Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-11 / 12. szám
It59. február 11. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 Beszélni, vagy cselekedni Telek Gyuláné adósai A mezőgazdaság szocialista átszervezésének olyan szakaszába jutottunk, amikor pusztán annak szükségességét elismerni és csak erről beszélni az embereknek, nem igen viszi előbbre ügyünket. Márpedig a decemberi párthatározat — nagyon reálisan, körültekintően értékelve a helyzetet — gyorsabb előrehaladásról beszél, melynek lehetőségei adva vannak. Éppen ezért csak arról beszélni, miért is szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése, nem hozza meg a várt eredményt. Mert valljuk be őszintén, a mi { PARASZTJAINK MAR ELISMERIK ezt. ök most már arra kíváncsiak, azt szeretnék inkább tudni, mit nyújt nékik a termelőszövetkezet, a közös gazdaság, ha elcserélik vele a régi, a megszokott termelési módot. A termelőszövetkezeti agitációnak éppen ezeket kell elmagyarázni érthetően, soksok érvvel, mit is nyer az egyénileg dolgozó paraszt, ha a termelőszövetkezetet választja. A falusi politikai munka gerincét ezekben az időkben '•az kell, hogy képezze. Ennek érdekében kell megmozdulnia minden falusi kommunistának, a falun lévő tömegszervezeteknek, egyszóval mindenkinek, aki nem ellensége a haladásnak, s megérti: a •mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész nép, az egész társadalom ügye. Tanácselnökök értekezletén Vettem részt a napokban. A rétsági járás elnökei jöttéik össze, hogy megbeszéljék, hogyan is dolgozzanak a továbbiakban, melyek azok a módszerek, amelyekkel a legtöbbet tehetik annak érdekében, hogy a válaszút előtt álló falu, az ingadozó, a kétségekkel küzdő paraszt végül is—p helyes úton induljon el. Meg keli azonban mondani: az összejött elnökök jó része nem látja világosan feladatát. A feladatok meghatározásában, végrehajtásában bizony nem •egy helyen jobban ingadoznak, mint az a paraszt, akinek döntenie kell további sorsa fölött. Azon túlmenően, hogy elismerik a nagyüzemi mezőgazdaság szükségességét ás néhány tanácsülésen meg is beszélték ezt, nincs elképzelésük, hogyan is vigyék tovább a szervező munkát. Szátokon például a község párt és tanács vezetői taggyűlésen ismertették a párthatározatot. Még addig is elmentek, hogy alakítottak egy előkészítő bizottságot. De itt aztán megrekedtek. A TEHETETLENSÉG AZ EGYHELYBEN VALÓ TOPOGÄS jellemző a község vezetőire. Hiányzik belőlük a kezdeményezés, egyszerűen nem tudják, hogyan dolgozzanak tovább. Nekünk nemcsak azért kell szót emelnünk a tehetetlenség ellen, mert ez majdhogy ügyünk veszteségét jelenti, hiszen egy újabb nekirugaszkodás minden eddiginél nehezebb lenne. Azért is lépünk fel ellene, mert az említett járás elnökeire — a hozzászólásokat hallgatva mondom ezt — sajnos, a tehetetlenség volt a jellemző. Beszéltek arról, hogy a falusi emberek fejében érik, formálódik a szövetkezés gondolata. De ezek az emberek még nem látják tisztán a jövőt, félnek az újtól, a várakozás álláspontjára helyezkednek, húzzák az időt. Azonban kézzelfogható javaslatot nem tudtak adni azzal kapcsolatosan, hogyan is oldják fel az emberekben ezt a bizonytalanságot, ezt a várakozást. Van olyan községe is a rétsági járásnak, ahol a községi tanács elnöke — a pártvezetős éggel karöltve — falugyűlést hívott össze, ahol megbeszélték a párthatározatot. Ezután megalakították a községben az előkészítő bizott- ságot, amely _______________ RÉ TEGENKÉNT ÉS EGYÉNENKÉNT is elbeszélget a parasztokkal. Elmagyarázzák nékik azt, mit tudna produkálni a helybeli termelőszövetkezet, ha új tagokkal erősödne, s meggyőző érvekkel mondják el azt is, mit jelentene a termelő- szövetkezet a községnek, mennyivel jobban járna egy- egy ember is. .Természetesen az ilyen helyen az eredmény sem marad el. Sajnos, azonban az ilyen elnökök száma igen kevés még a rétsági járásban is. Legtöbbjénél ma még az a helyzet, hogy fél a feladat nagyságától. így természetesen igen nehéz dolgozni. A borsosberényi tanácselnök például azt próbálta magyarázni: addig, míg a parasztoknak ilyen jó dolguk van, mint jelenleg is, igen nehéz meggyőzni őket a szövetkezés helyességéről. Emögött persze ott lappangott számtalan elnök kimondatlan gondolata is: a termelőszövetkezetek fejlesztésében akkor tudunk Az elmúlt hónap 17-én indult meg egy 84 órás tanfolyam az új bányamentők részére. A jelentkezők száma 23 volt, fizikai és műszaki dolgozók egyaránt. A tanfolyamon résztvevők az elméleti rész átvétele után a bányamentés gyakorlati munkájára tértek át. Mint tudvalévő, az elmúlt év végén a kányási aknában nagymérvű vízbetörés történt. S vajon lehetett volna hasznosabb feladat, mint segíteni a kányásiakat a normális munka megteremtésében? Hiszen még januárban is nagy eredménynek számított a 70 százalékos mennyiségi terv teljesítése. így esett a mentő- állomás parancsnokságának választása Hányásra. Az üzemvezetőség örömmel fogadta a mentőállomás segítségét, s a tájékoztatás után — másnap, január 8-án, vasárnap — megjelent a 23 főből álló, vizsga előtt álló mentőcsapat. A nagyszámú önkéntes csapat három csoportra oszlott. Az első csoport a vízbetörés helyén, a nyugati bányamező Ul-as sikló 0-ás osztályán tevékenykedett. Jellemző a nehéz helyre, hogy még mindig nem sikerült megoldani a levegőellátást teljesen. Az itt dolgozó mentőcsoport 35 fokos melegben ácsolt, biztosította a feltárt vágatot az esetleges beomlástól. A második csapat ugyaneredményeket elérni, ha egy kissé megszorítjuk a parasztokat. Ez azt jelentené magyarán mondva, hogy adminisztratív eszközökkel kény- szerítenénk őket a termelő- szövetkezetbe. Éppen tanácselnökeinknek, akik az állam legfőbb képviselői falun, világosan látniok kell, hogy mi nem erőszakkal akarunk termelőszövetkezeteket létrehozni. Ezzel nem érjük el célunkat. Türelmes, felvilágosító munkával, a termelőszövetke- zetek mellett _____________ BE SZÉLŐ ÉRVEKKEL GYŐZZÜK MEG a parasztokat arról, hogy igazán érvényesülni csak a termelőszövetkezetben tud a magyar paraszt is. Csak hát míg idáig eljutunk, sok-sok munkát kell magunk mögött hagyni. Mert a feladat nehéz, s ma még népszerűtlen is. Hallottam, hogy egyik tanácselnökünkre, akit az ősszel választottak meg, ■ miután megalakult a községben a termelőszövetkezet, így kiabáltak: „azért jöttél a községbe, hogy embereinket a termelőszövetkezetbe hajtsd?” Az ilyen dolgokra mindaddig számítanunk kell, amíg lesznek olyan emberek, akik nem értik meg az átszervezés fontosságát. S éppen ez a községi tanácselnökök feladata is, hogy megmagyarázzák, ha kell éjszakákba nyúló beszélgetéseken is, minden egyes embernek a faluban, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye, s így az ő ügye is. csak a vízbetörés közelében, a nyugati bányamező 2. ereszkéjének 2. jobb osztóján dolgozott. Itt a nagymennyiségű íszapőmlés miatt több ezer forint értékű anyag maradt bent, amennyiben a fellépő nagy tetőnyomás is közre játszott. A mentők révén került ki az ott lévő rázócsúszda Ez év január 1-től hat másik vállalattal együtt közös vállalattá olvadt egybe a Salgótarjáni Tűzhelygyár: a Zománcipari Művekbe. A vállalat vezetője, Babai József elvtárs erről a következőket mondotta: — Az átszervezés jelentőségét mindenekelőtt az adja meg, amilyen különbség van a nagyüzemi és kisüzemi munkaszervezés között. Ez az ösz- szevonás még kísérleti jellegű, hogy megvizsgáljuk: az eddig rengeteg gyártmányt, apró tételekben készített cikkek termelését hogyan tehetjük gazdaságossá. Az átszervezéssel máris biztosítottuk azt, hogy a vállalaton belül a gyáregységek között úgy oszt138-140 kilogramm műtrágya holdanként A salgótarjáni járás termelőszövetkezetei elkészítették az idei gazdasági év terveit. A tervek mindegyikére jellemző, hogy igyekszenek, a talaj táperejének visszapótlására. Az idei éviben már a járás termelőszövetkezeteinél helyesen alakul a pillangós növényeik aránya. A jövő évben a pillangósokkal bevetett terület a termelőszövetkezetek szántóterületének több mint 35 százaléka lesz. Ez amellett, hogy nagymértékben foltozza a talaj termőerejét, jelentős jövedelmet is jelent a termelőszövetkezeteknek. az aprómagfogás révén. Komoly eredmény mutatkozik a szervestrágyázás területén is a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteinél. A termelőszövetkezetek az állattenyésztés fejlettsége _ révén már annyi trágyával rendelkeznek, hogy a szántóterület 35 százalékának négy évenkénti szervestrágyázását biztosítani tudják. Pillanatnyilag azonban csak a forgatható területet trágyázzál: le. A fennmaradó trágyamennyiséget a gyümölcsösökben hasznosítják. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva emelkedés mutatkozik a műtrágya felhasználásnál is. Szántóföldi növényekre a járás termelőszövetkezetei 130-140 kilogramm műtrágyát biztosítottak. A gyümölcsösökre és a kertészeti növényféleségekre ennél jóval több jut. Erre a területre a termelőszövetkezetek zöme nem kevesebb, mint 200 kg műtrágyát biztost tott motorral és alkatrészekkel együtt, s ezenkívül jelentős mennyiségű lég- és sűrített levegőt vezető cső. A bányamentők ezen a vasárnapon derekas munkát végeztek. Lehetővé tették a kányási bányászoknak, hogy eddigi eredményeiket tovább növeljék... juk el a profilokat, hogy azok egyfajta, vagy hasonló termékeket gyártsanak nagy tételekben. — A Tűzhelygyár, amelynek termelési értéke 70 százalékig zománcáru, illetve zománcipari üzemekkel működik együtt, a jövőben még nagyobb jelentőséget kap. Ismeretes, hogy amíg önálló vállalatként működött a Tűzhelygyár, rengeteg termelési gondja volt. Ugyanis a gazdaságos termékeket más vállalatok nem adták át ennek a gyárnak, az pedig nem fogadta el a rosszul fizető termékeket. Most ez megszűnt! A hat gyáregységből álló vállalatnak egy önköltsége van, a termékeket Amikor Karancsalján felépült az autóbusz váróterem, a bányászok, gyári dolgozók, akik lakásuktól 10-30 kilométerre utaznak munkahelyükre, jóleső érzéssel nyugtázták a róluk való gondoskodást. Telek Gyuláné személyében takarítónőről is gondoskodtak, aki nemcsak tisztán tartja és fűti a helyiséget, hanem a gépkocsivezetőkre mos is. Mindenki azt gondolná, hogy Telek Gyuláné, aki egymaga négy gyermekről gondoskodik, ezért a munkájáért maradéktalanul megkapja fizetését. Igaz, hogy most télen nincs különösebb probléma. Egyedül az Autóközlekedési Vállalat tartozik neki október 15-től a mosás árával. A Szénbányászati Tröszt maradéktalanul eleget tesz kötelességének, meg a többi gyárak is. De ez úgy osztjuk el, hogy minden gyáregység termelése gazdaságosan biztosított legyen. — A Tűzhelygyár most egy sor új gyártmányt kapott. így például a falikutakat, a ktsz-ektől 18 ezer darab tűzhelyet viszünk át Salgótarjánba, Győrből odavisszük a Béke Tűzhely gyártását. Végeredményben a gyárnak termelési és rendelési problémája nem lesz, egész évre biztosított az ellátása. Most már a salgótarjáni gyáregység vezetőin, dolgozóin múlik, hogy jól, gazdaságosan dolgozzanak, minél előbb zökkenő- mentesen készítsék az új gyártmányokat — fejezte be nyilatkozatát Babai József elvtárs, a ZIM igazgatója. csak télen van így. Mert az Acélárugyár, az Üveggyár, a Tűzhelygyár, meg az Építőipari Vállalat az elmúlt nyáron április 15-től október 15-ig a takarításért nem fizették meg a bér törvényes 50 százalékát. Még a mai napig is adósai Telek Gyulánál! ak. Az összeg, amellyel tartoznak, nem nagy. De felesleges bosszúságot okoznak vele egy nehéz körülmények között élő családnak, s esetleg olyan helyzetet teremthetnek, hogy dolgozóiknak nem lesz hol várakozniuk. Ennek hatása pedig szintén nem a legjobb lenne. Szeretnénk, ha az említett négy vállalat — a tröszthöz hasonlóan — eleget tenne kötelezettségeinek, s minél előbb rendeznék tartozásukat. Ügy gondoljuk ez az eljárás csak erősítené megbecsülésüket! A Salgótarjáni Acélárugyárban BETONALAGŰTBA HELYEZIK A TARJÄN-PATAKOT Egy átszervezés nyomán s az idén mér az acélárugyári építmények alatt folyik a Tarján patak. i MEGKEZDTÉK AZ ÜJ HENGERMŰ ALAPOZASÄT A hároméves terv során több mint 25 millió forintos beruházással új hideghengerművet kap a Salgótarjánt Acélárugyár. Néhány régfc kisebb műhelyrész lebontása, és a szükséges földmunkák elvégzése után szerdán megkezdték a közel húsz méter széles és hetven méter hosz- szú áthúzócsarnok alapozását. A legkorszerűbb hengerlő- gépekkel felszerelt új hideghengermű termelése háromszorosa lesz majd a mostaninak: üzembehelyezésétől kezdve 40 ezer tonna hideghenge- relt árut termel majd évente zagyvái bányászok ségével az új év elején a zagyvái üzemegység három hónapi kísérleti időtartamra, a területén működő osztály- zókat és az ide tartozó vontatási dolgozókat átvette. Az elmúlt évben nagy nehézségek árán sikerült csak az éves tervet 100 százalékra teljesíteni. Január 1-től az üzemegység mennyiségi tervét naponként 10 vagon szénnel emelték. Azáltal, hogy a Szolgáltató Vállalat az üzemegység hatáskörébe, tartozik jelentős emelkedés történt: megszűnt az üres csille hiány. A szállítás megjavul ásóval január hónaipi fel_ emelt mennyiségi tervüket is 100 százalékon felül teljesítették. Ugyanez a helyzet februárban is, mert 7-ig a mennyiségi tervet már 100,» százalékra teljesítették. S mindez a szállítás és osztályzás jobb megszervezésével vált lehetővé. Nógrádi. Népújságban Vincze Istvánná Derekas munkát végeztek Hányáson az új bányamentők Megnövekedett feladatok várnak a Tűzhelygyárra A. Zománcipari Művek igazgatójónak nyilatkozata mm*** Több mint 500 méter hosz- szan az Acélárugyár területén az üziemi épületek között folyik a Tarján patak Salgótarjánban,. A kis patak medrét, amely a gyár szennyvizének a gyűjtője is, mintegy kétszáz méter hosszan alagúttá- képezték ki az elmúlt évek során, így nemcsak egészségesebb körülmények között dolgoznak a gyár munkásai, hanem jelentős területeket is nyertek a gyár részére. Most a csaknem tíz méter mély meder további há- romszázötven méter hosszú szakaszát is beton alagút alá helyezik, s így a gyár egész területén föld alá kerül a szennyvízcsatornának használt patak. A több mint négymillió forintos beruházással folyó munkák már a nyár elejére elkészülnek. Teljesítették tervüket a A szénmedencében a legtöbb probléma a bánya és a szolgáltató vállaltat toettőzött- ségéből a zagyvad üzemegységénél volt. A tröszt segítű;l1llll!l!lll!hllllllllíllllll!llJIIIII!l!lilll!l!lil!li!!ilillllll!lilllílllllli!l!l!l,l!lll!!l!lllllll!!irilll!lll|lli!llll!!í|lll!llllllillllll!llllillllllilliOIIIIWi,lliIiílinHlJIIIMillililitllilUUIili ll)lll!!!lll!i!IIIII!!!IIIIIIIIU!l!!lll!l!l!|]i!ll!lli!l!!lllllll!!l!!llll!!{lll!lll!!llll!!!lllll!lllllll!ll!||l!|j|lll!l||i|||||||!!||||l!!l!|||||j|!|||j|!||||||||||||!!|!H^ A mezőgazdaság előirányzott évi fejlődése a hétéves terv időszakába» A kommunizmus építésének számai