeztek Hányáson az új bányamentők Megnövekedett feladatok várnak a Tűzhelygyárra A. Zománcipari Művek igazgatójónak nyilatkozata mm*** Több mint 500 méter hosz- szan az Acélárugyár terüle­tén az üziemi épületek között folyik a Tarján patak Sal­gótarjánban,. A kis patak medrét, amely a gyár szenny­vizének a gyűjtője is, mint­egy kétszáz méter hosszan alagúttá- képezték ki az el­múlt évek során, így nem­csak egészségesebb körülmé­nyek között dolgoznak a gyár munkásai, hanem je­lentős területeket is nyertek a gyár részére. Most a csaknem tíz mé­ter mély meder további há- romszázötven méter hosszú szakaszát is beton alagút alá helyezik, s így a gyár egész területén föld alá kerül a szennyvízcsatornának hasz­nált patak. A több mint négymillió forintos beruházással folyó munkák már a nyár elejére elkészülnek. Teljesítették tervüket a A szénmedencében a leg­több probléma a bánya és a szolgáltató vállaltat toettőzött- ségéből a zagyvad üzemegy­ségénél volt. A tröszt segít­ű;l1llll!l!lll!hllllllllíllllll!llJIIIII!l!lilll!l!lil!li!!ilillllll!lilllílllllli!l!l!l,l!lll!!l!lllllll!!irilll!lll|lli!llll!!í|lll!llllllillllll!llllillllllilliOIIIIWi,lliIiílinHlJIIIMillililitllilUUIili ll)lll!!!lll!i!IIIII!!!IIIIIIIIU!l!!lll!l!l!|]i!ll!lli!l!!lllllll!!l!!llll!!{lll!lll!!llll!!!lllll!lllllll!ll!||l!|j|lll!l||i|||||||!!||||l!!l!|||||j|!|||j|!||||||||||||!!|!H^ A mezőgazdaság előirányzott évi fejlődése a hétéves terv időszakába» A kommunizmus építésének számai

Next

/
Oldalképek
Tartalom