Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-03 / 69. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. szeptember 3. Erősítsük meg falusi pártalapsserveseteinket Pártunk központi bizottsá­ga már a múlt évben kidol­gozta a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének főbb irányelveit és azt tézisekben rögzítette. Az agrártézisek félreérthetetlenül kimondják, hogy a lakosság életszínvo­nalának további javítása, az ipar nyersanyagbázisának és a mezőgazdasági exportnak növelése érdekében azt tart­ja helyesnek, ha a mezőgaz­daságban fokozottan fellen­dítik a termelést, röviden — belterjesen gazdálkodnak. Az agrártézisek kimondják, cél a nyugodt termelőmunka biztosítása mellett a falu szo­cialista átalakítása. A nyugodt termelőmunka alapvető feltételeit sikerült megteremteni megyénkben is. Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok biztonságosan termelnek. A biztonságos termelés mellett a párt határozot­tan elutasítja az olyan törekvéseket, amelyek a termelési biztonság hang- súlyozása címén az egyé­ni gazdálkodási torma konzerválását igyekez­nek elérni. Szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztságnak is növekedjék a bevétele és emelkedjék az életszínvona­la, olyan arányban, amilyen arányban termelésük és áru­termelésük emelkedik, ezzel együtt termelési költségük csökken. Emellett meggyőző­désünk, hogy a ma még egyénileg gazdálkodó paraszt­ság bevételének növekedése, életszinvonalanak emelése nagymértékben csak a szövet­kezeti nagyüzemi gazdálko­dásra való áttérés utján az ott lehetséges fokozott gépi munka, szaktudás felhaszná­lása, korszerű termelés es ami ezekkel együtt jar, a rendszeres, bővített újrater­melés útján valósulhat meg. Ez a part agárárteziseinek lényege, amelyre dolgozo né­pünk életszinvonalanak to­vábbi emelése, az ország gazdasági helyzetének to­vábbi javítása érdekében fa­lusi pártalapszervezeteinknek a következő évek során nagy figyelmet kell fordítani. Az agrár tézisek megjelené­se óta pártunk központi bi­zottsága kiadta a falusi párt- szervezetek helyzetéről és a politikai munka állásáról szóló határozatát, amelyet megtárgyalt a megyei párt- bizottság, a járási pártbizott­ságok és a falusi alapszerve­zetek. Megállapított tény, hogy a politikai és gazdasági helyzet javulásához nagy­mértékben hozzájárult a falusi pártszervezetek ja­vuló munkája. Még sem ringathatjuk ma­gunkat illúziókban, mert sok helyen vagy nincs, vagy ha van is, nagyon gyengén dol­gozik a pártszervezet. Nem egy termelőszövetkezetünk van, ahol egyáltalán nincs pártalapszervezet, de még pártcsoport sem. Az ilyen helyeken aztán magától ér­tetődik, hogy pang a politi­kai munka, gyengébb a gaz­dasági vezetés is. Rendsze­rint a gyengébben működő termelőszövetkezeteknél, ha a hibák okát keressük, nem egy esetben visszavezethető a pártszervezet hiányára, vagy esetleg a pártszervezet lanyha munkájára... Nem egyszer említettük, milyen kárral jár az, ha egy ter­melőszövetkezetben hiány­zanak a kommunisták, a közös vagyon élő lelki­ismeretei. Ahol ott vannak, hallatják hangjukat, ott eredményes a munka, átgondolt a vezetés, s nem hullámzó a munka­kedv. Legutóbb az aratási és cséplési munkáknál mutatko­zott meg legszebben, mix jelent a kommunisták harcos magatartása. Talán nem kel­tett nagy feltűnést Magyar- gécen a Marx Károly Ter­melőszövetkezet munkája a kívülállók szemében, talán észre sem vette senki a szö­vetkezeten belül dolgozó ha­talmas erőt, a pártszervezet jó munkáját. A vezetőségi ülésen következetesen átgon­dolt tervek szerint szabták meg az előttük lévő felada­tok megoldásának sorrend­jét. A taggyűlés állást foglalt a vezetőség javaslatai mel­lett, s a kommunisták meg­fogadták, úgy dolgoznak, ahogy megbeszélték. — Így zökkenőmentes volt az ara­tás, cséplés, nemcsak az idő­seket, hanem még a fiata­labb generációt is bevonták a munkába. Ez miért sikerült? Azért, mert nagyobb segítséget kaptak a járási pártbi­zottságtól, s maradéktala­nul végrehajtották a párt­alapszervezet határoza­tát. Nem kielégítő a propagan­da, az agitációs munka egyes falusi pártszervezeteknél. A pártszervezet a legtöbb he­lyen nem tudja tevékenyen segíteni a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Mun­kájában nem tud támasz­kodni a parasztság széles tö­megeire, mert összetételénél fogva erre nem alkalmas. Sok faluban alig van a pártszervezetben egy-két föld­műveléssel foglalkozó tag ... A dolgozó parasztság idegen­kedése a párttól visszavezet­hető erre is. — Gyakran hallani bizalmas beszélgetés közben, hogy nem egy alap­szervezet úgy nézi ki, mint a falusi alkalmazott emberek kis gyülekezete. A veszély nemcsak abban van, hogy ezek az emberek alkalmazottak, ezen még le­het segíteni. A nagyobb ve­szély az, hogy ezek az alkal­mazottak nem sokat tudnak törődni az előttük álló, az egész községet érdeklő fő po­litikai feladatok megoldásá­val. Beosztásuknál fogva nem tudnak eléggé találéko­nyan a falu szocialista át­szervezésével foglalkozni. jA falu szocialista átszerve­zése a dolgozó parasztság részvétele nélkül lehetetlen. A párt azt mondja, a fa­lusi kommunistáknak, a megyei és járási pártbi­zottságok segítségével ar­ra kell törekedniük, hogy minden faluban erős, szi­lárd pártszervezeteket hozzanak létre. A pártépítés rendkívül nagy jelentőséggel bír napjaink­ban. A falusi pártszervezetek előtt szép feladat áll, a falu­si pártmunka megjavítása. Sok termelőszövetkezetünk­ben egy-két párttag van, akik a falusi alapszerevezetbe tar­toznak. Ezek mellett a kom­munista párttagok mellett van minden szövetkezetben szép számmal olyan, aki szi­lárd támasza a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak. Első­sorban ezekkel az emberek­kel kell megismertetni a párt politikáját, őket kell köze­lebb hoznunk a párthoz. De nemcsak ő rájuk számítha­tunk. Nem szabad megfeled­keznünk az állami gaz­daságok becsületes dolgo­zóiról. a falusi félprole- tárokről sem. Bátran hív­juk meg őket a pártna­pokra, s hallgassuk meg véleményüket. Ha őszintén közeledünk fe­léjük, az eredmény nem ma­radhat el. Ugyanez elmondható a kis- és középparasztságról is. Sza­kítanunk kell az elmúlt évek káros gyakorlatával. E réte­gek meglehetősen erős tulaj­donosi beállítottsága nem le­het akadálya annak, hogy leghaladottabb elemeit, a jól gazdálkodó, állampolgári kö­telezettségét pontosan telje­sítő népi demokráciánkhoz hű kis- és középparasztokat felvegyük a pártba. — En­nek érdekében nem kell tö­megkampányt indítanunk. Sokkal emberibb az egyénekkel való foglalko­zás, a baráti elbeszélge­tés. Ha egyénenként foglalkozunk az emberek­kel, ha őszintén beszé­lünk velük, ha nem zár­kózunk el mereven tőlük, egyre több becsületes pa­raszt ember kerül közel a párthoz. A falu szocialista átalakí­tásának ez a kulcsfontossá­gú kérdése. Ha megerősítet­tük falusi pártszervezetein­ket becsületes dolgozó pa­rasztokkal, könnyebben meg­birkózhatunk az előttünk álló hatalmas feladattal, a mezőgazdaság szocialista át­alakításával. Munkában a KISZ szervezet A tűzhelygyári KISZ-fia- talok lendületes munkával valósítják meg anyagtakaré­kossági programtervezetüket. Az elmúlt vasárnap reggel 7 órától 11 óráig két cso­portban társadalmi munkát teljesítettek a fiatalok a gyár területén. Tizenkét fiatal a szili- ciumpor tömbösítésével ért el komoly eredményt. Ebben a munkában négy óra alatt mintegy 3154 forint értéket hoztak létre. A másik csoport 14 fő, az épülő röplabda pályán dol­gozott. A közeli homokbá­nyában termelt homokot szállították a pályára és a pálya talajának előkészíté­sével foglalkoztak. Rövide­sen befejeződik a pálya tala­jának elkészítése. Jó ütemben haladnak a 40 tonnás sajtológép munkála­tai is. A szervezet fiataljai vállalták, hogy az év végé­re elkészítik ezt a fontos gépet. A KISZ-vezetők gondot fordítanak az ideológiai ne­velő munkára is. * I Vöröskeresztes taggyűlések A Salgótarjáni Városi Vö­röskereszt 36 alapszerveze- zeténél befejeződtek a vezető­ség és küldöttválasztó taggyű­lések. A taggyűléseket nagy érdeklődés kísérte. Nemcsak a tagok, hanem sok kívülálló is megjelent. Több felajánlás született a Vöröskereszt kongresszus tisz­teletére. A tagszervezésre, egészségügyi állomások létre­November 7-re készülnek A Salgótarjáni Üveggyár­ban az elmúlt napokban értékelték a dolgozók augusz­tus 20-a tiszteletére tett fel­ajánlásainak teljesítését. En­nek alapján döntöttek a ter­melési tanácskozásokon a jelvényes és okleveles kiváló dolgozó cím odaítéléséért. 18 dolgozó kapott jel­vényt a vele járó két­heti fizetéssel, 32-en pedig oklevelet egy heti fizetőssel. A gyár dolgozói most november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára készülnek újabb munka- vállalásokkal. Az a céljuk, hogy az el­múlt két hónapban bekövet­kezett átmeneti lemaradást ebben a versenyszakaszban maradéktalanul behozzák. hozására és különböző tan­folyamok beindítására vonat­kozóan. ■OOCXXJOOOOTOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOXOCCODOOOoaOOOOOOCOXJOOUOi Kijelölték már a szeminá­riumi propagandistákat is, akikkel az oktatási év meg­kezdése előtt elbeszélget­nek néhányszor az időszerű feladatokról. Munkájuk mellett nem fe­ledkeznek meg a szórako­zásról sem. A közeljövőben gyárláto­gatással egybekötött ki­rándulást rendeznek. Meglátogatják az ELZETT Vasárugyárat és a Me­zőgazdasági Kiállítást. Rövidesen ifjúsági kultúr­igazgató veszi át a gyár kul- túrotthonának a vezetését. Sokat várnak a fiatalok az új kultúrigazgató tevékeny­ségétől. Az ifjú kultúrigazgatónak minden támogatást megad a nagyüzemi KISZ-bizottság. ÍÁ műszaki színvonal emelése: a munkáshatalom erősítése szeptemberéhez viszonyítva mind a három gyárban jelen­tősen növekedett a seliejt- kár. Jelenleg és a jövőben is a műszaki fejlesztés egyik legfontosabb területe a minőség javítása, a selejt minimálisra való csök­kentése. A tapasztalatok szerint a selejtgyártások oka a technológiai és a munkafegyelem, a szak­mai hozzáértés és a MEO munkája kérdéseihez kapcsolódik. Azon túl, hogy már a gyár­tás megkezdése előtt ki kell dolgozni a technológiát és arra ki kell oktatni a dolgo­zókat, a selejt és a csökkent értékű termékek gyártásának leszorítása érdekében a kö­vetkező feladatok .állnak a műszaki vezetők előtt: — az átvételi feltételeket állandóan javítani kell, ami párosuljon a MEO javuló munkájával. 1— ellenőrizni kell a technológiai utásítsok meg­tartását. — biztosítani kell a meg­felelő műszerezettséget az öntödékben — állandóan ellenőrizni kell pontossági szempontból a szerszámokat, készülékeket. — elemezni kell a selejt- kópező okozóit. A gyártás szervezettségé­nek színvonala sok tartalé­kot rejt magában. Haladni kell tovább azon az úton is, hogy műveleteket vonjanak össze, vezessük be a gazda­ságosabb gyártási rendszere­ket. Külföldi és belföldi igény egyaránt a választék növelése, a gyártmányok súlyának csökkentése, alkal­mazhatósági körük kiterjesz­tése, tartósságuk növelése. A A Képzőművészeti Alap bányásznapi kiállítása A Képzőművészeti Alap kép­csarnoka a VIII. bányásznap alkalmával különösen szép, művészi színvonalú olajfestmé­nyekkel, aquarellekkel, grafi- kákal és rézkarcokkal látogat el a szénmedencébe. Nagy bátony ban augusztus 30-tól, szeptember 5-ig a Szol­gáltató Vállalat KISZ helyisé­gében rendez kiállítást vásár­lással egybekötve. Ezután ke­rül a kiállítás anyaga Salgó­tarjánba, ahol a Képzőmű­vészeti Alap pavilonja is he­lyet kap a bányásznapi vásá­ron. A vásárlók nagy örömére a Képzőművészeti Alap 3—12 havi részletfizetési kedvez­ményt ad. Baráti beszélgetés Baráti beszélgetésre jöttek össze Pásztón a járás fiatal pedagógusai szombaton dél­után. A járási pártbizottság azokat a nevelőket hívta össze, akik egy esztendeje tanítanak, vagy csak most, az új tanévben lépnek elő­ször a katedrára. A fiatal pedagógusok elmondották, milyen problémáik voltak az elmúlt esztendőben, s milyen téren kérnek nagyobb támo­gatást. A megyei pártbizottság az elmúlt péneken megbeszélésre hívta össze megyénk iparának, építőiparának gazú tsági és mozgalmi vezetőit. A tanács­kozás napirendjén a műszaki színvonal emelésének feladatai szerepeltek. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Alics János elvtársnak, a pártbizott­ság másodtitkárának itt el­hangzott előadását. A megyei minisztériumi ipar 1958 első felében 103 százalékra teljesítette terme­lési tervét és ezzel túlhaladta az 1955-ös első félévi szintet is, amely a legmagasabb volt. A termelékenység 3.9 százalékkal emelkedett, s az egyre nagyobb termelési ér­téket kisebb bérköltséggel biztosították. Azonban az emelkedés nem éri el az el­lenforradalom előtti évek át­lagát. Az összbérhányad na­gyobb csökkenését gátolta az alkalmazotti létszám emelkedése. Az anyagnormák szigorítása, a felhasználás fo­kozottabb ellenőrzése követ­keztében kisebb mértékben csökkent az anyaghányad is. A költségek csökkentése pedig hozzájárul a magasabb vállalati jövedelmezőség el­éréséhez. Az ipar javuló mun­kája mellett visszaesett az építőipar termelése, terme­lékenysége. Az ipar munkájában je­lentős hiányosságok, ame­lyek felszámolása a jövő tar­talékai: itt-ott jelentkezik ismét a kisebbfokú hóvégi haj­rá, a tervszerűség hul­lámzó, a munka és a technológiai fegyelem gyakori megszegése ront­ja a termelés és a ter­mékek minőségét, a se­lejt nem csökken meg­felelően, a balesetek miatt is növekszik a termelési kiesés, az anyagfelhasználás gyakor­latilag nincs kimutatva. Mindezek gátolják az ön­költség csökkentését, a ma­gasabb jövedelmezőség meg­valósítását. A jelentkező eredmények további fokozása és a fel­merülő hiányosságok meg­valósítása érdekében szembe kell néznünk az üzemeink jelenlegi műszaki színvona­lának helyzetével. Ismeretes, hogy a világpiacon folyó ver­seny a termékek eladásáért, magas műszaki színvonalú gyártmányok termelését kö­veteli meg. A megnövekedett igények kapcsolatosak az egész gyártási folyamat és a szervezettség műszaki fejlett­ségi színvonalával. Megyénk minisztériumi ipara elavult gyárakat örökölt a kapitaliz­mustól. Az ellenforradalom előtti években elkövetett gazdaságpolitikai hibák — többek között azok, hogy min­dent az új, nagy létesítmé­nyekkel akartunk megoldani — meggátolták a régi techni­ka rekonstrukcióját. Legtöbb gyárunk gépparkja elavult, elhasználódási foka 60—70 százalékra tehető. Ezért fo­kozott gondot kell fordítani a gépek tervszerű felújítására és karbantartására. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy nincs mindig biztosítva a teljes felújítási összeg, csak itt-ott található karban­tartási terv és ahol van ott is csak fogalom a tervszerű megelőző karbantartás. Meg­lepően alacsony üzemeink­nél a gépi idő aránya. Különösen elképesztő a tűz­helygyárban és nem alakult megfelelően az acélárugyár­ban sem. Indokolatlanul ma­gas viszont az improduktív dolgozók száma: mintegy 40 —50 százalék között mozog. Ez egyben megmutatja a gépesítés fokát is. Az alap­vetőbb termelő folyamatok gépesítésén túl mind többet kell törődni a mellék idők csökkentésével, .intenzív ütemben kell haladnunk a kiszolgálás, a szállítás és a raktározás gépesítésének irányában. Az építőiparban ahogyan emelkedik a gépesí­tés foka, viszonylag úgy csökken kihasználtságuk. Üzemeibk a gyártás tech­nológia, a gyártás szervezés tekintetében megtették a kezdeti lépéseket. Azonban még ma is a legtöbb baj a termelés és termékek minő­ségével van. Magas a selejt mind a két üveggyárban és a tűzhelygyárban is. 1956 Egy eredményes munkaverseny Június első napjaiban ké- : szült el és került a dolgozók között ismertetésre a Me- | gyei Építőipari Vállalat ta­karékossági intézkedési ter- : ve. Ebben a tervben a ve- | zctők és dolgozók javaslata, : véleménye alapján több mint ; 1,6 millió forintos megtaka- | rítást terveztek elérni. A na­pokban, augusztus 10-ig ter­I jedően — tehát jó két hó- | nap időtartamra — értékel­ték az intézkedési tervben ; foglalt feladatok teljesítését. | Kiderült, hogy ebben az idő- : szakban annak majdnem a ; felét, 780 ezer forintot már | teljesítettek. Csak egyedül a : Zagyvapálfalvi Üveggyár épí­tői 640 ezer forintos meg­takarítást mutattak fel. Hogyan született meg ez az eredmény? Mint minde- : nütt másütt, az építőipar ; szakszervezeti bizottságánál | is gondot okozott a munka- i verseny jobb felhasználása : a gazdaságos termelés érde- : kében. Amikor a takarckos- : sági intézkedési tervet is- : mertették, a dolgozók olyan | javaslattal állnak elő, hogy annak végrehajtása, teljesítése i illetve túlteljesítése legyen ; a verseny egyik legfonto- | sabb része. A szakszervezeti bizottság felkarolta ezt az elgondolást. Az építésvezető­ségek külön-külön megkap- ■ ták a vállalat takarékossági ' tervéből rájuk eső részt, kü­lön feltüntették az egyes brigádok által tett felajánlá­sokat. A cél most már az volt, hogy augusztus 20-ig, alkotmányunk ünnepéig me­lyik építésvezetőség, s mely brigádok érik el a legjobb eredményt. És hogy a meg­felelő ösztönzés is biztosítva legyen, a vállalat a legjobb brigádok számára céljutal­mat tűzött ki. így osztottak ki az elmúlt napokban 32 brigád között 16 000 forintot. A jó kezdeményezés köve­tőkre talált a vállalaton be­lül is. Akik még eddig tá­vol tartották magukat a munkaversenynek ettől a for­májától, vagy éppen leki­csinylőié? beszéltek róla, most már az iránt érdeklőd­nek, hogyan kapcsolódhatná­nak ők is ebbe a nemes ve­télkedésbe. Most már egyre többen dolgoznak azon, hogy a legközelebbi értékelésnél, amelyet november 7-én tar­tanak meg, a jelenleginél meg jobb eredményt mutas­sanak fel. Az Építőipari Vállalat pél­dája mutatja, hogy meg le­het találni a munkaverseny- nek azokat az új módjait, amelyek nemcsak elősegítik a gazdaságos munkát, ha­nem könnyen érthetőek a dolgozók nagy többsége szá­mára, s egyre több munkást ragadnak magukkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom