Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-01 / 77. szám
4 nógrádi népojsac 1958. október 1. Balassagyarmati képek jiiitiiiiiiiiiiitiiiniiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiinim Panaszügyek a számok tükrében ÍZ' öztudott tény, hogy a tanácsok nemcsak az államhatalom helyi szervei, hanem egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is. Manapság sokat olvashatunk, hallunk és beszélünk arról, hogy tanácsaink egyik központi feladata: tömegkapcsolatának elmélyítése és szélesebbkörűvé tétele. A tömegekkel való kapcsolat tartása és szüntelen erősítése állandó szükség, amely különböző formákban az eszközök változatos alkalmazása révén ölt testet, valósul meg. A tömegkapcsolat megszilárdításának egyik igen hatékony eszköze: a dolgozók ügyes-bajos problémáinak, panaszainak gyors, közmegelégedésre történő elintézése. Népi demokratikus rendünk vívmányaként 1954-ben külön törvény látott napvilágot a lakosság bejelentéseinek intézéséről, amely többek között kimondta, hogy bárki, bármely felsőbb szervhez bizalommal fordulhat jogos, vagy vélt igazáért. Az elmúlt évben megjelent IV. törvény — az államigazgatási eljárás általános szabályairól — a lakosság ügyeinek, panaszainak gyorsabb és rendszeresebb intézését van hivatva megteremteni. Ez a tavaly októberben életbe lépett új rendelkezés kimondja, hogy felettes szerv csak akkor foglalhat állást valamely bejelentéssel, vagy kérelemmel, ha abban az ügyben az illetékes alsóbb szerv már döntést hozott. Ez kétségkívül logikus kitétel, hiszen minden — állampolgárokat érintő — ügy bizonyos meghatározott szervek hatáskörébe tartozik, a panasz- tevők is meg kell, hogy tartsák az úgynevezett szolgálati utat. Ezek előrebocsátása után nem lesz érdektelen a statisztikai számadatok tükrében megvizsgálni, hogy a városi tanács vb. hivatali apoarátusa miként foglalkozik a lakosság bejelentéseivel, sérelmeivel. Ebben az esztendőben szeptember 1-ig összesen 76 darab panaszbeadvány érkezett hozzánk. Ez a ’ szám az 1955. évihez képest csökkenést, 1956-hoz és 1957-hez • viszonyítva pedig jelentős emelkedést mutat. A panaszügyek száma te- hát nagyon is megbízhatatlan iránytű . . . Az idei panaszbeadványok közül 14 különböző társhatóságtól, vagy felsőbb szervtől érkezett, p"" magánbeadványként érkezett hozzánk, 36 tanácstagi fogadóórán hangzott el, 25 pedig tanácstagi beszámolón nyert előterjesztést. Ezek a számadatok félre- erthetetlenűl megerősítik a tanácstagi fogadóórák és beszámolók további rendszeres tartásának fontosságát, de azt is bizonyítják, hogy a választópolgárok bizalma a tanácstagok iránt egyre növekvőben van. A más szervektől hozzánk továbbított panaszok közül tizenegyet a Rádióhoz, kettőt a Ludas Matyi szerkesztőségéhez, egyet pedig a Minisztertanácshoz közvetlenül küldtek meg városunk dolgozói. Érdekes képet nyerünk akkor is, ha a kivizsgált panaszügyek jellegét vesszük bcnckés alá. Kezdjük azzal a megállapításai, hogy ebben az esztendőben nyugdíjügyi, elbocsátás miatt és a végrehajtó bizottság elleni panasz még egyáltalán nem érkezett hozzánk. A „pálmát” az építésügyi, illetve a műszaki vonatkozású problémák nyerték el: nem kevesebb, mint 47 beadvány tanúsítja ezt. Az egyéb jellegű sérelmek szánna nyolc, viszont aránylag igen kevés, számszerint hat panasz jutott el csupán az illetékesekhez lakásügyben. Ez utóbbinál természetesen közrejátszik városunk közismerten súlyos lakásgazdálkodási helyzete, mert ez a tény már eleve élő tilalomfát emel a panaszáradat elé. ¥• ártunk és kormányunk következetes, közmegelégedést kiváltó politikáját tükrözi az a tény, hogy szociális jellegű panasz mindössze 2, mezőgazdasági vonatkozású 5, adóügyi és kereskedelmi témájú csak 3-3, egészségügyi és illetmény visszatartás miatti pedig csupán egy-egy darab került kezeinkhez. A panaszügyek intézésének technikai részéről any- nyit; hogy minden beadvány külön erre a célra nyitott iktatókönyvben nyer nyilvántartást, s még a beérkezés napján továbbításra kerül a titkárságról az eljárni illetékes szakigazgatási szerv vezetőjéhez. Az általuk alaposan kivizsgált panasz részletes jelentés kíséretében visszajut a titkársághoz, s a panasztevők onnan kapják meg — műiden esetben írásban — a végleges választ. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy a lelkiismeretes kivizsgáláson túlmenően az igazát kereső dolgozó mielőbb megkapja ügyében az érdemi választ. Volt olyan panaszügyünk, amelyet három napon belül megválaszoltunk, s bár a leggyakoribb határidő a kivizsgálásra nyolc nap, az elintézés maximális időtartama még egyetlen esetben sem haladta meg a 21 napot. Szeptember 1-ig beérkezett 76 panasz közül 38 jogos, 27 részben jogos, 11 pedig jogtalan vetít. Ezek» a statisztikai adatok mindenekelőtt azt bizonyítják, hogy — amennyiben törvényes mód és lehetőség kínálkozik — készséggel sietünk a sérelmet szenvedett dolgozók segítségére. Ennek hangsúlyozása mellett azonban azt is le kell szögeznünk, hogy olyan vélt sérelmekkel is találkozunk gyakorta, melyek orvoslása éppen a törvényes előfeltételek hiányában nem lehetségesek, ilyen esetben nem szorítkozunk csupán az elutasító válasz megadására, hanem őszintén tájékoztatjuk a levélírót a fennforgó akadályokról. A jövőben is minden tö- rekvésünk arra irányul majd, hogy gyorsan és közmegelégedésre intézzük városunk lakóinak ügyes-bajos dolgait, közérdekű problémáit éppen úgy, mint személyes sérelmeit. Gyürky Zoltán Krónika — A Szontágh Pál utca községfejlesztési alapból történő olajos makadámmal való kikövezése megkezdődöt.. Ennek elvégzéséhez a városi tanács 80 ezer forintnyi középlejáratú hitelt vett fel. — A városi tanács végrehajtó bizottsága elkészítette az 1959[-1960. évi városfejlesztési tervet, melyet a megyei jóváhagyás megtörténte után hoznak majd nyilvánosságra. — A Bútorgyártó Vállalat a takarékossági mozgalom beindulása óta augusztus hó 31-ig összesen 11257 forint megtakarítást ért el. — Szeptember 15-én megtörtént az Öváros-téri piac átköltözése az új helyére, a Tököly utcába. A .közvélemény örömmel nyugtázta a városfejlesztés eme újabb lépését. — Bizottság alakult a város élelmiszerellátási helyzetének felülvizsgálatára. Ennek kapcsán felvetődött újabb kenyérszaküzlet és tejmintabolt létesítésének gondolata is. — 40 ezer forintos póthitel igénybevételével megkezdődik a Szügyi úti átjáró rendbehozatala. Ezzel az úgynevezett Süvftő-telep lakóinak régóta vajúdó sérelme nyer majd orvoslást. ELGONDOLKOZTATÓ TÉNYEK... Szinte közhelyként emlegetjük mindennapi életünkben, hogy hazánkban a fel- szabadulás Után milyen impozáns méretű kultúrforrada- lom zajlott le. Annál kevesebb szó esik viszont arról, hogy ennek az óriási jelentőségű átalakulásnak milyen kézzelfogható eredményei mutatkoznak „szűkebb hazánkban”, városunk területén. Tallózzunk tehát a statisztika idevonatkozó rovataiban ! f A felszabadulás előtt, az 1942/43 tanévben a balassagyarmati gimnáziumnak 368 tanulója volt, akiket 17 tanár oktatott. Ezenkívül működött még egy polgári fiú- és leányiskola 244 tanulóval és 11 tanárral. Mindkét középiskolában zömmel a kiváltságos osztályok, a kispolgárság és egyéb középrétegek gyermekei tanultak. Ezzel szemben a jelenlegi Balassi Bálint gimnáziumban az 1958/59 iskolai évben 562 diák képezi magát, a tanárok száma 32. Míg 1943-ban 28 tanuló érettségizett itt, addig 1958 nyarán 133 fiatalt nyilvánítottak éretté. A II. világháborút megelőzően 3 elemi iskola funkcionált városunkban, összesen 795 tanulóval és 16 tanítóval. Napjainkban ugyancsak 3 általános iskola működik, de tanulóinak száma 1472-re emelkedett, a nevelők száma pedig nem' kevesebb, mint 66, akik közül jónóhányan szaktanári képzettséggel rendelkeznek. Hasonló képet nyerünk, ha a legifjabbak — az óvodások — helyzetét vizsgáljuk. A felszabadulás előtt egyetlen óvoda létezett Balassagyarmaton 1 óvónő felügyelete alatt, jelenleg pedig 3 napközi otthonos kisdedóvónk van, 280 férőhellyel, 13 szakképzett óvónővel! Beszélnünk kell arról is, hogy a Horthy-rendszerben ismeretlen fogalom volt nálunk az étkeztetéssel egybekötött napközi otthon, a tanköteleskorú gyermekek részére. Ma pedig hét csoportban, összesen 291 tanuló részesül étkeztetésben és napközi otthonos elhelyezésben, 7 nevelő felügyelete mellett. A teljesség kedvéért essék szó arról is, hogy a Balassi Bálint gimnáziumon kívül még egy négyosztályos leánygimnázium is működik városunkban 160 tanulóval, valamint létezik még a Tanítóképző Intézet évfolyama, 47 növendékkel, Mindkét középiskolának közös tantestülete van, 22 nevelővel. 1945 előtt közkönyvtárunk nem volt, ma visaont a városi — és járási könyvtár 13 000 könyvvel rendelkezik, s a rendszeres olvasók száma meghaladja az 1500 főt. Államunk évente 136 000 forintot áldoz könyvtári célokra! Egy párttitkár otthonában Régi, jó karban tartott épület a Thököly út 31. Beépített nagy, barna kapu a bejárata. Az udvarban apró emberkék hangja fogadott. Ök voltak a kalauzaim is. Egy nyitott ajtó felé vezettek. Alig léptem át a küszöböt, a konyhában ráismertem Ótott Pál elvtársra, a Bútorgyártó Vállalat pártitkárára. — ót kerestem. Az asztal mellett ült és a „Független emberek” c. könyvet olvasta, melyet az elmúlt oktatási évben kapott jutalmul. — Nagyon szeretek olvasni — tette hozzá, s aztán elmondotta még, hogy nem veti meg a mozit és a színházat sem. Ezekkel és pártmunkájának adminisztrálásával szokta délutánját eltölteni. Aztán viccesen hozzáfűzte még, hogy az idén elég sokat szórakozott a kapálással is. Ekkor érkezett meg felesége a hároméves Klárikával, bevásárló útjáról. így tudtam meg, hogy van még egy hat éves fiúgyermekük is,,— aki ekkor a nagyszülőknél vendégeskedett — és azt, hogy bár elégedettek életükkel, mégis vannak problémáik. — Kellene nagyobb lakás, kombinált bútor és mindaz, ami általában a fiatal házasoknál hiányzik — mondotta az asszony. Az igaz, hogy egyik sem kapott különösebb hozományt, de azért szépen berendezett hálószobájuk, előszobájuk, konyhájuk, arra enged következtetni, hogy eddig is jól dolgoztak és jól gazdálkodtak. — Igen, iparkodtunk — mondotta a házastárs, átölelve feleségét, hogy mindjobban otthonossá tegyük lakásunkat és biztosabbá gyermekeink életét. Közben felborzolta kislánya szőke haját, aki úgy látszik már sokat ad magára, mert nem tetszett neki, hogy hullámait apuja megbolygatta. Kökényesi Béla Működik a Népi Ellenőrzési Bizottság Igen sokan keresik fel a járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottságot. Az elmúlt időben megvizsgálta a Népi Ellenőrzési Bizottság az FMSZ felvásárlási tevékenységét és igen sok szabálytalanságot állapított meg. A szabálytalanságok onnan adódtak, hogy a felvásárlást végző személyek nem kellő figyelmességgel vették át a dolgozó parasztságtól az árukat, például az új burgonyát, az epret, a málnát, stb. Ilyen esettel találkozott a vizsgáló- bizottság Örhalomban, Dré- gelypalánkon és Hon ton, ahol a felvásárló a vételi jegyek kitöltését felületesen végezte, három példány helyett csak egy példányt állított ki, a levont súlyszázalékot nem tüntette fel és ez a parasztság között elégedetlenségre vezetett. A Balassagyarmati MÉK kirendeltségnél a vizsgálóbizottság megállapította, hogy a kezelésükben, illetve készletükben lévő áruk, zöldségfélék sokszor magasabb áron kerülnek forgalomba, mint a szabadpiaci ár és természetes, hogy ebből kifolyólag az állam az árszabályozó szerepét nem is tudja biztosítani úgy, ahogy azt szocialista kereskedelmünk megkívánná. Ez adódik abból, hogy az árú rendszertelenül van biztosítva a kirendeltség részére. A fentieken kívül a Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a tanácsok munkáját, hogy a dolgozók beadványait hogyan intézik el. Megállapította a bizottság, hogy az 1957. IV. tv. a tanácsvezetők előtt ismeretlen, amit az bizonyít, hogy igen kevés községi vezető végzi munkáját e rendelet szellemében. Az is előfordult, hogy tanácselnök 'a dolgozók panaszairól és elintézéséről a panaszost nem értesítette, mely magával hozza azt. hogy a dolgozó további intézkedés érdekében a Rádióhoz, vagy más felsőbb szervekhez fordul panaszának orvoslása ügyében. A Népi Ellenőrzési Bizottság a fenti hiányosságokat megtárgyalta és azt a javaslatot hozta, hogy az érintett községi tanácsok vezetői a jövőben az emberek jogos panaszait igyekezzenek a fenti rendeletben foglaltak alapján intézni. Az újjá varázsolt Palóc Múzeum Jól haladnak az őszi munkák Balassagyarmaton A város területén az őszi betakarítási, talaj előkészítési és vetési munkákat folyamatosan végzik a termelőszövetkezet tagjai és a dolgozó parasztok egyaránt. Az Előre termelőszövetkezet befejezte a 7 kh őszi keverék és a 40 kh őszi árpa vetését. A háztáji területekről betakarították a burgonyát és a kukoricát. Szeptember 30-ig a közgyűlés határozata szerint minden tsz-tag háztáji földjén levágja a kukoricaszárat, hogy azt a szövetkezet, még jó minőségben be tudja silózni, és a talajelőkészítési munkákat a búza alá időben meg tudja kezdeni. Október első napjaiban hozzálátnak az érsekvadkerti gépállomás burgonyaszedő gépével a közös sen művelt 10 kh burgonya betakarításához. A dolgozó parasztság is szorgalmasan végzi a burgonya és kukorica betakarítását. A dolgozó parasztság részéről nem kielégítő a városnak leszállított minőségi őszi árpa, őszi búza és rozs vetőmagvak kicserélése. Az őszi árpa kicserélése ugyan 71 százalékra áll, de az őszi búza és a rozs cseréjénél nagy a lemaradás. —A VIT-díjas recski népi zenekar több hetes. külföldi útjáról visszaérkezett és új műsorral folytatja szereplését a Casino-étteremben. Régente csaknem mindennapos vendég volt ebédlő asztalainkon a fűszeres húsleves, amelynek megbecsült melléktermékeként került a ropogós-pirosra sült kenyér- szeletkékre az aranyos-zsíro- san remegő finom csontvelő. Ha még ráadásul porrázú- zott feketeborssal is megszórtuk a tetejét, izgató zamatával és remek ízével betöltötte nagyszerű hivatását. Velőscsont! Mennyi orrcim- pa-csiklandozó emlék tapad e múltak ködéből elővillanó sárgás-fehér kocsonyához! És az emlékezés, a múlt idők messzi távolságából előbukkanó hajdan volt emlék-ízek csak még inkább fokozzák a régen eltűnt derék velőscsontok után epekedő vágyainkat. Élnek még öreg emberek Balassagyarmaton, akik — ha egyáltalán hinni lehet reszkető szavuknak, — vasárnaponként, az asztalukra kerülő lity-löty krumplileves, vagy a hiú paradicsomszósz, esetleg az élveteg almáslepény mellett szívfájdító regéket mesélnek a régi velőscsontokról. Nos, ha ebédelő asztalainkat messzire el is kerüli manapság az annyira áhított velőscsont, annál gyakrabban találkozhatunk azzal a városi tanács végrehajtó bizottságának tárgyalóasztalán. Itt már javaslatok, és jelentések határozatok, leiratok és fel- terjesztések készültek a velőscsontról, ami a vágóhídról a dögkutakba kerül, mert kicsi a kereskedelmi „árrés” és a népbolt vállalatnak nem fize- tődik ki annak árusítása. Amint halljuk, legutóbb már a városi tanács és a Népi Ellenőrző Bizottság vette kezébe a csodálatos emlékű velőscsontok ügyét és velem együtt örvendezzetek ínyenc- hajlamú felebarátaim: meglássátok, hamarosan eljövend az idő, amikor ropogós-piros kény ér szeletkéken tort ül a bürokrácia felett az ínycsiklandozó csontvelő. Ügy legyen! — kívánjuk mi mind valamennyien, akik hiszünk még az ilyesfajta csodákban és szeretjük látni *.bédlő asztalaink körül a megelégedett arcokat. Miért múljék ez éppen a velőscsonton? VALLÓ EMIL Miért nincs — ha van ?
