Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-22 / 92. szám
1958, november 22. NOSRADI NÍPOJSAG Milliós értékek megmentése Tereskén ¥la nem is rohamléptek- ** kel, de változik a volt Barcza Sándor uradalom külső képe Tereskén, mióta a Kossuth Termelőszövetkezet vette birtokába. Volt néhány év, amikor ez a változás nagyon negatív módon nyilvánult meg. A faluban ágy beszéltek róla, hogy néhány év múlva Barcza Sándor -meg sem ismerné volt uradalma gazdasági épületeit, mert ha a pusztulás szédítő iramát nem fékezik meg, akikor rövidesen kő kövön nem marad. Nagyon jól tudták ezt a termelőszövetkezet tagjai is. Segítettek volna a pusztulás megakadályozásában, de nem egyszer talán még meghalni sem lett volna idejük. Akiknek esetleg lett volna azok az utcán, a kocsma előtt jósolgatták mint kívülállók az épületekkel együtt a termelőszövetkezet pusztulását is. Még a természet is őket igazolta, amikor az 1950-es évi földrengés alapos pusztítást végzett a -régi épületekben. Természetes egy földrengés bármilyen pusztítást is képes végezni, arra már nincs ereje, hosy az egyszerű emberek jövőbe vetett hitének alapjait megrongálja, összedöntse. S ahogy teltek- múlta-k a napok és az évek a szövetkezet a pusztulófélben lévő épületek falai között egyre erősödött. Néha jutott már arra is idejük, hogy kisebb-nagyoibb javításokat végezzenek. De ez még nem jelentette azt, hogy a pusztulásnak indult kastély, valamint gazdasági -épületek megmentése megtörtént. Erről szó sincs, mert a pusztulást csak nagyobb, jelentősebb -munkával lehet megállítani. Ennek az ideje pedig csak -most érkezett el. Tudott dolog, hogy ter- melőszövatkezeteink nem szívesen használták fel ebben az évben az építkezéseknél az állam nyújtotta segítséget. Ez nem azért történt mintha nem lett volna, mit építeni, hanem azért, mert nem akarták újabb hiteibe kergetni magukat. Ez a legtöbb helyen teljesen indokolatlan, s az lett volna Tereskén is, ha továbbra is így gondolkoznak. De lett volna-e értelme? Innen kell kiindulni, amikor a dolgot vizsgálgatni kezdjük. Határozottan -felelhetünk nemmel. Tegyük fel, a régi épületek megmenthetők ezer forint ráfordítással, akkor érdemes azokat tönkre menni hagyni? Semmi féleképpen nem, mert ha ennyi épületet újból kellene felépíteni, egy millió forintból ki sem jönne. így történt, hogy végre helyesen mérlegelte a Kossuth Termelőszövetkezet tagsága szövetkezete helyzetét. Nem kis jelentőségű volt az a határozat, amely megszabta a régi gazdasági épületek és a kastély tatarozását. Határozat-tan éltek az állami hitel nyújtotta lehetőségeket. 70 ezer forintot kaptak és elkezdték a tatarozást. Nem volt nehéz hozzákezdeni, volt 14 ezer téglájuk, 15 köbméter szerfájuk, amit szintén felhasználhatnak az építkezéseiknél. A munkákat a helybeli kisiparosak végzik s nem is rosszúl. Szerződés szerint dolgoznak, s a tervek szerint november hónapban befejezik a munkákat. J elenleg megszépülve áll a falu közepén a kastély amelynek a pusztulása beszéd tém-a- volt a faluban. Már csak a belső jelentéktelen javítási munkák vannak hátra. Erőteljes munka folyik a termelőszövetkezet portáján is. A lóistálló és a mellette lévő három lakóház, valamint a tehén istálló is kijavítva. A lóistállót úgy építették, hogy az állatsza- poruliatot majd ott tudják elhelyezni. Az építkezéssel megoldódik a termelőszövetkezeti iroda és tanácsterem kérdése is. Itt lesz minden a központban. Az építkezések végefelé járnak, s most már látják a tsz tagok, hogy megérte, mert nem 70 ezer forint értékre rúgó közös vagyont mentették meg ezzel, hanem milliókat érőt, s ami a legfontosabb ez az építkezés megmentette a termelőszövetkezet becsületét is. K. J. 180 vagon silótakarmányt készítenek Biztosítják az állatállomány szükségletét a Kisterenyei Állami Gazdaságban. Eddig több mint 150 vagon takarmányt silóztak. Úgy -tervezik, hogy mintegy 180 vagon silótalkarmányt készítenek. De kell is -a takarmány, mert a gazdaság amellett, hogy a tejtermelés emelésére törekszik, foglalkozik marha hizlalással is. * i •• Ünnepi zárszámadási közgyűlés Varsányba n Kedd este. Elült a falu zaja. A házak ablakain kiszűrődő fény megvilágítja a bokáig érő sarat. Sár?! Számít is ez, amikor ünnepi zárszámadó közgyűlésre ült össze a megyeszerte híres Dózsa Tsz. tagsága. Ez ad ünnepi színt a keddi munkás hétköznapnak. A kultúrotthon előtt kíváncsiskodók serege, többnyiERDÖ3ZELEN, AZ AVARBAN Növekszik a közös vagyon Nem nagy területen gazdálkodik a karancskeszi Rákóczi Termelőszövetkezet, éppen ezért minden számításba jöhető lehetőséget ki kell használniuk, hogy megélhetőséÉvről évre több gyümölcs Magyarnándorban 788 kh gyümölcsös őszi munkáit kellett elvégezni a Magyarnándori Állami Gazdaságban az idén, mégis becsülettel elvégezték még a nyúlkár elleni védekezést is. E munkákat lelki i sme retesé- get követelnek, mert a felelőtlenség több évi munkájukat tehetné tönkre. Míg az idén csak 125 kh volt a termő gyümölcsös, addig jövőre már 144, s 1960-ra pedig 480 kh lesz. Bár nagyon fiatalok még a fák, mégis ez évben 630 mázsás atmatermést terveztek. A tervezés úgy látszik reális volt, mert éppen 100 mázsával termett több a vártnál. A növendékfák jó kezelését bizonyítja az is, hogy bár még szilvából termőgyümölcs nincs, mégis termett 380 mázsa. Még jövőre nem lesznek termők a szilvafák, mégis már 10 vagon termésre számítva terveznek. A szilva minősége az idén olyan jó volt, hogy még exportra is ju-tott belőle. Debreceni muskotály nevű szilvájuk, amely az olasz kék szilvánál nagyobb, ízre és zamatra jobb gyümölcsöt ad, nagyon kelendő volt a budapesti nagycsarnokban. Ebből a szilva fajtából már az idén Is 200 mázsa termett, jővőre már 6-7 vagonnal szeretnének exportálni belőle. Az idén jól fizetett a meggy is. A 116 mázsás tervvel szemben 178 mázsa termett, amelyet főleg exportra küldtek. A jövő évi tervezésnél már 2,5 vagon meggy termésre számítanak. Most már évről-évre nagyobb gyümölcstermelésre számít a gazdaság, mert a fák fokozatosan termőre fordulnak. güiket és a közös gazdaság fejlesztését biztosíthassák. Hogy a terméshozamokat emelhessék 105 kh-n végeznek talajjavítást, mert látták a helyi állami gazdaságnál, hogy több mázsás terméstöbbletet eredményezett gabonánál holdanként a talajjavítás. Ügy tervezik, hogy a jövőben tovább növelik az aprómagvak vetésterületét, mert az aprómag az idén is jól fizetett, holdanként több mint 2 mázsa termett. Az ősz folyamán nagy munkában vannak a tagok. Építik a 3 vagonos raktárt, valamint a víztartályt is, amelyek elkészültté után nem Lesz raktározási gond és vízprobléma a szövetkezet tanyáján. re paraszt asszonyok, s fiatal lányok. Benn a zászlókkal, virágcsokrokkal díszített teremben Kiss Vince elnök szavai hangzanak. S ezek a szavak melegséget, derűt árasztanak a tagok, de még a szövetkezettel szimpatizáló paraszt gazdák szívében is, akik ott ülnek a tagok között — öss/vagy ónunk 2 363 991 forint ... A 3004-es kormányhatározat ált«! nyújtott lehetőségek jó kihasználása 97 733 forint kedvezményihez juttatott. Az áruértékesítési tervünket 113100 forinttal túlteljesítettük. Ennyivel több árút adtunk az államnak, a munkás- osztálynak. .. Micsoda nagy számokkal dobálódzik ez a kis szövetkezeti gazdaság?! Hiszen az össz-területe mindössze 219 katasztráiis hold. Ebből 123 kh. a szántó, s ezt 25 család 32 tagja műveli. Kicsi a szövetkezet, de erős! De hallgassuk csak tovább az elnök szavait. — Ezt a gazdasági évet 107 215 forint nyereséggel zártuk. A műit évben viszont csak 5000 forint volt a nyereségünk. Szép fejlődés! Vajon minek köszönhető? A munka szervezettségének, a tagok növekvő politikai öntudatának, a munka magasfokú gépesítésének. Például a tsz. férfiai lassan már nem ismerik a kaszát, ezt a hátfájdító, ve- rejtékeztető szerszámot. Az idén már csak 5 kh. zabosbükkönyt, 5 kh. tavaszi árpát és 10 kh. vörösherét kaszáltak le. A többi munkát az aratást, a szénabetakarítást a gépállomás modern, nagyteljesítményű gépei végzik. Hát nem csodálatos ez? — üzemi bevételünk 65—70 százalékát az állattenyésztés adta, — jelentette ki többek közölt Kiss elvtárs. Itt már a belterjességé a szó. Jelenleg van 57 darab szarvasmarhájuk. Törzskönyvezettek. Tavaly csak 41 darab volt. A múlt évi 67 darabból álló sertésál'omány 105 darabra gyarapodott. Ez évben 17 darab növendékmarhát adtak el továbbte- nyésztés és vágási célra. Azért cselekedtek így, mert nem tudták elhelyezni, nincs férőhely. A törzskönyvezett egyedek utódait más termelő- szövetkezeteknek adták el. továbbtenyésztés céljára. Kilogrammonként — élő súlyban — 16—18 forintot kaptak értük. Voltak olyan üszők, amelyekért 9—10 ezer forintot is kaptak. A Dózsa Tsz. apaállat- neveléssel is foglalkozik. Ar. apaállatok anyai tej háttere- 6C00 kg. Ez annyit jelent, hogy egv-egy ilyen növendék bikáért 18-20 090 forintot fizeí a felvásárló vállalat. Hegy állattenyésztésük még; jövedelmezőbb Jegyen, a mangalica sertéstörzs helyett fehér hússertéseket akarnak tenyészteni. Ez a fajta több malacszaporulatot és magasabb súlygyarapodást biztosít. Ebből a fajtából már ló darabot megvásároltak. A Dózsa Tsz-nek van egy olyan terve is, hogy húskimérő üzletet nyit a községben. így akarják javítani a község lakóinak húsellátását. — Ez évben tovább erősödik a gazdaság. A fel nem osztható alap 774 792 forint. Az ezévi növekedés 114 662 forint. Termelési alapunk 140 000 forinttal emelkedett, — jelentette be az elnök, s ezután a tagok részesedését: — Szövetkezetünkben egy munkaegység 35 forintot ér . . . Petrovics István a tehenészetben dolgozott, 663 munkaegységet teljesített. Ennek forintértéke 23 205 forint. így Petrovics István havi keresete 2 320 forint. .. .És sorolta tovább a neveket. Minden név elhangzása után szemcsillogás, boldog mosoly következett... Gortva László őszi munkák a növényvédő állomáson A mezei munkák befejezése nem azt jelenti, hogy nincs munkája a mohorai ■növényvédő állomásnak. A dolgozók telephelyi munkákat végeznek, amelyek nagyon sok rétűeik. Argyalán János és Rostás József permetező mesterek például az iroda- helyiségek és műhelyek vakolási, meszelési és festési munkálatait végzik, s nem is akárhogyan. A jól sikerült irodafestáls és műhelJyiek vakolása azt bizonyítja, hogy az említett dolgozók nemcsak a permetezés, hanem a szobafestés és a kőműves munkák mesterei A telephelyi munkált sarán a dolgozók megépítettek egy 800 méteres lesalakodt utat is, s így most már az idegenneiknek nem kell a növényvédő állomás területén keresztül járniuk. A műhelyekben megkezdődött a téli gépjavítás, folyamatosan készülnek el a kijavított képek. Minden dolgozónak megvan a pontos beosztása, így a permetezik telephelyi munkákat, a ze- torosok bérszállítást végeznek, s a szerelők a téli gépjavítással foglalatoskodnak. pooo ooooooooooooo-oootKKioocooooooo-o Hiooec-ocH>ooooooofioooooooo<K>ooooooo^oo<KHXK>oo(>e{KK>ooooco c Ez év januárjában, amikor megkezdte működését a szécsényi gépállomás gumijavító műhelye kevesen gondolták azt, hogy kifizető lesz. Azóta eltelt majdnem egy év, s megyei viszonylatban is érezhető a műhely tevékenysége. Itt főleg teherautók, pótkocsik, személykocsik, motorkerékpárok és kerékpárok belső és kUlső gumijait javítják. Jelentéktelen a műhely ré<aaSaKBCSaKBO*Ofc8C8aK8<3F 1958. december 1—2—3-án LELTÁR MIATT AZ ÄRUKIADÄS SZÜNETEL. Északmagyarországi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 3. sz. telepe Salgótarján Nem messze a magyar habártól kacskaringós patak partiján egy zeg-zúgos völgyben jtaláljuk Lyuborjecskát, ezt a méhány száz lakosú kis szlovák |községet. Ahogy beérünk a ifaluba, azonnal szemünkbe j tűnnek a termelőszövetkezet i hatalmas fehér épületei. Nem szükségtelen néhány Iszót szólni arról a vendégszeretetről, amellyel a Nóg- ,rád megyei parasztküldöttség 'néhány tagját fogadták. A i községi kultúrház megterített asztalai, az emberek szemé- \ ben csillogó öröm, a meleg 'kézszorítások, mind azt bi- \zonyítják, hogy régen várt ! vendégek, jó barátok, testvé- 'rek adtak találkozót egy- \ másnak ezen az őszi délutánon. i Az elnök — Hertyánszki 'János — meleg szeretettel i üdvözli a magyar küldöttséget, majd röviden ismerteti i a termelőszövetkezet életét. \ — Az emberek szívében élő ,kétely, az új ismeretlentől való ösztönös félelem, gátolta nálunk is a munkát. Ki látta volna biztosítottnak az ilyen 'hegyes vidéken a nagyüzemi mezőgazdaság jövőjét? — mondta az elnök. Amerre né- 1 zünk, mindenütt hegyek ! Csehszlovákiai útijegyzet Testvérek találkozása vedelme családonként elérte a 20—30 ezer koronát is, pedig ez nagy pénz náluk hiszen 25 ezer koronáért már új személygépkocsit lehet vásárolni. Érdemes bepillantani a tagok lakásaiba is. Nyoma sincs a pár évvel ezelőtti szegénységnek. A szobákban új, modern bútorok, szőnyegek, háztartási gépek különböző fajtái. Még az ellenség sem mondhat rosszat az itteni parasztok életéről. Elmentünk néhányan Her- tyászki János termelőszövetkezeti tag házához. Az öreg bácsi nagyon boldog, hogy magyar embereket láthat vendégül. Nehezen beszéli a magyar nyelvet, ezt a kevés magyar tudást még a monarchia idején tanulta, amikor Gyöngyösön katonáskodott. Elmeséli, nem volt gyöngyélete a múltban. A szegény ember élete itt is keserves volt. A nyomortól való rettegés vitte ki őt is 1924-ben Amerikába, mint a mi 3 millió koldusunk egy részét. Az új világban éjt nappallá tett, hogy valamit összeszedhessen és hazajöhessen. — Haza is jött 1931-ben és vett 20 hektár földet. Azóta azon kinlé- dott, mert az itteni emberek élete a múltban kínlódás volt. — Ne éljek, ha nem mondok igazat — mondja. — Mm nagyon boldog vagyok, inkább felakasztanám magam, mint újra egyénileg gazdálkodjam. — Súlyos vád ez a forradalom előtti időkre. Most a családból négyen dolgoznak rendszeresen r. szövetkezetben. Két szobájukban egészen új bútorok, a konyhában is modern konyhu- bútor. A család 40 mázsa gabonát és 20 ezer korona készpénzt kap, hogy csak * fontosabb dolgokat említsük. Az emberek megváltozott életét, gondolkodás módját tükrözi itt minden. Egy kis falu életén keresztül is meg lehet látni azt a törekvést, amely a csehszlovák emberek hétköznapjait betölti, amely legfőbb, legigazibb vágyuk, ahogy ők mondják: a szocia■> lizmus betetőzése. (Folytatjuk.) KATA JÁNOS Jövőre tovább iejlesztik a szécsényi gépállomás i* gumijavító műhelyét 8« szére, mégis fontos a lakos- $ ság szempontjából a gumi-ő csizmák, sárcipők javítása. 2 A műhely a javításokat 5 rövid idő alatt végzi el. 9 Előnyben részesítik a gépál-2 tamásokat és a termelőszö- 9 vetikezateket. Előfordult már 8 az is, hogy a zsunypusztai £ Dózsa Termelőszövetkezet ja-o vitás! munkái miatt minden 2 más munkát félre tették. 3 Eddig a műhely mint- 2 egy 140 ezer forintot jö- ó védelmezett. 2 A jövőben tovább fejlesztik 2 a műhelyt, égy, hogy a von-9 tatók és zetorok hátsó gumi-2 jait is tudják majd javítani.? A továbbfejlesztés lehetővé 5 teszi az általánosan haszná-ó latban lévő különböző mére-2 tű gumiabroncsok gyors ja- ó vitását, s ezáltal nagy mér- 9 tékben csökken az egyes gé-2 pék munkakiesése. * Szántóföldet egy tenyérnyit s alig látni. De a hegyeken 'úl, mintegy 210 hektár szán- :ó is van. Az első évben féltek az imberek a szövetkezettől, nehezen kezdődött a közös munta, de amikor látták, hogy íz állam segít, megjött a kedvük. öt év alatt olyan ered- nényeket ért el a szövetkezet, hogy méltán kivívta a cörnyék elismerését. Ezt mi lem bizonyítja jobban, mint íz a tény is, hogy mióta szö- zetkezet van a faluban, a ejtermelés megháromszorozó- lott és sertés is több, mint 1,5-szer annyi van, mint azelőtt. Munkájukra a tervszerűség ellemzö. Azt termelnek, am.it 1 népgazdaság kér tőlük. Ez láluk így természetes és így gazdaságos. öt év alatt 300 ezer ko- •onáról 1 millió 300 ezer komidra nőtt a közös vagyon. Je nemcsak a közös, szét xem osztható vagyon növeke- lett, hanem nőtt a szétoszt- itó vagyon is. A tagok jö-
