Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-10 / 3. szám
2 NÉPÚJSÁG 1959, január 10. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉS A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA I. Egy hatnapos kormány, mint úri sakkhúsás A Tanácsköztársaságot mindenekelőtt a külső imperialista hatalmak túlereje buktatta meg, az „ötödik hadoszlop”, azaz az áruló szociáldemokrata vezetők és egyéb ellenforradalmárok segítségével. De mint ismeretes, a hősies magyar munkásosztályt legyengítették a Tanács- köztársaság belső hibái is, így mindenekelőtt az, hogy nem volt önálló kommunista párt. Az 1919. március 21-i pártegyesüléssel az önálló kommunista párt felolvadt a szociáldemokrata pártban. A külső imperialista túlerő meig_ akadályozta, hogy az alig négy és fél hónapig fennálló Tanácsköztársaság — mely csaknem szünet nélkül forradalmi honvédő háborúra kényszerült az antant csapatai ellen — kijavíthassa elkövetett hibákat. A pro- .etárdiktatúra leverése idején az önálló kommunista párt Hiánya lehetetlenné tette a .nun kás osztály szervezett visszavonulását. A kommunista párt hiánya azt jelentette, hogy a kommunisták és kommunistaér- zelműek által szervezett ellenállás nélkülözte a forradalmi élcsapat összefogó és irányító erejét. A féktelen ellenforradalmi terror, a szociáldemokrata árulás és az ellenforradalmi papi képmutatás ülte orgiáit. A megkínzott munkásosztály és paraszti tömegek harci megmozdulásait egymástól elszigetelték és nagymértékben megbénították, leszerelték, vérbefojtották. De a kommunista mozgalom kiirthatatlan volt; ezen a legbarbárabb fehér terror, a legálnokabb ,‘zociáldomokrata aknamunka és a tőkés-földbirtokos rend papi dicsőítői sem tudtak változtatni. Az antant szociáldemokrata bérenceiből alakult Peidl-kor- mány a munkásság megtévesztésére „szakszervezeti kormánynak” nyilvánította magát. Hat napig, 1919 augusztus 1-től 6-ig tartó kormányzása idején minden tőle telhetőt elkövetett, hogy az antanti imperialisták parancsait teljesítse. Mihelyt azonban a reábízott szeny- nyes feladatot végrehajtotta, az antant hatalmak a szociáldemokraták előtérbehelyezését, mint „átmeneti sakkhúzást”, már fölöslegesnek tartották. A Peidl-kormány mindent megtett, hogy imperialista megbízói bizalmát kiérdemelje. Augusztus 2-án elrendelte a Tanácsköztársaság idején letartóztatott összes magyar ellenforradalmárok szabadon- bocsátását és titkos rendeletet adott ki a „menekülő kommunisták” letartóztatásara. Ugyancsak augusztus 2-án rendelte el a Tanácshatalom által felállított forradalmi törvényszék megszüntetését és a régi burzsoá bíróság visszaállítását. Augusztus 3- án a Peidl-kormány rendeletet adott ki a Vörös őrség megszüntetéséről és a Habsburg-monarchia régi rendőrségi szerveinek visszaállításáról. Mindezek az intézkedések a proletariátus lefegyverzését, a burzsoázia fegyveres hatalmi szerveinek feltámasztását, a nyílt ellenforradalmi diktatúra előkészítését szolgálták. Ennek jegyében „helyezte vissza” Peyer Károly belügyminiszter a március 21-én elmozdított főkapitányt, Dietz Károlyt és helyetteseit, a bukott monarchia rendőrtisztjeit, a helyreállítandó rendőrség élére. Nyugdíjasok tanácsadója NYUGDÍJAS TALÁLKOZÓ AZ SZMT-NÉL Mintegy 40 nyugdíjast, régi szakszervezeti, munkásmozgalmi harcost, illetve azok özvegyeit hívta meg szerdán délelőtt a Szákszervezetek Megyei Tanácsa. A baráti beszélgetésen több hozzászóló mondotta el véleményét és fejezte ki köszönetét a pártnak és a kormánynak az új nyugdíjrendelet megalkotásáért. Többen elmondották az idős dolgozók keserves helyzetét a múlt rendszerben. Ezek mellett a nyugdíj- törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdésekre is választ Ic'ciptciík v Végül mintegy 11 500 forintot osztottak szét a nyugdíjasok között. MIKOR NEM FOLYÓSÍTHATÓ NYUGDÍJ. Nagy Sándor kallói olvasónk érdeklődésére közöljük: Ha 60. életévét betöltötte, akkor nyugdíjigényét a területileg illetékes budapesti SZTK alközpontnál nyújtsa be úgy, hogy az igénybejelentés még 1959 június 10-e, tehát utolsó munkaviszonyának megszűnése előtt megtörténjen. A másaik kérdésével kapcsolatban a törvény kimondja. hogy nem folyósítható az öregségi nyugdíj, ha a nyugdíjas kereső foglalkozást folytat. Kereső foglalkozásnak minősül, ha valaki ipari engedéllyel, vagy hasz- nothajtó jogosítvánnyal rendelkezik; kisipari szövetkezet tagja: magánmémöki, vagy ügyvédi gyakororlatot folytat; öt kánnál nagyobb ingatlanon önállóan gazdálkodik, illetve ilyet haszonbérbeadás útján hasznosít. DOLGOZÓ NYUGDÍJASOK f ELBÍRÁLÁSA Több olyan rokkantsági nyugdíjat élvező dolgozó fordult hozzánk, aki az új rendelet megjelenése után szeretne végíegesen nyugdíjba vonulni. így például Nyerges János a Salgótarjáni Üveggyárból. Érdeklődésükre közöljük, hogy akinek a korábbi években nyugdíjat állapítottak meg új nyugdíj megállapítására csak akkor számíthat, ha azóta újabb megszakításnélküli tíz éves munkaviszonyt szerzett. Amennyiben ez hiányzik és jelenlegi munkaviszonyukat felmondják, akkor a korábban megállapított öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjat 30 százalékos pótlékkal egészítik ki, majd az így nyert összeget 25 százalékkal felemelik. Ha 55. életévét betöltött feleségük van, akkor házastársi pótlékot kapnak. Ennek együttes összege azonban nem haladhatja meg a 850 forintot. AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJAKAT IS FELEMELIK Az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatban érdeklődőknek — így többek között Krich- ner Rezsőné Sámsonházi levélírónknak — közöljük, hogy a régi jogszabályok alapján az állandó özvegyi nyugdíjak, ha nem érik el a 400 forintot, 25 százalékkal növekednek. Augusztus 4-én a Peidl- kormány visszaadta a ház- tulajdonosoknak a Tanács- köztársaság idején köztulajdonba vett bérházakat és hatályon kívül helyezte a Tanácskormánynak a lakbérek leszállítására vonatkozó rendeletét. E rendelettel egyidejűleg azonnal megkezdték a Tanácsköztársaság idején a tőkések nagy lakásaiba elhelyezett proletárcsaládok ezreinek a kilakoltatását. A Peidl-kormány támadást indított a dolgozók életszínvonala ellen. Augusztus 4-én kiadott rendeletében felhatalmazta a háziurakat, hogy a lakbéreket emeljék fel, augusztus 5-én pedig elrendelte a Tanácsköztársaság által felemelt közalkalmazottá fizetések leszállítását a -március 21 előtti színvonalra. Ezzel a lépéssel a „szakszervezeti kormány” nemcsak a dolgozók egy rétegének, a közalkalmazottaknak az életszín vanola ellen hajtott végre merényletet, hanem egyben nyíltan kiállt a dolgozók életszínvonala ellen irányuló általános tőkés támadás mellett, s mint az ellenforradalom első kormánya, megadta a jelt és a szociáldemokrata „szentesítést” a tőkés offenzivára. A dolgozók életszínvonala ellen indított szemérmetlen támadást a Peidl-kormány a román megszálló csapatok támogatásával kezdte el. A román megszállók augusztus 3-án vonultak be Budapestre. Azok a hazaáruló banditák vezették és kisérték őket, amelyek a román szuronyok ' segítségével a nyílt ellenforradalmi diktatúrára való áttérést kívánták biztosítani. A Peidl-kormány, hogy hatalmon maradhasson, a legalázatosabb együttműködéssel próbálta biztosítani a román megszállók támogatását. A Peidl-kormány, a román imperialista csapatokkal való szennyes együttműködésben gyorsan végrehajtotta a proletáriátus fegyveres szerveinek feloszlatását. Csak ennek megtörténte után, augusztus 6_án merte elrendelni a Tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett ipari és kereskedelmi vállalatok visszaadását a tőkéseknek. Ennél többet a „szak- szervezeti kormánytól” az antant hatalmak nem kívántak. A Peidl-kormány nak már kész volt a felhívástervezete a régi csendőrség visszaállítására, s rendelet- tervezetet készített, amely hatályon kívül helyezte a Tanácsköztársaságnak a nagy" birtokok köztulajdonba vételéről szóló rendeletét. Mindezek kiadására azonban már nem volt ideje. A „tiszta szociáldemokrata kormány” az antant hatalmak szemében alig néhány nap alatt fölöslegessé vált. éppen ezért hamarosan félre is tették. Ipari üzemekbe, községekbe, termelőszövetkezetekbe látogatnak el, fogadónapokat tartanak megyénk országgyűlési képviselői Az 1958 november 16-án megválasztott országgyűlési képviselők decemberben megtartották a megyei képviselőcsoport alakuló ülését. Az alakuló ülésen olyan határozatot hoztak, hogy a képviselők munkája javítása érdekében, azért, hogy többet találkozzanak választóikkal, negyedéves munkatervet kell készíteni. Ez a munfcateirv már elkészült, -melynek értelmében ipari üzemekbe, községekbe, termelőszövetkezetekbe látogatnak el a képviselők és rendszeresen megtartják a képviselői fogadónapokat is. Az elkészített terv szerint még januárban 18 községbe és termelőszövetkezetbe látogatnak el megyénk képviselői és hetenként egy-egy alkalommal hivatalos fogadónapot tartanak Salgótarjánban. Lerögzíti a munkaterv azt is, hogy a képviselők egynésze — Czottner Sándor nehézipari miniszter, Jakab Sándor az MSZMP Megyed Bizottságának első titkára, Somoskői Lajos Árpád, Róka Mihály vezérőrnagy és Schuchman Zoltán elvtársak beszélgetést folytatnak olyan üzemek vezetőivel és dolgozóival, ahol az 1959-es tervvel problémák vannak. Az országgyűlési képviselők máris megkezdték munkájukat. A fogadónapok -nem- hivatalos formában máris állandósultak, és naponta többen felkeresik képviselőiket megyénk választópolgárai. Jakab Sándor elvtárs az MSZMP Megyei Pártbizottság első titkára a megyei képviselőcsoport elnöke például az újesztendő első munkanapján 17 választóját fogadta, akik közül legtöbben személyes, vagy munkahelyük problémáival keresték fel őt. Schuchman Zoltán képviselőt a balassagyarmati Iparitanuló Iskola igazgatóját cAí expjüttmükúAh eiedmÁny* Érseikvadkerten ismét egy lépéssel közelebb kerültek a különböző szervek, a közös kulturális tevékenység kialakításához. Hogy jó irányban haladnak azt már eddig is több tény bizonyította. Érsekvadkert volt az első község megyénkben, ahol még a választások előtt megalakult a különböző társadalmi szervek képviselőiből a községi művelődési tanács. Ez éreztette már a kedvező hatását akkor is, amikor a földművesszövetkezet és a KISZ közös színjátszó-csoportja olyan darabot tűzött műsorára és mutatott be sikerrel, mint a „Szélvihar.” Most az együttműködés eredményeként a televízió adásaiban gyönyörködhetnek a község dolgozói. A párt a tanács és a társadalmi szervek közösen vásároltak egy televíziós készüléket, klubszobát létesítenek és ezzel ismét gyarapították a község lakosságának a szórakozási és művelődési lehetőséget. A Tanácsköztársaságra emlékezünk Megyénk ipari településein, városaiban és falvaiban már is készülnek a dolgozók a dicsőséges Tanácsköztársaság 40 éves évfordulója megünneplésére. Ünneppé teszik a magyar Tanácsköztársaság dicső napjairól való megemlékezést. Az ipari üzemekben és bányákban a munkások már arról beszélnek, hogy az évforduló tiszteletére széleskörű munkaversenyt indítanak, amelynek célja a gazdaságosabb termelés lesz. A KISZ „Emlékezz a Tanács- köztársaságra” jelszóval jelvényszerző mozgalmat indít. A mozgalom célja az, hogy fiataljaink művészeten, irodalmon, zenén és filmen keresztül megismerjék a dicső Tanácsköztársaságot. A párt megyei végrehajtó bizottsága már foglalkozott a nagyszabású ünnepség sorrendjével is. Több javaslatot tettek az ünnepségek előkészítésére, s határozatban mondották ki: a központi ünnepséget március 21-én tartják. Ezen a napon megyeszerte nyilvános párttaggyűlések iesznek, s ünnepi üléseket tartanak a városi és községi tanácsok is. A Tanácsköztársaság salgótarjáni védelmi harcainak 40. évfordulóján, május 2-án megnyílik a salgótarjáni városi múzeum, amelyben munkásmozgalmi kiállítást rendeznek. Ezen a napon rendezik meg Salgótarjánban a művészeti csoportok és munkáskórusok/kulturális seregszemléjét is. nemcsak a város, hanem a környező falvakból is felkeresik naponta. Különösen sok a fiatal látogatója. Ilyen volt Kunhalasi István, aki tavaly érettségizett. Szombaton az iskolánál kereste fel a képviselőt. A dohánybeváltónál megszűnt szezonjellegű munkája, helyébe új munkahelyet segített szerezni néki a balassagyarmati képviselő. A város kórházának igazgatója igen érdekes, szinte a félmegyét érintő javaslattal kereste fel Schuchman Zoltán képviselőt. Régen húzódó problémája a városnak egy kisebb bérház építése. Az elmúlt évek során többször Ígértek egy 12 lakásos bérházat a városnak, de az Ígéret — ígéret maradt azóta is. Ennek következtében viszont a kórházi ápolás lehetősége csökkent. A Balassagyarmatra helyezett orvosok ugyanis lakáshiány miatt a kórház egy-egy alkalmas kórtermi részét foglalták el lakásnak, s ma már kimutatható, hogy egy kisebb bérház felépítésével, illetve a kórházi kórtermek felszabadításával pár hónapon belül 150—200-al tudnák növelni a balassagyarmati kórház ágyszámát. Hasonlóan sokan keresték fel Bódi Jánosné képviselőnőt Szécsényben, Somoskői L. Árpádo\t a salgótarjáni medence bányászai közül. Az országgyűlési képviselők megkezdték munkájukat. A Hazafias Népfronttal közösen rövidesen elkészítik a képviselői beszámolók terveit^ is, melynek értelmében előreláthatólag az országgyűlés legközelebbi ülése után egy- egy képviselő két-két beszámolót tart. Az országgyűlési képviselők kérése alapján a megyei Statisztikai Hivatal Igazgatósága a megye legfontosabb adatait gyűjti és állítja össze a képviselők részére, a megyei pártbizottság pedig az elmúlt év eredményeit és tapasztalatait értékelő januári ülésére h vta meg a megyei képvis 15- csoportot. A munkaterv tehát sóikat igór. Lehetővé teszi, hogy a képviselők és a választók között a legközvetlenebb és mindennapi kapcsolat megteremtődjön. Övezze szeretet és megbecsülés a munkásőrséget! „Eredményesek a KISZ tagkbnyvkiosztó taggyűlések Az egész országban, s megyénk területén is most folyik a legnagyobb munka a KISZ- szervezetekben. Nap mint nap kedves, meghitt ünnepi taggyűléseken kapják meg az ifjúsági szövetség tagjai új tagkönyvüket. Megyénkben eddig már több mint 60 helyen voltak tagkönyvkiosztó taggyűlések. Az eddig lezajlott gyűlések mindenütt szép emlékként maradnak meg a fiatalok szívében. Persze akad egy-két szervezet, ahol nem fordítottak nagy gondot az ünnepélyességre, ahol ez a feladat is csak egyszerű feladat maradt. Ezek csak elvétve akadnak. Ide tartozik az is, hogy szóljunk azokról, akiknél példásan tartották meg az ünnepi gyűléseket. Nemrég rendezték meg Mi- zserfa bányatelepen a KISZ- tagkönyv kiosztást. Ezen a gyűlésen 120-an jelentek meg az érdeklődőkön kívül a bányatelepi kultúrotthonban. Ünnepélyes megnyitó után Soproni József KISZ-titkár beszélt a szervezet addig végzett munkájáról. Megemlékezett az 1958-as ifjúsági seregszemléről, ahol már mindenki KISZ-egyenruhában jelent meg. Beszélt a társadalmi munkákról, amelyet a fiatalok végeztek, a játszótér építéséről; felajánlott vasárnapi műszakokról, az ifjúsági brigádok eredményeiről és egyéb megmozdulásokról. A szoros tevékenykedés mellett a szórakozásra is gondoltak a fiatalok, hiszen klubesteket, kirándulásokat is szerveztek. A szervezet eredményes munkájának elismeréséül kaptak a KISZ Központi Bizottságától 5 ezer forint pénzjutalmat, amiből televíziós készüléket vásároltak. Elégedettek a mi- zserfai fiatalok, hiszen becsületesen dolgoztak eddig, de a továbbiakban még jobban szeretnének dolgozni. Az új tagsági könyv jelentőségének méltatása után minden fiatal megkapta új tagkönyvét. Ezután a KlSZ-szer- vezet kultúrműsorral szórakoztatta a közönséget. A kul- túrcsoport előadta a „Partizánok” című jelenetet, valamint táncszámokat mutattak be és szavalatok hangzottak el. Hasonlóképpen folytak le az ünnepi gyűlések Szécsényfel- faluban, ahol fogadalomtétel is volt, Cserhátszentivánon, Drégelypalánkon s még sok helyen. Legtöbb KlSZ-szerve- zetre jellemző, hogy a leányok süteménnyel, a fiúk borral „ízesítik” a gyűlés utáni szórakozást. Ezek a taggyűlések, az előkészítő munka komoly politikai erősödést eredményezett azontúl, hogy a legtöbb szervezetben nagyot léptek előre a kommunista közösségek kialakítása felé. Wandler Györgyné elvtársnő kérésének teszünk nagy in szívesen eleget, amikor az alábbi cikket közöljük. Amint azt megtudtuk, a cikkben szereplő munkásőr elvtárs, Fürster Sándor acélgyári munkás volt. Dicsérje őt cselekedete, amely a társadalom iránt érzett felelősségéből fakadt. „Az izgalmak utáni megnyugvásom arra ihlet, hogy papírt és ceruzát vegyek kezembe és kifejezésre juttassam hálámat s szeretetemet munkásőrségünk iránt. Feljogosítottnak érzem magam — mivel jelen voltam az esetnél —, hogy a magam, de az egész Házi Ferenc út 5. és a Sztahanov út 7/a. szám alatti lakók nevében hálás köszönetét mondjak egy bekövetkezhető tűzeset elhárításáért. December 25-ről 26-ra virradó reggel, — amikor a ház lakóinak zöme még a karácsonyi ünnep meghitt, szeretetteljes, békés nyugalmát pihente — arra lettem figyelmes, hogy a lakásom ajtajat hevesen kopogtatja valaki. Az ajtót kinyitva, előttem állt egy középtermetű fufajka-ka- bátos, kissé izgatott munkásőr, aki udvarias bocsánaitikérés után határozott kéréssel fordult hozzám, hogy tegyem lehetővé a padlásra való behatolást, mivel a tető minden oldalán sűrű füst gomolyog ki a szabadba. Bevallom, nagyon megijedtem, de a munkásőr elvtárs határozott magabiztosságát tapasztalva, magamhoz vettem a padláskulcsot és magam sem tudom, hogy, de máris a padláson voltunk. A padlásajtót kinyitva olyan sűrű füst hatolt ki rajta, hogy bizony becsületére váljon unnak, aki abban hosszabb ideig tartózkodni tud. A munkásőr elvtárs megszabadulva meleg öltözetétől, behatolt a padlásra és láttam, amikor kinyitja a tető ablakokat és elzárja az égő szikrákat okádó kéménynyílást, melyet a kéménybe megszorult füst szétrepesztett és kivágott. Utána azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy valami edényt adjak neki tapasztás céljára. Kezem ügyébe került a .szemétlapát és az elvtárs már is rohant vele az utcára, ahol sáros agyagot készített és utána azzal jól betapasztotta a kémény nyílást. Ezzel megszabadultunk egy olyan kellemetlenségtől, amely következmény súlyosan érintett volna bennünket és népgazdaságunkat is. Külön elismerés illeti a munkásőr elvtársat, aki tiszta, pedáns öltözetét nem kímélve vetette magát a küzdelembe. Róla csak annyit tudok, hogy az acélgyári munkásőrséghez tartozik és az eset reggelén munkásőrszolgálatból tartott hazafelé. öröm és büszkeség tölt el engem, hogy békénk, nyugalmunk és biztonságunk olyan fegyveres testületekre van bízva, mint többek között a munkásőrségre. Ezért „övezze szeretet és megbecsülés a munkásőrséget“.
