Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-03 / 95. szám
2 NÓGRÁDI NtPOJIAQ 1958. december 3. A tanácsok párt csoportjainak munkájáról A Magyar Szocialista Munkáspártnak is fontos feladata, hogy elszakíthatatlan szálak fűzzék az általa irányított dolgozó nép- tömegeikhez. Mély gyökeret eresztve bennük vezesse a munkásosztályt, dolgozó parasztságot, haladó értelmiséget, a felszabaduláséit vívott harcában. A hatalom birtokában széles néprétegekre támaszkodva vezesse, mozgósítsa a szocialista társadalom felépítésére, megvédésére. A párt tömegkapcsolatának erősítésében a politikai nevelő munkában igen fontos a tömegszervezetek és tömegmozgalmak szerepe. Ahhoz, hogy a tömegszervezetek és mozgalmak a pártot a tömegekkel összekötve transzmissziós szíjak szerepét mindenféle torzításoktól mentesen betöltsék, szükséges minden szinten e szervezetek megfelelő pártirányítása, vezetése, munkájuk rendszeres ellenőrzése és fokozott segítése. Ahhoz viszont, hogy a különböző tömegszervezetekbe, köztük a tanácsokba is választott kommunisták megfelelően biztosítani tudják a párt politikájának, határozatainak érvényre jutását szükséges, hogy pártsezrvezeteink ezeknek az elvtársaknak munkáját rendszeresen irányítsák, őket szervezetten összefogják, megszabják tennivalóikat stb. Ez viszont csak a kommunista csoportok utján valósítható meg, úgy, ha a különböző tömegszervezeteikben és tanácsokban dolgozó párttagokból létrehozzuk a kommunista csoportokat. A kommunista csoportokat minden esetben a szélesebb választott testületben hozzak létre pártszervezeteink. A tanácsokba választott kommunistákból alakult pártcsoportokon keresztül elsősorban az eszmei, politikai vezetés, a helyes politikán irányvona. kialakítását kell, hogy biztosítsák pártszervezeteink. Ilyen például, hogy a tanácsokban lévő kommunista csoportok megvitatják a tanácsülés elé kerülő negyedéves munikaterveket, biztosítják, hogy a párt előtt álló legfontosabb feladatokból a .tanácsra jutó rész bekerüljön, s már így vigyek elfogadás céljából a tanácsülés elé Ezen keresztül is biztosítani tudják pártszervezeteink hogy a pártihatározatotobol adódó legfontosabb tennivalókra a tömegszervezetek egészét, ebben az esetben a tanácsokat mozgósítani tudják. Fontos, hogy a kommunista csoportok a tanácsülés elé kerülő fontosabb napirendeket még a tanácsülés ellőtt vitassák meg és a part- hatáirozatai szellemében javaslatokat tegyenek. Ugyanakkor véleményeiket a kommunisták összeegyeztetve egységesen és kezdeményezoen lépjenek fel a tanácsok ülésein. Igen fontos az is, hogy az- előterjesztésre kerülő napirendekkel kapcsolatban csak a legfőbb vonatkozásokban, főleg elvileg alakítsanak ki egységes nézeteket, állásfoglalást. Mert a részletes, aprólékos tárgyalás gátolná a kommunisták aktivitását, kezdeményező fellépésüket a tanácsülésen. Nagyon fontos, hogy a kommunisták a part politikájának megfelelő döntéseket, ne rákényszerítsek a pártonkívülá tanácstagokra, hanem azok helyességéről érvekkel győzzék meg, mert csak így fogják a párton- kívüláék is sajátjukénak tekinteni azokat a határozatokat, amelyeket meghoznak. A tanácsülés ■ elé kerülő napirendi pontokat a tanácsokban működő pártcsoportok az elmúlt idők ta-. pasztalatai szerint függetlenül j a napirend jellegétől 1—-2 * * órával a tanácsülés előtt vitatták meg. így nem állt elegendő idő ahhoz, hogy a vita alapján alakíthassák ki a helyes álláspontot, még- kevésbé a tanácsülés elé kerülő beszámolók esetleges átdolgozására. Ezért szükség van arra, hogy a most megalakuló tanácsi pártcsoportoknak a, tanácsülései között álljon rendelkezésre megfelelő idő — legalább 2—3 nap előzze meg a pártcsoport ülését és a tanácsülést. A most megválasztott községi, városi, járási tanácsok és megyei tanács ezekben a napokban tartja alakuló ülését. Az alakuló üléseik után a tanácsokban ás megalakulnak a kommunista csoportok. Szükséges tudni, hogy a tanácsoknál 12 »tagú kommunista csoportig egy vezetőt, ezenfelül 12—15 főnél kommunista csoportvezetőt és vezetőséget is kell választani 3—5 taggal. A helyettesek és a vezetőség választását szükségessé teszi az, hogy előfordulnák esetek, hogy a vezető betegsége, elfoglaltsága esetén nincs aki az ügyet intézze. Fontos, hogy a vezetők és a vezetőség kiválasztásánál párttagjaink törekedjenek arra, hogy politikailag képzett, a tanácsok munkáját jól ismerő párttagok kerüljenek ki, akik képesek a reájuk háruló feladatok megoldására. A tanácsokban dolgozó kommunista csoportok munkájának irányítása és a tevékenységének összehangolása szükségessé teszi, hogy pártszervezeteink rendszeresen összehívják a csoport vezetőit, ahol megbeszélik velük a párt előtt álló legfontosabb tennivalókat, segítséget adnak a munkamódszerek helyes kialakításában és a tanács munkájának össze- h angoilásáiban. P ártszerveze te- ink előtt áll az a feladat, hogy esetemként számoltassák be a tanácsi kommunista csoport vezetőjét a párt- csopoirtok munkájáról, tevékenységéről, vagy egy-egy párthatározat végrehajtásáról. így tehát világos, hogy a kommunista csoportok a párt- szervezetek szervei melyen keresztül a tanácsok pártirányítása, vezetése megvalósul. Tehát az irányítás, a munkával való megbízás a pártszervezett feladata nem pedig a tanácsi vezetésé. Ugyanis korábban tapasztalható volt, hogy néhány községi tanácsiban működő kommunista csoportot a VB, vagy annak elnöke hívta össze a napirend előzetes megtárgyalása céljából és ennek során a kommunista csoport irányítása átcsúszott a tanács kezébe, a működésük formális volt, nem töltötte be a kommunista csoportra háruló feladatokat. A félreértések elkerüléséért tisztázni kell azt is, hogy a pártcsoportok nincsennek egymás alá, vagy fölé rendelve. Például a járási szervekben, így .tehát a járási tanácsiban működő kommu- nisita csoportok a járási pártbizottságok alá tartoznak, a községiék pedig a községi pártszervezeteikhez. Ennél fogva tehát a járási tanácsban működő kommunista csoportok nem irányíthatják és utasításokat sem adhatnak a községi tanácsokban működő kommunista csoportoknak. TVT agy munka vár a most 1 ’ megalakuló tanácsi pártcsoportokra. Feladatuk, hogy a községekben megvalósuljon, érvényre jusson a párt .politikája, a forradalmi munikás-pairasat kormány határozata. A kommunista csoportokra hárul a mezőgazdaság szocialista átszervezése, annak megértetése a kormány rendeletéinek sikeres végrehajtása, illetve végrehajtatása. A tanácsi párt- csopOirtck tagjainak is tudni kell azt, hogy azért, ami a faluban végbemegy ' elsősorban a kommunistáik, a párttagok a felelősek. Egy hónap múlva sorsolják a Második, Harmadik és a Negyedik Békekölcsönt A Második, a Harmadik és a Negyedik Békekölcsön 1958. második félévi húzását december 28-án és 29-én Budapesten, az Üt- és Vasúttervező Vállalat Molotov téri székházában rendezi az Országos Takarékpénztár. A kötvények kibocsátásakor megállapított időpontnak megfelelően kezdik meg a Harmadik és a Negyedik Békekölcsön — névértékben történő — törlesz- téses sorsolását. A kétnapos húzáson mindhárom békekölcsönből összesen több mint 90 millió forintot sorsolnak ki. Gazdag programmal indul a Mészöv MSZBT szövetkezeti bizottsága Szép programmal kezdi tevékenységét a MESZÖV-nél alakult Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei szövetkezeti bizottsága. Célul tűzték maguk elé, hogy a földművesszövetkezetekben egyre jobban elmélyítik a szovjet nép iránt táplált barátságot, megismertetik a földművesszövetkezeti vezetőséget, tagságot, a Szovjetunió mezőgazdasági tapasztalataival, eredményeivel. Különösen olyan eredményekkel, amelyeknek megismerése nagy segítséget jelent majd a szövetkezetek előtt álló mezőgazdasági feladatok megoldásához. Tizenöt mezőgazdasági jellegű községben előadás- sorozatban ismertetik a Szovjetunió mezőgazdaságának fejlődését. Az első előadás-sorozatot december 10—20-ig tartják meg a következő témából: „A növénytermelés célja, jelentősége, fejlődése a kolhozokban”, összekapcsolva a tsz-ek, szakcsoportok és mezőgazda- sági társulások termelésének ismertetésével. Az előadásból megtudhatjuk, hogy a szovjet nép a szövetkezésen keresztül érte el eredményeit, és tényekkel bizonyítják, hogy a magyar dolgozó parasztság is csak összefogással, szövetkezeti gazdálkodással, fejletebb módszerek alkalmazásával tudja megközelíteni a Szovjetunió termelését. A második előadás-sorozatot januárban tartja meg a bizottság, a Szovjetunió állattenyésztéséről. Ennek során ismertetik az állattenyésztésben elért eredményeket, a helyes takarmányozási és zootechnikai módszereket. A február 10—20-ig lebonyolításra kerülő harmadik előadás-sorozatot: „Az öntözéses termelés jelentősége a Szovjetunióban” címmel tartják. Ennek keretében bemutatják, hogy a Szovjetunió milyen nagyszerű eredményeket ért el a helyes talaj és öntözéses gazdálkodással, és hogy az, a mi viszonyaink között is megvalósítható. Az előadásoknak egyik fő célja a szovjet embereknek a bemutatása. Megismertetni a magyar dolgozókat azzal az erős akarattal, célratörő munkával, amelynek köszönhetők ezek az eredmények. Azok a módszerek, amelyeket munkájuk során a negyven év alatt kikísérleteztek, mind a szovjet ember, a szovjet rendszer fényes győzelmét jelentik. Megyénk 15 szakcsoportjánál ismertetik a szocialista fejlődés ütemét, egy-egy népi demokratikus ország előrehaladását a szocialista építés területén. A számok tükrében mutatják be, hogy egyes szocialista országok mezőgazdaságának fejlődése a nagyüzemi gazdálkodás felé, mennyivel jár előtte a mi mezőgazdaságunknak. Ahhoz, hogy a földművesszövetkezetek tagsága körében egyre mélyebb gyökeret verjen a szovjet nép és a baráti népi demokratikus országok népei iránti barátság, szükséges, hogy a földművesszövetkezeteknél is megalakítsák a baráti köröket, hogy támogassák a MESZÖV-nél működő MSZBT szövetkezeti bizottságok munkáját. Bekapcsolódjanak abba a sokmilliós táborba, amely szerte a világon, különböző baráti társaságokat alakított a szovjet nép életének a megismerésére, a Szovjetunióval való szolidaritás kifejezésére. Úttörőkéi avattak Üttörő- és csapatzászlót avattak vasárnap Jánosak- nán. Az 52 kis pajtást Kaposvári József őrnagy elvtárs avatta úttörővé, s a Dobogó Katica nevet vette fel. A csapatzászlót a nőtanács adományozta az úttörőknek. Az ünnepség után színvonalas műsor következett, majd megvendégelték az 52 pajtást. Ezen az ünnepélyen nyújtotta át ajándékát a pártszervezetnek a helybeli nőtanács abból az alkalomból, hogy negyven éve alakult meg a kommunista párt. Megjelent a természetrajzi bélyegsorozat Gyufaoimkék és papírszalvéták, szinészfotók, vagy éppen színes köveik helyett új, hasznos gyüj tőszenvedélynek hódolhat most a tanulóifjúság. A Képzőművészeti Alap Képcsarnoteai Természetrajzi Bélyegsorozat kibocsájtását kezdték meg. A sorozat 393 különböző bélyegből áll. Gondos kiválogatás előzte meg a bélyegek összeállítását. A sorozatban a hazad környezetben előforduló minden jelentős állat, madár és rovar iképe szerepe], valamint egész sereg olyan állatbélyeggel is tálál- koznaik majd a gyűjtőik, amelyeknek eredetije csak különböző külföldi országoikban, gyakran egész más világrészeiken él. A bélyegeket gyüjtőlapokra kell ragasztani — összesen 40 gyüjtőlap kerül kibocsátásra — s e lapok bélyegalbumba illeszten- dők. A gyüjtőlapon az odaragasztandó bélyeg bekeretezett helye alatt szerepel a megfelelő állat magyar é, latin neve, valamint a bélyeg száma. A 393 közül azonban 30 bélyeget szám nélkül bocsátanak ki. Az ezen a 30 bélyegen szereplő állat nevét a tanulóknak magának kell megfejtenie, s a gyűjtőlapok megfelelő helyére ragasztania. A Természetrajai Bélyegsorozat gondolata — Sólymos Béla pedagógus ötlete —- mind a pedagógiai szakembereiknek, mind az Üttörő Szövetség vezetőinek tetszésével találkozott. Az a vélemény alakult ki. hogy ez a sorozat hasznos irányba tereli a tanulóifjúság gyüjitőszenvedé- lyét, s ugyanakkor a szemléltető oktatásnak, a játszva tanulásnak is jó módszere lesz. A legjobbnak minősülő bé- lyeggyüjtemények helyet kapnak majd a Magyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Bélyeggyűjtők Szövetsége által 1959. április 3-6-án megrendezésre kerülő parafilatéliai kiállításon. A bélyegek az írószerboltban kaphatók. A szocialista együttélésről A z utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő mindennapos szóhasználatunkban a huligán kifejezés. A huligán szó köznapi értelemben egyes emberek garázda magatartását jelenti. Olyan eseteket kell itt érteni, amelyek valamilyen formában sértik az emberek együttélését. A társadalom tagjai egymással régóta kialakult közszokások és törvények által is szabályozott módon viselkednek. A társadalmi konvenciókat és a társadalmi együttélést szabályozó törvényeket azonban még a szocialista társadalomban sem tartja be mindenki. Még a szocialista társadalom viszonyai között is akadnak olyanok, akik semmibe veszik a közszokásokat, a törvényeket és ezáltal botrányt, riadalmat okoznak, másokban felháborodást váltanak ki. A múlt század vége felé Angliában 1890 körül népszerű volt egy tréfás dal, amely egy Hooligan nevű, kihívóan nyers, kötekedő természetű családról szólt. Feltehető, hogy az e dal révén hírhedtté vált Hooligan családnév volt a huligán köznév forrása. Az angol szó hamarosan több európai nyelvben is elterjedt. 1932 körül a pesti jassznyelvekben is ismeretes. Használatossá vált a németben, az oroszban, stb. Az orosz huligán szó pályafutása különösen figyelemre méltó. Az 1905-ös forradalom bukása után ezzel a szóval illették azokat a brutális, erőszakoskodó elemeket, akik a „fekete százak” uszítására véres zsidóüldözéseket, pogromokat rendeztek különböző ürügyekkel. A „csibész, útonálló, garázda alak” helyett a „huligán” használata mind ennek következtében általános lett az orosz köznyelvben. Ennek hatására terjedhetett el hazánkban is az utóbbi időben a huligán szó használata. A korábbi idegen eredetű bűnöző nevek (lator, pribék, kalóz, haramia, mar- talóc, betyár, briganti, bandita gengszter) tehát újabb köznévvel szaporodtak. A köztudatban elterjedt **nézetek szerint csak a garázda bűncselekményeket sorozatosan elkövető elemeket tekintették huligánnak. Ez gyökeréig téves nézet. Az 1917-es orosz forradalomban Manó bandája csatlakozott a forradalomhoz, a szabadrablás és a brutális önkielégítés lehetőségét hajhászva. Végül is Manó bandáját a Vörös Hadsereg szétverte. Hasonló jelenségek mutatkoztak Magyarországon 1919-ben. 1953 után az alvilág gyorsan reagált a jelenségekre. Már 1956. október 23-át megelőzően egységes támadásokat indítottak. Az ellenforradalom napján Budapesten Nyári és bandája elsők között fogott fegyvert a proletárdiktatúra ellen. A huligánok elvtelen, gátlástalan elemek, akik bűncselekmények sorozatos elkövetésével juttatják kifejezésre szembenállásukat a szocialista erkölcsi normákkal, az együttélés szabályaival és törvényeivel. A huli- gánság tehát az egész társadalomra káros jelenség. Garázda magatartást a törvény így határozza meg: „Bűntettet követ el az, aki a társadalmi együttélés szabályait semmibe véve garázdálkodik, vagy olyképpen zavarja a közrendet, hogy garázda magatartásával nyilvánosan botrányt, felháborodást vagy riadalmat okoz.” A garázda huligánság a polgári ideológia hatásának egyik megnyilvánulása, a polgári tudati maradványok egyik táplálója, az anarchizmus melegágya, az emberek közti szocialista kapcsolatok kifejlődésének akadályozója. Az elvtelen, gátlástalan emberek és az ifjúságra ható fertőző rákfene. Akadnak olyanok, mint Csörgő János, aki az utcán randalírozott barátaival. Egy szembejövő ismeretlen férfire mutatva kijelentette: „Ennek Er behúzok egyet.” Tervét végrehajtotta. 'rdemes lenne még foglalkozni a garázda egyének rétegeivel, a garázdaság okaival és más, e témával kapcsolatos több kérdéssel. A bűnözés nem újkeletű társadalmi probléma. A szocializmus fejlődése megköveteli, hogy a sok egyéb feladat végrehajtása mellett több figyelmet és gondot fordítsunk azokra, akik a szocialista együttélés szabályait megsértik. Állami és társadalmi szerveink feladata, hogy a szocializmus építésének ilyen problémáit megfelelő képességekkel, ideológiai szilárdsággal, lendülettel rendezze. Bármennyire is jelentősek az állami szervek intézkedései, a huligánságot elsősorban társadalmi nevelőmunkával küzdhet j ük le. A társadalmi rend biztosítása érdekében sohasem pótolható az állandó, türelmes nevelőmunka. Az ellenforradalom fegyveres leverése után, közéletünk konszolidálásával nem szűnt meg teljesen a garázdálkodás. A letűnt kapitalista társadalomnak, társadalmi erkölcsnek ez a visszamaradt rothadási terméke még mindig fertőzi a szocialista együttélést. Az ellenforradalom maradványai elleni harc, a gazdasági bűnözés és a garázdálkodás felszámolása eddig is a legteljesebb megértésre talált. Maradéktalan az egyetértés abban is, hogy a nyers, durva erőszakosságot, a közrendet és a közbiztoságot veszélyeztető tüneteket társa- dami életünkből ki kell irtani. Bár a garázdaság formái rendkívül sokfélék, lényegében valamennyi esetben a szocialista fegyelem, az emberek közötti új kapcsolatok tagadása, a szocialista magatartás szabályainak megsértését jelenti. A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága a huligánságot a következő szavakkal fejezi ki: „A huligánság olyan cselekedet, amely zavarja a társadalmi rendet és a társadalom nyilvánvaló semmibevevésével függ össze.” A/'annak cselekedetek, * amelyek a társadalom és egyes emberek tulajdonát, az állam és államigazgatás biztonságát veszélyeztetik és ez úton éri társadalmunkat támadás. Esetenként lehet arról is szó, hogy a hatósági közeget bántalmazó személy garázda. Ez esetekben a bűn- cselekményt elkövető személyről van szó. A garázdaságnál pedig illetlen, a társadalom nyilvánvaló lebecsüléséről van szó, amely általában az emberek zaklatásában, nyugtalanításában, erkölcsi méltóságuk megsértésében, testi bántalmazásában, verekedés kezdeményezésében jut kifejezésre. A garázdaság tárgyát képezheti például az
