Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-23 / 66. szám

1958. augusztus 27. nógrádi népújság 3 Egy időszerű megbeszélés a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál cA munka luesillefe A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat dolgozóit nem egy­szer érte jogos bírálat a beruházási részleg munkája miatt. Egy-egy munka be­fejeztével nem ritka a több­ezer forintos ráfizetés, amely természetesen a vállalat gaz­daságosságát rontja. E rossz eredmények ismertek a dol­gozók előtt. Nincs olyan ter­melési tanácskozás, vagy tag­gyűlés, ahol ne kerülne erről szó. Eddig azonban javulás­ról nem lehet beszélni. Az elmúlt hét péntekén a beruházási részleg műszaki vezetői baráti összejövetelt tartottak, amelynek közép­pontjában munkájuk meg­javítása állott. Korai lenne most arról beszélni, hogy eredményes volt-e a meg­tartott értekezlet. Erről majd az elkövetkezendő idők ered­ményei tanúskodnak. Ám ennek ellenére mégis ered­ményesnek mondható a meg­beszélés. Nem másért mint azért, hogy a beruházási (részleg dol­gozói keresik a kivezető utat. Nem csüggednek el, nem mondják azt, hogy úgyis A ménkesi bányaüzemnél augusztus 1-én indult a bá­nyásznapi verseny. A, csapa­tok egymással vetélkednek, hogy megnyerjék a ver­senyt. A szénfejtő csapatok célkitűzése a teljesítmény nöyeléso és a minőség javí- ----------------­mi ndegy. Ehelyett, iba kissé nehezen is, de megtalálták a kivezető utat. S talán ez a legnagyobb eredménye az értekezletnek. Mert vajon nem a munka megjavítását szolgálta-e, hogy a csoport- vezetők/ őszintén elmondták problémáikat, hol kérnek segítséget? A műszaki vezetők viszont a legsürgősebb teen­dőkre hívták fel a figyelmet. A vállalat fennállása óta ez az első ilyen jellegű meg­beszélés. Sok résztvevő el­A nagybátonyi vájáriskolá­ban megkezdődött a toborzás, az új tanulók felvétele. Az intézet vezetősége különösen nagy súlyt fektetett arra, hogy a tanulók zöme eltérően az eddigiektől nagyobb rész­ben bányászszülőik gyermeke legyen. Az 1958-59-es tanév­ben az intézetben 160 tanuló nyer felvételt. Augusztus 20- ig már 175 tanuló adta be tása. A szállító brigádok is versenyben állnak. A ver­seny győztese az a brigád lesz, mely a megadott szál­lítási tervét a legjobban túl­teljesíti. A fenntartó csapatok ver­senyének célja a fenntartási mondatta: már korábban szükség lett volna rá. Ám, jobb később, mint soha. Ez­után a következő lépés ha­sonló megbeszélések tartása a fizikai dolgozók bevonásával. Ismét hangsúlyozzuk az ér­tekezlet eredménye csak ké­sőbb lesz lemérhető. Egy azonban biztos: megtalálták a kivezető utat, s hisszük a megkezdett úton haladva gyö­keresen változtatnak mun­kájukon. felvételi kérelmét. 75 tanuló felvétele már meg is történt akik jelentős részében bá­nyászszülők gyermekei. A to­vábbi tanulók felvétele folya­matosan halad. Terv szerint a VIII. bá­nyásznapon már az újonan felvett vájár tanulók az új egyenruhában vonulnak fel és vesznek részt az ünnepsé­geken. munkálatok idő előtti befe­jezése. A műszakiaknál a versenyfeltétel a produktív és az összüzemi teljesít­mény növelése, a bányafa, a robbanóanyag és az egyéb anyag megtakarítás, vala­mint az üdülési terv túltel­jesítése. Kizáró feltétel min­denkinél a baleset növeke­dése. A legjobb csapatok ju­talomban részesülnek. M ilyen elgondolkodtató megállapítást olvashat­tunk a Nógrádi Nép­újság augusztus 20-i számában. A nagyoroszi tsz- ről lévén szó, a cikkíró arról beszél, hogy a tsz egyik asz- szonytagja, panaszolta neki: „fiad, akik tanult emberek, mennyire szégyellik, hogy anyjuk a termelőszövetkezet­ben dolgozik.” Megdöbbentett a „tanult emberek” szemérmetlen szé­gyenkezése. Szégyellik, hogy anyjuk, az elmaradt „öreg­lány” — szinte hallom, hogy így mondják — az anyjuk két keze munkájával keresi a ke­nyeret. Bezzeg ők — „tanult emberek”... Nemrégiben hallottam egy olyan esetről, hogy az egyik üzemünkben dolgozó ad­minisztrátort, aki az ellen- forradalom idején kompro­mittálta magát — büntetés­ből fizikai munkára osztot­tak be. Mellesleg szólva a fizetése nemhogy kevesebb, de 3—400 forinttal több lett mint korábban volt Mi hát a büntetés? Maga a tény az, hogy fizikai mun­kán dolgozik... Egy megint másik tapasz­talat: nem egy érettségizett fiatal, akinek nem sikerült egyetemi felvétele, valósággal tragédiának fogja fel, ha fi­zikai munkát kell végeznie. A fentiekből talán ki­tűnik és igazoltnak lát­szik, az a megálla­pítás, hogy némely he­lyen nincs minden rendben a fizikai munka becsületét illetően. Ha gondolkodunk a miérten, teljesen nyilvánvaló, hogy a legalapvetőbb a múlt öröksége, a polgári szemlé­let és gőg, amely megveti a fizikai munkát és ami ez­zel egyet jelent lekicsinyli a munkásosztály képességeit. Nyers erő — mondják váll­veregetve. Mit jelent a „polgári jólét” viszonyai között fizikai mun­kát végezni? Milliók osztály­része volt, tudjuk jól: sárba- ragadt proletárnyomorúságot, a felemelkedés zsákutcáját. Ezek után érthető: a polgár úgy félt a lesüllyedéstől és ami ezzel egyet jelent, a fizikai munkától — mint ör­dög a tömjén füsttől. Á multat, átkozott elő­ítéleteit nem egyszer még váltunkon cipel­jük. Ilyen előítélet az is, amikor az apa fia útra- bocsátásakor minden törek­vése az, hogy a fiú „különb legyen az apjánál” — ezért mindent elkövet, hogy író­asztalhoz jusson. „Megszen­vedtem én érte is.” Nem egyszer mi magunk is segítettük, (hogy ez az örökség, a fizikai munka le­nézése napjainkban is több- helyütt tovább éljen. Termé­szetesen nagyszerű, felemelő dolog volt, amikor a prole­tárhatalom megteremtésével a párt kiadta a jelszót, a műveltség várának meghódí­tására; megvalósíthatóvá vált a korábbi titkos tervezgetés: a munkásember fiai, lányai előtt is megnyílik az út, hogy orvos, mérnök, tanár, vagy jogász lehessen. De sajnos túl is propagáltuk ezt. A nagy perspektíva mellé, már nem tettük hozzá, hogy a fentiék mellett esztergályos is, műszerész is és más jó mesterember is lehet — mert erre is szükség van. Mint bebizonyosodott, káros hatású volt ez. így volt okuljunk belőle. Ügy érzem nem szükséges Biztosítják a karancsvölgyi bányászok illetmény szén ellátását Szépen halad a vájártanulók beiskolázása Mindenki versenyez Ménkesen A karancskeszii szénbá­nyát a magas termelési költségek miatt bezárták. Eddig a bánya biztosította a Szécsényi Községi Ta­nács Végrehajtó Bizott­sága keres a Szécsényi Vegyesipari Vállalat­hoz azonnali belépésre leinformálható, mérleg­képes főkönyve1 ót. Je­lentkezés személyesen, vagy írásban a Végre­hajtó Bizottságnál. Fi­zetés megegyezés sze­rint­karancsvölgyi bányászok il­letmény szén ellátását. A bánya megszüntetése folytán rövid idő alatt mintegy 200 db szénutalvány gyűlt össze. A tröszt az illetmény szén ellátását rövid időn belül meg kívánja oldani. Ezt azonban még jelenleg a csil­lepark kicsinysége akadá­lyozza. így született meg a határozat, hogy a Mátrano- vákon lévő 96 db 600 mm-es nyomtávú csilléket átépítik a használatos 790 mm-es nyomtávra. így biz­tosítani tudják még a ko­moly hidegek beállta előtt az illetmény szén ellátását. kabinet előtt, hanem csupán egyoldalúan bejelentette, mint ehaltározott tényt. Tildy Zoltán — az elnök kérdésére válaszolva — ki­jelentette: „A varsói szerződés felmon­dását Nagy Imre kezdemé­nyezte határozottan állítom.” Nagy Imre az észrevétel jo­gán ezeket fűzte Tildy Zol­tán vallomásához: „Tildy vallomásával kap­csolatban az a véleményem, hogy nem őszinte számos kérdésben. Konkretizálni aka­rom. Tildy határozottan állít­ja. hogy Nagy Imre kezde­ményezte a varsói szerződés felbontását. Tildy Zoltánnak először tudnia kell, hogy nem én kezdeményeztem, tudnia kell az én álláspontomat, másrészt a saját maga állás­pontját, amely megelőzően a kabinet valamennyi tagja kö­zül éppen Tildy Zoltánnál volt a legvilágosabban felis­merhető. Tildy Zoltán volt az. akinek a semlegesség nyilatkozat kinyilatkoztatásá­ról is. a varsói szerződés fel­mondásáról is határozott, fél­re nem érthető véleménye volt.” Nagy Imre megmaradt a tagadás mellett. Akkor is, amikor az elnök a semleges- ségi nyilatkozattal kapcsola­tos egyik — fontos — részle­tet kívánta tisztázni. „Elnök: A következő ami­vel foglalkozni fogok a sem- legességi nyilatkozat. Az első kérdésem az, hogy október 31-én mondott-e ön beszédet a parlament előtt összegyűlt embereknek?, amelynek a lényege az volt, hogy tárgya­lások vannak folyamatban a szovjet csapatok kivonásáról és a varsói szerződés ránk­háruló kötelezettségeinek fel­mondásáról. Ha igen, volt-e felhatalmazása ennek bejelen­tésére, valóban folytak-e ilyen tárgyalások már akkor ezek­ben a tárgykörökben? Nagy Imre: Október 31-én a parlament előtt összegyűlt nem nagy tömeg előtt rög­tönzött beszédet mondtam. Ebben én azokról a tárgya­lásokról beszéltem, amelye­ket ekkor már folyamatban tettünk. A vádirat itt kétség­be vonja a tényeket, saj­nálom, de azt káli mondanom, hogy itt ténylbeli dolgokról van szó, és a tényeket én ismerem: a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról volt szó.” Sajnálattal kell kétségbe­vonni a vádirat állítását holott a vádnak ezt a pont­ját tanú és írásbeli dokumen­tumok bizonyították. Ezen­kívül érdemes megemlíteni, hogy a Szabad Európa Bizott­ság is leleplezte: Nagy Imre bizonyított tényeket próbált tagadni. Ez különben Nagy Imrénél és híveinél nem új dolog. De a tények kemény diók, azokat nem lehet megváltoztatni semmiféle tagadással. (Szerk.) Méltók a választók bizalmára — Képek a Somoskőújfalui tanács életéből — TÖBB MINT háromezer la­kosa van, nem is a lélek- szám, de valahogy az egész eluralkodott hangulat inkább városias, mint falusi benyo­mást hagy. Jól öltözött em­berek az utcán, sehol egy mezítlábas gyerek. Modern orvosi rendelője, zajos óvo­dája, Tarjánnak is díszére váló kultúrháza, cukrászdája, kulturált vendéglője van, — ilyen hát Somoskőújfalu. A község középpontján van a tanácsháza — már a külső képe is jó benyomást kelt. — Halvány rózsaszínre meszelt épület, kerítése is frissen fes­tett. Kijár a község irányító szervének ez a rendes, taka­ros épület. Mozgalmas élet folyik a tanácsházán, amelyet kora reggeltől késő délutánig na­gyon sokan felkeresnek. Ki panaszára vár orvoslást, ki erre, vagy arra kér engedélyt, vagy valamihez támogatást. — Van aki legszemélyesebb ügyével is a tanács vezetői­hez fordul, mert a községi ta­nács mint az itt szerzett ta­pasztalataim igazolják, bírja a falubeliek bizalmát. Sem az elnök, sem pedig a titkár nem tud úgy végigmenni az utcán, hogy a falubeliek meg ne állítanák, ha másra nem, egy kérdésre, vagy egy baráti szóra­ITT A TANÁCS betölti hi­vatását. Vezetői tekintélyes emberek és ezt nem hivatali rangjukkal, hanem munká­jukkal érdemelték ki. Mun­kájukkal és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tanács áll a községben folyó mun­kák élén. Milyen munkákról van szó? Olyanokról, amelyek az egész község lakosságának szinte személyes érdekét jelentik. Például? Például ilyen a járdaépítés. Éppen az előbb említett személyes ér­dekeltséggel magyarázható, hogy a tanács terveinek meg­valósítása valósággal minden községlakót csatasorba állít- Roppant erő a közösség ereje. Úgy tervezték, hogy öt utca lakóit kímélik meg a sártól, öt utcában csinálnak betonla­pokból járdát. Olyan nagy volt az építők serénykedése, hogy a tervezett öt utca he­lyett tizenegyet készítettek el, — két kilométer hosszú járdá­ja van már a községnek. Egy másik kezdeményezés, ami megint megmozgatta az emberek munkakedvét. A községben nem kis gondot je­lentett a vízprobléma. Volt víz, csak éppen a gazdag for­rás kicsit távol esett a köz­ség belső területeitől. Itt kel­lett segíteni. A TANACSVEZETES nagy segítője a jól működő párt­csoport. A csoport tagjai a község megbecsült emberei, jól ismerik a lakók életét, igé­nyeit. Mint érzékeny műszer jelzik a tanácsnak, mit kell megoldandó feladatként ma­guk elé tűzni. így volt ez a vízgond megszüntetésénél is. A tanácsülésen javaslat hang­zott el, hogy építsenek vízve­zeték-hálózatot, hogy meg­könnyítsék a háziasszonyok munkáját. A tervezést eleven munka követte. Megint sok társadal­mi munkás ajánlotta fel együttműködését. Nem kis izzadtsággal, nem kevés után­járással, de elkészült a. víz­vezeték-hálózat is. Csak egy hónapja, hogy 500 méter hosszú vezetéken szétvezették a vizet, de nagyon hamar megszokták. Es a község kü­lönböző pontjain felállított közkutakra nagyon büszkék a somoskőújfaluiak. A Jókai utcában éppen a kútnál talál­koztunk egy idős nénivel- — A kazári bányászok Rendet teremtenek a kül­színen és a bánya mélyén. Ez áll a kazári bányászok tervében. Ezért dolgoznak most, nem egyszer társadal­mi munkában is, hogy az idei bányásznapot külsősé­geiben is méltóképp kö­Áldott jó ez a kút. — Nagyon messze volt a Csurgó (a for­rás), majd elszakadt a kezünk a nehéz rocskától — majd búcsúzóul szinte a szemével megsimogatva még hozzáteszi- a vöm szerelte. A tanács vezetői elmond­ták, hogy a Jókai utcai kutat valóban Gregor néni veje, a tehetséges lakatos szerelte. A TANÁCS nagy gondot fordít a pedagógusok viszo­nyainak javítására is. Jelen­leg három pedagógus lakást építtet. Kényelmes, szép laká­sok lesznek, fürdőszobával. — A három közül kettő kétszo­bás, szóval szép lesz, jó lesz... Sok pénzbe kerül a munka, de a tanács nagyon fontos fel­adatának tartja, hogy a peda­gógusok kulturált viszonyok között éljenek. A somoskői tanács sokirá­nyú munkát végez. Kinnjár- tunkkor például kedves, csa­ládias ünnepség során foga­dott örök hűséget egymásnak két ifjú ember. Szeberényi László és Bereczki Irén. Az ilyesmi is a tanács feladatai közé tartozik. A tanács sok . olyan apró munka elvégzésével vívta ki magának a községbeli embe­rek támogató bizalmát, ame­lyek már fel sem tűnnek, ter­mészetesek, de enélkül egyet­len vezető szerv sem végez­heti közmegelégedésre mun­káját. A Somoskőújfalui ta­nács becsülettel teljesíti vá­lasztóival szembeni kötelessé­gét, méltó a község dolgozói­nak bizalmára. behozzák a lemaradást szöntsék. Ám emellett nem feledkeznek el a terv telje­sítéséről sem. Jelenleg ugyan még a tervet nem teljesítik, de ígérik, a bá­nyásznapot 100 százalékos termelési eredmépnyel kö-' szöntik. annak bizonyítása, hogy a Képi demokrácia viszonyai között alapvetően megválto­zott a dolgozó munkásember helyzete, könnyebbé vált fi- zi ai munkája, megszépült mindennapi élete. Néhol már autók, gyakrabban televízió motorkerékpárok, házépítések a je zoi ennek. A munkás­hntÍ1ly 32 orszáS'ban vezető hatalommá emelkedett A kanma Tnkának is meS kell lés mtnü anyagi megbecsü­ld fU a társadalom er­kölcsi elismerését is. M lakásosztály és művelt­ség, fizikai munka és kulturáltság? össze­egyeztethető ez? Nem­csak, hogy nem zárja ki egymást, de elválaszt­hatatlan édestestvérek. A munkás, a kezdeti eszmélés- tol kezdve vonzódott a kul­túra, a műveltség iránt. Szin- e megható példáját mutatják ma is ennek azok a gond­ban, bajban megöregedett idős munkások, akik 50 éves korukban is, munkaidő után tanfolyamokra járnak, képe- mTkat> hogy helytáll- janak, hogy eleget tegyenek köteles seggüknek, amit a megváltozott körülmények iíozott a munkásöntudat ró rajuk. „,?a. reálisan nézzük a dol­godat, számolnunk kell az­zal, hogy a középiskola el­ákfozatüiitán SZakmát tanulni> áldozattal is jár — bár telje­sen nyilvánvaló, sokszorosan ^térülő befektetés ez Rö- 2dftbtb Mo kell a szakma el- ajatitásához másrészt a nmnka termelékenyen £ megmutatkozik. Nem szorul zZTT’ h°gy minél ma­kultndá- gy munkás szakmai műnk JaV annál maSasabb a munka termelékenysége és lgy természetesen fLtSe is Az egész kapitalista világ fogvicsorgatva beszél a Szövi sáróí1JÓ.tecknÍkaÍ előrehaladá- ‘Paranak rohamos fej­hatatfaníik Slkereí elválaszt­hatatlanok, a műszaki vezetés rendkívül magas színvonla fél •„ ?Z Phmagában csak el igazság. A másik magya­rázó tényező, amiről mar keveset beszélünk a munkád osztály legszélesebb tömegei­kén ™a.gasfokú Politechnikai képzettségén alapuló kulturá- J • Az elkövetkezendő évek­ben általános lesz a Szovjet­lZ 1 \ tízosztá­tehát érettséginek megfelelő — iskolarendszer Más országok tapasztalatai is azt igazolják, hogy a munkások kultúrája nem holt sokrétű hh minel magasabb, reözőhl aZ’ annál Syőmöl­esozobb a munkáiban. arrnkld ** 3 ieS«ilszerübb, amikor a munkás rendes °]°?‘deje után képezi tovább vlevt’nk'Jar tanfolyamokra, au szakmájába vágó technikumba. A szakmai ta­pasztalat és a tanult elmélet így eggyé ^ olvadva még ha­tékonyabbá teszi a munkát. Szamos peída igazolja péWá_ „ . a Salgótarjáni Acéláru- Ea^an>. ,h°gy a technikus képzettségű munkások szak £££?£ de e\ ae ««alánosán ST . hat a munkások ;™llllPeSere is- Mind- mellett megerősíti a dolgo­zókban is azt a tudatot, hogy a tanulás nem azt jelenti íapadVma n ..,ClVaSyik a műm emelkedni ’ h°gy ki akar emelkedni — a tanulásnak, ^ 5 Sda‘ A fizikai munkához, a munkásosztályhoz való viszony egyben a nép túlnyomó többségének támogatását élvező népi de­mokráciához való viszonyt is tükrözi. A fizikai munka mél­tó erkölcsi megbecsülése — amely természetesen nem je- lent! más munka bármiféle -lnylKet — elképzel­hetetlen a polgári szemlélet­tel szembeni harctól. Itt az meje, hogy e téren is for­dulatot érjünk el. Túrái Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom