Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-14 / 4. szám

2 NÉPÚJSÁG 1959. január 14. KISZ alapszervezeteink feladatai a munkásszállásokon lakó fiatalok nevelésében Megyénk területén az ipari üzemek és bányáknál levő munkásszállásokon mintegy 800—900 ifjúmunkás él. Ez a szám már maga is alá­támasztja az itt lakó ifjú­munkásokkal való törődés, foglalkozás fontosságát. Emellett méginkább szól az a tényező, hogy a fiatalok szüleiktől, családjaiktól 100— 200 kilométerre, sőt többen még ennél is nagyobb távol­ságra élnek itt megyénkben. Ilyen körülmények között a szállóban lakó ifjúmunkások igazi, második otthona a szálló. Az elmúlt Horthy-rezsim- ben. a családjuktól távol dolgozó és lakó munkásak, munkásfiatalok barakkokban laktak... Ma a „barakk” szó­val .mint a szó értelmével nem találkozunk, mert a második otthon valójában igazi szálló, szálloda, ahol az igényeket kielégítő természe­ti feltételek biztosítva van­nak. A szobákban 2—4 fő lakik. Az ágyneműk váltásá­ról kéthetenként gondoskod­nak. A szobákat rendszere­sen takarítják. A szobák szekrényekkel való ellátása is igen elő­rehaladott állapotban van. A nagybátonyi 104/1-es szállóban televíziós ve­vőkészülék, de szinte va­lamennyi szállóban rádió van. Kányáson például valameny- nyi szobában bevezették a hangszórót. A szakszervezeti könyvtárakban biztosítva van a könyvekkel való ellátás, de a szállók nagy részében is van kisebb könyvtár. Sajtó­termékek ellátása terén is biztosítva van a kellő tájé­koztatás, mert például 1958- ban a különböző napilapok és folyóiratok 11 példány­számban. de ez évben 50 pél­dányszámban járnak. E néhány koinkrét példa is azt mutatja, hogy a szálláson lakó fiatalok politikai tájé­koztatása, nevelésének felté­telei biztosítottak. örvende­tes, hogy az utóbbi hónapok során egyre több szállóban lakó fiatal vesz saját részére különböző szépirodalmi, sőt szaikkönyvet is. A fentiek azonban csupán feltételei a fiatalok nevelésének. Az itt biztosított lehetőségek a KISZ alapszervezetek mun­kája, tevékenysége nélkül nem hozzák meg a kívánt eredményt. Mi szükséges ahhoz, hogy a KISZ befolyása még job­ban érvényesüljön a szállók fiatal lakói között? Minde­nekelőtt az üzemi és bányász KlSZ-szervezetek vezetőségé, nek a szállókban lakó fiata­lokkal való szoros kapcsola­ta. A KISZ vezetőinek gyak­ran el kell jutni a szál­lókba, el kell beszélgetni a kiszesekkel. s azokkal is, akik nem tagjai a KISZ-nek. Az ilyen találkozások igen alkalmasak arra, hogy a fia­talok legkülönbözőbb problé­máira választ tudjanak adni, vagy segítségükre tudjanak lenni. Helyes, ha mód van rá, hogy csoportosan is el­beszélgetnek hasonló céllal. Helyenként még tapasztal­ható bizonyos idegenkedés a szállókban lakó fiatalokkal szemben a telep, vagy község lakói részéről. Ez az elmúlt években még tapasztalható magatartás annak a követ­kezménye volt. hogy a szálló­ban még felelőtlen személyek, huligánok is laktak. Ilyenek ma nincsennek szállóinkban. S a faluiban, vagy bányatele­peken lakó fiatalokkal való találkozás szépen fejlődik, E téren a még meglévő problémákat rövid időn be­lül felszámolhatjuk. A KISZ- szervezet ilyen célok elérése érdekében is feladatokat tűz­het maga elé. Vegyenek részt KISZ ve­zetőink a szállókban helyen­ként szervezett politikai tá­Nyugdíjasok tanácsadója HOGYAN KELL NYUGDÍJAT IGÉNYELNI? öregségi nyugdíjat a mun­kaviszony megszűnése ese­tén lehet megállapítani. A dolgozó ezt munkakönyvével vagy felmondólevéllel iga­zolhatja. Nyugdíjigényt a lakóhely «zerint illetékes SZTK al­központnál, kirendeltségnél kell személyesen vagy levél­ben bejelenteni. MÁV dolgo­zók szolgálati főnökségüknél jelentik be nyugdíjigényüket. Az öregségi korhatár eléré­sét (férfiaknál 60, nőknél 55 év) születési anyakönyvi ki­vonattal vagy személyi iga­zolvánnyal lehet igazolni. A dolgozó nyugdíjigénylés­kor a birtokában lévő összes munkaviszony igazolást ad­ja be az SZTK-hoz. A szol­gálati idő a régi vagy az új munkakönyv adataival vagy egyéb okmányokkal iga­zolható, Amennyiben az ösz- szes munkaviszonyra vonat­kozó bizonyítékok nincsenek meg, az igénybejelentőlapon tüntesse fel, hogy hol és mennyi ideig dolgozott. Az SZTK a társadalombiztosítási nyilvántartásokból meg tudja állapítani a munkaviszonyok időtartamát. Fontos érdeke mindenkinek, hogy még munkaviszonyá­nak megszüntetése előtt győ­ződjék meg arról, tudja-e igazolni a szükséges szolgá­lati időt. így nem fordulhat elő, hogy a dolgozó — saját hibájából — esetleg több hó­napon ót kereset és nyugdíj nélkül marad. Ha a nyugdíjat igénylő olyan munkahelyen dolgozott, ahol üzemi SZTK-kifiaetőhely működik, az utolsó munka- viszonyra vonatkozó igazolást innen szerezheti be. A nyugdíj megállapítását meggyorsítja, ha a dolgozó munkáltatójától az utolsó két évre vonatkozó keresetkimu­tatást kér és azt az igényével egyidejűleg benyújtja. öregségi nyugdíj igénylése esetén az iratokhoz mellékel­ni kell lakóbizottsági (vidé­ken tanácsi) igazolást arról, hogy az igénylő nem áll munkaviszonyban és nem folytat keresőfoglalkozást. Ha a dolgozó, nyugdíján felül, 55. életévét betöltött felesége után házastársi pót­lékot is igényel, házassági anyakönyvi kivonatot is csa­tolni kell az iratokhoz. Ezen­kívül lakóbizottsó'gi (tanácsi) igazolást arról, hogy a fele­ségnek nincs havi 360 forin­tot meghaladó keresete, jöve­delme vagy nyugdíja és hogy férje tartja el. Gyermekpótlék igénylése esetén anyakönyvi kivonat­tal vagy a személyi igazol­vány anyakönyvi részébe be­vezetett adatokkal és a gyer­mek eltartását igazoló irattal is ki kell egészíteni a már benyújtott adatokat. A meghalt dolgozó özvegye (árvája, szülői) az SZTK ille­tékes alközpontjánál, kiren­deltségénél igényelhet nyug­díjat, illetve árvaellátást. Elhúnyt nyugdíjas után öz­vegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat az Országos Nyugdíjintézetnél kell igé­nyelni (Budapest, V., Guszev utca 10.) A nyugdíj megállapítását (az esetleges elutasítást) az SZTK, illetve az Országos Nyugdíjintézet indokolt ha­tározatban, írásban közli az igénylővel. Ha a dolgozó a határozat­tal nem ért egyet, a hatá­rozat kézhezvételétől számí­tott 15 napon belül az SZTK alközpont, kirendeltség terü­letén működő Társadalom- biztosítási Bizottsághoz for­dulhat. A felszólalást a lakó­hely szerint illetékes SZTK- nál kell benyújtani. A Társadalombiztosítási Bizottság határozata ellen a kézbesítést követő 60 napon belül az igénylő az SZTK székhelye szerint illetékes já­rásbírósághoz fordulhat fel­lebbezéssel a következő ese­tekben: a jogosultság, szol­gálati idő megállapítása, a baleset üzemisége tekinteté­ben. jékoztatón, oktatásokon is, mert ilyenkor meggyőződhet­nek a fiatalok politikai fel- készültségéről, s a felmerülő kérdésekre választ is tudnak adni. Egyes időszerű, ifjúsá­got érintő kérdésekről a KISZ-vezetők is tartsanak előadást. Közösen a szakszer­vezeti bizottsággal igyekezze­nek olyan tudományos isme­retterjesztő előadásokat szer­vezni, melyek a legjobban se­gítik a fiatalok nevelését. Sportmunkában a szállók­ban lehetőség van arra, hogy a különböző sportágakban, mint például asztali-tenisz, sakk, házi bajnokságokat szervezzenek. Bővíthető ez például szobák, vagy szállók között szervezendő verseny­nyel is. KISZ-szervezeteink fela­data őrködni a szállók erkölcsi helyzete fölött is. Segítsenek az ott lakó fiataloknak a helyes pénzgazdálkodás megte­remtésében is. Beszélgessenek el azokkal, akiknél még az iszákosság, kártyázás, stb. terén problé­máik vannak. Meg kell ma­gyarázni a fiataloknak, hogy a nép tulajdonát képező anyagi dolgokat, szállói be­rendezéseket kíméljék. A KlSZ-tagok példamuta­tásával a többi fiatal bevo­násával el kell érni, hogy szabad időben a szálló és környéke szépítésében vegyék ki részüket. Az egymás meg­becsülése, segítése is nagyon fontos a szállók fiatal lakói között, mert távol a család­tól a szülőtől, az elvtársi, ba­ráti kapcsolat nagy szolgála­tot tehet. Évente 100 milliókat fordít államunk a munkásszállások fenntartására, azért, hogy a múlthoz össze sem hasonlít­ható létkörü'lményeket bizto­sítsa a több száz és ezer fia­tal munkásnak, munkáslány­nak. Ezzel szemben csupán egy fontos kötelességet vá­runk: becsüljék mag fiatalja­ink e vívmányokat és lelkiis­meretesen dolgozzanak, jár­janak élen a mindennapi munkáiban. Bozó Ernő a megyei KISZ-bizottság munkatársa A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAIBÓL A járási tanács kommunistái segítsék elő a falusi pártpolitikai munkát Nem vitatható, hogy a já­rási tanácsokon lévő párt- alapszer vezetéknek sajátos feladatuk van. Különbözik az üzemi és a községi párt- szervezetek munkájától. Bár lényegében hivatali jellege van, mégis ténykedésének a hivatalon túl elsősorban a járás, a községek területén kell érződnie. A salgótarjáni járási tanács pár talapszervezete még az év elején a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének elősegí­tését, a falusi pártmunka ja­vítását, a párt egységének, — elsősorban ideológiai egységé­nek szilárdítása, a) saefctáns né­zetek felszámolását és a párt­oktatást határozta meg, mint a legfontosabb teendőket. EGYIK LEGFONTOSABB FELADAT a pártszervezet előtt a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése. Éppen ezért a hivata­li vezetéssel közösen intézke­dési tervet dolgoztak ki, amelyet jóváhagyás előtt a kommunistákkal vitattak meg. Az intézkedési tervből a párttagokra hárul az a fela­dat, hogy a szakmai munka végzése mellett olyan politi­kai felvilágosító munkát fejt­senek ki, amellyel elősegítik a községi pártszervezetek munkáját. Patronáljanak egy- egy alapszervezetet, egy-egy termelőszövetkezet alapszer­vezetének nyújtsanak politi­kai segítséget. Miivel a járási tanács párt- alapszervezetének fontos fe­ladata a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, munká­jukat is ilyen irányban fej­lesztették. Nagyon nagy ré­szük van abban, hogy a já­rás területén helyire állítot­ták az ellenforradalom okoz­ta károkat, s MA MÁR TÖBB A TERMELŐSZÖVETKEZET, több annak a tagja, nagyobb földterületen dolgoznak, mint az ellenforradalom előtt, 1955-ben. Ma 16 termelőszö­vetkezet működik 5 721 ka­taszteri hold' földterületen, 417 taggal — egy tsz-el, 700 kh földdel és 8 taggal töb­ben, mint az ellenforradalom előtt. Ide tartozik az elmúlt év végén megalakult ho- mokterenyei termelőszövetke­zet megalakítása, amelyben nem kis része éppen a járási tanács kommunistáinak, el­sősorban Varga József elv­társnak van komoly munká­ja. Ha ezeket az eredményeket módszerben i alapon nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a tanácsi alapszarvezet vala­mennyi tagja — éppen a hi­vatali munka végzése közben politikai, felvilágosító munkát fejt ki egy-egy községben. Fontos feladatnak, határoz­ták meg munkatervükben a falusi pártmunika megjavítá­sának segítését is. Ahhoz természetesen, hogy a járási tanács pártalapszer- vezetének tagjai jó munkát fejtsenek ki vidéken, feltét­len fontos, — s ezért is ra­gadtuk ki — a párttagok ok­tatáson való részvétele. A salgótarjániak esetében ügye­sen oldották ezt is meg. Sok más pártszervezettől eltérőn, itt három fokon indították be az oktatást. Megszervezték az alapfokú, a középfokú idő­szerű kérdések szemináriu­mát, a fejlettebbek részére pedig a Marxizmus-Leniniz- mus tanfolyamát. Ha még hozzávesszük azt a gyakorlatot is, hogy; a mezőgazdaság szocialista át­szervezése nemcsak a mező- gazdasági osztály, hanem más osztályok feladata is: azt, hogy valamennyien meg­vitatták a 3004-es rendeletet, hogy a szabad pártnapokat csaknem minden hónapban rendszeresen megtartják; hogy beszámoltatják a párt­tagokat végzett munkájuk­ról; hogy a hivatal vezetés a fontosabb munkákat a párttagokra bízza; hogy ép­pen a párttagok patronálják a községi tanácsüléseket; hogy a párttagok példamuta­tása érezteti hatását az egész hivatali szellemben; hogy minden munkát kollektív feladatnak tekintenek, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a salgótarjáni járási tanács pártszervezete j® munkát végez, érződik mun­kája nemcsak hivatalon be­lül, hanem a járás területén is. De ne úgy tűnjék fel: a jé mellett mindenképpen keres­sük a hibát is, néhány meg­jegyzést azonban feltétlen tenni kell. Az eredmények mellett most az az érzése az embernek, hogy pillanatnyi­lag megtorpant az aktivitás, Fáradság jelei mutatkoznak az elvtársakon. Pedig a nagy munka még hátra van. s most minden erőt igénybe kell venni a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelen­tőségének megértetése érde­kében. Párttagjainknak újult erővel kell ehhez a munká­hoz hozzálátni. Azt is észre lehet venni a tanácson be­lül — a korábbi helytelen nézeteik következtében, ami­kor a bírálatot intrikának bélyegezték, — ellaposodott az elvtársi alapon megnyilvá­nuló bírálat. Pedig jó mun­kát csakis úgy végezhetnek itt is az elv társak, hogy épí­tő BÍRÁLATUKKAL SEGÍTIK EGYMÁS MUNKÁJÁT Szükséges az is, hogy Bodnár elvtárs. a tanács jelenlegi megbizoitt elnöke is részt ve­gyen a taggyűléseken — még akkor is, ha más pártszerve­zet vezetőségi tagja — s hoz­zászólásával. elvi állásfogla­lásával segítse a tanácsi alapszervezet munkáját. És ha az eddig jó eredmé­nyeket összevetik a még meglévő hiányosságok kikü­szöbölésével, a salgótarjáni járási tanács pártalapszerve- zete feltétlen jobb munkát tud majd végezni, s még job­ban betölti hivatását. Somogyvári Léanl® A szocialista harc o A marxi elmélet szakadat­lan harc közben született, fejlődött és erősödött. Szüle­tése óta szakadatlan harcban állt a marxizmus hibás értel­mezésének és eltorzításának számtalan formában jelentke­ző megnyilvánulásával, külö­nösen pedig a forradalmi marxizmussal szemben álló irányzatokkal. » A munkásmozgalomban a legveszélyesebb irányzat az opportunizmus volt. Az op­portunizmus veszélyeztette leginkább a forradalmi osz­tályharc sikereit. Az opportu­nizmusnak a revízionizmus szolgáltatta az ideológiai ala­pot. A revízionizmus az egész marxizmus „felülvizsgálatára” törekszik és lényege, hogy a burzsoázia nézeteit becsem­péssze és terjessze a munkás- mozgalmon, a munkáspárto­kon belül. A revízionizmus nemzetközi irányzat és kiter­jed a marxista elmélet egé­szére és miközben a burzsoá­zia ideológiáját igyekszik be­csempészni a munkásmozga­lomba, ezt úgy tünteti fel, mintha az a marxizmussal összeegyeztethető lenne. A revízionizmus szorosan össze­függ az imperializmussal, a revizionisták a burzsoá befo­lyás hordozói a munkásmoz­galmon belül. Ezért mondot­ta Lenin elvtárs: „Nem le­het győzni a proletárforra­dalomban, nem lehet megvé­deni a proletárforradalmat, ha sorainkban opportunisták, mensevikek vannak.” Napjainkban, amikor a bur­zsoá társadalmi rendszer min­den ízében recseg, amikor nap mint nap újabb kudarcok, vereségek érik az imperializ­must, ennek ellensúlyozására tábor egységének védelme [ revízionizmus ellen a régi befolyásuk visszaállítá­sa érdekében nemzetközi mé­retekben indítottak támadást a munkásmozgalom ellen, a marxizmus—leninizmus ideoló­giája ellen. Ennek az általános támadás­nak szerves része a revizio- nizmus erőteljes újjáéledése is. A kommunista és munkás­pártok moszkvai nyilatkozata éppen ezért ki is mondja: „ ... a jelenlegi viszonyok kö­zött a revízionizmus, másszó­val a jobboldali opportuniz­mus, mint a burzsoá ideológia megjelenési formája, amely bénítja a munkásosztály for­radalmi energiáját, a kapita­lizmus fenntartását, illetve visszaállítását követeli.” A mai revizionisták a kom­munizmus az „alkotó”, az „iga­zi leninizmus” leple alatt pró­bálják becsempészni a bur­zsoázia ideológiáját a kommu­nista pártok soraiba. A szo­cialista országok egymásközti viszonyában úgy tüntetik fel magukat, mint a marxizmus— leninizmus igazi védelmezői, illetve a marxizmust—leniniz- must helyesen a mai viszo­nyoknak megfelelő alkalmazói. Ezért próbálják meg a kapi­talizmust szocializmusnak fel­tüntetni, ezért beszélnek „né­pi kapitalizmusról”, „Jóléti államról”, ugyanakkor a szo­cialista államot rágalmazzák, hogy „államkapitalista” útra tértek, hogy a szocialista állam lényegéből fakad a „bürokra­tizmus” stb. A nemzetközi re- vizionizmus fő képviselője ma a munkásmozgalmon belül a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége a maga revizionista programjával. A munkásmozgalmon belül meghúzódó, magukat álcázó revizionisták ebből a revizio­nista programból merítenek erősítést, romboló tevékeny­ségükhöz. A revízionizmus a lehető legnagyobb veszélyt jelenti a proletárdiktatúra, a kommunista mozgalomra. Eb­ből fakad a feladatunk is: leleplezni, megcáfolni, elszige­telni a revizionizmust a munkásmozgalomban. Mi abban a „szerencsés” helyzetben voltunk, hogy a gyakorlatban láthattuk és ta­pasztalhattuk a revízionizmus tevékenységét, aknamunkájá­nak hatását. Hazánkban az 1956-os ellenforradalom ideoló­giai előkészítője, politikai ro­hamcsapata a revízionizmus volt. A revizionisták — ki­használva a szocializmus épí­tése közben elkövetett hibákat — hosszú időn keresztül úgy tüntették fel magukat, mint a párthatározatok képviselői, védelmezői. Az elkövetett hi­bákat eltúlozták, felnagyítot­ták, ugyanakkor az eredmé­nyekről hallgattak, lekicsi­nyelték azokat, bár az elkö­vetett hibák, ha súlyosak is voltak, eltörpültek azok mel­lett az óriási eredmények mellett, amelyet dolgozó né­pünk elért. A revizionisták módszerében nem is találjuk meg, bármennyire is keressük, hogy a felvetett hibákat ho­gyan, mi módon javítsuk ki, mit javasolnak az előrehala­dás érdekében. Ez azonban kiderült, amikor az ellenfor­radalom idején olyan funk­ciókba kerültek, ahol módjuk volt megvalósítani elképzelé­seiket és amelyek hazánkban kapitalizmus visszaállítását készítette elő. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült. Ä magyar dolgozók megmu­tatták, hogy a szocializmus eszméje mélyen él és ragasz­kodnak hozzá. Ezért vált az lehetségessé, hogy a revizio­nisták által terjesztett hamis és demagóg nézetek, amelyek ha meg is zavarták az embe­rek tisztánlátását, hihetetlen gyorsasággal széjjel oszlottak, amikor pártunk e nézetek el­len a tömegek előtt nyílt elvi vitákban tisztázta a felmerült problémákat. De nézzük talán a tényeket. A revizionisták a tetszetős és hangzatos „igazi kommu­nizmus”, „tiszta demokrácia" jelszavakat hirdették és úgy tüntették fel a dolgot, hogy nálunk nincs „igazi szabad­ság”. Gyakorlati élet bizonyí­totta be, hogy sehol a világon, egyetlen kapitalista országban sincs olyan szabadság, sehol, egyetlen kapitalista országban sincs annyi joga a munkás­nak, sehol nem gondoskodnak a munkásokról, úgy mint ná­lunk. Éppen ők bizonyították be a demokráci lábbal való tiprá- sát az ellenforradalom idején. Mi nyíltan megmondjuk, hogy nálunk proletárdiktatúra van és ez demokráciát jelent a becsületes emberek részére, de diktatúrát jelent minden olyan személy felé, aki a nép hatalmát, a nép jólétét veszé­lyezteti. Tehát demokrácia azok számára, akik a nép ha­talmának megszilárdításán, a haza felemelkedésén, előreha­ladásán dolgoznak, és dikta­túra azok számára, akik gátol­ni akarják ezeket. Az ellen- forradalom leverése és az ezt követő időszak igazolja, hogy népünk ezt helyesnek, jónak tartja és támogatja. Másik ilyen nagy és hangzatos köve­telés volt a revizionisták ré­széről az „önálló és független” Magyarország megteremtése

Next

/
Oldalképek
Tartalom