Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-10 / 3. szám
£1959. Január 10. NÉPÚJSÁG 3 Az árulás örökké emlékezetes bizonyítéka Január 10-én Salgótarjánban ■M magukat kommunistáknak valló bányász elvtársakat kínozzák, legyilkolják Peyer szociáldemokrata kormány- biztos pribékei. Az 1917-es Nagy Októberi ^Szocialista Foradalom győzelme felmérhetetlen hatást gyakorolt a magyar munkásmozgalomra. Megyénkben is a -Salgótarjáni Acélgyárban, de különösen a bányáknál egyre gyakoribbak a különböző bérmozgalmak és háborúellenes megnyilvánulások. A legtöbb bányaüzemnél rendszeressé váltak az úgynevezett „ame- rikázások”, amelynek következtében jelentősen csökkent a széntermelés. A munkások anyagi helyzete a végsőkig leromlott. Papírruha, fatalpú bakancs, kevés és ehetetlen kukoricaliszt — ez jutott a munkásoknak, a bányászoknak. Ruha és lábbeli hiányában alig jártak iskolába a gyerekek. A csendőrök valóságos hajtóvadászatot rendeztek a bányatelepeken, a gyárakban a nép érdekében dolgozó bizalmi férfiak ellen. Hűséges támogatást kaptak a spicliktől, az áruló szociáldemokrata vezetőktől. Sok munkást Kassára hurcoltak, ott kínozták, gyötörték őket. Ilyen körülmények között ■éltek és dolgoztak a nógrádi bányászok 14—16 órát a föld alatt. Dé nem nyugodtak nehéz helyzetükben. A Gyurtyá- aos-aknai bányászok 1918. november 1-én minden előzetes 'tárgyalás nélkül bevezették a nyolcórás munkaidőt. Hiába "Volt a bányaigazgatóság fenye- getődzése, Róth Flóris bánya- igazgató hiába fenyegette elbocsátással a bányászokat. A példán lelkesülve a többi bá- myák dolgozói is megvalósították a nyolcórás munkaidőt. Széles körben elterjedt a há- borúellenes mozgalom is. Az úri rend, a háború elleni harc során fordulatot jelentett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása, befolyásának gyors növekedése a kizsákmányolt ■tömegek között. A kommunista agitáció gyors terjedése «lég jobban megrémítette az amúgyis megijedt tőkéseket és a szolgálatukba szegődött áruló szociáldemokratákat. Rövid hónapok alatt többszázra növekedett a Vörös Újság olvasóinak száma, a vasasok és bányászok között. A Károlyi-kormány, amelynek többsége szociáldemokrata ' volt — gyűlölettel kezdte meg támadását a kommunista párt §s tagjai ellen. Véres terrorral nyomott el minden megmozdulást, amely a jobb életért, a békéért indult. A gyűlölet és a megvetés tüzét soha ki nem oltó örökké •emlékezetes bizonyítéka marad a szociáldemokrata árulásnak a közel száz salgótarjáni munkás és bányász megvetése 1919. január közepén. Peyer Károly kormánybiztos ••parancsára, személyes irányítása mellett hajtották végre a kivégzéseket. Erről a tömeggyilkosságról Peyer így nyilatkozott a sajtónak: „A rend ■helyreállott.” Valóban. Csak száz proletárt, száz kenyérkeresőt hiába várt ezután haza '■a család. Peyer szociáldemokrata vezér parancsára ölték meg a fehér karszalagos terrorista legények Maszina bányászt, Otyepka vasesztergályost és Peneska acélgyári munkást. A vérengzéshez indokot is kellett találni. Peyer a rend- xsinálást Salgótarján környékén, Kisterenyén és Mátrano- "vákon történő fosztogatásokkal indokolta. A valódi ok ;az volt, hogy a bányászok, Sgyári munkások egyre több bélyen vették birtokukba a gyárakat, bányákat. A lezül- lött polgári elemek, huligánok és tudatosan felbérelt szociáldemokraták , csoportjai által végrehajtott fosztogatásokat Peyer a kommunisták, a munkások ellen használta fel. Keszler József, a Károlyi-kormány nemzetőre és Kacsóh főhadnagy vérlázító módon kínozták és ölték meg Otyepka József salgótarjáni munkást. Erről a gyilkosságról a Vörös Újság 1919. január 18-i száma a következőket írja: „Otyepka József a fosztogatások egész ideje alatt otthon tartózkodott és csak szombaton ment be a városba. Kacsóh és Keszler már keresték otthon is, de később a városban letartóztatták, ösz- szekötözték és a városházára vitték. Ott összekötözött állapotban puskatussal ütötték- verték és összerúgdosták. Véresen, összetörve vitték le a járásbíróság udvarára, ahol Kacsóh főhadnagy felállította ezzel a durva kiáltással: Na, ezt szagold kutya! — és a szájába lőtt a revolverével. A golyó Otyepka József feje tetején jött ki. Utána még egy félóráig fetrengett a földön, míg meghalt. Hulláját csak négy nap múlva adták ki családjának. Ez történt vasárnap délelőtt 9 órakor. Peyer Károly, a gyilkosságok értelmi szerzője még két órával ezelőtt a városban volt. Otyepka nővérei félőrülten szaladgáltak a városban, kegyelemért könyörögtek, de őket is megfenyegették Peyer pribékei.” A krónika feljegyezte még azt is, hogy az első számú gyilkos Peyer elmenekült Salgótarjánból, mert páncélvonatát a munkások megrohamozással, felrobbantással fenyegették. A munkások gyűlölete az árulók ellen egyre fokozódott, a bányászok több helyen megverték a Peyert pártoló szociáldemokrata vezetőket. A negyven éve történt véres események emléke bizonyítja újra meg újra, hogy a tőkésektől, az őket kiszolgáló gyilkos szociáldemokráciától semmi jót soha nem várhattak a munkások, a bányászok. A szociáldemokrácia áruló tevékenysége végig kísérte az egész munkásosztály harcát mindaddig, amíg a hatalomra került munkás véget nem vetett gyalázatos szerepének. Árulásuk azonban nem tehette tartóssá a tőkés földesúri rendszert. Először 1919-ben, másodszor 1945-ben, majd 1956 őszén bizonyosodott be, hogy a munkások képesek megszerezni, megtartani és megvédeni hatalmukat a gyárosok, a bankárok és a szociáldemokrata kiszolgálóik pedig oda kerültek, ahová valók: a történelem szemétdombjára. A jó terv megmutatja a felemelkedés útját A zárszámadásokon már jól túl vagyunk, így volt időnk a múlt év tanulságait is levonni. Az elmúlt év gazdálkodásának mérlegeit tanulmányozva megállapíthatjuk. hogy a vártnál jobban alakultak szántóföldi növényeink termésátlagai. Országos viszonylatban is megmutatkozott a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölénye a kisparaszti gazdálkodással szemben. Ezt a legszebben az alábbi táblázat mázsában kimutatott átlagtermés összehasonlítása mutatja: tsz egyéni búza 8,4 6,6 rozs 6,9 5,4 őszi árpa 10,1 8,7 tavaszi árpa 6,8 6,2 zab 6,7 6,1 Az eredmények tényezői sokoldalúak, melyeket gazda, ságosan csak nagyüzemen belül tudunk megvalósítani. Nem szükséges magyarázni, hogy a gépi munka, a talaj- javítás, a közös állattenyésztés és növénytermelés menynyivel gazdaságosabb. Termelőszövetkezeteink tagsága és vezetősége ezt érti, s éppen ezért törekszik arra, hogy megvalósítsa a komplex gépesítést oly mértékben, hogy 1 kh-ra több mint 3 normálhold munka jusson. Az idei tervekben nagy szerepet kell, hogy kapjon a műtrágya felhasználás is. Az előbbi évekhez képest az a cél, hogy a műtrágya felhasználás másfélszeresére, kétszeresére nőjön. Helyes a műtrágya kísérleti parcellák bevezetése, mint a dejtári József Attila Tsz-jben. így a tsz-ek megtudják, hogy a különböző összetételű talajok mennyi műtrágyát igényelnek. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az elmúlt években idegenkedtek a talajjavítástól, a több és biztosabb termelés fokozása érdekében az idén bátran tervezzék a talajjavítást. Az első évben kisebb területet kellene tervezni, s utána a javítandó területet lehetne növelni. A mutatkozó terméstöbblet jó hatással lesz mind a termelőszövetkezeti tagságra, mind az egyénileg gazdálkodó parasztságra. Igen szép jövedelmet biztosít termelőszövetkezeteinknél a közös állatállomány helyes ütemű fejlődése. Nem megvalósíthatatlan az állat- állomány olyan arányú fejlesztése, hogy 100 kh-ra legalább 25-30 számos állat jusson. A szarvasmarha tenyésztés fokozása mellett ajánlatos foglalkozni sertéshizlalással, baromfi neveléssel, valamint szinte mindenütt a juhtenyésztéssel, amely megfelelő szakirányítás mellett komoly jövedelmet biztosíthat. Az árútermelés érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kertészetet, az apró- magtermelést, a különböző szerződéses ipari növények termelését sem, amelyek jó pénzbevételt biztosítanak a tsz-nek. Ha tervkészítés idején figyelemmel leszünk termelő- szövetkezeteink számszerű fejlődésére, s ha a munkaerő állandóan biztosítva lesz bátran tervezhetjük a ledolgozott munkaegység pénzösszegének 50 százalékos kifizetését is. Ezekkel az intézkedésekkel elősegíthetjük a termelés fokozását, tsz-einkben és ezzel együtt a nagyüzemi gazdaságok felé fordíthatjuk a ma még egyénileg gazdálkodók figyelmét. Nándori Ferenc Kulturális program Salgótarján város- politikai tervében Salgótarján várospolitikai tervében nagyon sok kultúrá- lis jellegű program is szerepel. így például a városi tanács tervbe vette, képzőművészeti szabadiskola létesítését. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a képzőművészeti szakkörnek megfelelő helyiséget biztosítsanak. Mint ismeretes, még az idén megkezdik a több millió forintos költséggel létesülő új kultúrház létesítését is. A kulturális fejlesztéssel kapcsolatos teendőkért a város területén lévő szakemberekből egy kulturális bizottságot hoznak létre, akik egységesen irányítják a különböző üzemi kultúrotthonok és kul- túrcsoportok tevékenységét. Az év végére üzembe helyezik az ország első személyszállító Mint már hírt adtunk róla, a Mátrában épül fel az ország első személyszállító kötélpályája. Hírünket a természet barátjai, a begyek szerelmesei nagy örömmel fogadták. Most újabb örvendetes hírt tudunk olvasóink rendelkezésére bocsájtani. A Szuhahuta és Galyatető között épülő személyszállító kötélpálya építésének előkészületei megkezdődtek. A mintegy 1600 méter hosszú pálya helyén megkezdték a fa kitermelését,hogy rövidesen hozzálássanak az építkezéshez is. Értesülésünk szerint az ország első személyszállító kötélpályáját az év végére üzembe helyezik. ^ ^ ^ ^ ^-—■ -- ^rffnri'vyy-iTiAnnrjnnjv. Szünet után Néhány napja csak, hogy visszatértünk az intézetekbe, a kollégiumokba, hogy tovább vigyük azt, amit hónapokkal ezelőtt elkezdtünk. Azon a reggelen, amikor vonatra ültem, az jutott az eszembe, hány és hányezer diák indul ma útra a békés, boldog karácsonyi és újévi emlékekkel, s amikor elolvastam a Nógrádi Népújság „Levelek a békéről” c. rovatának néhány cikkét, én is a diákok ezrei nevében szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni, s elmondani úgy, ahogyan valóban magunkévá is tesszük. Hétfőn, 5-én reggel azoknak a munkás. paraszt és értelmiségi szülőknek a gyermekei lépték át az iskolák kapuit, akik egy békés, szocialista társadalmat építenek immár 14 éve, s minden szavuk, minden tettük békét, nyugalmat akar a gazdasági élet, az életszínvonal emelkedését, az ifjúságnak gondtalan, örömteljes életet, s akik azt akarják, hogy összefogva a testvéri népekkel az internacionalizmus szellemében, végre elhárítsák fejünk felől egy atomháború veszélyét. Mi azt akarjuk, hogy a világ népeinek milliói békében, testvéri egyetértésben éljenek, két kezünk munkájának eredményei sohasem pusztulhassanak el, azt akarjuk, hogy felépüljön társadalmunkban a szocializmus, s a kommunizmus, azt akarjuk, hogy örökké ragyogjanak Budapest, Pécs, Salgótarján, minden falu és város fényei, hogy békés munka folyjék a földeken, a gyárakban, az iskolákban, a hivatalokban, hogy üdülhessünk a gyönyörű Balatonnál, a Mátra rengetegeiben, hogy boldog gyermeki, tiszta ifjúi, s felnőtt életet élhessünk, s hogy örök kincsünk legyen a családi otthonok derűje, melege, a szülők, a gyermekek mosolya. Mi, a nép gyermekei békében akarunk tanulni, nem akarunk rettegni egy világot pusztító vésztől, nem akarunk hallani a fegyverkezési hajszákról. A mi feladatunk nem a fegyverkezelés megtanulása, hanem a kultúra kincseinek, a tudomány titkainak, a békés építőmun- ka eredményeinek a megismerése. S mindez csak békében, a háborús veszélyek megszüntetésével lehetséges. Igen, mindannyiunknak kell a béke, s mindaz, amit a békének köszönhetünk. Tiltakozunk a háború ellen, s bízunk is abban, hogy a világ népeinek összefogása, tiltakozása. a szocialista tábor erőfeszítése, s békés tárgyalások meghozzák a várva- várt eredményt: végre megegyeznek a vitás kérdésekben, megsemmisítik az atom- és nukleárisfegyvereket és a háborús készülődést felváltja a Szovjetunió által javasolt békés, s az egész világ békéjét, felemelkedését hozó gazdasági és kulturális versengés. Podmaniczki István Balassagyarmat, Tanítóképző A dolgozok politikai és szakmai képzettségének emeléséért Az SZMT ülésének hozzászólásaiból Amint arról beszámoltunk a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ma egy hete ülést tartott. Az ott elhangzott felszólalásokból közlünk néhányat. Áldozatot is kell HOZNUNK A SZAKMUNKÁS utánpótlásért A Zagyvapálfalvi Üveggyár nagyarányú fejlődése ismeretes megyénk dolgozói előtt. A megnövekedett feladatok pairancsolóan írják elő a szakmunkás utánpótlás biztosítását. Ezt azonban már most meg kellene kezdeni — mondotta Garamszegi Tibor elv- táns, a gyár szakszervezeti bizottságának elnöke. tA minisztérium azonban az ez évre ilyen célokra betervezett bér- és létszámkeretet nem hagyta jóvá. Ilii TOVÁBB javítjuk az aktívak, bizalmiak munkáját A társadalmi aktívák munkája sokat javult az utóbbi időben, mert növekedett öntudatuk, mert a függetlenített vezetők több gondot fordítottak tájékoztatásukra, nyíltabban, őszintébben fel. tárják a problémákat — mondotta Törjék János elvtárs, a Bányászszakszervezet Területi Bizottságának elnöke. Sok javítani való van azonban a tekintetben, hogy a bizalmiak ne csak pénzbeszedők legyenek, hanem ők is rendszeresen hívják össze a hozzájuk tartozó szakszervezeti tagokat, beszélgessenek velük problémáikról, az üzem, az ország helyzetéről. Ezt megköveteli az a tény is, hogy szénmedencénkben a szervezettség aránya 70 Türelmes és nehéz munka, amig a nyers agyagformákat mázzal bevonják. A Rom- hányi Cserépk ályhagyár asszonyai naponta sokszáz csempét készítenek elő, hogy utána a kemence forró lapjai égessék fényesre. Munka közben a Salgótarjáni Üveggyárban százalékról 95 százalékra emelkedett Ezt a növekedést szervezett erővé kell tenni, amelyhez jó politikai munkára van szükség. Ezzel függ össze az a tény is, hogy a munkásosztály még mindig hígul, cserélődik, új emberek áramlanak soraiba más társadalmi rétegekből. A termelés technikájának fejlődése az új gépek pedig azt követelik meg, hogy állandóan emeljék a bányászok szak. mai színvonalát. * INTÉZKEDJÜNK GYORSAN A DOLGOZÓK ÜGYEIBEN A fiatalok nevelésének megjavítása érdekében néhány üzemrészben reggeli idő alatt több sorozatból álló előadásokat szerveztünk — mondotta Földi József elv- társ a Salgótarjáni Acélárugyárból. — A húsz-harminc perces előadásokkal azt akarjuk elérni, hogy fiataljaink viszonylag könnyen mégis- merked jenek számos olyan kérdéssel, amelyet egyébként elhanyagolnak. A munkásokkal való törődés egy másik ténye, hogy gyárunkban az év végével a nők már nem fognak szombat éjjeli műszakra járni. Általában a dolgozók elismeréssel fogadják, ha a vezetők azonnal intézkednek panaszaik ügyében. Ez megszabja feladatainkat a jövőt illetően is. i AZ ISMERETTERJESZTÉS KAPCSOLÓDJON A DOLGOZÓK IGÉNYEIHEZ Fontos feladatunk a jövőben, hogy nagyobb megbecsülést szerezzünk a kultúrá- lis tevékenységben az önzet len társadalmi munkának —■ hangoztatta Nagy József elvtárs az építők szakszervezetének elnöke. — El kell érnünk, hogy a kulturális munka vezetésében részt kapjanak minél nagyobb számban a fizikai dolgozók is. Az ismeretterjesztő előadásoknál szükséges, hogy azok kapcsolódjanak a dolgozók igényei-; hez.
