Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-01 / 86. szám
1958. november 1. nógrádi nipüjbag 3 Képek a 21-es műútról Hatvan és Zagyvapálfalva között egyre jobban kibontakozik az új 21-es számú műút vonala. Kisterenye és Zagyvapálfalva között — egy híd kivételével — már elkészült az aszfalt-burkolás, s a napokban megkezdték a balassagyarmati útra bekötő szakasz építését is. mm között egyszerre több helyen betonozógép dolgozik, hogy ! zenek a hátralévő 6.5-7 kilo/■ Jobbágyi és Hatvan között már a mellék munkákat végzik. Mindössze egy 2.5 kilométeres szakasz maka- dám-út elkészítése van hátra, amely a miskolci műútba biztosítja a bekötést. Érdemes MEGJEGYEZNI Ma csaknem háromszor annyi felnőtt lakosnak van szavazati joga Magyarországon, mint 1931-ben. Megyénk gépállomásainak fejlesztésére, csupán a géppark növelésére ebben az esztendőben 4,2 millió forintot fordít államunk. Ez év első felében — 1956 azonos időszakához viszonyítva — gyapjúszövetből 63,1, selyemből 37,7, férfi felső konfekcióból 56,1 százalékkal többet adtak el megyénkben. 1958-ban, néhány hónap alatt több mint 2,5-szeresére nőtt a takarékbetét-állomány az 1957. évvégi állapotokhoz képest, a betétesek száma pedig mintegy 22 ezer fő. A képviselőknek mindössze 0,6 százaléka volt nő az 1938-as parlamentben, 30 éven aluli képviselőt pedig egyáltalán nem lehetett találni. Tízezer lakosra 11,6 orvos jutott hazánkban, 1938-ban. 1955-ben már 14,4, s így egy sor fejlett tőkés országot megelőztünk. köztük az Egyesült Államokat is. — Üj gyógyszertárat építenek Kisterenyén, az egészségház és az orvosi lakás között. A gyógyszertár építését még ebben az évben befejezik. Megindult a VII. könyvsorsjáték A VII. könyvsorsjáték sorsjegyeit .október első napjaiban már kibocsátották. A könyvsors játékoknak nagy sikerük van minden évben. Ez évben is értékes nyeremények szerepelnek a sorsjátékon-; A több mint tízezer nyeremény közül legcsábítóbb az a 25 ezer forintos vásárlási utalvány, amelyet majd boldog tulajdonosa a Magyar Divatcsarnokban válthat be. Kombinált zeneszekrény, külföldi utazások, értékes könyv- jutalmak a szerencsés nyerők további díjai. A ki nem húzott sorsjegyek a karácsonyi könyv vásáron névértékben válthatók be. Az új alkotásának őrhelyén [I// ÖZELEBBRÖL VÉGIG l|Nk GONDOLVA, s egyre jobban ismerkedve ezeknel az adatokkal, tényekkel, amelyek 13 éves fejlődésünket jellemzik, (s amelyek össezfüggéseikben és részleteikben elég gyakran elvesznek a mindennapi élet rohanó forgatagában) önkéntelenül, s egyben kötelezőleg is utalnak azokra az erőfeszítésekre, amiket értelmiségünk egy jelentős része.tett. Társadalmi állásfoglalását, hitvallását a jövőt illetően nem nagy és hangzatos szavak jelzik — túlnyomó többségében — hanem az egyszerű, de ennél életbevágóbb tettek. Talán nem is szükséges visszamenni addig, hogy ma ipari üzemeink, bányáink 3—4—5-ször, számos helyen még többször annyit termelnek, mint a felszabadulás előtt. A legközvetlenebb élő példa, hogy 1958 első fe’ében megyénk szocialista ipara 3,3 százalékkal termelt többet, mint 1956 első felében. Az emelkedés elsősorban a termelékenység 3,2 százalékos növekedésének eredménye. Nógrádban még soha nem építettek 1000 lakást egy esztendőben, ahogyan ez 1957-ben történt, a bányász lakásprogram végrehajtása során. Összesen tavaly annyi lakás — 1021 — épült állami erőből, mint az ellenforradalom előtt öt év alatt. A Salgótarjáni Acélárugyár. Üveggyár, a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár termékei a világpiacon is öregbítik hazánk hírnevét... Egyszóval: az új, a jobb, az olcsóbb és a több alkotásának az őrhelyén, a műszaki irányítás és szervezés posztján értelmiségünk döntő többsége becsülettel megállta a helyét. Ügy is, mint szakember, úgy is, mint hazájához, népéhez hű része társadalmunknak. Küzdött és legyőzött, küzd most is és ereje tudatában gyürkőzik neki, hogy a jobb jövőben is megbirkózzon a nehézségekkel, az akadályokkal, biztosítsa a termelés egyenletességét és folyamatosságát. A tét, a felelősség, amelyet a munkásosztály a műszaki értelmiség kezébe adott, igen nagy: úgy dolgozni, olyan eredményeket elérni, hogy az egy főre jutó termelésben belátható időn belül utolérjük és megelőzzük a fejlett tőkés országokat. Ragyogó jövő, az alkotás lehetőségeinek olyan kitárulása, amiről a múltban a mérnökök, szakemberek legjobbjai csak álmodtak, legféltettebb vágyuk, elképzelésük volt. Üj utakat, vasutakat, gyárakat építeni, új bányákat nyitni meg, jobb, tökéletesebb termékeket gyártani, s közben millió forintok sorsáról intézkedni — ez az, amit csak a munkáshatalom képes megadni a műszaki értelmiségnek. A népi demokrácia nem udvarlással, fejet- térdet hajtó embertelenséggel realizálja azt, hogy milyen fontos élethivatása van a mérnöknek, a technikusnak, gazdasági szakembernek ebben az országtan. De annál inkább juttatja kifejezésre úgy, hogy megbecsüli és tiszteli minden tekintetben, mint embert, az alkotás tág terét, a velejáró fe- le'ősséget adja kezébe, hogy munkálkodjon minden szakértelmével, becsületével az új alkotásában: a szocialista építőmunkában! S MIKÖZBEN NEM KEVÉS GONDDAL, de egyre több akarással valósították meg műszaki dolgozóink a mind nagyobb feladatokat, úgy nőttek hozzá maguk is, változtak és változnak meg. Nem kis megelégedéssel szólhatunk arról, hogy egyre több közű’ük, aki nemcsak egy üzem, üzemrész, vagy bánya, építkezés vezetője, hanem aktív résztvevője a társadalmi életnek is. Jermendi Károly, a Salgótarjáni Üveggyár főmérnöke, Szőcs Gyula elvtárs, az acélárugyári hideghengermű vezetője. Laczkó elvtárs, a 9algóbányai üzem főmérnöke (és csak helyszűke miatt nem soroljuk tovább) nemcsak a tervek, a gépek, a műszaki feladatok sokaságában vannak otthon, hanem egyre jobban a társadalmi életben, a közügyekben, az emberek dolgainak intézésében. A műszaki értelmiségnek a termelési és társadalmi munkában etért sikerekkel példázott bizalma a népi rend iránt, bőséges és szilárd bizalmad kapott cserébe a dolgozó néptől is, mindenekelőtt a munkásosztálytól. Ennek csak legutóbbi bizonysága, hogy a jelölő gyűléseken a különböző szintű tanácsokba, sőt a parlamentbe is javasolták a legjobbjaikat. A párt határozata kimondja, hogy „ ... a szocializmus építése során a dolgozók élet- színvonalának rendszeresen emelkednie kell, az életszínvonal emelését azonban a termelés és a termelékenység emelkedésének kell a'á- támasztania“ — és ezen alapvető tétel mel’ett mindjárt egy sor közvetlen tennivalót is megszab. Olyanolem nagy mértékben javult. Mondhatnánk, a november 7-i verseny újszerű. Igen, mert most a fő feladat nem a mennyiségi tervek teljesítésére irányul, hanem elsősorban a minőség javítására. De nemcsak módszerbeli változás történt. A versenymozgalom kiszélesedett. A mátranováki csapatok párosversenyben állnak nemcsak saját üzemük csapataival, hanem más, távoli üzemekkel is. Párosversenyre léptek a mizserfaiakkal, a szoros- patakiakkal, s itt is a fő feladat a minőség javítása. Még nem tudni^. hogy melyik üzem szerzi meg az első helyet. Egy azonban bizonyos, a győztes a szénmedence lesz, -mert csökken a reklamáció a rossz minőségű szén miatt, olcsóbban termelik a szenet. S hogy méltóképp köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját 'bányászaink, had bizonyítsam csak egy üzem, a szorospataki bányászok példájával. László Dezső csapata már eddig 167 tonna szénnel termelt többet, s emellett a megengedett palatartalmat 50 százalékkal csökkentették. Juhász p. Ferenc csapata már 300 tonna túlteljesítés mellett a megengedett 2 százalékos palatartalmat 0,6 százalékra csökkentette. S lehetne még a jó eredmények sokaságát sorolni nemcsak Szorospatakról, hanem a medence bármelyik üzeméből. A jó eredmények elérésének titka, — bár a versenymyilvános- ság terén még van 'tennivaló — az, hogy a november 7-i verseny A iazekasmíihelyl a 16 millió iorintos beruházásig Valamikor 37 évvel ezelőtt egy kis, villanytalan nógrádi faluban, Szátokon, egy Molnár nevezetű kereskedő fazekasárut készítő műhelyt létesített. Alig egy-két hónapi működés után társakat keresett, hogy a jó alapanyagra épült üzem keresett termékeinek gyártását fellendítse. .. De csakhamar kiderült, hogy rossz az egész vállakózás, mert távol a vasúttól a szállítás egyáltalán ne kifizető. kát, amelyek csak fokozhatják az alkotás kedvét, növelhetik erejét és a megbecsülést a népi demokrácia iránt minden becsületes műszaki értelmiségben. Űjabb, nagyszerűbb tervek, feladatok, amelyek egybevágnak az egész dolgozó nép — -benne a szakemberek — akaratával, kívánságával. A tőkés-földesúri rend megölte az alkotó kedvet, a tehetséget, a tudást — a munkáshatalom kétkézre való feladatokat ad az új alkotásában. A kölcsönös bizalom, a párt helyes politikáján és az alapvető érdekek közösségén nyugvó kapcsolat, amely különösen az utóbbi két évben erősödött — az alkotó munka újabb lehetőségeit nyitotta meg. Azonban a munkásosztály és a műszaki értelmiség kapcsolata, viszonya még számos vonatkozásban kívánni valót hagy maga után. Mindenekelőtt fokozottabban érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az értelmiség megítélésének alapja: mit alkotott munka területén a népi demokrácia javára. Csakis ez lehet a biztos és tárgyilagos elbírálás alapja, a kapcsolatok további termékeny szilárdulá- sának feltételei A végzett munka alapján sem a munkásosztálynak, sem a műszaki értelmiségnek az elmúlt 13 évet illetően nincs szégyenkezni valója. Ám tény az is, hogy több vonatkozásban elmaradás tapasztalható a műszaki-gazdasági szervező, a műszaki fejlődést fokozottabban előmozdító feladatok végrehajtásában A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG számára minden feltétel meg van ahhoz, hogy a jelenlegi ütemnél gyorsabban haladjunk előre itt a megyében is gazdaságunk fejlesztésében. Valamennyi szinten emelni a gazdasági-műszaki vezetés színvonalát — ez az a közös tennivaló, amely még jobban egységbe kovácsolja majd a munkásokat és szakembereket, amely meggyorsítja egész népünk jólétének növekedését. Az eddigi tények azt mutatják, hogy dolgozó népünk bizton számíthat ebben is a műszakiakra, csakúgy, mint ahogy életünk minden területén egyre gyümölcsözőbben tevékenykednek a köz javára, a munkásosztály politikájának, céljainak megfelelően. Balogh Gyula még számtalan egyéb kulturális és szociális juttatás szolgálja javuló életüket, a múlt év elején végrehajtott 16 százalékos béremelés mellett. A jelenlegi igények mellett a termelés többszöröse is kevés volna a kényelmes, ízléses, gazdaságos cserépkályhából. Ezért határozott úgy kormányunk, hogy az elkövetkező három évben 16 millió forintot fordít a gyár fejlesztésére. A program megvalósulása után termelése mintegy kétszeresére emelkedik majd, s elsősorban a díszes, szebb gyártmányok felé tolódik el. A technika fejlődésére jellemző adat, az hogy amíg a munkáslétszám kb. 70, addig a villamosenergia fogyasztás mintegy 200 százalékkal emelkedik majd. A közelmúltban lengyel vendégek látogatták meg a gyárat. Elismerőleg szóltak a gyártmányok minőségéről, a kedvező építési költségekről, a modem alagút kemencéről, és a gyártmányok választékáról. így tehát a hazai és külföldi vélemények is megegyeznek abban, hogy a Romhányi Cserépkályhagyár kislétszámú kollektívája jó hírnevet vívott ki magának, s jól megállta helyét, miután saját kezébe vette üzeme irányítását.-hg- . Pásztó és Kisterenye is folyik a munka. Három még a fagy beáltával végez méteres szakasszal. a nógrádi bányászok becsületbeli ügyévé vált. A cél, hogy a mór annyi megbecsülést szerzett nógrádi 'bányászbecsület: tovább növekedjék. Ha valaki az újság hasábjain a bányászok november ■7-i versenyét keresné, kutatná, bizony azt állapíthatná meg, hogy nem folyik verseny a szénmedencében. S ^valljuk meg így külső látszatra igaza is van annak, •aki ilyen véleményt alkot. Mert való igaz, nem sokat lehet hallani a bányászok munkaversenyéről. Most nem látni a felolvasókban hatalmas feliratokat, nincsennek "a csillék jelmondatokkal tele festve, s mégis, ennek ellenére minden bányász tud a versenyről, s komoly eredmények születnek. Az eredmények régi naponkénti értékelése sok bürokráciát, s még több munkát jelentett az adminisztratív "dolgozóknak. Az ellenforradalom után a norma helyett az iránykeresetek lettek a mérvadók bányaüzemeinkben. Most már a legjobb akarattal sem lehetett naponta értékelni. így született meg a 10 naponkénti értékelés. A probléma azonban ott; van, hogy ezek a dekádered- mények, például a 10-i csak 16-án készül el. Ezt mondották el a dolgozók is Rónán, Mizserfán, Mátranová- kon és a többi üzemekben. A dolgozók kérése jogos. Nem várják a naponkénti eredmény közlést, de legalább a dekád után két nappal írják ki elért eredményeiket. Mert való igaz, a jó verseny nyilvánosság ösztönöz a további jó eredmények elégésére. Ennek ellenére bátran elmondhatjuk. a versenvszel1923. kora tavaszán a szá- toki kis műhely kedvező üzleti tapasztalatai alapján kezdődött meg egy komolyabb üzem építése a vasúttal rendelkező Romhányban. A fő tőkés itt már az Angol-Magyar Bank R. T. volt és cseh szakemberek indították el a most már gyárnak is beillő üzemet. Néhány év múlva, 1927-ben fuzionált a Nagy- bátonyi-Ujlaki Egyesült Iparművek R. T.-vel, így nyelte el a nagyobb, az erősebb, a gazdaságilag gyengébb vállalatokat. Német művezető irányításával készült a gyár mintegy hatféle terméke, amelyek között már akkor döntő helyet foglalt el a kályha csempe. így zajlott a gyár élete a tőkés világban. Az érdeklődő arra a kérdésre, hogyan éltek akkor az emberek, egyszerű választ kap: úgy mint a múltban minden más gyár és üzem munkása. De nem azért mondják ilyen röviden, mintha egészen elfelejtették volna. Nem régiben például taggyűlésen is szóba kerültek a 20—30 év alatti sorsok, ahol figyelmeztetőül idézték fel a mukanélküliséget, a nehéz fizikai munkát, s a börtönt, ami azoknak jutott, akik szót emeltek a jobb munkás sorsért. Romhányi Cserépikályhagyár NV. — ezt a nevet kapta 1949. tavaszán az államosítás alkalmából.... És felsorolni is sok lenne mindazt a nagyobb, vagy kisebb jelentőségű fejlődést, amelyen a gyár azóta a mai napig keresztül ment. Nyolc év alatt mintegy 10—10,5 millió forintot fordított államunk erre a kis, de annál jelentősebb üzemre. Csak az új alagút- kemence, s az ezzel kapcsolatos összes beruházások 2,5 millió forintot emésztettek fel. (Ilyen kemencében — amely újítás révén született — még nem gyártottak kályhacsempét hazánkban.) Amíg a múltban teljesen hiányzott, most a villamosítás egy egész csomó nehéz fizikai munkától kíméli meg a dolgozókat. Agyaggyúró és őrlő gépek, különböző szállító berendezések, 330 ezer forintért új nyersanyag-raktár és egyéb fontosabb létesítmények, beruházások szolgálják a több, olcsóbb termelést, a dolgozók erejének kímélését. Ma mintegy 55 százalékkal több munkása van a gyárnak, mint az államosítás idején, de a termelés megközelítőleg 4,5-szer magasabb, mint a felszabadulást megelőző időkben. Nem érdektelen megjegyezni, hogy az elmúlt nyolc év alatt 0,4-ről 1,4 lóerőre emelkedett a gyár egy dolgozójára eső gépkapacitás. Tíz év alatt, 1463 000 1 forintot eredményező újítási javaslatot nyújtottak be, amelyért közel 73 ezer forin- i tot, mint jutalmat fizettek • ki. (Évi átlagban egy dolgo- • zóra több mint 855 forint értékű javaslat esik, a Sál- 1 gótarjáni Acélárugyárban ez az arány kb. 440—460 forint.) : Az eltelt időszak eredményei i közé tartozik, hogy egy kály- ha csempét már egy forinttal ! olcsóbban állítanak elő. A múlt évben kaptak a ] gyár dolgozói 32 új, modern 1 lakást. Van már kultúrtermük, saját mozigépük és Bányászaink beesületbeli ügye
