Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-22 / 92. szám
4 NÖSRADI NlPÖJBAa 1958. november 22B_ A népfront-mozgalom egy év alatt elért megyei eredményeit, tapasztalatait vitatta meg a Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége ADY ENDRE 1877 Menekülés 1919 Kedden egésznapos ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége Salgótarjánban a megyei tanács székházéban. Az ülés első részében a népfrontmozgalom egy év alatt Nógrád megyében elért eredményeit és a munka során szerzett tapasztalatait vitatta meg az elnökség Marczinek István elvtársnak, a Hazafias Népfront .megyei titkárának beszámolója alapján. A felszólalások során az elnökségnek csaknem valamennyi tagja elmondotta, hogy a mozgalom fennállása óta is a legnagyobb eredményeket érte el az elmúlt egy esztendőben és a több mint ötezer népfront bizottsági tag munkáját kétszerte-három- szorta több munkás, értelmiségi és dolgozó paraszt társadalmi munkája egészítette ki. November 22-én emlékezik az „úri bitangság“ alól )felszabadult magyar nép, a (forradalom vihcrviadara, )Ady Endre születésének 81. (évfordulójára. Ady Endre a úri alkarból Az ülés második részében v az őszi és téli oktatás és az) ^ ___ er re az időre készített rne-((forradalmi költészet óriása, gyei munkaprogramot vitat-)/ a Petőfit követő költőnem- ta meg az elnökség. uzedék legnagyobbja, József Határozat született))Attila méltó társa, az ország a békemozgalom megerősítő- ^ foiytatott sere is a Hazafias Népfront)) Nógrád megyei elnökségének)) karcban. u.i„=vji. v> Ady Endre minden porcikájával a forradalommal Koliász-luiltiiresok seregszemléje ((colt. A jövendő fehéreivel . , , , . .(((ahogy a munkásosztályt neportok mar hagyományossá« , vált őszi nagy sere.gszemlé-)) vezte), mert tudta, hogy. A Kohászati Dolgozók Szakszervezete ezévben is megrendezi a művészeti csoDCiátlítási vendét} konya Egyszerű, piros borítású vaskos köny. Ez áll rajta: Vendégkönyv. - A megyei képzőművészeti kiállítás termében egy kis asztalkán helyezték el. Ki-ki, beleírja a látottakról véleményét, — innen a neve: Vendégkönyv. Majd tele bejegyzésekkel, aláírásokkal. Értékes, becses könyv, munkásemberek, fiatalok, és öregek, diákok véleménye, ítélete Van benne — vallomásuk a művészetről. És büszkeségük, hogy ilyen tehetséges megyei művészeink vannak. Minnél több ilyen kiállítást szeretnénk látni — így az egyik bejegyző. örülünk a lehetőségnek, hogy megtekinthettük a kiállítást — írja egy másik. Nagyon szép! — írja röviden a nehézkezű munkásember. Az egyszerű vélemény nyilvánításokból kitűnik az új kiállításlátogató közönség vonzódása a művészet iránt, s egyben egészséges ítélete is. Egy Kökényest nevezetű gépkocsivezető figyelmét különösen Iványi Ödönnek Salgótarján építő munkáját ábrázoló festményei ragadták meg. Szinte személyes büszkeséggel ír képeiről, írása nem csupán lelkes elismerés, bírálatot is mond a látott képekről. Fájlalja, hogy nem egy kiállító, művészi-szakmai felkészültségét nem az új kibontakozó élet ábrázolására fordítja — és nem ő az egyedüli ezzel a véleménnyel. Érdekes megjegyezni a kiállítási teremőr (ma nyugdíjas, kőműves volt az acélárugyárban) véleményét. örömmel újságolja, hogy milyen sok munkás keresi fel a kiállítást. És ami nem kevésbé lényeges: milyen képek előtt időznek a legtöbbet? A bejegyzések is, a teremőr is tanúsítja: az új életet ábrázoló képek, megyénk szén vidékeit bemutató festmények nyerik meg leginkább a látogatók tetszését. A salgótarjáni Csizmadia-úti iskolából Hódy tanár azt írta a vendégkönyvbe, hogy a kiállításon szerzett tapasztalatokat hasznosítják iskolai nevelő munkájukban is. Egy ifjúmunkás azt jegyezte fel, hogy azért szeretne gyakrabban látni ilyen szép. színvonalas kiállítást, mert ez fejleszti az ember szépérzékét. Két hét sem múlt el a kiállítás óta, de ez a rövid idő is megmutatta, hogy milyen roppant mértékben megnőtt a dolgozók kultúrá- lis érdeklődése és ami ezzel együtt jár: rohamosan fejlődik ízlésük, ítélőképességük is. Tíz nap alatt közel kétezer salgótarjáni és Salgótarjánban megfordult vidéki dolgozó tekintette meg megyénk művészeinek idei kiállítását. Nem egy kiállítás látogató afeletti örömének is kifejezést ad, hogy a kiállítás során személyesen is megismerkedhetett néhány megyei művészünkkel. Különösen id. Szabó István szobrász- művésszel való beszélgetésre és magyarázataira zmlékeznek szívesen a látogatók. jét. November 23-án este ke-1 rü'l sor Csepelen az Acéláru-, gyári Művelődési Otthon ének,- zene,- tánce.gyü.ttesé-J nek, valamint szólistáinak! bemutatójára. E nagy erőpróba után kö-) vetkezik a négy nagy kohász) üzem (Salgótarján, Csepel,) Sztálinváros, Diósgyőr) ön-( tevékeny színjátszóinak se-) regszemléje, amely itt Sal-< gótarjánban, az Acélárugyárig Művelődési Otthon színház-^ termében kerül megrendezésre. A fotó-szakkör tagjai £ gazdag témájú képeiket Diósgyőribe, a képzőművészek) legszebb alkotásait pedig( Özdra küldték kiállításra. „Vagytok a Ma, vagytok: a > Holnap.“ És bizonyos volt > benne, hogy: ,.Holnap már J minden a miénk lesz, hogy lha akarunk, ha merünk.“ Minden vihar, úri vihar, Áldott átok: Közelebb hoz tihozzátok. Mindig jobban veri szívem A nagy átok: Mért nem megyek tihozzátok? Mit ér az én rongy-életem? Űri átok. El kell mennem tihozzátak. Hogy fogadtok egy jövevényt? Atolt, átok. S mégis futok tihozzátok. Nincs már a magyar ég alatt Csak vad átok. Szabad mennem tihozzátok? Hajt felétek nem gyávaság, Csak egy átok. Mehetek-e tihozzátok? Oh, én rab atyámfiai, Nem fog átok: Elmegyek én tihozzátok. Minden társadalom azt ragadja meg irodalmi előzményeiből, ami a mához fűzi.. Mi természetesen őskeresé— sünknél elsősorban azokhoz fordulunk, akik irodalmi munkásságukat a társadalmi haladás szolgálatába állították. Az irodalmi finomkodók azt tartják, hogy a politikai- költészet tiszavirág életű, nem őrzi meg az emlékezet és ahogy „elvileg“ is megfogalmazzák, eleve „sematikus“. Amikor Ady Endrére emlékszünk — példáját is felidézzük, azt a példát_ mely messzehangzóan bizonyítja, á forradalom szolgálata nem sekélyesíti el a költő művészetét, de gránitban vési azt. Vázui C,yMoy unokája * csillogok csillaga Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús, bocskoros nemes. Hé, nagyurak, jó lesz tán szóbaállni Kaszás népemmel, mert a Nyár heves. A Nyár heves, s a kasza egyenes. Hé, nagyurak: sok rossz fehér ököl, Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe Rettenetes, nagy dühvei özönöl. Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz? Rabló váraitokból merre fut Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel Lecsukjuk a kaput? Sohse hull le a vörös csillag: Nap, Hold, Vénusz lehullott régen S ő dölyíöl a keleti égen. Sohse vörös a hulló csillag: Rózsás, lila, zöld, kék vagy sápadt,. Szeszélye az égi világnak. Hulló csillag, hullj, hullj, rogyásig,. Ezer eséssel, ezer jajjal: Egy csillagból is jöhet hajnal. Vörös csillag, ragyogj és trónolj, Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye. Körbe-körbe szerelem Zenés vígjáték 3 felvonásban írták: Wolfgang Böttecher és Ilse Nürnberg A német szerző-házaspár ked- vés vígjátékát Berlin több színházának premierje után tűzte műsorára az Állami Déryné Színház. Az előadás a színház fiatal művészeinek produkciója. A „Körbe-körbe szerelem” fiatalokról, szerelemről szól. Egy egyetemista fiatalember megházasodik, ifjú feleségét üresen berendezett lakásába hozza. Am fiatal házasoknál még az egyetlen keskeny dívány sem lehet akadály, széles a pokróc, puha a padló. . . Alig múlik el fél esztendő, a nagy szerelem kihülő- félben van, előtérbe nyomulnak a kisebb-nagyobb gondok. Az asszony — férje akarata ellenére — állásba megy, egy telefonközpontban dolgozik éjszakai mű- ; szakban. A férfi — végső elkese- ] redésében elkéri egyik barátjá- ! nak házassági hirdetésére kapott ' levelét és ő válaszol az ,,ismeret- [ lennek”, aki nem más, mint az ugyancsak megértésre vágyó, mit sem sejtő feleség. A harmadik felvonásban minden turpisságra fény derül, a fiatalok ismét egymásra találnak és remélhetőleg levonják az előadás tanulságát, mi szerint a tökéletes házassághoz kevés a szerelem, s a pénz se minden, ha nem társul az említettekhez még figyelem, türelem, megértés. . . A színház 22-én Ecseg, 23-án Nemti, 24-én Kar ancsb erény, 25-én Egyházasgerge, 26-án Mi- zserfa községben szerepel. , /Mozgalmi asszonyok és kommunista feleségek találkozója Salgótarjánban Kedden, a Nőtanács meghívására. Salgótarjánból és a környező bányászközségekből mintegy ötven idős kommunista asszony és veterán feleség gyűlt össze a megyei tanács dísztermében, hogy visszaemlékezéseikkel ünnepeljék meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának negyvenedik évfordulóját. Az asszonyok egyrésze tagja volt a KMP-tnek és a dicső Tanács- köztársaság bukása után tevékenyen segítette férjét az illegális mozgalomban, mások önálló pártfeladatokat oldottak meg. Beszámoltak az asszonyok a második világháború alatt végzett munkájukról is, amiért például Kosztéinak Károlyné tíz hónapig vélt a hírhedt gestapó foglya. Az asszonyok, akik közül többen hosszú idő után most találkoztak —- a Nőtanács kedves és meghitt találkozóján — elhatározták, hogy a jövőben rendszeres kapcsolatot tartanák egymással. Viszonozták a látogatást... Bányászok küldöttsége a kórházban Még három hete sincs, hogy a zagyvái üzemegység margittáirói aknáit 12 tagú orvosegészségügyi küldöttség látogatta meg.- Mint akkor Iskolai munkánk a párt művelődéspolitikai irányelvei alapján i. Dártunk Köaponti Bi- zottságának művelődéspolitikai irányelvei mélyen elemzik kulturális forradalmunk fő elvi kérdéseit és kijelölik a fejlődés irányvonalát. Kétségtelen, hogy népi demokráciánk és szocialista forradalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése a dolgozó tömegek nevelésének meggyorsítása, s ebben központi helyet foglal el a kultúra. A szocialista forradalom teljes győzelmét a munkás- osztály politikai hatalmának megteremtése, a kapitalista kizsákmányolás megszüntetése és az emberek gondolkodásának szocialista átformálása biztosítja. Ez utóbbi: az egész nép gondolkodásának szocialista átformálása, a szocialista forradalom ideológiai és kulturális területen törvényszerűen elmarad a szocialista társadalmi viszonyok kialakulása mögött, hiszen a gondolkodásmód megváltozása rendszerint a létviszonyok megváltozása után következik be. Nálunk azonban ez a törvényszerűség elmaradás fokozódott résafaen az 1950-es évek után bekövetkezett széktás hibák, főként viziomsta eszmékét visszaszorította. Kulturális konszolidáció területén is nagy utat tettünk meg. Nagyok az elmúlt két év alatt elért eredményeink, azonban nem kis feladatok megoldása van még előttünk. Van bőven tennivaló a fiatalok eszmei, politikai nevelésében, művészi területeken hatnak még a polgári dekadencia eszméi, itt-ott még kísértenek az ellenforradalom eszmei hagyatékának kártevésed, az értelmiség jelentős részének világnézeti bizonytalansága is felszámolandó. A művelődéspolitikai ■^■irányelvek elvi alapossága és mélysége hosszú időre megszabja kulturális tennivalónkat. Módot és lehetőséget nyújt arra, hogy a kulturális területen folyó ideológiai harc és világnézeti nevelőmunka az egyes kulturális intézményeikben konkrétan jelentkező feladatokra terjedjen ki. Azt hiszem, legfőbb feladatunk, hogy az iskola szemszögéből vizsgáljuk meg a kérdést, s itt igyekezzünk az irányelvek célkitűzéseit diadalra vinni. A kulturális forradalomért vívott harc része a szocialista forradalom győzelméért folyó küzdelemnek. Ezt a tatáson, melyben az orvosegészségügyi szakszervezet dolgozói részesítettek. Bódi dr, a kórház igazgatója és Szőke dr. a szakszervezet elnöke vezette végig a bányász elvtársakat a kórház épületében. Végig néztek ez a találkozó a munkásak és értelmiségiek között. A találkozók révén közelebb kerültünk egymáshoz, amelynek eredménye mindkettőnknél a jobb munka. —tob— 2 « harcot az iskola területén 2 eredményesen csak olyan « tantestület tudja megvívná ] sikeresen, amelyben az esz-J mei-politikai egység kiala- 5 kulása nem is egyszerű fe-« ladat. Maga az a körülmény, 2 hogy a tantestületek általá-; ban sokrétűek, hiszen életko-1 rí különbség, pedagógiai és 2 ideológiai felkészültség kü- { lön'bözősége, hivatástudat j mélysége már maigában vé- 2 ve ds kialakítja azt a sokré- 5 tűséget, s főként nagy dif-j ferenciáló erő a világnézet. | Az, hogy marxista és nem2 marxista nevelők végzik a | szocialista • nevelő munkát | kétségtelenül ellentmondásos. ] Ellentmondás az, amire az * irányelvek is rámutatnak, j hogy nevelőink nagy része j nem marxista szemléletű, s 2 gyermekeink szocialista ne- j velését javarészt ők végzik. 2 Helyesen állapítják meg azj irányelvek, hogy ez a hely- 2 zet hosszú ideig nem tartha-1 tó fenn anélkül, hogy az if-j j úságra káros hatással ne« lenne. De éppen ezért — el- j tekintve az egészen jelenték-1 télén számú ellenségtől — ] ezt a nem marxista szemléié- j tű sok-sok nevelőt szociális-1 ta rendünk iránti hűség jel— 3 lemzi, népen belüli ellent- ] mondásról beszélhetünk, mely 1 alapos ideológiai neveléssel megoldható, és meg is oldódik. Ravasz Dezső a Salgótarjáni Gimnázium j igazgatója pedig az ellenforradalom kártevése miatt. Az ellenforradalom kártevése már eléggé ismert, éppen ezért csak célzok azokra az ellenséges burzsoá nézetekre, amelyek akkor elburjánzottak: az osztályellentétek eltűnésének reformista elméletére, az úgynevezett középosztály, ezen belül az értelmiség vezető szerepére, a „demokratikus szocializmus” képviselőinek állásfoglalására, mely azt hangoztatja, hogy ma már nem is lehet „tiszta” kapitalizmusról beszélni, mivel valamennyi tőkés állam a szocializmusba való átmenet különbőz» fókán van: az osztályok fölötti állam szerepére, mely a szocializmusba való benővén spontánságát, a forradalom és a proletárdiktatúra szükségtelenségét hangoztatja: (sorolhatnám még tovább. Ha mindezekhez hozzátesszük a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége programjának revizionista koncepcióit, előttünk áll a reformizmus és a revizioniz- mus hatalmas kártevése. Kétségtelen, hogy pártunk erőteljes, nyílt és határozott irányítása, következetes eszmei harca kulturális téren is megtörte az ellenforradalmi erőket, a burzsoá és rehírt adtunk róla, a találkozás igen eredményes volt, s a vendégek akkor meghívták a (bányász dolgozókat, látogassák meg őket munkahelyeiken a salgótarjáni kór- : házban. Az akkori vendéglá- : tok, a margittárói bányászok ■ elfogadták a meghívást s a : találkozóra november 15-én : került sor. A bányász elvtársaikat Sző- '■ ke dr,, a szakszervezet elnö- : ke fogadta. S hogy meleg ■volt ez a fogadtatás, arról • Gasparkovics Ferenc bánya- mester így beszél: — Nagyon meglepődtünk azon a meleg baráti fogadmindent, a műtőtől a konyháig. S mire megnéztek mindent, akaratlanul is kikíván- kozott a szó a jelen lévő Dénes Péter, Balogh Vilmoa és. Brumda József vájárokból. S hogy hasznos volt ez a találkozás? Minden bizonynyal. Ez a kép még az első találkozásról készült. S ez. a találkozó is hasznos volt,, mert akkor Baranyi dr. elv- társ felhívta az ott dolgozók, figyelmét a mentőhely jobb- berendezésére, amelyet azóta már meg is valósítottak. S végezetül hadd idézzük Gasparkovics elvtárs szavait: — Régen kellett volna már
