Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-01 / 86. szám

1958. november 1. NÓGRÁDI NÍPÜJSAS 7 Átépítik a csehszlovák-magyar közös vasúti szakaszt Tavasz óta folyik már az építési munka a magyar— csehszlovák határmenti Ba­lassagyarmat és Losonc váro­sokat összekötő vasútvonal Nógrádszakál és Losonc kö­zötti 25 kilométer hosszú sza­kaszán. Az összesen mintegy ti­zenhat millió forintos költ­ségen épülő új vasútszakasz­hoz a síneket végig a cseh­szlovákok adták, akik az or­szághatár és Losonc közötti kilenc kilométer saját szaka­szukon már befejezték a vá­gánycserét' A terv szerinti december 31-i határidőre azonban a magyar vasútépítők is átad­ják forgalomra készen az or­szághatár és Nógrádszakál közötti korszerűsített vasút­szakaszt. Az újjáépített és korszerűsített vasúti pályán az eddigi 25 kilométer he­lyett 40—60 kilométer órán­kénti sebességgel közleked­hetnek a tehervonatok. A vasútépítés során teljesen gépesítették a vágánylerakást. Az átépített felépítményre a régi 23,6 kilogrammos talpfák helyére előfeszített 44 kilogrammos vasbetonaljak kerül­nek. Így válik lehetővé a gyorsabb menetidő és a na­gyobb terhelés. Genf a világ közvéleményének középpontjában Október 31-én pénteken összeült Géniben az Egye­sült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia kormá­nyának küldöttsége a nukle­áris robbantási kísérletek megszüntetésével kapcsolatos tárgyalásokra. A tárgyaláso­kat megelőzően a szovjet kormány eré­lyes nyilatkozatot tett közzé, amelyben követe­li, hogy azonnal világ­szerte és örök időkre szüntessék meg a nuk­leáris fegyverek kísérle­ti robbantásait. Mint ismeretes ugyanis Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok a nukleáris kí­sérletek beszüntetését csak egyéves időtartalomra akar­ja elfogadtatni a Szovjet­unióval. Ez a tudományos körökben is visszatetszést keltő angol-amerikai javas­lat nem viszi előbbre a há­borús feszültséget előidéző nukleáris robbantások be­szüntetésének ügyét, mert közismert, hogy körülbelül egy évre. van szüksége az Egyesült Államoknak ah­hoz, hogy az eddig végrehaj­tott kísérleteinek tapasztala­tait feldolgozhassa. Angol munkáspárti képvi­selők is sürgetik az ameri­kai javaslattól eltérően a Szovjetunióval való teljes megegyezést a genfi tárgya­lásokon a robbantásokat il­letően. Jellemző az amerikai Egyesült Államok szemér­metlen atomzsarolási politi­kájára, hogy a genfi tanács­kozás reggelén „véletlen atombomba robbanások’” ve­szélyével fenyegeti a világ közvéleményét. Londonból érkezett hírek szerint ugyan­is a Newswek washingtoni szerkesztősége úgy értesült a hadügyminisztérium körében, hogy a közeljövőben hivatalos figyelmeztetést adnak ki, amelyben megerősítik, hogy igen is lehetséges véletlen atombomba rob­banás. Az Egyesült Államok újabb fenyegetésére válaszol a világ munkásainak képvi­seletében a Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata. A nyilatkozat a genfi érte­kezlet megnyitása alkalmá­ból rámutat, hogy az imperialista nagyha­talmak sem a Szovjet­unió kezdeményezésére, sem az egész emberiség követelésére nem hagyták eddig abba atomrobban­tási kísérleteiket, sőt legújabban a francia kor­mány is atombombákat akar gyártani és a Szaharát sze­melte ki nukleáris robbantá­si kísérleteinek színhelyéül. ZÄRT ajtók mögött ÜLÉSEZIK A GENFI ATOMÉRTEKEZLET Genf (MTI). A DP A genfi tudósítója jelenti: Az Egye­sült Államok a Szovjetunió és Nagy-Britannia küldöttsé­ge már csütörtökön meg­egyezett, hogy az újabb gen­fi atomértekezletet ismét szigorúan zárt ajtók mögött tartják meg. Csak a péntek délutáni megnyitó ülés lesz nyilvános. A tajvani árnyékkormány (Megjelent a romániai Előré'oen) ALKALMAZZUK BANYÁINKBAN A KORSZERŰ MÓDSZEREKET Kézzelfogható eredmények Mátranovákon A villamosrobbantás idő­zített gyutaccsal történő al­kalmazása egyenlőre hazai viszonylatban a legfejlettebb robbantás technika. Ezzel a robbantási eljá­rással nagyobb robbantó erőt érünk el, s így kevesebb anyagot kell felhasználni. Jellemző példa erre, hogy Csurgó táróba^, ahol teljes egészében bevezet­ték az időzített robban­tást a III. negyedévben 7,85 mázsa robbanóanya­got takarítottak meg. Dolgozóink látva a robban­tási eljárás korszerűségét és gazdaságosságát, szívesen al­kalmazzák és a IV. negyed­évben üzemünk minden rob­bantómestere megszerzi az ehhez szükséges képesítést. A bányabeli munkák idő­beni sorrendjének megszer­vezésénél nagy szerepet ját­szik az egyenletesség és fo­lyamatosság. 'Föltétien szük­séges, főként a szállításnál és osztályozásnál a folyama­tos munka, mert a mozdony­szállítás csak úgy tud ele­get tenni a követelmények­nek, ha az egész műszakod kihasználható. A fokozottabb gépesítés által előidézett na­gyobb energiafogyasztás hul­lámzása nem kedvező és ez­ért igyekeztünk a ciklusos munkavitellel csökkenteni a gépeik működésének egy­idejűségét. Szükséges volt ez azért is, mert áramellá­tásunk nem kielégítő a fo­kozottabb termelési követel­ményekhez képest. A munkahelyek ciklusos működtetésével elértük azt. hogy az üres csil­lék ellátásánál zavar nincsen, az osztályozón a szén nemesítése is ked­vezőbb, mert állandóan vékonyabb rétegben megy a szén a vá­logató szalagokon és így könnyebb a pala kiváloga­tása. A szállító szalagok és Az őszirózsás forradalom emlékére ii. Október 26-án és 27-én várta Budapest népe, hogy a király Károlyi grófot ki­nevezi miniszterelnöknék Ez azonban elmaradt. Ezért 27- én a Nemzeti Tanács gyű­lést tartott a parlament előtt s mintegy 60 ezer fő tünte­tett Károlyi Mihály mellett. A népgyűlés ' szónoka Ká­rolyi lett volna, de politikai játékból váratlanul a király Bécsbe rendelte. Másnap es­te a tömeg Budára, a Vár­ba akart menni, jhogy a Nemzeti Tanács proklamáció- jában kifejtett jogokat kö­vetelje József főhercegnél, IV. Károly király megbízott­jánál. Deák Ferenc utca, Gi­zella tér (a mai Vörösmarty tér) Vigadó utca és Dorottya utcában gyülekeztek. Az 5000 főnyi tömeg a Vigadó tér és a Máiria Valéria utca táján tört előre, átverekedve magát a katonai kordonon. A hídnál két szakasz lovas és né?'' szakasz gyalogos rendőr, félszázad katona és 50 csendőr állta el az utat. 150—200 főnek sikerült magát a lovasrendőrökön át vágni. Itt irtózatos kézitusa kez­dődött. ötven felkelőnek si­került továbbjutnia a Lánc­hídon Buda felé. A budai oldalon azonban elfogták őket, élükön egy fiatal zász­lót szorongató ifjúval. A rendőrök visszaverték a ro­hamot, a katonák azonban nyugodtak maradtak. Este háromnegyed 10-kor a Gres­ham kávéház előtt újabb lö­vések hallatszottak. Hoz­ták a viaskodásban eltört nemzetiszinű zászlót. A rend­őrség kaszabolta a tömeget, A lánchídi harc végül két áldozatot és 70 sebesültet követelt. Éjjel fél 11-kor mintegy 6 ezer ember ordított bosz- szúért a Gizella téren lévő pártkör előtt. Egy óra múl­va kihirdették, hogy megala­kult a Katonatanács és a katonák mint eddig sem, a jövőben sem fognak a népre lőni. Éjfélkor aztán meg­szállták a bankokat és több középületet. Október 29-én budapesti munkásság délelőtt tíztől fél­tizenegyig általános sztrájk­kal tiltakozott a lánchídi vérengzésért. Zárva marad­tak a boltok is, s a köz­lekedés is megbénult. A Fegyver- és Gépgyárban munkások a feltört raktá­rakból felfegyverezték magu­kat. Katonaság pedig meg­szállta a gyárakat. Este 10 órakor Károlyi Mihály az Astoria szálló erkélyéről (itt székelt a Nemzeti Tanács) bejelentette a várakozó tö­megnek, hogy a rendőrség is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Ez a korabeli sajtó szerint a következőképp ment végbe. A rendőrtisz­tek, detektívek és a legény­ség Andrejka rendőrtanácsos szobájában tanácskozásra gyűltek és elhatározták, a csatlakozást. Ezt közölték Sándor László főkapitánnyal is, aki azonban nem tartott velük. „Nem akarunk még- egvszer a békés utcai nép között vérengző pribékek lenni, s nem akarunk ele­ven falként a magyar nép vágyai elé állni” — mondot­ták a főkapitánynak a Nem­zeti Tanácshoz csatlakozó rendőrök, melynek érdekében a legtöbbet dr. Környei Zoltán tette. Október 30-án újabb tün­tetésekre került a sor. Este 7 órakor mintegy 10 ezer fő gyülekezett a Gizella té­ren, a Bécsi és a Váci ut­cában. Ekkor jelentette be Károlyi, hogy egy-két nap múlva a Nemzeti Tanács át­veszi az uralmat. Ekkor több mint 200 katonatiszt kard- kihúzással megesküdött, hogy a függetlenségért fog harcol­ni. Majd egy százados el­kiáltotta magát: „Katonák! Tisztek! Vegyük le a sapka­rózsát!” Erre mindenki le­tépte és helyét kokárdával díszítette. A kilenc órakor véget érő gyűlésről a kato­nák az Astoriához, a Nemzeti Tanácshoz mentek. Felemelő látvánv volt a felvonulásuk Elől fegyveres kerékpárosok, utána 80 tiszt kivont kard­dal, ezt követte egy szakasz tengerész, majd több mint ezer katona. Független Ma­gyarországot követeltek. Az őket kisérő ezrekre rúgó tö­meg Kossuth-nótákat éne­kelt. Az Astoria erkélyéről újabb jelentést adott a Nem­zeti Tanács a politikai fog- lvok kiszabadítására vonat­kozóan. Az elfogott Lukachich Géza altábornagyot, Budapest városparancsnokát az Astoria szállóba szállították, ahol ugvan felesküdött a Nemzeti Tanácsra, a tömeg azonban követelte méltó megbünteté­sét. A népharag elől csak polgári ruhába öltöztetve tudták megszöktetni -az As­toriáiból. A szálló előtt tüntető tö­meg tudomására jutott, hogy a Keleti ‘Pályaudvaron be- vagonírozott menetszázad van. A tízezerre rúgó tömeg a katonatanács utasítására a pályaudvarra ment a Rá­kóczi úton keresztül. A me­netszázadot kiszabadították. „Nincs már háború!” — or­dította a tömeg. Majd le­rángatták a német zászlókat és feliratokat. Végül egy fegyvert szállító vagont tör­tek fel és a belőle kike­rülő 2000 fegyvert egyenként 60—80 tölténnyel kiosztották maguk között. A Keleti Pályaudvar előtt a mámor­ban tőszó 15—20 ezres tö­meg a Thököly út felé vette az irányt. Itt is ilefegyver- zik a katonáikat és ölelik, csókolják az orosz hadifog­lyokat!. Majd visszafelé a Rákóczi úton a Rökk Szilárd utcánál csatlakozott a tö­meghez a 32-esek menet­százada is. A Mária Terézia lakta­nyában gépfegyvere« kato­nák és több mint 600 csendőr állt vártában. A felkelő tö­meg nem ostromolta meg a laktanyát, mert feleslegesnek tartotta a vérontást. Éjjel negyed egykor a tüntető tömeg ismét az Astoria szál­ló elé vonult. Onnan az Irá­nyi utcai térparancsnokság­ra, amit 400 fő védett. Ir­tózatos erőt jelentett a tö­meg. Elfoglalta a -térparancs­nokságot és a felmentésére érkező csendőröket három­szoros sortűzzel fogadta. Sok sebesült volt ezen a helyen. Hajnali negyed háromkor megeredő zápor ellenére a Semmelweis utcában tovább folyik a sortűz. Nem sokkal előbb Várkonyi tábornok, Budapest térparancsnoka megjelent a Nemzeti Tanács előtt és átadta a hatalmat. „Én magyar nemes vagyok, tehát megértem az esemé­nyéket”. — mondotta. Köz­ben a forradalmárok elfog­lalták a telefonközpontokat, a főpostát és a fontos köz- épületöket. Október 31-én tehát győzött a forradalom. Az utca nem ürült ki. Az éjjeli harcok után reggel utcán volt egész Budapest. Szemelt az eső. Az egész városban szünetelt a munka. Budapest munkás­sága és a katonaság az or­szág, fordulatot hajtott vég­re. Reggel nyolc órakor Jó­zsef főherceg már tárgyalt Károlyi gróffal. A forrada­lom hírére IV. Károly király telefonon bízta meg Károlyit a kormányalakítással. Ezzel megvalósult Károlyi parla­menti beszéde: „A mi mun­kánk még csak most -kezdő­dik. A kormány pedig en­gedelmeskedjék és boruljon le a nemzet nagysága előtt!,, Az új miniszterelnök gyalog érkezett vissza a várból a központi városházába áttett székhelyére, a Nemzeti Ta­nácsba. A tömeg, amerre csak ment Károlyi, virágot szórt eléje. Délelőtt fél tízkor a Nem­zeti Tanácsiban megjelent Bíró Pál miniszterelnökségi osztálytanácsos és közölte József főherceg megbízásából a király elhatározását Ká­rolyi Mihály miniszterelnöki kinevezéséről. A várakozó tömeg hatalmas éljenzéssel és kitörő örömmel fogadta a hírt. Vérontásra nem került sor, mert a Nemzeti Tanács­ra fel nem esküdött csapato­kat Károlyi kérésére József főherceg nem engedte ki a laktanyából. (Folytatjuk.) Dr. Gajzágó Aladár gépi berendezések ciklusos működtetése közel azonos energiát használ el és nin- csennek túlterhelés miatt üzemzavarok, trafó, vagy automata kikapcsolás stb. Ennek nyomán a korábbi időszakhoz képest a produk­tív teljesítményben 6 száza­lékos emelkedés mutatható ki. Igen fontos az üzemek életében, azok jövőjének elő­készítésében a vágathajtás sebessége, biztosítása és ál­lékonysága. A fenti hármas követelményt elérni nagy fel­adat, de eredményekben annál kedvezőbb. Az tény, -hogy az elővájásiból kikerült termelés a legdrágább, tö­rekednünk kell olyan fej­tésmódok kialakítására, ame­lyek a legkevesebb elővájást igényelnek. Ha az egy főre jutó előre­haladási sebesség na­gyobb, akkor az onnan kikerült szén mennyisé­ge is több és ezáltal az elővájás termelése is olcsóbb. A fával biztosított bánya- vágatok biztosító elemeit a nyomás okozta viszonyok mi­att gyakran ki kell cserélni. Az új biztosítás beépítése, vagy a pótácsolatok megle­hetősen munka- és anyag- igényesek és ezért drágák, de drágák azért is, mert a fa­biztosítás nem sokáig tart és törés Után újonnan fel­használni nem lehet. Töre­kednünk kell tehát a vas­biztosítás szélesebb körű alkalmazására. Itt a legfon­tosabb megemlíteni azt, hogy a korszerűen -biztosított vá­gatok haladásának gyorsítása a legfőbb cél. Ha ezt el­tudjuk érni, akkor meg­valósíthatjuk az előváj ások hármas követelményét és ezáltal lényegesen tudjuk az elővájási szén önköltségét csökkenteni. Révfalvi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom