Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-31 / 103. szám

♦ ▼ ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÚGRlDI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XIY. ÉVFOLYAM 103. SZ. ÄRA: 60 FILLÉR 1958. DECEMBER 31. Újévi köszöntő IRTA: SOMOSKÖI LAJOS ÄRPÄD ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Ismét elérkeztünk egy sikerekben, eredményekben gazdag esztendő végére. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány, vala­mint megyénk párt és tanács szerveinek helyes, előre­látó munkája, valamint dolgozó népünk egyre foko­zódó aktivitása tette lehetővé, hogy két évvel az el­lenforradalom után jelentős eredményekről számolha­tunk be. Ha megvizsgáljuk az elmúlt esztendőt, hogy miképpen gazdálkodtunk a reánk bízott javakkal, s ezen keresztül mit tettünk a dolgozók érdekében meg­állapíthatjuk, hogy sok olyan intézkedés történt, amely a dolgozók életszínvonalának emelését szol­gálja. Pártunk helyes és őszinte politikai felvilágosító munkájával elérte, hogy dolgozó népünk helyesen tudja megítélni azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk és kormányunk a szocializmus építése érde­kében tűz ki feladatul. Ez a szemlélet érvényesül há­roméves népgazdasági tervünk megformálásánál. A párt és a munkásosztály vezető ereje politikai, gaz­dasági és kulturális téren konszolidálódott. Pártunk mindig a széles dolgozó tömegekre támaszkodik, eb­ben van ereje, ez a nép erejének forrása is. Biztosítanunk kell hároméves népgazdasági ter­vünk második évére való zökkenőmentes áttérésün­ket, hogy az eddig elért eredményeinken túlmenően megalapozzuk népünk további gyarapodását. Jól leéli dolgoznunk, hogy minél előbb biztosítani tudjuk dol­gozóink szükségleteinek kielégítését. Ehhez szükség van hazánk minden becsületes dolgozójának lelkese­désére és emberséges munkájára. Minden időben párttagjaink voltak azok, akik nem hátráltak meg a nehézségek elől. Bátran vállal­ták a munka legnehezebb részét. Így kell ennek a jövőben is lennie, hogy a pártónkívüliieik egyöntetűen támogassák nagy építő munkánkat. Ez vonatkozik a munkásosztályra, a parasztságra, a néphez hű értel­miségre, akik hűek a munkáspsztálvhoz, a szocializ­mus építéséhez. Ipari fejlődésünk méltatásakor nem feledkezhe­tünk meg arról a nagyarányú segítségről, amit a Szov­jetunió és a baráti népi demokratikus államok nyúj­tottak nekünk. Segítségük nélkül nem tudtunk volna kilábalni az ellenforradalom okozta káoszból. A szocializmus építésében döntő szerepet játszik az ipar. Hatással van a többi népgazdaságii ág fej­lesztésére, valamint dolgozóink életszínvonalának ala­kulására. Pártunk és kormányunk beruházási poli­tikájában is érvényre jut az a szemlélet, hogy beru­házásainkat ne áz életszínvonal rovására, hanem an­nak megtartása, illetve emelése mellett hajtsuk végre. Éppen ezért a nagy beruházások helyett a célraveze­tőbb és a népgazdaság számára hamarább hasznot- hajló rekonstrukciós beruházások kerültek előtérbe. A mezőgazdaság az ipar után lassan halad, nem tud vele lépést tartani és ez fékezi az ipar fejlődé­sét is. Ennék gyökere onnan ered, hogy a mezőgaz­daság még ma sem áll döntően szocialista alapokon. Az elkövetkezendő években mind a népgazdaság, mind pedig a szocializmus építése szempontjából, mint az egyik legfőbb feladat kerül előtérbe a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az egyéni gazdálkodóknál jelenleg kisáruterme- lés folyik. Kisárutermeléssel a szocializmust felépíteni nem lehet — és a dolgozó parasztságnak is létérdeke a szocializmus. Szükségszerűvé vált a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez nyújt alapot életszínvona­lunk további emeléséhez, ez biztosítja gyermekeink jobb jövőjét, ez biztosít a mezőgazdasági dolgozók részére nyugodt öreg kor.t, s a szocialista ipar és me­zőgazdaság együttesen biztosítja békés életünket. Pártunk és kormányunk a dolgozókról való gon­doskodás szellemében rendezte a pedagógusok fizeté­sét. Ez a rendelkezés 82 000 pedagógust érint. Több fontos intézkedés mellett megvizsgálták a munkás- osztály életkörülményeit, és lehetőségeink figyelembe­vétele mellett 1959. január 1-től rendezik a nyugdíja­kat. Kádár elvtárs választási beszédében már szólott a nyugdíj rendezésről, s ebből láthatja minden dol­gozó, hogy pártunk a kapitalista államokban divat­ban lévő választási * hadjáratok és ígérgetésekkel szemben tettekkel bizonyítja politikájának őszintesé­gét. Míg a szocialista államokban — közöttük Ma­gyarországon is — a dolgozók munka- és életkörül­ményeinek megjavításán fáradozunk, addig a nyugati kapitalista államokban háborús hisztériával igyekez­nek elterelni a dolgozók figyelmét az ©gyre növekvő nehézségeikről. November 16-án hazafias kötelességének tett ele­get a magyar nép és szavazatait a Hazafias Népfront jelöltjeire adta. Ezzel bizalmát fejézte ki a párt és a kormány politikája iránt. Ez a bizalom kötelez ben­nünket. Ezzel a bizalommal nem szabad visszaélnünk. Mint országgyűlési képviselő úgy érzem, hogy van mit tennünk az elmondottak alapján megyénk­ben a dolgozók érdekében az új esztendőben. A mun­kásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség ügyét képviseljük. Eddig is sok mindent tettünk a dolgo­zókért és továbbra is a köz érdekében munkálkodunk — valamennyiünk érdekében. Engedjék meg, hogy az új esztendő küszöbén me­gyénk minden dolgozójának jövő évi munkájához sok sikert, személyes életéhez boldogságot kívánjak! Tartalomból: Megyénk képviselői, vezetői nyilatkoznak (3. oldal) * Jövő évi terveinkből (5. oldal) —XX— Fegyvercsörgetés és cívódás Párizsban (7. oldal) December huszonötödikén ünepelte SáLgót'arján város felszabadulásának tizen­negyedik évfordulóját. Sza­badságának születésnapján ünnepi díszbe öltöztek a város utcái. vörös és nemzeti színű zászlót lengetett a há­zakon a decemberi szél. Ünneplőbe öltöztek az em­bereik is. A gyárak üzemek hivatalok vállalatok és egyéb intézményék dolgozói az ün­nep reggelén Forgács bánya­telep felé igyekeztek. Ugyan­is 14 évvel ezelőtt itt lép­ték át a város határát a vörös hadsereg első szovjet katonái. Most a felszabadulá­si évfordulóra a hála, a sze­retet és emlékezés jelképe­ként bronz emléktáblát ál­lított a város népe nevében a tanács az alá az évszázados tölgyfa alá, amely alatt a nehéz harcokiban «'.fáradt katonák először megpihen­tek. Az ünnepség délután 6 órakor a József Attila kul- túrházban folytatódott. Az ünneplő dolgozók zsúfolásig megtöltötték a szépen deko­rált nagytermet. Mintegy 500-ra tehető a megjelentek száma, a 'kívülállókról nem is beszélve, akik már nem tud­tak a terembe bejutni. Az ünnepségre szovjet vendégek is érkeztek. Kedves színfoltja volt a napnak az a perc, amikor az értünk vérét hullató. önfeláldozó szovjet nép küldötteit azok az úttörő pajtások köszöntöttek, a'-:'v a felszabadulás ide­jén születtek. A ma mér 14 éves fiatalok szovjet és magyar nyelven mondták el gyermeki szívük szeretetteljes köszöntőjét. A kedves aktus után Mol­nár János elvbárs, a Hazafias Népfront elnöke, köszöntötte a megjelent dolgozókat, majd felkérte a városi tanács el­nökét, Gritz Arnold elvtár­sat az ünnepi beszéd megtar­tására. Gritz divtára a Visszaemlé­kezés szarvaival vázolta a 14 évvel ezelőtt megtörtént ese­ményeket. Kiéhezve és fázva várta a város 1944 decem­berében a végső nagy össze­csapást és a megnyugvást a kegyetlen, véres háború után. Végül december 24-nelk éj­jelén négy katona kopogta­tott be Forgácson az öreg Gyünké bácsi ablakán. Az öreg sugárzó arccá! üdvö­zölte az első szovjet kato­nákat. Ezzel vette kezdetét a város felszabadítása. Most, amikor a felszabadulás tá­nyéré visszaemlékezünk, kell, hogy ezen a napon a. legnagyobb megbecsü­léssel gondoljunk azokra a bátor, előrelátó bányász, vasas, üveggyári és egyéb dolgozókra — mondatta Gritz elvtárs —, aki da­colva minden személyü­ket és életüket fenyegető JCém én y aepm U Délelőtt még a háztetőn dolgoznak, de dél­után már kívánják a szerencsét, a boldog­ságot, s mint látjuk: a háziasszonyok öröm­mel fogadják őket veszéllyel, szembeszáll­tak a fasisztákkal, nőmet menteik mondani kü- ' lönlböző u tanításaik mák ér. sok szükséges anyagot és termelő­eszközt mentették át az új élet megkezdéséhez. Majd arról beszélt Griiz elvtárs, hogy ettől a naptól, a szabadság születésnap­jától, milyen sok törté­nelmi nevezetességű esemény függ. A gyáraik államosítása, a jó pénz megteremtése és a pánt, valamint a népi de mokraitilkus rend ezernyi in­tézkedése azt eredményezte, hogy a magyar munkás osz­tály megléte óta még nem élt olyan é'atszínvonalon, mint jelenleg. Ma az orszá­gos munkás átlagkereset 1400 —1500 forint. Városunk te­rületén 1938-ban mindössze né­hány munkásszármazású fia tál tanult, ma 250-re nőtt a középiskolákban tanuló mun­kásfiatalok száma De nem­csak a közoktatás fej­lesztése jelzi a város népé­nek megváltozott életét. A felszabadulás óta a város te­rületén mintegy 1300 össz­komfortos lakást építettek, De az új megyei tanács a felépülő iskolák .oirvosi laká­sok, a megyei kórház mind- mind a megváltozott életet bizonyítják. És ezekre az eredmények­re tört rá 1956 októberében az ellenforradalom hazánk­ban. Isméi c:.uk iii ok hálával és szeretettel kell, hogy megemlékezzünk azok­ról a hősökről és mártírokról — mon­dotta Gritz elvtárs —, akik ismét életüket ál­dozták a magyar népi de­mokrácia megmentéséért. A tizennégy év leforgása alatt a hős szovjet katonák immár másodszor áldozták vérüket, drága életüket a magyar dolgozó nép fölszaba­dítása érdekében. Azóta két év telt el és eredményeink még szebbek és biztatóbbak. A dolgozó nép és ezen belül városunk dolgozó népe pártihoz való hűségét legjob­ban az idei 1958. évi válasz­tások bizonyítják. A dolgozók -egyemberként ismerték el -pártunk és kormányunk ed­digi tevékenységét s egy­emberként szavaztak bizalmat jövőbeni munkájához. Befejezésül Gritz elvtáre arra kérte a város dolgozóit, hogy az elmúlt tizennégy esz­tendő tapasztalatainak "tanul­ságait tegyék magukévá, még jobban dolgozzanak, még cél­tudatosabban építsék szocia­lista társadalmunkat. Gritz elvtárs ünnepi be­széde után a szovjet küldött­ség vezetője, Rudenlkó elvtárs kért szót. Rudenkó elvtárs arról beszélt, hogy a szovjet népet nagy örömmel tölti el a ma­gyar nép eredmények­ben gazdag élete. Együtt örülnek a mi sikere­inknek, eredményeinknek és szívből kívánják, hogy a to­vábbiakban is ilyen lelkesen, sikeresen építsük szocialista társadalmunkat. Az ünnepnapot még telje­sebbé tette a dászünniepsége.t követő díszelőadás. Fővárosi művészeik részvételével egy kis ízelítőt kapott városunk népe versiből, dalból, táncból, muzsikából. Az ünneplő kö­zönség elismeréssel tapsolt Horváth Ferenc színművész­nek. Havas Ferenc balett- művésznek, Lakatos Gabriella Kossuth-díjas balettművész­nőnek. Nagy-Pál László ope­rett énekesnek, Gencsi Sári énelkművésznőnök és Túrán László zongoraművésznek, akik eljöttek városunkba, hogy együtt ünnepeljenek velünk. Az ünnepi műsor után Mojzes Géza tánczenekara szórakoztatta hajnalig az ün­neplő dolgozókat. Díszünnepség Salgótarjánban a város felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából MINDEN I KEDVES OLVASÓNKNAK j BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom