Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-14 / 4. szám
4 NÉPÜJSAG 1959. január 112 íaa szül etett JHilu zúth DCálmán Az 1870-es években a fejlődés egyre rohamosabban halad előre. A századfordulóig megerősödik az egyre mohóbb burzsoázia, kifejlődik a kapitalizmus. A társadalmi harcok élesedése, osztályok bukása és felemelkedése létrehozta nálunk is azt az álla- potot, amelynek feltétlenül a kapitalizálódáshoz kellett vezetnie. Az erők és osztályok élethalál harcának korában jelent meg egy kisnemesi családból származó író, Mikszáth Kálmán, aki írásaiban leleplezi, kigúnyolja a magyar uralkodó osztályokat, korának szövevényes visszásságait. Megyénkben született Szkla- bonyán, egy évvel a polgári demokratikus forradalom kitörése előtt. A Felvidék népéből származott, s írói hírnevét a felvidéki parasztok életéről írt novelláival szerezte meg: Tóth atyafiak, A jó pa- löcok, stb. Családi származása, későbbi életkörülményei az uralkodó osztályhoz kötötték, de sohasem vált irodalmi kiszolgálójukká. Mikszáth meleg szeretettel, együttérzéssel nézte a dolgozó népet, a kizsákmányolt parasztságot. Kapcsolata a föld népével írásainak tartalmában és formájában is megmutatkozik. Az általa bemutatott paraszti világ még a feudális kötöttségek világa; paraszti alakjai még öntudatlanok és alázatosak uraikkal szemben. Népi tárgyú elbeszéléseiben, amelyekben újra, meg újra visszatérnek a szabadságharc emlékei, az emberi jóság nagyszerű, követendő példáit mutatta be a falusi emberek ábrázolásával. Az ő alakjai: a brezinai bocsa Olej Tamás, Bede Erzsi, íapaj, a dudás, az öreg Fil- csik, a nép becsületes, szeretettel megrajzolt képviselői. Későbbi írásaiban már egyre több társadalmi probléma vetődik fel. Egyre világosabban látja az alapvető bajokat. Mosolyogva, de maró gúnnyal kritizálja az egész társadalmi rendszert. írásaiban sorra leleplezi az úri Magyarország aljasságait. Mikszáth tovább fejlesztette azokat a kritikai realista törekvéseket, amelyek előtte is jelentkeztek a magyar irodalomban. Regényeiben gyűlölettel ír a feudalizmus korlátáiról, a klerikális reakcióról. Élesen bírálja a dzsentri lakáj-természetét és üres, tartalmatlan „kaszinó” erkölcsét, a polgárság gerinctelenségét, és elfordulását a haladás ügyétől. Kritikáját gyengíti, hogy bizonyos mértékig — s ez helyzetéből következik — belülről nézi az úri társadalom életét. Nem tudta megmutatni azokat az új erőket, amelyek a pusztuló úri világ helyébe léptek. Ennek ellenére is Mikszáth írásainak legnagyobb részét a haladó tartalom és művészi eszközeinek rendkívüli gazdagsága teszi maradandóvá, nevét halhatatlanná. Érdeme — ahogyan Krúdy írta '„... Mikszáth Kálmán egy darab Magyarországot vitt magával a halhatatlanságba. Egy vármegyét, amely valahol otí van az Ipoly mentén ...” — Álla Larionava szovjet filmszínésznő, akit az Anna a férje nyakán és a Vízkereszt című filmből ismerünk, Tur- genyev Apák és fiúk című regényének filmváltozatában játszik főszerepet. — Doris Day amerikai énekesnő filmvállalatot alapított és Gyönyörű évszak címmel megkezdi első filmjének forgatását. A film főszerepét Rock Hudson alakítja. — Marcé Carné új filmje: A csalók nyerte el az 1958. évi nagydíjat Párizsban. Gellért Oszkár: EGY ÍRÓ ÉLETE Ez a három kötetre tervezett mű csak névleg önéletrajz. Valójában egy hosszú és élményekben gazdag írói- szerkesztői pálya irodalmi vonatkozású emlékeinek megörökítése. Legnagyobb erénye és értéke az irodalomtörténetírás szempontjából, hogy teljesen, vas*” résziben ismeretlen dokumentumot és irodalmi alkotást közöl. De a munka érdekes és hasznos olvasmány a nem szakemberek számára is. Gellért Oszkár együtt haladt a valóban haladó politikai és írói törekvésekkel, a Magyar Géniuszbeli kezdetektől a Nyugat nagy korszakán át a forradalmakig és a Tanácsköztársaságig, melyndk sajtófőnöke volt. A mostani első kötet az 1902-től 1925-ig, vagyis a Nyugat új fellendüléséig tartó időt fogja át. Azt lehetne mondani, hogy a Nyugat történetét kapja itt az olvasó, amelynek egész korszaka össze van kötve Gellért Oszkár pályafutásával. Gergely Sándor: Pereg a dob (Szépirodalmi). Gergely Sándor regénye először 1934-bcn jelent meg Moszkvában, az író emigrációja idején. Eleven képet kapunk belőle az illegalitás nehéz körülményei között dolgozó kommunisták harcairól, akik elére állnak a végsőkig elnyomorított egyszerű parasztemberek forradalmi mozgalmának. Gergely Sándor írásának drámai erejét non feledheti el az olvasó. Népünk kiszolgáltatottságának, az 1919 után visszatért szörnyűségben is annak az anakronisztikus kornak állít maradandó emléket a regény. Kádár János: Szilárd népi hatalom: független Magyar- ország (Kossuth). Kádár elvtársnak az 1957. januártól 1958. júliusig terjedő időszakban elhangzott legjelentősebb beszédeit és megjelent írásait tartalmazza a kötet. Anyaga tehát olyan időszakot ölel fel, amely nemcsak hazánk és a magyar munkásmozgalom története szempontjából kiemelkedő fontosságú, hanem a nemzetközi munkásmozgalom, a szocializmus építése s a két világrendszer harca szempontjából is igen nagyjelentőségű, általános tapasztalatokat ad, éppen a magyar- országi eseményeken keresztül. Kádár elvtárs írásaiban elemzi az 1956 október— novemberi ellenforradalom előzményeit, ideológiai zűrzavarát, hatását, rávilágít a Nagy Imre — csoport áruló szerepére, az akkori helyzetre s a vezetés súlyos problémáira. A könyvet olvasva végigkísérhetjük az MSZMP, s a forradalmi munkás-paraszt kormány küzdelmeit a hatalomért, a tömegek megnyeréséért, az ország ideológiai, politikai, gazdasági konszolidációjáért. — Henri-Georges Clouzot rövidesen megkezdi a Forró éjszakák című filmjének forgatását. A film főszerepeit a rendező felesége, Vera Clou- zot és Búrt Lancaster játsza. — A Moszfilm Stúdió, Ember embernek... címmel új filmet mutatott be, amelyet 10 koncertről fényképeztek külföldi művészek tolmácsolásában a Szovjetunióban. A filmben 30 ország sok dallama csendül fel. — George Sand, francia írónő életrajz-regényét filme- síti meg Ingmar Bergman svéd rendező. A film főszerepét Ingrid Bergman játssza. — Claude Autant — Lám rendezte Dosztojevszkij regéi nyéből készült: A játékos című filmet, Gérard Philipe. Bemard Blier és Francoist Rossy főszereplésével. A sajté szerint a film nem mindem ben hű a regény szelleméhez. — Anette Strőyberg személyében új dán filmszinésznc tűnt fel. Ö játssza A navarone;' ágyúk című új angol film főszerepét. A filmszínésznő Roger Vodim, francia filmrendező felesége. — Nargisz indiai színésznőnek Delhiben átadták „az In—- diai film első asszonya” díját, „AHOL SZERETNI SEM SZABAD” A magyar és barátság a szovjet ápolói A barátság a legszebb érzelmek egyike. Mélyen az emberi lelkekben lakozik. Nagyon bensőséges a kapcsolat, amit létrehoz az emberek között. A barátság gondolatának egyik leglelkesebb hirdetője Szakmár Rudolf az Acélárugyárban. Ö a nemzetek közötti barátság istápolója. Több mint tíz éve, hogy bekapcsolódott a Magyar—Szovjet Társaság munkájába. SokMikszáth Kálmán horpácsi kastélya. geket leküzdenie, de Szakmár Rudolfra mindig lehetett számítani. 1958-ban ismét őt bízták meg a gyár MSZBT munkájának szervezésével. Legelső teendője az volt, hogy az üzemekben, műhelyekben kiépítette a maga aktíva hálózatát. Üzemrészenként megalakította a baráti köröket. A tizenöt baráti körben mintegy 40—45 aktíva segítségévvel kezdték meg a munkát. Azt mondják, hogy a megye egyik legjobb MSZBT , , , , munkája éppen itt, az Acélszer kellett komoly nehezse- árugyárban van. Azt keres_ A férfink közti társalgások valóságosan kockákba változtak, mint az ostáblák. Egy fehér kocka, ez volt a vallás, aztán jött egy fekete kocka, ez volt a sikamlósság, utána megint fehér és megint fekete és mindig csak ez a bizonyos két kocka. A pécsi püspök tizenhét esztendeig hordott állítólag egy Mária Terézia tallért a mellényzsebében, hogy egy koldusnak adja. ha AZ ORVOS ES A PAP RÉSZLET MIKSZÁTH KÁLMÁN, A NAGY PALÓC- ELBESZÉLŐ „KÜLÖNÖS HÁZASSÁG” CÍMŰ KÖNYVÉBŐL köszörülődtek. De nem is csoda. Hiszen nem voltak lapok, melyek minden huszonnégy órában szerteszét szállítják az országban a beszélgetési matériát. Politikai eseférfitársaságban egy óráig nem mények hiszen akkor is vol- hall sikamlós mondást. Vég- tak, azaz, hogy éppen akkor re, nem mondja a krónika, voltak a legnagyobbak, de milyen mamlaszok közt ebédelt tizenhét év múlva, hogy mégis kiadhatta. S még gazdagabb bánya volt a vallás. A kálvinista gúnyolta a pápistát, a pápista a vastag- nyakú kálomistát, a luterá- nust csúfolták mind a ketten. De ami egy félszázad előtt még kegyetlen társad/ Imi hadjárat volt, az most már csak kedves kötekedéssé olvadt a fehérasztalnál. A lu- teránusok tulajdonságai tizenhárom pontozatőkbr n voltak összegyűjtve jó humorral. A luteránus sárgarépát hord a dohányzacskójában, a fürhéces azokból csak a világrázó csattanások jutottak a közönséges ember füléhez, nem úgy, mint most, az összes részletek. Napoleon úgy rúgott fel egy- pár apró trónt, hogy annak híre se jutott el Oluszröszkére. Könnyű keze volt — mintha csak egy mogyorót ropp n- tana össze s nem egy koronát. Egy kis hercegségbe érkezett, ki sem húzta a kardját. hanem csak a ceruzáját és ráírta egy papírosra: „Itt a Bragnnza-ház ma megszűnt uralkodni”. S ezzel a Bragan- zii-liáz örökre el volt fújva a világból. De mit ért az az óla szröszkeieknek? Mit nem kocsira bal lábbal lép fel. a tudtak őfc arró!? Annak a pi paszarat este, mikor rágyújt az ágyban, a feleségén keresztül lógatja le stb. Most már nem szedték el egymás harangjait. csak csúfolták, mindeniket külön hangfestéssel. A kálvinista nagyharang azt zúgja vastagon, durván: WÖrdög adta teremtette”, a katolikusoké ezt csilingeli: ceruzának a percegése hulb tszott el odáig. Azért jó ez a két nrgy téma, melynek emlőin örök idők óta él az emberiség. A politika újabban betolakodott jövevény. A doktor úr attakot intézett a pap ellen s ha tűzbe „Jézus, Mária — Jézus, Má- jött, vastag, kövér nyaka megdagadt, vörös lett, mint a tégla, apró fekete szemei pedig szikrát hánytak. — Itt van a Brahma vallás, a Budha vallás, a különTin", a luteránus harang pedig a következő mondatot veri ki: „se ide — se oda, se ide — se oda". Az akkori pihent elmék az ilyeneken böző perzsa vallások. Hát melyik ezekből az igaz? És ezeknek a mithoszaik mind másformák a mennyországról. Annyiféle mennyország van tehát legalább is. ahány falu Magyarországon. Hát melyik faluban leszünk, hé? — A miénkben, — felelte nyugodtan a pap — amelyet a keresztény vallás Ígér. — És hol van ennek az országnak a mappája? Haragosan ütött az asztalra. — No no. Ne tüzelj, te vén Voltaireianus — csittítá Dőry. — A szentírásból megismerhető — védekezett a pap. — Hagyja el kérem, azt a szentírást, azt a papok komponálták. Hogy nem komponálták a p pok? Hát ki? Okos ember semmi esetre se. Mert ott van mindjárt az elején, hogy az Isten első napon teremtő a mennyet és földet eképpen szólván: „Legyen világosság!” És lett világosság, teszi hozzá a Biblia. Hát iól van, de tovább valamivel azt mondja a Biblia: „Negyed- nrpon teremtő Isten a Holdat, Napot és a csillagokat” és most lesz már homályos a dolog. Hogyan lehetett tehát világosság mindjárt az első ntpon, ha azt Isten csak negyednapon teremté a csillagokat, a Napot és a Holdat- Nos? Vagy talán valamely más világító mesterség volt három napig? Jó megengedem. De hova lett? Mi történt vele? Adják nekem elő! — Ej, ej Ignác! No, Ignác. Csak nem azt akarod ezzel mondani, hogy a papok sinkó- fálták el azt az izét... azt, ami világított. — No persze. Semmit se akartam mondani. Én egyszerűen viaskodom, egy fustély van a kezemben, a logika és azzal ütök. De voltaképpen nem a logika volt a kezében, hanem eny üres vohár. amiből szórakozottságában egy hajtásra itta ki a bort s amit addig veregetett az asztalhoz, míg eguszér csak levált a talpkarimája és csörömpölve hullt le a padozatra. Most már a hallgatag tiszttartó, Borhy Mihály is fölvette n szót. — Öv tehát azt se his-i doktor, hogy a Jozafát völgyében föl fogunk támadni? — Nem — rikácsold a doktor. — Hát mi a mennykő támadjon föl a sírból, ha a test elporlad, a szellem pedig elszáll? Önök mindent összekevernek. — És azt se hiszi Medve bácsi — kérdé a baronesz —, hogy az elhaltak lelkei láthatatlan alakban itt járnak a világűrben és mindent tudnak felőlünk? — Nem, kisasszony, azt se hiszem. Kedveskedve fenyegette meg ujjaival. — Megálljon, megálljon! Rosszabb maga még Buttler grófnál is. De ma még leckét kap tőlem. Mindjárt eljönnek az Izsépyék és akkor behozatom a táncoló asztalkát. — Azt már én nem várom be. Bolondságokra nem vagyok kíváncsi. i sük, mi ennek a jó munkának a titka. Szakmár Rudolf elmondja, hogy szerinte az a legalapvetőbb dolog, hogy támaszkodni lehessen a különböző társadalmi szervekre, ök például a nagyüzemi párt- bizottságra, a vállalati vezetőségre, a nőtanácsra, a KISZ- re, a népfrontra egyformán támaszkodhatnak. A gyáron belül bármelyik szerv készül valamilyen rendezvényre, mindig kölcsönösen kisegítik egymást. így van ez az MSZBT terveinek valóravál- tásával is. Szakmár Rudolfék a szovjet és magyar nép barátságának elmélyítése érdekében gyakran rendeznek ismeret- terjesztő előadásokat, amelyek a szovjet nép eredményeit ismertetik és bizonyítják állandó segítségét, amit hazánknak nyújt. Hosszú ideig csak 25 példány fogyott el a „Szovjet Híradóból”. Napjainkban ott tartanak, hogy megnőtt a dolgozók érdeklődése, 80— 100 példányra is jelentkezik gazda. A baráti nemzet életének, terveinek, gondjainak ismertetésére minden üzemrészben baráti asztalokat állítottak fel. Ezeken a Szovjetunióval foglalkozó dokumentumokat, újságokat találják meg a dolgozók. De komoly eredmények vannak a közvetett ismertetés mellett a közvetlen ismerkedés területén is. Gyakran rendeznek baráti találkozókat. így például nagyon emlegetik a szovjet emberek látogatását, amely jelentős lépés volt a gyár és a szovjet emberek kapcsolatának elmélyítésében. A vendégek szívesen jöttek ide, mert érzik, hogy szívből, baráti szeretettel fogadják őket az acélgyári munkásemberek. A Magyar—Szovjet Baráti. Társaság készségesen bekapcsolódik a gyár vállalati jellegű ünnepségeinek, rendezvényeinek sikere vivésébe is így például a vállalat 90 éves évfordulója alkalmából szovjet vendégeket is meghívtak. Munkájukról, eredményeikről gyakran adnak tájékoztatót, az üzemi lapban, a Tarján! Acélban. Mert szoros a kapcsolatuk ezzel a munkásújsággal is. Nem egy dolgozóbctn megvan az a vágy, hogy a szovjet nép életével, munkájával közvetlenül is megismerkedhessenek. Ezért 28-an jelentkeztek a gyárban induló orosz nyelvtanfolyamra. Szeretnének kijutni egyszer a baráti Szovjetunióba. Akik kinn jártak, így például Szakmás elvtárs is, elmondják élmény- beszámoló formájában kinti szerzett tapasztalataikat, élményeiket. Szakmár elvtárs például az Üveggyárba, sőt a. megye más pontjaira is ellátogat, hogy beszéljen személyes élményeiről. Vannak olyan gyárrészlegek, ahol igényelték a dolgozók a. Szovjetunióról szóló ismeret- terjesztő előadásokat. Azonban sok a vidéki munkás, akik nem tudnak munkáidé' után ott maradni. Ezért a reggeli időt használják fel az ilyen baráti ismerkedésre. A felolvasásokon a legtöbb dolgozó ott marad. Városi viszonylatban kimagasló eredményeket értek el az acélárugyáriak az emléklapok terjesztésében. A baráti társaságok munkájának támogatására kiadott emléklapokat többszáz dolgozó vásárolta meg a gyárban. Mintegy 540(1 forint értékű pénzbeli támogatást jelentett ez a baráti társaságoknak. A barátsági munka természetesen nemcsak egy ember érdeme, Szakmár Rudolf mellett Szőllős Vilmos, Szalva Géza, Tóth Sándor, Nádai Fe- rencné, Csala András, a fiatal Zagyi elvtárs, Deák elvtárs és a többiek nagyon sokat tettek és tesznek azért, hogy minél több ember szeresse meg szívből és ismerje meg közelebbről a baráti Szovjetuniót.
