Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-31 / 103. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. december 31. Íz új nyugdíjtörvény bizonyítja: a párt szavára teljes súllyal lehet építeni — NAGYAKTlVA SALGÓTARJÁNBAN — A megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezésében de- cemlber 23-án, kedden, mint­egy 350 párt-, szakszervezeti és gazdasági vezető aktíva- értekezleten ismerkedett meg az új nyugdíjtörvénnyel. A Salgótarjánban tartott érte­kezleten Varga György elv- társ, a SZOT tátikáira tájékoz­tatta a megjelenteket. Többek 'között elmondotta, hogy a rendelet a pártnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozata alapján szü­letett meg. Szükségességét indokoltja, hogy nagy a kü­lönbség azok között, akik 1954 előtt, illetve azután mentek nyugdíjba, hogy az 1954. évi nyugdíjtörvény nem vette figyeilemibe a munká­ban eltöltött éveiket, valamint azt. hogy • fel kell emelni a tízéves váirományd időt, amely sehol a viliágon nin­csen. A továbbiakban arról be­szélt, hogy felemelik a nem dolgozó régi nyugdíjasok nyugdí­ját 25 százalékkal {legalább 500 forintra és leg- fel jobb 800 forintig). A mun­kaviszonyban álló régi nyug­díjasok nyugdíját munkavi­szonyuk megszűnése esetén pótlékkal egészítik ki, és az így emelt nyugdíjhoz kapják a 25 százalékos emelést. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alap­ján megállapított 500 forintot elérő nyugdíjaknál az 1929— 1945. év között munkában töltött és igazolt szolgálati idő arányában pótlékot álla­pítanák meg, legfeljebb 800 forintig. Az új nyugdíjtörvény igazságos különbséget teremt a hosszú szolgá­lati idővel rendelkezők és azok között, akik csak rövidebb ideje állnak munkaviszonyban. Az 1959. január 1. után be­nyújtott nyugdíjigényeknél már az 1929. január 1-től igazolt minden szolgálati év után jár a nyugdíjfciegészítés, vagyis az 50 százalékos törzs­nyugdíj évenkénti 1 százaléka. Az új törvény fokozatosan felemeli az eddigi 10 évi vá- ronoányi időt 25 évre. Az 50 százalékos törzsnyugdíj meg­állapításához 1959-ben 14, 1960nban 15, 1961-ben 16 éves szolgálati időt kell igazolni. A fokozatos emelkedés 1970- ig tart. A 35 évnél idősebb rokkantak szolgálati ideje hasonló módon változik meg. A szolgálati időtől függetle­nül meg kell állapítani a nyugdíjat, ha üzemi baleset okozta a megrokkanást. Elmondotta, hogy a törvény biztosítja a legalább 10 évi szolgá­lati idővel rendelkezők számára is a nyugdíjat azzal, hogy törzsnyugdíjuk annyiszor 2 százalékkal csök­ken, ahány év hiányzik a mindenkor szükséges szolgá­lati időiből. Majd részletesen beszélt az özvegyi nyugdíjak, az árvasági nyugdíj, a házas­társi pótlék rendezésről, vala­mint a mezőgazdasági járadé­kosok kedvezőbb ellátásról. Mondotta, ia nyugdíjak ren­Egyenletesebbé teszik a bányászok illetményszén ellátását Az utóbbi hátlapokban olyan kedvezőtlen helyzet állott elő a szénmedence bá­nyászai illetményszén járan­dóságának íeP.használáSiában, amely zavarja a tröszt köte­lezettségeinek egyenletes, tel­jesítését. A nógrádi bányászok évenként körülbelül 85 000 tonna iflletrnényszenet kapnak mintegy 5.7 millió forint ér­tékben. E mennyiségből bá­nyászaink az év I—III. ne­gyedévében mintegy 48.5 ezer tonnát váltottak ki és az év utolsó negyedévére több mint 36 000 tonna maradt fenn. Ez annyit jelent, hogy amikor az ipar és a lakos­ság szükségletei is meg­növekednek, akkor jelent­kezik fokozatosabban a bányászok igénye is az illetményszénre. A tröszt ezt a kettős igényt a tervgazdálkodás előírásai­nak figyelemben tartása mel­lett nem képes zavartalanul kielégíteni. Ezért vált szük­ségessé annak az utasításinak a megjelentetése, amelyet a napokban ismertetnek bányá­szaink előtt. Az utasítás többeik között kimondja, hogy átlagban a havi 25 műszák letöltése után a' szénutalványt az arra ille­tékes dolgozónak meg kell írni és a havi fizetési borí­tékban esetenként elheiyezni. (Ezek a hónapofk: január, február, március, április, jú­nius, szeptember, október, november és december). A kiadott szénutalvány érvé­nyességi ideje változatlanul két hónap. A szenet csak a már korábban kijelölt Tüzép- telepeken lehet átvenni. Más helyen az illetmény-szón nem adható ki. Az utasítás kimondja azt is, hogy a le­járt szónutalványokat meg­hosszabbítani, illetve más ki­adóhélyre átírni nem. lehet. Ugyancsak tiltja az utasítás az iltetményszén eladását, átruházását. Ez annál is in­kább indokolt, mert az illet­mény-szén kiadására kijelölt 21 telephely csak az odia be­sorolt községek dolgozóinak járandóságát kapja meg, s más igény kielégítésére szén- kerettel nem rendelkezik. El kell érni ,hogy a nyugdíjasok lehetőleg a nyári hónapok­ban váltsák be utalványaikat. Ugyanákkoir az utasítás arra is felhívja a figyelmet, hogy az iPJetményszén kiadó helye­ket megfelelően el kell lát­ni szénnel, biztosítva a fo­lyamatos kiadást. Ez az intézkedés a bányászok egyéni ér­deke is, mert egyenletessé, zökkenőmentessé teszi az illetményszén ellátást, s hozzájárul, hogy a tröszt zavartalanul edégíthesse ki népgazdasági kötelezettségeit. dezésére 1959-ben a kormány 630 millió forintot fordít. Á nyugdíjak felemelését az Országos Nyugdíjintézet fo­lyamatosan hajtja végre, így a nyugdíjasok részéről, sem­miféle külön utánjárás nem szükséges. Befejezésül szólott arról, hogy a felszabadulás óta ha­zánkban ilyen jelentős nyugdíjrendezés nem volt. Éppen ezért ez nemcsak" a nyugdíjasok ügye, hanem minden dolgozó ügye is. Nem­csak a nyugdíjasok életszín­vonalát emeli ez az intéz­kedés, hanem hozzájárul azolkhoz a kötelezettségekhez is, amelyekkel a fiatalabb nemzedék tartozik az idő­sebbeknek. Az értekezleten elhangzott számos kérdésre adott vá­lasz után Jakaib Sándor elv­társ, a pártbizottság első tit­kára tartott zárszót, amely­ben hangsúlyozta, hogy a január l-ével életbe­lépő új nyugdíjtörvény biztosítéka annak, hogy a párt szavára teljes súllyal lehet építeni. Ez az. intézkedés példázza, hogy sorira, rendre megvaló­sulnak mindazok a tervek, amelyeket a párt, a dolgozó nép életkörülményeinek javí­tása érdekében kitűzött. TANÁCSADÓ SZOLGALATOT SZERVEZ A NÉPÚJSÁG Az új nyugdíjtörvény végrehajtásával kapcsolat­ban felmerült problémák gyorsabb megoldása érde­kében megfelelő szakembe­rek bevonásával a Nógrádi Népújság Szerkesztősége tanácsadó szolgálatot szer­vez. Mindazoknak, akik akár írásban, akár sze­mélyesen kérdéseikkel la­punkhoz fordulnak, néhány napon belül választ adunk. emlékére 135 évvel ezelőtt, 1823 Szilveszter éjszakáján, az ó év és az új év küszöbén született a magyar nép legnagyobb költő óriásának egyike, Petőfi Sándor. Vele lett úrrá a költészetben a nép, mert ő; az egy­szerű mészáros és cselédlány tehetséges gyermeke a nép­ről énekelt a népnek. Halhatatlan költemények egész sorát alkotta meg, amelyek nemcsak a magyar iro­dalomnak értékes gyöngyszemei, hanem a világirodalomban is előkelő helyet foglalnák el. Most, amikor születésének 135. évfordulóján róla em­lékezünk, idézünk egy verset a halhatatlan költemények sorából, amely Petőfi igazi énjét, a forradalmár költőt va­rázsolja elénk. PETŐFI SÁNDOR: Föltámadott a tenger... H Föltámadott a tenger, §j A népek tengere; j§ Ijesztve eget, földet, g Szilaj hullámokat vet H Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt e tenger, Hánykódnak a hajók, Süllyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre örök tanúságul: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr! 90 mázsa szem A palotása Május 1 terme­lőszövetkezetiben az elmúlt év augusztusa óta, mellék­üzemágként darálókat he­lyeztek üzembe. Az egyik, a termelőszövetkezet központ­jában működik, őrli az ál­latállomány abraikolásához szükséges kukoricát, árpát. Másik bent a faluiban dolgo­zik. Szívesen darálhatnak: ott egyénileg dolgozó parasztok is. A termelőszövetkezet a vámból 85-90 mázáá szemre tesz szert, amely a jelenlegi állatállománynak három hó­napig biztosítja az abrakta- karmányt. Könyvelési tanfolyam indult a Mészövnél A földművesszövetkezetek sokrétű feladatainak sikeres megoldásához feltétlenül szükség van elegendőszámú, jól képzett számviteli szak­emberre. Méghozzá saját nevelésű káderre, mert a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a legjobb dolgozókká azok válnak, akik együtt nőnek a szövetkezeti problémáikkal. A szövetkezeti élet sokrétű­sége mellett ugyanis a szám­vitel, a pénz- és hitelgazdál­kodás alapvetően nehezebb, mint a legtöbb vállalatnál. Jelenleg a ímsz-ekmél hiány van ilyen szakembe­rekben. Ezért a MÉSZÖV igazgatósága alapfokú határozatára könyvelői tanfolyamot indított be a MÉSZÖV főkönyvelősége. A tan­folyamon 40 hallgató vesz részt, főként olya­nok, akik eddig is a szö­vetkezeti mozgalomban dolgoztak. Többségűik jelentős ered­ményt ér el a tananyag el­sajátításéiban. Ez a tanfolyam mintegy 50 százalékig megoldja az fmsz-ek ilyen irányú káder- problémáit. 40 éves az ifjúsági mozgalom — Ünnepi ülés, elvtársi találkozó az évfordulón — Bensőséges megemlékezést tartott a magyar kommunista ifjúsági mozgalom születésé­nek 40 éves évfordulója al­kalmából megyénk KISZ vég­rehajtó bizottsága. Ez alka­lomból összehívták a megyei tanács tanácstermébe a me­gyei KISZ-bizottság ünnepi ülését. Az ünnepség megkezdése előtt díszőrség kíséretében vitték az emelvényre a me­gyei KISZ zászlaját. Az ün­nepi ülés megyei KlSZ-bizott- ságunk titkára, Havas Péter elvtárs beszédével kezdődött. Havas elvtárs megemléke­zett a magyar kommunista ifjúsági mozgalom születésé­ről, munkájáról, harcairól. El­mondta, hogy az ifjúsági moz­galom, amely 1918. november 30-án az IOSZ (Ifjúmunkások Országos Szövetsége) megala­kulásával indult, később el­szakadva a szociáldemokrata párttól, kommunista vezetés­sel szerveződött tovább. S ez a nap, a megalkuvóktól való elszakadás napja, tulajdon­képpen a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség szü­letésnapja volt. Beszélt arról a hősi harcról, amelyet az ifjú kommunis­ták ezrei folytattak a legki­válóbbak vezetésével a szebb és jobb életért. Megemléke­zett a Tanácsköztársaság ide­jén folytatott munkáról, s az ért véget. azt követő ellenforradalmi terror ideje alatt folyó üldöz­tetésekről. Röviden szólt a KISZ-ről, mint arról az ifjú­sági szervezetről, amely mél­tán vallja magát a KIMSZ utódjának, s emlékét tiszte­lettel őrzi. Az ünnepi ülés után került sor a megyei ifjúsági mozga­lom veteránjainak és a KISZ megyei aktivistáinak díszva­csorával egybekötött elvtársi találkozójára. Az ifjúsági mozgalom vete­ránjai közül öten a KISZ Központi Bizottságának ki­tüntetését kapták, s többen oklevelet, a múltban végzett munka megbecsüléseként. A KISZ megyei aktivistái kö­zül, mintegy harmincán kap­tak könyvjutalmat eredményes munkájuk elismeréseként. Az elvtársi találkozón a veterá­nok közül többen beszéltek a múlt ifjúsági mozgalmáról, saját életükről. Az ünnepi megemlékezés jó hangulatban Egy igaz történet... E sorok írója két leánygyermek anyja. Mind kettő már „nagylány”. Óvodások. Ők is, mint a többi gyermekek, fe­szült izgalommal várták a Fenyőfa­ünnepélyt. S nem­csak az otthoni, hanem az óvodai meglepetés is ér­dekes volt szá­mukra. Mint minden óvodában, - vá­sártéri új óvoda kislakói és ovóné- nijei 24-én dél­előtt feszülten várták és figyel­ték az idő múlá­sát. Az ovó-„né- nik” azért, hogy vajón a meglepe­tés, és a kü­lönféle színekkel pompásan feldí­szített, mennyeze­tig érő karácsony­fa tetszik-e majd ? S az alatta szé­pen elhelyezett kis „játékorszá­got” hogyan fo­gadják? Az ünneplőbe öltözött gyerme­kek illedelmesen elfoglalták helyei­ket, és B. Klári óvónéni elmesél­te, hogyan is ke­rült az óvodába a csodálatosan szép fenyőfa. Pillanatokon be­lül a hófödte hegycsúcsokon képzeltük magun­kat, és szinte ma­gunk előtt láttuk a zuzmarás, jég­csapos erdőt. S az erdő közepén egy csodálatos szép palotában jártunk, amikor megszólalt egy kis­lány: „Klári ovó- néni, én tudom ki hozza a kará­csonyfát!” S en­gedélyt sem vár­va, a beszélgetés­re rávágja: a „Jé­zuska”. A kis­lány, — aki már 5 éves lehetett — élénk szemecskéi- vel körülnéz, s ^‘ mintha azt akarta volna mon­dani: ugye, én tudom...!? Klári ovónéni- nek nem volt más választása — helyesen — hogy elmondja mintegy emlékeztetőül: „Már beszéltünk róla, hogy a Jé­zuska egyszer, na­gyon régen, már az időt sem tud­juk mikor, meg­halt. Aki pedig meg­hal, az már nem támad fel, és nem tud ilyen magas karácsony­fát hozni nekünk. Ugye gyerekek így van? S vagy hatvan gyermek­száj mondta: „Igen”! Még hallatszott az erőteljes igen hangja, amikor egy kisfiú nagy bölcsen kijelen­tette: „En tudom, hogyan halt meg a Jézuska. S má­ris mondja:... .A rossz emberek keresztre feszítet­ték és belehalt.” Szegény Klári ovónéni el sem kezdhette cáfola­íl Revizionista szemszögből nézve... tát, mikor az előbbi kislány ha­tározottan kije­lenti: „Ovónéni, én tudom mikor halt meg a Jézus­ka. Nagypénte­ken, húsvét előtt, de feltámadt és él”. S hogy végre Klári ovónéni be­szélhessen, ked­ves erélyességgel, türelmes hallga­tásra kérte a „jól tájékozott” gye­rekeket. így befe­jezhette a „hi­hető mesét, hiszen a Télapót mind- den gyermek lát­ta, közéjük is el­ment. .. Eddig a törté­net, kedves ol­vasó. A következ­tetéseket ne res- teljék, vonják le önök. Mindösz- sze annyit sze­retnék még el­mondani kedves anyukák, apukák és nagymamák: sokan vagyunk olyan szülők, akik nem hiszünk mindabban, amit a fent említett kis emberpalántákkal akarnak otthon elhitetni. Sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, az őszinte, egyszerű beszéd nem za­varhatja soha gyermekeink nyi­ladozó értelmét. S úgy gondoltuk többen szülők — kik saját kéré­sünkre résztvet- tünk az óvodai ünnepségen —, hogy a kétféle nevelés — nevez­zük nevén a gyer­meket, az ide­alista, és a mate­rialista — nem vá­lik előnyére a gyermeknek. Nett vagyok pedagó­gus, de annyit már tapasztaltam, hogy az ilyen két malom közt őrlőd-? ve felnövő gyer­mek nem olyan szilárd, magabiz­tos az élet ösvé­nyein. S ahogy női, úgy jön rá az igazságra, és megállapítja ma­gában, hogy az édesanyja, vagy édesapja nem mondott igazat. Godó Györgyné

Next

/
Oldalképek
Tartalom