Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-10 / 3. szám

4

NÉPÚJSÁG

1959. január 1®,

Az önképzés és az

T egutóbb bányászok kö- zött jártam. Olyan emberek között, akik abból a fajtából származnak, amelyik szereti az igazságot kimondani. Beszélgettünk a mindennapi életről; munkáról, szórakozásról. Sok jó dolog mellett, aminek örülni lehet, szomorú dolog is felszínre került. Az egyik azt panaszolta, hogy messziről jár be, nem sok ideje van a gyerekkel foglalkozni otthon. Ha otthon van, mindig kérdezgeti a kisfia olyan dolgokról, amiről ő nem sokat tud.

A másik — akinek van egy minden iránt érdeklődő ismerőse — tanácsot kér, hogyan tudná amazt vitában legyőzni. Nem tud érvelni, mert amaz többet tud; ezen kesergett.

Ez a párhuzamos példa jutott eszembe, mikor én is arról vitáztam, hogy a lehetőségek ellenére is elég keveset olvasnak az emberek, azt is rendszertelenül és rosszul. Komoly probléma ez és eléggé bonyolult. Nem néhány emberről van szó, sajnos többről. Régi öregeknek van egy elméletük: „anyám sem olvasott, nekem is jó volt anélkül.” Bizonyos áttételeken keresztül ez még ma is érvényesül az embernél. Talán elsősorban tisztán kell látnunk azt, hogy országunkban a nép kezében van a hatalom. Ennek megtartását érteni is kell. Itt kapcsolnám össze az élettel a könyvet, az újságot, a betűt. Miért zárták ki a múltban a népet a könyvek világából? Miért írták tele az újságokat rémregényekkel és szentimentális mesékkel? Azért, mert az akkori uralkodó osztály is tudta, hogy a tájékozottság, a tudás birtoklása hatalom. Sokan nem gondolják, hogy az a „a tudás hatalom” jelszó, amelyet már közhelynek minősítenek,

mennyi igazságot takar.

Ma senki sem mondhatja, hogy nincs mód és lehetőség az önművelésre, az ismeretek megszerzésére. Sajnos, sokan még nem jutottak túl szűk egyéni, családi és munkahelyi problémákon. Tudom, hogy vannak nehézségek. Ezek azonban nem jelenthetik azt, hogy ne forgassuk az újság, vagy a könyv lapjait. Persze ahány ember, annyiféleképpen Indokolja, hogy miért nem olvas. Egyik súlyos örökségünk a múlttól, az emberek könyvtől való idegenkedése, s főleg felületes olvasói munkája. Nyilván ezt nem lehet általánosítani, de sok emberre jellemző. Súlyos azért is az az örökség, mert a múlt „irodalmi és sajtóanyaga” még mindig érezteti hatását, s nekünk sokkal nehezebb az új tudatforma kialakítása az emberekben. Bár ma a különböző tárgykörű és jobbnál jobb sajtótermékek, a gazdag könyvanyag, a jól felszerelt könyvtárak mind-mind az ember érdeklődési körét, ta- nulnivágyását célozzák kielégíteni.

7V7em lehet általánosítani azt, hogy senki sem olvas, mert vannak munkásemberek, parasztemberek,

akiknek saját kiskönyvtáruk is van; de van néhány „nagyon okos” vezetőnk, akik maguk sem lelkesednek az olvasásért. Van olyan gyárunk a megyében, ahol öt hónap alatt hatezer dolgozó csak tizennégyezer könyvet kölcsönzött. Míg egy m,ásik vállalat 1600 emberéből átlag 180 olvas. Ez a statisztika nem teljes eredményt közöl. Államunk sokat áldoz a könyvkultúrára. Csupán az szükséges, hogy az emberek kezükbe vegyék ezeket a könyveket és olvassanak.

Itt kell megemlítenem: az amit évekkel ezelőtt tanultak, változott, amit most tanulnak, változik, mert minden fejlődésben van. Nyilván ebből következik, hogy az állami, a pártoktatás befejezése után erkölcsi, és gazdasági követelmény a további önképzés. Meg kell érteni végre, hogy az élet minden területén csak a tudásnak van létjogosultsága. Ha mizserfai, vagy kányási bányász csak egy vájártanfolyamig jut el és onnan nincs tovább, az élet fejlődése elhagyja és újra azt veszi észre: a nehéz munka még nehezebb. Mennyivel könnyebb lenne az előbb említett elvtársunknak is gyermeke kérdéseire válaszolni, ha néha egy kis időt fordítana arra, hogy tájékozódjon a könyvek világában is. S a másiknak, aki nem győzi érvekkel érdeklődő barátját. Pedig az a barát nem rosszindulatú, csupán érdeklődik a világ eseményei iránt, ö már megértette, hogy jó sokat tudni, s a felkínált ku'turális javakkal élni kell.

A múltban sokan, — fő- leg az uralkodó osztás — durvának, műveletlennek, a tudás elsajátítására képtelennek tartották a dolgozó tömegeket. Felesleges nekem cáfolni ezt, hiszen a példák sokasága bizonyítja az ellenkezőjét. Ősz fejiel tanulnak emberek, művelődnek, mert érzik ennek szükségét. Hiszen a tudás, az ismeretek a köny- nyebb életet jelentik.

Sok munkásember idegenkedik még attól — és sok nézeteltérésnek több esetben ez az oka —. aki Gárdonyiról, Mikszáthról. Petőfiről, vagy énpen Munkácsiról beszél. Céltalan és oktalan idegenkedés ez. Előttük sincs elzárva mindez, csupán kézbe

kell venni azokat a könyveket, amelyek éppen ezekről az emberekről szólnak, vagy ők írták azokat. Büszkén valljuk — és ez a valóság —, hogy a politikai gazemberségek korszaka lejárt. Munkások, parasztok ülnek túlnyomórészt az állami vezetésben, akik megbecsülést érdemlő módon vezetik országunkat. Mit ér mindez, ha ezek közül az emberek közül is né- hányan megelégszenek azzal, hogy elvégzik napi munkájukat, s többet nem tesznek. A könyvek olvasása, az újságokból való tájékozódás elengedhetetlen szükségszerűsége a ma emberének. Hiszen ennek komoly gazdasági, poétikai, erkölcsi szerepe van. S mi másból áll az élet?

A könyvnek, újságnak egyéb szerepe mellett tudatformáló ereje van. A múlt és jelen beszédes krónikásai ezek. Beszélnek mindarról, amit eddig az alkotó elme létrehozott.

7VT em kell mindenkinek

1 ' könyvgyűitőnek lenni — hiszen ez már szenvedé’y —, de a tájékozottság, az á1- talános műveltség elérése és továbbfejlesztése céljából kell olvasni. A szépirodalmi művektől, a szakmai könyveken át az újságokig, ide tartozik münden. Sokszorosan hasznát látják ennek az emberek, esetleg addig idegenkednek, míg el nem kezdik.

P. A.

Qákai „cArarnyember“-?. megyénkben

Az Állami Déryné Színház az új évben választékos műsorral keresi fel megyénket is. A választékos yrogram első előadása, Jókai Mór:

.,Az arany ember” című könyvéből készült színmű, lesz. A darab jó szereposztásban kerül a nézők elé.

Közöljük „Az arany ember” előadásainak ütemtervét:

11-én Dejtáron, 12-én Sós- hartyánban. 13-án bitkén. 14-én Salgótarjánban (ifjúsági előadás), 15-én Karancslavúj- tőn, 16-án Jánosaknán, 17-én Somoskőújfalun, 18-án Neműben, 19-én Rákóczi-telepen, 20-án Homokterenyén, 21-én Kazáron, és 22-én Érsekvad- kerten kerül bemutatásra.

Hősök könyvét készítenek a megye úttörő csapatai

Mint már hírt adtunk róla, megyénkben is nagyon szépen halad az úttörők által kezdeményezett forradalmi

nyomolvasó mozgalom.

A megye úttörő pajtásai vállalták, hogy a Tanácsköztársaság tiszteletére dokumentumokat, adatokat gyűjtenek össze a Tanácsköztársaság fellelhető emlékeiből. Emellett elbeszélgetnek veterán harcosokkal, 19-es kommunistákkal és hajdani vörös katonákkal. Salgótarjánban és Balassagyarmaton, valamint a

Tanácsköztársaság eseményeiben gazdag bánya-telepeken nagyon is jól halad ez a munka. Kevésbé mondhatni ezt el a falvak és községek úttörőiről. Nehezíti helyzetüket, hogy sokkal kevesebb lehetőségük van a dokumentumok, események összegyűjtésére és rendezésére.

Rövidesen lejár az úttörő pajtások által vállalt határidő, azaz január 31-ig kell elkészíteni az összegyűjtött emlékekből, adatokból a Hősök könyvét.

filmhírek

MIT LÁTUNK 1959 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN?

Január hónap első filmbemutatója a Gitáros lány című színes zenés szovjet film. A film sóikban hasonlít a Karneváli éjszakához. A történet főhőse egy hangszerüzlet elárusítónője, (Ljudmála Gur- csenko tolmácsoláséban) aki sok félreértés és bonyodalom után fellép a VIT küldötteinek rendezendő hangversenyen.

—o—Az élet visszavár című olasz film érdekes témát dolgoz fel. Egy mentőorvos éjszakai útját örökíti meg, aki különböző emberek öngyilkossági okairól rántja le a leplet.

Az Egy anya sorsa című magyarul beszélő kínai film 26 évet perget le egy önfeláldozó, kommunista asszony életéből.

Közös cseh-német produkció az Ahol szeretni sem szabad, amely a háború viharában hánykolódó fiatalok sorsát, szerelmét mondja el.

—o—

Az Ember az égben című

angol film a pilóták hősi és nehéz munkáját ismerteti.

A Ház a sziklák alatt című magyar film, amely a közelmúltban a san franciskoi Nemzetközi filmfesztiválon a „legjobb film” díját kapta, Makk Károly alkotása. Három ember magávalragadó drámája a film, amelynek főszereplői Bara Margit, Psota Irén, Görbe János.

—o—

Egy angol pilóta háborús visszaemlékezéseit mondja el Tamara Makarova és Andrej Popov tolmácsol ásóiban az Amit nem lehet elfelejteni című szovjet film.

Az Idegenben című Jugoszláv film olasz katonák megrázó történetét festi le a háború utolsó napjaiban. A film egyik jelentős szerepét Rade Markovié játssza, akit közönségünk a Városi asz- szonyban ismert meg.

D vidéki városok és községek 90 százalékában csökkent a villamosáram fogyasztói ára

(Folytatás az első oldalról) hálózat miatt nem lehetett mindenütt bevezetni a háztartási áramot.

— A most kiadott rendelkezés megértéséhez tudni kell, hogy a lakosság összessége eddig önköltégen vagy azon alul kapta a villamosenergiát. Ezért, most azokban a községekben, ahol a lakosság az önköltségnél jóval kevesebbet fizetett, az áram ára a jelenlegi marad, vagy mérsékelten emelkedik. Ez a fogyasztóknak körülbe- löl tíz százaléka, tehát igen csekély hányada. Egymillió háromszázezer vidéki fogyasztónk van;

90 százalékuknak csökken,

vagy a jelenlegi marad a villanyáram díjszabása.

— Az egységesítést új rend. szer szerint hajtjuk végre Ez az úgynevezett tömbtarifa. A tömbtarifa igen szociális árszabás. A lényege az, hogy a lakosság bizonyos mennyiségű villamosenergia felhaszná’ásán felül alacsonyabb árat fizet. A fogyasztók ugyanis kifogásolták, hogy csak bizonyos kisebb mennyiségű villamosenergia felhasználása után kaptak kisebb kedvezményt, azon felül nem. Most éppen fordítva lesz. A megá'lapított tömb feletti fogyasztás után jelentős kedvezmény jár. A községekben például az évi

tömb 180 kilowattóra. Ar ennél nagyobb fogyasztásik kedvezményesen kapja a la-*» kosság. Ugyanis megállapítottuk a városok és néhány kiemelt város tömbfogyasz- tását külön-külön minden évszakra. A kiemelt városok és. a többi város közötti meg» különböztetésnek önköltsége oka van.

— A tömbtarifa az 1959. januári leolvasással lép életbe, de műszaki okokból csak fokozatasan vezethető be.

Kérjük a lakosságot, legyen, türelemmel és mindennemű, kérésével forduljon a helyit áramszolgáltató szervekhez. Utasítottuk vállalatainkat^ hogy a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával, a most; kiadott rendelkezés párt és., kormány megszabta irányelveinek szellemében, a legnagyobb figyelemmel járjanak el. Az új árszabás azé ő érdekeiket is szolgálja, hiszen lényeges egyszerűsítést, jelent munkájukban. Az eddigi. körülbelül hatszáz féle tarifa rengeteg hibalehetősé-, get és adminisztratív többlet- munkát jelentett. Az adminisztráció egyszerűsítése következtében most több idejük, lesz a fogyasztókkal foglal» kozni és így jobban ki tudják őket szolgálni — fejezte önnyilatkozatát Czottner Sándor nehézipari miniszter.

Havonta 300 ezer forintos megtakarítás megyénkben

Az áram díjszabási rendelkezéssel kapcsolatban megkérdeztük Berta Jánost, az Észa!k-Magyairországi Áram- szolgáltató Vállalat salgótarjáni üzletigazgatóságának főkönyvelőjét is, hogyan érinti megyénket, milyen megtakarításhoz juttatja államunk a nógrádi falvak és városok lakosságát. Bertha János a következőket mondotta:

— Megyénk egv részén az

. • 1-C-: gtgÍJtP

immm mMmmMmf- % í kúmm&míímmk ||

1 mmMM uémM mm I í -nmM mmi umm

ilÉSitsK

TIZENKÉT PEDAGÓGUS

van Mátranovák községben. Nagyobbrészt fiatalok. Nap mint nap szorgalmasan elvégzik munkájukat. Nevelik az apróságokat, nagyobbakat, de emellett a nemes munka mellett segítenek a község életében is. Ismerik sok ember gondját-baját. Oktatónevelőmunkájukon keresztül alakítják a fiatalok szemléletét, tudását, gondolkodás- módját. Az iskolai nevelőmunka után esténként pedig a különböző tömagszerveze- teklben munkálkodnak a közösségért: a közösség népéért. Ács elvtárs fiatalember, de komoly szerepet tölt be a község életében. Mint példamutató munkát végző pedagógusit, tavaly megválasztották tanácstagnak és egyben ő a fcultúrház igazgatója is.

— Képzelheti mennyi munkám van — kezdte a beszélgetést Ács elvtárs. —• De szívesen végzem, mert sok tennivaló van még ebben a községben is. Nem elegendő az, hogy valaki elvégzi a VIII. osztályt, vagy a középiskolát. Ha nem megy felsőbb iskolába, az általánost csak alapnak tekintem, s igyekszem a kulturális munkába bevonni, s rávezetni sok hasznos és szórakoztató dologra.

SZORGALMAS EMBERIEK

Valóban így van. Ez a mosolygós arcú, mégis komoly fiatalember nemcsak érzi a felelősséget a fiatalságért, a felnőttekért; gondosan tanít .lelkiismeretesen dolgozik tanácsi- és kuitúr- vonalon. Van sok problémája, de ő az az ember a tantestületben, aki nem keseredik el, nem hátrál meg, ha nem sikerül valami.

— így volt ez a múlt év őszén is, amikor a KISZ-fia- talokkal betanította a „Vándormadarak” című darabot — szólt közbe a fiatal igazgatónő, Tamás elvtársnő is.

SZOMORÚ, hogy ez a dolog nem az első esiet, amelyet nem sikerült megvalósítani. Nem az ő hibája volt, s nem a fiataloké. Sajnálatos következménye lett. hiszen a színjátszó gárda szétszéledt. Ács elvtárs nem csüggedt el, újra hozzáfogott a szervezéshez. Kár, hogy vannak olyan emberek is a községben, akik érthetetlen módon idegenkednek a pedagógusoktól. Látják ezt a pedagógusok s még szorosabb szülői kapcsolatok kiépítésével, lelkiismeretesebb munkával igyekeznek megszüntetni. _ J

— A mi területünkön már dolgozunk, a művelődés'-poli- tikai tervek megvalósításáért. Minden kartársnak konkrét feladata van a községben ezzel kapcsolatban — mondja az igazgatónő.

SEGÍTENEK a KlSZ-szervezet munkájában, vezetik a leány és fiú úttörőcsapatot. Nincs is a fiatalokkal komoly probléma. Nehezebb dolog már a szülőkkel elérni valamit. Az anyagi jólét szinte közömbössé változtatta az embereket, hiszen jól keresnek a bányászok, elég szép jövedelmük van a többieknek is. Nehéz őket kizökkenteni a semmittevés hangulatából. Ez gátolja a pedagógusok, de a tömegszervek munkáját is.

— Elkeserítő példája a közömbösségnek, hogy a kul- túrház takarításához, amit társadalmi munkával szerettünk volna megoldani egyetlen szülő jelentkezet a 261 közül — módja Ács elvtárs. Bizony ezzel megtakaríthattak volna 1000 forintot, amit a rossz állapotban lévő ifjúsági könyvtár fejlesztésere tudtak volna fordítani. Kár, hogy a szülők nem érzik

fontosnak a könyvtár rend- behozatalát, gyermekeik művelődését.

A szünet után új erővel fogtak hozzá a munkához. Erősíteni fogják a szülőlátogatásokat, a szülői munka- közösség tevékenységét.

Egyenlőre a félévi vizsgákra készülnek, hiszen ez a legfontosabb feladat előttük. A tantestület tagjai közül is képezik magukat, továbbtanulnak. Hárman vesznek részt az állami oktatásban és ketten pártoktatásra járnak. Nagyon szeretnék, ha a helyi pártszervezet és a községi tanács több segítséget nyújtana munkájukhoz. Részükről a tőlük telhetőt megteszik. Szép terveket szeretnének megvalósítani a kultúrházban is; most kapnak majd egy kesikeny- filmvetítőgépet, amivel rendszeres előadásokat tartanak majd. Rövidesen megkezdik az ismeretterjesztő előadás- sorozatot is.

A KÖZSÉG LAKÓI is

többet segíthetnének a pedagógusok munkájában és jobban összefoghatnának a közös érdekért: gyermekeik minél alaposabb képzéséért, neveléséért és saját maguk kulturáltabb életéért is.

áramfeszültségi viszonyok még nem megfelelőek, hálózataink egy része korszerűsítésre, átépítésre szorul. Ennek ellenére a rendezés me* gyeszerte megtörténik, csupán egyes községekben a tömbtarifán felüli kedvezményeket- nem tudjuk biztosítani, mivel a háztartási fogyasztás., növekedését a lakosság vi«- lágítási szükségletének rovására lehetne csak megoldani», az amúgy is gyenge feszült- ségi viszonyok miatt. Mindezek ellenére az áraimdíj- szabások rendezésével is óriási megtakarításhoz jutnak, megyénk lakói.

— A falvakban például eddig 2.80 forinton felül volt egy KW áram díja, most januártól 2.30 lesz.

A havonta 1500 KW áramot fogyasztó Hasznos községben 2.88-ról csökkent 2.30-ra a?: áramszolgáltatás díja, s ez* csupán havonta 900 forint megtakarítást jelent a kis község lakóinak. Mátravere- bélyen 2.85-ról csökkent 2.30- ra, s itt 3000 forintot takarítanak meg saját maguknak havonta államunk segítségével a községbeliek.

— Salgótarjánban a legjelentősebb, havonta száz-., ezer forint a lakosság egy» havi megtakarítása az áram díjszabásának rendezésével. Salgótarjánban eddig az elsőn 7 KW-óra áramot kedvezményesen 1.48 forintért számoltuk. az ezen felül fogyasztott,: minden kilowatt áramnak. 1.85 forint volt az ára. Most egységesen 1.50 lett az áram díja és a megadott tömb-, tarifán felül fogyasztott áramot pedig csupán hatvan filléres árban számlázzák. Salgótarjánban a megadott tömb- , tarifa télen 25 KW havonta, az átmeneti időszakban ősszel és tavaszon 20 KW havonta, nyáron pedig 12 KW.

— Pásztón ugyancsak 2.3C forint lett az eddigi 2.88 helyett az áram KW-onkéntí egységes ára, hasonlóan au megye többi községeihez. Az* előzetes számítások szerint

közel 300 000 forint Nóg- rád megye lakosságának az egy havi átlagos megtakarítása a január elsejével életbelépett áram- díjszabási redezéssel — mondotta többi között az üzletigazgatóság főkönyvelője.

Népújság

A TE LAPOD,

olvasd, terjeszd