Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-27 / 76. szám

1958. szeptember 27. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 Mezőgazdasági Kiállításon Segít a gép Lassan becsukja kapuit az utóbbi idők leg­nagyobb Mezőgazdasági Kiállítása. A jubile­umi kiállítás és vásár, híven dokumentálja, mit fejlődött a magyar mezőgazdaság a fel- szabadulás óta. A növénytermelés és az állattenyésztés legkiválóbb termékei sorakoznak a pavilo­nokban. Nagy jelentőséggel bír a termelőszö­vetkezetek jelenléte a kiállításon. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés te­rületén a kiállított termények mennyiségét, valamint az állatok számát tekintve, megelőz­ték az egyénileg gazdálkodókat. A magyar mezőgazdasági gépgyártás a ki­állításon 385 különféle gépet mutatott be. Ezek a gépek úgyszólván minden nehezebb, bonyolultabb munkát elvégeznek az ember helyett. A legújabb csehszlovák me­zőgazdasági gépek az ember­ért, az ember szolgálatában jöttek létre. A csehszlovák pavilon előtt elhelyezett me­zőgazdasági gépek közül nem egy, több munkafolyamat elvégzésére is all:almas. * zott, mert a gabona alá a szántást még az ősszel elvé­gezték. Racskót szeretik a termelőszövetkezetben, hiszen korábban ő is közöttük volt, mint szövetkezeti tag. Csak hát, hogy a termelőszövetke­zet nem tudta megfele­lően kihasználni a traktort, átadták a gépállomásnak, így vált meg hivatalosan a termelőszövetkezettől Racskó József. De különben oda tar­tozik ő is. A kultivátorozást is nemcsak elvégezte, hanem tudatosan úgy dolgozott, hogy az mindenképpen hasznára váljon a tsz-nek. Mert vi­gyázni kell erre. A túl korai munka éppen úgy árt a föld­nek, mint a kései. Ha túl ko­rán viszi az ember rá a gé­pet, úgy összegyúrja, annyira szalonnássá teszi a talajt, hogy bizony abba magot vet­ni nem igen lehet. Pedig a ■kultivátor rendkívül hasznos. Kifordítja a földből a fejlő­désnek indult gyomokat, sígy a talaj tapereje a kultúrnö­vénynek marad meg. |etvennyolc holdon mű­trágyát is szórtak. A munkát a termelőszö­vetkezet agronómusa irányí­totta. ő tudta, hogy melyik föld darab milyen, hová mennyi műtrágya szükséges. Átlagban 60—80 kilogrammot szórtak katasztnális holdan­ként, de ahol a talaj megkí­vánta, ment a száz is. S en­nél a munkánál is tudták, hogy miért szükséges a mű­trágyát legalább négy-hat héttel a vetés előtt bedolgoz­ni a talajba, miért árt a magnak, ha közvetlenül a műtrágya szórás után teszik a földbe. A munkás tavasz után el­jött a kalászt érlelő nyár. Azért emlékeznek erre szíve­sen a termelőszövetkezet tag­jai, mert most először tör­tént meg, hogy egyetlen szál gabonát sem arattak kézzel. Aratáskor a termelőszövetke­zet táblájában hat gép zú­gott. Egy-kettőre levágták az H Biztositják a folyamatos munkát «ta." -m* A Lengyel Népköztársaság is legújabb gyártmányú gépei­vel jelentkezett Budapesten. Képünkön a kiállított gépek egy kis csoportja látható. A lengyelek kiállításának ér­dekessége egy helikopter, •mely la fel és leszállást is bemutatja a kiállítás terüle­tén. (Tudósítónktól) Lesz-e elegendő munka? Ez a kérdés foglalkoztatja gépállomásainkat. Mert a termelőszövetkezetek az őszön a gépállomások kapacitásából 16 ezer normálholdnyi mun­Í kát biztosítanak. A fenn­maradó részt, mintegy 50 ezer normálholdat a gépál­lomásoknak az egyénileg dol­gozó parasztoknál kell elvé­gezniük. A termelőszövetkeze­teknél 5 ezer kh vetőszán­tást, 4900 kh mélyszántást és 2960 kh vetést kell elvégezni, a munka mennyiség nem hiszen gémállomá- több mint 360 erőgép­rendelkeznek. A nagyobb problémát az okozza, ha vé- a termelőszövetkeze­teknél, biztosítva lesz-e to­vábbi munkájuk, megyénk parasztjai milyen kívánják igénybe venni a gépállomás gépeit. Az elmúlt őszön több mint 12 ezer paraszt szántatott. Csak talaj munkából 11 200 normálholdnyi munkát vé­geztek a gépállomások egyé­ni gazdáknak az elmúlt esz- ^tendőben. , Mir>1 ismeretes, az egyéni- leg dolgozó parasztoKRal a helyi földművesszövetkezetek kötik a szerződést: A közel­múltban a gépállomások és a földművesszövetkezetek ve­zetői értekezleten vitatták meg az első félév tapasztala­tait, mi a javítani való / a szerződtetés terén. Mind a két félnek fo­koznia kell munkáját, ha eleget akarnak tenni a rájuk háruló feladatok­nak. Gépállomásainknál sürgősen fel kell számolni az olyan jelenségeket, hogy a szerződött közsé­gek részére nem küldik el a gépeket. A szécsényi járási földműves­szövetkezet azt panaszolta, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak a leszerződött földterületek utón 11 gépre lenne szüksége. Eddig mind­össze négyet biztosított a gépállomás, pedig az egyéni­Szakcsoport hasznosítja a tartalékföldeket Zaharon Még szeptember elején tör­tént. összeültek Zabaron azok az egyéni termelők, akik a földművesszövetkezet és a községi tanács javasla­tára elhatározták, hogy a község hasznosítható tarta­lékterületein szövetkezve nagyüzemi gyümölcstermelést és juhtenyésztést alakítanak ki. A megbeszélésen jelenlévő 14 tag közül 10 elhatározta, hogy bekapcsolódik a ked­vezményes juh vásárlási ak­cióba s tagonként 10 juhot igényelnek. A községi ta­nács 12 kh takarmány és abraktakarmány termelésére alkalmas területet biztosít a gazdálkodás azonnali meg­kezdésére. A jelenlévő juhtenyésztő szakcsoport tagjai közül az alakuló ülésen 4 tag vállal­ta, hogy a még rendelkezésre álló 8 kh tartalékterületen gyümölcsöst telepítenek, s a telepítési munkákat közösen végzik. Ügy határoztak, hogy a gyümölcsfa telepítés költ­ségeihez ötven százalékban hozzájárulnak, a másik öt- ven százalékot állami hitel­ből kívánják fedezni. A juhtenyésztő szakcsoport célja a juhállomány létszá­mának és minőségének nö­velése, tenyésztésre alkalmas kosok beszerzése, s a megfe­lelő állomány kialakítása után a törzskönyvezés beve­zetése. A szaporulatot a föld­művesszövetkezeten keresz­tül értékesítik. A jövedelem 5 százalékát közös alapra helyezik és amennyiben lehe­tőség lesz rá, nyíró gépet vá­sárolnak. gazdasági alapot évente legkevesebb 5 százalékkal növelik. A gyapjú értékesí­tést szintén a földművesszö­vetkezeten keresztül eszköz­ük. A megválasztott intézőbi­zottság a pénzügyi és a részletes munkaprogramot elkészítette és csatolta a mű­ködési engedély kérése mel­lé. leg dolgozó parasztok akkor kötik meg a szerződést, ak­kor fizetik be a munka dí­ját, ha a traktor már a köz­ségben van. Máshol meg a földmű­vesszövetkezetek nem fog­lalkoznak kellően a szer­ződéskötésekkel. Ez két­ségtelen többletmunkát jelent, azonban nem sza­bad elfeledkezniük; hogy ezen keresztül is köze­lebb kerülnek a dolgozó parasztokhoz. Elbeszélgetve velük, nemcsak a szerződéskötést biztosítják, hanem elérik azt is, hogy a gazdák azonos dűlőben kös­senek szerződést. így a gép több munkát tud végezni, mert csökken az üresjárat, olcsóbb lesz a munkadíj. Ez év nyarán a tarlóhántást már igen jelentős területen vé­gezték el a gépállomások. Több mint ezer gazda jelen­tette be igényét és ez azt bizonyítja, hogy egyénileg dolgozó parasztjaink nem zárkóznak el a gépi munká­tól, csak foglalkozni kell ve­lük. aranysárga kalászokat. Az igazi örömet azonban mégis a cséplés hozta meg. Ekkor nyert bizonyítást, hogy az alapos, gondos gépi munka, a műtrágya meghozta az eredményt. A betervezett 11 mázsa helyett az őszi búza 12,7 mázsával fizetett holdan­ként. Az ősziárpa 15 mázsát hózott. A tavaszbúza meg kö­zel mégegyszer annyit ter­mett kataszteri holdanként* mint amennyit korábban be­terveztek. Azután később az is világossá vált, hogy a ter­melőszövetkezet gabonája legalább 4 mázsával többet adott egy holdon, mint Pász­tó község egyénileg dolgozó parasztjaié. így segítette a gépállomás, hogy a termelő- szövetkezet bebizonyítsa, a közösben, a gazdagabb ter­més nyomán, egyre javul az élet. Most már a Szabadság Tsz-ben javában vetik az ósziarpát. A talajt már elő­készítette az árpa alá a gép­állomás. Hiába, hogy száraz a föld, késik az eső, megy a munka, mert nincs idő vár­ni. Hogy mégis megfelelő magágyat biztosítsanak, több munkát vállalnak magukra. A földet például kétszer szántják a vetés előtt, gyű- rüshengereznek, a talajt így is morzsalékossá teszik, al­kalmassá vetésre. Korábban a vetőszántás után a traktor elment a ter­melőszövetkezettől, szántott a faluban. A mélyszántásra csak akkor 'került sor, ha a vetőszántás a gépállomás kör­zetében befejeződött. Most a két traktor — Racskó Jó­zsef és if j. Lukács Árpád dolgoznak rajta — addig el nem hagyja a termelőszövet­kezetet, míg be nem fejezik a mélyszántást is. Igaz, ha a traktor nem bírja a három ekét, csak kettőt húz, de ak­kor is megy a munka. Nem szeretnének úgy járni, mint az elmúlt esztendőben, ugyanis a mélyszántásra már akkor került sor, amikor meg­érkezett az őszi eső. A gé­pek úgy összegyúrták a ned­ves földet, hogy bizony a bele vetett kukorica igen­igen hiányosan kelt. Az idén már egyik félnek sincs panasza a másikra, ha ugyan azt a tavaszi nézetelté­rést ide nem számítjuk, ami a kultivátorozásnál történt. Racskó József olyan földte­rületen dolgozott, amelyen nem végezték el időben a trágya alá szántást. A kulti­vátor kapája csak tolta maga előtt a felszínen maradt szoli­mát, s így nem végzett meg­felelő munkát. A teremlőszö- vetkezet természetesen nem elégedett meg, s a gépállo­másnak újra kellett kultivá- torozni azt a darabot. A z idei éves terv ké­szítésénél alaposan megfontolva minden tekintettel a nagyarányú építkezésekre — a termelő- szövetkezet 29 forintra ter­vezte a munkaegység értékét: De most, hogy a gépállomás segítségével termelési tervü­ket túlteljesítették, minden bizonnyal emelkedik a mun­kaegység értéke is a pásztói Szabadság Termelőszövetke­zetben. Vincze Istvánná c4 fialalíág. életfíförnít tüUiöm sziiteli maialiáq. ^Betiazúvfűltmii Nagyszabású szüreti mulat­ságot rendezett Benczúrfalva fiatalsága. A felvonuló menet tarka sokasága a. fiatalok fan­táziájának megnyilvánulását tükrözte. A menetben ördög­nek öltözött bohócok szóra­koztatták a kapuk elé kiállt embereket. Az idősebb embe­rek nézték a színpompásan ringó gyönyörű menetet, s nem egynek a szemében könny csillogott. Felemelő szép látvány volt a bőujjas, árvalányhajas csőszlegények felvonulása. A fiatalok régen feledésbe ment igazi magyar népdalokat énekeltek. Nagy sikere volt a nemzeti szín sza­lagos magyarruhás lányok fel­vonulásának. A csőszlányok után a bírói bricska következett. A bíróné régi népviseletben, a bíró taj­tékpipával, amit alig győzött tömni. Nevetséges volt a vletyka- király kisbíró, aki mindenkire — a hallgatók örömére — ki­fecsegett mindent. A menetet ördögrajkók zár­ták be. Olyan ügyesen festet­ték magukat a falu gyerekei, hogy még a szüleik sem is­mertek rájuk. A fiatalság életerőtől duz­zadó szüreti felvonulása, a nép ősi szokásainak, hagyomá­nyainak ápolását jelentette. Miklián Pál ’ * A képen látható kis Zetor, a csehszlovák mezőgazdasági gépgyártás egyik büszkesége. Az új gép előnye az, hogy alkalmazkodik Csehszlovákia hegyvidéki földjeihez. Jó len­ne, ha a mi géptervezőink is gondolkodnának Nógrád megye terepviszonyainak megfelelő gépeken. i A Magyar Szocialista Mun­káspárt agrártéziseiben rendkívül nagy jelentő­sséget tulajdonít a gépállomá- asoknak mezőgazdaságunk szo- ücialista átszervezésében. A 8ma még kívülálló egyénileg üdolgozó parasztokat, a felvi- Ölágosító szó mellett, a terma- Slöszövetkezetek magasabb a terméseredményei győzik meg ^legjobban a nagyüzemi gaz­dálkodás vitathatatlan elő­I nyeiről, magasabbrendűségé- ről. S mivel a kisparaszti gazdaságok évek óta meg­szokott termelési módszere bizonyos előnyt jelent az egyéni gazdálkodóknak, fel­tétlenül szükséges tehát, hogy rá gépállomások minden tőlük 7 telhetőt megtegyenek, gépek­ül kel segítsék kiharcolni a ter- ? melőszövetkezetek fölényét. 7 Azért is szükséges ez, mert f mezőgazdaságunk előtt ket- Jtős feladat áll. Egyszerre kell 7 megoldani a terméshozamok ? emelését, az átszervezéssel. £ Jobban, olcsóbban termelni épedig csak gépekkel lehetsé- *ges. Éppen ezért a gépállo­I mások segítsége nemcsak gazdasági segítség, óriási po­litikai jelentősége is van en­nek. Pásztora látogattunk el, hogy mindezeket figyelembe véve megnézzük, hogyan se­gíti a gépállomás a helybeli Szabadság Termelőszövetke­zetet, hogy az valóban von­zó, nagyüzemi gazdasággá váljon. Még egészen kora tavasz volt, amikor a gépállomási ,-tanácsülés alapján — mert í minden nagyobb munkaidény 7 megindulása előtt a gépállo- 7más vezetősége összehívja a 5 körzetéhez tartozó termelő­szövetkezetek elnökeit, mező- fgazdászokat, hogy megbeszél­jék az előttük álló íeladato- ; kát, a munkálatok menetét T— megkezdték a munkát a * pásztói Szabadság Termelő­di szövetkezetben. Racskó Jó- 7 zsef traktoros gépe kora reg­ig géltől késő délutánig kintzú- ?! gott a földön. Kultivátoro­Mezőgazdasági gépgyártásunk [ egyik nagyszerű példánya: a ~ „Velence”, legújabb típusúj arató-cséplőgép. A gépre \ szalma bálázó is szerelhető. | A képen látható másik arató- í cséplőgépet szintén mi ké-1 szí tjük, s Csehszlovákiának? exportájuk. J A jelenlegi kiállítás nemzetközi jellegét a? résztvevő baráti és nyugati országok nagyi száma is bizonyítja. A baráti országok 165 J féle kis- és vagy mezőgazdasági gépet mu-f tattak be. A nyugati cégek 60 mezőgazdasági? gépet és eszközt hoztak a kiállításra. A szov-r jet pavilon legnagyobb és egyben legvonzóbb 7 látványossága, a harmadik Szputnyik mo-\ delije. * r Nagy érdeklődéssel nézegetik a látogatóké a Német Demokratikus Köztársaság műanyag ? pavilonját és a pavilonban elhelyezett tár-a­gyakat. Itt többek között bemutatják az egyik német gépállomás pontos kicsinyített\ mását. Nagyon találó a felirat: „Szocializmus l útján a falu.” Valóban ez jellemzi az egész \ kiállítást, vagyis a szocializmus előretörését < a mezőgazdaságban. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom