Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-01 / 86. szám
4 NÓGRÁDI NÄPÜJ8AG 1958. november 1» A pedagógusok és a párt művelődési politikájának irányelvei Gondolatok a VI. Megyei Képzőművészeti Kiállítás megnyitása előtt Ezekben a napokban megyénk valamennyi iskolájában, minden tantestületben nevelőink az MSZMP művelődési politikájának irányelveit beszélik ímeg. Az irányelvek széleskörű ismertetéseivel és vitájával kettős célunk van: egyrészt ráirányítani nevelőink figyelmét e fontos dokumentumra, másrészt a pedagógusok körében folytatandó választási agitációs munkának a párt kulturális programjával akarunk tartalmat adni. Nagyon fontos feladat, hogy nevelőink minél előbb és minél alaposabban megismerjék a párt művelődési-politikai célkitűzéseit, felismerjék, hogy milyen jelentősek ezek az útmutatások egész kulturális életünk fejlődésében, s ezen belül az iskolai oktató-nevelő munka szempontjából is. Azzal, hogy tantestületenként megbeszéljük az irányelveket, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem letudni, hanem elkezdeni alkarjuk az alapos feldolgozást. Egy előadás és vita alkalmával másra nem vállalkozhatunk, mint arra, hogy néhány kérdést emeljünk ki, mely az iskolai tennivalókkal a jelenlegi helyzetben szorosan összefügg, illetve a pedagógusok szempontjából nagyon időszerű kérdés. A későbbi idők feladata lesz, hogy különböző módon visszatérjünk a határozat egy-egy fontos részére, s majd elkezdjünk munkálkodni a végrehajtásáért. A megbeszéléseken ügyelni kell arra, hogy a pedagógusok megértsék az irányelvek jelentőségét. Azt, hogy a párt a határozattal megfelelő helyre helyezi a kulturális területtel való foglalkozást a politikai és gazdasági kérdések mellett. Ugyanakkor a párt egységes álláspontját alakítja ki kulturális kérdésekben. Bár nagyon fontos feladat lesz a határozat alapján a helyi kulturális programinak a kidolgozása, a legfőbb elvi kérdésekben és ezek gyakorlati megvalósításában nem merülhetnek fel ellentétes felfogások. Minden bizonnyal nagy megelégedést vált ez ki nevelőink körében is. Az irányelvek jelentőségét mutatja az a tény is, hogy a párt 13 év óta először hozott sokoldalúan elemző és mély határozatot e területről. Ez a határozat kulturális területen elindítja a további kibontakozást és fellendülést. Az irányelvek ismertetésénél biztosítsuk azt, hogy az olyan fontos elvi kérdéseket, mint a művelődésügy szerepe és jelentősége a szocializmus építésében (mint harmadik feltétel) a .'kulturális forradalom célkitűzései és a szocialista kultúra tartalmának _ és formájának kérdése, kellő igénnyel és alapossággal tárgyaljuk meg. Az irányelvekben nagy helyet kapott a kulturális forradalom eddigi eredményeinek értékelése. Erre nagy súlyt kell helyezni megbeszéléseinken is. A választási agitációban egyéb területen is foglalkoznak most eredményeink propagandájával. Nevelőinkhez tetnmészetesen elsősorban kulturális eredményeink állnak közel. Minden értelmes embert elgondolkoztatnak azok a tények és adatok, melyeket a határozatban találunk fejlődésünk útját illetően. 1938-hoz képest 26 ezerről országosan kétszeresére nőtt az általános iskolában tanító nevelők száma. Vagy például 1938-ban 11700-an, 1957- 58-ban 32 900-an jártak A tantestületi vitákhoz egyetemre és főiskolára, — hogy csak néhány adatot emeljünk ki. Ezeknek az eredményeinknek a tudatosítása segíteni fogja nevelőink állásfoglalását is. Igen fontosnak tartja a határozat a ifjúság nevelésének kérdését. Ezzel kapcsolatban a pedagógusok gyakran hangoztatott véleményét fejezi ki a határozat, amikor kimondja, hogy az ifjúság nevelése nemcsak a pedagógusok érdeke, az egész társadalom ügye kell, legyen. Az ifjúság nevelésével összefüggésben jelentős helyet szán az iskoláknak a határozat. Ennek megfelelően jelentős helyet kapnak az irányelvekben a közvetlen közoktatáspolitikai útmutatások, azok a tennivalók, amelyeket az oktató-nevelőmunkában kell megvalósítani. Sorra veszi iskolarendszerünk legégetőbb kérdéseit és fontos előrehaladásokat tartalmaz minden szinten: általános, közép és felsőfokú oktatás-képzés közelebb hozását a gyakorlathoz. Fontosnak tartja az iskolák nyújtotta általános műveltség tartalmának megvizsgálását és megváltoztatását. Ezeken kívül még jónéhány jelentős útmutatást rögzít a hároméves tervben megépítendő 3500 tanteremtől egész a perspektívában tervbevett kőtelező középiskolai oktatás bevezetéséig. Jónéhány nevelési feladatot is megjelöl!, közvetlen segítve ezzel is nevelőink munkáját. Amikor a határozat iskolai vonatkozásairól szólunk, feltétlen ki kell emelnünk azokat a megállapodásokat, amelyeket az irányelvek a pedagógusok világnézeti, politikai helyzetére tesznek. Arra az ellentmondásra utal a határozat, mely a nevelők egy részének még nem kialakult materialista. világnézete és az iskolai oktató-nevelőmunka szocialista célkitűzése között, van. Kimondják az irányelvek, hegy „ez a helyzet hosz- szú ideig nem tartható fenn...” Ugyanakkor kellő súllyal rögzíti azokat a feladatokat, melyekkel segíteni kell feloldani nevelőinkben ezt az ellentmondást. Az irányelvek nagy jelentőségű útmutatásai bár nemcsak az értelmiségnek szólnak, hisz egész kultúrpolitikánk fontos kincsestára, mégis azt kell mondani, hogy a határozat maga és az abban foglaltak nagyszerű perspektívát ad nevelőinknek is: a pedagógusokról és a pedagógusoknak is szól. Ismerni kell ezt minden nevelőnek, ezért jelentősek az irányelveket vitató tantestületi megbeszélések, mert elindítói a határozat széleskörű feldolgozási munkájának. Alig néhány bét múlva fontos határkőhöz érkezünk el: november 16-án az úr- nák elé járul dolgozó népünk, hogy ország-világ előtt hitet tegyen a szocializmus mellett. Szavazni fognak a pedagógusok is. Szavazni fognak arra a nagyszerű jövőre, is, amelyet a párt .művelődési politakájának irányelvei jelölnek meg a kulturális területen. Fekete Ottó 33. sz. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT megfelelő gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket keres felvételre. Jelentkezni lehet minden hét > szerdáján az AKÖV komplex telepén. ?............... Mé gis voll értelme — Te piszkos gazember! — tajtékozott a rendőrség egyik szobájában Szerencsés detektív. — Nem fértek a bőrötökben? Szétverem a pofátokat! Csattant a pofon, s a munkaruhás, téglaporos legényember arcán ottmaradt az öt újj nyoma. A szemben- lévő asztalon kisformájú, gyűrött füzetecske feküdt; a bűnjel: „A királyi kérdés” című brossára. Akkor fogták le Balázs Pistá.t is, amikor az újtelepi építkezésen egyik szaktársnak adta át egy példányát. Ez volt a bűn; a füzetecske, a királyok elpusztításáról, akasztásáról szólt. örökre emlékezetes marad számára az a rendőrségi szoba, ahol Szerencsés detektív több társával őt is megpofozta. Egyik idős elvtárs szavai jutottak eszébe, mikor kitántorgott az ajtón: — Pista, itt vérre megy a „játék"! Megverték, de érezte, hogy ő az erősebb, mert félnek tőlük; azoktól a kis füzetecs- kéktől, amelyeket a szaktársak között terjesztettek. Visszaballagott az építkezésre, s míg ment, eszébejutottak a tanulóévek. We- hovszki mester, akinél megtanulta, vannak urak, s olyanok, akik kiszolgálják ezeket. S eszébe jutott a nyomor, Iaz eddig eltelt sanyarú élet. * — Eh! — sóhajtott egyet, Smegrántotta a nadrágszíjat, összeszorította a fogát, nem akarta, hogy lássák a szaktársak, hogy ő sírt is. Múltak az évek, egyre kevesebb lett a munka, s ő egyre többet olvasott. 1930-ban egyik nyárvégi napon a Munkásotthonban vitatkoztak, mikor idős Ocel János és egy elvtárs javasolták, írjanak levelet a polgár mester úrnak, indítsa meg a közmunkát, mert lassan éhen halnak. — „Nagyságos Förster Kálmán Polgármester úr. Tekintettel az ínséges időkre, tisztelettel kérjük Nagyságodat___” Re ménykedve várták a választ. S míg a polgármester úr bankettokat adott, ők tovább nyomorogtak. Leálltak az építkezések, nem volt végleg munka. Megelégelték a várakozást. Egy szeles őszi napon elindultak négyen Baross főispán úrhoz, „segítsen”, indítsák meg az inségmunká- kat. Nem, nem jutottak be a méltóságos úrhoz. A titkár tárgyalt velük félvállról, s „nagylelkűen” adományoztak nekik 20 pengő gyorssegélyt, hogy egyenek, s aztán csak menjenek haza, majd indul a munka. Már beállt a tél, amikor nagy nehezen megindították az inségmunkákat. Csattogott a csákány, röpködtek a kőszilánkok, gém- beredett kézzel faragták a pécskői követ állástalan kőművesek, asztalosok, vasasok, A művész életője az elismerés és ennek megfelelő anyagi segítés. Minden kor élenjáró társadalma volt az, amely felismerve a művészet társadalomnevelő, illetve az illető társadalom ideológiáját szolgáló fontos szerepét, istá- polta erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Ma a szocialista társadalmunk az, amely eszmeiségét a művészeten keresztül is érvényre akarja juttatni. .Sajnos, sokszor az az anyagi áldozat, melyet dolgozó népünk hoz azért, hogy művészeinktől azt kapja, ami eszmeiségében és művészi színvonalában is értéket jelent számára, — sok esetben a hozzánemértés és egyesek érdektelensége miatt hamis csatornákon folyik el. Hogy példával szolgáljak városunk területéről, meg kell említenem a városi tanács esketési termében lévő nagyméretű kompozíciót, a Jégbüffé falait „ékesítő” képeket, vagy a többszörös figyelmeztetés ellenére az állami Képkeretező és Üvegező Vállalat kirakatában elhelyezett giccseket. Állami vállalat kínál a dolgozóknak, nehéz, becsületes munkával keresett pénzért olyan fércműveket, amelyek terjesztése bűntett szocialista kultúránk ellen. Pedig mód és lehetőség van arra, hogy az állam pénzét művészi értékkel bíró alkotásokra költsük. Például: minden évben megrendezésre kerül a megyei képzőművészek kiállítása. A kiálított művek szigorú, országos zsűrin mennek át, tehát eleve kizárt, hegy művészietien alkotás kerüljön bemutatásra. Ezeken a kiállításokon egy Sose halok meg — A bürokrácia bosszúja — Az elmúlt hónapban a jelent ábrázoló, a bürokráciát mulatságosan kigúnyoló vígjátékkal szerepelt megyénkben a Déryné Színház. A történet egy elvakult bürokratáról, Kakas Dezsőről szól, aki minden emberséget félretéve imádja a paragrafusokat. Viselkedése miatt elveszíti Olgát is, akihez a diákköri szerelem szálai fűzik. Kakas Dezső végül önmaga is belebukik a bürokrácia vermébe. Iratait ellopják, a tolvaj meghal, s az iratok alapján eltemetik őt. Mulatságos, sokatmondó viszontagságok után tér viasza az életbe. A hivatali lelketlenséget a tekintéllyel való felesleges fontoskodást művészi alakítással mutatják be a színészek. Kakas igazgatót kitűnő jellemábrázolással Gerhár Tibor, Olga diákosan kedves szerepét Vajay Erzsi, a szerelemért áhítozó vénlányt Sándor Böske alakítja. Az együttes minden szereplője élethű alakítást nyújtott. Okos gondolat volt a Déryné Színház részéről, hogy mai tárgyú dráma, a „Szélvihar” után egy időszerű kérdésekkel foglalkozó vígjátékkal lepte meg a megye színházlátogató közönségét. Annál inkább érthetetlen, hogy a novemberi programként a Mágnás Miskával jelentkeznek. ■Művelődéspolitikánk pontosan a kulturális fejlődést figyelembe véve, az igényes ízlés kialakítása céljából az új élet szocialista-realista ábrázolását bemutató darabok előadására figyelmeztet, amellett, hogy régi darabokat is bemutatunk. A Déryné Színház eddigi jól megfontolt, céltudatos törekvéseinek értékét ne kis- sebítsék az ilyen műsorpolitikával. P. A. év eredményéről számolnak be művészeink, akik időt és fáradtságot nem kímélve, dolgoznak megszakítás nélkül. Valami nemes versengés nyilvánul meg ezeken a kiállításokon. Megyénk tájai,, üzemei, munkásai és parasztjai tekintenek ránk megelevenedve a vásznakról; mondanivalójuk vaíi számunkra. Sajnos ezt a mondanivalót, még kevesen értik meg megyénkben. Az elmúlt évek mérlege sem erkölcsi, sem pedig anyagi tekintetben nerrr a legjobbat mutatja. A tapasztalat szerint a látogatók 70 százaléka iskolás gyermek, volt, akik a rajztanárok vezetésével kötelességszerűen tekintették meg a kiállításokat . Az üzemi munkásság részéről kicsi volt az érdeklődés,,, pedig elsősorban értük vart és hozzájuk szól a kiállítás.. Elmaradtak a vállatok vezetői .akiknek feladata lenne,, egy-egy tetszésüket megnyerő mű megvásárlása üzemük számára. Széppé tenni az:, üzemet, kultúrotthont, kellemes környezetet teremteni a dolgozók számára. A környezet nevel a legjobban. A huligánok ellen nemcsak riadó- kocsival, hanem fehér asztalterítővel is harcolunk. Talán az utóbbitól még jobban félnek. A mi világunkban az állam a legfőbb mecénás és, nem közömbös, hogy az állam pénzét mire költik az illetékes vezetők, helycsent használják-e fel, értéket vásárolnak rajta, vagy giccset? "Fontos ez művészpolitikai szempontból is. Segíteni kell a művészt. Érezze a társadalom támogatását, erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Az elismerés a művész: éltetője, ez ösztönöz és erőt ad további munkájához. Érdemes gondolkoznunk a dolgok felett. —i —n.. Egy hónap alalt csaknem ezer dolgozó két millió forintot meghaladó árúvásárlási kölcsönt kapott Az utóbbi időben az Országos Takarékpénztár a lakásépítési kölcsönökön kívül a lakosság egyéb, indokolt hitelkérését is kielégíti. Az idén az úgynevezett fogyasztási kölcsönnek van a legnagyobb jelentősége, az Országos Takarékpénztár hitelnyújtó munkájában. Legutóbb, alig egy hónapja a kereskedelemmel közösen az: áruvásárlási hitelakciót vezették be, hogy a bérből és fizetésből élő dolgozók számos nagyobb értékű árucikkhez is hozzájussanak. Ilyen lehetőségek mellett vásárolhatnak a dolgozók rádiót, televíziót, motor- kerékpárt, tűzhelyet és egyéb más árucikket úgy, hogy a teljes kifizetés; előtt már az áruhoz jutnak. Modern napközi otthonos óvoda Mátraverebélyben Egyre- több és korszerű,, napközi otthonos óvoda gazdagítja már megyénket. De természetes, a fejlődéssel itt sem állunk meg. Ennek bizonyítása, hogy Mátravere- bély községben rövidesen átadásra kerül megyénk egyik legkorszerűbb napközi otthonos óvodája. Teljesen új. építkezés ez. Van benne egy foglalkozási terem, nappali pihenő, hideg-meleg zuhanyozó és mosdó. A fűtést központilag oldották meg. Ezenkívül a tisztántartásra legalkalmasabb csempével rakták ki a falat. Az egészen modern napközi otthonos óvoda 75 gyermek elhelyezésére alkalmas. Itt a gyümölcsfa ültetés ideje Az elmúlt hét végén megérkezett a salgótarjáni és a balassagyarmati gyümölcsfa- lerakathoz az első szállítmány. A két telepen a gyümölcsfák minden fajtája megtalálható, s miután megfelelő mennyiség érkezett, ki tudják elégíteni a vásárlók részéről jelentkező igényeket. A csemeték Salgótarjánban a Karancs utca 94, Balassagyarmaton pedig a Bajcsy Zs.-út 30 szám alatt kaphatók. diplomások. Hét végén megkapták az inségbért, a kőművesek 8—10 pengőt, a többiek, a tapasztalatlanok 2—3 pengőt. Akkor, amikor egy kiló kenyér 50 fillér volt. Azon a télen kövezték a volt Kassai sort, a volt Tátra utcát, a Karancs utca egy részét. Balázs Pistából is István lett az évek folyamán, megedzették a küzdelmek. Ocel elvtárs sejtjében tanult tapasztalni, értékelni az életet. Az elhurcolt szaktársak családjainak gyűjtöttek, a Vörös Segély bélyegjeit terjesztették. Most már értette: „vérre megy a játék.” Éppen akkor nősült, mikor kitört a sztrájk. — Leállni a munkával, béremelést követelünk, — közölte Szalai mesterrel a posta építkezésén, mikor odaérkezett Szalvai András. Leállították az építkezéseket. — Sikerült az akció szaktársak, — jelentette be néhány nap múlva Kerekes szaktárs. — Ezentúl egy órai munkáért kapunk egy kiló kenyeret, — tette hozzá. Az évek viharzottak. — A felszabadulás előtt nem volt jogom választani. Szálka voltam én is az urak" szemében — emlékezett Balázs elvtárs, most, amikor legutóbb beszélgettünk. Az 1939-es választáskor egy munkás képviselőt akartak bejutattni a parlamentbe. Egy elvtárssal járták a munkahelyeket, gyűjtötték a szaktársak aláírásait: Már összegyűlt, vagy 700 aláírás, amikor a csendőrség lefogta őket. Az elvtársat bezárták, őt | pedig ki akarták utasítani j az országból. Viszálykodtak S egymással a pártok, dúlt a; kortes-háború és végűi Mo- • csáry Ödön földbirtokos úr | bírta pálinkával és pénzzel j a legjobban a harcot. Akkor rendőri felügyelet j alatt volt, ügyeltek rá a ko-l pók. A választást, a szava-: zást csak távolról nézte, sok• más sorstársával. Egyre rosszabb lett a hely-: zetük. A háború szelét már; érezték. Segédmunkából élt • a család. Behívták katoná-! nak. Kínos esztendők teltek S el, s jött a nagy áradat. De• a zavaros esztendők után j végre kisütött a nap. — Volt értelme a mun-! kánknak. Megérett a gyű-• mölcs, és ezt a gyümölcsöt; már mi élevezzük, nem Förs- j tér, Mocsciry úr és a többiek. 5 Az egykor megpofozott ta-1 . noncgyerekből, már Pista', . bácsi lett, gyermekei vannak.} Egyik fiú építészmérnök, • másik fia szintén egyetemre! jár. Nem felejtette el a múl-: tat, a nélkülözéseket, a nyo-\ morgást, a bérharcokat, az; üldözéseket; vérévé vált Ke- S rekes tanítása: vérre megy ez! Pista! PÁDÁR ANDRÁS
