Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-08 / 88. szám

1958. november 8. NÓGRÁDI NIPŰJBAG 5 Ne becsüljük le a tsxes-k szervezési munkáit | egyénkben a szövetke­zeti mozgalom fejlesz­tésének munkáját két irány jellemzi. Egyik irány: az ági táció, a legfejlettebb szövetke­zeti forma, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létreho­zására irányul. A másik irány: a termelői szakcsoportok szer­vezése. Viszont e két szövet- kezési forma között lévő ter­melőszövetkezeti csoportok ^szervezéséről nem, vagy csak igen kevés szó esik az agi­táció során. Amint ismeretes, a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sának fő útja a mezőgazda- sági termelőszövetkezet. Mi- -ért? Közösek a termelőeszkö­zök, beleértve az állatállo­mányt is. A nagyüzemi mun­kamegosztás előnyeit kihasz­nálva közösen végzik a mun­kát a termelés minden ágá­ban. A jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alap­ján osztják el, míg a kisebbik részét a tagok által bevitt földek utáni járadék címén ■osztják ki. Évenként gyara­pítják a közös szövetkezeti -alapot, a gazdálkodást éves terv és költségvetés alapján folytatják. Erről pontos nyil­vántartást vezetnek. Szocia­lista szellemben nevelik tag­jaikat. Nagy árutermelő gaz­daságok és ennél fogva biz­tos létet, nagy anyagi jólé­tet, kultúrát biztosítanak a tagok számára. Helyes-e, ha ezt a legfej­lettebb formát népszerűsít­jük a legjobban a dolgozó parasztok között? Helyes! Helyes-e a másik irány, -amely a szakcsoportok létre­hozására, számuk gyarapítá­sára törekszik? Helyes, hiszen a szakcsoportbeli tagok vala­mely termelési ágban, szőlő, vágj' gyümölcstermelés, apró- magtermelés, stb., közösen' végzik a termelés egyes fo­lyamatait. A tagok a csoport tevékenységében az alapsza­bályban és a közgyűlés által ■meghatározott mértékű sze­mélyes munkával vesznek •részt. A közös, tiszta jövedel­met pedig a közös tevékeny­ségben való részvétel ará­nyában osztják fel, a teljesí­tett munka és vagyonérde­kelt ség szerint. Mondani sem kell, hogy a szakcsoportok ’nagyjelentőségűek a termelés fejlesztése és a nagyüzemek kialakítása szempontjából. e vajon miért káros a ' fokozatosság egyik fon­tos gazdálkodási formájának, a termelőszövetkezeti csoport­nak az elhanyagolása, az ez- irányban végzett szervező munka lebecsülése? Elsősor­ban azért, mert lassítja a kis­paraszti gazdaságok nagy­üzemi gazdaságokba való tö­mörülését. Ugyanis a termelő­szövetkezeti csoportok fejlet­tebbek a szakcsoportoknál, s a különböző kezdetleges tár­sulásoknál. A termelőszövetkezeti cso­port képezi a legfontosabb átmenetet a mezőgazdasági termelőszövetkezetté való át­alakulás felé. Egész tevékeny­sége külömbözik a többi tár­sulási formától. A tszcs, tag­jai beviszik szántóterületüket, persze a háztáji föld a tagok kezelésében marad. Táblás művelést folytatnak. Közös vetésforgó és közös vetésterv alapján gazdálkodnak. A ta­gok egyéni állattenyésztést folytathatnak. Rétjeiket, lege­lőjüket nem kötelesek bevinni a közös gazdálkodásba. Ugyan­ez vonatkozik a szőlőkre, a gyümölcsösökre is. Ha azon­ban a tagok az állattenyész­tésben, szőlő és gyümölcster­melésben is ki akarják hasz­nálni a közös, nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a köz­gyűlés ennek megvalósítására elhározhatja, hogy szövetke­zeti gazdálkodásba vonja a tagok rétjeit, legelőit, gyü­mölcsöseit is. A szántóföldi növényter­melés alapvető munkáit (gépi és fogatos szántás, kalászo­sok vetése), a tagok személye­sen, családtagjaik bevonásá­val végzik. Közösen gyakorol­ják a közös termelést szol­gáló beszerzést és értékesítést. Éves termelési és pénzügyi terveket készítenek. Az üzem­viteli költségek fedezésére el­számolási alapot, létesítenek, gazdálkodásukról pontos nyil­vántartást vezetnek. Gazdasá­gi erejüknek megfelelően fel nem osztható szövetkezeti ala­pot létesítenek .amelyet évről- évre növelnek. A közös terme­lési ág tiszta jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el. E működési alapelvek a tszcs nagy jelentősége mellett érvelnek. Éppen ezért nem helyes, ha egyes falusi, vagy járási tanácsvezetők lekicsiny­lőén nyilatkoznak e gazdál­kodási formáról, s hogy ez jellemzi szövetkezet-szervező munkájukat. Az így gondol­kozó emberek ne felejtsék el: ahhoz, hogy a dolgozó pa­rasztság tömegei a termelő­szövetkezeti gazdálkodás út­jára lépjenek .szükség van az alacsonyabb típusú szövet­kezeti formák, köztük a ter­melő-csoportok létrehívására, támogatására. Megyénkben is van példa arra, hogy a tszcs-k működési szabályzatuknak megfelelően szervezték meg gazdálkodásukat, gyors fejlő­désnek indultak, tagjaik’ala­csonyabb fokon megismerked­tek a közös gazdálkodás alap­elemeivel, s egy-két év alatt közülük több termelőszövet­kezet fejlődött. A dolgozó parasztok is­mét érdeklődének a tszcs, alakítás iránt. Palotáson a napokban a Május 1., és a Kossuth Tsz-ek mellé Novem­ber 7. néven tszcs alakult. A csoport 19 tagja 89 katasz- trális hold földön kíván gaz­dálkodni. E példa is azt bi­zonyítja, ha a falusi kommu­nisták, tsz. és tanácstagok megismerik e gazdálkodási formák működési alapszabály­zatát és népszerűsítik azt, az eredmény sem marad el. Gortva László Új istállót építenek (Tudósítónktól.) Befejezés előtt áll a bárnai Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet 25 férőhelyes, modern tehénistállója. A magtárpad- lásos istálló építésére a tsz. 290 ezer forintos beruházási hitelt kapott. A napokban fejezték be a termelőszövet­kezetben az 50 köbméteres betonsiló építését is. Az etesi Haladás Termelő- szövetkezetben is befejezték az 50 férőhelyes, magtárpad- lásos tehénistálló külső mun­kálatait. A 450 ezer forintos beruházási hitelből épült is­tállóban gépesítik az állat- tenyésztés egyik fárasztó munkáját, a fejést. TERVSZERŰ MUNKA A karancssági Alkotmány Termelőszövetkezet időben elvégezte azí őszi munkát, így elvetettek 70 kh búzát, 20 kh rozsot, 30 kh őszi ár­pát. Biztosítják az állatállo­mány téli takarmányát. Ed­dig már több mint 30 köb­méter silótakarmányt ké­szítettek, s még úgyaneny- nyit készítenek. KEI alakult a kisterenyei gépállomáson A kisterenyei gépállomáson 51 taggal megalakult a Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tár. A KST megalakítása le­hetővé teszi, egyenlőre a dolgozók 65 százalékánál, hogy a kisebb összegű meg­takarításaikat és az össze­gyűjtött betétek 50 százalé­kát egyéves időtartamon be­lül a tagoknak kölcsönözhes­sék. J^yolcsíáiezer forint burgonyából Szépen fejlődő állatállomány A berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet a 3004-es rendelet értelmében tervszerűen fejleszti állatállományát, főleg a szarvasmarhaállomán yt s ezen belül is a tehén állományt, amelynek létszáma elérte a 31-et. A gondos válogatás selejtezés eredményeként a fejési átlag 11 liter körül mozog. A tehénállomány egy része a tagok által készített ka­rámban. (Tudósítónktól) A Cered—Tótújfa’.ui Búza- kalász Termelőszövetkezet már régóta ismert arról, hogy igen jó minőségű vető­burgonyát termel. A burgo­nyatermesztés azonban nem­csak a termelőszövetkezet jó hírnevét növelte, hanem jö­vedelmének jelentős részét is ezen üzemág bevétele ké­pezte. Az idei gazdasági évben 45 holdon vetettek burgonyát, amely a megfelelő talajmunkát, a bőséges műtrágyát, s a növényápolást meghá­lálva, holdanként 100 mázsás gazdag termést hozott. A megyei Magtermeltető Vál­lalat irányítása alapján 15 vagon vetőburgonyát a na­pokban szállítottak el, míg 15 vagon étkezési burgonyát már korábban értékesítettek. A gazdag burgonyatermésnek is nagy része volt abban, hogy a termelőszövetkezet elnöke szerint zárszámadás­kor a munkaegység értéke eléri a 60 forintot. Ez nem csoda, hiszen a 45 va­gon burgonya termés közel 820 000 forint be­vételt jelent a szövetke­zetnek. A nagymennj’iségű burgo­nya termés betakarítás ko­moly problémát jelentett, mivel a gépállomás megfe­lelő burgonyaszedő géppel ehhez a munkához nem tu­dott segítséget nyújtani. Fel­tétlenül szükséges volna, ha gépgyártásunk figyelembe venné ezeket a körü’ménye- ket is Indul a legelőre a juhállomány, amelynek fej­lesztését szívügyének tekinti a tsz. Szép eredmények a traktorosok ünnepi dekádjaihan (Tudósitónktól.) Megyénk gépállomásainak ; ■' i’-sége az elmúlt dekád kedvező időjárását kihasznál­ta, jelentősen előre haladt mind az őszi mind az éves terv teljesítésében. Az el­ső versenydekád eredményes volt, melyet nemcsak az Esteledik. Itt a hegyek kö­zött, ahol a kisfaludpusztai Dózsa Termelőszövetkezet tagjai élnek, ahogy lebukik a nap, egy-kettőre sötét az este. Az úton már hazafelé tart a juhnyáj, benn az ud­varokban, az ajtók előtt ka­csa hápog, tyúk kárál, szem­re várva. Most, hogy egyre közelebb megyünk a télhez, szűnik a munka a termelőszövetkezet­ben, s így jobban jut idő arra is, hogy aféle szám­adást tegyenek a tagok. Ho­gyan dolgoztak ebben az •esztendőben, erről beszélget­nek. Nem hivatalos ez, mert végeredményben a zárszám­adás hivatott eldönteni, mi­lyen is volt az esztendő. Csak amolyan visszaemléke­zés ez az elmúlt évre, me­lyet annál szívesebben tesz •az ember, minél sikeresebb volt az esztendő. Meg ter­vezgetnek is, a jövőt kém­lelik, mit is várhatnak — munkájuk alapján — tőle. Batta János, a termelő- szövetkezet elnöke lassan húsz éve él a pusztán. Irsay idejében cselédek voltak va­lamennyien, de az elmúlt ti­zenhárom esztendő alatt meg­változott életüket úgy tekin­tik már, mintha mindig így éltek volna. Ritkán jár már vissza a múlt. S az elnök is annyira elsajátította már az irányítás tudományát, hogy az se jobban, aki mindig ezt tanulta. Mert 1950-ben, hogy megalakult a tsz, öt válasz­Esti beszélgetés egyes gépállomások tervtel­jesítése, hanem a traktorosok és brigád vezetők eredményei is bizonyítanak. A legutóbbi dekádban a legjobb eredményt a pásztói gépállomás érts el, ahol az egy gépre jutó napi átlag 3.21 nor­málholdat tesz ki. így a pásztói gépállomás ve­zetői a 800 forintos céljutal­mat elnyerték. A második legjobb ered­ményt elért gépállomás Er­dőkárt, itt az egy gépre jutó napi átlag 2.85 normál­hold. A gépállomás vezetői a 700 forintos céljutaímat meg­érdemelten nyerték el. A brigádvezetők versenyé­ben legjobb eredményt Szkle- nár Sándor pásztói traktoros brigádja érte el. A brigád egy gépjére 37 normállholdas teljesítmény jut. A második Savanyú Pál brigádja az erdőkürti gépállomáson. A brigád egy gépre jutó tel­jesítménye 29 normálhold. A harmadik Gyürki János, a kisterenyei gépállomás bri- gádvezeitője, akinek brigád­jában az egy gépre jutó tel­jesítmény 27 normálihold volt. A fenti eredményekkel ne­vezett brigádvezetők elnyer­ték a kitűzött 200 forintos céljutalmat. Igen élénk volt a trak­torosak versenye. Legjobb eredményt So­moskői Lajos karancs­keszi gépállomás trakto­rosa érte el. G—35-ös traktorával, a de­kád folyamán 80 normálhol- dat végzett- melyből 63 a talajmunka. Ezzel a telje­sítményével a kitűzött 200 forintos céljutaímat elnyerte. Céljutalomban részesültek to­vábbá Rezák András, a tol­mács i traktoros 58 normál­holdas és Turcsányi János tolmácsi traktoros 54, Szikié­nál’ József pásztói traktoros 51, Csővári Béla az érsek- vadkerti gépállomásról 50 és Schmit János tolmácsi trak­toros 93 normálholdas tel­jesítményéért, melyet SZ—80- as traktorral végzett. A fen- ta traktorosok személyenként 150 forint céljutalomban ré­szesültek. FIGYELEM! :: Felhívjuk az Állami Vállalatok és magánosok fi- i gyeimét, hogy telepünkön az ÚTÉ ÉS MOTORKERÉKPÁR SERVICÉT MEGNYITOTTUK Vállaljuk továbbá TEHER és SZEMÉLYAUTÓK ÉS MOTORKERÉKPÁROK bárminemű javítását. Balassagyarmati Vegyesipari és Javító Vállalat. tották elnöknek, mondván, fiatal még, tanulhat, aztán rátermettsége is van hozzá. Ezt már benn az irodában beszélgettük, ahová Király néni ) invitált bennünket. Hatvanhat esztendős, de a maga erejéhez mérten még tesz-vesz ugyan a határban. Jobbára ilyen benti munkát bíznak rá, mint az iroda ta­karítás, mert ez nem okoz különösebb nehézséget, egy hatvanon túli asszonynak sem. Hát így beszélgettünk a termelőszövetkezet dolgai­ról, arról, hogy az idei évben is az aprómagtermesztés és az állattenyésztés az, ami a legtöbb jövedelmet jelenti a termelőszövetkezetnek, amellyel valóban érdemes foglalkozni, mert megtérül a tagok fáradtsága. Ezért a Dózsa Termelőszövetkezet tagjai azt mondják, a kö­vetkező esztendőben is ez lesz gazdálkodásuk alapja. Ennek megfelelően 200 hol­don vetettek pillangós ta­karmányt, s ha eljön a ka­szálás ideje, az első takar­mánynak megy, a másodikról magot fognak. Az elmúlt esz­tendőben is az összjövede­lem 71 százalékát adta az állattenyésztés. Ahogy szá­molgatják, így alakul az idén is a helyzet. Aztán árról folyik a szó, milyen nagyot lendült a ter­melőszövetkezet, hogy szep­tember végén 16 ‘ család lé­pett a termelőszövetkezetbe. Egy-kettőre megszűnt a munkaerő hiány és olyan emberek jöttek közéjük, mint Verbó Albert, Szoó Jó­zsef és Ravasz Sándor, akik értenek a kőműves és ács mesterséghez is. Most is száz férőhelyes sertésólat készíte­nek. Nem messze az út mel­lett szorgoskodnak, hogy mi­nél előbb elkészüljön az ól. De ők végzik a termelőszö­vetkezet minden kisebb épít­kezését, s azon az összegen, amelyet ezekre fordítottak volna, a termelőszövetkezet szarvasmarha állományát nö­velik. Jöttek volna be annak idején többen is tagok, de a Dózsa-beliek már óvatosak voltaik. — Vigyázzunk csak — mondogatták —, akik akkor — s itt az ellenforradalomra gondolnak — nekimentek a termelőszövetkezet táblájá­nak, maradjanak csak. Bi­zonyítsák be előbb, hogy a Dózsa Termelőszövetkezetet nem tekintik átjáróháznak... Hiszen akkor, a nehéz idők­ben nem becsülték eléggé. Mert a termelőszövetkezet­nek olyan emberekre van szüksége, akik megállják he­lyüket, munkájukra bizton számíthatnak. Most a mun­kafegyelemmel nincs baj. Dolgozik mindenki legjobl tudása szerint. Októbe: 10-ig földbe tették az ősz kalászosokat elsőnek a járás ban. S ebben a munkábar egyaránt dicséretet érdemel­nek a fogatosok és a gyalog­munkások. — Nem is tudom hirtelen kit említsek — töpreng at elnök. — Mert Bakos István épp úgy megérdemli a dicsé­retet, mint Csik Mihály, vagy Jakab Ferenc. S aztán ifjú Földi Pált s Illés Lász­lót sem hagyhatom ki... De a legnagyobb elismerés mégis csak az lesz, hogy a zárszámadáskor gabonával és pénzzel haza felé tartanak az emberek. Mert 50 forint minden bizonnyal jut mun­kaegységenként. Ez pedig nem kevesebb, mint 18— 20 000 forintot jelent egy-egy férfi tagnál. így élnek itt a hegyek kö­zött elzárkózva a hajdani cselédek, a Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai. Mert egyenlőre csak a - környék­beli emberek jelentik legna­gyobb részüknek a világot, ezekkel érintkeznek. De nemsokára elkészül a kultúr- ház, összehoznak egy könyv­tárat, a termelőszövetkezet tagjainak minden bizonnyal lesz annyi idejük, ha más­kor nem is, ilyenkor este, hogy elszakadjanak egy kis időre a pusztától, képzelet­ben bebarangolják a nagy világot. V. I.-NÉ '■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom