Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-03 / 95. szám
1958. december 3. NÓGRÁDI NÍP0I8AG Nem cikk ma királynak lenni Fantasztikus! Elképesztő! Példátlan események történnek napjainkban a királyi körökben. Királynyi királyok, de rosszabbak, szófogadatla- nabbak a taknyos kölyköknél. Hiába mondta nekik a királyi nagym :mn, meg a királyi mama, hogy vigyázzanak a portékájukra, ne hagyjanak szana- széjjel semmit. Olyan hírek jönnek szerte a világból, hogy hol itt, hol ott hagyják el trónjukat székkel együtt. Nem gondolnak arra, hogy mi lesz az udvari bolonddal, lesz-e aki nézi, vagy hallgatja figurális cselekedeteit, elmés beszédeit. Nemrégen Irakban (igaz, ott nem önszántából hagyta el a trónt, hanem felmondtak neki, és még munkakönyvét sem adták ki) vált ki- rálytalanná az ország. Azután Jordániából jöttek jelzések, hogy Husszein atyafi mak- rancoskodik. Azt mondják, repülőgépre is ült, hogy otthagyja az országot, és maga helyett királynak nevezte ki a 9 éves öccsét. De mintha valami különleges viszketeg- ségben szenvednének ezek a királyok, most meg a Reuter adott hírt arról, hogy Habsburg Ottó levélben értesítette Raab osztrák kancellárt, hogy lemond trónigényéről. Hej, valamikor pedig de nagy dolog volt királynak lenni! Most meg hamarosan azt kell tapasztalnunk, hogy hirdetést adnak fel a lapok részére, és szerencsétlenségünkre talán éppen a mi lapunkat is felhasználják majd ilyen célokra, hogy ide vagy oda, ebbe vagy abba az országba király kerestetik. De nem is lehetne csodálkozni rajta, hiszen nem cikk ma királynak lenni. A szocialista és népi demokratikus országok példáján okulva, a még királyi zsarnokság alatt élő népek egyre határozottabban teszik fel a kérdést. Sokszor bizony úgy, ahogyan nincsenek szokva a királyok a feltett kérdésekhez. Petőfi ugyan nem kérdés formájában fogalmazta meg mondanivalóját, hanem így: „Akasszátok fel a királyokat!” S íme, megértették a szavakat! Talán e hang terjedési sebessége lassúbb volt a fizikai törvények megállapított terjedési sebességénél, de azért elért a fülükhöz. De mi lesz, ha ez sokáig így tart? Utóbb már a királyi fogalom is elhalványult nz emberekben, s csak néha úgy ünnepi alkalmakkor emlegetik majd, amikor leülnek egy asztalhoz kártyázni, és tronfot jelentenek be: Piros király! Zöld király! Makk király! Tök király! Ez bizony beteges perspektíva. (-rósz) A „frontváros11 és a német kérdés rasztere!nők voltaiképpen az | tikusok egyre égetőbbé váló német KÜLPOLITIKAI MOSZKVA: Néhány nappal ezelőtt Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában jegyzőkönyvet írtak alá az SZKP Központi Bizottsága és a, szovjet kormány legutóbbi határozatával kapcsolatban felmerült kérdések szabályozásáról. E határozat szerint a Szór jel unió 1959. január 1-től kezdve lemond arról a 6Q0 millió márkáról. amelyet az NDK-nak évente fizetnie kellett az ideiglenesen területén tartózkodó szovjet csapatok eltartási költségeinek részbeni fedezésére. MOSZKVA: A Moszkvai Szépirodalmi Könyvkiadó a közelmúltban jelentette meg Ady Endre költeményeinek orosz nyelvű gyűjteményét. A mintegy félszáz költeményt tartalmazó kötetet Kun Ágnes szerkesztette, a jegyzeteket is ő írta, s a nagy magyar költő műveit az orosz költészet kiválóságai: Vera Inber. Mihail Iszakovszkij, Leonyid Martino és Nyikolaj Tyiho- nov fordították oroszra. A most záruló hónapról a diplomáciai évikönyvek íel- jegyziik majd, hogy a nemzetközi erők mérkőzésének súlypontja — hosszabb szünet után — ismét áttevődött Európába. A szocialista, illetve az imperialista világ erőátcsoportosításának és újabb felsorakozó sónak ezt a folyamatát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió miniszterelnökének november 10-i beszéde vezette be, vitássá téve a Postdami szerződés berlini négyhatalmi státuszára vonatkozó pontját. A szovjet mis hogy erre feleletiként megkötötték a városi védelmi szövetséget — ma hasonlíthat1« tlanii1 nehezebb lenne egy esetleges konfliktust lokalizálni. Mindenképpen indokolt tehát a csütörtökön közzétett szovjet jegyzéknek az a megállapítása, hogy véget kall vetni „a rendellenes és veszélyes berlini helyzetnek, amely annak következménye, hogy e város nyugati övezetett még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Úgy kei'.’ eljárni. hogy Nyugat-BerlLn ne lehessen többé ugródeszka a szocialista országok, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió elleni kémtevékenységhez, kártevéshez és egyéb aknamunkához”. kérdés egészét vetette fel. Amikor Hruscsov Berlinre tapintott rá, Európa legérzékenyebb pontjára — a „fronitváros” elnevezés, ahogyan a nyugati szóhasználatiban emlegetik a német fővárost — a iberlLnd kérdés lényegére utal. A szocialista világ testéibe mélyen beékelő- dő Nyugat-Berlin ugyanis a szó szeres értelmében a front- város szerepét tölti be a nyugati tábornokok és polikorábban, vagy italán lelhetett volna későbbre is halasztani? Nos, minden bizonnyal lehetett volna — szűk időhatárok között — előbb vagy kicsit később szóvátenni a berlini helyzetet, ámde az bizonyos, hogy napjainkban már rendkívül sürgetővé vált megragadni azt a láncszemet, amely jószerivel maga után vonhatja a német kérdés egészének felgöngyölítését. Ami a probléma magvát illeti, azt Európa népei túlságosan is jól ismerik. Immár fél évszázada, hogy a német finánctőke, s eísöszülötte: a német militarizimts kontinensünk legveszedelmesebb -kórokozója. Európa uralkodó kérdése ma ez: sikerül-e a 12. órában megállítani ez-t a végzetes folyamatot, sikerül-e stratégiai számításaiban. Ameddig a NATO vezérkar előretolt hadállásnak tekin theti Ny ugait - Be rlin t. addig Európának ezen a legérzékenyebb pontján szüntelenül jeéenvai'Ö a konfliktus veszélye. Meggyőzően tanúskodott erről az 1953^85 berlini provokáció is. Nem nehéz elképzelni, hogy valami ehhez: hason ó újabb nyugati kísérlet ma sokkal súlyosabb veszélyeket idézne fel. mint öt esztendővel ezelőtt. Azután, hegy megakadályozni, hogy a poraiból feltámadt militarista nyugat-német állam atom- haitaloinnmá váljék? Ez az igazi tétje annak a diplomáciai of fen zívának. amelynek — jelek szerint — csupán nyitánya az a követelés, hogy mindenekelőtt normalizálják a berlini helyzetet. Feltehető a kérdés, miképpen egyengetheti a német probléma megoldását Berlin státuszának napirendre tűzése? Nos, közeljárhat az igazsághoz a tekintélyes londoni TIMES, amikor rámutat: „A Szovjetunió egyik célja valószínűleg az, hogy a nyugati hatalmaikat hozzászoktassa a kelet-német hatóságokkal való tárgyalásokhoz’'. Egyes megnyilatkozásck'bál ítélve, Nyugatnémetországot bekapcsolták a NATO katonai rendszerébe, A jégbiztosításról Egész évi kenyerünk a betakarításig hosszú hónapokon át kint hál a mezőn. Minden gazdálkodó tudja, menynyi veszély fenyegeti ilyenkor. Ezek közül is a leggyakoribb a jégverés. Az 1958-as esztendő ebhői a szempontból kedvező volt, mert a szárazság miatt kevés jég hullott. De még ebben az évben is az Állami Biztosító csaknem 20 ezer biztosítottnak fizetett ki kisebb-nagyobb kártérítést, összesen több mint 27 millió forintot. A teljes országos jégkár természetesen még sokkal nagyobb, hiszen a biztosítatlan károk is óriási összeget tesznek ki. Ebben a cikkben azokhoz a termelőszövetkezeteikhez és ■egyéni gazdákhoz szeretnék szólni, akik termelési szerződést kötnek jövő évi terményeikre. Azért éppen ő hozzájuk, mert, aki előre leköti termelését, s felveszi rá az előlegeket, annak különösen fontos, hogy egy váratlan csapás fel ne borítsa számítását. Erre viszont a mi szeszélyes időjárásunk mellett csak akkor számíthat biztosan a termelő, ha zsebében van a jégkárhiztosííási kötvény. Köztudomású, hogy kormányzatunk elhatározta a szerződéses termelés nagy.. V IÁ Salgótarjáni 33. sz.í [Autóközlekedési Vállalat | karosszéria lakatost, t szerelőt, { vizsgázott iűtőt, | akkumlátorkezelőt és £ SEGÉDMUNKÁST FELVESZ. [jelentkezni lehet naponta? [a vállalat műszaki osztá-7 lyán. arányú kiterjesztését. Ezzel kapcsolatos, hogy az Állami Biztosító egész sor kedvezményt nyújt azoknak a tsz- éknek és egyéni gazdáknak, akik szerződéses növényeiket adják fel biztosításra. A leglényegesebb kedvezmény az, hogy a szerződéses növények biztosítási díja olcsóbb az egyébként alkalmazott díjtételeknél. Azonkívül az egész díj a termény átadásakor esedékes, tehát az egyéb jégbiztosításoktól eltérően szerződéses növényinél a biztosítás megkötésekor semmit sem kell fizetni. Minden szerződni szándékozó tsz és egyéni gazda jól tudja, hogy az 1959-es termelési szerződéseiket már most ikötiik a földművmszovel'keze- tefcet. Kívánatos, hogy a szerződők egyidejűleg feladják a szerződött növényre a jégbiztosítást is, hiszen egy fillért sem kell előre fizetni- ök és egész évre elvetik a jégverés súlyos gondjait. önként vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e biztosítani már most, amikor még annyi változás eshet a termés körül. Nos, a jégbiztosítási szabályokban erről is történt gondoskodás. Ugyanis, ha tavaszig a biztosított növény kifagy, vagy egyéb kár folytán megsemmisül, akkor a szerződés érvényét veszti, s természetesen a díjat sem kell megfizetni. Ügyszintén, aki most bizonyos összegre feladja a biztosítást, de tavasszal emelni akarja, ezt jégverésig bár- miikor megteheti. A szabályokban meghatározott időpontokig viszont lehetséges a biztosítási összeg leszállítása is. Falusi emberek jól tudják, milyen érzés a jégverést szenvedő tábla sarkában álldogálva tehetetlen haraggal nézni a koldussá tett földet. Ne kockáztassa meg se ^ a tsz tagsága, de az egyéni £,<aaaaaaak»«» A JÖVENDŐNK képes hetilap H előfizetői tárgysorsjátékának húzása december 22-én = Veszprémben, a nyilvánosság előtt, közjegyző jelenlétében történik. NYEREMÉNYTÁRGYAK: = 1 drb Berva-Moped robogó, 1 drb férfi kerékpár H 1 drb Vermorel permetezőgép 1 drb magtakaró boro- | na 1 drb rádió 1 drb Werra fényképezőgép 1 drb §§ répavágó 2 drb kézi daráló 1 drb 45 literes motoros g tejszeparátor. A sorsolásban résztvesznek mindazok, akik december 1-én a g jövendőnk előfizetői táborába tartoznak. gazda sem. hogy egy ilyen szörnyű katasztrófa kifossza mindenéből. Kösse meg minden szerződéses termelő idejekorán a jégbiztosítást! Dr Dévényi György Elegendő érv szól tehát amellett, hogy a megosztott Bcirin nyugtalanító problémáját elmozdítsák végre a holtpontról. De miért éppen most tűzte napirendre a szovjet diplomácia a berlini kérdést? Miért nem tette ezt a szovjet diplomáciai kezdeményezésnek máris megvan az a jótékony hatása ,hogy a nyugati politikai gondolkodást kezdi hozzászoktatni a Német DeA boldogság hétéves terve Megjelent az Express című n5'ugati burzsoá lap november 20-i számában. Hol van már ez a mostani vélemény az első ötéves tervet fogadó nyugati lekicsinyléstől. Hiába, roppant nagy a Szovjetunió tekintélye. Hruscsov egy lenini idézettel támasztotta alá a szovjet hétéves gazdasági terv nemzetközi jelentőségét. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az ázsiai és európai országoknak bebizonyítsák a szovjet rendszer fölényét még akkor is, hogyha az óriási vállakózás jelszava ezúttal így szól: „Elérni és túlszárnyalni az Egyesült Államokat.” Ezúttal azonban az Egyesült Államoknak szóló kihívás nem tekinthető csupán jelképes gesztusnak. Hruscsov megdönthetetlen számadatokkal vázolta az elmúlt évek szovjet gazdasági eredményeit, és elmondotta, hogy az elkövetkezendő hét évben miképpen akarja a gigantikus szovjet ipari gépezetet továbbfejleszteni. A számok rendkívül impozánsak. A Szovjetunió ipari termelése 80 százalékkal, mezőgazdasági termelése pedig 70 százalékkal fog emelkedni a tervek szerint Márpedig ez a fejlődés egyáltalán nem utópisztikus jellegű, hiszen a nagyszerű célok elérésére az évi termelést csak körülbelül 8 százalékkal kell folyamatosan emelni, tehát jóval kevesebbel, mint az eddigi ötéves tervek előirányzatában. Látva, hogy a Hruscsovi terv mennyire megragadja Európa és Ázsia népeinek képzeletét és mennyire nyugtalanítja az amerikai közigazgatást, elképzelhető, hogy mekkora hatást gyakorol a szovjet emberekre, akiknek az aranykor eljövetelét ígéri. Már pedig elsősorban nekik szól a terv, hiszen ők azok, akiknek a megvalósulás érdekében a szükséges erőfeszítéseket .kell megtenniük. A XX. kongresszuson, két és fél évvel ezelőtt, Hruscsov komolyan megingatta a sztálini misztikába vetett hitet, amely mindaddig a szovjet társadalom legfőbb motorja volt. A januárban kezdődő XXI. kongresszuson Oroszország jelenlegi vezére újabb mozgósító eszmét akar honfitársainak nyújtani, újabb követendő célt akar kitűzni: a hétéves tervet, amely a nagy kapitalista országokkal való békés versengést jelenti. Elődeivel ellentétben azonban, a Szovjetunió jelenlegi vezére nemcsak áldozatokat követel honfitársaitól. Hruscsov olyan eredményeket is jelentett be, amelyekkel a szovjet embereknél óriási hatást lehet elérni. Sokszorosára emelkedik a könnyűipar termelése, nem utolsó sorban hatalmas lakásépítkezéssel egybekötve. A hét év alatt a városi emberek tizenöt millió új lakáshoz, a falusiak pedig hétmillió lakóházhoz jutnak. Nyugati szakértők becslése szerint, a Szovjetunióban az egy főre eső lakástér jelenleg hat négyzetméter. A hétéves terv eredményeinek megvalósulásával az átlagos lakástér 12,2 négyzetméterre emelkedik, vagyis eléri a nyugat-európai mértéket. Hruscsov harmadik nagy Ígérete a munkaidő csökkentésére vonatkozik. Az egész szovjet iparban 1984-től kezdődőén bevezetik a 35—30 órás munkahetet. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának november 27-én tett nyilatkozatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatalmiak által megszállva tartott Nyugat-Berlin szabadvárossá nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve az elmúlt évtizedben mindig síkra szállt a német kérdés békés rendezése a Yalitai és a Postdami egyezményeik következetes végrehajtása mellett. Befejezéshez közeledik a tárgyalás a fűtőházi bércsalók ügyében A hosszabb idő óta tartó bizonyítási eljárás, tárgyalás, a salgótarjáni fűtőház bércsalóinak és sikkasztóinak ügyében e héten már befejezéshez közeledik. Kedden kihallgatták az utolsó tanúkat is. Ezután kerül sor — előreláthatólag szerdán és csütörtökön — a vád- és védőbeszédek elhangzására. A bíróság az ügyben ítéletet későbbi időpontban hoz, tekintve a peranyag nagyságára. A nyugati hatalmaik általi katonai megszállás — foly- tatja a nyilatkozat — erőszakos ás jogtalan fenntartása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadályozza a német kérdés békés megoldását és az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revansiszta-miUi-í.arista szellem újjáélesztése ,a fegyverkezés és >a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népiköztársaság békéjét is. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya — fejeződik. be a nyilatkozat — örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését, a köztük fennálló vitás kérdések, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján történő rendezését és ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. mokratikus Köztársaság létezésének reális tényéhez „el kel! ismerni — állapítja meg az Economist című befolyásos angol hetilap —, hogy a nyugati hatalmak és a nyugat-németek a Postdami Egyezmény évek óta tartó gyakorlati tobecsüilésie folytán lehetővé tették a Kreml politikusainak, hogy úgy lépjenek fel a színtéren mint ahogyan most Hruscsov teszi... Most aztán a Nyugat azzal a ke" -;nétien feladattal áll szemben, hogy le kell vonnia a végkövetkeztetéseket a két német állaim létezéséből. Jó lenne, ha ezeket a következtetéseket önként vonná le, nehogy olyan kényszer- helyzetbe kerüljön, amelyben a Szovjetunió fogja erre rábírni!” Talán éppen e köve Ikeztetések levonásának első jele, hogy Dulles amerikai külügyminiszter — Bonn legnagyobb megrökönyödésére — szerdán kijelentette: a nyugati hatalmaik szükség esetén „esetleg érintkezésibe lépnek a kelet-német hatóságokkal”. A szovjet jegyzék első nyugati visszhangjai arra vallanak, hogy a szovzet diplomácia a Legaíkaíimasialbb ponton ragadta meg a német kérdés láncolatát. Igaz ugyan, hogy a nyugati fővárosokban elfogadhatatlannak minősítik a szovjet álláspontot, de — hírügynökségi jelentések szerint — „megköny- nyeibbülésslel” fogadták a féléves határidőt. A nyugat-német kormánykörökben mindinkább felülkerekedik az a nézet, hogy ezt a félévet komoly tárgyalásokra kell kihasználni. Miután a legutóbbi években annyiszor elutasították a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ilyenirányú kezdeményezéséit, most az angol kormány — az AFP londoni jelentése szerint — „hajlandó kihasználni a Szovjetunió által felajánlott hat hónapi időt, taláin olymódon, hogy elősegítené egy négyhatalmi értekezlet megvalósulását. Ezen, a német kérdés átfogóbb keretei között, fontolóra vehetnék Berlin jövőjének problémáját is”. Az első visszhangok tehát arról tanúskodnak, hogy a szovjet kezdeményezés máris elérte első célját: kimozdította a német kérdést a reménytelenség állapotából.
