Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-03 / 69. szám

1958. szeptember 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Megyénk kereskedelme jól felkészült az őszi csúcsforgalomra Soha ilyen kedvező kö- múlt évben. Gyermekci­rülmények között nem ké­szült még fel kereskedel­münk az őszi csúcsforga­lomra. Nemcsak mennyiség, hanem választék szempontjá­ból is kedvezőbb a helyzet, mint az előző években. Az élelmezés vonatkozásá­ban azt mondhatjuk, hogy az igényeket kielégíti kereske­delmünk. Ruházati cikkekből ele­gendő télikabát, kan- gárn öltöny és a vásár­lók körében nagyon ked­velt műbőrkabát van már most is a boltokban. Az elmúlt időszakban hiány­cikknek számított a csúcs- forgalom idején a tréning­öltöny is. Ebből iparunk már 15 százalékkal többet gyárt. Gyapjú-kötött árukban is lé­nyegesen jcbb az ellátás, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jelentősen bő­vül ezekből a cikkekből a választék, mert több új mo­dell kerül forgalomba. A flanellárukból mind a nyo­mott mintájú, mind a tar­kán szőtt mintájúakból meg­felelő lesz a felkészülés. Gyapjúszövetekből, különö­sen női ruhaszöveteknél szin­tén kedvező lesz az ellátás. Az elmúlt évhez viszo­nyítva nagyobb mennyi­ségben kerül forgalomba a tiszta gyapjú szövet mind női, mind férfi anyagokban. Üj cikként kerül forgalom­ba a príma, nehéz velúr női kabátszövet. Nagyobb vá­laszték lesz a férfi sportzakó szövetekből is az eddigieknél. A kész ruházati cikkek vo­nalán a női kabátok válasz­téka is javulóban van. Nagyobb gondot fordíta­nak arra is, hogy a női kabátok és ruhák a di­vatnak megfelelően ké­szüljenek. A kabátok, például lefelé bővülő vonallal berakott fel­sőrésszel. A női kabátok ujj- megoldása is igen változatos­nak ígérkezik. A klasszikus szabással ké­szült kosztümön kívül hét- nyolcados kabáttal készült téli kosztümök, valamint ku­liszerű kabátkával készült japán szabású kosztümök lesznek a divatosak. A szö­vetruhák között a kiskosz­tüm, valamint a ruha saját anyagából készült kiskabát lesz a divat. Férfi és női félcipő kellő mennyiségben áll majd a fo­gyasztók rendelkezésére. A kedvelt bundacipőkből 50 százalékkal gyárt töb­bet iparunk, mint az el­pőkben is javul majd az ellátás. Gumi gazdacsizmából, vala­mint vellington gumicsizmá­ból elegendő kerül forga­lomba. Kilátás van arra, hogy kisebb mennyiségben színes vellington csizmát is gyárt iparunk. Iskola köpenyekről is tör­tént gondoskodás. Ebből a cikkből az Országos Nőta­nács közreműködésével öt olyan fazont gyárt iparunk, átnelyeket ezentúl folyamato­san gyártanak. A vas és műszaki szakmá­ban is jobb az áruellátás. Az elmúlt évek folyamán a zománcedény hiánycikknek számított, de most mennyi­ségben, választékban megja­vult a helyzet. Javulás várható mosó­gép, porszívó, csillár és moped kerékpár árusí­tásban. Rádióból a jelentkező igé­nyeket széles választékban biztosítják szakboltjaink. A vásárlók megelégedésére kü­lönösen jelentős, hogy több olcsóbb típusú, kisebb ké­szülékek kerülnek forgalom­ba. Az őszi szezonban kerül­nek forgalomba a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár által készített új típusú „Láng”, valamint a kismé­retű „Tea” tűzhelyek. Kály­hákból bővül a választék, különösen kedvelt lesz a „Bástya” elnevezésű kályha. Az őszi csúcsforgalom ide­jén nagyon keresettek az üveg és porcelán készletek. A választék szempontjá­ból kedvezőbb lesz a helyzet, miután import­ból, különösen porcelán árukból nagyobb mennyi­ség érkezik. Herendi porcelán áruból az ellátás az előző időszaknak megfelelő lesz, mivel a brüsszeli világkiállításon vi­lághírű porcelán gyártmá­nyaink nagyon keresettek. Az építési cikkekből tető­cserép ellátás vonalán javul a helyzet, azonban megyénk­ben az építkezés mértéke olyan nagy, hogy az igénye­ket még mindig sorrendben tudják kielégíteni. A tüzelő­ellátás nemcsak mennyiség­ben, hanem minőségben is sokat javult. Amint látjuk, iparunk az eddigieknél sokkal nagyobb mennyiségű és főleg na­gyobb választékú árukat biz­tosított az őszi csúcsforga­lom idejére. Megyénk állami és szö­vetkezeti kereskedelme a megnövekedett forgalmat csak úgy tudja zökkenő- mentesen lebonyolítani az értékesítési munka terü­letén, ha új módszereket alkalmazva megjavítja munkáját. Külön figyelemmel kell len­ni arra, hogy a fizetési na­pokra előre-csomagolással ké­szüljenek fel a boltok. Meg kell javítani a propaganda tevékenységet, az árufélesé­geket a kirakatokban és a bolti adótérben úgy kell el­helyezni, hogy a vásárlónak alkalma legyen saját magá­nak az áruk közül — a néki legjobban megfelelőt — ki­választania. Mind szélesebb körben kell alkalmazni az új ke­reskedelmi formákat, az az önkiválasztő, az önkí- nálő, önkiszolgáló boltok létesítését, valamint a minták utáni árusítást. Ezeket az eladási formákat más országokban már széles körben alkalmazzák és az eddigi gyakorlat azt mutat­ja, hogy az ilyen kereske­delmi boltokban csökkennek a kereskedelemi költségek. Az árusítás üteme meggyor­sul és így a fogyasztó ré­szére is rendkívül előnyös, mert kevesebb időt kell el- töltenie a vásárlással. Bolt­jainkban állandóan növek­szik a forgalom és így ke­reskedelmünk vezetőinek el­sőrendű feladata, hogy az új módszerek bevezetése minél gyorsabb ütemben megtör­ténjék. Bácskai István Akaratukból, vagy akaratuk ellenére Ez év március 31-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsa bejelentette, hogy a Szovjet­unió minden előzetes feltétel és megállapodás nélkül egy­oldalúan felfüggeszti további atom- és hidrogénfegyver­kísérleteit. A szovjet kormánynak ez a merész huszárvágása egycsapásra kettészelte az atomfegyverkezési ver­seny reménytelenül össze­gubancolódott gordioszi csomóját. Az amerikai aitomdiplomá- cia vereségéneik előérzete akkoriban már szinte benne volt a levegőben, hiszen a „tömeges elrettentés” dullesi koncepciójára — katonai te­kintetben — kiheverhetet- len csapást mért a szovjet szputnyikok fémjelezte erő- eltolódás. A március 31-i szovjet döntés viszont a nem­zetközi politika és a köz­vélemény megnyeréséért folyó mérkőzés porond­ján adta meg a kegyelem­döfést Washington „atom- furkósbot” diplomáciájá­nak. Az amerikai atompolitika a szovjet bejelentés után hir­telen azon vette észre magát, hogy a világ legégetőbb di­lemmáját illetően légüres tér­te került, elszigetelődött. Atompolitikájának irrealitása és tarthatatlansága most már nem csupán katonai, hanem politikai tekintetben is tel­jesen feltárult. A szovjet javaslatra adott Oőbb mini n etjifetlmilliós kőltsbfjíjvl cukrászda épM JCavuncskesziben 235 ezer forintos költség­gel földművesszövetkezeti cukrászda épül Karancskeszi- ben. Hetvenezer forint ere­jéig az állam nyújtott hitelt, A bányásznap tiszteletére az Állami Áruház szeptember 7-én (vasárnap) egész nap nyitva tart. a többit saját erőből való­sította mieg a földműves- szövetkezet. Régi óhaja volt már ez a cukrászda a karanc&keszi dolgozóknak. Főleg a nők, a gyerekeik, a fiatalok érez­ték hiányát. Ebben a több mint 3000 lakosú jórészt ipari munkásokból álló köz­ségben van ugyan két kis italbolt, de ez csak a szeszes­ital kedvelőinek biztosított „szórakozást”. Hogy a cukrászda minél előbb megvalósuljon a 1'iid művesszövetkezet vá­lasztott vezetői és a ta­gok is sok társadalmi munkát végeztek. Az alap ásást, az épület tfeltöltélsét, a sóderszállítást és majd a kész épület rend- behozását teljesen társadalmi úton végzik és ez is a szö­vetkezet saját vagyonát fogja növelni, mert ha az építő vállalat átutalja az így meg­takarított összeget a szövet­kezetnek, azt a részjegy alap növelésére fordítja. A cukrászdáihoz minden felszerelés, berendezés meg­van. Szeptember 15-én már a lakosság rendelkezésére áll. A mestervizsga — a kisiparosok személyes érdeke S ZOCIALISTA TÁR­SADALMUNK rend­jében fontos szerepet töltenek be a kisiparosok. A szocialis­ta ipar kiegészítője a kis­ipar, amely a lakosság egyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. Államunk számára nem közömbös kisiparosaink képzettségi színvonala, hiszen vannak szakmák, amelyekben világhírnévre tettünk szert. A szocialista társadalmi rendből következik az állandó fejlődés, az önfejlesztés kér­dése. Államunk támogatja a kis­ipar fejlődését, a mester utánpótlás zavartalan mene­tét. Az 1958/59. számú törvény- erejű rendelet szabályozza a kisiparosok ipargyakorlását, valamint kimondja, hogy az 1956. január 1 után kiadott iparigazolványokkal rendel­kező kisiparosok számára a képesítéshez kötött iparokban kötelező a mestervizsga leté­tele. Azok számára, akik 1956. január 1 előtt rendelkeztek iparigazolvánnyal, nem kell mestervizsgát tenni. A 9. szá­mú törvényerejű rendelet mó­dot és lehetőséget nyújt kis­iparosainknak, hogy az ipar­igazolvány, vagy a kisipari működési engedély birtoká­ban mestervizsgát tehessenek. Ez feltétlenül fontos, mert a mestervizsgát megelőzően a hat hónapos tanfolyam el­végzése alapot ad a már meg­lévő gyakorlati tapasztalatok mellett az elméleti tudás to­vábbfejlesztésére. EGYENKBEN A KIOSZ megyei tit­kársága 11 iparágban állított fel mestervizsga-bizottságokat. Ezek: asztalos, bádogos, ci­pész, szabó, nőiszabó, bognár­kerékgyártó, villanyszerelő, lakatos, kovács, fodrász, szo­bafestő. Tehát akik ezekben az ipar­ágakban dolgoznak, s 1956. január 1 után kapták ipariga­zolványukat, kötelesek mes­tervizsgát tenni. A mestervizs­gára való jelentkezés a KIOSZ megyei titkárságának benyújtott kérvény alapján történik. A mestervizsga le­tételének határideje az egyes iparágakban különböző. “A vil­Mí lanyszerelő iparágban 1959. december 31-ig, míg a megyé­ben kijelölt további 10 ipar­ágban 1960 december 31-ig kell mestervizsgát tenni. A mestervizsgára való je­lentkezés után 230 forintot kell befizetni a KIOSZ me­gyei titkárságára, a vizsgadíj, valamint a kiállítás és okirat illeték címén. ■p1 VIZSGÁK LETÉTE- LE elsősorban a kis­iparosok számára kötelező. — Azonban tehet mestervizsgát az is, aki szakmai jártassá­gát szakmunkás bizonyítvány­nyal (segédlevél) és ennek megszerzése után legalább 3 évi munkakönyvvel igazolt szakmába vágó gyakorlattal bizonyítja. Ezenkívül kivéte­les mestervizsgára való bo­csátás is lehetséges. A KIOSZ megyei titkársá­gán közölték, hogy megyénk­ben eddig csupán hárman kérték mestervizsgára való bocsájtásukat. Sajnálatos tény, hogy me­gyénk kisiparosai nem buz­gólkodnak e nagyfontosságú kötelesség teljesítésében. Nem mondhatja egyetlen kisiparos sem, hogy nem tudnának a rendeletről, mert a különbö­ző szakosztályi üléseken már megtárgyalták ezt a problé­mát. A KIOSZ megyei titkársá­gának lekiismeretes és gondos munkáját bizonyítja az is, hogy a törvény által érintett kisiparosokat személy szerint is értesítették. A mestervizsgák letétele előtt a különböző iparágak­ban 6 hónapos tanfolyamok indulnak, amelyek elvégzése kötelező. Egy-egy tanfolyam megindulásához legalább 15 fő létszám szükséges. A 9. sz. törvényre már a végrehajtási utasítás is meg­jelent. Az illetékes iparhatósá­gok és a megyei KIOSZ meg­kezdte a munkát. Létrehozták a szükséges mestervizsga-bi­zottságokat, s várjak a jelent­kezőket. Reméljük minden kisiparos tudatában van a tények fon­tosságának, s minél előbb je­lentkezik a tanfolyam elvég­zésére, a mestervizsga letéte­lére. Hiszen ez számukra lét­kérdés. ELSŐ NYUGATI VÁLASZ ennek ellenére mégis újabb „nem” volt. A messzebb te­kintő nyugati kommentárok azonban ekkor már világo­san látták, hogy kiutat kell keresni az amerikai atom­politika zsákutcájából. Az amerikai tagadó vá­lasz úgyszólván csak az eddigi merev dullesi vonalvezetés ösztönös reagálása volt a meg­lepő szovjet kezdeménye­Az elutasító válasz azonban csak legfeljebb pillanatnyi, lélegzetnyi szünetet hozhatott, de megoldást nem: a nyugati hatalmak kénytelenek voltak megkezdeni taktikai vissza­vonulásukat. Ez a taktika szemmel láthatóan két célt tűzött maga elé: először is időt nyerni, hogy a már tervbe vett hatalmas méretű és intenzitású robbantási kí- sérletsorozatokat végrehajt­hassák: másodszor pedig az időnyerést felhasználni új, a mai nemzetközi helyzet rea­litásaihoz jobban simuló atompolitika kialakítására. Az új taktika első lépé­seként Washington be­jelentette, „esetleg helye­selné” a további atom- robbantások megszünte­tését, de erre addig nincs lehetőség, amíg nem köt­nek megállapodást „egy megfelelő ellenőrzési rendszerről”. A szovjet kormány azonnal elfogadta a nyugati tárgya­lási javaslatot, noha szak­értői tárgyalások nélkül is ismeretes volt, hogy mérték­adó atomtudósok egybe­hangzó véleménye szerint a technikai fejlődés jelenlegi szakaszában lehetetlen a nukleáris robbantásokat „ti­tokban” végrehajtani. Ilyen előzmények után ke­rült sor a keleti és nyugati ATOMSZAKÉRTÖK GENFI ÉRTEKEZLETÉRE. Az amerikai kormányt ter­mészetesen nem érte meg­lepetésként az atomtudósok értekezletének az a vég­következtetése, hogy lehet­séges az atom- és hidrogén­fegyver robbantások haté­kony ellenőrzése. Ellenkező­leg: az amerikai kormány nagyon is „célszerűen” ki­használta az atomtudósok kéthónapos tárgyalásaival nyert időt. Az ázsiai partok köze­lében egymás után ki­robbantak az eddigi leg­nagyobb méretű amerikai atom- és hidrogénbombák. Annak ellenére, hogy az amerikai hatóságok igyekez­tek csökkenteni kísérleteik jelentőségét, megállapítást nyert, hogy „április végétől július 26-ig az amerikai ha­tóságok mindössze 14 rob­bantást jelentettek te, holott a szovjet megfigyelőállomá­sok 32 atomrobbantást ész­leltek ebben az időszakban”. Látnivaló tehát, hogy az amerikai hadügyminisztérium nem vesztegette idejét. A genfi atomszakértői ér­tekezlet befejezésének idő­szakában azonban Washing­ton helyzetét rendkívül bo­nyolította, hogy a nemzetközi élet más szfé­ráiban súlyosbodtak az angol—amerikai diplo­mácia problémái. Most már nemcsak az atom­fegyverek betiltása lebegett Demokles kardjaként fejük felett, hanem a Libanonban és Jordániában elkövetett nyűt katonai beavatkozásuk következtében az agresszor megszégyenítő bélyege ellen is hadakozniofc kellett. A Szovjetunió javasolta csúcs- értekezlet körüli huzavona sem növelte népszerűségüket: Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének egyhangú hatá­rozata pedig — mégha eny­he kifejezésekkel is — sú­lyos csapást mért politiká­jukra. A genfi atommegállapodás közzétételének időpontjában tehát el kedvezőtlen körül­mények sürgős intézkedést követeltek tőlük. Az időpont azonban semmiképpen sem kedvezett, hiszen az ameri­kaiak még nem fejezték be elkezdett kísérletsorozatukat, az angolok pedig éppen csak HOZZÁFOGTAK TERVBEVETT ROBBANTÁSAIKHOZ. Ámde ugyanakkor a köz­vélemény elemi erővel nö­vekvő követelésén kívül Washingtonnak és London­nak szembe kellett nézni a gyorsan közelgő amerikai •kongresszusi választásokkal, illette az angol munkáspárti ellenzék növekvő nyomásá­val. Ilyen előzmények után ke­rült sor arra az amerikai angol bejelentésre, amely szerint október 1-től „bizonyos feltételekkel” hajlandók egy évre felfüggeszteni a további atom- és hidrogénfegyver kísér­leteiket. A bejelentést a nyugati sajtó nagy ovációval fogadta, „nagyszerű kezdeményezés­nek”, „kitűnő ajánlatnak”, a „nyugati diplomácia osztat­lan sikerének” nevezte. Az ujjongás mögül azon­ban máris egyre-másra fel­bukkannak azok a meg­nyilatkozások, amelyek a valódi értékre szállítják le a nyugati „hozzájárulást”. A New-York Herald Tribune vasárnapi számában például ezt írta: „...Tudatára kell adni a világnak, hogy az Egyesült Államokat nem elégítik ki a nukleáris ellen­őrzésre tett félintézkedéseik. Ez annyit jelent, hogy a feltételek el nem foga­dása esetén folytatni kell a kísérleteket”. Az amerikai lap aláhúzza, a kísérleteket a nyugati hatalmak csak október 31-től hajlandók felfüggeszteni és a közbeeső tíz hetes időszak­ban további robbantásokat -akarnak végre -hajtani. És hogy mi lenne a robbantá­sok egy éves felfüggesztésé­nek gyakorlati jelentősége, azt világosan elárulja a -be­folyásos New-York Times, amikor megállapítja: „Az Egyesült Államok ÖTVEN FAJTA ATOMFEGYVER SZERKESZTÉSÉN DOLGOZIK, s a kísérletek megszüntetése nem gyakorol nagyobb hatást erre az átfogó programra.” Ezek után tehát teljesen megalapozott az a feltevés, hogy a nyugati „hozzájárulás” nem őszinte, célja egy­részt az időnyerés, az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek további folyta­tására, másrészt a kiút keresése zsákutcába ke­rült atompolitikájuk számára. Nos, ha az angol—amerikai lépést csupán újabb taktikai manővernek szánták, akkor ez máris kétélű fegyvernek bizonyult. A szovjet diplo­mácia ugyanis ismét szaván fogta Washingtont, amikor N. SZ. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke a Pravdának adott nyilatkozatában bejelentette: a szovjet kormány haj­landó tárgyalásokat kez­deni az atomfegyver- kísérletek október 31-ével kezdődő általános meg­szüntetéséről és meg­tiltásáról. A szó most megint Was­hingtoné és Londoné: a világ- közvélemény pedig egyértel­mű „igen”-t vár tőlük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom