Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-03 / 95. szám
S958. december 3. wooäAöi MPtniAo 3 Szolgálja jobban a helyiipar a lakosság szükségletét Egyéni takarékossági verseny Indul He ii. felyes lenne létrehozni, vagy felfejleszteni «olyan javító vállalatot — Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Nagybátony Bányavárosban — amely a lakosság megrendeléseire lakás- karbantartási, lakberendezési javítási, különböző szerelő és Ipari jellegű javító munkát végezne. Emellett meg kell vizsgálni, hogy azok a részlegek, amelyek veszteségesek «(villanyszerelő, festő, fodrász stb.), de a lakosság szükségleteinek kielégítése szempontjából elengedhetetlenek, hogyan tehetők gazdaságossá, 1 jövedelmezővé. Biztosítani kell megfelelő mértékű építőipari kapacitást megyei szinten, különösen területenként. Jelenleg az egész állami és szövetkezeti építőipari kapacitás a megye északi részére ŐVan telepítve, amelynek lé- jutása a megye déli részére költséges, megdrágítja az építkezést. Érdekességként meg kell említeni, hogy az «északi részre, ellátottsága ellenére, kisipari engedélyeket adnak ki. Valamennyi iparág termelését növelni lehet azzal, ha javítanak a termelés és a termékek minőségén és olyan ■összetételben termelnek, Hihogy a szükségletek jelentkeznek. Magas a téglagyáraknál a II. és a III. osztályú termékek aránya. Az ipoly- lamóci üzemnél a III. negyedév során 167 000 darab tégla vált selejtessé. A Be- 'íonárugyárnak minőségi hiányosságokból kifolyólag negyedévenként 6000 forint árbevételi kiesése van. Javítani kell a vegyesipar szolgáltató tevékenységének minőségén. Ahhoz, hogy a helyiipari “Vállalatok többet, olcsóbban 'és gyorsabban dolgozzanak a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében, az irányító tanácsi szarveknek is többet kei] törődniük vállalataikkal. Ne törekedjenek mindenáron jövedelmezőséges részlegeik üzemeltetésére, hanem állandóan keressék azokat a módszereket — érvényesítve az anyagi érdekeltséget i? —- amelyekkel a Itielyiipart a lakosság szolgálatába tudják állítani. Ilyenek. : 4 ■^■“'z eddigiekből már tudjuk, hogy iá vegyesípar dolgozik legkevesebbet a lakosság felé. Miért? Azért, mert ha könnyedén akarja tervét teljesíteni, nem ^bajlódik” válaimiennyii részleggel. A Szécsényi Vegyesipari Vállalat termelési értékének 42 százalékát építőipari tevékenységből hozza. A Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat építőipari tevékenységéből és ponyva, sátortartóvas készítéséből hozza termelési értékének döntő hányadát. Ezt úgy lehet felszámolni, ha az irányító szerv nem globálisan, hanem részlegenként írja elő a vállalati tervet, ugyanakkor a lakosság felé való teljesítése után premizálja a részlegék vezetőit, az egész vállalati terv teljesítéséért pedig a vállalat igazgatóját, műszaki vezetőjét, főkönyvelőjét. Ehhez hasonló helyzettel állunk szemben azoknál a vállalatoknál is, amelyék termelési értéktervük teljesítése érdekében eltérnek a szükséglet által dik- tállt gyántimányösszetételtől, és a magasabbértékű, a teljesítést jobban növelő gyártmányok teljesítését szorgalmazzák. A téglagyárak például igyekeznek a I. és II. osztályú minőségi téglákat nagyszilárdságú minőségben eladni, mert így nagyobb termelési értéket érnek el. Ugyanakkor megdrágul az építkezés, többe kerül, mint ahogy a költségvetésben előirányozták. A sütőiparban az érvényben lévő teljesítménybérezés (mázsabér) pedig olyan irányban hat ,hogy inkább gyártják az anyagigényes termékeket, mintsem a munka- igényes süteményeket. Ezzel becsapják magukat is, a népgazdaságot is és a lakosság szükségleteit nem elégítik ki féleségemként Ugyanis az a helyzet, hogy 70 kg lisztből egy mázsa kenyeret termelnek 300 forint értékben, ugyanakkor, ha ebből a mennyiségből kiflit, vagy zsömlét termeimének, akkor 2400 darabot tudnának előállítani 960 forint értékben. Feltétlenül gyártmány vcgy gyártmánycsoportonként kívánatos megszabni ezen vállalatok részére a tervfeladatokat. 4 jelenleg érvényben lé- vő abszolút bárellen- őrzést helyes lenne felülvizsgálni, hogy nem gátolja-e a szükségletek kielégítését az építőiparban, sütőiparban. Helyette megfelelőbb lenne a degrasszív — relatív bérellgn- őrzés. Az építőanyagiparban ugyanis az a helyzet, hogy abszolút bérellenőrzésnél csak 100 százalékos terv teljesítésért kap a vállalat béralapot, a terven felüli mennyiség után nem jár béralap. Ugyanakkor, amíg a 'tervezett termelésnek csak egy része marad a megyében, a terven- felüli mennyiség egészében a megyéiben kerül értékesítésre. A tervltúl,teljesítés ezekből a cikkeikből kívánatos lenne. A sütőiparban hasonlóan, a termelést alá kell rendelni a fogyasztásnak, s mivel a fogyasztás nem korlátozott, a termelést sem kellene korlátozni egy bizonyos határig (plafon), és ennek kifejezésre kellene jutni a bérellenőrzés formájában is. 4 hhoz, hogy a helyiipar többet dolgozzon a lakosság részére, felül kellene vizsgálni egy pár olyan központi intézkedést, gyakorlatot is, amely nem éppen ösztönzi a vállaltokat vagy nem éppen teszi lehetővé, hogy a helyiipar korlátlanul elégítse ki a lakosság igényeit. Gombár János ben a betétkönyv száma a családok számának 70 százalékát teszi ki és az átlagbetét szintén a 200 forintot eléri, 12 000 forint jutalmat kap. A 200C-en aluli lélekszámú községék közül legjobb eredményt elérő közA forradalmi munkás-paraszt kormány ez év márciusában határozatot hozott az országos takarékossági mozgalomról. Megyénk az egyéni penzió- ka rókossági mozgalom kiszélesítése területén viszonylag szép eredményeket ért el. Egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik felismerve a takarékoskodás egyéni jelentőségét, fel nem használt pénzüket — céljaik mielőbbi megvalósítása érdekében — takarékbetétben helyezik el. A versenyfelhívás pontokba foglalja a takarékossági verseny feltételei, és a legjobb helyezést elérők jutalmazását. Ha a 3500-nál nagyobb lélekszámú község csalá- dainak 60 százaléka betétkönyvvel rendelkezik és az egy betétkönyvre eső átlag a 200 forintot eléri, 16 000 forintos céljutalomban részesül. A 2000—3500 lélekszámú községek között legjobb ered- Szép és bensőséges ünnep ményt elérő község, amennyi- keretében búcsúztatták a Salség 7000 forint cé’jutalomban részesül, amennyiben a családok 80 százaléka betétkönyvvel rendelkezik és az egy családra eső átiagbetét a 300 forintot eléri. A verseny 1958. október 1-től 1959. március 31-ig tart. c4z ohuuók DCöszűnöm... Tisztelt Szerkesztőség! Kérem, tegyék lehetővé, hogy sajtó útján mondjak köszönetét egy velem történt eset kapcsán. November 21-én este utazás közben az autóbuszon elhagytam pénztárcámat. Kökényesi gépkocsivezető és Hacsán Pál kalauz, a bokori autóbuszjárat dolgozói pénztárcámat megtaláltak, és azt a pénzzel együtt hiánytalanul visszajutatták nekem. Mégegyszer nagyon köszönöm ezt az emberséges eljárást. NAGY MIHÁLY Felsőtold Elbúcsúzíatlák a bevonuló fiatalokat Jáfékkiállíhás nyíloH- Salgótarjánban Már napokkal ezelőtt megsejtették a játékszomjas gyerekeik, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat kiállítási termében valami nekik való készül. Hétfőn délelőtt került sor aztán az eddigi legszebb kiállítás megnyitójára. A pultokon ott pompáztak magukat keltetőén a százszorszép babáik. Arcukon ott ragyogott a diadalmas mosoly, a magabiztosság. Mintha tudnák, hogy nemcsak a gyermeki szem akad meg rajtuk vágyakozva, hanem még a felnőtté is. A babavásár nagy választékot nyújt, az ízlés és a pénztárca tartalmától függővé téve a vásárlást. A legolcsóbb baba egy forint és a legdrágább 220 forint. Megjegyzendő, hogy a legelső vásárló épperi a gyönyörű alvó babát, a kétszáhuszasat vitte haza. De nemcsak babából áll ez a nagyszabású vásár. Nagyon okosan és körültekintően szerezték meg áruikat a kiállítás vezetői. A legkisebb csecsemőnek éppúgy megtalálja a kedvére valót a télapó és a karácsonyi meglepetést szerző édesanya, mint a legnagyobbnak. Szemet gyönyörködtető a sokféle játék és igen marasztaló a bemutatott működő valódi vasút és villanyvonat. Nagyon Okosan, egy részleg édességféle árusításával és a karácsonyfa díszítésének kellékeivel is meglepi a vásárlót a kiállítás. Gondoskodás történt arról is, hogy a télapói és karácsonyi meglepetéseik kedvelői itt helyiben megvásárolhassák, vagy a szomszédos ajándékboltban egyéb ajándéktárgyaikat. Lehullott az első hó November utolsó napján, vasárnap reggel a megye északi pontjain lehullott az első hó. Az óra 7,07 percet mutatott, amikor megkezdődött a daraesés. Majd pár perc múlva nagypelyhű, puha hópihék szállták meg a földet, háztetőket, utakat. Salgótarjániban 4.9 centiméter vastagságú hótakaró borította a környéket. A hegyoldalaikat rövidesen megszállták szánkókkal felfegyverkezve a gyerekek, s öröm- ittasan köszöntötték az első havat. Kinn a szántóföldeken megnyugodva bujtatták fejecskéjüket a kibújó vetések. A meleg, puha. vastag takaró gondosan védi már őket fagytól, széltől, kemény hidegtől. Md is köszöntjük az első havat, a ránk váró csikorgó tél haibfehér hírnökét. gótarjáni Üveggyárból a most bevonuló fiatalokat. A vállalat vezetősége, a párt a szakszervezet és a KISZ- vezetőség indította útnak a 13 fiatalt. A gyár vezetői beszéltek a fiataloknak a múlt rendszer katonaéveiről. Elmondották, hogy ma már más a helyzet a néphadseregben, mert a katonában az embert nézik, nem pedig a puskagolyó árát. A búcsúztatók között számos szülő, hozzátartozó és barát is megjelent. Háhn Gyuláné elmondotta: Nem is gondolta, hogy most ilyen figyelmet és gondosságot tanúsítanak a bevonuló fiatalok iránt. ANGYAL TIBOR Salgótarjáni Üveggyár Zeneiskolát avattak Nagybátonyban Nagybátony bányaváros új létesítménnyel gazdagodott vasárnap. A zenekedvelő közönség örömmel avatta a most kapott új zeneiskolát. Az épületet egy régi munkásszállóból alakították át modern zeneiskolává. A tizenkét helyiségben 13 szaktárgyat tanítanak majd a Az egész kis üzemeik közé tartozik a pásztói szódavízgyár. Létszáma, termelési értélke nem olyan ,-hogy ala- ku'ásával észrevehetően egymaga is beleszólna a megye iparának helyzetébe. Ám ter- mélvényei mégis fontos közfogyasztási cikkek: szódavíz, bambi, valamint a pálinka- főzés. A pásztói járás túlnyomó részét, a salgótarjáni járás déli felét lét ja el hűsítő italokkal, sőt még Selypre is szállít. Való igaz, hogy az ilyen kis vállalatok létezését jobbára csak akkor veszik számításba, ha termelvé- nyeik hiányoznak — no, meg akkor, ha egyszerre többen veszteségesen dolgoznak, s a tanács költségvetésében a ráfizetési oldalon jelentkeznek. így vagyunk a pásztói szódavízgyárral is: október végéig 81 ezer forintos veszteséggel dolgozott ez a kis üzem. Igaz, októberben már a 'korábbi még magasabb deficitből, ledolgozott 7 ezer forintot, de nem maradhat ki a számításból, hogy a veszteséget éppen iákkor érte el, amikor az szezon volt számára. Érdemes megvizsgálni, hogyan keletkeznek egy ilyen kis vállalatnál a ráfizetések. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy minden termelő, produktív munkát végző dolgozóra egy nem termelő improduktív munkaerő esik. Nem kétséges, hogy az ilyen állapot rendkívül rontja a vállalat jövedelmezőségét. Jobb munkaszervezéssel, a munkakörök meggondoltabb elosztásával ezen feltétlenül segiteni lehetne. Ezzel függ össze, hogy kedvezőtlenül alakul a vallatnál a termelékenység és a bér aránya. Októberiben például a termelékenység kisebb emelkedése mellett az egy főre eső bér nagyobb mértékben emelkedett. Az . alacsony fokú munkaszerve- { zésen túl éhhez hozzájárult, | hogy a dolgozók túlnyomó; többsége az anyagi ösztönzést j egyáltalán nem szolgáló óra-« bériben dolgozik és az anyagi S érdékeltség egyéb formái j sínesemnek kifejlődve. Októ-1 bedben például a szállítás ! három dolgozója (egy gép-1 kocsi vezető, egy kísérő és ; egy 'kocsis) több mint 300 ! túlórát teljesítettek. Ezzel már j csak ezért sem tehet egyet- j érteni .mert káros a dolgo- j zókra, azontúl, hogy a fejen- j kéniti 100 túlóra nem mindig * jár együtt a teljesítmény j megfelelő növekedésével. Nagy szükség lenne rá, f hogy itt is alkalmazzák a teljesítménybérezést! Ezt még az is indokolja hogy a közelmúltban kaptak egy új tehergépkocsit. Hasonlóan ikedvező hatást váltana ki a jobb anyagi érdekeltség, a nagy értéket képviselő üvegek törési százalékának csökkentésében. Igaz, hogy több, a vállalaton kívül álló tényező is kedvezőtlenül befolyásolja a jövedelmezőséget. Helyes lenne, ha az illetékes szervek jobban támogatnák megoldásukat. De az alapvető mégis csak az, hogy mindenekelőtt a vállalat vezetésének kell úgy megszerveznie a munkát, hogy minél előbb eltűnjön a deficit és jövedelmezően gazdálkodjon a vállalat. zene iránt érdeklődő növendékekkel. Mintegy 226 tanulót tudnak elhelyezni az iskolában. Eddig 160 'bányász gyerek jelentkezett a zeneoktatásra. A vasárnapi megnyitón a zeneiskola teendő tanárai hangversenyt rendeztek a zenerajongók számára. Már a sertéstörzsről pnÉsMnak 110 darab sertést vásárolt a nemrégen alakult ponyi- pusztai termelőszövetkezet. Ebből húszat mint bízottser- tést értékesítenek, melyre már megkötötték a szerződést az ÁUatíorgalmi Vállalattal. A tagok úgy határozták, a többit tovább nevelik, s ebből az állományból választják majd ki a Legmegfelelőbb egyedeket, amely a termelőszövetkezet sertés törzsét alkotja majd. Már 3 ilyen korszerű motormozdonyt készített az idén a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár Jugoszláviának ''utcán a fiatal fák kitördelése, ^ablaküvegek betörése stb. Mindez pedig, sérti és veszé- . lyezteti a közrendet, a köz- biztonságot. Az emberekből épedig felháborodást, riadalmat vált ki. A botrányok megrontják az emberek '■közhangulatát, békés nyugalmát, megzavarják a munkát, -a szórakozást. fizámszerű adatok iga- ^ gazolják, hogy milyen 'gyakori eset a közbotrány- fokozás, a csendháborítás, a -részegségben elkövetett botrányos viselkedés miatt indult szabálysértési eljárás. ■A salgótarjáni rendőrségen •ez évben idáig kb. 250 személy lett ilyen viselkedés ■miatt megbírságolva. Hasonló ;a helyzet a járásbiróságon, "ahová a testi sértések, becsületsértések ügyében fordulónak védelemért az állampolgárok. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a garázda egyének legnagyobb részét a ma- ígukra hagyott, az egészséges kollektívából és a társadalmi "szervezetekből kimaradt, de- •moraiizálódolt fiatalok köréből kerülnek ki. Akadnak "ilyenek az idősebbek között is. Adósak maradnánk viszont az igazságnak, ha nem mondanánk meg, hogy a huligánok elsősorban a bűnözők zöme. A bűnöző cselekményei során hozzászokik a társadalom együttélési szabályainak és törvényeinek megsértéséhez, semmibevételéhez, ha '•ugyan már nem a garázdaság Kis vállalat - nagy ráfizetés A pásztói szódavízgyárban útján jutott el odáig. A garázda alak törvényen kívül helyezi magát. Minden közszokást, erkölcsi normát, illemszabályt és törvényt ellenségesnek tart, ami nem egyezik önző érdekeivel. Megveti a társadalmi együttélés alapelveit és ezekkel szemben is ellenségesen viselkedik, gátlástalanul minden alkalmat megragad, hogy szembenállását kifejezésre juttassa. A garázda egyének egész énje, életmódjuk, felfogásuk az erőszakhoz és brutalitáshoz idomul és elviselhetetlenné teszik környezetük életét. Fertőzik a szocialista társadalomban az emberek között kialakuló új kapcsolatokat. A szocialista együttélési normák megrontása nem egyszer károsan érezteti hatását a termelő munkában is. Többen azért estek már ki a termelésből, mert szórakozóhelyen, vagy utcán kötekedő garázda egyéneknek estek áldozatul. Megérzi ezt a család is. Ez a körülmény követeli meg, hogy a szocializmus építése során a garázdaság elleni harcot is központi kérdésként kezeljük. alamennyi szocializmust * építő országban előtérbe került ez a probléma. Az életkörülményeknek megfelelően helyenként másként jelentkezik a huligánság elleni harc kérdése. Egységes azonban az álláspont abban, hogy a huligánságot, mint társadalomra veszélyes cselekményt, le kell küzdeni. DR. MOHL JÁNOS
