Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-01 / 86. szám

NÓGRÁDI NÍPÜJ8AG 1958. november 1. Mivel foglalkoznak, min dolgosnak? — EGY NAP A KISTÉRÉNYEI TANÁCSON — Ezekben a napokban me­gyei, járási, községi tanácsa­inknak egyik legnagyobb fel­adata a közelgő országgyű­lési és tanácsválasztás si­keres lebonyolítása. A szer­vezés, meggyőzés munkája mellett nagy elfoglaltságot ad a választói névjegyzék ösz- szeállíáta, a törvénytelen ki­hagyás, vagy törvényellenes felvétel tisztázása. A látszat tehát az, hogy tanácsaink a választási mun­kák előkészítése mellett sem­mi egyébbel nem foglalkoz­nak. Tegyünk egy próbát. Meg­hívom kedves olvasóinkat, jöjjenek el velem — gondo­latban. Kopogtassunk be mond­juk a kisterenyei tanácshá­zára. Üljünk le egy lócára. Hallgassuk az emberek pa­naszát, ügyes-bajos dolgát. Nyolc óra van. Somogyi László tanácsi előadó előtt egy köteg katonai behívó fekszik. A november elején bevonuló fiatalok ügyét kell intézni. A toll serceg, de mi­re az elsőt befejezné, valaki csendesen kopogtat. — Tessék! — hangzik a be- bocsájtó szó, s az ajtón egy idős, munkában megöregedett ember lép a szobába. Nem vár. Mindjárt kezdi is. — Tudják, hogy hirtelen elhunyt a feleségem, öt apró gyermek maradt hátra... .se­gítsenek felnevelni őket... Jók az emberek, odaadom szívesen másnak, hogy felne­veljék. De úgy intézzék már el — s itt megcsuklik a hang­ja, szeme sarkában könny­cseppek jelennek meg — ne vigyék ki a faluból, marad­janak a közelembe... Megnyugtatják. Kötelessé­gük, hogy segítsenek. S mire Antóni István — mert ő volt az idős segítséget kérő — hazaér, mind az öt gyermek­nek megvan az édes-mosto­hája. Legkisebbet, a Bélát Lakatos Károlyné, a tsz. tej- árúsítója fogadja örökbe. La­ci, Pista, Barna is meleg ott­honra, szerető kezekre talál. Szeberényi Gézáné, Oláh Mis- káék, Király Bálinték meleg otthona várja a gyermekeket. Ismét kopogtatnak. Talabér József né lép be. — Aggyon isten... — Aggyon Margitkám. Mi járatban? — kérdi mindjárt Somogyi László. — Az új műút ügyben, va­gyis jobban mondva kártala­nítás ügyében jöttem, — mondja. A válasz sem késik. Most folynak a tárgyalások. A kártalanítás rövidesen megtörténik. Részben kész­pénzzel, részben földdel. Né­hány nap már csak az egész. Addig is várjon türelemmel. Talabérné megértő, s miköz­ben elnézést kér amiért „al­kalmatlankodott”, újabb és újabb emberek érkeznek a tanácsházára. Vass Ferenc gazda felesége azt kérte, hogy intézze el a tanács: az 1 105 forintos kórházi költséget részletre fizethessék ki. Az írógép mindjárt kopog, a dé­lutáni postával már indul is a kérelem. Dombóvári Gézá­né panasza sem egyszerű. A férje nem fizeti a gyerek­tartást. Mit csináljon? Itt bizony csak tanácsot lehet adni. Bűnvádi eljárást kell indítani a magáról megfeled­kezett apa ellen. S míg Somogyi László a feleket fogadja, intézkedik, tanácsot ad, a fiatal, kedves hangú Nagy Józsefné aszta­lához lépünk. — Tessék megnyugodni Szo- mora néni. Elintézzük. — Segítsen is drágám. Tud­ja, hogy öreg vagyok... nincs nekem semmim... És a toll újra sercegni kezd. Nagy Józsefné 18 idős asszonynak, öreg embernek állít , ki utalványt 150—150 forint szociális segély utal­nak ki az öregeknek. Jönnek-mennek az embe­rek. Délutánra már több, mint nyolcvanan fordulnak meg a tanácson. Ki együtt­élési bizonyítványt kért, ki­nek az adóját kell elintézni. De ha a szomszédok között nézeteltérés van, akkor is a tanácsnak kell igazságot ten­ni. .. A harmadik szobában Hú­szak Károly, a v. b titkára dolgozik. Az akták fölé ha­jol. Ni csak, hiszen ezek azok a jegyzőkönyvek, amelyeket a tanácstagi jelölőgyűléseken készítettek. Ezeket is intézni kell. „Járdát kell építeni a Sza­badság és a Rákóczi utcában” olvashatjuk az egyik jegyző­könyvben. S mit tett a ta­nács? Azóta 380 folyóméte­ren építették meg a beton­lapos járdát. A Szabadság utcában végig, a Rákóczi utcában pedig részben. „A bányatelep alatti ré­szen szabályozni kell a viz- leveztő árkot” — kérték a másik helyen. A munka itt is megindult, teljesítik a választók kérését. „Az új telepen, a József Attila utca földútját kövezni kell” — tartalmazza a harma­dik jegyzőkönyv. S tettek már valamit? Igen! A községfejlesztési tervből 25 000 forintot biztosítottak erre a munkára. Van munka, van mivel fog­lalkozni. Az egyszerű embe­rek ezer és ezer ügyes-bajos dolgát kell elintézni. Szép ez a munka.... Délután öt óra van már. A kisterenyei tanácson még mindég sercegnek a tollak, kopognak az írógépek. Ebben a hétezer lakosú községben hiába van kiírva: Félfogadás reggel 8-tól 12-ig, délután 1-től 5 óráig. Az emberek nem a hivatalos időt, hanem saját gondjuk orvoslását nézik.... A hivatalos óráknak ugyan vége, de alig jut idő még a vacsorára is. Az esti órákban újra összeülnek: végrehajtó bizottsági ülést tartanak, hogy beszéljenek a tanácsválasztá- sokrói, hogy elkészítsék a község 1959—60. évi költség­vetési tervét, amely a falu további feiemelkedését cé­lozza. • Somogyván László (Huh a!Jeni u tu fő JCisteremjjni A Kelet-Nógrád megyei Népbolt Vállalat jól sikerült ruhabemutatót rendezett szer­dán este Kisterenyén, a Pe­tőfi Filmszínházban. A zsúfolásig telt mozihe­lyiségben több kollekció nyer­te meg az érdeklődők tetszé­sét. Ilyen volt a kordbársony, bordószínű női pongyola, a kétrészes pepitaszövetből ké­szült női ruha, a csau színű kord férfi zakó, a műbőr férfi lemberdzsek, a pepita szövet bakfis ruha, a férfi sportöltönyök, vagy a divat­kék velúr női kabát vatelin béléssel. Nagy tetszésnek örvendett az úgynevezett „Tavasz gyöngye” — bélelt női kabát, vagy a sima hu­ligán kötött, rakott szoknyá­val. Ez a ruhabemutató — ame­lyet különben a Népbolt 10 éves fennállása tiszteletére rendeztek — azt tükrözte, hogy olcsón, igen ízlésesen lehet öltözködni a hölgyek­nek, férfiaknak, gyermekek­nek egyaránt. 6 hetes MODERN TÁNCISKOLA kezdődik november 5-én a VÁROSI KÜLTÜRHÄZBAN Tandíj 100 forint. Apróhirdetés Kárpitozott bútorok fizetési kedvezménnyel, gyönyörű kivi­telben rekamiék, fotelok, párná­zott székek, sezlonok, asztalok nagy választékban. Galambosi Béla kárpitos, Budapest, Vili., Lenin körút 20. Telefon: 227-247. A falvakban, elsősorban a téli estéken érnek rá társa­dalmi munkát végezni az asszonyok. Ilyenkor gyakran rendeznek összejöveteleket, ahol elbeszélgetnek életük­ről, terveikről. A MÉSZÖV nőbizottságá­nak vezetőjével, Tőzsér Mar­git elvtársnővel tárgyaltunk arról, mi a programja a téli napokra a falusi nőbizbttsá- goknak. Tervbe vették a háziasz- •szonyok munkájának meg­könnyítését is. Ma már fa­lun sem újság a mosógép, oda is eljut az üzletekbe, boltokba. De nem minden asszony tudja megvenni. En­nek érdekében a megye különböző pont­jain háztartási gép-köl­csönzőket létesítenek. Jelenleg kilenc ilyen köl­csönző helye van a megyé­nek. Különösen jól működik a mosógépkölcsönző Rétsá- gon, Balassagyarmaton és Kisterenyén. Az a terv, hogy még ebben az évben 8—10 helyen létre hozzák ezeket a kölcsönzőket. De lépések történnek a dolgozó asszonyok munkájá­nak könnyítésére is. Meg­Tjermeiök J Nem érdemes tártaié t na kölni, vagy távoli piac- • ra vinni a felesleges ; kukoricát, mert a j Terményforgalmi Vállalat raktára helyben az ■ ■ idényszerű száraz, cső- 5 ■ ■ vés kukoricáért a leg- ■ jobb árat fizeti. Megfiatalodott szívvel próbálnak minél több lóka­pát beszerezni. Tovább történik a szak­csoportok szervezése, s a meglévők megerősítése is. A munkába tevékenyen bekap­csolódnak a községi agronó- musok és termelési felelő­sök. A szakcsoportok jobbáté- telének érdekében nagyon fontos az asszonyok szak­mai továbbképzése. A tervek szerint a megyé­ben mintegy 20—25 helyen indítanak szakmai előadáso­kat a téli esték folyamán. A szakmai tanfolyamok kere­tében előadást tartanak a baromfitenyésztés feladatai­ról és problémáiról és egyéb növény- és állattenyésztéssel kapcsolatos kérdésekről. A tanfolyamokat agronómusok és főagronómusok vezetik majd. Tervbe vették azt is, hogy megvalósitják a SZÖVOSZ egyik utóbbi határozatát, mely szerint nők végezzék a boltbizottságok ellenőrző munkáját. Eddig mintegy 90 helyen műkö­dik boltbizottság, s ennek 75 százaléka nő. Részükre is terveznek egy olyan értekezletet, ahol is­mertetik velük a legfonto­sabb tennivalókat. Szeretnének jobban bekap­csolódni a takarékszövetke­zetek szervezésébe is a nő­bizottságok. Ezenkívül az is a céljuk, hogy mindent megtegyenek az asszonyok kulturális fejlődéséért. En­nek érdekében több helyen tervezik a nőtanáccsal együt­tesen filmankétok tartását. Egy-egy filmet közösen néznének meg az asszo­nyok és utána megvitat­nák, kinek mi tetszett, s milyen tapasztalatokat je­lent a film a további munkájához. A már hagyományos szabás­varrás, főzés-sütés, stb. tan­folyamokon pedig felolvasá­sokat tartanának, hogy a nők is tájékozódjanak a legfon­tosabb külső-belső esemé­nyekről. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ lQ Zíi Y1 1 VISZINTES: 1. Jó- _ Icai felesége volt. 15. BfijaM * „Rövid” közmondás. |Hi^_ 17. Visszahí! 19. Azo- Tí> K^jj nos betűk. 20. Mu- H tatószó. 21. Vissza: a függ. 8. ikerszava. 22. Sir. 23. Fordított 23 ismeret. 25. OEP. 27. Vissza: kést élesít. 29 28. Angol férfinév. 29. Ábra. 31. Mű- JJ anyag. 34. Magánal­kalmazottak Bizto- 39 sító Intézete. 35. 1 Délmagyarorsági városba való. 37. Nem — németül. 38. ífcT" A3 Görög bölcselő volt. 39. Arra a helyre jjy tesz. 40. Mozi fele. 41. Nem új, hasz- ------­ná lt. 42. Vár-omla­dék. 43. Mázolja. —— « 45. Kender fele. 46. Vissza: ellentétes ® fcf> fc} kötőszó. 48. Ismét, újra. 50. Kicsinyítő —---------­ké pző. 51 Női bece­név. 53. Szélesre —-------­ny it 54. Nem buta, van esze. 55. Élet. _______ 56 . Célkitűzés. 58. Dunántúli hegység. l__l_ 61. Jelen volt az eseménynél, i 62. Vissza: enyém latinul. 64. I Róka keverve. 65. Régi mérték- 1 egység. 66. Háziállat 68. Vizi nö- 2 vény. 69. NK. 70. Fal is van 2 ilyen. 71. Be párja. 72. Hamis r fondorlatos. 74. Szovjet név. 76. r mer, nem fél. 78. Hangszer, 79. i Rendkívüli, nagyszerű. 81. Sémi- f kor. 83. Hozzábújik. 84. Piros 1 németül. 1 FÜGGŐLEGES: 2. Félig arat. * 3. Az egyik oldal. 4. Vágóeszköz. ^ 5. Tetejére tapos, 6. Fal szélei. ^ 7. Vonatkozó névmás. 8. Lom ikerszava. 9. Évek m. hangzói. 10. Ázsiai állam. 11. A víz teszi 1 100 fokon. 12. Fordított férfinév. I 13. Kettősbetű. 14, Ez volt Jedlik r Ányos (folyt, vizsz. 82-ben). 16. Ki mint vet, úgy arat (3. vak­kocka kettősbetű). 18. Előre megy. 22. Munka — szovjet nyelven. 24. Befed. 26. Kenyér francia nyelven kiejtve. 27. Nem - lati­nul. 28. Félretett kártyalap.. 30. idős, öreg. 32. Fél. 33. Egyik francia városba való. 34. Motor- kerékpár márka. 36. Vissza: fo­lyó napi. 38. Rengeteg. 43. Jármű része. 44. Között — latinul. 47. Német névelő. 48. Magyar Állam­vasutak. 49. Rajz-kellék. 50. Elem. 52. Mennyasszony. 55. Ré­gi mértékegység. 57. Hegedű kel­léket. 59. Előkelő, módos. 60. Dunántúli városba való. 61. Férfi­név. 63. Kerti növény. 65. Test­rész. 67. Kenőanyag. 71. Szerte­len. 73. NNA. 74. Régi magyar szó. 75. Személyemre. 77. Mu­latság. 79. Római számmal: 40». 80. Suta fele. BEKÜLDENDŐ: vizsz. 1., függ. 14. (folyt, vizsz 82). függ. 16., valamint a VASAHNAPi FEJ­TÖRŐ szelvény november 5-ig. A múltheti keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Sme­tana - Jókai Mór. Könyvjutalmat nyertek: Farkas Károly Mihálygerge, Hadas Má­ria Romhány és Gyenes István Nagybátony. ELADÓ Balassagyarmaton kettő szoba, konyha műhelyes ház. Érdeklődni, Solti rádiószerelőnél. Mii- terveznek a teli estékre a falusi nőbizoltságok? A nyugdíjas ember sem : egyforma. Az egyik már csak ; pipázni tud, azt is egyre fo- : gyó erővel teszi. A másik babát pesztrál, kisunokát és ebben telik minden öröme. Más munkára már nem is képes. A harmadik még tesz- vesz-motoz a portán, a kert­ben, kinn a határban, vagy a háztájban. És olyan is van, de ez már bizony kevesebb, aki utolsó éveit közügynek, a fiatalság­nak szenteli. Hadd legyen szebb az ő életük, mind haj­dan az övé volt. E kevesek sorát gyarapítja György Béla, Szécsény község lakója, akit járási tanácstagnak jelölt a környék. Fiatalos mozgású még, és jóságos szemű. Pedig negy­vennyolc ledolgozott év van mögötte. De reméljük, még hosszú, örömben gazdag élet vár rá. Azt kérdeztük tőle, egy mondatban, mi is a terve, ha tanácstaggá választják. Egyszerű meggyőzéssel felelte: — Dolgozó népem ügyes­bajos dolgaiban akarok se­gíteni. Aprópénzre váltva ez sok- mindent jelent. Már egy éve csinálja a tanácstagi mun­kát, a legutóbbi pótválasztá- Azóta sokan áldják a nevét. Intézi a pa­naszokat sorjában, válogatás nélkül. Vizsgáljuk meg, mi­lyen ügyekben sikerült in­tézkedést tennie. Mennek hozzá hasonló korú emberek; kevés a nyugdíj, segítsen a fellebe zésben. Hacsak egy szikrányi igazság van a pa­naszban, ő megkezdi a tal- palást, ha kell Gyarmatra, ha fontosabb az ügy Tarján- ba. Nem nyugszik addig, amíg nem ér el eredményt. Ott látni őt a járásbírósá­gon, a bankban, a tanácson, ha kell a minisztériumban is. Egyszer házhely ügyben intézkedik. Máskor azért megy, mert nem adnak köl­csönt választójának házépí­tésre. Néha igazságtalanságot reklamál. Férjhezmenés előtt áll egy lány, nincs állása. György bácsihoz megy, se­gítsen az elhelyezkedésben. Így kapott Bodnár Mária is állást. Minden héten fogadónapot tart, pagyon komolyan végzi tanácstagi feladatát. Lelkiis­meretesen feljegyzi a pana­szokat és egyet sem hagy figyelmen kívül. — Nincs is nagyobb bol­dogság — mondja nagyon sokszor — mint az, ha az én kezem nyoma is ott van valakinek örömében. Ha la­tom, hogy új házban lakik az, aki nemrég még omla­dozó viskóban éldegélt. Ha azzal köszöntenek, hogy ma­gasabb lett a nyugdíj, vagy orvosoltak egy általam is megsürgetett panaszt. György Béla bácsi azonban nemcsak tanácstag. Tagja a végrehajtó bizottságnak. El­nöke a szakmaközi bizott­ságnak. Ténykedik a járási pártbizottság revíziós csoport­jában is. Járja a vidéket, autóbusszal, vonattal, néha gyalog. Nemcsak a felszaba­dulás okozta megváltozott vi­lág teszi kötelességévé az ügyintézést, az emberekkel való foglalkozást. Ö régen; még 1919-ben eljegyezte ma­gát a munkásmozgalommal. Nyolc hónapig volt vörös katona a Szovjetunióban, 1918-ban. Onnét hazatérve po­litikai biztos a szécsényi va­sútállomáson. Aztán a szigorú üldöztetés, a kegyetlen el­nyomás ideje következett. Odamegy a szekrényhez és egy rejtett zugából papírcso­magot vesz elő. Meghatott és át szelleműit a hangja, ami­kor újságolja: — Van ám még újságom is ebből az időből — és mu­tat egy 19-es újságot július 13. keltezéssel. Már megsár­gult a papíros és elmosódott itt-ott a szöveg is. Pesten nyomtatták annakidején és úgy csempészte át a határon, hogy a csehszlovák dolgozók is meghallják a felszabadult szót. Aztán félre kellett tenni az újságot, dugni és rejte­getni, csak a jóbarátnak, az igaz elvtársnak merte meg­mutatni. Azért ilyen sárga, ilyen gyűrött és elmosódott íz újságlap. Milyen hősiességet rejt ma­jába ez az egyszerű semmit­mondó tény is. Mögötte na- jyon sok minden van: az gaz ember becsületes áldo- :atvállalása, a vissza nem ■iadás a veszélytől. Hogy em- élcet adjon az unokáknak, i végleg felszabadult ország fjúságának. Megmutatni, hogy tegyven évvel azelőtt nem étlenkedett György Béla bá- si, a most jelölt tanácstag. Aztán elnézést kérő mo- ollyal néz ránk és halkan neg is szólal: — Bocsánatot kérek, de úv a kötelesség. A bíróság- a kell mennem, egy nyug­iíj ügyben intézkedni. Ennek ikere mindennél fontosabb nőst számomra... Átmelegedett szívvel nyáj­unk kezet és a búcsúzkodás-; >an nagy öröm van. Sok! lyen öreg szívre volna szük-l égé ennek az országnak. I UJLAKY MÁRIA !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom