Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-14 / 4. szám

1959. január 14. NÉPÜJSAG 3 If Többet ér nekünk a gép., Történetek a Pálhegy 1. aknából il Ä gazdaságos termelés előmozdítása szakszervezeteink legfőbb feladata Sok szó hangzik el nap­jainkban a bányák gépesíté­séről. A nógrádi bányászok az ország többi bányászaihoz hasonlóan már túljutottak azon a problémán, amely a gépesítés akadályozója volt. Még öt évvel ezelőtt szinte ^erőteljes intézkedésre volt szükség, például Ménkesen. hogy alkalmazzák a PML-5 típusú meddőrakodó gépet. A bányászok féltek, mert lelki szemeik előtt meg­jelent az a múlt, amikor a BKBRT idején gép került a bányába. Ha csak egy rá- zócsúzda került le a földmé­lyébe, már az elegendő volt, hogy 4-5 szállító elveszítse munkáját. S ez a múlt még 1945 után is sokáig kisértett. Persze hozzátehetern elsősor­ban nem ez volt a gépesítés fejlődésének gátlója. A művelendő széntelepek mind országosan, mind me­dencei szinten igen változó­ak. Ez viszont annyit jelent, hogy az a fejtőgép, ami be­vált Tokodon, nem biztos, hogy jó lesz Nógrádban. Vagy medencei példával; ami jó Mizserfán, nem jó Tiribesen. E viszonyok figyelembevéte­lével indult meg a bányák gépesítése. A műszakiakra, tervezőkre nagy feladat várt. A telepviszonyok sajátossá­gainak megfelelő gépeket '^kellett konstruálni. S hogy sikerült, bizonyítják a már külföldön is elismerést szer­zett F 4-es, F 5-ös fejtőgépek, páncélkaparók és egyéb gé­pek. Ám tegyük hozzá, ezek- hői a modern gépekből Nógrádba nem sok jutott. Sok bányában még min­dig csákánnyal fejtenek és ■csillével szállítanak. Ez pedig, mondanom sem kell, nehéz fizikai munkát és kis telje­sítményeket jelent, a dolgo- *ó pedig károsodik, keveset keres. És most, hogy foly­tassam ott, ahol elhagytam. Bányászaink ma már nem Idegenkednek a gépektől. A mizserfai üzemegység Pál­hegy I. aknájának története bizonyítja ezt a legjobban. Még az elmúlt év nyarán panaszos levél érkezett a minisztériumba, amelyben az állt, hogy a Pálhegy I. akna bányászai nem szeretik a Ennek célja a proletárnem- setköziség, a szocialista orszá­gok közötti kapcsolat, egység megbontása, amellyel azt a célt szerették volna elérni, hogy a szocialista tábor egy­ségét megbontva, az egyes né­pi demokráciákat az imperia­lista hatalmak szabad prédá­jává tegyék. A dolgozók előtt éppen a párt felvilágosító ^nunka eredményeként leple- ződött le ez a hamis nézet is. Világossá vált, hogy soha, a "történelem folyamán nem volt 'éppen a függetlenségünk és önállóságunk úgy biztosítva, mint ma. És ezt a Szovjetunió­nak és a népi demokráciának ^segítsége tette és teszi lehető­vé gazdaságilag és katonailag ^egyaránt. Népünk ezt igen jól megérti, s ezért van az, hogy a Szovjetunióhoz, a népi de­mokráciákhoz való barátsága állandóan erősödik és mé­lyül. Lemérhető a sok és nagy dolgok mellett látszó­lag kicsiny dolgokban is, mint 'például a szocialista országok filmjeinek látogatottsága, a különböző művészeti és tudo­mányos csoportok csarelátoga- hottságának nagy sikerei, az MSZBT taglétszámának emel­kedése és rendezvényeik láto­gatottsága terén is. És így le­hetne sorolni még a tényeket ’tovább, ami azt jelenti, hogy a magyar nép állást foglal e kérdésben is a revizionizmus fazirányú támadásai ellen. A revizionisták támadást 'indítottak a párt vezető sze­repe ellen is. E területen is 'szégyenteljes vereseget szen­vedtek, mert ismét a gyakor­lat, az élet bizonyította be, mint ahogy történelmünk során nemegyszer, hogy a legnagyobb nehézségek ide­jén csak a párt képes a helyzeten úrrá lenni es a helyes útra vinni az esemé­nyeket. Ezt bizonyítják az el­lenforradalom leverése és Kóta-féle rakodógépet. Hozzá kell tennem az üzemiben a csapatok 65 százaléka már ekkor rakodógéppel dolgozott. A minisztériumból meg _ is jelenteik Pálhegy I. aknán, de idegenkedés helyett nagy­mérvű ragaszkodással talál­koztak. S közben az idő mú­lott. Nem sokkal később új­ból ott voltaik a minisztérium bői, ezúttal már azért, hogy egy-két Kóta-gépet elvigye­nek. Először próbálták szép­szóval, de nem ment. Végül alkudozni kezdtek. A fejtő csapatnak egy hónapra öt­ezer forintot ígértek kárpót­lásul, ha odaadják a gépet. A csapat tagjai néhány per­cig tanakodtak, majd utána határozottan kijelentették. — Többet ér nekünk a gép, mint ötezer forint. És nem is adjuk oda. Olyan rende­letét még nem ismerünk, hogy oda kell adni a rakodó­gépet. Dolgavégezetlenül távoztak a küldöttek és gyakran el­mondták: ilyen esettel még nem találkoztak. Igaz, volt idő, amikor a bányászok is távozni akar­tak az aknából, mint mond­ták itt nem lehet keresni. De mégis maradtak, s ma szé­gyenkeznek, ha erre emlé­keztetik őket. Ma nem ritka az a bányász, aki mű­szakonként 120 forintot keres, de az sem ritka, hogy a szénfejtők teljesítménye 13— 15 csille szén fejenként. S mindennek a magyarázata a jó munkalendületen túl a gépeik segítségében keresen­dő. A lakásépítés költségeit csökkentő igen jelentős újí­tás mintapéldányait készítet­ték el a napokban a Salgó­tarjáni Acélárugyárban. Az épületfában gazdag Csehszlo­vákiában már évek óta ha­sonló acéllemez ajtótokokat használnak az épülő lakások­ban, s ezek a hőmérséklettől és gőztől függetlenül merev az azóta megtett utunk si­kerei is az élet minden terü­letén. Ebből fakad az a tény, hogy a dolgozó nép elismert vezetőjének tartja pártunkat és aktívan támogatja tevé­kenységében. Dolgozó népünk gondjaival, bajaival bizalommal fordult pártszervezeteinkhez. Kis és nagy problémákban egyaránt a párttól várják a megoldást, de nemcsak várják, hanem egészséges javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítik a pártot a kitűzött feladatok megoldásában. E téren is dolgozó népünk állásfogla­lása ad csattanős választ a revizionisták nézeteire, a kér­désben. így lehetne sorolni még a revizionisták álláspontjának vereségét, számtalan más kérdésben is. Mind emellett, amikor a revizionizmus vere­ségéről, kudarcáról beszélünk világosan meg kell monda­nunk, hogy ez nem jelenti azt, hogy teljesen megsemmi­sítettük a revizionizmust. Szó sincs erről. Világosan kell látnunk, hogy az ellen- forradalom „eszméi” még nem tűntek el, hogy a revi­zionista felfogásokat, nézete­ket táplálják a reakció ma­radványai, valamint a még elég jelentős kispolgári gaz­dasági viszonyok is. A revi­zionisták által megtévesztett dolgozók és értelmiségiek tu­datában bár már oszlik a revizionista köd, de számos jel arra mutat, hogy a meg­rögzött jobboldaliak vissza­vonulnak ugyan annyira, amennyire a politikai hely­zet előrehaladása kényszeríti őket, de nézeteik lényegét megtartják. Pártunk erőteljes harcot folytat a revizionista ideoló­gia ellen. Nemcsak a felszí­nen lévő nézetekre adott vá­laszt, hanem ezek megmagya­rázása után sorra vette a társadalmi fejlődésünk külön­Az új évben növelték a nógrádi bányászok feladatait. Pálhegy I. akna bányászai­nak mennyiségi terve na­ponként kereken 9 vagon szénnel emelkedett. Nem kaptak most új gépeket s mégis valamennyi bányász egyöntetűen vallja: teljesítjük a tervet. Igen, mert itt a tervteljesítés becsületbeli ügy. Más bányában még ma is gyakori, ha beszállnak, le­ülnek, esznek, rágyújtanak, megbeszélik a helyi sport helyzetét, levetkőznek és csak azután látnak munká­hoz. Pálhegy I. aknán ez ismeretlen. Kotroczó B. Ist­ván csapatában például az a divat, hogy amikor mennek be a munkahelyre, már ma­guk előtt tolják az üres csillét. Ugyan ezt lehetne el­mondani a többi szénfejtő csapatról is. így aztán az Is érthető, hogy nem 45 má­zsás hanem 72 mázsás fej- teljesítmények vannak. Per­sze a lendületen túl ott van a hűséges segítőtárs a Kóta- féle rakodógép. Pálhegy I. akna bányászai az új esztendőben nem val­lanak szégyent. Rendszeresen teljesítik esedékes napi, havi, mennyiségi tervüket. Egyet azonban kérnek. Jusson min­den munkahelyre Kóta-féle rakodógép, mert nyomukban megszűnik a nehéz fizi­kai munka, növekedik a teljesítmény és ami nem mindegy: több pénz kerül a hó végén a boríték­ba. és biztonságos ajtókeretek már megnyerték a csehszlo­vák építők és építő vállalatok tetszését. A csehszlovák pél­da nyomán elkészült ajtó­keretek prototípusa iránt Salgótarjánban is nagy az érdeklődés. A Salgótarján új városrészét építő vállalat szakemberei, mint a gyárhoz legközelebb álló építőipari böző oldalait is az ideológiai tudományos élet számos te­rületén eredményes harcot vívott az ott meglévő revizio­nista elméletek és nézetek ellen. Mind emellett vannak még e területeken olyan fon­tos helyek, ahol még nem értük el, hogy ott a marxista —leninista elmélet és annak képviselői legyenek az el­ismert vezetők. A párt szívósan és követ­kezetesen sorra szedi e terü­leteket és valamennyi kér­désben és helyen tisztázza a felmerülő problémákat. Ed­dig is a fontosságnak meg­felelően nagy jelentőségű párthatározatok születtek, mint például a párt agrár­tézisei, az MSZMP művelő­dés politikai irányelvei, a népgazdaság fejlesztésének alapelvei, az MSZMP kultúr­politikai munkaközösségének álláspontja a „népi írókról” stb. Mindezek mellett széles­körű viták bontakoztak ki közgazdaságtudomány, a filo­zófia, az irodalom stb. terüle­tén. A revizionizmus elleni harc­ban nagy eredményeket értünk el, ez a harc meg­mutatta egyben azt is szá­munkra, hogy a revizioniz­mus ellen akkor érhetünk el nagy sikereket, ha ugyan­akkor a dogmatizmus és szek­tás nézetek ellen is harcot folytatunk, mert a revizi­onizmus elleni küzdelem szervesen összefügg a dog­matizmus cáfolatával. Leg­főbb veszély még ma is a revizionizmus és ebből fa- . kad az a feladatunk, hogy j pártunk és a szocialista tábor | egységét minden erővel vé- i delmezzük és erősítsük a re-1 vizionista támadókkal szem- f ben. Ezt követeli tőlünk né-1 pünk érdeke, a proletár-1 nemzetköziség, a béke meg-1 védése és a szocializmus épí- | tésének ügye. | Godó György * A szakszervezetek jelentő­ségét és szerepét szocialista építő munkánkban a párt mind a korábbi években, mind az ellenforradalom le­verése után többször aláhúz­ta, s határozataiban szabta meg az ezzel kapcsolatos fel­adatokat a kommunisták szá­mára. A szakszervezetek társadalmunknak azok a fó­rumai, ahol a munkások ta­nulják a vezetés művészetét, a vezetők tanulnak a munká­soktól, s végeredményben, ahol a gazdaság a tömegek ügyévé, közüggyé válik. So­kat hangoztatják, de nem árt ismételten utalni arra, hogy a szakszervezet a hatal­mon lévő munkásosztály leg­nagyobb ti íme ^szervezete la­zánkban, amelynek elsőrendű feladata, hogy minden vonat­kozásban erősítse a munkás- hatalom politikai, gazdasági és kultúrális pozícióit. A felszabadulás óta eltelt tizennégy éviben számtalan siker, kezdeményezés fűződik a szakszervezetek nevéhez. A munkaverseny, az újí­tómozgalom, a dolgozók elet- és munkakörülmé­nyének javulása, s ál­talában népi demokráci­ánk minden eredménye magában hordja a szak- szervezetek munkájának sikereit is. S ez még akkor is így van, ha a szocializmus építése közben előforduló hibák zök­kenőket okoztak. így van azért, mert a szervezett mun­kások, a bizalmiak, az üze­mi bizottságok tagjai és ve­zetői túlnyomó többségükben mindvégig hűek maradtak a munkáshatalomhoz. Nem raj­tuk múlott, hogy fejlődésünk­vállalat, elsődleges igényt tar­tanak az új ajtókeretekre, amelyeknek az önköltsége is alig 200 forint. A szélesebb bordázott ajtókeret önköltsége sem érte el a 250 forintot. Az elkészült prototípusokat halványzöldes zománccal fes­tették be és már a napok­ban bemutatják azokat az illetékes minisztériumnak és a megyei Építőipari Vállalat­nak, hogy azután az igen jelentős importfát megtaka­rító acéllemezből készült ke­retek sorozatgyártását is megkezdhessék. Az állatok takarmá­nyozásában jelentős szerephez jut a silótakarmány is. A siló- kukorica is egyre nagyobb teret kap a takarmányellá­tásban. Termelőszövetkeze­teink ennek megfelelően tér­ben törés következett be, hogy ellenforradalmi támadás alakulhatott ki hazánk ellen, A szakszervezetek érdeme is többek között, hogy az el­lenforradalom leverése után gyorsan javult országunk helyzete, konszolidálódtak a viszonyok, s nagy lendülettel indult meg a termelőmunka. Az ellenforradalom után és annak hatására azonban fel­lépett egy olyan káros je­lenség, amely még napjaink­ban is érződik a szakszerve­zeti munkában: nevezetesen az, hogy több helyen helytelenül, egyoldalúan értelmezik a szakszervezetek érdek­védelmi szerepét. A revizionizmus, a burzsoá ideológia tükröződése ez s ne:m kis részben a munkás- osztály soraiba beáramló kis­polgári és egyéb rétegek kép­viselőinek szemlélete. Nem egyébről van szó, mint ar­ról, hogy e nézetek képvise­lői, ha szavakban már nem is hangoztatják, de a gya­korlati élet számtalan vonat­kozásában háttérbe szorítják azt az elsőrendű követel­ményt, hogy a szakszerve­zeti munka első helyén a gaz daságos termelés előmozdítá­sa áll. Ugyanakkor előtérbe kerül az érdekvédelem olyan értelemben, amély csak a megtermelt javak elosztására, felhasználására, és fogyasz­tására vonatkozik. E nézetek és gyakorlatok, célja illetve hatása nem egyéb, mint a munkásosztályt gyengíteni legfőbb érdekeiben, mégpedig abban, többet, jobbat, olcsób­ban termeljenek. Nem állít­hatjuk, hogy egyértelműen megértésre talált a pártnak az az útmutatása, hogy a szakszervezetek legfőbb gond­ja hatékonyan közreműköd­ni a gazdaságos termelés ér­dekében. Hogy csak egy néhány leg­frissebb példát említsünk en­nek bizonyítására. Általában nem sikerült még megfelelő helyére állítani a munkaver­senyt az ellenforradalom le­verése óta. S ez nem azért van, mert a munkások nem igényelnék. Sőt! Abból adó­dik, hogy némely szakszervezeti bi­zottság nem sok gondot fordít a verseny régi, bevált, vagy új formái­nak hasznosítására. A verseny egyik legfontosabb része a takarékossági moz­galom. S bizony helyes lett volna, ha szakszervezeti bi­zottságaink már jó előre melnek silókukoricát. Az ér­sekvadkerti gépállomás kör­zetéhez tartozó szövetkezetek­nél eddig mintegy 80 kataszt- rális holdon termelnek az idén, melyet a gépállomás si- lóz majd be annak idején. mozgósították volna a gaz­dasági-műszaki vezetőket és dolgozóikat az 1959. évi ta­karékossági intézkedési ter­vek kidolgozására. Vagy ami még ennél is égetőbb feladat? jobban megszervezték volna a takarékosság múlt évi ered ményénak ismertetését a dol­gozók körében. Vagy talán beszéljünk arról, hogy még nem kielégítő az újítómoz- gaiom. kevés a munkás újí­tó? Nem kevésbé égető feladat a termelési tanács­kozásokon elhangzott javas­latok hasznosításának meg­oldása. E tekintetben csak üdvözölni lehet a bányász­szakszervezet Területi Bizott­ságának elgondolásait, amikor ennek érdekében a termelési tanácskozások után külön műszaki értekezlet tartását javasolja. E módszer még nem méretett meg a gyakor­lati életben, de az a törődés, amelyet tanúsítanak a prob­léma megoldásáért, nagyon is követésre méltó. A párt Központi Bizottsá­gának a munkásosztály kö­rében végzett munkáról és feladatokról szóló határozata elejétől végéig aláhúzza, nyíl­tan kimondja és a határo­zat egész szellemét eltölti az a gondolat, hogy a munkásosztály élet- és munkakörülményének ja­vítása elképzelhetetlen a termelékenység emel­kedése, a gazdaságosság fokozottabb megvalósítása nélkül. Mégis e fontos kérdéssel a szakszervezeti bizottságok, de méginkább a műhelybizottsá­gok, a szakszervezeti aktívák aránylag keveset foglalkoz­nak. Mint ahogy már eddig is számos nehéz feladatot oldot­tak meg jól szakszervezete­ink. úgy a jövőben is első­rendű kötelességük, hogy te­vékenységüket mindenben a munkásosztály érdekeinek rendeljék alá. A munkások már várják és üdvöziik az olyan kezdeményezéseket, amelyek a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának, április 4- neik és a pártkongresszusnak újabb munfcasi kerekkel, a munkaverseny fellendítésével történő megünneplésére vo­natkoznak. Ahhoz, hogy szakszerveze­teink eddigi kétségtelen ered­ményeiket újabbakkal gaz­dagítsák, szükséges, hogy a párt politikájának kö­vetkezetes végrehajtásával biztosítsák a munkások helyes érdekeinek védel­mét. Szükséges, hogy emeljék a vezetés szín­vonalát. elemző, tudomá­nyos módszerekkel el­mélyült munkával járul­janak hozzá, hogy gyáruk, bányájuk még jövedelme­zőbben dolgozzon. Nincs semmi kétség afelől, hogy ezt a feladatukat az 1959. évi megnövekedett ter­melési tervek, feszítettebb gazdasági mutatók megvalósí­tásában is maradétalanul megoldják: a munkások, ax egész ország javára. Belföldön és külföldön is nagy kereslet­nek örvendenek a Szécsényi Háziipari Szö­vetkezet termékei. Fent: Nagy Margit szövőnő munkaközben. Oldalt: Az előkészítő felvetés. (Foto: Nagy) — tob — Acéllemezből készített ajtótok prototípusát mutatták be a Salgótarjáni Acélárugyárban Javuló takarmányellátás, nyolcvan hold silókukorica az érsekvadkerti gépállomás körzetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom