Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-29 / 85. szám

ALKALMAZZÁK BÁNYÁINKBAN A KORSZERŰ MÓDSZEREKET ISMERJÜK MEG egymás jó tapasztalatait 1958. október 29. nögradi NIPCJBAö falazó csapat csak félórára leállítja a szállítást, vagy egy szállítási üzemzavar adódik, akkor már üresre várást idéz elő a körletben, mert a 10 csillés vonatban való szállítás a fővonalon már nem győzi meg az üres csillével való ellátást. így a ciklusos munkafolyamatot az üres csillére várás, sok esetben felbontotta. Ahhoz, hogy a ciklusos munkamódszer üzemünknél is eredményes legyen és al­kalmazni lehessen, szükséges, hogy minél előbb áttérjünk a mozdonyszállításra, a nagy szállítási út miatt. Eh­hez az szükséges, hogy mi­nél előbb megkapjuk a mozdonyokat .tekintettel ar­ra, hogy a közeljövőben egy­azon területén az üres csille ellátás még nehezebb lesz. Ha a mozdonyszállítás megindul, akkor az elővájás meggyorsítása érdekében több munkahelyen bevezetjük a ciklusos munkamódszert, oly módon, hogy a rakodás meg­gyorsítására rakodógépeket ál­lítunk munkába. K ívánatos lenne, ha a vita keretén belül hozzászólnának olyan üze- c mek is, ahol a gyorsvágat- . hajtást bevezették és ered­ményt értek el. Üzemünk­nél is szeretnénk bevezetni a gyorsvágathajtást, de jc £ lenne, ha az egyes üzemek K átadnák tapasztalataikat. ■* Seffer Péter 1 a kányási bányaüzem főmérnöki IS-------------­Á nemzetközi élet súlyos problémája a Tajvan körüli feszültség- * • • —j_ Mo zgalmas külpolitikai hét áll mögöttünk. Az érdeklő­dés és a figyelem középpont­jában álló kérdések közül több pozitív irányiban fejlő­dött, változatlanul aggoda­lomra ad okot azonban a nemzetközi életnek súlyos problémája, a Tajvan-körüM feszültség. DE GAULLE ŰJ AJÄNLATA A pozitív irányú megmoz­dulások közé tartozik De Gaulle francia miniszterel­nök csütörtöki nyilatkozata. A nyilatkozat lényege felhí­vás az algériai felszabadítási front képviselőihez: jöjjenek tárgyalni Párizsba a fegy­verszünet megteremtéséről. Első pillanatra látható, hogy az ajánlat kevesebb annál, amely kielégíthetné a négy éve harcban álló algériai né­pet, s amely önmagában nyugvópontra juttathatná ezt a tragikus és véres háborút. Mindezt szem előtt tartva, mégis látni kell, hogy a fran­cia kormányfő felhívásában legalábbis benne vannak egy későbbi tágabbkörű rendezés elemei. Nem érdektelen megvizsgál­ni, mi vezethette De Gaulle-t erre a lépésre, melyet a Francia Kommunista Párt Központi lapja a Humanité is Magyar disszidensek ■üflhb aarázdálkodása pa Szuezi-csatorna államosítása és most a négyszáz millió rubeles szovjet segítség kö­vette. Dulles elgondolkodhat. Mert ez a szovjet segélynyúj­tás nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztár­saság kapcsolatainak szoros­ságáról tanúskodik, de egész bizonyos, hogy komoly mér­tékben befolyásolja a Szov­jetunió és az egész arab vi­lág viszonyának alakulását a jövőben. TÁRGYALÁSOK TAJVAN SZIGETÉN Dulles és Csang Kaj-sek tajvani tárgyalásai arra mu­tatnak, hogy a Távol-keleti feszültség még mindig nem tekinthető megszűntnek és nem múltak el azok a veszé­lyék, amelyeket a Tajvani­szoros környékéről fenyegetik az emberiség békéjét. A Tajvani-szoros kéthetes csendje reményt keltett ar­ra, hogy az amerikaiak mé­giscsak megpróbálnak kike­rülni abból a veszélyes hely­zetből, amelybe sajátmagu- kat juttatták. Az Egyesült Államok azonban nem hasz­nálta ki a gyakorlati tűzszü­netet arra, hogy megoldást keressen, noha a kínai tűz­szünet, amelyet a nemzetközi közvélemény rendkívül pozi­tívan értékelt szemmellátha- tóan feltételeket teremtett a békés tárgyalásokra és a megállapodásra a vitás prob­lémákról. rendkívüli fájdalmakról naszkodott, majd hirtelen összeseit és meghalt. A hi­vatalos közlés szerint a disz szidens Molnár József 31 éves, a Nógrád megyei Bag- lyasalján született. A France-Soir közlése sze­rint Liliében a múlt héten két magyar disszidens meg­támadott egy járókelőt. Mi­után elvették pénztárcáját, le is vetkőztették. A rendőr­ség hamarosan elfogta a tet­teseket. Az őszirózsás forradalom emlékére Történelmünk során talán soha nem követték oly gyorsan egymást az események, mint az 1918-as polgári demokratikus forradalmat megelőzően és azt követően. Ez a pár nap történelmet formált! 1918. október 31-e történelmi dátum. Az őszirózsás forradalom elindulást jelentett a szocialista átala­kuláshoz vezető úton, amelyhez iránymutatást és segítséget a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ból merített a proletáriátus. Idézzük fel a negyven év előtti eseményeket! Mi volt az előzménye és hogyan zajlott le az őszi­rózsás forradalom? Négy éve folyt már az im­perialisták rabló világhábo­rúja, melynek magyar rész­ről közel 2 millió halottja sebesültje és hadifoglya volt. Az ország lakosságára mér­hetetlen terheket, nyomort jelentett. A nép a békét óhajtotta és a Wilson-féle békepontok híve volt. Nőtt az elégedetlenség, az éhség és a kibontakozás útja teljesen kilátástalan volt. A fennálló rend ellen végtelenségig fo­kozódott a gyűlölet, mert semmibevette az emberi jo­gokat, eltörölte a gyülekezési- és a sztrájkjogot. A hatvan órás munkahét is gyakorivá vált. Lezüllött a munkaerő hiánya miatt a mezőgazdasági termelés. Erősen romlott a tömegek egészségi állapota, gyakorivá váltak a járványok. Az élelmiszer adagok napról- napra csökkentek. A nép nem bízott a konzervatív Wekerle- kormárjyban. S mindehhez járult, hogy az osztrák-ma­gyar hadsereg októberben megsemmisítő vereséget szen­vedett az olaszországi Piave mellett. A monarchia népei a szabadságot keresték és az elszakadást, az önállósulást hirdették. A Wekerle-kormány 1918. október 4-vel a néptömegek nyomására meghátrált és a sajtónak szabad kezet adott, így az újságokban többször érte nyílt támadás a kor­mányt Károlyi párt (függet­lenségi 48-as párt) elveinek hangoztatása mellett. így jutott el vidékre és harctérre is a hír. Károlyi elveit val­lották a szociáldemokratákon és szabadkőműveseken kívül a gelileisták is. Károlyi hívei a gyárakban, műhelyekben, munkáskörökben és hivata­lokban kerestek érintkezést. Már október 8-án megjelent a Népszavában a szociálde­mokraták választmányának 10 pontja, amely elsőként a demokratikus osztályokból és az ország nemzetiségeiből ki­kerülő azonnali új kormányt követelt. Követelései között találjuk, hogy a kormány osz­lassa fel az országgyűlést és általános, titkos, a nőkre is kiterjedő választójog alapján hívjanak össze országgyűlést. Demokratikus követelés volt az azonnali békekötés, a gyü­lekezési és szervezkedési jog visszaállítására, a földosztás követelése, az egyéni vezetés alatt álló gyárak szocializá­lása, a nyolc órai munkaidő bevezetésének előkészítése és végül, hogy a háború költsé­geit a nagy vagyonra hárít­sák át. Október 17-én Tisza István kénytelen volt a parlament­ben elismerni, hogy a köz­ponti hatalmak a háborút el­vesztették és gr. Károlyi Mi­hály követelésére a Wekerle- kormány lemondott ugyan, de a konzervatív körök elle­nezték a Károlyi programot, ami Ausztriától való elsza­kadást, független Magyaror­szágot, szociális reformokat és a nemzetiségekkel való megegyezést követelte. IV. Károly király hat nap múlva kinevezte Wekerle utódját, gr. Hadik Jánost miniszter- elnöknek, ami végső fokon azt jelentette, hogy Károlyi követeléseit semmibe sem ve­szik. Igaz, hogy a Hadik kor­mány tiszavirág életű volt, de az előbb mondottakon nem változtat. Amikor a Wekerle-kormány lemondott, már az éjjel forradalmi szer­vezkedés kezdődött Károlyi Mihály Egyetem utcai la­kásán. Október 24-én megalakult Budapesten a Magyar Nem­zeti Tanács és 25-én kiált­ványban közzétette 12 pont­ból álló célkitűzéseit. Ez rö­viden a következőt tartalmaz­ta: 1. A mai korrupt parla­menti és kormány-rendszer azonnali eltörlése. 2. Magyar- ország teljes függetlensége, gaz­dasági és külpolitikai vona­lon. A magyar seregek haza­hozatala és a külföldiek ha­zaszállítása. 3. A háborút azonnal befejezni. A német szövetség felbontása. Békekö­tés Magyarország érdekei sze­rint. 4. A képviselőház azon­nali feloszlatása. Általános, egyenlő, titkos, a nőkre is kiterjedő új választás kiírása. 5. A népek önrendelkezési jogát a nem magyar ajkú- akra is kiterjeszteni a wil- soni elvek alapján. A nem­zetiségiek kultúrális és hely- hatósági önkormányzatának el­ismerése. 6. Egyesülés, gyü­lekezési szabadság, cenzúra eltörlése, sajtó és gondolat­terjesztés szabadsága. 7. Ál­talános amnesztia. 8. A fe­nyegető Ínség felszámolása. 9. A népet földhöz juttató birtok- és szociálpolitikai re­form. A hazatérő katonák életsorának javítása. A túl­tengő tőkefelhalmozás meg­akadályozása és közcélokra való igénybevétele. 10. El kell ismerni az ujjonan lét­rejött ukrán, cseh, lengyel, délszláv és osztrák-német nemzeti államokat. 11. Al­kalmas képviselők küldésével gondoskodni kell arról, hogy a magyar demokrácia kellő megvilágításba kerüljön kül­földön. 12. Békekongresszusra olyan küldöttek menjenek, akik feltétlenül barátai a leszerelésnek és a nemzetek ligájának. Háború és béke kérdésében a népképviselet döntsön. Feltétlen haladó program, az ország döntő töbsége eb­ben hitt is. Károlyi hatalomra jutásával azt remélték, hogy a régi gyűlölt rendszer meg­dől. Ezért egymást érték Ká­rolyi személyéért a tünteté­sek. Október 25-én reggel 10 órakor a múzeum kert­ben sokezernyi ifjú gyűlt össze és tett hitet az ország függetlensége mellett. Két­ezren a Várba is feljutottak és tüntettek, de a király Gö­döllőn tartózkodott. A ren­dőrök kardhoz nyúltak. A menekülő fiatalok szembe­találták magukat a szuronyos katonákkal. Este negyed 9-ig az országház előtt tartottak a fiatalok újabb gyűlést, Füst László a Forradalmi Diákta­nács nevében beszélt. Hock János is hatalmas ovációval fogadott beszédet mondott, amire a tömeg „Békét aka­runk!”, „Vesszen Ausztria!” válaszolt. A rendőrség és a kivezényelt két század bos- nyák katona nem avatkozott be a gyűlés lefolyásába. Az 5—6 ezer főre felszaporodott tömeg egy része a forradalmi Galilei-kör elé vonult és a rendőrség által januárban lepecsételt helyiséget birto­kába vette. Fél 10-kor lett vége az impozáns tüntetés­nek. Másnap a Galilei kör röplapot adott ki, melynek két megkapó mondata így szólt: „Barátaink! Ugye Ti látjátok, Ti tudjátok, hogy az irdatlan magyar mezők­nek döcögő szekerét át kell váltani, hozzá kell csatolni a testvériesedé népmilliók­nak az új világ felé futó gép­paripájához.” Majd így szól a röplap: „Mi galileisták te­hát először és azonnal bé­két követelünk , aztán hoz­záfogunk az új Magyarország felépítéséhez!“ (Folytatjuk) DR. GAJZÁGÓ ALADÁR A helyzet kétségkívül ve­szélyes és veszélyes is ma­rad mindaddig, amíg Kuo- mintang-csapaitok a kínai partmenti szigeteken tartóz­kodnak. Ez ma minden józa­néi gondolkodó politikus szá­mára világos kell, hogy le­gyen. „A helyzet a tárgyalá­sok után ugyanolyan mint előzőleg volt, sőt még tovább fejlődött. Ugyanebben az irányban — jegyzi meg a londoni Daily Telegraph ve­zércikke. Dulles és az amerikai kül­politika irányítói feltehetően maguk is tisztában vannak azzal, hogy a Kínai politiká­jukkal tartós elszigeteltségbe kerültek. Bizonyára ez a ma­gyarázata annak, hogy a kü­lönben semmi pozitívumot nem tartalmazó tajpeni közös nyilatkozatba azt a monda­tot, hogy Csang Kaj-sekék a „kínai nép szabadságának helyreállítását célzó feladatu­kat” csak akkor teljesíthetik sikeresen, „ha nem alkalmaz­nak erőszakot,” s ugyanide sorolható az az amerikai for­uwx Vjuiubw Cl * * aiiicni\ai .rásból eredő híresztelés is, -hogy Csang Kaj-sek tizenöt- húszezer fővel csökkenti majd csapatait a partmenti szigeteken. Ezek a gesztusok azonban önmagukban annyira halványak, hogy körvonalai­kat is alig látni. Értékük csak akkor van, ha beveze­tői az ezután következő re­ális lépéseknek. A Tajvani­szoros békéje és a távol-kele­ti feszültség alakulása ponto­san ezen múlik: rálépnek-e az amerikaiak a reálpolitika útjára vagy sem? VIZSGÁZOTT KAZÁNFŰTŐK magasnyomású kazánhoz, azonnali belépésre felve­szünk. Salgótarjáni Patyolat V. Rákóczi-út 17. Vitrines rekamiék, garnitúrák, fotel, szék, sezlon külön is, fi­zetési enyhítéssel kapható kár­pitos kisiparosnál. Budapest, Üllői út 30. (József kőrútnál.) j Építtetők i figyelem! r I ■ 5 Piros és szürke tetőcement, • cserép, konyhalapok, kút­• gyűrűk megrendelhetők és S kaphatók a készitő kisiparos- ; nál. Fodor György cement­• árukészitő kisiparos Tar, S Nógrád megye, Ady Endre ,! u. 9. sz. Párizs (MTI) Aubagne vá­roskában a csendőrök előál­lítottak egy magyar disszi- denst közveszélyes csavargás miatt. Amikor a csendőrség helyi parancsnoka, Lucien Carré alhadnagy egy másik csendőr kíséretében rá akar­ta zárni a fogda ajtaját, a disszidens nekitámadt a csendőröknek. A dühöngő disszidenst csak közös erővel tudták ártalmatlanná tenni i Carré feltápászkodott, de A korszerű műszakfejlesz­tés keretén belül sze­retnék hozászólni a ciklu- lusos munkamódszerhez. A kányási bányaüzemnél kí­sérletképpen két előváj ási munkahelyen is bevezettük a ciklusos munkamódszert. A kísérlet részben eredmé­nyes volt. Mind a két elő­vájás siklóhajtás volt, ve­gyes szelvényben. Az egyik munkahely TH. gyűrű bizto­sítással és a másik munka­hely fabiztosítással történt. A ciklusos mukahely meg­indításánál az volt az első lépés ,hogy a csapattal rész­letesen megtárgyaltuk a cik­lus minden egyes mozzana­tát és azt, hogy mi a cik­lus lényege. A munkahelyre a csapattal közösen elkészí­tettük a grafikont A ciklus megindulása után a csapat nagy megelégedéssel vette észre, hogy a kivájás lénye­gesen jobban halad, mint az­előtt. Amíg a ciklus előtt £ y fos csapat 300Ummátm. TE biztosítással havonta 30 folyó­métert tudott kivájni, a ciklus bevezetése után havonta 4( folyómétert vájt ki. A 300> 250-es fabiztositásnál a cik lus előtt 30, a ciklussal 35 fo iyóméteres kivájást értün) el a legvizesebb munkahe lyen 9 fős telepítéssel. Üzemünknél a legsürgc sebb feladat a feltáráso meggyorsítása, amit csa korszerű technikával, t módszerek bevezetésével tt dunk elérni. Hogy a ciklust munkamódszer eredménye, legyen, ahhoz szükséges, hogy a csapatokat időben ellás­suk minden szükséges anyag­gal és üres csiliével, hogy munkaidő kiesés ne legyen, mert különben a ciklus el­tolódik. Ezen a téren azon­ban nálunk is vannak ne­hézségek. Az elővájások 90 százaléka a nyugati sikló­ban van és a ciklusos mun­kahelyeket is ott választot­tuk ki. A leghosszabb szál­lítási út a nyugati siklói kör letben van és az üres csili« ellátás is a legrosszabb. A fővonal most tan fala zás alatt és szállítás közbe: mpnnek a munkálatok. Hr IUI V, > i • w*. ók minősített. A I yilatkozat mögött meghúzó- ió legfontosabb motívum a rancia uralkodó osztályok le Gaulle mögött felsorakozó •söpörtjának érdekei és meg- ;ondolásai. Ezzel összefüggés­len érdemes felidézni, hogy íppen az algériai kérdés volt íz ami kirobbantotta a IV. Trancia Köztársaság válsá­gát és megteremtette a má­jus 13-i algériai puccs előfel­tételeit. A francia uralkodó- osztály már akkor megoszlott az algériai kérdés megrende­zését illetően. Az egyik cso­port, és ezek közé tartozott a De Gaulle-t megelőző „rend­szer utolsó miniszterelnöke Plfimlin is” érezte, látta és tudta, hogv valamilyen mó­don, előbb — vagy utóbb — rendezni kell az algériai kér­dést. A „klasszikus francia jobboldal”-nak ezek a képvi­selői, noha világosan látták a helyzetet, nem mertek csele­kedni és nem merték vállal­ni azt a „kockázatot”, hogy bátran támaszkodjanak a leg­szélesebb francia baloldalra, , beleértve természetesen a ( kommunista pártot is. Amá- 4 sodik csoport, Bidault, Sons- j telle és társai elvakult mó- j don, a legszélsőségesebb gyar­mati és katonai erők nézeteit tükrözve, a „végső katonai , megoldáson” kívül minden más megoldást elutasítottak. Minden jel arra mutat, hogy De Gaulle az első cso­port érdekeit és nézeteit teszi magáévá. A jelenlegi francia kormányfő talán úgyvéli, hoP'’ az ,4gen”-szavazatok nagy száma személyének szó­lott és ilymódon megpróbál esetleg eltérő politikát foly­tatni azoktól a csoportoktól, amelyek valójában hata­lomra juttatták őt. Az új helyzet, éppen az elmondottak következtében számos ellentmondást tartal­maz és több kérdőjellel ter­hes. Bárhogy is áll azonban pillanatnyilag a francia-algé­iai rendezés lehetosege, a rancia-algériai kapcsolatok reszélyes állóvize megmoz- lult. Mint a Liberation című íaladó párizsi lap írja: „Ha nem is szabad túlzott lluziókat táplálni az algériai Felszabadítási Front és a De jjaulle-kormány megbeszélé­seit illetően, elvben le kell szögezni azt, hogy a párbe­szédnek mindig van pozitív vonása. Az első lépések ke­rülnek a legtöbbe, de mihelyt megtették őket, messzebb is vihetnek. A dialógus még nem szükségszerűen tárgya­lás, de lehet a tárgyalások kezdete”. AZ ASSZUÁNI GÄT JELKÉPE A Londonból érkező jelen­tések arra vallanak, hogy az angol fővárost „drámai és megdöbbentő meglepetésként” érte az a hír, hogy a Szov­jetunió négyszáz millió rubel segélyt nyúj,t az asszuáni gát építéséhez. Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy az asszuáni gát jelképpé növekedett a mo­dern közel- és közép Kelet történetében. Amikor annak­idején az Egyesült Államok pontosabban szólva Dulleí váratlanul és a legdurvábl módon megszakította az asz- szuáni gát építéséhez szüksé­ges hitelről folyó tárgyaláso kát, ezt abban a reménybei tette, hogy Nasszert ország világ előtt megszégyeníthet és remélhetőleg meg is bük tathatja. A Dullesi lépés in dóka, mint ezt most a Dail Telegraph című konzervatí ' angol lap ironikusan me? L jegyzi, az volt, hogy Egyij . tóm „túlságosan a Szovjeti nióhoz kötötte magát”. (Egy« amerikai lapok azóta azt megírták, hogy a szóbaníorf motívumon kívül szerep- z játszott még a déli gyapotte í meló államok felháborodott ti- takozása is, minden olyan 1­- pés ellen, amely Egyipto n versenyképességét növelhetr /ATr^o .0 rlnlloci 1H PítíkT)7.ást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom