Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-21 / 6. szám
ä969. január 21. nógrádi népüjsAg 5 Több húst kér a népgazdaság Az Állatforgalmi Vállalat feladatai a begyűjtés megszüntetésével jelentősen megnövekedtek. S hogy a vállalat mennyiben tesz eleget ennek a megnövekedett feladatoknak, attól függ aztán. hogyan alakul hús- és asírellá tásunk, biztosítani tudják-e a szükségletet, avagy időnként fennakadás mutatkozik e két igen fontos élelmezési cikkből. Az Állatforgalmi Vállalat ki- rendeltség vezetőit, a felvásárlókat csak dicséret illeti azért, hogy az elmúlt esztendőiben e téren problémánk nem volt, miután fáradságot nem kímélve dolgoztak a tervek teljesítéséért. Az Állatforgalmí Vállalat Nógrád megyei kirendeltségei az elmúlt esztendei felvásárlási tervüket 101,1 százalékra teljesítették. Ez nem kevés eredmény ha azt nézzük, hogy a felvásárolt szarvasmarha és sertés mennyiségből biztosítani tudták a bérből és fizetésből élő dolgozók jelentkező szükségletét. December közepétől például az Állatiforgalmi Vállalat — kormányunk intézkedésére •— olcsó, jó minőségű sertéseket hozott forgalomba, a városi dolgozók ellátása énei ekében. A sikeres felvásárlások eredményeképpen elegendő tartalék is áll rendelkezésünkre amellett, hogy a lakosság ellátását is biztosítani tudtak, s így vált lehetségessé, a zsír, és zsír- lízalonna árának csökkentébe. Azonban azt is meg kell ■mondanunk, lényegesen eredményesebb lehetett vol- *ia az Állatforgalmi Vállalat 1958-as esztendeje, ha a különböző szervek, de legfőképpen a tanácsok hathatós '•segítséget adtak volna munkájukhoz. Az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei területükét körzetekre ■osztották fel. Egy-egy körzetnek önálló felvásárlója vem, aki rendszeresen látogatta területét az elmúlt esztendőben is. Munkája nem korlátozódott csupán a szerződések megkötésére, flaasnos tanácsokkal látta el a gazdákat, hogyan gondozzák, tartsák a szerződött állatot. No már most, a községi tanácsoknál rendszerint dolgozik egy mező- ■gassdász, aki a növénytermesztésben. az állattenyésztésben egyaránt járatos »szakember. Ez a mezőgazdái«! rendkívül sokat segíthetett volna a felvásárlónak, miután az, képtelen fölkeresni minden gazdát a községben. Csak hát a községi tanácsok legtöbbjében nincsennek tisztában szerződéses feltételekkel, mit is jelent az egy-egy gazdának, termelőszövetkezetnek, így hát ezekről felvilágosítást sem tudnak adni az érdeklődőknek. Pedig a szerződések megkötése nem csupán az Adatforgalmi Vállalat érdeke, hanem a termelőszövetkezeteké, az állattartó gazdáké elsősorban. Nem volt kielégítő e téren' a ■ járási állattenyésztők’ munkája sem. Bár az Állat- forgalmi Vállalat valameny- nyi termelőszövetkezettel szerződéses viszonyban áll, azonban a termelőszövetkezeteknél meglévő hízóanyag még nincs olyan mértékben kihasználva, mint ahogy erre lehetőség lenne. Egyetlen esetben sem volt rá példa, hogy a járási állattenyésztő valamelyik felvásárlóval ellátogatott volna egy-egy termelőszövetkezetbe. s ott szaktudását latba vetve igyekezett volna bebizonyítani a termelőszövetkezet tagjainak, mennyire kifizetődő, ha a termelőszövetkezet erejéhez mérten szerződéses állathizlalással és neveléssel foglalkozik, menynyivel emeli ez a munkaegység értékét. Az 1959-es esztendőben a szükségletnek megfelelően növekedtek az Állatforgalmi Vállalat felvásárlási tervei is. Az idén közel 20 százalékkal több szarvasmarhát és sertést kell felvásárolni- ok, mint az elmúlt esztendőben. A terv teljesítése érdekében az Adatforgalmi Vállalat dolgozói számíba- vették, melyek is voltak azok a dolgok, melyek az elmúlt esztendőiben nem a legnagyobb rendben mentek, melyeken az idén, az eredményesebb munka érdekében föltétlenül változtatni kell. A sertésfelvásárlás például az idén is komoly feladatok elé állítja a vállalat felvásárlóit. Ugyanis elég szép számmal vannak olyan állattartó gazdák, kik nem kötöttek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal, számítva arra, hogy szabadpiacon magasabb áron értékesíthetik majd sertéseiket. mint amennyiért az Adatforgalmi Vállalat jelenleg felvásárolja. Ezen számításukba azonban már az idén ds hiba csúszott. Ugyanis a vállalat bőven biztosította a lakosság ellátását így le tudták szorítani a szabadpiaci árakat. Bizony a gazda se kap érte többet a szabadpiacon, mint amennyiért az Adatforgalmi Vállalat átvette volna szerződés esetén, ha ugyan egyáltalán elkel a sertése. A szarvasmarha hizlalás és nevelés előnyeiről a gazdák legtöbbje már meggyőződön. Míg szabadon 3-12 forintig veszi át az Állatforgalmi Vállalat a szarvasmarhákat, addig a szerződött bikáért 10-16, tinóért 11-17, üszőért pedig 9- 14 forintot fizet. A szerződéssel tehát végeredményiben jól jár az állattartó. Tudniillik az üsző- szerződés egyben biztosítás is, mert ha az állat tenyésztésre alkalmas a szerződött gazda visszatarthatja, de ha erre alkalmatlan, mégis csak magasabb áron veszi át az Állatforgalmi Vállalat, mintha szabadon értékesítette volna. A tanácsi szervek munkájának megjavítása érdekében is történt intézkedés. Az Adatforgalmi Vállalat szakemberei a járási főál- lattenyészitőkkel közösen segítették a termelőszövetkezeteik tervkészítését. Kimutatták azt, mit jelent a ter- melőszövekezeitneik az állat- hizlalásból eredő jövedelem. Nagy segítség a termelőszövetkezet számára, hogy a vállalat olcsón, jó minőségű, hizlalásra alkalmas állatokat szállít a tsz-eknek, melyeket aztán azok a hizlalás után értékesíthetnek. Végezetül tehát az Állat- forgalmi Vádalat dolgozóinak már az év. elején komolyan munkához kell lát- niók, hogy most is teljesítsék tervüket, hús és zsír ellátásunkban, az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, az idén sem legyen fennakadás. szórakoznak A KISZ FIATALOK ä mezőgazdaság kiváló síafceiiitoi A szécsényi földművesszövetkezet igazgatósága nemcsak a szövetkezet kultúr- munkájára, népművelési tevékenységére fordít nagy gondot. Törődik azzal is, hogy a társadalmi szervek is jól működjenek. A nőbizottság munkájáról már adtunk hírt, most arról számolhatunk be, hogyan segítik a szövetkezet KISZ-szervezetének munkáját. A helyi tanács és a járási kultúrház segítségével sikerült szobát biztosítani a kul- túrházban. A fiatalok egy szépen berendezett, otthonias klubszobában szórakozhatnak, s tanulhatnak esténként. Abból a pénzből, amit a földművesszövetkezet nyereségéből a KlSZ-szervezetnek juttatnak, telt egy szép rádióra, lemezjátszóra, függönyökre, térítőkre, szőnyegekre. Ezenkívül kaptak a földművesszövetkezettől egy kályhát, a kultúrháztól bútorokat, a fiatalok vettek különböző társasjátékokat és a szövetkezet is tervbe vette ilyen játékok, napilapok, folyóiratok beszerzését. A kiszesek igazi fiatalos lelkesedéssel tették széppé klubszobájukat. Meszeltek, festettek, súroltak, takarítottak. A klubszoba megnyitása óta pedig Szabó János hétgyermekes családapa, tiszteletbeli KISZ-tag végzi a „gondnoki" teendőket. Az új klubszobában tartják a KISZ-oktatást, és a keres-! kedelmi szakmában jártas í idősebb KISZ-tagok a kereskedelmi tanulók szakmai továbbképzését is itt vezetik. Rendszeresen hizlalnak adatokat Nógrádgárdonyban Az elmúlt évben megyénkben a nógrédgárdonyi Uj Élet Termelőszövetkezet osztotta tagjainak az egyik legnagyobb munkaegység részesedést. A munkaegység értéke 62 forint volt. Az elért eredmények nem egy kívülállót bírtak arra az el-* határozásra, hogy a közösben dolgozzanak tovább. Eddig tíz új tagot vettek fel. A termelőszövetkezet területe az idén majdnem megkétszereződött. A termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy legfőbb feladatnak az állattenyésztés további fejlesztését . tekintik. Az átvett területek nagyrészén takarmánynövényeket termelnek, mert a tervük az, hogy a j> továbbiakban rendszeresen foglalkoznak szerződéses állathizlalással. Az idén mintegy 80—100 darab szarvas- marhát állítanak hízóba. Ezeket a legelőntartás után még négy-öt hónapig hizlalják és; azután adják le az Állatfor- ; galmi Vállalatnak. A nagyobbarányú állat- i hizlalás eredményeiképpen jelentősen nő majd a termelő-}A földművelésügyi miniszter az „ > 1857/58. évi állattenyésztési te rszovetkezetben a munkaegy- teIjesítése érdekében ki?ej. sóg értéke, amely egyre töbo | tett munkássága ■ elismeréséül egyénileg dolgozó parasztnak jj Horváth Öemétert (első képünk) teszi vonzóvá a közös mun- J a megyei tanács mezőgazdasági kát. Az állattenyésztésre és az aprómagtermesztésre alapozzák az idei esztendőt I osztályának íőállattenycsztőjét és \ Baun Jenőt (második képünk)* megyei tanács mezőgazdasági ; osztályának törzskönyvezési fei- ; ügyelőjét Kiváló Állattenyésztő jelvénnyel tüntette ki. A herenesényi November 7 Termelőszövetkezet megtartotta tervjóváhagyó közgyűlését. A termelőszövetkezet az elmúlt évben alakult, de a kis közösség egyre erősebb, összeforrottabb lesz. Az elmúlt évben közel 37 forintot ért egy munkaegység és az idei tervben a munkaegység értékeként már 41 forint szerepel. A terv reális, mert a felfuttatott állatállomány és a megnövekedett földterület azt megengedi. A termelőszövetkezetek idei tervére az állattenyésztés fejlesztése és a nagyobbarányú aprórnagterimesztés a jellemző. Az apróma gtermesztés- nek ugyanis régi-régi hagyományai vannak itt a községben. Különösen a biborhere hozza meg esztendőről esztendőre a várt eredményt. Az idén is 130 mázsa apróana- got terveztek be. Ez azt jeNégrádmarcal, Csitár és 4If*y községek mezőgazdásza olya* típusú ember, aki akkor »em tud nyugodni, amikor viszonylag alább hagy a munka a mezőgazdaságban. -Ilyenkor télen tanfolyamokon oktatja, tanítja a község parasztjait, hogy többet tudjanak, mint nagyapjuk, vagy mint apjuk is tud#tt. Necsak ösztönösen munkálják a föl- >det, hanem tudva-tudják, jnffc is tegyenek meg azért, hogy a mezőgazdaság termés- areámányei egyre magasabbra emelkedjenek. így hát mindig akad munkája. Most meg ■különösen, hogy a kukorica vetőmagcsere folyik, mert azt szeretnék, hogy megyénkben Is minél több hibridkukoricát vessenek el, mert ez ■jóval magasabb termést hoz, íaiint közönséges testvére. Az ■említett három községben .108« jól halad ez a csere. — Igen, először féltek a gazdák a hibridtől. Két-há- mra éve lehet, amikor először próbálkoztak vele — ma- vgyarázza. — De hát nem sikerült. Nem ennek a tájnak megfelelő volt a vetőmag. A kukorica nem érett be időre, kőiden kellett letörni, és egykettőre feletetni az állatokkal, hiszen ami felmaradt, így Is megpenészedett. — Aztán az emberek olyanok, a jót igen hamar, a ■ rosszat viszont annál nehezebben felejtik. Az elmúlt esztendőben Is, hogy felvető A gazdák segítője dött a kérdés, vonakodtak: — Nem nekünk való az... — mondogatták. Az esztendő azonban mégis az ellenkezőjét igazolta. sokat segített ebben a mezőgazdász. A mezőgazdaságban eltöltött éveinek tapasztalatával beszélt a gazdákkal, magyarázta nékik és magyarázza Nógrádgárdonyban az Üj Élet még most is, ahol erre szük- Termelőszövetkezet évről-évre ség van, miért előnyös a hibiiibrid-kukoricát vet. Tavaly is így cselekedtek, csak hát sajnos nem volt elegendő a munkaerő, amellyel a termelőszövetkezet rendelkezett. A kukorica nem kapta meg azt a munkát a nyár folyamán, amire szüksége volt a növénynek, s így nem is érridkukorica termesztése, milyen jó az a terméstöbblet, s mennyi minden kerül ki annak árából, amelyet a hibrid- kukorica ad katasztrális holdanként. — Ezüstkalászos gazdatanfolyamokat vezetek itt Nóg- rádmarcalon és Csitáron is hettek el olyan eredményt, _ folytatja tovább Prámer mmtahogy erre normális korülmények között lehetőség növénytermesztéssel lett volna. De meg így is — hogy a termelőszövetkezet Béla. — Bár az idén általános foglal- Beszél kozunk, mindig szóba hozom dasági a hibridkukoricát. Jövőre I részletezzük ugyan’ a kuka a holdankénti átlagtermés 5—6 mázsával magasabb volt, mint ricatermesztést, de úgy gondo— Hogy kerékpáron menjen annak nem igen látja értei mét. — Ahogy kilépek a házbó — mondja — máris a határ ban vagyok, ami hozzám tar tozik. És bizony hiába, hog tél van, sok hasznos tanácso lehet még mindig adni kint dolgozó gazdáknak aká trágyahordásról, vagy nádvá gásról van is szó. Nem egy szer szóltam már azért, hogy jobb, ha Ilyenkor szarva sokba rakják a trágyát, vág például jóval több lesz a ná a következő esztendőben, h a gazda tövénél vágja le é a csonkokat felégeti. Igen, ilyen embernek is mertem meg Prámer Bélát magyaráz a mezőgaz termelés fellendítés érdekében. Saját tapasztala taival bizonyítva be azt is mennyivel jobban járnak az eevénilee doteozó narasz- lom’ sohasem árt> ha a tan‘ gazdák, ha a megszokott ku gy g do^ozo pa s folyam kezdetekor, vagy ha koncát, melyet évek óta tér toké, pedig azok nem egy estébe hajló napon foglalatoskodtak a kukoricával. már vége felé járunk, be- melnek, hibriddel cserélik fe szélgetünk a hibridkukoricáról, ennek jelentőségéről. — S ez a példa már hasz- Uínyben nincs ugyan ezüstkalászos tanfolyam, de ott majd ha kitavaszodik, gazdanáit — mondta a mezőgazdász. — A gazdák körében igen nagy az érdeklődés. Nógrád- gyűléseken beszélgetünk erről, marcalon és Csitáron igen jelentős mennyiséget cseréltek már ki. De nem rossz a helyzet Ilinyben sem. Ez az érdeklődés azonban, amely jelenleg a gazdák réhiszen a kérdés érdekli a gazdákat. Mert nem mindegy az, hogy 5—6 mázsával kevesebbet, vagy többet hoz a kukorica holdanként. Csak most már télen rosszak az utak — S akiknek szánta ezt a magya rázatot, hittek néki. Hitte negyven évének, melyet mezőgazdaságban töltött. Ezekről beszélgettünk, mer meg akartam tudni, hogyan is dolgozik, milyen módszerek lenti, hogy a pillangósnövények második kaszálását teljesen aprómagnak hagyják meg. Emellett természetesen biztosítják az állatállomány részére szükséges takarmánymennyiséget is. A terveik szerint előreláthatólag 1960-ban a termelőszövetkezet eléri, hogy szántóterületének 31 százalékán pillangósnövényeket termelnek. Fejlődés előtt áll a tehénállomány is. Azt tervezik, hogy az idén a meglévőt 10 darabra szaporítják. A meny- ‘ nyiségi fejlesztés mellett nem hanyagolják el az állatállomány minőségét sem. Egy- egy tehéntől 3000 liter tejet terveztek az idei esztendőre. S hogy ez meglesz, biztosíték rá a megfelelő állatállomány és a részükre biztosított minőségi, elegendő mennyiségű takarmány. A termelőszövetkezetnek mintegy 30 köbméter fölösleges fája is van, mellyel az a tervük, hogy szőlőkarókat hasogatnak belőlük és a szőlőtermelő vidékeken, ahol erre szükség van értékesítik. Ez amellett, hogy jelentős jövedelmet is jelent a szövet- j kezetnek, részben megoldja a 1 termelőszövetkezeti tagok téli 1 foglalkoztatását is. A kívülállók látva a szövetkezeti tagok gyarapodását, í előrehaladását igen jó véle-1 ménnyel vannak a herenesényi J November 7 Tsz-ről. A zár-! számadás óta öten kérték fel-; vételüket a szövetkezetbe. j Népszerű a gépi munka Megnőtt falun az érdeklődés a gépi munkák iránt. A dolgozó parasztság az el- < - múlt évben a gépállomássá1 ■ 6 miszter széről megmutatkozik a hib- mert Prámer Béla gyalog ridkukorica iránt, nem ment járja be körzetét — Iliny elég csak úgy magától, nagyon messze ran Nógrádmarcaltól, A föl íművelésíigyi 1951 53. évi terveit teljesítése érdekében kifejtett munkássága, valamint a mézőgaz dóság belterjes irányban való továbbfejlesztése terén végzett Memeliscdö zervező és irányító tevékenysé- 38 ezer normálholdnyi mun- í ge elismeréséül Ozsváth Zoltán* kát végeztetett el, amelynek i {barma-.ük képünk), a megyei kel, egy községi mezőgazdász | majdem a fele talajmunka, tanács mezőgazdasági osztályá- Hallottam, hogy a megyében | Az egyénileg dolgozó paraszt- j nak közgazdászát és i.atharides az ő körzetében, Nógrádmar- * ságnak végzett munka meny- J Imrét (negyedik képünk), a rae- calon, Csitáron és Ilinyben j nyiségileg már alig emel- j gyei tanács mezőgazdasági osz- cserélték ki eddig a legtöbb | hető, mert a szétszórt kis- ! táiyának kertészeti felügyelőié* hibridkukoricát. ! parcellák megnehezítik a kor- j a Mezőgazdaság Kiváló Dol*«| szerű mezogazdasagl gépek j tója jelvénnyel tüntette ki. V~7lé. munkáját ■
