Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-01 / 77. szám

1958. október 1.

NÓGRÁDI NEPŰJSAS

5

Tanulságos lecke

[ cg a kívülállók is észre veszik ebben az évben valahogy nem a legjobban jött ki a -lépés a horpácsi Lenin Termelőszövetkezetnek. A -határt járva sokan megcsóválták a fejüket nyár elején, amikor a gyenge, silány gabonatáblákat látták. Nagyon csodálkoztak, mert rá sem ismertek az előbbi évek jól gazdálkodó termelőszövetkezetére.

Szokatlan volt ez a község egyénileg gazdálkodóinak, mert titokban minden évben versenyeztek a közös, nagyüzemi gazdasággal és egyszer sem értek még a nyomukba sem. A tsz-tagok a korábbi -években emelt fővel járhattak, kelhettek a faluban, mert különösebb hangsúlyozás nélkül — aki nem volt vak láthatta, jól megy a termelőszövetkezetben — dicsekedtek az eredmények.

De nem így volt ez az idén. A termelőszövetkezeti tagok kedvetlenül dolgozgattak a határban, mert látták, a gabonaneműek nem sikerülnek. Tudták, az eredménytelenség nemcsak az időjárás bűne, mert egyformán esett «ső, vagy nem esett, mind az -egyéni, mind a termelőszövetkezeti gabonatáblákra. Tudták, a „csoda”, hogy az egyéniek megelőzték őket gabonatermelésben, egyáltalán nem csoda, hanem súlyos hiba következménye.

Tavaly ősszel, amikor vetni kellett, a tagság a közgyűlésen úgy döntött: nem szükséges annyi féle gépi munkát végeztetni, vetés «lőtt és vetés idején, mint ■amennyit eddig végeztettek, •elég lesz kevesebb is. Palko- vics Mihály elnök, aki mező- gazdasági akadémiát is végzett, ahelyett, hogy a közösség érdekében szembe szállt volna a hibás, rövidlátó elképzelésekkel. megmagyarázta volna, emberek, ez így nem lehet, engedett a csak a mával törődő többség akaratának. Még maga is azt gondolta, -hátha meg tudunk takarítani néhányezer forintot a gépállomáson. Gondolta, ha pillangós elővetemény után vetnek, kevesebb gépi munka is eredményes lesz. Meg se tárcsázták a szántást, •csak úgy a hatalmas rögök közé vetették a magot. Hogy hamarabb végezzenek a .vetéssel és kevesebb pénzbe kerüljön, három vetőgépet kötöttek egy traktor után. Természetes, így egy ember nem győzte a három vetőgép ellenőrzését. Gyakran eldugultak a csövek, s ha adagolta is a vetőmagot, majdnem mindet a föld felszínén hagyta a hatalmas rögök között. Még ekkor sem tanultak a leckéből, amikor elérkezett a tavasz, figyelembe sem vették a gabonavetések állapotát, egyszerűen elhagyták a fogasolást. Ilyen munka után az eredmény nem is lehet más, mint az 5 és félmázsás átlagtermés búzából holdanként.

a már nincs egy tag sem Horpácson, aki ne látná miért fordulhatott elő ez a szokatlanul gyenge, még az egyénieknél is gyengébb gabonatermés. Tudják, meg kell adni a földnek is azt, ami megilleti. Az idén saját kárukból tanulva másképpen szervezik a vetést. Most is pillangós elővetemény után kerül a földbe az 56 kh búzavetés. Nem sajnálják a gépi munka díját. Maguk lesznek azok, akik állandóan a traktoros nyomában járnak majd, mert minőségi murikát akarnak. S a csorbát, amit a faluban, a termelőszövetkezeten esett, a jövő évben kiküszöbölik. Bátran merik Ígérni, hiszen az ez évihez hasonló dolog még nem fordult elő velük soha. De nemcsak a véletlenre bízzák a gabonavetés sorsát. Hogy biztosítsák az azonnali fejlődést, holdanként egy mázsa szuperfoszfátot, és 50 kg pétisót szórnak a földre, s tavasz- szal még további 30 kg pétisót adagolnak.

E

gyébként nem szégyenkezik a termelőszövetkezet a falu előtt más oldalról, mert például cukorrépából holdanként több mint 180 mázsás termésre számítanak. Jó volt a takarmány-termés is, s minden reményük meg van arra, hogy jövőre is jó lesz. A meglévő pillangósok mellé, amely több mint 45 holdat tesz ki, vetnek még 5 kh takarmánykeveréket és 8 kh szöszösbükkönyt.

Biztosítják a szarvasmarhaállomány ellátását friss, zöld takarmányt még a tél folyamán is. Készítenek kétszer 50 köhmétéres silót. Jelenleg 11 liter körül van az istállóátlag. Nem szeretnék, ha ez lejjebb esne. Évekkel ezelőtt járási viszonylatban is előkelő helyet foglalt el tehén- állományuk, amely később az apróbb gondatlanságok folytán leromlott. Ebben az évben ezt a leromlást megállapították, s a leromlott állományt lecserélik. Eddig 9 jó tejhozamú tehenet vásároltak, s még az idén hármat szándékoznak venni. Rájöttek, kifizető a szerződéses szarvasmarha-nevelés. Az idén tíz üszőt adtak el szerződésesen, s még ezután kettőt szállítanak el. Kapnak tíz anyából álló mangalica törzset. A sertéstenyésztést a jövőben nagyobb mértékben akarják folytatni.

Amint látjuk, Horpácson az egy oldalról ért kudarc ellenére kedvező a termelő- szövetkezet helyzete. Tanultak a kudarcból és Ígérik, jövőre az ő hibájukból ilyesmire nem kerülhet sor. Tudják azt, ez nem valami szerencsés agitáció a közös, nagyüzemi gazdaság mellett. Ennek ellenére a faluban nem csökkent a termelőszövetkezet tekintélye. Az egyénileg gazdálkodók ma is változatlan érdeklődéssel kísérik minden lépésüket. A termelőszövetkezet előkészítő bizottság eddig végzett munkája alapján egyre többen gondolkoznak mi lenne ha belépnénk? Hogy még vonzóbb legyen a termelőszövetkezet, nagyon komoly, átgondolt, tervszerű munkát kell végezniük.

ülönben nagyon tanulságos a horpácsiak esete mindenki részére. Tanulságos, mert olyan hibák estek, amelyre nem egy termelőszövetkezetünk hajlamos. A gépi munkán való takarékoskodás hibás nézete nemcsak horpácsi jelenség. Jó lenne, ha a jövőben ebből a sajátos esetből tanulnának azok is, akik találva érzik magukat. A horpácsiak a saját kárukon tanultak. Ennek ellenére dicsérendő náluk az az akarat, amellyel az elkövetett hibát akarják kijavítani.

(—a—s—)

A biztosítás előnyős mindenki számára

A kis falunkon kívül kevesen tudják, hogy férjem baleset következtében meghalt, hiszen a halálesetek megszokott dolgok, csak az nem megszokott mindenki számára, hogy a haláleset után a hozzátartozóknak micsoda fájdalom marad hátra és milyen lelki- állapotban kell életüket tovább élni.

Összetörtén mégis köszöne- temet kell kifejeznem az Állami Biztosítónak. Férjemnek az - üzemnél balesetbiztosítása volt és a bekövetkezett balesetkor az Állami Biztosító részemre kártérítésként 7 ezer forintot fizetett ki. A pénz nem pótoljo ugyan férjemet, akit elvesztettem, de jóleső érzés az elkeseredésben tudni azt, hogy az állam a biztosításon keresztül gondoskodott rólam és 26 hónapos kisgyermekemről. Ez az összeg,

amit részemre kifizettek, nemcsak a temetés költségeit fedezte, hanem további időkre is biztosította részemre és kisgyermekem részére a megélhetést.

Korábban engem is felkeresett az Állami Biztosító megbízottja és be kell vallanom, idegendedtem a biztosítás gondolatától. Ebből az esetből tanulva, merem ajánlani minden dolgozónak, hogy a biztosítás előnyös mindenki számára, mert az állam ezen keresztül is gondoskodni kíván rólunk.

Megköszönöm az Állami Biztosítónak, a részemre kifizetett összeget és az összeg kifizetésekor tanúsított megértő és gyors intézkedésüket.

özv. Dabis Józsefné

Márkháza-puszta

Befejeződött a dohánytermés betakarítása

Néhány kései ültetvény hegylevelei kivételével az idei dohánytermés betakarítása befejeződött. Ezzel egy igen nehéz körümények között termelt dohánytermés került tető alá, hogy megkezdje útját a szárítópajtákon, csomókon keresztül a téli beváltások felé.

A legöregebb dohányosok sem emlékeznek ilyen mostoha tavaszra, amilyent ez évben kellett a dohánynak és dohánytermelőnek átvészelni. A rendkívüli hideg tavasz, majd a kánikulába fulladó május próbára tette a dohány- termelők idegeit.

A dohánypalántázás idején, akik elmulasztották az őszi szántást, keservesen tapasztalhatták, mennyire igaz a szakemberek tanácsa, akik azt hangoztatják, hogy

csak az ősszel felszántott

talaj képes elegendő nedvességet tartalékolni.

A tavasszal szántott föld a szántás mélységéig ki is száradt. Az ilyen talajra aztán lehetett hordani az ültető vizet szakadásig, s az győzte nyelni, mint a feneketlen hordó.

Az ültetés idején derekas munkát végeztek a zabari domboldalakon az állami gazdaság dolgozói, Dejtáron a József Attila Termelőszövetkezet tagjai és az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet fáradtságot nem ismerő dohány- termelői. Amikor az ültetés fáradtságos munkájáról beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk a megye különböző részein termelő egyénileg dolgozó parasztokról sem, akik lankadatlan szorgalommal hordták a vizet a palántázások idején.

A rendkívüli időjárás ellenére is

a közepesnél valamivel jobb volt a termés holdanként 7—7,5 mázsa, amely

mennyiségben egyenértékű az 1955. és 1956. évi terméssel.

Az idei év is bebizonyította, hogy a szakszerű kezelés mellet a dohány a legmostohább időjárás viszonyok ellenére is megbízhatóan jövedelmez.

Felhívás a termelőszövetkezetekhez és egyéni termelőkhöz

Kormányzatunk határozata alapján az idei gazdasági évtől eltérően már most az őszi vetések időszakában megkezdjük a kenyérgabona értékesítési szerződésének megkötését.

Szerződést lehet kötni termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek az 1959. évi termésű búzából és rozsból várható árugabona feleslegeikre.

Azok a tsz-ek és egyéni

(termelők,

akik 1958 december 1-ig,

— a vetés ideje alatt — kötik le kenyérgabonájukat, a teljesítés időpontjában érvényes állami felvásárlási ár felett mázsánként 10 forint felárat kapnak, míg azok akik 1959. január 1-től az aratás megkezdéséig kötnek szerződést, mázsánként 60 forint kamatmentes előleget, melyet 1959. január 1-től az általuk választott időpontban vehetnek igénybe.

A termelőszövetkezeteket

és termelőszövetkezeti csoportokat a nagymennyiségben egy tételben egyöntetű minőségben átadott kenyérgabona után továbbra is az előírt nagyüzemi felár megilleti.

Felvásárlóink és bizományosaink szerződések megkötése céljából felkeresik a mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportjainkat és egyéni termelőket a megye területén.

Kössünk minél többen a várható kenyérgabona feleslegeinkre értékesítési szerződést, mert ez értékesítési biztonságot, 5-10 forint felárat és kamatmentes előleget eredményez.

Az értékesítési szerződés- kötéssel kapcsolatban részletes felvilágosítást és tájékoztatást nyújtanak a Terményforgalmi Vállalat és bizományos földművesszövetkezetek felvásárlói.

Nógrád megyei Terményforgalmi Vállalat, Balassagyarmat

V

Uj járdát építenek Taron

Az 1958-as községfejlesztési tervben új járda építése is szerepel Taron. A község dolgozói mellett társadalmi munkát vállaltak a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagjai is, akik salakot, betonlemezeket hordtak az építkezéshez. A járda már elkészült, amelyhez nagy segítséget adtak a képünkön látható MHS tagok: Horváth Józseif, Seibán József, Dob- rovolni János, Halász Ignác, Göröcs Imre, Horváth Károly, Tari László, és Nagy Imre MHS tagok Kópé János tanár, az MHS honvédelmi alapismeretek körének vezetője irányításával.

QcLvi

Egyházasdengeleg nem tartozik a megye nagyközségei közé. 1100 fő lakja. A lakosság zöme földművelésből éi. A felszabadulás a maga urává tette itt is a hajdani cselédeket. Sokat fejlődött a község, de az igazi fejlődés nagyszerű lehetőségei most, a nagyüzemi gazdálkodás révén tárulnak fel az emberek előtt. Hogyan éltek régen, mi a helyzet ma, s milyen jövő áll a falu előtt — ezt szeretnénk a következőkben bemutatni Gubik János és családja életén keresztül.

*

1918-at írtak akkor. Vége volt már a négy esztendős háborúnak, s Gubik János is hazavetődött. Háromszor sebesült meg, de azért csak hazajutott Szirákra. Túljutott már az otthoni beszélgetéseken, elfogyott a rokonok ,ismerősök érdeklődő hada ... Ki-ki nézett az utcára nézegelődni, hogy mit változott a falu, hogy elment. Ahogy egyszer így rójja az utcát, fiatal lányka jön vele szemben. Barna haja simán hátra fésülve, karján beliner kendő.

— Hű, micsoda nagy lány lett ebből a Brekiik Borislcából — gondolta — alig ismeri meg az ember. Egy öklömnyi volt, hogy elmentem, most meg...

Közben egész közel értek egymáshoz, s Gubik János nem állta meg, hogy meg ne szólítsa:

— Hol voltál?

A lány elpirult, szemét egy világért fel nem vette volna a földről.

— Csinált apa Ribárszkyék- nak egy ajtót, szóltam, hogy gyüjjenek érte — mondta a lány, s tovább indult.

De Gubik nem olyan legény volt, hogy annyiba hagyta volna a dolgot.

— Janitok.. — érdeklődött a lány bátyja után, hogy abból csak a vak nem látta ki az időhúzást — hogy van?

— Beteg— felelte zavartan a lány.

— Rég nem láttam — folytatta tovább Gubik János — ellátogatnék hozzá...

A lány csak vállat vont, s elindultak. Hosszú volt az út Felsőegres pusztáig, ahol a lányék szolgáltak, sok mindenről esett szó a fiatalok között.

— Van-e már szeretőd? — bökte ki a kérdést hosszas gondolkodás után a legény, mert olyannyira megtetszett

neki a lány, ho&y el is határozta:

— Ez lesz még az én feleségem! — Így is irányította a beszélgetést. Ő már neki szegezte a kérdést a lánynak, a választ várta:

— Nincs nekem...— szólt végre fülig pirosán a lány. De Gubik résen volt.

— Hát a gyűrű? — mutatott a lány ujján lévő apró, köves gyűrűre —a gyűrű kitől van?...

Halvány mosoly futott végig a lány arcán.

— Ah, azt a sógoromtól kaptam ... — Aztán még hozzá tette:

— Nincs nekem még vőlegényem ... — s olyan őszintén beszélt, hogy nem lehetett nem elhinni szavait. Gubik János is komolyra fordította hát a szót.

— Nézd Boriska, nálunk négy ember van otthon, sok dolga van édesanyámnak. Én úgy gondoltam elmegyek a háztól... megnősülök. Ha akarod megkérdezem apádé- kat... mit szólnak ... ha téged ... hogy hozzám adnak-e? — emberelte meg magát a legény.

Kinn a pusztán ugyancsak meglepődtek Gubik János szavain. De hát ez a lányok sorsa, ha eladóvá serdül, férj\og.

— Csakhát — kérdezte — miből fogtok élni? Hogy gondoljátok tovább?

S Gubik elindult, hogy beálljon cselédnek a régi helyére. Szirákon szolgált az uraságnál, mielőtt bevonult nem volt rá panasz, tán visz- szaveszik. Annyira elmerült gondolataiban, hogy észre sem vette magát, csak amikor hóna alatt a kopott kalappal az . úr előtt hajlongott.

— Méltóságos úr ...— kezdte zavartan — megsegített az isten ... haza jöttem volna a háborúból...

— És aztán? — nézett rá kérdően az úr.

— Visszajönnék a helyemre... ha befogadnának, ha szükség lenne rám ... mert hát innen mentem el is — toldotta még hozzá, mintha ezzel már biztos is lenne a helye.

— Sajnálom — szólt az úr — a hely már be van töltve, mert én igazán nem várhattam magára.

— Ez akkor azt jelentené, hogy ki vagyok dobva — szaladt át Gubik agyán a gondolat, de hát mi lesz akkor? Kétségbeesetten próbálkozott újra:

— De méltóságos úr. Nekem