Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-15 / 90. szám
2 NOSRADI N1PÜJ8AS 1958. november 15. Képviselőjelölljeiek KRIZSANYIK JANOSNÉ országgyűlési képviselőjelölt, a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet elnöke. 1904-ben született, szülei gazdasági cselédek voltak. 21 éves korában cselédemberhez ment feleségül, s öt gyermek szülő anyja. A felszabadulás hozta meg számára is a boldogabb életet. 1950-ben már a Szabadság Termelőszövetkezet párttitkára lett, s 1958 januárjától pedig a tsz elnöke. 1950 óta vesz részt az állam- igazgatásban: tagja a megyei tanácsnak, 1954-ben a megyei tanács végrehajtó bizottságába választották. il SCHUCHMANN ZOLTÁN országgyűlési képviselőjelölt. 1908-ban Balassagyarmaton született. Édesapja asztalos kisiparos. Fiatal korában Budapestre, az Iparművészeti Főiskolára került, s annak elvégzése után mint iparművész dolgozott. Hét esztendeje került a Balassagyarmati Ipari Iskolába mint tanár, jelenleg az intézet igazgatója. 1945-től szervezett dolgozó, pártonkívüli. ötiHíink, húqij k&ztUkk keni lünk egymás húz Tanácsi dolgozók a bányákban A bányászszakszervezet trösztbizottsága baráti látogatásra hívta meg a közalkalmazottak szakszervezetén belül a tanácsi dolgozókat. A látogatásra hétfőn délelőtt került sor a kisterenyei bányaüzemben. Ott voltak a vendégek között a megyei tanács, a salgótarjáni városi tanács, a pásztói, szécsényi és balassagyarmati tanácsok dolgozói. A vendégek három csoportban látogatták meg a bányász dolgozókat a csigakúti és tekevölgyi lejtaknák- ban. A bányász dolgozók örömmel fogadták a látogatókat. Sőt nem volt ritka az olyan eset, mint ami a tekevölgyi bányában a 41-es csapaton történt. Az ott dolgozó egyik bányász arra kért választ, hogy hol kell neki szavazni, i mivel lakhelye Egercsehiben van. Mondani sem kell, a dolgozót felvilágosították, s örömmel mondta: De jó, hogy eljöttek, nem. kell problémámmal munka után külön a tanácsra menni” Ez a kölcsönös segítségadás jellemezte a többi csapatok látogatását is. A tanácsi dolgozók a választással, közigazgatással kapcsolatosan adtak hasznos tanácsokat, míg a bányász dolgozók munkájukról, életükről beszéltek. Bizony nehéz volt elválni, s nem egy munkahelyen 15—20 percig is eltartott a beszélgetés. A bányalátogatás után az üzem klubhelyiségében ismét találkoztak a bányász elvtársak a vendégekkel. Kötetlenül indult meg a beszélgetés, amelynek révén erősödött a kapcsolat a bányász dolgozók és a tanácsi dolgozók között. Sokan elmondták: erre a találkozóra már korábban is szükség lett volna, ám nem ez lesz az utolsó. A következő látogatáson a bányász elvtársak vesznek részt eleget téve a tanácsi dolgozók meghívásának. Nehéz volt a búcsú a vendégeknek és vendéglátóknak egyaránt, s búcsúzás közben sokan elmondták, örülünk, hogy találkoztunk, s megismerhettük a tanácsi dolgozók munkáját, s közelebb kerültünk hozzájuk. Nőgrád megye egészségügyi helyzetéről Fontos közérdekű problémát a megye egészségügyi helyzetének alakulását vizsgálta meg az elmúlt hetekben a párt megyei végrehajtóbizottsága. Egészségügyi helyzetünk hiányosságai viszanyúinak az 1945. előtti évekre minden téren. A felszabadulás előtt csupán 4 kórháza volt megyénknek — Balassagyarmaton, Pásztón és Salgótarjánban a bányai és acélgyári — alig több mint 1000 ággyal. Kevés volt az orvosok száma is, mivel a megyében 94 betöltetlen orvosi állás volt. A felszabadulás után tehát a szocialista rend egy elhanyagolt egészségüggyel rendelkező területet kapott örökségül Nógrád megyében is. A feladat tehát kettős volt. Behozni a lemaradást és lépést tartani az élet egyébként gyors fejlődésével. A 13. év, amelyet felszabadulásunk óta megtettünk az egészségügy területén is KOMOLY VÁLTOZÁST HOZOTT. Fejlődtek az egészségügyi intézményeink. Átépítették Salgótarjánban a Megyei Kórházat. Sokat javult a gyermek- és nőgyógyászat. Korszerűsödött á pásztói és a balassagyarmati kórház is. A megyében a 13. év során új orvosi rendelők is létesültek, számszerűit 14. A kórházi ágyak száma 369-el növekedett és jelenleg 1410-et számlál. Megnőtt az orvosok száma is, mivel a megyében jelenleg 202 orvosi állás van. Igaz, az állások közül 30 nincs jelenleg betöltve. A javuló egészségvédelmet bizonyítja az is, hogy amíg a felszabadulás előtt a megye lakosai közül mindössze 15 ezer volt a biztosított dolgozók száma, addig ez a szám ma kb. 49-50 ezer, ami több mint háromszoros növekedést jelent. Ez a hatalmas arányú növekedés, ami kétségtelen igen pozitív mégis a kórházak és általában az egészségvédelem terén úgy jelentkezik, hogy a szükségletek kielégítése elmarad a jelenkori követelmények mögött. Ezek azonban jelenleg a gyors fejlődés és nem utolsó sorban a múlt örökségének velejárói. Annak ellenére, hogy helyzetünk nem kielégítő mégis azt kell mondanunk, jobb mint egyik másik tőkésország helyzete. Amíg Franciaországban 10 ezer lakosra 9 orvos jut, Svédországban 7.5, addig megyénkben 10. Ugyanígy áll a helyzetünk a kórházi férőhelyeket illetően. Amíg pl. Japánban, 33 betegágy jut 10 ezer lakosra. vagy Hollandiában 50, addig megyénkben 61. (Igaz ebben benne vannak a megyében lévő országos jelentőségű intézmények férőhelyei is). Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy előrehaladásunk nem lebecsülésre méltó még akkor sem, ha jelenleg a teljes szükségleteket még nem tudjuk, maradék nélkül kielégíteni. Megyénk legfőbb egészség- ügyi problémája jelenleg még az, hogy az egészség- ügyi intézményekben, kórházakban, rendelőintézetekben is TB. gondozó intézetekben igen nagy a szúíoltság. A kórházakban egy beteg gyógyítása pú. (belgyógyászati, vagy a sebészeten kevés idő jut. Hasonló a helyzet a rendelő intézetekben, itt 1958. év III. negyedévében 47 679 beteget fogadtak. A rendelő intézetek zsúfoltságát fokozza az is, hogy ebben az épületben van elhelyezve 2 körzeti rendelő. Joggal emelnek panaszt a 'betegek és orvosok a TB. gondozó intézet zsúfoltsága ellen is. Egészségügyi intézményeinknek ez a helyzete és a beteg dolgozók helyzete megoldást kíván. Ezt a súlyos helyzetet ismerik a párt helyi szervei, ismeri a tanács is és a probléma megoldásán dolgoznak. Tudjuk a betegeknek gyógyulására intézkedésekre van szükségük. Éppen ezért a folyamatban lévő intézkedésekről is szólni kell. Már évekkel ezelőtt megállapítást nyert, hogy a megye egészségügyi helyzetét alapvetően és végérvényesen csak nagy befogadó képességű intézményekkel kell megoldani, vagyis új megyei kórházat kell építeni Salgótarjánban. A megyei párt- bizottság és a megyei tanács vezetői ennek érdekében kéréssel fordultak a kormányhoz, ahol megértésre találtak. A megyei kórház megépítése helyet kapott a 3 éves terviben. A KÓRHÁZ TERVÉN MÄR DOLGOZNAK a tervezők és 1959. év II. felében az új 525 ágyas megyei kórház építése megkezdődik és évről évre fokozott ütemben fog haladni. A megyében folyó építkezések között a helyi vezető szervek ezt tekintik a legfontosabbnak. Az új kórházra 54 millió forintot irányzott elő államunk és ebből a hatalmas összegből a volt laktanya helyén, az ott lévő épületek felhasználásával és új modem épületek megépítésével az igényeket teljesen kielégítő módon kórházat tudunk létesíteni. 1962-re a kórház megépítésével lényegében és alapvetően megoldott lesz i A MEGYE EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE Az említett 525 ágyas kórházon kívül más egészségügyi létesítmények is épülnek, az elkövetkező évek,ben a megye területén. Eddig jelentős egészségügyi intézményünk az új nógrádgárdonyi 80 ágyas tüdőbeteg gyógyintézet már átadás előtt áll. A Majláth grófok volt kastélyában gyönyörű gyógyintézet létesült, és ebben az intézetben és az azt körülvevő 15 holdas parkban nyernek majd gyógyulást a tüdőbetegek. Bercelen szülőotthon létesül. A megyében több orvosi rendelő és gyógyszertár épül a hároméves terv során. Nógrád megye még soha nem kapott ily nagyarányú egészségügyi és szociális beruházást, mint az elkövetkezendő néhány év alatt. 1962-re a megye kórházi ágyainak száma kb. 2100 lesz. Ez az ágy mennyiség egészségügyi szakemberek véleménye szerint is, teljesen kielégíti a beteg- ellátásit, a korszerű gyógyító munka követelményeit a megyében. A mennyiségi növekedés lehetőséget teremt a munka minőségi javítására is. Az említett intézmények zsúfoltságának csökkentése érdekében a megyei Párt VB. kéri a Salgótarjáni Városi Tanácsot, hogy a rendelő intézetből megfelelő helyiségek biztosításával ki kell telepíteni az ott lévő körzeti rendelőket. Biztosítani kell, átszervezéssel, hogy az egészségház épületét teljes egészében a megyei és járási TB. gondozó intézet kapja meg. E feladatok megoldása is a dolgozók jobb egészségügyi ellátását fogja szolgálni. A dolgozók egészségvédelmében és egészségügyi ellátottságában igen fontos szerepe van az orvosoknak és egészség- ügyi dolgozóknak. BODI JANOSNÉ országgyűlési " képviselőjelölt. 1914-ben Nógrádszaltálban született, paraszt család gyermeke. 1945 előtt mint summás kereste kenyerét. 1945-töl párttag, s 1948- tól vesz részt az államigazgatásban. 1949-ben munkásságáért a Szocialista Munkáért Érdemérem IV. fokozatát kapta meg. Még ebben az évben, 1949- ben tagja lett a parlamentnek, s egy évtizede, hogy országgyűlési képviselő. 1957-től a Hazafias Népfront szécsényi járás titkára, s mint asszony is tagja a munkásőrségnek. Jelenleg is képviselőjelölt. I. Üj város van születőben a régi maconkai szántóföldön, épületek sokasága ott, ahol még kilenc évvel ezelőtt krumpli és kukorica termett. S ez a születő város már az itt lakók otthona, büszkesége. S még nem fejeződött be az építkezés, de az itteniek már becézve, Nagybátony Bányavárosnak nevezik. Ha a régi Bátony falu történetét írnám le, figyelembevéve, hogy az első feljegyzés 1190-ből maradt fenn, az akkori Bachon- ról néhány oldal elegendő lenne a történet leírásához. Még csak 10 éve, hogy megjelentek az építők a szántóföldön, hogy kitűzzék az épülő kockaházak, valamint a 104-es munkásszálló alapjait, ám ha az azóta eltelt idő történetét írnám le, kevés lenne néhány lap. A város születésének körülményeit az itt folyó bányászkodás teremtette meg. Bár a bányászat vándorszakma, s egy-egy lefejtett bányatérség után új helyre költöznek — a város tervezésénél, azonban ilyen probléma nem merült fel. Az is igaz, hogy lakói nem egy akna dolgozói, hanem Kányás, Ti- ribes, Nagybátony, Szorospatak és a helyi szolgáltató vállalatok dolgozóiból tevődnek össze. Az első lakók, akik ma a legöregebbeknek számítanak, 1949-ben költöztek be az akkor felépült A-B-C-D kocka épületekbe, ahol egyenként 12—12 család talált otthonra. Hatvani bácsinak, az idős bányásznak könny szaladt a szemébe a lakásban lévő parkett, fürdőszoba és közművesítés láttán. Ez nem is csoda, hiszen eddig csak barak, vagy régi omladozó telepi lakás jutott neki osztályrészül. De nemcsak az idősek, hanem a fiatalok is boldogan vették birtokukba az új otthont. S benépesült a már elkészült 104 személyes legényszálló is, amely rövid idő alatt kicsinek bizonyult. S jöttek a fiatalok is. 1949 őszén kezdődött meg a vájáriskolában a vájárképzés. Még nem volt kész, csak a terve volt meg a már felépült otthonnak és iskolának, de mire az első csoport végzett, már állott az új intézet iskolája és tanuló-otthona. Azóta is évről-évre új fiatalok jönnek, de már nem mennek el, hanem itt letelepednek, családot alapítva. Ilyen lakója a városnak a vájártanulóból lett Galamb Elemér, aki ma mérnökség-vezető. De ilyenek a Besenyei Gézák és Vályi Józsefek. Megtalálni a lakók között Szabó János Il-őt is, akik Szabolcsból, vagy Biharból jövet találtak itt otthonra. A Szabó család két gyermeke már csak hírből ismeri Szabolcsot, ők már született bányavárosiak. A város olyan, mint egy növekvő óriás. Állandóan terjeszkedik, bővül. Ma, 9 évvel az első cölöpök leverése óta, 953 különféle beosztású lakásban 3700 ember lakik és hozzászámolva a vájáriskolát és a munkás- szállókat, a lakosság száma meghaladja a 4 ezret. A Nagy Okótberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére a Hazafias Népfront helyi szervezete kedves meglepetéssel köszöntötte a város lakóit. Kiállítást rendeztek 1 VWVWVVW^WűWWVWVWVWVVWlAáA-WWWWlA/ a bányaváros 9 évéről, amelyet képek sokaságával illusztráltak. S hogy növekedik a város, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még 1951- ben csak egy fűszerüzlet volt, az is lakásban elhelyezve, ma 12 üzlet, köztük illatszer, tej- és tejtermék bolt áll a vásárlók szolgálatában. Sőt ezek száma hamarosan újabbal gyarapodik, most van átadás alatt a textil és keravill bolt. Korszerűen felszerelt nyolc tantermes, négy előadás és egy tornatermes általános iskolában tanulnak a bányászszülők gyermekei. Az első tanév az 1953/54-es volt. Ebben az évben 373 tanuló végezte el az iskolát, míg az idei tanévben a végzett tanulók száma eléri a 600-at. De nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is beültek az iskolapadba. Már eddig 150 vájár szerezte meg az esti tagozaton a technikusi oklevelet. S hogy város-e? Akárcsak Pesten, kékre festett helyijárat közlekedik a város és a környező települések között. Az épületek között már készülnek a járdák, folynak az útépítési munkák. S talán jövőre eltűnik a lekicsinylő jelző, nem sárosvárosnak becézik többé. Az igaz, hogy ez a név nem alaptalanul született. Persze az utakon kívül a városban még sok egyéb probléma van, de ezek lassan, fokozatosan szűnnek meg. De erről majd lapunk következő számában. HORTOBÁGYI ANDRÁS Ismért probléma, hogy Nógrád megyében mindig orvos hiány volt. Ma is betöltetlenül van 30 orvosi állás. Orvosokkal történt beszélgetésekből és a tapasztalat alapján a következőkkel lehet ezt magyarázni. Intézményeink zsúfoltak és így az orvosoknak rosszabb munkakörülményék között kell dolgozni, mint másütt és kevesebb idejük marad tanulásra, pihenésre és szórakozásra. Probléma volt különösen az elmúlt években az orvosok lakás ellátásának megoldása. Megyénkben rosz- szabbaik a kulturális lehetőségek, minit másütt, különösen Pesten. Ismert, hogy anyagiakban is jobban jönnek ki más helyeken, ahol kisebb a biztosított dolgozók aránya. Nézzük sorra, hogy intézményeink tényleg zsúfoltak és e téren végleges megoldás az intézmények bővítése, a fenti átszervezések megoldása, végső fokon pedig a kórház megépítése. Pár év múlva alapvetően megváltozik Nógrád megyében is t AZ ORVOSOK MUNKAKÖRÜLMÉNYE, addig a betegek érdekében kérjük legyenek még egy kicsit türelemmel. Az orvosok lakásproblémájáról már csak úgy lehet beszélni, hogy volt ilyen probléma, ugyanis jelenleg nincs már a megyében, különösen Salgótarjánban. A Városi Tanács különösen az ellenforradalom után fokozott gondot fordított az orvosok lakásigényeinek kielégítésére. Az ellenforradalom óta 12 orvos kapott lákást Salgótarjánban. Ami az anyagiakat illeti, nem mondjuk, hogy minden jól van ezen a téren. Ismert, hogy a kormány a jövő év elején az egészségügyi dolgozók bérét is rendezi. Nagyon súlyos anyagi helyzetről úgy gondoljuk túlzás lenne beszélni. Megcáfolja ezt az a tény, hogy a megyében 32 orvosnak van személygépkocsija (többsége az utóbbi két évben vette) több orvos házat épít, vagy lakást vásárol. Inkább talán az anyagiak aránytalan elosztásáról lehetne beszélni. Az Egészségügyi Minisztérium figyelembevéve a helyi párt- és tanácsszervek kérését igyekszik segíteni. A közelmúltban is több jólkép- zett orvost irányított a megyébe. A most végzett fiatal orvosok közül is többen jöttek a megyébe, mint máskor. Segített a minisztérium úgy is, hogy a helyi szervek véleményét figyelembevéve lehetővé tette, hogy jóval több fiatal nyerjen felvételt az orvosi egyetemre. Az elmúlt években évente 3-4 hallgató nyert felvételt, míg ez évben 17 fiatalt vettek fel a megyéből. Pár éven belül megoldódik a megye egészségügyi káderekkel való teljes ellátottsága. Ezt a célt szolgálja a helyileg beindított ápolónő képző tanfolyam is. AZ ORVOSOK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK túlnyomó többsége becsületesen, hivatásához hűen végzi munkáját. Ezt a párt és a tanács szervei, de a dolgozók is elismeréssel nyugtázzák. A mindennapi munkájuk mellett egyre jobban bekapcsolódnak az orvosok a dolgozó tömegék egészség- ügyi kulturáltságának fejlesztésére. Ebben az tévben közel 100 előadásit tartottak neves örvösök a különböző betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében. Egyre jobban részt- vesznek az orvosok a politikai életben is. A Végrehajtóbizottság felhívja a pártszervezeteket, tanácsokat, Hazafias Népfrontot lés a tömegszervezeteket foglalkozzanak rendszeresen a megye, a járás, a város és községek egészségügyi és szociális problémáival, nyújtsanak segítséget helyileg is e problémák megoldásához, mindnyájunk érdekében.
