Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-21 / 6. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. január 2£,_ A népi ülnökök feladata, felel an s égé j </'/ ? dua A bírósági szervezetről szóló törvény szerint a Magyar Népköztársaság valamennyi bírósága — a népbírósági tanácsokat kivéve — elsőfokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik... Az elsőfokú bíróságokra a bíráskodás munkájának nehéz és felelőségteljes része hárul: a tárgyalás alatt álló ügyben alaposan és lelkiismeretesen tisztázni kell a történteket, meg kell állapítani a pontos tényállást és annak alapján kell azután meghozni a döntést. Szükséges tehát, hogy ebben a nagyjelentőségű munkáiban a népi ülnökök élettapasztalatukkal és helyes politikai meglátásukkal a bíróság segítségére legyenek. A népi ülnökök az ítélkezésben a dolgozó nép legközvetlenebb képviselői, a dolgozó nép igazságérzetét és jogérzékét érvényesítik, s ezzel is előmozdítják, hogy az ítélkezés ne szakadjon el az élettől. A bíráskodásban résztvevő ülnököket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a helyi tanácsok választják meg, a következő módon: a járásbíróságok népi ülnökeit a járási tanács, a megyei bíróságok népi ülnökeit a megyei tanács, a Legfelsőbb Bíróságon működő ülnököket pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A népi ülnök joga, de egyben kötelessége Is. hogy a bírói eljárás minden szakaszában, a tárgyalás egész folyamán tevékenyen rcszt- vegyen az igazság kiderítésében, a bűnös megfelelő megbüntetésében, a polgárok személyügyi, családi, munkaügyi és vagyonjogi vitáinak helyes eldöntésében. A népi ülnöknek ezért arra kell törekednie, hogy az ügyet, annak eldöntésére kiható körülményeket minél alaposabban megismerje és ezzel kapcsolatban élet- tapasztalatait is a bíróság rendelkezésére bocsássa. A tárgyalást az eljáró tanács elnöke vezeti. Először 6 kérdezi ki a vádlottat, illetve a felperest és alperest, utána a bíróság többi tagjai tesznek fel kérdéseket. Az ülnök munkája nemcsak abban áll, hogy figyelemmel kíséri a tárgyalás menetét, meghallgatta a feleik előadását. az ügyész, a védő beszédét, a tanács elnökének megjegyzéseit, hanem kérdéseivel maga, is hozzájárul a tényállás tisztázásához. Az ülnök is felelős azért, hogy a tárgyalás elérje célját: az igazság kiderüljön. Az ülnöknek a tárgyalást végig figyelemmel kell kísérnie; ha szükségesnek látja, a tárgyalás során tegyen fel kérdéseket. Magatartása általában olyan legyen, hogy azzal hozzájáruljon a bíróság tekintélyének erősítéséhez. A tárgyalás befejezése után a bíróság tanácskozásra vonul vissza. Az ülnöknek a tanácskozáson, a bíróság határozatának meghozatalánál is aktívan kell résztvennie Ez következik a bírósági szervezeti törvény rendelkezéséből, amely kimondja, hogy „az ítélkezésben a hivatásos bírákat és népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik” tehát a népi ülnök szerepe a tanács elnöke mellett nem szorulhat háttérbe. Az a körülmény, hogy a tanács vezetője mint jogi képzettséggel rendelkező hivatásos bíró az ügyről, annak hátteréről, a felek személyéről, a tárgyalást megelőzően a népi ülnököknek tájékoztatást nyújt, korántsem jelentheti, hoev a népi ülnök minden fenntartás nélkül a tanácsvezető álláspontját fogadja el. Ez ellentétben állna a társas bíráskodás elvével és a népi ülnökök hivatásával. A népi ülnöknek az ügyben saját benső meggyőződése alapján kell állást foglalnia. A tanácskozáson az ülnökök a tanács elnökével együtt megvitatják a tárgyaláson történteket; elmondják véleményüket és ennek alapján kialakítják közös ítéletüket az ügyről. Eldöntik, hogy a vádlott bűnös-e; megítélje-e a bíróság a felperes keretében érvényesített igényt, vagy pedig elutasítsa-e; felbontsa-e a házasságot, vagy sem stb. A tanács elnöke köteles az ülnököket a határozat indokolásának elkészítésébe is bevonni. Ebből a célból a tanácskozás alatt meg kell hallgatni az ülnököket arra vonatkozóan, hogy a hozott határozatot vagy annak egy-egy részét mivel indokolják. A kihirdetett ítéletnek meggyőzőnek kell lennie, hogy a felek, akik a bíróság előtt bármilyen minőségben megjelennek. megértsék, melyek az ügy' legfontosabb kérdései, hol. miben jártak el törvényellenesen, mi lett volna a helyes magatartás. A bíróságnak döntését nem a külső látszat, az iratok futólagos ismerete, hanem a bebizonyított tények alapján kell meghoznia. A szocialista bírónak az ügy összes körülményeit meg kell vizsgálnia, a hátteret fel kell derítenie, és a felek osztályhelyzetét, egyéniségét is meg kell ismernie. A helyes, igazságos és ezért meggyőző ítélet meghozatala a bíróság minden tagjának, tehát az ülnökbírónak is lelkiismeretes és alapos munkájától függ. Vízszintes: 1. Szabó Lőrinc > Nyitnikék című versikéjének: jelső szakaszát közöljük. Folytassátok: függőleges 7-ben, víszin- >tes 46-ban, függőleges 48-ban, > függőleges 12-ben, vízszintes sasban és vízszintes 13-ban. 14. FEJTÖRŐ GYERMEKEKNEK „ „ . -- ,,,, ,, , ..Kezdettől fogva, magától értetőMindebbol Látható, hogy az«dűerl. 16 AT. 18 Nem ül_ ha_ nem ... 19. Nem másik, 20. Tö. 21. Van szeme. 23. DEM. 25. ülnök munkája komoly, fe lelősségteljes munka: a népi ülnök mint_ a dolgozó nép,, y Műveltet« Ige végződéallamhatalmanak képviselője,« „ , * . ítéletet mond a bűnösök felett, eldönti a polgárok vitás ügyeit. ítéletével;- ha azok jók, igazságosak, meggyőzőek, segíti népi demokráciánk erősödését a szociase. 27. Római számmal írjátok le: az 57-es számot. 29. Bátor. 31. Nem alá, hanem ... 32. Erdei termék. 34. Elet. 36. Nem későn. 37. AL. 41. Milyen rövidebben. 43. Névelővel: folyalizmus építését, a törvényes-«cjí-lí- 44- szín. 49. szende, bátor- ség megszilárdítását. 11^«tálán. 52. Okos mássalhangzói, azonban az ítélet, amelynek)/53- így hívják a Mecsek csú- meghozatalában a népi ül-«csát- 54- EER- 55- Kerti növény, nők részt vett, rossz, nem»57- ERYY. 59. verssorok végén meggyőző, akkor kárt okoz« van. 61. Afrikai állat. 62. visz- államunknak és népünknek,«szafelé írjátok be: ereinkben fo- megsérti a törvényességet,« íyik. 63. aor. 65. tef. 67. szembeállítja a bíróságot a«öreg, idős. 68. ds. 69. Kellemes dolgozókkal. «szag. 70. Retteg szó fele! 72. Az ülnökbíráskodás eddig «Ásod mássalhangzói. 73. Nem százaléka eltelt ideje alatt a hivatásos« föléje. 74. válaszol. 76. Tanulás 71- nyen bírák és a népi ülnökök kö-«után itt sokat kell tartózkod- zött jó együttműködés ala-«nUnk. kulit ki, és az ülnökök —, Függőleges: 2. így végződik a 69. Leány becenév, a puska ravaszét, nap az elmúlt nap. Beküldendő a versike alsó 73. Névelő. 74. FE. 75. Meghúzza szakasza január 24-ig. néhány kivételtől eltekintve)- a hivatásos bírák hasznos «llla szó 3 SFA 4; Szín 5 Jó_ segítősársainak bizonyultak, «modor 6. Akad mássalhangzói. mint Darm Vilmos, Farkas István, vagy mások. A népi ülnökök helyes érzékkel ismerték fel az eléjük kerülő ügyek lényegét, és megfelelő bírói döntés kialakításával maguk is hozzájárultak államunk célkitűzéseinek megvalósításához. Ama hiba eddig akadt, az főleg abban nyilvánult meg, )7. Nem domb, hanem. .. s8. Nem ilyen. 9. Bejegyez. 10. AVK. 11. Tiltószó. 15. Két szó: (az egyiket a kislányok maguk /elé kötik, a másikat fejükre tejszik. 17. Nem közel. 20. Aki ke- 3. 22. Visszafelé Írjátok be: íkérdőszó. 24. Közelébe. 26. Eom- /bolják, darabokra szedik. 20. /1BH. 30. Régen — rövidebben. hogy némelyik népi ülnök «31. FŐM. 33. Egyforma magánnem kapcsolódott be elég ak_//hangzók. 35. Édesanya minden tívan a bíráskodás munká-)) iába. nem érezte magát fe-«nap ezt teszik a kasban. 40. lelősinek a meghozott bírói «Tétlen szó fele. 42. Ebből tanú- ítéletért. «lünk. 45. Korszak rövidebben. A népi ülnökök jelenléte >$47. ütés. 50. Nagy terület. 51. nagymértékben emelte bíró-«„.„„ sálaink tekintélyét, és jelen-«S£T' 52> Nem sok- 56- TEVfősen hozzájárult ahhoz, hogy«58- Elöre nyomja. 60. Szilárd a dolgozók a bíróságokat «nem hajlékony, 03. Névelővel: egyre inkább a nép bíró-«testrész_ 664 hAAd. 66. ötven Ságjainak tekintsek. Az ülnökibíráskodás segítségével a szocialista bíróság fontos feladata, a nevelés, azáltal ;s megvalósul, hogy a munkahelyükre az üzemekbe visszatérő ülnökök a tárgyalások során szerzett tapasztalataikat jól felhasználják az észlelt fogyatékosságok kijavítására. Az ülnökök nem egy hiba, lazaság kiküszöbölésére híviák fel az üzem vezetőségének figyelmét, de ezen túlmenően általánosságban is a szocialista törvényesség betartására nevelik dolgozó társaikat. IFJ. FIALA JÓZSEF: HÓEMBERKE Domboldalon nagy a zsivaj, Messze száll a gyermek kacaj, Hó emberke születik Gyerekek öltöztetik. Fehér neki a bundája, Gombot szénből tettek rája. Sárgarépa az orra. Cirok még a bajusza. Aszaltszilva a két szeme, Faháncsból készült a füle. Rossz fazék a kalapja, Piros festék az ajka. Nagyjából már készen van, De nem hagyják annyiban, Hiányzik a pipája, Látom, szinte alig várja. Most kezébe a fegyverét! Hosszú nyelű nagy seprőjét. Őrizze a birtokot Mit Tél Apó rábízott. Táncra perdül a sok gyerek. Hóemberke velük nevet. Lassan szállni kezd a hó, Búcsút int a harangszó. Asszony tanácsadó Háztartási tanácsok NAGYMOSÁST — KÖNNYEN ÉS KORSZERŰEN A vegyi ipar rohamos fejlődésével gyökeres változáson megy át a „nagymosás” is. Akinek nem tellett még mosógépre, annak is megköny- nyíti munkáját a sok új mosószer. Bár az új mosószerek egyre népszerűbbek, fogyasztásuk mégsem növekszik abban a mértékben, mint ahogy az várható volna. Ennek csaknem kizárólagos oka a háziasszonyok többségének maradi gondolkodása. A nálunk forgalomban lévő korszerű szintetikus mosószerak: „Rapid”, „Rádión”, „Duna”, „Tisztaság” és „Ideái1 elnevezések alatt kerülnek, forgalomba és abban külön böznek egymástól, hogy különféle célokat szolgálnak:., így például az „Ideál”, az érzékeny gyapjú, selyem, műselyem, és műszál (nylon) mosá sára szolgál. Családlátogatáson... AZOK KÖZÉ a városok közé tartozik Salgótarján, ahol a régi állandóan találkozik az újjal. S ezt a találkozást lép- ten-nyomon megtaláljuk. 1945 előtt is város volt Tarján, lakói zömében akkor is kétkezi munkások voltak. Lakásuk? No de inkább kezdjük meg a sétát, a múlt maradványa még ma is itt maradt emlékeztetőnek. * BAJCSY ZSILINSZKI Endre ut, vagy mint ahogy általában ismerik, bányakolónia. A bányász munkásotthon után alig kétszáz méterre a 29-es házszámnál állunk meg. Az út jobboldalán két hosszú szürke apróablakos épület áll. Az épület udvari frontján falép- csök sokasága, mely a padláslakásokhoz vezet. Igen. Álljunk meg, mert ime itt van a régi. Az SKBRT által épített kolónia lakás. A két öreg épület mögött a domb felé húzódva két hatalmas három emeletes épület áll. Ez pedig az új, a munkásosztály hatalmának ékes bizonyítéka. A két új házban a régiek közül sokan kaptak lakást. Dénes Péter bányász családjával az új épület egyikében a II. emeleten lakik, egy két- szoba összkomfortos lakásban. Azelőtt a régi kolónia épületben lakott, így érthető ha kétszeresen örül a modern lakásnak. A régiben egy szobás lakásuk volt, egy kamrával. A család négy tagú, de legidősebb lányuk két gyermeke állandóan náluk van. így a család hat tagú. A nagy család havi jövedelme 3 500 forint. Ebből az apa keresete 2 600 forint, a nagyobbik lány, Éva keresete 500 forint és a két gyermek után a szülők havi 400 forintot fizetnek. A család költségvetésében a legtöbb forintot az élelemre fordítják. Most, igaz közel négy hónapig havonként mintegy 500 forintos megtakarítás mutatkozik, mivel nemrég két hízott sertést vágtak. Ám ezenkívül most is szükséges naponta két kilogramm kenyér, egy héten három alkalommal hús, egy hónapra 15 kiló liszt és 10 kilo cukor. Jelenleg 1500 forintot költenek élelemre egy hónapban, s ha a zsír és egyéb elfogy, újra 2000 forint lesz az élelmiszer költsége. Éva keresetével saját maga rendelkezik, amiért jelenleg ruhaféleséget vásárol. Marad tehát egy hónapban az élelmen kívül ezer forint, amelyet ruházkodásra, esetleg szórakozásra fordítanak. A- tüzelőért nem kell fizetni, mivel az apa bányász, illetményszenet, fát kap. A szórakozás a családnál igen minimális. Hetenként egyszer mennek moziba. Azonkívül olvasnak valamennyien, egy hónap alatt 6-8 könyvet kölcsönöznek ki a könyvtárból. Újság nem jár, a rádiót hallgatják. Már két lányt férjhez adtak. Erzsébet szoba-konyhabútort kapott, míg másik, férjnél lévő leányuk, Mária kelengyét és konyhabútort. Most az otthoniévá Évának szeretnék megvásárolni a bútort, amelyre minden hónapban pár száz forintot tesznek a takarékba. Az apának négy öltöny ruhája van, nem különben az anyának, s az otthon lévő két leánygyermeknek is. Sorsukkal meg vannak elégedve. Telik ruhára, élelemre. S hogy mit szeretnének? Találóan jegyezte meg Dénesné: — Nem járunk a fellegekbe, nincsennek elérhetetlen vágyaink, megvan mindenünk. Az új épületben tehát mint azt a Dénes családnál láttuk, nincs gond, amely akár a megélhetésben, akár másban jelentkezne. Az igaz, ha jövedelmük nagyobb lenne, ha munkát kapna a 15 éves Vera is, sorsuk még jobb lenne, ám 'ennek ellenére is megélhetésük biztosított. * S MOST NÉZZÜK a múltat felidéző régi kolónia épületét. Kívülről az eltelt évtizedek alatt semmit sem változott. Ma mint egykoron. Kívülről tehát a változás nem látható. De mi van belül, hogyan élnek azok, akik számára még nem jutott jobb lakás? Varga József bányász családjához kopogtatunk be. A feleség fogad. A férj alszik, mivel most az éjjeles műszakharmadban dolgozik. A gyerekek a 13 éves leány és 9 éves fiú iskolában vannak. A lakásban új bútor. Az elmúlt évek takarékosságának eredménye e gyönyörű szoba-konyha bútor. A család egyetlen keresője az apa, akinek havi keresete 2 500 forint. Ebből él a négy tagú család. Hasonlóan Dénesékhez Var- gáék is most vágtak két hízott sertést, így náluk is közel négy hónapig az élelem költsége mintegy 500 forinttal csökken. Emellett azonban naponta két kilogramm kenyér, hetenként háromszor húsra, havonta 17 kilogramm lisztre és 7 kilogramm cukorra van szükség. Élelmiszerre átlagosan egy hónapban ezer forintot fordítanak. A megmaradó 1 500 forintot ruházkodásra fordítják. Szórakozásuk egyedül csak a rádió, esetleg egy hónapban kétszer a mozi. Újság nem jár, sőt könyvet sem olvasnak. A jelenlegi lakásban két éve laknak. Tervük, egy jobb lakás, sőt esetleg egy saját családi ház. A jelenlegi lakásukat nem szívesen cserélnék fel egy új bérházi összkomfortossal, mert ott nem lehetséges a sertéstartás. Helyzetükkel meg vannak elégedve, jól élnek, nem szenvednek semmiben hiányt. * KÉT CSALÁDOT látogattunk meg. Mindkét családban az apa bányász. Mindkét család sorsa megegyezik, egyformán jól élnek. Az esetleges különbséget csupán csak a lakás idézi elő. Dénesék lakása összkomfortos, Vargáék szoba- konyhás. Ami azonban mindkét családnál felelhető: a szórakozás, a művelődés hiánya. Hozzászoktatták a múltban őket ahhoz, hogy a bányász embernek és családjának csak a munka való. Mert mint akkor hirdették a legfontosabb: „Imádkozzál és dolgozzál”. Még mindig kisér a múlt. Még igen sokat kell tenni, hogy a bányászcsaládok is megtalálják a művelődéshez való utat. Ma erre minden lehetőség meg van, csak élni kell vele, sőt nem akadály az a néhány forint. Mint ahogy az új épület kinőtt a régi kolónia mögül, úgy kell bányászainknak is kinőni az eddigi megszokásból, kulturális elmaradásból. HORTOBÁGYI ANDRÁS A „Rádión” univerzális saet: nély langyos és hideg vízben az érzékeny textilanyagok, forralva pedig a pamut és len tisztítására alkalmas. A „Duna” mosógépekben va ló használatra készül stb. A nem kizárólag érzékeny, nemes textilanyagok mosásé ra szolgáló szerekben a szük séges csekély mértékben vannak lúgos segédanyagok is de lúgkőoldat; Trísó, szóda vagy Hypo használata pusztítja a ruhaneműt. . Éppen ezért indoko’atlaregyes háziasszonyok félelme;, hogy a mosószerek megtámadják a ruhát. Éppen ellenkezőleg: kímélik azt és minthogy a dörzsölés és si'kálás is-, elmarad, még inkább meghosszabbítják a ruha élettartamát. A KORPÁS VÍZBEN mosott színes ruha nem fakul ki. Korpás vizet úgy nyerhet», hogy zacskóba kötött korpát helyezzen forró vízbe. Egyébként színes dolgok mosásárat reszelt krumpli leve, vagy z, rizs főzése után maradt via is nagyon jó. * Műselyem dolgokat (rayonjs mindig a balfelén vasaljon,, amikor az nyirkos. Ez szégj fényt ad az anyagnak.
