Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-03 / 95. szám

6 fiöSHADJ NIP8J3A8 1958. december 3. Jól gazdálkodtak termelőszövetkezeteink , Isméi eltelt egy cv termelő- k zövetkezet e íruknél. Pihennek már a gépek, szerszámok. [Néhány megkésett traktor zúg csak, hogy a még maradék mélyszántást is befejezzék. Most érnek rá jobbára a termelőszövetkezeti tagok, hogy e.gy-egy ködbevesző es­tén összejöjjenek és már hivatalosan is megbeszéljék, hogyar is gazdálkodtak az esztendőben, mennyit gyara­podott a termelőszövetkezet, is miért dolgozott egy-egy tag az idén? A termsiőszö- vezetkezetek zárszámadásán a.k időszaka ez. Az eddig megtartott zár­számadások. tapasztalatai azt mutatják, a mostoha időjá­rás, a szevezetitle.nség a mun­kában, a vezetők gyengesége, jó pár termelőszövetkezetünk­ben lejjebb vette a munka­egység értekét, mint ahogy azt korábban tervezték. Ál­talánosságról azonban itt sem beszélhetünk, mert ahol körültekintőbb, ésszerűbb volt e. gazdálkodás, a munkaegy­ség értékét nem nyirbálta meg különösképpen a száraz­ság okozta terméskiesés. Diós- jenőn például a Búzakalász Termelőszövetkezetiben, azért tudják biztosítani a tervezet szerint az egy munkaegység­re jutó részesedést, mert az aprómag közel mégegyszer •annyi pénzt hozott mint ■amennyire a tagok számítot­tak. S még valami. Rendkívül jólesik hallani, a termelő- szövetkezetek tagjai — még ott is, ahol gyengébben si­került ez az esztendő, a várt­nál — a közös alap növelé­séről a fel nem osztható szö­vetkezeti alapról mindenütt gondoskodtak. Meggyőződé- ses harcosai ők a szövetkezeti mozgalomnak, akiket a várt­nál gyengébben sikerült esz­tendővel sem lehat eltántorí­tani attól, hogy falun mégis­csak a termelőszövetkezeteké a jövő. Még az olyan fiatal — az idén alakult — és viszony­lag 'kevés földterülettel ren­delkező termelőszövetkezet is, mint az erdőkürti November 7 Tsz, a legnagyobb gondot fordította a közös vagyon gyarapítására. A 140 ezer fo­rint értékű állatállományra 55 ezer forint értékű hitelt vettek csak igényibe. A töb­bit, saját erejükből terem­tették elő. A bárnál Vörös Hajnál Termelőszövetkezetben új szarvasmarha istállót épí­tettek. az idén. Igaz az épít­kezéshez segítséget nyújtott az állaim, de a követ, az alap lerakásához, a téglát a falak felhúzásához a terme­lőszövetkezet tagjai szállítot­ták az építkezés helyére. Se­gítségükkel jó pár ezer fo­rintot takarítottak meg, amit így más, hasznos dologra for­díthatnak majd. Mert azt, csak a Vörös Hajnal tagjai tudnák megmondani mennyit is dolgoztak még ezzel az új istállóval eljutottak odá­ig, hogy elkészült., beleköt­hetik az állatokat. Az érsek­vadkerti Dimitrov Termelő­szövetkezetben — ahogy az elnök mondta — közel 100 ezer forinttal nőtt a közös vagyon, az eltelt egy esztendő alatt. Megnövekedeli a műtrágyaigény A 3004-es kormányrendelet értelmében erősen megnőtt az idén termelőszövetkezete- ink. műtrágya igénye. Még 1957-lbsn 4228 mázsa mű­trágyát használtak fel ter­melőszövetkezeteink, az idén már közel 15 500 mázsa mű­trágyái vettek át: pétisó szemcsés és. sima szupert, va­lamint .kálisót. A legtöbb mű­trágyát a dej.tári József At­tila Termelőszövetkezet igé­nyelte 1097 mázsát. A nóg­rádmegyeri Petőfi Tsz 799 mázsát használt fel. A nagy­oroszi Úttörő és a palotás! Május 1 Termelőszövetkeze­ték is közel 500 mázsa mű­trágyát vásároltak az idén. Mindezek az adatok azt bi­zonyítják ,hogy a termelő­szövetkezetek élni kívánnak a 3004-es kormányrendelet­ben biztosított kedvezmé­nyeikkel, amelyben a mű­trágya vásárlás után része­sülnek. c/é btxeeliek nagy ünnepe TAGOK arcán várakozásteljes izgalom tükröződik. A hétköznap szürkeségét, érdektelen közönyét végleg el­tüntette a simán borotvált arcú, ünneplő ruhába öltözött emberek ünnepi meghatúdottsága, s az asszonyok, lányok vidám csevegése. A moziterem majdnem, zsúfolásig meg­telt. A hideg helyiségben meglátszott a lehelet, mégsem fá­zott senki, mert melegszívű emberek közössége ez. Fenn a színpadon ünnepélyes komolysággal foglalja el helyét az elnökség, elcsendesülnek az emberek, kezdetét veszi a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet ünnepi zár- számadási közgyűlése. De mielőtt a komolyabb részre tér­nének, az általános iskola tanulói néhány szavalatból és énekszámból álló kis kultúrműsorral köszöntik az egész évben becsületesen, lankadatlan szorgalommal dolgozó termelőszövetkezeti tagokat. Külön dicséret illeti közülük is Sztrehárszki Kati hatodik osztályos tanulót szép szava­latáért, valamint Kapola Margit második osztályos tanulót szóló énekszámaiért. Nagyon ízes népi nyelven énekelte a kislány, hogy „Kék a kökény recece, hu megérik fekete”, valamint „Tizenhárom fodor van a szoknyámon” c. nép­dalokat, s melléje még táncolt is. Az iskolások kedves, meleghangú műsora után emel­kedett szólásra Fülöp Zoltánná, a termelőszövetkezet köny­velője. Beszámolójában hangsúlyozta, külön ünnepi fényt ad a mai zárszámadási közgyűlésnek a tízéves jubileum. Tíz éve vetették el a közös nagyüzemi gazdaság magjait a községben, ahol az gyökeret eresztett és egyre inkább terebélyesedő fává nő, pedig hányszor tépte vihar, gyil­kos fejszecsapás. Ha a szépen növő fa ágai letöredeztek is néha, azért a második évben újra dúsabban hajtott, mert a törzs erős volt, s a gyökerek mélyen kapaszkodtak a berceli talajba. E, 'Z AZ ÉV a termelőszövetkezet életének sors­döntő éve. Nemcsak az idei gazdasági év gyümölcse a mostani jó eredmény, hanem az elmúlt tíz év fáradtságos munkájáé is. Kinek szívét ne dobogtatná meg, kinek a szemébe ne csalna örömkönnyet a számokkal alátámasztott tények mindennél szebben beszélő valósága? Elég, ha csak azt emelítjük, hogy 21 forinttal lett több a munka­egység értéke a tervezettnél. 52 forint egy munkaegységre, milyen sokat mondó ez a szám, amely felvillanyozza a ta­gokat, meggyőző erővel érvel, agitál a ma még kívülállók között. Nem öntelt, beképzelt emberek a berceli termelőszö­vetkezeti tagok. Tudják, ezek az eredmények a párt és a kormány segítsége nélkül nem születhettek volna meg. Sokat vetett a latb.a az 82 ezer forint engedmény is, amit ebben az évben azért kaptak, mert 100 kg-on felül hasz­náltak műtrágyát holdanként, mert több, mint három nor­málholdra szerződtek a gépállomással, mert több árút ér­tékesítettek, mint terveztek. Jelentős segítség volt ez, s De kigyőzné most felsorolni a 70 egynéhány termelőszö­vetkezet nevét, mert ha igaz­ságosak alkarunk lenni, ezt kél lene .tennünk, hi szen mind- mind elsőrendű feladatának tekintette, növelni *a közös vagyont. A nagyobb terme­lőszövetkezeteknél természe­tesen a beruházás összege is nagyobb, amellyel erősebbé, szilárdabbá tették közös gaz­daságukat. Mert hiába mé­giscsak sóik igazság van ab­ban a mondásban, amit ö rege bib paras zt enib erek t ől nem egyszer hallottam már: az igazi gazda a jövőbe is néz. A jövőbe, amely már az előzetes terveztetések sze­rint is nagyszerűbbnek bon­takozik ki az idei esztendő­nél. S jó érzés arról hallani, hogy ilyen igazi gazda mód­jára gazdálkodtak az idén termelőszövetkezeteink is. Vincze Istvánná Cserhátba lápon szívesen termelnek cukorrépát (Tudósítónktól) Kormányunk mezőgazdasá­gi árpolitikájának helyessé­gét dolgozó parasztságunk, mezőgazdasági üzemeink fel­ismerték, s ezért egyre több azoknak a száma, akiík meg­győződnek arról, hogy a me­zőgazdaságban érdemes áru- tei'melést folytatni. A cukor­répa termelésénél régi vá­gya .teljesült a termelőknek, amikor kormányzatunk 3 kilo­gramm cukrot, valamint 10 forintot fizet a cukor­répa mázsájáért, nagyüze­meknél pedig még 3 fo­rint nagyüzemi felárat. Ha a dolgozó paraszt szá­mítást tesz és kiszámolja a cukorrépa termesztésének összes kiadásait akkor meg­állapíthatja, hogy 1 kh cu­korrépa megművelése, bele- érteve a sarabolást, egyelést és a kétszeri gazoló kapálást, ez 100 forintos bér mellett is csak 3 000 forintba .kerül, ugyanjaikkor 120 mázsa átlag- termeléssel számolva is 6 000 forintot jövedelmez, amelyből tisztán a gazda számára 3 000 forint marad. De a fen­ti példa nem szerencsés, mert az ez évi kedvezőtlen időjárás ellenére is nálunk. Csenh áthaláp községben a cukorrépa átlagtenmelése 160 mázsa volt holdanként. Van azonban a községben több olyan cukorrépa terme­lő, aki 200 mázsán felül termeit holdanként. mint id. Kispál János kisparaszt, aki 689 négyszögölön 99 mázsát, vagy Kiss Kál­mán 600 négyszögölön 87 mázsát termelt, de sorol­hatnám a neveket tovább. A cserháthalápi dolgozó pa­rasztok elégedettek a cukor­répa termelésből eredő jőve­A szügyiek hasznos látogatást tettek Dejtáron Szügy községben is szép számmal vannak olyan egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok, akiket már hosszabb idő óta foglalkoztat a szö­vetkezeti gazdálkodás gondo­lata. Közel állnak az el­határozáshoz, hogy termelő­szövetkezetet alakítsanak. Ezek az emberek azonban tá­jékozatlanok ,nem tudják mi­ként is kezdjenek hozzá, hogyan induljanak, hogyan alapozzák meg közös gazda­ságukat. A községben volt már ugyan egy termelőszövet­kezeti csoport, amely 21 tagot számlált és a gaz­dák 130 hold földet val­lottak magukénak, A csoport az ellenforrada­lom után feloszlott. Az em­bereket azonban nem hagyja nyugton a közös gondolata. Többen számítgatjáik, kikkel kellene szövetkezei, miként is a 1 sikíthatnák ki a közös gazdaságot. Az általános is­kola nevelői csaíládtágogatá- sek során szerezlek mind­ezekről tudomást. Elhatároz­ták, hogy az érdeklődő szü­lőkkel megtekintik, a dejtári József Attila Termelőszövet­kezetet. így is lett. Még ok­tóber végét mutatott a nap­tár, amikor a 25 tagú cso­port három nevelővel elin­dult Dej'tárra. Megnézték a termelőszövetkezetnek állat­tenyésztését. A szűgyii egyé- mie'k — zömmel középparasz- tok — csodálkozással néze­gették a sertés- és tehénál­lományt. Betekintést nyer­tek a látogatók a növényter­melés munkálataiba, s ké­pet alkottak a könyvelési, a pénzkezelési és a jövede­lem elosztási rendszerről. A családlátogatások so­rán pedig meggyőződtek arról, hogy jól élnek a tagok, hiszen egy-egy családnak évi jövedelme .70-40 ezer forint között mozog. Alig aikad olyan ház, ahon­nan hiányzóik a villany, rá­dió. vagy kerékpár. A látogatás hasznos volt, mert a szügyi dolgozó pa­tudják, hogy a jövőben még több segítséget kapnak cél­jaik eléréséhez, amely nem más, minthogy a legjobb kö­rülmények között gazdálkodó egyéniek eredményeit maga­san felülszárnyalják. Büszkén hangzik a beszámolóból, kapás eredményeink meghaladták a környék átlagát. A növénytermelés szép eredményei a 8 vagon búza, a 9,5 vagon árpa, a 28 vagon burgonya, a 19 vagon cukorrépa. De nem szabad megfeled­kezni az apró magvakról sem, amelyet 50 holdon termeltek valamint a magrépáról sem, hiszen holdanként 12 mázsa termett. A növénytermelés bevétele 720 ezer forint volt, amelyre a kiadás csak 165 ezer forint. Nem dicsérendő az állattenyésztés eredménye. Sajnos kevesebb hasznot hajtott, mint a növénytermelés. Itt mind­össze 257 ezer forint volt a bevétel, a 32 ezer forint ki­adással szemben. Az állattenyésztés semmiféle {kedvezményt nem kapott, pedig nem, egy termelőszövetkezetünkben éppen ez hozta a legtöbb kedvezményt. Tudják, kevés az egy te­hénre jutó 2409 liter tej. Kiszámították, ha figyelembe vet­ték volna a kormányrendeletek adta lehetőségeket, még további 18 forinttal nőtt volna a munkaegység értéke. A beszámolóból megtudhatta vendég és tag, hogy a szövetke­zet összvagyona elérte a 3 722 000 forint értéket, s ebben az évben a közös vagyon 240 ezer forinttal nőtt, s a tagok között 1 209 000 forint értéket osztottak ki terményben és pénzben. Jelentős a pénzbeni részesedés, amely elérte a 35,20 forintot munkaegységenként. A. MIKOR a pénzkiosztásra került a sor, megcsil­lant az emberek szeme, nem borítékban, hanem zacskó­ban kapták a pénzt, azért zacskóba, mert borítékba nem fért. Betűrendi sorrendben olvasták a neveket. Blaskó Péter 9839 forint, Boldizsár Ferenc 9631 forint, Bagyal János 16 435 forint, Gerhát Pál 14 853 forint, Minárik Já­nos 20 918 forint. Nehogy azt gondoljuk, hogy csak a fér­fiak kaptak ilyen szépen, nézzünk néhány nődolgozót is. Gyurika Sándorné 8 739 forintot, Matyóka Ignácné 7 947 forintot kapott, s lehetne sorolni tovább a neveket. Érdemes egy család jövedelmét megnézni, például Minárik Jánosnét. Másodmagával teljesített 934 munkaegy­séget, amelynek az értéke 48 657 forint. Minárik Jánosnak egyedül 631 munkaegysége volt, amelyre búzából 16, ta­karmánygabonából 12, burgonyából 12, s cukorrépából 11,57 mázsát kapott. A pénzrészesedése 22 411 forint, s így összjövedelme 32 300 forint. Hát van Bercelen egy egyé­nileg gazdálkodó, aki ilyen tiszta jövedelmet tud elérni? Nem valószínű. Hiába maradtak otthon a meghívott egyénileg gazdál­kodók, az ilyen eredményeket nem lehet véka alá rejteni, akkor is a fülükbe jutnak és gondolkodásra késztetik őket. A ~rx' Z ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS közös vacsorával és reggelig tartó mulatsággal végződött. Volt bor, szállt a dal, fürgén táncolt idős, fiatal ezen a szép, bensőséges ünnepen. KATA JÁNOS rasztok, amellett, hogy érté­kes tapasztalatokat szereztek a közös gazdaságra vonatko­zóan, hasznos tanácsokat, útbaigazítást is kaptak a termelőszövetkezet veze­tőitől, hogyan induljanak el a szövetkezés útján. A község vezetői pedig, a pedagógusokkal karöltve, to­vább folytatják a felvilágosí­tó munkált a községben, hogy egyre több dolgozó paraszt lássa: boldogulásuk, a ter­melőszövetkezeti gazdaságban rejlik. Nagy segítséget nyújt munkájukhoz a dejtári láto­gatás is. Kajdy György delemmel, amit fényesen bi­zonyít a napokban beindított cukorrépa — szerződéskötés eredménye is, amikor .alig 2 nap alatt a község teljesítet­te a cukorrépaszerződésének tervét. Mindenesetre a terv telje­sítése annak is köszönhető, hogy olyan dolgozó paraszt végzi a cukorrépa termelési szerződés kötéseket, aki élve­zi a község dolgozóinak [bi­zalmát. A termelőkkel több­ször elbeszélget, felhívja a termelők figyelmét, hogy a cukorrépaszerződ'ést nemcsak meg kell kötni, hanem a jó termés érdekében már most ősszel cselekedni kell, mert a cukorrépa, termelésnél nem maradhat el az őszi mély­szántás, valamint nagyon ajánlja a mű trágyái éhségek­ből a káli és a szuperfosafát alkalmazását az őszi mély­szántással egyidőben alá­szántva. Mindezeket a saját ta­pasztalataiból meríti, mert ő maga is cukorré­pa termelő, aki 400 négy­szögöl területen több mint 60 mázsa cukorrépát termelt. Ha összehasonlítjuk a cu­korrépából eredő jövedelmet mondjuk a kalászosé,k közül a búza termesztés hozamával, akkor megállapíthatjuk, hogy a cukorrépa javam billen a mérleg, még akikor is ha csak 80 mázsát termelnénk kh-ként, de több gazda és termelőszövetkezet bebizonyí­totta, hogy könnyűszerrel elérhető 200-250 mázsa ter­més is, akkor pedig könnyen kiszámíthatjuk, hogy főleg itt Nógrádiban érdemes cu­korrépát termelni. Gyűjtsük a tölgyfazuzmót! A tölgyfazuzmó főleg tölgy és cserfáik kérgén található, melyet félköralalkban behaj­lított. erre a célra alkalmas kaparóval kell eltávolítani. Az így összegyűjtött zuzmót gon­dosan válogatni kell, hogy abba idegen zuzmó, vagy fa­kéreg ne kerüljön. A tölgyfazuzmót az ipar [illatszer készítésére használ­ja fel és azt a HERBARIA gyógynövény központ meg­bízásából a fö’dművesszövet- kezetek vásárolják. A gyűj­tésbe bekapcsolódott az EMÉRT. Vállalat is. Nógrád, Borsod és Heves megyében -az EMÉRT Vállalat megbízot­tai a szövetkezeti gyűjtőkkel karöltve [brigádokat alakítot­tak. De gyűjtik a zuzmót az úttörőik is, alkik az átvételi árból különböző sportfelszere­léseiket vásárodnak. Csehszlovákiai útijegyzet Korábban ír­tunk már arról, megyénkből 50 ta­gú parasztküldött­ség járt nemrégi­ben Csehszlováki­ában. Aztán arról is beszámoltunk, a csehszlovák ter­melőszövetkeze­tekben a legme­legebb fogadtatás­ban részesítették dolgozó parasztja­inkat. Itt, az egyik termelőszövetke­zetben találkoz­tunk egy autótu­lajdonossal, me­lyen a mi pa­rasztjaink módfe­lett csodálkoztak. Már bejártuk a termelőszövetke­zet tágas gazdasá­gát, s a mieink­nek rendkívül tet­szett a hatalmas baromfi telep. Be­szélgettünk a 61 esztendős Csapi Józsefnével, aki­nek gondjaira bízták az állo­mány egy részét. Igaz, egyedül nem bírna vele, nem azért, hogy el­szállt már felette jó pár esztendő, azért nehezebb már a munka, mert egészségi állapota sajnos nem a legjobb. De így ketten, emberével elvég­zik a munkát. S Autó! vettem... munkájuk után nem is élnek rosszul. Ahogy mondják, csak bú­zából 10 mázsát kaptak az elmúlt esztendőben is. Hát erről beszél­gettünk, a fiata­lok, rtieg az öre­gek problémájá­ról a termelőszö­vetkezetben, ami­kor megszólalt egy szőke, piros arcú ember: — Én a szom­széd község, Cse- rencsény termelő­szövetkezetében dolgozom. Az el­múlt esztendő­ben úgy tervez­tük, hogy a mun­kaegység értéké­nek el kell érnie a 22 koronát. Hogy azonban 23 koronát tudtunk osztani, az idén már ennyire ter­veztük az egy munkaegységre jutó részesedést... — Szétnézett a je­lenlévőkön, majd így folytatta: — Mi a család­ból négyen dol­goztunk a közös­ben — mert itt Csehszlovákiában természetes do­log, hogy a csa- zsaládtag is ugyan­úgy kiveszi ré­szét a közös mun­kából, mint a rendes tag — s elértünk az idén 2400 munkaegysé­get. Erre kaptunk 26 ezer korona előleget és az év végén még 28 ezer ko­ronát. Kaptunk 60 mázsa szemes terményt, ugyan­ennyi takarmányt, hogy csak a leg­fontosabb dolgo­kat említsem. Ne­künk erre a mennyiségre szük­ségünk nincs. Tudtam hizlalni két sertést is, s ezt az államnak adtam le. Az idén vettem egy autót... Itt egy pilla­natra megállt, az­tán, hogy látta a vendégek arcán a csodálkozást, így folytatta, szinte magyarázatkép­pen: — Nincs ezen mit csodálkozni. Nálunk 22000 ko­ronáért lehet ven­ni autót. S mi ennél jóval töb­bet kerestünk... — fejezte be mon- dókáját Halasi Pál, mert egyéb­ként így hívják a cserencsényi autó- tulajdonost. V.-né

Next

/
Oldalképek
Tartalom