Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-14 / 4. szám
2 NÉPÚJSÁG 1959. január 14. KISZ alapszervezeteink feladatai a munkásszállásokon lakó fiatalok nevelésében Megyénk területén az ipari üzemek és bányáknál levő munkásszállásokon mintegy 800—900 ifjúmunkás él. Ez a szám már maga is alátámasztja az itt lakó ifjúmunkásokkal való törődés, foglalkozás fontosságát. Emellett méginkább szól az a tényező, hogy a fiatalok szüleiktől, családjaiktól 100— 200 kilométerre, sőt többen még ennél is nagyobb távolságra élnek itt megyénkben. Ilyen körülmények között a szállóban lakó ifjúmunkások igazi, második otthona a szálló. Az elmúlt Horthy-rezsim- ben. a családjuktól távol dolgozó és lakó munkásak, munkásfiatalok barakkokban laktak... Ma a „barakk” szóval .mint a szó értelmével nem találkozunk, mert a második otthon valójában igazi szálló, szálloda, ahol az igényeket kielégítő természeti feltételek biztosítva vannak. A szobákban 2—4 fő lakik. Az ágyneműk váltásáról kéthetenként gondoskodnak. A szobákat rendszeresen takarítják. A szobák szekrényekkel való ellátása is igen előrehaladott állapotban van. A nagybátonyi 104/1-es szállóban televíziós vevőkészülék, de szinte valamennyi szállóban rádió van. Kányáson például valameny- nyi szobában bevezették a hangszórót. A szakszervezeti könyvtárakban biztosítva van a könyvekkel való ellátás, de a szállók nagy részében is van kisebb könyvtár. Sajtótermékek ellátása terén is biztosítva van a kellő tájékoztatás, mert például 1958- ban a különböző napilapok és folyóiratok 11 példányszámban. de ez évben 50 példányszámban járnak. E néhány koinkrét példa is azt mutatja, hogy a szálláson lakó fiatalok politikai tájékoztatása, nevelésének feltételei biztosítottak. örvendetes, hogy az utóbbi hónapok során egyre több szállóban lakó fiatal vesz saját részére különböző szépirodalmi, sőt szaikkönyvet is. A fentiek azonban csupán feltételei a fiatalok nevelésének. Az itt biztosított lehetőségek a KISZ alapszervezetek munkája, tevékenysége nélkül nem hozzák meg a kívánt eredményt. Mi szükséges ahhoz, hogy a KISZ befolyása még jobban érvényesüljön a szállók fiatal lakói között? Mindenekelőtt az üzemi és bányász KlSZ-szervezetek vezetőségé, nek a szállókban lakó fiatalokkal való szoros kapcsolata. A KISZ vezetőinek gyakran el kell jutni a szállókba, el kell beszélgetni a kiszesekkel. s azokkal is, akik nem tagjai a KISZ-nek. Az ilyen találkozások igen alkalmasak arra, hogy a fiatalok legkülönbözőbb problémáira választ tudjanak adni, vagy segítségükre tudjanak lenni. Helyes, ha mód van rá, hogy csoportosan is elbeszélgetnek hasonló céllal. Helyenként még tapasztalható bizonyos idegenkedés a szállókban lakó fiatalokkal szemben a telep, vagy község lakói részéről. Ez az elmúlt években még tapasztalható magatartás annak a következménye volt. hogy a szállóban még felelőtlen személyek, huligánok is laktak. Ilyenek ma nincsennek szállóinkban. S a faluiban, vagy bányatelepeken lakó fiatalokkal való találkozás szépen fejlődik, E téren a még meglévő problémákat rövid időn belül felszámolhatjuk. A KISZ- szervezet ilyen célok elérése érdekében is feladatokat tűzhet maga elé. Vegyenek részt KISZ vezetőink a szállókban helyenként szervezett politikai táNyugdíjasok tanácsadója HOGYAN KELL NYUGDÍJAT IGÉNYELNI? öregségi nyugdíjat a munkaviszony megszűnése esetén lehet megállapítani. A dolgozó ezt munkakönyvével vagy felmondólevéllel igazolhatja. Nyugdíjigényt a lakóhely «zerint illetékes SZTK alközpontnál, kirendeltségnél kell személyesen vagy levélben bejelenteni. MÁV dolgozók szolgálati főnökségüknél jelentik be nyugdíjigényüket. Az öregségi korhatár elérését (férfiaknál 60, nőknél 55 év) születési anyakönyvi kivonattal vagy személyi igazolvánnyal lehet igazolni. A dolgozó nyugdíjigényléskor a birtokában lévő összes munkaviszony igazolást adja be az SZTK-hoz. A szolgálati idő a régi vagy az új munkakönyv adataival vagy egyéb okmányokkal igazolható, Amennyiben az ösz- szes munkaviszonyra vonatkozó bizonyítékok nincsenek meg, az igénybejelentőlapon tüntesse fel, hogy hol és mennyi ideig dolgozott. Az SZTK a társadalombiztosítási nyilvántartásokból meg tudja állapítani a munkaviszonyok időtartamát. Fontos érdeke mindenkinek, hogy még munkaviszonyának megszüntetése előtt győződjék meg arról, tudja-e igazolni a szükséges szolgálati időt. így nem fordulhat elő, hogy a dolgozó — saját hibájából — esetleg több hónapon ót kereset és nyugdíj nélkül marad. Ha a nyugdíjat igénylő olyan munkahelyen dolgozott, ahol üzemi SZTK-kifiaetőhely működik, az utolsó munka- viszonyra vonatkozó igazolást innen szerezheti be. A nyugdíj megállapítását meggyorsítja, ha a dolgozó munkáltatójától az utolsó két évre vonatkozó keresetkimutatást kér és azt az igényével egyidejűleg benyújtja. öregségi nyugdíj igénylése esetén az iratokhoz mellékelni kell lakóbizottsági (vidéken tanácsi) igazolást arról, hogy az igénylő nem áll munkaviszonyban és nem folytat keresőfoglalkozást. Ha a dolgozó, nyugdíján felül, 55. életévét betöltött felesége után házastársi pótlékot is igényel, házassági anyakönyvi kivonatot is csatolni kell az iratokhoz. Ezenkívül lakóbizottsó'gi (tanácsi) igazolást arról, hogy a feleségnek nincs havi 360 forintot meghaladó keresete, jövedelme vagy nyugdíja és hogy férje tartja el. Gyermekpótlék igénylése esetén anyakönyvi kivonattal vagy a személyi igazolvány anyakönyvi részébe bevezetett adatokkal és a gyermek eltartását igazoló irattal is ki kell egészíteni a már benyújtott adatokat. A meghalt dolgozó özvegye (árvája, szülői) az SZTK illetékes alközpontjánál, kirendeltségénél igényelhet nyugdíjat, illetve árvaellátást. Elhúnyt nyugdíjas után özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat az Országos Nyugdíjintézetnél kell igényelni (Budapest, V., Guszev utca 10.) A nyugdíj megállapítását (az esetleges elutasítást) az SZTK, illetve az Országos Nyugdíjintézet indokolt határozatban, írásban közli az igénylővel. Ha a dolgozó a határozattal nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az SZTK alközpont, kirendeltség területén működő Társadalom- biztosítási Bizottsághoz fordulhat. A felszólalást a lakóhely szerint illetékes SZTK- nál kell benyújtani. A Társadalombiztosítási Bizottság határozata ellen a kézbesítést követő 60 napon belül az igénylő az SZTK székhelye szerint illetékes járásbírósághoz fordulhat fellebbezéssel a következő esetekben: a jogosultság, szolgálati idő megállapítása, a baleset üzemisége tekintetében. jékoztatón, oktatásokon is, mert ilyenkor meggyőződhetnek a fiatalok politikai fel- készültségéről, s a felmerülő kérdésekre választ is tudnak adni. Egyes időszerű, ifjúságot érintő kérdésekről a KISZ-vezetők is tartsanak előadást. Közösen a szakszervezeti bizottsággal igyekezzenek olyan tudományos ismeretterjesztő előadásokat szervezni, melyek a legjobban segítik a fiatalok nevelését. Sportmunkában a szállókban lehetőség van arra, hogy a különböző sportágakban, mint például asztali-tenisz, sakk, házi bajnokságokat szervezzenek. Bővíthető ez például szobák, vagy szállók között szervezendő versenynyel is. KISZ-szervezeteink feladata őrködni a szállók erkölcsi helyzete fölött is. Segítsenek az ott lakó fiataloknak a helyes pénzgazdálkodás megteremtésében is. Beszélgessenek el azokkal, akiknél még az iszákosság, kártyázás, stb. terén problémáik vannak. Meg kell magyarázni a fiataloknak, hogy a nép tulajdonát képező anyagi dolgokat, szállói berendezéseket kíméljék. A KlSZ-tagok példamutatásával a többi fiatal bevonásával el kell érni, hogy szabad időben a szálló és környéke szépítésében vegyék ki részüket. Az egymás megbecsülése, segítése is nagyon fontos a szállók fiatal lakói között, mert távol a családtól a szülőtől, az elvtársi, baráti kapcsolat nagy szolgálatot tehet. Évente 100 milliókat fordít államunk a munkásszállások fenntartására, azért, hogy a múlthoz össze sem hasonlítható létkörü'lményeket biztosítsa a több száz és ezer fiatal munkásnak, munkáslánynak. Ezzel szemben csupán egy fontos kötelességet várunk: becsüljék mag fiataljaink e vívmányokat és lelkiismeretesen dolgozzanak, járjanak élen a mindennapi munkáiban. Bozó Ernő a megyei KISZ-bizottság munkatársa A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAIBÓL A járási tanács kommunistái segítsék elő a falusi pártpolitikai munkát Nem vitatható, hogy a járási tanácsokon lévő párt- alapszer vezetéknek sajátos feladatuk van. Különbözik az üzemi és a községi párt- szervezetek munkájától. Bár lényegében hivatali jellege van, mégis ténykedésének a hivatalon túl elsősorban a járás, a községek területén kell érződnie. A salgótarjáni járási tanács pár talapszervezete még az év elején a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítését, a falusi pártmunka javítását, a párt egységének, — elsősorban ideológiai egységének szilárdítása, a) saefctáns nézetek felszámolását és a pártoktatást határozta meg, mint a legfontosabb teendőket. EGYIK LEGFONTOSABB FELADAT a pártszervezet előtt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Éppen ezért a hivatali vezetéssel közösen intézkedési tervet dolgoztak ki, amelyet jóváhagyás előtt a kommunistákkal vitattak meg. Az intézkedési tervből a párttagokra hárul az a feladat, hogy a szakmai munka végzése mellett olyan politikai felvilágosító munkát fejtsenek ki, amellyel elősegítik a községi pártszervezetek munkáját. Patronáljanak egy- egy alapszervezetet, egy-egy termelőszövetkezet alapszervezetének nyújtsanak politikai segítséget. Miivel a járási tanács párt- alapszervezetének fontos feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezése, munkájukat is ilyen irányban fejlesztették. Nagyon nagy részük van abban, hogy a járás területén helyire állították az ellenforradalom okozta károkat, s MA MÁR TÖBB A TERMELŐSZÖVETKEZET, több annak a tagja, nagyobb földterületen dolgoznak, mint az ellenforradalom előtt, 1955-ben. Ma 16 termelőszövetkezet működik 5 721 kataszteri hold' földterületen, 417 taggal — egy tsz-el, 700 kh földdel és 8 taggal többen, mint az ellenforradalom előtt. Ide tartozik az elmúlt év végén megalakult ho- mokterenyei termelőszövetkezet megalakítása, amelyben nem kis része éppen a járási tanács kommunistáinak, elsősorban Varga József elvtársnak van komoly munkája. Ha ezeket az eredményeket módszerben i alapon nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a tanácsi alapszarvezet valamennyi tagja — éppen a hivatali munka végzése közben politikai, felvilágosító munkát fejt ki egy-egy községben. Fontos feladatnak, határozták meg munkatervükben a falusi pártmunika megjavításának segítését is. Ahhoz természetesen, hogy a járási tanács pártalapszer- vezetének tagjai jó munkát fejtsenek ki vidéken, feltétlen fontos, — s ezért is ragadtuk ki — a párttagok oktatáson való részvétele. A salgótarjániak esetében ügyesen oldották ezt is meg. Sok más pártszervezettől eltérőn, itt három fokon indították be az oktatást. Megszervezték az alapfokú, a középfokú időszerű kérdések szemináriumát, a fejlettebbek részére pedig a Marxizmus-Leniniz- mus tanfolyamát. Ha még hozzávesszük azt a gyakorlatot is, hogy; a mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a mező- gazdasági osztály, hanem más osztályok feladata is: azt, hogy valamennyien megvitatták a 3004-es rendeletet, hogy a szabad pártnapokat csaknem minden hónapban rendszeresen megtartják; hogy beszámoltatják a párttagokat végzett munkájukról; hogy a hivatal vezetés a fontosabb munkákat a párttagokra bízza; hogy éppen a párttagok patronálják a községi tanácsüléseket; hogy a párttagok példamutatása érezteti hatását az egész hivatali szellemben; hogy minden munkát kollektív feladatnak tekintenek, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a salgótarjáni járási tanács pártszervezete j® munkát végez, érződik munkája nemcsak hivatalon belül, hanem a járás területén is. De ne úgy tűnjék fel: a jé mellett mindenképpen keressük a hibát is, néhány megjegyzést azonban feltétlen tenni kell. Az eredmények mellett most az az érzése az embernek, hogy pillanatnyilag megtorpant az aktivitás, Fáradság jelei mutatkoznak az elvtársakon. Pedig a nagy munka még hátra van. s most minden erőt igénybe kell venni a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentőségének megértetése érdekében. Párttagjainknak újult erővel kell ehhez a munkához hozzálátni. Azt is észre lehet venni a tanácson belül — a korábbi helytelen nézeteik következtében, amikor a bírálatot intrikának bélyegezték, — ellaposodott az elvtársi alapon megnyilvánuló bírálat. Pedig jó munkát csakis úgy végezhetnek itt is az elv társak, hogy építő BÍRÁLATUKKAL SEGÍTIK EGYMÁS MUNKÁJÁT Szükséges az is, hogy Bodnár elvtárs. a tanács jelenlegi megbizoitt elnöke is részt vegyen a taggyűléseken — még akkor is, ha más pártszervezet vezetőségi tagja — s hozzászólásával. elvi állásfoglalásával segítse a tanácsi alapszervezet munkáját. És ha az eddig jó eredményeket összevetik a még meglévő hiányosságok kiküszöbölésével, a salgótarjáni járási tanács pártalapszerve- zete feltétlen jobb munkát tud majd végezni, s még jobban betölti hivatását. Somogyvári Léanl® A szocialista harc o A marxi elmélet szakadatlan harc közben született, fejlődött és erősödött. Születése óta szakadatlan harcban állt a marxizmus hibás értelmezésének és eltorzításának számtalan formában jelentkező megnyilvánulásával, különösen pedig a forradalmi marxizmussal szemben álló irányzatokkal. » A munkásmozgalomban a legveszélyesebb irányzat az opportunizmus volt. Az opportunizmus veszélyeztette leginkább a forradalmi osztályharc sikereit. Az opportunizmusnak a revízionizmus szolgáltatta az ideológiai alapot. A revízionizmus az egész marxizmus „felülvizsgálatára” törekszik és lényege, hogy a burzsoázia nézeteit becsempéssze és terjessze a munkás- mozgalmon, a munkáspártokon belül. A revízionizmus nemzetközi irányzat és kiterjed a marxista elmélet egészére és miközben a burzsoázia ideológiáját igyekszik becsempészni a munkásmozgalomba, ezt úgy tünteti fel, mintha az a marxizmussal összeegyeztethető lenne. A revízionizmus szorosan összefügg az imperializmussal, a revizionisták a burzsoá befolyás hordozói a munkásmozgalmon belül. Ezért mondotta Lenin elvtárs: „Nem lehet győzni a proletárforradalomban, nem lehet megvédeni a proletárforradalmat, ha sorainkban opportunisták, mensevikek vannak.” Napjainkban, amikor a burzsoá társadalmi rendszer minden ízében recseg, amikor nap mint nap újabb kudarcok, vereségek érik az imperializmust, ennek ellensúlyozására tábor egységének védelme [ revízionizmus ellen a régi befolyásuk visszaállítása érdekében nemzetközi méretekben indítottak támadást a munkásmozgalom ellen, a marxizmus—leninizmus ideológiája ellen. Ennek az általános támadásnak szerves része a revizio- nizmus erőteljes újjáéledése is. A kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozata éppen ezért ki is mondja: „ ... a jelenlegi viszonyok között a revízionizmus, másszóval a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoá ideológia megjelenési formája, amely bénítja a munkásosztály forradalmi energiáját, a kapitalizmus fenntartását, illetve visszaállítását követeli.” A mai revizionisták a kommunizmus az „alkotó”, az „igazi leninizmus” leple alatt próbálják becsempészni a burzsoázia ideológiáját a kommunista pártok soraiba. A szocialista országok egymásközti viszonyában úgy tüntetik fel magukat, mint a marxizmus— leninizmus igazi védelmezői, illetve a marxizmust—leniniz- must helyesen a mai viszonyoknak megfelelő alkalmazói. Ezért próbálják meg a kapitalizmust szocializmusnak feltüntetni, ezért beszélnek „népi kapitalizmusról”, „Jóléti államról”, ugyanakkor a szocialista államot rágalmazzák, hogy „államkapitalista” útra tértek, hogy a szocialista állam lényegéből fakad a „bürokratizmus” stb. A nemzetközi re- vizionizmus fő képviselője ma a munkásmozgalmon belül a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a maga revizionista programjával. A munkásmozgalmon belül meghúzódó, magukat álcázó revizionisták ebből a revizionista programból merítenek erősítést, romboló tevékenységükhöz. A revízionizmus a lehető legnagyobb veszélyt jelenti a proletárdiktatúra, a kommunista mozgalomra. Ebből fakad a feladatunk is: leleplezni, megcáfolni, elszigetelni a revizionizmust a munkásmozgalomban. Mi abban a „szerencsés” helyzetben voltunk, hogy a gyakorlatban láthattuk és tapasztalhattuk a revízionizmus tevékenységét, aknamunkájának hatását. Hazánkban az 1956-os ellenforradalom ideológiai előkészítője, politikai rohamcsapata a revízionizmus volt. A revizionisták — kihasználva a szocializmus építése közben elkövetett hibákat — hosszú időn keresztül úgy tüntették fel magukat, mint a párthatározatok képviselői, védelmezői. Az elkövetett hibákat eltúlozták, felnagyították, ugyanakkor az eredményekről hallgattak, lekicsinyelték azokat, bár az elkövetett hibák, ha súlyosak is voltak, eltörpültek azok mellett az óriási eredmények mellett, amelyet dolgozó népünk elért. A revizionisták módszerében nem is találjuk meg, bármennyire is keressük, hogy a felvetett hibákat hogyan, mi módon javítsuk ki, mit javasolnak az előrehaladás érdekében. Ez azonban kiderült, amikor az ellenforradalom idején olyan funkciókba kerültek, ahol módjuk volt megvalósítani elképzeléseiket és amelyek hazánkban kapitalizmus visszaállítását készítette elő. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült. Ä magyar dolgozók megmutatták, hogy a szocializmus eszméje mélyen él és ragaszkodnak hozzá. Ezért vált az lehetségessé, hogy a revizionisták által terjesztett hamis és demagóg nézetek, amelyek ha meg is zavarták az emberek tisztánlátását, hihetetlen gyorsasággal széjjel oszlottak, amikor pártunk e nézetek ellen a tömegek előtt nyílt elvi vitákban tisztázta a felmerült problémákat. De nézzük talán a tényeket. A revizionisták a tetszetős és hangzatos „igazi kommunizmus”, „tiszta demokrácia" jelszavakat hirdették és úgy tüntették fel a dolgot, hogy nálunk nincs „igazi szabadság”. Gyakorlati élet bizonyította be, hogy sehol a világon, egyetlen kapitalista országban sincs olyan szabadság, sehol, egyetlen kapitalista országban sincs annyi joga a munkásnak, sehol nem gondoskodnak a munkásokról, úgy mint nálunk. Éppen ők bizonyították be a demokráci lábbal való tiprá- sát az ellenforradalom idején. Mi nyíltan megmondjuk, hogy nálunk proletárdiktatúra van és ez demokráciát jelent a becsületes emberek részére, de diktatúrát jelent minden olyan személy felé, aki a nép hatalmát, a nép jólétét veszélyezteti. Tehát demokrácia azok számára, akik a nép hatalmának megszilárdításán, a haza felemelkedésén, előrehaladásán dolgoznak, és diktatúra azok számára, akik gátolni akarják ezeket. Az ellen- forradalom leverése és az ezt követő időszak igazolja, hogy népünk ezt helyesnek, jónak tartja és támogatja. Másik ilyen nagy és hangzatos követelés volt a revizionisták részéről az „önálló és független” Magyarország megteremtése
