Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-15 / 90. szám

6

NOSRÄDI nipöjsas

1953. november IS..

Mi

ncsi sze-xlomert, gyermeke, ginagát iraszt em-Okeserű a föidjéngnak, h icstag, ko-pisántult

laekidől

jtörtént.

Jelöltek

Egy község ünnepel

SZÁRAZ ISTVÁN. 1917-ben Bam- hányban született, cseléd szülők gyermeke, maga is cseléd sorsban nőtt fel. Mint földhöz juttatott, az elcők között lépett a termelőszövetkezetbe. Régi tagja a rétsági járási tanácsnak, most is oda jelölték.

ERDCS ISTVÁNNÉ. 1934-ben Salgótarjánban született. Édesapja acélöntő. 1954-től városi tanácstag. Eddig végzett jó munkájáért a salgótarjáni SS-es 'körzetben ismét városi tanácstagnak jelölték.

Késő délután van már, amikor Kálióra érkezünk. Az utca kihalt, az amolyan ,,vendégmar asztaló” sarat nem igen szívesen gyúrják az emberek. A látogatónak az az első benyomása, hogy kihalt a falu. De nem. Mégsem az, hiszen a falu közepén szorgos kezű em.berek dolgoznak. Mindjárt meg is tudjuk: társadalmi

munkások ők, a falu új művelődési otthonát építik. Most is itt van Koncz Irén kiszes, Tusán István paraszt ember, Koncz István MÁVAUT kalauz, meg a többiek, akik nem sajnálják a fáradtságot. Dolgoznak — eddig már 53-an - hogy jövőre már az új helyiségben ünnepeljék alkotmány napját.

A községi tanácsházán is szorgalmas munka folyik. A falu társadalmi és tömeg szervezeti vezetői gyűlnek össze. Utolsó csatára készülnek. A még hátralévő napok feladatait, tennivalóit beszélik meg. Hiszen azt akarják, hogy egységes legyen a falu kiállása a népfront jelöltjei mellett, azt akarják, ünnep legyen ez a faluban.

Igen. Ünnepre készülnek Kállón is. De hogyan? Kérdezzünk meg néhány embert, akik kérdés nélkül is a választásokról, a várható sikerekről beszélnek.

Hogyan teszi ünneppé november

16-át a nőtanács? Nagy elvtársnő, a nőtanács vezetője így beszél erről:

— Elsősorban is egészen szombat estig háziagitációt végzünk. Húsz asszony tíz körzet látogatását vállalta. Elbeszélgetnek az emberekkel, s elviszik azt az értesítő cédulát is, amelyen feltüntetik: ki hányas sorszám alatt szerepel a választók névjegyzékén, hányas körzetben kell szavaznia.

— Azt akarjuk, hogy ünnep legyen ez a nap Kállón. Ezért a nőtanács tagjai a három szavazó körzet közül kettőt díszítenek. Elárulom: hogyan. Há- ziszötteseket, kézimunkákat és virágokat helyeznek el az asszonyok a szavazó helyiségekbe. Ünneplőbe öltöztetjük erre a napra azt a helyiséget, ahol a falu lakói a jövőjükre adják le szavazatukat.

— És a KISZ mit tesz — kérdeztem Czinege Ilonától, az alapszervezet egyik vezetőségi tagjától.

— Először is azt

vállaltuk, hogy a KI SZ-fiatalok teljesítenek majd futárszolgálatot a szavazóhelyiség és a választási elnökség között. Segítünk

mindenben. Mi, ki- szesek vállaltuk a harmadik helyiség díszítését. Nagyon szép lesz. Nemzetiszínű zászlókkal, vörös és kék drapériákkal, az alkotmány címerével és . békegalambbal díszítjük a szavazó helyiséget.

A fiatalok egységesen, ünneplő ruhába vonulnak az urnák elé.

Készül a falu. Asszonyok és lányok, fiatalok és öregek egyaránt. S ebből a készülődésből az úttörők sem maradhatnak ki. A tantestülettel az élen ők is munkát kérnek. S hogy mit? Hagy tolmácsolja nevükben Provaznik Tivadarné, a kállói- ak szeretett igazgató-,, nénije”.- Nagyon szépek terveink. Az egyik szavazó helyiség iskolánkban lesz. A kiszesek díszítik, de mi is segítünk. Mi könyvkiállítást rendezünk be. Az ajtó előtt pedig - félórás váltással, díszruhába öltözött úttörő pajtások dísz- őrséget állnak a hűségzászlóval és a csapat zászlajával. A jövőt szimbóli- zálja majd ez. Hagy lássák a felnőttek: felelősek gyermekeink még boldogabb jövőjéért, ö értük, a falu fejlődéséért szavaznak a Hazafias Népfront jelöltjeire — mondotta.

Lázas a készülődés Kállón. Valamennyien érzik a választás sikerének fontosságát. Ezért dolgoznak. Párttagok és pártonkívűliek, lányok és asszonyok, öregek és fiatalok. Azért, hogy ünneppé tegyék ezt a napot, azért, hogy egy boldogabb jövendő kezdetét jelentse a november 16-i választás. S ez az ünnep Kállón sem marad el.-SoRendelkezés egyes kórházi ápolási díjak csökkentéséről

Az egészségügyi miniszter most megjelent rendelete értelmében az elkülönítést igénylő fertőző betegségek esetén a kórházi ápolási költségeket teljes egészében az állam viseli; egyes hosszantartó, a betegre vagy családjára anyagi terhet jelentő, vagy a környezetre veszélyt

rejtő betegségek esetében pedig a kórházi költségeket nagymértékben csökkentik abban az esetben is, ha az ápolt egyébként a díjtalan vagy kedvezményes kórházi ápolásra nem jogosult.

A rendelet november 16-án lép életbe.

Vízszintes: 1. Mostani hároméves tervünk egyik alkotása (folyt. függ. 12. és vízsz. 61. sz. sorokban), 13 Hangosan szól, ordít, 14. Európai nép, 16. Latin kettőshetű, 18. Téfel m.-hangzói, 19. Makacs, 20. Pasa fele, 21. Vissza: hangnem. 23. Vissza:

király francia nyelven. 25. Félig fáradt! 26. Ne tovább az E- nél! 27. Üti. 29. Főzelék-növény. 31. Tavaly m. hangzói. 32. Névelővel: virágtartó. 34. Portugál gyarmat Indiában. 36. A meggyőződés. 37. Tiltószó. 38. Takarmány- növény. 41. Kocka - latinul. 43. Len — keverve. 44. Menyasszony. 40. Tinóból lesz, ha „tanul”. 49. Középkori fegyver. 52. Mint vlzsz. 16 sz. 53. Üldöz, kerget. 54. Római számmal: 48. 55. Juttatott.

57. Erdei vadak. 59. Bibliai alak. 62. Torták fele. 63. Pásztó melletti község. 65. Időszak. 67. Energia.

. Tara m. hangzói. 69. Magasra emel. 70. Méh-lakas. 72. Vissza: fedd. 73. Makacs, hajthatatlan. 74. Sétabot. 76. Az elkövetkezendő napokban lesznek termelőszövetkezeteinkben.

Függőleges: 2. Fordított kicsinyítő képző. 3. Ürmértékegység röv. 4. Rendőralezredes volt, akit az ellenforradalmárok felakasztottak. 5. Vágóeszközök. 6. Azonos betűk. 7. Vissza: A víz teszi 100 fokon. 8. Ritka férfinév. 9. A szerelem istennője. 10. Kannák fele. 11. Személyes névmás. 15. Erre az alkotásra nemcsak a pálfalviak, hanem az egész megyénk büszke. 17. Kezdettől fogva. 20. Lepke. 22. Ekés menyasszony. 24. Étkezési idő. 26. Növényfajta. 28. Zamatot. 30. Vajon paripa? 31. Vissza: mutató szó tárgyesetben. 33. Fordított női név. 35. Névelővel: betörők, tolvajok. 39. A—val az elején: női

VASÁRNAPI FEJTÖRŐ

1958 XI 15.

név. 40. Papírra vetné. 42. Építőanyagok. 45. Menyasszony. 47. Nógrádi község. 48. Vissza: testrész. 50. AIL. 51. Római számok. 52. Névelővel: tejtermék. 56. OÜE. 58. Tengeri rabló. 60. Dunántúli város. 63. Régi megszólítás (asz- szony). 64. Másik helyre tévé. 60. Ugyanaz! 69. Forrás fele. 71. Segélyt kérő Jel. 73. Betű - kiejtve. 74. Növény. 75. Ételízesítő.

Az oó és öő betűk között nem teszünk különbséget.

BEKÜLDENDŐ: vissz. 1. (folyt, függ. 12., vissz. 61.), valamint

a vissz. 76. és függ. 15. számú sorok megfejtése. Kérjük a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvényt is beküldeni, mely nélkül a beküldött megfejtést nem vesszük figyelembe.

Múltheti keresztrejtvényünk he— helyes megfejtése: Dr. Zamenhof — Jókai Mór.

Könyvjutalmat nyertek: Bibők:. László Salgótarján, Nagy Pái Cserhátsurány, Szalai János Nóg- rádkövesd,

A könyveket postán küldjük el.

Köszönöm a segélyt

Ez év január havában megjelent lakásunkon a községi segélycsoportok járási kiküldötte a községi megbízottal együtt és ismertetve e segélycsoportokba történő belépés jelentőségét és szükségességét, kérték a belépésünket. Megvallom őszintén, idegenkedtünk a belépés gondolatától, majd később meggondoltuk a dolgot.

Eleinte nehezemre esett a havi 10 forint tagsági díj fizetése. Amikor beléptem, azt mondották, hogy majd annak idején, ha bajban és gondban leszünk jó lesz a segítség. Sajnos hamarosan bekövetkezett a baj. Férjem hirtelen, három napos betegség után elhalt. Itt maradtam özvegyen gondokkal teli. Anyagi gondjaim megszűntek, mikor a Temetkezési Segélycsoport pénztárosa bekopogtatott, s hivattak a tanácsházára, ahol 1480 forint temetkezési segélyt fizettek ki számomra elhalt férjem után.

A kifizetett segély enyhíti anyagi gondjaimat, így most már tisztán látom, hogy kormányunk által létrehozott Temetkezési Segélycsoport támasz a bajban, vagyis a

dolgozók érdekvédelmét szolgálja.

Ezúton mondok köszönetét a segítségért a varsányi községi temetkezési segélycsoport intézőbizottságának és pénztárosának, akik elősegítették: a segély kifizetését.

özv. Király Istvánná Varsány

A Salgótarjáni 33. sz. AKÖV. új telephelye

MAKSO LÁSZLÓ. Hasznoson született. Fiatal korában ismerkedett meg a párttal. Katonai leszerelése után a községi párt- szervezet titkára lett, s azóta ^ is mint párttitkár dolgozik a kö- - zösseg ügyéért. Megbecsülésnek örvend falujában, s hogy még többet tegyen a község érd éké-] ben, ezért most községi tanács-1 tagnak jelölték. 1

CjÍÍílíl

RACZ JÓZSEF. Nőtincsi gényparaszt * család Egyénileg dolgozó paraszt bér, 6 kataszteri hold gazdálkodik. Régi tanácstag, rabban a tanács pénzügyi dó bizottságának elnöke volt. Kiváló eredményeket ért el társadalmi munkák szervezésében is. Most is községi tanácstagnak jelölték a falu

tehetett a fiatal. Ha pénze volt, megitta, ha meg nem volt szíttá a fogát. Hát akkor éppen volt és felöntöttek. De a kocsma már szűk lett, olyan szélesre csapott a kedvük. Kimentek a kocsma előtti hídra, ott aztán kiabáltak kedvükre.

Kora ősz volt, könnyű köd telepedett a falura. Már néptelen volt az utca, csak egy kocsi zörgött haza felé. A lovak fáradtan kocogtak. A lovakon új szerszám fénylett, a városból jöhettek. A hídon megakadt a legényekben a két ló.

— De nagy a hangotok — szólt rájuk a bakról a hajtó. Máté Ferinek fellobbant tekintete, s odaugrott a kocsihoz.

— Ki vagy?

— Csendesen hé — volt a válasz.

Ekkor ismert a hajtóra Máté. Szlovik Vince, a bíró ült a kocsin. A szilaj Máté Feri megtorpant. Félszegen visz- szahúzódott a többiek közé. Szlovik pedig nevetett, de csak úgy fojtottan. Majd kifordulva a bakról, bekiáltott a kocsmába.

Akkor este berúgtak. Mit — Még egy üveggel ezekz öreg Máté Feri bácsi nagyon közkedvelt ember a faluban. Nemcsak a 3kort tisztelik benne, hanem, Óhogy lehet rá számítani. Ha 'gyszer valamit megígér, akkor biztosra is vehetik, is lesz. Kevés olyan gyú- van, amelyik nélküle nűlna el. Pedig a dologba negszikkadt embert a 60 éve Piténként inkább már az felé taszigálja! De ő nem narad el, pedig nehezére isik a járás, mert az egyik ába térdében nem hajlik, iyenkor, tél elején meg ■gyenesen hétrét görnyeszti a fájdalom. Olyannyira, íogy mély barázda vágja rétté arcát, bozontos szem- ildöke pedig le-föl jár. De íem enged, mert fene ke- nénység van ebben az öregemberben. És ezért a fájda- amíg mozgatni bírja ,törleszteni akar. Mert története van ám an- hogy egyik lábára meg- Igy választások idefeltör belőle a keserűlég. Hát azzal vezeti le, hogy a munkának. Régen

nek a legényeknek. Ezt én rendezem — és a lovak közé pattintott. Máté Feri elkiáltotta magát:

— Éljen Szlovik Vince! — A többiek is elkurjantották magukat, mire az a távolodó kocsiról visszaszólt.

— Ezt a bárónő adj alt— a fiatalok most már egyszerre kiáltották:

— Akkor éljen a bárónő is!

Senki nem tudta ki a bárónő, de ha már benne van egy üveggel a jókedvbe, akkor hát éljen ő is. De Szlovik Vince is, akiről tudták, vastagpénzű ember, városi barátai vannak. Méghozzá elöljárók. Olyan volt ez az ember, mint a róka. Nemcsak a vörös hajáról, apró szeméről ítélve, hanem még a beszédéről is, amely simogató volt, de ha valami nem volt ínyére, vágott, mint a gulyás ostora. így ismerték, amióta a falu bírói székét megkapta. Még a városban is nagyra tartották, mert ahogyan szájon forgott: ő annak szószólója, aki ezen a környéken képviselő lesz.

A

lig múlt pár nap ettől az estétől, amikor Máté egy alkonyaikor vállán kapával, feles krumplija ásásáról indult haza felé, a bírói ház kapuja mögül Szlovik megszólította:

— Jobban illik szádra az éljen, mint válladra a kapa. — Máté megtorpant. Nem tudta, mit tegyen, mert nem szokta őt a bíró szóra érdemesíteni. Zavarában csak topogott. Szlovik elégedetten nevetett.

— Egy-két jólnangzó éljennel most többet kereshetsz, mint a kapával. Csak tudni kell, kinek kiáltod!

Máté Feri úgy állt a kapu előtt 26 évével, mint egy magára hagyott birka. Nem tudta felfogni, mit akarhat Szlovik. Csak a bíró vörös fejét, apró szemét látta, amely oda ragasztotta őt a kapu elé.

— No, ha érdekel* akkor lépj beljebb! — szólította. Ettől kezdve Máté Feri válláról elmaradt a kapa. Még dologidőben is fekete ruhában és keményszárú csizmában járt. Az esték pedig hajnalig tartottak. S ahol megfordult, folyt az ital körülötte. Most a szomjazó emberek, ha hozzá csatlakoztak, megszívhatták magukat. És nemcsak a saját falujában járt Mátéval a vigadalom, hanem a szomszéd falukban is. Mert ment Szlo- vikkal, egyiktől a másikba, hogy igyon, énekeljen, meg biztassa a többieket: majd eljön a mi időnk is.

Az amúgyis sziiajságra született fiatal már olyan volt, mint egy túltáplált mén. Pirosra gyúit arca, perzselt vad tekintete, lüktetett a vére. S egyre türelmetlenkedett, hogy megszolgálhassa a jólétet. Hiszen csak egy éljen kiáltásról van szó! Hát miből telik ez? Noha egyszer el— kiálthatja magát, azzal Szlovik biztos meg lesz elégedve.. Mert az olyan lesz, de olyan, hogy meghasad tőle az ég és. szétpattannak a dobhártyák.. De Sziovik türelemre intette.,

E

gyik vasárnap gyűlést hirdettek a faluban. Négylovas hinté kétíogatosoktól kísérve, verte fel a falu felé vezető út porát. Kemenessy Ákos jövőbeli képviselő érkezett hozzájuk. A községházán fogadták a nagytekintélyű urakat. Ott voltak a gazdák mind. Köztük szoron- gptt Máté Feri is. Nagyon piszkálta, hogy hiába öltözött feketébe, ragyogott a sok csiszolástól csizmája,, mégis úgy érezte magát, mint veréb a pávák között. Az szabadította meg ettől a gondolattól, hogy Kemenessy az asztalra tette ezüstgombos sétapálcáját, asztalra dobta kesztyűjét és belesüppedt a már előre elkészített fotelba. Egy hanyag mozdulattal odaintet az embereknek. Feri már csak azt figyelte, milyen