Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-07 / 2. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. január 8i)R»WUMm'e^'<ci.: /f nódrádi rovarvilág egyik kiváló tudósa állapítja meg. hogy a nógrádi táj elszürkíti, meg­sötétíti a lepkék színét. Ha az ország más vidékeiről ide­települnek különböző lepke- fajták, néhány generáció után tompább szinűekké válnak, mint máshol élő testvéreik. Az állításban nem kételkedhetünk — lepkék ez­reivel bizonyította az alapos tudós. De csodálkozunk: úgy látszik ami’ven mostohán bánik ez a föld a lepkékkel, olyan bőkezű az irodalom­mal. Mert. valóban csodálatos, milyen hallatlanul gazdag ennek a vidéknek az irodal­ma. Már a magyar líra kez­detén is nógrádi ember áll: gyarmati Balassi Bálint. Nap mint nap méregetik tudósok, írók, olvasók, hogv mennyit adott Balassi Bálint a ma­gyar költészetnek: megmér­hetetlenül sokat. De azt hi­szem. ugyancsak drága Nóg- rád adománva is neki. Hogy csak a legkézenfekvőbbet említsük: Lptt.ha László sze­rint a nógrádi magyar pa­rasztok táncát járta el az udvarban, hogv életében egv- szer ünnepelték. Kékkő vá­rában fordítja le szüleinek „háborúságokban való vigasz­talására” a Beteg lelkieknek, a Való Füves Kentecskét. Somorkön ismerkedett meg Losonczy Annával, a szerel­mes verseiben körüludvarolt Júliával. A dalrathlető végek keménv harcának helve Fü­lek. Divénv, Kékkő Somos­kő, Gyarmat. Nósrád és Szé- csénv is. A kishartyáni Hár­tyám Imre dalai kimutatha- tólag benne élnek a Balassi versek soraiban, és a sáros­pataki megrohan ás után me­nedéket adó Szarvaskő is ott rejtezik költeményei hangu­latában. Az első világi tárgyú ma­gyar dráma: A komédia Ba­lassi Menyhért áruitatásáról is nógrádi vonatkozású. Hi­szen megírásához a féktelen életű Balassi Menyhért erő- Baa'-o^kodásai adtak anvagot. /t rtagyar iroda’omtörté- / Ja net megírásának gon­dolata a XVIII. szá­zadban vetődött fel. Szüksé­gét először a Ludánvban la­kó Rádav Gedeon érette. Bőd Pétert. Bacsánvi Jánost, Ba- róti Szabó Dávidot és Ka- ztnczyt bízta meg a régi ma­gyar irodalom emlékeinek összesvűi télével. Fáradozásu­kat bőkezűen jutalmazta iro­dalmunk egyik első mecéná­sa. Rádav Gedeon nem terem­tett kimagaslóan nagy alko­tásokat. de a nemzeti költé­szet szeretete kísérletezővé, útkeresővé tette. Ö próbál­kozott először eredményesen — az időmérték és a rím Összekapcsolásával. Az ő nyomdokain lépték tovább a „Ráday-nem” követői: Ka­zinczy, Bacsánvi. Dajka. Ver­seghy. Zrínyi költői nagysá­gát is ő mutatta meg elő­ször a magyar olvasóknak. A XVIII. század egyébként nálunk is minit Európában a kiséri et«zések százada. A gazdasági vagv már politikai hatalmáért küzdő polgárság mindenütt rombo1 és újít, cél iái érdekében Nálunk még csak most kezdi érezni a polgárság hiányát az ország. Kivagvunk szolgáltatva Becs­nek gabonánkkal és egész mezőgazdaságunkkal. mert nincs belső oiacu nk. felvevő területünk. Megindul tehát a harc az iparért, s kereske­dő1 emétt: a polgári életfor­máért A küzdelem folyik — tudatosan vagy ösztönösen — az élet minden területén „A nemzet csinosodásáért” folvó harcban a Losoncról származó Kármán József lét­rehozza az első pesti magyar folyóiratot, az Urániát. és benne az első magyar esszét, hogy legven helv és műfaj a kor feladatainak megbe­szélésére. Ö írja meg az első igazi magyar regényt is. a" Fanni hagyományait. Először tükrö­ződik magyar regényben az érzelmek lázadása az avult feudális előítéletekkel szem­ben. Ha Nógrád megyében uta­zunk, kicsit a történelemben is járunk. Várai: Drégely, Nógrád, Szanda, Salgó rom­jai, hogy csak néhányat em­lítsünk életközelségben tart­ják a múltat, a török időket. A nép szinte nem is érzé­keli az azóta elmúlt négy évszázadot. Egy-egy vendég­ség alkalmával csak úgy elő­kerülnek Szondi és a drége­lyiek, mint mindennapjaink bármilyen eseménye. A vá­rak rég eltűnt élete nemcsak érdekesség Nógrádban. ha­nem erkölcsi értékek foglala­ta is. A hazaszeretet, embe­riesség helytállás fogalmai nálunk a végvári harcok magyarjainak életéhez kap- cso’ódnak. /7\ “ így van valahogy az ' ft irodalom is. Szondi György 1552 júliusá­ban nem adta fel a várat Alinak, inkább meghalt Ti­nódi Sebestyén tudósít ben­nünket, hogy hősiességét mél­tányolta még Ali is: „Fejét keresleté, a testhöz viteté. Mint oly vitéz embert nagy szépen temet,tété.” Hogy va­lóban így történt-e, nem tud­juk. De egy biztos: Tinódi tisztában volt ennek a ha­lálnak erkölcsi értékével. Megbecsültette az ellenség­gel is, mert megérezte az ál­dozat lelkesítő erejét. Ettől kezdve Szondi és tár­sai az életet, a megújulást jelentette a magyar iroda­lomban. Nem véletlenül buk­kant fel annyiszor. Drégely a XIX. század irodalmában. Belőle merít erőt a reform­korban Kölcsey. Szondival buzdít Czuczor Gergely. Szondi emberiességére hivat­kozik Arany a Világost kö­vető embertelenségben, és a két lantos apród Ali-ellenes tiltakozásában a kö’tő zsar­nokellenes magatartása él. A balassagyarmati születé­sű Jobbágy Károly sem vé­letlenül fordult a felszaba­dulás után a drégelyi hagyo­mányhoz. A felszabadult ha-" za építéséhez Szondiék ha­zaszeretete kell: az oroszi, dejtári parasztok harca sa­ját földjükön olyan helytál­lás az életért, mint drégelyi őseiké volt. Nógrád vendégszerető me­gye. És bőkezű, mint a sze­gények. Mindenki, akit csak szívesen látott, visz magával útra valót is. Az 1845-ben át­utazó Petőfi nagyon jól érez­te magát itt. A losonci „rop­pant ebéd“, a karancsaljai nóta, a ludányi paraszt fej­kötő, a gyarmati „igen szép megyeháza” szép emlék ma­radt számára. A várak: Fü­lek. Hajnácskő, Somosikő, romjai a szabadságért vívott harcokat idézték fel benne. Kivált Salgó. „Talán nem volt Magvarországban vár. mely oly közeli szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lel­kem századokon túl baran­golt”. Innen viszi haza a „természetképzelet” . . . nép­től „Salgó” című elbeszélő költeményének témáját is. Az 1932-ben Nógrádban járt Móricz Zsigmond sem távozott üres kézzel. Magával vitte a felhőbe hanyatló dré­gelyi rom képét, de a nyo­morgó ..nagyszerű” palóc néo ..jobb életbe vetett bizodalmát is.” A magyar romantika egy fejezete termett itt, „de most” nagyon nehezen, na­gyon keservesen ..él a nép”. „Az utcán nagybaj úszú öreg törökök mennek. Olyan iga­zi törökök, a lógó melligérő nagvbajúsKzokkal,' mint Ana- tói'ában. Onnan is jöttek az ősök. Török maradék ez — 1-----a bíró. { “y* mtasztikus egy világ ( "#"ez a magyar világ. Ma (f a siralom földje, de lesz ez még jobban is, ugye magyarok. Lesz! Hisznek benne, hogy lesz. Élet van az erekben. A gyerekkorában itt élő Szabó Lőrinc sem tudja fe­ledni, amint versei bizonyít­ják a Templom u. 10-et, az Ipolypartot fűzfáival, egész életre szóló útravalóyal látta el Balassagyarmatot. A múlt század közepétől külön kis irodalmi élet fej­lődött ki itt. Jeszenszky Da­nó, Bérczy Károly, Szontágh Pál, Madách Imire, Mikszáth Kálmán, Komjáthy Jenő és mások, az ismeretlenebbek. Mindegyik magában hordoz­za vidékek ízeit: megyéié­ben megyéjének is él, de többen közülük az egész ma­gyar nép írójává emelkednek. Madách táj'leíró versei jel­legzetesen nógrádi tájat mu­tatnak, de a Civilizátor, a Mózes dráma az egész ma- gytrság kérdésével foglalko­zik. Az Ember tragédiája pe­dig a magyar nép válságos éveiből szakadt föl. A gyarmati születésű Ber- czy Károly Anyegin fordítá­sa nemcsak Nógrád büszke­sége, hanem az egész magyar kultúra nagy értéke is. Komjáthy Jenő is túlnő megyéje határán. Innen szól, a „homályból” de verseiben a szerteszét é’ő, semmibevett értelmiségi lázad az „aljas­ság, köznapiság”, lelkivak­ság”, „koldusélet” ellen. Vi­dékre szorítva küzd az „óvi­lág újjáteremtéséért” „Jövel, jövel, : te büszke korszak, Mely a szellem szavára kél! Ledönteni e léha. korhadt világot, óriási kéj!” Nógrád a szülőföld. Mint egy jó anya: bárhová mész sohasem felejt, szerethetsz másokat, ő mindig jó marad. Mikszáth hamar elszakadt. Máshol járta az iskoláit is. Karriert csinálni is máshova indult. Budapesten. Szegeden munkálkodik nagy íróvá ér- le’ődését mégis a szülőföld segíti. A Tót atyafiak, a Jó palócok alakjai, történetei, tájai a „görbe országból” valók. De később is, nagy regényeiben hol itt, hol ott bukkan fel egy-egy alak, akinek valóságos személyére még emlékezik néhány kör­nyékbeli. Szinte szokatlan a néha fölényes, máskor csípős Mik- száthtól az az ellágyulás. ahogy a szülőföldről beszélt 1910-ben, negyven éves írói jubileumán: „Külön szeret­nék szólani az én szeretett vármegyémhez . . . Külön szeretnék szólani hozzá, hogy elmondjam, hogy csak nap­pal vagyok tőle elválva, amint testi szemeimet be- húnyom. otthon vagyok, ott vagyok köztük, és ha elgon­dolom, hogy az öröklét is csak egy áíorn, hogy a meny­ország is csak egy álom, a nagy pihenés és elgondolom, hogy előileges értesülésünk van arról, hogy ott angyalok kara zeng. hát elfog a szo­morúság, hogy mit ér, ha nem a karancssági erdők zúOTlak e helyett”. 1 ven szülőföld Nógrád. (~~t* Ilyenféle hangon ír­nak róla a ma élő fia­talok is: Jobbágy Károly, Polgár István és ugyanolyan bőséggel kínálja a témákat ma is. mint valaha. íróink, költőink dolgoznak is fel nógrádi dolgokat. Nógrád ma is lépten nyomon feltűnik irodalmunkban. A már emlí­tetteken túl Sándor Kálmán, Cseres Tibor, Devecseri Gá­bor, Vas István stb. művei­ben találkozhatunk a palóc föld tájaival és embereivel. A hagyományok folytatód­nak. de egy területen nem. A 18. és 19. század egyes szakaszaiban igen élénk iro­dalmi élet színhelye volt me­gyénk. írók, költők, fordítók munkálkodtak a megye és ország irodalmának gazdagí­tásán . Ez hiányzik most. Pe­dig a lehetőségek mindenkép­pen jobbak, mint az elmúlt századokban. Mégsem sike­rült évek óta, pedig többször is megkísérelték irodalmi éle­tet teremteni Nógrádban. Meg kell keresnünk a kudar­cok okait, és talán sikerül megoldanunk ezt a kérdést is. Szabó Károly GyermekművészeH Tanács alakult­A Megyei Tanács Művelő­dési Osztálya mellett meg­alakult és működik a Gyer­mekművészeti Tanács. A pe­dagógusokból. úttörő veze­tőkből és művészeti szakem­berekből álló kilenc tagú ta­nács tanácsadó és irányító tevékenységet folytat. A tanács működésének cél­ja: a gyerekek iskolán kívüli esztétikai nevelése. Ennek érdekében összekapcsolják a kü’önböző szervek ezirányú munkáját. így például szo­ros együttműködés alákul ki az iskolák, a szülői munka- közösségek, a nőtanács, üze­mi és falusi kultúrotthonök, és a művészeti tanács kö­zött. Elősegítik a legjobb módszerek kidolgozását. Se­gítségül veszik a művészeti szakemberek tudását az irányításban és az ellenőr­zésben. A Gyermekművészeti Ta­nács a gyermekművészeti se- ’-“»s-eim.le évenkénti megren­dezéséhez is komoly segítsé­get kíván nyújtani.jA tanács társadalmi munkában foly­tatta tevékenységét, épDen ezért munkájukért megér­demlik a társadalom elisme­rését. Álljon itt Almási Fe­renc, Zeke László, Jakab Imre, Szűcs Pál, Halmai Ist­ván pedagógus, Iványi Ödön festőművész, Nádházi Lajos megyei úttörő titkár, Szor- csik László szécsényi járási úttörőfelügyelő és Rácz Tibor balassagyarmati járási áttö­rő titkár neve példaképül, elismerésünk jeléül. Fekete zászlóalj Az 1958-as Kar­lovy-Vary-i film­fesztiválon a ma­gyar Sóbálvány c, filmmel együtt kapta a filmfeszti­vál harmadik díját. Azóta már a filmet bemutatták Buda­pesten is, ahol résztvettek a film alkotói is. A film az idegen légióba viszi el a nézőt. Oda, ahol 1956 után több ma­gyar fiatal is ka­landvágyból meg­próbálhatta az egzo­tikumokat ígérő „paradicso­mot”. Hogy mit ad aztán az „ígéret földje”, a dzsun­gel, pálmalevél arra a cseh­szlovákok új filmje szinte do- kumenitális erejével ad vá­laszt. Napjainkban játszódik a film Vietnám dzsungeljei- ben. Hősei az idegenlégió­ba szegődött fiatalok. Fia­talokról (és fiataloknak) szól a történet, akik saját bőrükön tudták meg az iga­zat. Ilyen fiatalokat hozott a prágai repülőtérre leszál­ló „gépmadár” is. És akik nem tértek visz- sza, ki tudja hányán? Hány nemzet fiai. Idegen érde­kekért adták a legdrágáb­bat: az életüket. A Fekete zászlóalj c. film melynek rendezője Wladi­mir Ceohet, csínjával bánt — a téma adta — a kínál­kozó helyzettel, és ennek köszönhető, hogy több a film a szokványos kaland- filmnél. Noha ezt is meg­találhatják benne a nézők. Jó atmoszférájú művészi film. Václov az idegenlégióban — ahol francia zsoldosként a vietnámi nép elleni há­borúban vesz részt-«. — is­meri fel parancsnokában apja és testvérei gyilkosát; a volt SS tisztet. Amikor egy akcióra kerül sor Vác­lov önként vállalkozik, hogy elkíséri parancsnokát. Csak. szemének haragos villaná­sából következtethetünk, hogy: ez az út a végső leszámo­lás útja. Kitűnő művészt ismerhe­tünk meg Václov életrefcel— tőjében (Jaroslav Maces— ban). Nemcsak külső moz­dulatokkal, de lelkivilágá­nak széles skálájával ist megismertet és fokozza a; nézőben a drámai hatás/ (V áolov meggyőződésében, végbemenő mély változások megértését). Nem a szereplők beszél­nek a sorsukról, a nézői maga alkotja meg vélemé­nyét az idegen légióról. E&t a vélemény pedig mindere bizonnyal egyezik az alko­tók célkitűzéseivel is. A Fekete zászlóalj, mely a csehszlovák filmgyártás, magas technikájának fel- használásával készült, szin­te teljesen hitelessé tudja« tenni a külső felvételeknél „a szlovák erdőkből” ké­szült vietnámi őserdőket és- ennek megteremtésében úgy hiszem nem kis részié volt a film operatőrjének. a:tó; szép tónusú felvételeivel. ötletes „beállításai­val” hívja magára a figyelmet Emlí­tésre méltók a ki­sebb epizódszere­pekben szereplő színészek is, és fc DEF A-tól kitünően: s zerepelt Gü ttner. Simon is. A Fekete zászló­alj maradandó mű­vészi élményt nyúj­tó alkotás, melye/ januárban tűznek műsorukra a me­gyei filmszínházak. A bábjátszás népszerűsítése érdekében a téli szünidőben bábjátszó tanfolyamot indítottak Nóg­rád megye pedagógusai ré­szére. A tanfolyamon .30 pedagó­gus vett részt. Célja a báb- játszás művészetének elsajá­títása és az előadás művészi fokra való emelése. Ennek érdekében a tanfolyamot a Népművelési Intézet szakelő­adója vezette le. A tanfol.vamot elvégző har­minc pedagógus a megye minden pontjára elviszi a bábjátszás tudományát és így a gyermekek esztétikai nevelésében sikerült egy fok­kal előbbre jutnunk. A TECHNIKA korszakát- éljük Csak a filmszakmában több mint száz féle változat a szélesvásznú filmeknél, plasztikus film, térhatású hang, körmozi, szagos film stb. és a techűika új vívmá­nyát sorolhatnám oldalszám­ra is. Maradjunk azonban mi csak itt megyénkben, Nógrádban. Bár valaki köz­be szólhatna (és mondjuk meg, talán jogosan) — any- nyit hallottunk a szélesvász­nú moziról, legalább egy lenne a megyében. Hisz „már“ olyan, aránylag kis községben is, mint Izsák (Bács megyében) szélesvásznú filmeket is vetítenek. — No, de majd csak lesz az is a megyében. Az előkészületek már folynak. E rövid kis bevezető után megyénkben soha nem látott szorgalommal, társadalmi munkával, segítve az állami támogatást, épülnek az új kultúrházak. Kultúrházak olyan községben is, ahol még nem volt, de olyanokban is, ahol már volt. Az igények nőnek, a kultúrházak marad­nak, bővíteni, modernizálni kell tehát. Modernizálni? Igen! Akkor miért épülnek a jelenlegiek is „korszerűt­lenül“? Miről is van szó? A falusi kultúrházak sok fontos mun­kájuk mellett a film vetíté­sét tartják egyik fontos fel­adatuknak. Számos községet lehet felsorolni, ahol ebből a meggondolásból kezdtek az új kultúrház építéséhez. Itt jön a probléma: tévedés ne essék, nem az, hogy kultúr­ház épül, hanem az, hogy ezek nem tartanak lépést a korszerű követelményekkel. Csak pár példát említve: a rövidesen átadásra kerülő pásztói filmszínházban nem lehet majd szélesvásznú fil­met vetíteni. Ki a felelős ezért? A nemti gyönyörű kultúrházban nincs lehetőség normál film vetítésére, még a keskeny film vetítése is szabálytalan a helytelen épít­kezés miatt. Köztudomású pedig, a normál filmé a jö­vő. A Somoskőújfalui kultúr­ház is az elmúlt években ké­szült, szerény becslés szerint is több mint 100 ezer forint­ba kerülne az átépítése, hogy filmet is lehessen vetíteni a kultúrházban. (így pótlólag lett beépítve a jobbágyi kul- túrotthonba is a gépház.) Tehát ez azt bizonyítja, nem is annyira pénzkérdés, mert pótlólag sokkal nagyobb költséggel lehet megépíteni a gépházakat. (Ami előfelté­tele a film vetítésének.) A felsoroltakról beszélni „eső után köpönyeg“, azonban a továbbiakat nézve felvetődik a kérdést, miért és hogy tör­ténhet ilyen meg? Ki enge­délyez ilyen építkezést? Miért nem kérik ki a szakemberek véleményét? Miért nem von — ják felelősségre a mulasztó­kat? A jövőre nézve: napjaink­ban is épülnek kultúrházak Dejtár, Drégelypalánk, Gál gaguta, Érsekvadlcert, Nóg rádmegyer, Szendehely, és még számos helyen. Feltétlen most, amíg olcsóbban lehat megoldani a gépház építke­zést is, felül kellene vizsgál­ni az illetékeseknek, hogy lépést tudjunk tartani a fej­lődéssel és modern normáll mozik legyenek a megyében ahol a dolgozók munkájuk után ' jól szórakozhatnak Nem beszélve arról a me­nyei „gyermekbetegségről“ hogy az egy nagy teremből álló kultúrházakat telerakják hatalmas ablaJ<okkal, ami el­sősorban megdrágítja az- építkezést, megnehezíti az esetleges kiállítások rendezé sét a teremben és hogy egy közmondással éljek: „Télen hüt, nyáron fűt.“ Mind e mel­lett megnehezíti az elsötétí­tését is a teremnek. Ehelyett sokkal olcsóbban, modem szellőző berendezések beépí­tését lehetne megoldani. A most épülő kultúrházak- nál ezeket ki lehet és ki is. kell küszöbölni. A kultúrháa legyen a falu legimpozán­sabb, legszebb épülete, amely­nek puszta léte is a szop in- lista kultúra hirdetője. KÁLOV1TS GÉZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom