Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-29 / 85. szám
b NÓGRÁDI NÍP0J8AG 1958. október 29. A% ismeretterjesztés feladatai a párt kultúrpolitikájának irányelvei alapján Nemrégiben tette közzé határozatát művelődéspolitikánk irányelveiről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az irányelvek hosszú időre előre megszabják MŰVELŐDÉSÜNK FEJLŐDÉSÉNEK ŰTJÁT, megjelölik a célt. „A volt uralkodó osztályok műveltségi kiváltságainak megszűntetésével növelni az egész dolgozó nép kulturális színvonalat, kibontakoztatni a nép kulturális alkotó erejét: az egész művelődés ügyét a szocializmusért folytatóit /.arc szolgálatába állítani; a dolgozó nép gondolkodásában győzelemre vinni a marxista- leninista világnézetet, formálni a nép szocialista öntudatát, kialakítani az új szocialista értelmiséget, folytatni a régi, de a népi hatalomhoz hű értelmiségiek ideológiai átformálását, a kultúra eszközeivel elősegíteni a szellemi és fizikai munka, valamint a város és falu közötti különbség csökkentését, végső fokon megszüntetését.” Röviden így foglalhatnánk össze az Irányelvek által a kultúra minden munkása előtt és így a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és annak minden tagja előtt álló feladatokat. Az Irányelvek tanulmányozása során kell, hogy valamennyiünkben világossá váljon az eddig megtett út. Tisztán látjuk az elkövetett hibákat és eredményeinket. Megfelelő mérlegelés után helyesen megjelöljük azt az utat, amelyen járnunk kell, hogy megyénkben kibontakoztassuk a szocialista művelődéspolitikát. A társulatnak, az ismeret- terjesztő munkának SEGÍTENI KELL NÉPÜNKET a társadalomra, a természetté, a gazdaságra és a kultúrára vonatkozó ismeretek megszerzésében. Munkánk alapjául a magyar tudomány eredményei mellett a nemzetközi, elsősorban a szocialista országok, a Szovjetunió tudományos eredményeit kell tennünk. A társadalomtudományok széleskörű terjesztésével glő kell segítenünk népünk sokoldalú műveltségének fejlődését. Mindent meg kell tennünk a tudományos szocialista társadalomelmélet szocialista hazafiság és erkölcs megalapozásáért. Fontos feladatnak kell tekintenünk, hogy elsősorban a természettudományi, fizikai, kémiai, biológiai — alapismeretek széleskörű terjesztésével emeljük a dolgozók természettudományos műveltségét. A szocialista termelés színvonalának az emelése érdekében népszerűsítenünk kell a legújabb, legmodernebb •műszaki, gazdászati, állattenyésztési eljárásokat és a nagyüzemi termelésben nélkülözhetetlen üzemgazdasági és szervezési ismereteket. Segítenünk kell az egyes ideológiai és politikai problémák megoldását, tisztázását. Munkánkkal erősítenünk kell a munkásosztály, a párt és az értelmiség kapcsolatait. Társulatunk a párt, a népművelés és egvéb szervek támogatásával az elmúlt esztendőben, de ebben az évben is sokat tett már ezen célok megvalósítása érdekében. Megyénkben az előadások számában olyan emelkedés tapasztalható, melyre 1957-ig nem volt példa. 1958. első félévében több mint 1000 előadás hangzott el. Ez a félévi eredmény több, mint az előző évek bármelyikének egész évi eredménye. Igen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk annak a ténynek, hogy munkánk az elmúlt időszakban nem korlátozódott a városra, bányatelepre, hanem eljutottunk a falvakba és megindítottuk a korszerű falusi ismeretterjesztő munkát. Legszehb eredményt a szécsényi járás községeiben tudtunk elérni, mert itt igen sokat segített a párt, a Hazafias Népfront és a tanács. Az összes szervek összefogása meghozta a kellő eredményt. Az előadásos ismeretterjesztés mellett EGYÉB FORMÁK is szolgálták népünk kulturális felemelkedését: kiállítás, országjárás, nyelvtanfolyamok, stb. Megindítottuk az írásos ismeretterjesztést is. Az eredmények mellett előfordultak hilbáík is. Munkánk szervezettebbé tételével egyre nagyobb az igény, egyre több előadást kérnek főleg vidéken. Különösen ott, ahol a helyi vezetők úgy érzik, hogy önmaguk nem tudnak megbirkózni kulturális feladataikkal. Sokszor nehézségékbe ütközik az igények kielégítése, mert még mindig kevés társulatunk tagsága: igen szembetűnő ez a mérnökök, jogászok és orvosak vonatkozásában. Reméljük, hogy ez változni fog és csatasorba állnak, hogy velünk együtt küzdjenek népünk kulturális felemeléséért. Sokszor problémát jelentett az is, hogy lenézték az ismeretterjesztő munkát és amolyan szükséges rossznak fogták fel, amit meg kell csinálni, mert „felülről” szorgalmazzák. Természetesen az érem másik oldalát is meg kell nézni. Megtörtént egyes esetekben, hogy nem tudunk előadót vagy a kért témával előadót kiküldeni. Szemléltetéssel, kísérő műsorral kapcsolatos igényeket csak ritkán tudtunk kielégíteni. Néhány előadó 'kellő felkészülés nélkül tartotta mag előadását és ezzel elriasztotta a tömegeket. Röviden terveinkről szeretnék beszélni: Az őszi-téli munka előkészítése megtörtént. Az egyes szakosztályokkal és a népművelési szervekkel közösen elkészítettük tématervünket, melynek alapját a párt művelődéspolitikai irányelvei képezik. A tématervek áttanulmányozása segítséget ad a helyi ismeret- terjesztő tervek összeállításához. Az előadások során A HALLGATÓK FELELETET KAPHATNAK az élet nagy kérdéseire, az erkölcs alapkérdéseire, s a neveléssel kapcsolatos problémákra, megismerhetik gazdasági helyzetünk alakulását, az üzemvezetéssel kapcsolatos problémákat. Bepillantást nyerhetnek népünk és az emberiség történetébe. Gyönyörködhetnek a magyar és a világirodalom legszebb alkotásaiba. Megtanulhatják: hogyan kell különbséget tenni giccs és művészi alkotás között. Betekintést nyerhetnek abba a századok óta folyó harcba, melyet az ember vív a Föld meghódításáért. Megismerkedhetnek a Föld eredetével, az élővilág kialakulásával,. fejlődésével, testünk felépítésével, betegségekkel és az ellenük való védekezéssel. A mindennapi élet fizikáján és kémiáján keresztül bepillantást nyerhetnek egyes jelenségekbe, törvény- szerűségekbe. Műszaki és agrártudományi ismereteik bővítésével könnyebbé, termelékenyebbé tehetik munkájukat. íme ilyen sokoldalú tájékoztatást nyújt társulatunk előadássorozata. így igyekszünk szolgálni az Irányelvek, valóra váltását. Vadkerty Lóránt Nagy sikerrel működik a filmklub Nagy sikerrel és népszerűséggel működik az Acélárugyár Kultúrotthonának új, állandó jellegű rendezvénye, a filmklub. Az eddigi két előadás nagy sikere arra készteti a rendezőséget, hogy újabb előadás beiktatását kérvényezzék. A tervet ismertették is illetékes szervekkel. Igenlő válasz esetén legközelebb már két előadást mutatnak be. Eddig a 11-es című magyar és a Pygmalion című angol filmet vetítették. Mindkét film a 31-es években készült. Legközelebb november 6-án ülnek össze a filmklub tagjai. A cár utolsó alatvalója című film megtekintésére. Ezt követően november 20-án a Ködös utak című francia filmet vetítik. Ápolónőképző tanfolyam indul A Varga Katalin Állami Ápolónőképző Iskola ez év novemberében új tanfolyamot indít. A kétéves tanfolyam ideje áiatt a hallgatók bentlakást és teljes ellátást kapnak. Jelentkezhetnek azok a 18—32 év közötti egészséges, érettségizett nők, akik a betegápoláshoz kedvet éreznek. A kérvényeket az iskola címére: (Budapest, VIII., Makarenko u. 15.) lehet beküldeni november 1-ig. Köhögés vagy szamárköhögés? Sokszor hallja az orvos: „Kérem nagyon köhög a gyermek. Talán szamárköhögése van?” Bizony sokszor jó, ha a szülő diagnostikus kérdése időben elhangzik, mert ez a betegség fertőző voltánál lógva nagyon fontos, hiszen a beteg környezetébe kerülő gyermekeket is veszélyezteti. Annál is inkább, mivel a betegség első szakaszában, mikor a köhögés még nem tipusos, vagyis az ismert húzás még nincs, mar igen fertőző. Tehát ebből a szempontból fontos a betegség korai felismerése. De magára a betegre még fontosabb, mert csak az idejekorán alkalmazott gyógyítástól várhatunk megfelelő sikert. Ugyanis a szamárköhögés kórokozó baktériumai olyan mérget termelnek, amelyek bizonyos idegsejtekbe jutva, onnan csak sokára távoznak el, és mindaddig a sejtek izgalmát okozzák, ami izgatott köhögésben jut kifejezésre. Ez így kifejlődve adja a betegség második szakaszat, amikor a köhögés típusos rohamokban jelentkezik, főleg éjjel a meleg takaró alatt. Ilyenkor már úgyszólván mindenki felismeri. Az ilyenkor alkalmazott modern therápia a baktériumokat elpusztíthatja ugyan, de a köhögésen nem Már tető alatt áll a gyermekvárosi óvoda A cséplés megindulásakor hírt adtunk arról, hogy a dejtári földművesszövetkezeti nőbizottság és a községi nőtanács asszonyai elhatározták, hogy a táglajegyekből befolyt 'összegen kívül egy kilogramm gabona mozgalmat indítanak a község dolgozói körében, hogy az így összegyűlt gabona árával is’ segítsék a Gyermekváros felépítését. Azóta körülbelül 250 kilogramm rozs gyűlt össze mintegy 500 forint értékben. Az óvoda épület egyébként már felépült, tető alatt van és a megyei nőtanács úgy tervezi, hogy megyénk különböző részéből látogatnak majd el asszonyok ' Fótra, hogy saját szemükkel lássák hogyan fejlődik, gyarapodik az a hely, amelynek felépüléséhez az ő lelkes munkájuk is hozzájárul. Dejtáron elhatározták, hogy a télen sem ülnek tétlenül, tollat gyűjtenek a Gyermek- város javára. Balassagyarmaton eddig azt hitték, hogy a tollgyűjtésre ott nem igen van lehetőség. Két dolgozó parasztasszony, Molnár Jánosné és Filip Ist- ván.né azonban a nőbizottság és a nőtanács legutóbbi megbeszélésén felajánlotta, hogy ellátogat minden olyan asz- szonytársukhoz, aki libát, kacsát nevel és őket is megkéri az önzetlen segítésre. | változtat. Természetesen a bacilus pusztítás ilyenkor is fontos, mert az esetleges szövődmény a tüdőgyulladás kifejlődését megakadályozhatja. A szamárköhögés nem jár lázzal. Az esetleges láz, vagy szövődményt, vagy más betegség társulását jelzi. Ilyenkor már az olyan gyakorlott szülő is, aki egyébként szamárköhögéssel nem megy orvoshoz, elviszi gyermekét a rendelésre, de elviszi akkor is, ha a nagy erőlködés folytán orra vérzik, vagy köldöke kijön. Persze fut vele akkor is, ha a csecsemőnél görcsök jelentkeznek. Egyébként ez a betegség csecsmőknél a modern therápia előtti Időben halálos betegségnek számított éspedig: minél fiatalabb volt a csecsmő, annál inkább. Manapság már kötelező védőoltásban részesül minden kisgyermek. Ami, ha 100 százalékban nem is véd meg minden gyermeket egy erős fertőzéstől, de lényegesen enyhébb lesz a betegség, ha megkapja. Ez az enyhe lefolyás azonban sajnos nehezíti a korai felismerést. A körülbelül két hétig tartó második betegségi szakasz lezajlása után a rohamok szűnni kezdenek, mely után a betegség a harmadik szakaszába lép, amely szintén két hétig tart. Ezután már a beteg nem fertőző, bár a köhögés némely gyereknél sokáig megmaradhat, sőt előfordul, hogy egy későbbi megfázás folytán a gyermek újból köhögni kezd és ez ugyanolyan izgatott jellegű, mint a szamárköhögés volt. így a szülő azt gondolja, hogy újból megkapta gyermeke a szamárköhögést. Pedig ezt csak egyszer kaphatja meg a gyermek, esetleg felnőtt korban gyengébb lefolyással. Szamárköhögős gyermeknek sokat kell tiszta levegőn, esetleg erdei levegőn tartózkodnia. De a modern therápia mellet a levegőváltozás elvesztette létjogosultságát, mivel ez a betegség széthur- colását segíti elő. Bár meg kell említeni, hogy a baci- lusok levegőn nem nagyon ellenállók, csak közeli érintkezéssel fertőznek. Dr. Z. Gy. Dejtár választ megnyerjék a dolgozók támogató bizalmát. Erősítették a pártot és végezték szívós, lankadatlan felvilágosító munkájukat. Olyan dolgok is a kommunisták kezére játszottak, mint amit a legtöbb szavazatot kapó pártbeli „kisgazda“, valójában a nagygazdák puszipajtása, Hegedűs Sándor községi bíró művelt. A búzakötvények hűtlen kezelésével (ne legyünk durvák, csak így mondjuk) szépen eljátszotta a falubeli emberek bizalmát. Hegedűs példája is mutatta az emberek előtt, hogy a „kisgazdák“ nem a kisgazdák oldalán állnak, csak a hatalomért tülekednek. Lépésről lépésre haladtak a kommunisták a lelkek megnyeréséért. Fokozatosan emelkedett d párttagok száma és ezzel együtt a kommunisták tekintélye és befolyásuk a község ügyeibe. Ahogy eszmélődtek az emberek, úgy fordultak el a hatalomért tülekedő pártoktól, úgy ismerték fel, hogy a kommunista párt a munkások pártja, de emellett a „kisgazdáké“, a „parasztoké“ is és kifejezi minden dolgozó réteg érdekeit. Az volt csak az igazi, amiből aztán mindenki érthetett, amikor 1946 tavaszán a kommunista párt felhívására a munkásosztály kinyilvánította, 600 ezer ember tüntetésével támogatot- tan, hogy földet vissza nem adunk! Az 1947-es választásokon a község legerősebb pártja a kommunista párt lett — 240 szavazatot kapott. Így kellett a dejtári kommunistáknak lépésről lépésre haladniok, hogy megnyerjék az emberek bizalmát. Mint akik mégegyszer átélték a régi idők eseményeit — szakadt fel belőlük a sóhaj: igy volt, rég volt. A község, párt, tanács és népfront vezetői, mint legfőbb tanulságot, azt vonják le a régi harcokból, hogy harcolni kell az emberek megnyeréséért, nem bizhatják a véletlenre a választás kimenetelét. Varga Pál 12 holdas gazda annak idején „paraszt párti“ vezető volt, — egészséges osztályösztönével már akkor megérezte, hogy a kommunistákkal kell tartania. Jól megértette magát már akkor velük. A megbecsült gazda most a községi Népfront-bizottság elnöke. Csakúgy, mint tizenhárom esztendővel ezelőtt, ismét választásra készülnek... Az emberek gondolkodásának változására még egy példát említünk. Majd félmilliós költséggel gyönyörű kultúrotthon épül a községben. Az építkezéshez sok homok is kell. Állami teherautóval akarták a község vezetői ezt az építkezéshez szállítani. Ezt megtudva, Teplánszki Ferenc középparaszt, a község párttitkárához fordult, hogy majd befuvarozzák ők, gazdálkodók, kár lenne ezért sok pénzt kiadni. És rajta kívül félszáznál is több gazdálkodó szállította aztán a homokot. Minden fillér nélkül. A dejtáriak emlékeznek, lem felejtik a múltat, a csendélet nyomorúságát és bizakodással néznek a jövőbe. Az idő meggyőzte őket: aki t kommunistákra épít, személyes boldogulását segíti, az nszág haladását szolgálja. Így készülnek a dejtáriak i választásra. TÚRÁI LAJOS Nagy sár van a faluban, amolyan vendégmarasztaló nagy sár. Szemerkél az eső is. A szél fázós faleveleket sodor — ősz ez. hamisítatlan ősz. Az emberek várják az őszt, de tartanak is tőle. Várják, mert lehet-e nagyobb öröme az embernek, mint évi munkájának eredményének betakarítása? És öröm tudni, van mit betakarítani. Tartanaik is az ősztől, mert az ősz esőt is, sárt is, végtelen sárt is jelent. Védekeznek is ellene az emberek. Nem úgy, hogy mezítlábra vetkőznek. Gumicsizmát, sárcipőt húznak, esőköpenyt öltenek magukra. Ilyen hát a dejtári ősz. Az egyik este néhány ember tért be a községi tanácsházára. Nem hivatalosan, csak úgy, megtudni, hogy is áll a községben a választási munka. „Ellenőrök“ talán — miféle ellenőrök lennének? Egyszerű választópolgárok, akik szinte személyes ügyüknek tekintik: mit mond majd a falu népe november 16-án. Ahogy így beszélgetnek, egyikük, Szalai elvtárs, 1945- ben kommunista párttitkár volt, szóba hozza, hogy 45- ben nem volt olyan nyugodt az akkori választás, mint amilyen a mostani. Tizenhárom esztendeje már, de ahogy felidézi, a régi idők szinte regényes emlékeit, úgy tűnik, mintha történelmet idézne, aminek íme, valamilyen nem könyvbeli ismerői, de személyes résztvevői v'oltak. Hogy is volt akkor, 1945 őszén? Kétezer körüli a község lakossága. Bármennyire is megmosolyogni való most, akkor öt párt versengett a községben. Kommunista párt, kisgazda, paraszt és szoc. dem. párt volt a községben és hogy a „demokrácia“ teljes legyen, Barankovics-párt is létezett. Korteskodás, italozás, plakáiragasztás és tépés, gyűlések és ellengyűlések követték egymást. Mígnem eljött november 4-e, a választások ideje. Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy a község földterületének nagy úészét Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás birtokolta. A földosztás, mely 270 nincstelen, kisemmizett agrárproletárZ juttatott földhöz — megvalósította a nincstelenek legszebb reményeit. Csakhogy ... ahhoz, hogy az ember álmodni és remélni is merjen, mindehhez bátorság is kell. Ha a múltat idézve nemcsak az anyagiakat nézzük, de igyekszünk az emberek leikébe látni, akkor tudjuk csak igazán értékelni,, hogy az embertelen úrirend az emberek lelkét is mennyire megnyomorította. Regénybe kívánkozó téma: öt vagy hat nincstelen nem fogadta el -a kommunisták által juttatott földet. Mert hát mi lesz még ... Meg talán még istentelennek is tartották, hogy a szentatya földjén — önmaguknak dolgozzanak ... Érdekes felidézni, hogy a papi reakció és a régi rend hívei mindent elfogadhatónak tartottak a választásokon, még azt is, hogy az emberek nem is „saját“ pártjuk, de a „kódisokéra“, a parasztpártra szavaznak — mindegy, hogy melyikre, csak ne a kommunistákra — ez volt a jelszavuk. És így jött el november 4-e. A kommunista pártnak a községben 100-nál alig valamivel több tagja volt. Nem volt pártkönyv, az tartotta össze az embereket, hogy kommunistának érezték magukat. A reakció a párton belül is gyengítést akart elérni. Különböző mesékkel ijesztgette az embereket, — és mégis, minden mesterkedés ellenére a választásokon 135-en szavaztak a kommunista pártra. És micsoda figura volt a szavazatok összeszámlálása és az azt követő duhajkodás! A pártok akkori sorrendje így festett: legtöbb szavazatot a kisgazda, szocdem. és a kommunista párt kapta. A kommunisták mindent elkövettek, hogy a következő választásokon még több szavazatot szerezzenek, hogy
