Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-13 / 63. szám
6 NÖOlADI RlrOjSAG 1958 augusztus 13 Á repesztéstő! — a mikrokésleltetésű gyutacsig Mint ismeretes, a bányászkodás kezdetén a robbantást úgy helyettesítették, hogy a vályvégen tüzet raktak és az izzó anyagot vízzel locsolták. Ennek hatására a föld megrepedezett, amelyet azután ékekkel feszegettek le. A későbbiek folyamán fúrólyukat készítettek, vizet öntöttek bele, emelyet fadugóval próbáltak összepréselni. Itt már valamivel nagyobb eredményt értek el. Az ilyen kezdet után jutott el a bányászat addig, hogy ma már hálózati lövőgéppel, vagy egyszerű kondenzátoros lövőgéppel millszekundumos robbantást végeznek. De addig igen sok nehézséggel kellett megbirkózni. A lőpor feltalálása után a bányászatban egyre jobban elterjedt a robbantás, főleg a gyujtózsi- nóros. A sujtóléges bányákban napjainkban is az elektromos pillanatgyujtót használják. Kóta József bányamérnök elgondolása alapján 1951-ben készült el az úgynevezett millszekundumos robbantókábel. Ez azt a célt szolgálta, hogy a kábelba beépített időzítés folytán a szénfalban vibrációs hatást idéztek elő. Vagyis az első robbanás megtörténte után a már rezgésben lévő szénfal kevesebb robbanóanyaggal is kirepeszt- hető volt. Ezenkívül előnye, hogy a szén nem szóródik szét, nem porlik el. Ez különösen olyan bányákban előnyös, ahol géppel végzik a szén felrakását. A füstrevárá- si idő is legalább a felére csökkent, amely hozzájárult a termelékenység növeléséhez. Hátránya viszont az, hogy ára darabonként 2- 2200 forint és felszerelése is nagy tapasztalatot igényel. Amikor az időzítést magába a gyutacsba építették be, és a kábel teljesen feleslegessé vált újabb előrehaladás következett be. Azonban sújtóléges bányáinknál a robbantás még ma sem megoldott. Egy-egy alkalomkor háromszor-négyszer is össze kell kötni a gyutacsok végét a gázban, ami az emberi szervezetben igen ártalmas. A közeljövőiben ez a probléma is megoldódik. A nagytétényi gyutacsgyár kísérlet céljára a pécsi tröszt bányáinak rendelkezésére bocsátott néhány ezer darab mikrokésleltetésű gyutacsot. Hatásáról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. Az újfajta gyutacs nyomán a szelvényt egyszerre lehet robbantani, ami esetenként megközelítőleg egy óra megtakarítást jelent. Ettől fontosabb, hogy az amiben szervezetet megkíméli a káros gázoktól, ígéretet kaptunk arra, hogy ebből a gyutacsból a nógrádi bányák is kapnak. Horváth Mátyás a szénbányászati Tröszt főelőadója Innen — onnan Az elmúlt szombaton nagy- mennyiségű viziszárnyas érkezett a salgótarjáni piacra. A kacsa kilogramját 22 ■forintért adták. A háziasszonyok rövid időn belül szétkapkodták a kelendő árut. Szombaton este nagy sikerrel adta elő a zagyvapálfalvi üveggyári kultúrcsoport Husz- ka Jenő: Lili bárónő című operettjét. Az elmúlt hetekben Piliny község kiszistái 2500 facsemetét ültettek el. Nógrádmegyer község kommunista fiataljai két alkalommal több mint 180 órányi munkát végeztek a helyi tsz-ben. Segítettek az aratás és behor- dás munkálatainál. A helyi kultúrotthon építéséből is majd 150 óra munkát végeztek. Vasárnap avatták fel az újonnan létesített szécsényfel- falui kultúrotthont. A község KISZ szervezetének fiataljai értékes társadalmi munkát végeztek a kultúrotthon építésében. A vasárnapi ünnepélyes megnyitón színvonalas kultúrműsorukkal szerepeltek. — Megjelent a Belpolitikai Szemle augusztus havi száma. Tartalmát gazdagítja Dr. Mün- nich Ferenc, alkotmányunk ünnepére írott cikke, Gárdos Miklós: „A semlegesség” ábrándja és a valóság. Kuti József: Hogyan segíti műszaki fejlődésünket a Szovjetunió, Lenkei Lajos: Eredmények és hibák színházművészetünkben, az eseménynaptár és egyéb fontos belpolitikai jellegű cikk. Pálinka zugárus került hurokra Bejelentés alapján indított nyomozást a megyei Pénzügyőri parancsnokság a kisterenyei állami gazdaságban. A nyomozás igazolta a bejelentés valódiságát. Varga István, a gazdaság fogatos brigád vezető je és bárom társa hosszú idő óta foglalkozott elsősorban cukorból készült pálinka eladásával. Varga a pálinkát Linkecs Erzsébet és özvegy Somorai Sándorné egerszóláti, és Kulp Dezsőné verpeléti lakosoktól vásárolta, literét 60-70 forintos árban. Varga élelmes ember lévén az így szerzett eukorpálinkát a gazdaság dolgozóinak 100.— forintos áron féldecinként árusította készpénzért, ha pedig valaki megszorult, hitelbe. A hitelezőkről kis könyvet vezetett. Voltak sajnos olyan dolgozók is, akik már több mint 300 forinttal tartoztak egy- egy hónapban Vargának, s az adósság törlesztése nehézségekbe ütközött. Erre Varga meggyőzte Kovács Tibort, a gazdaság bérelszámolóját, hogy adósai tartozását a dolgozók fizetéséből vonja le. Kovács hajlandó is volt erre. Előfordult, mint például idős Banga Józsefnél, hogy fizetése nem fedezte a Vargától hitelezett pálinka árát, ezért fiától, ifjú Banga Józseftől vonta le a hiányzó összeget. Az élelmes pálinka zugárus — aki egyébként két sertést is vágott, s feketén mérte ki húsát — rövid idő alatt 96.6 liter cukorból készült pálinkát értékesített a gazdaság dolgozói között. A pénzügyőrség a lakásán 24 liter pálinkát le is foglalt, amelyet Varga ugyancsak értékesíteni kívánt. Varga István — sajnos tettét a gazdaság igazgatója szeme előtt követte el, még tudomása is volt róla — rövid idő alatt a cukorpálinka értékesítésével mintegy 4 000 forint haszonra tett szert, s 6 394 forint adóval károsította meg népgazdaságunkat. A pénzügyőrség javaslatára az ügyészség árdrágító üzérkedés bűntettével, a iközellátást veszélyeztető bűncsélekmény- nyel és szesz jövedéki forg. adó pénzügyi bűncselekmény elkövetésével vádolja, s ezért kerül a vádlottak padjára három társával együtt. As ifjúsági cséplőcsapatok versenyéről A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságának felhívása, hogy ahol lehetséges, szervezzenek cséplőbrigádokat, s induljon nemes verseny jövő évi kenyerünk biztosításáért— megyeszerte élénk visszhangra talált. Alig hangzott el a felhívás és egvre-másra érkeztek a jelentkezési lapok a KISZ bizottságra. Minden járás kimondatlanul versenyre kelt, hogy megelőzze a másikat. A cséplőcsapatok munkája nem ifjúsági ügy, de örvendetes, hogy a nagy feladat elvégzéséből becsületes részt vállalt magára az ifjúság, a KISZ. És hogy mennyire megmutatkozik a munkán a fiatalság ke- zevonása, azt már az előkészületi munkák is igazolták. Jól mutatja ezt a lelkes, felelős munkát, a Kétbodony- ban (rétsági járás) dolgozó Koczur György KISZ munkacsapata. Kint jártunkkor már kilencedik napja együtt dolgozott a munkás kis csoport. megértették a közös munka felelősségét — megváltozott a helyzet. SZÉPEN HALAD A MUNKA, jó összekovácsolódott a társaság. Elismeréssel beszél a Koczur csapatról a tolmácsi gépállomás cséplőgépfelelőse is. „Derék gyerekek, ég a kezük alatt a munka” - így beszél róluk. Nagyon jól esik a kis csapatnak .amikor a községi KISZ titkár felkeresi őket. Mert mégiscsak KISZ-csapat ez. Bár a csapatban nem minden fiatal KISZ-tag, de mégis a KISZ szervezte, s elvégre úgy van az rendjén, hogy a kiszesek és a kiszen kívüliek, ha együtt élnek .együtt is dolgozzanak... A KISZ titkár látogatásának örülnek ,de annak már nem, hogy a versenyszerűség azzal be is fejeződött, hogy elküldték nevezési lapjukat — és azóta semmi. Nem ismerik a versenytársak eredményét. Nem tudják, hogyan halad csapatjuk a többiekéhez képest, — szóval úgy tartják: nincs gazdája a versenynek. Pedig ők állják a sarat. És ahogy elnézzük őket, az a meggyőződésünk, hogy felveszik a versenyt a legjobban dolgozó csapatokkal is. Hasonló módon beszélt a meghirdetett, de GAZDA NÉLKÜLI VERSENYRŐL a Tolmács község határában dolgozó Harsányi Béla, az itteni ifjúsági csapat vezetője. Szépen dolgoznak ők is, kint- jártunkkor már 1700 mázsa gabonát elcsépeltek, de ők sem tudnak semmit saját helyezésükről és arról, hogy a versenytársak, hogy állnak a munkával. A fenti példák tapasztalatain okulva, ügyelni kell arra, hogy a fiatalok lendületét ne törje meg olyan munka elmulasztása, amit könnyűszerre], teljesíteni lehet. Joggal várják ezt a cséplőcsapatok versenyébe benevezett fiatalok. Nagyszabású vásár és kiállítás augusztus 20-án Sztálinváresban TÖBB MINT EZER MÄZSA GABONÁT CSÉPELTEK EL. A csapatvezető maga is fiatalember. Jól tudja, hogy nem elég csak úgy „általában” lelkesíteni embereit. Az első öt nap után kiosztotta az eddig végzett munka után járó osztalékot. Az idén nem kedvezett túlságosan az időjárás, mégis két-két mázsa gabonát vittek haza valamennyien. Eny- nyit Orsós Imre, a 14 éves kis cigánygyerek is, aki lankadatlan szorgalmával, munkájával elnyerte valamennyiük elismerését, megbecsülését. Kétbodony nem „könnyű” község. A gazdák már egy csomó gabona elcsépléséhez külön kérik a gépet, és ez nem kis gondot okoz számukra. Naponta 5—6 gépállítást jelent ez. de a fiatalok ezt is oly igyekezettel végzik, szinte gépállás nélkül történik az egész. Igen nehéz a cséplőmunka még akkor is, ha az idén gyengébb a termés, mint tavaly volt. Átlagosan napi 130 mázsa gabonát csépelnek, nem is túlságosan nagy gépen, de majdnem szünet nélkül. Hajnali 4 órakor kezdik a munkát. Ha korán sötétedik, akkor villanyfény mellett, 9 óra felé fejezik be. De nem lankad a kedv, a fiatalos lendület. Tizenkilencen vannak a csapatban. Eleinte előfordult, hogy egy-két ember néhány perc késéssel érkezett. De amikor látták, hogy ez gátolja a közös munkát, rájuk dolgoznak társaik, meg aztán jobban Nagyszabású vásárt és kiállítást rendeznek augusztus 19—20-án Sztálinvárosban. A vásár a 10 éves szocialista kereskedelem nagy seregszemléje is lesz. A bőséges választék mellett országos repülőbemutató, sétarepülés szolgálják majd a látványosságot. Augusztus 20-ig teljes egészében elkészül a sztálin- városi úttörővasút is. Számos kulturális és sportrendezvény szolgálja majd a szórakozást. Többek között a salgótarjáni atléták és ökölvívók is szerepelnek ebből az alkalomból. A MÁV erre az alkalomra augusztus 18-tól 21- ig 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt.-v>Készek a nyers csempék. Az utolsó művelet a Romhányi Cserépkalyhagyárban, amikor csillékre rakva az izzó kemencébe tolják azokat. Egy cső kukorica Balasagyarmaton vennék beköltözhető házat, kettő szoba mellékhelyiséggel. Készpénzfizetés jeligére a Kiadóhivatalba. Kárpitozott garnitúrák, gyönyörű kivitelezésben, rekamiék, fotelok, kárpitozott székek, kárpitos kisiparosnál fizetési kedvezménnyel. Kívánságára, fényképes árajánlatot küldök. Cím: Kulinyi László kárpitos kisiparos, Budapest, VI. Majakovszky utca 98/a, (volt Király utca.) ♦ Mi is kaptunk egy kis föl- Idet házhelynek, arra a vasút 1 felé. Tisztavízű kis patak foly- \ dogál a közelben, melynek \ partján tavasszal aranyos szir- \mú gólyahír, nyáron kéknefe- i lejts virít, s felettük egy magas I jegenyefa őrködik. A várostól I kissé messze esik a „birto- J kunk”, ahogyan anyám ne- ivezte földünket, azért mégis lelhatároztuk, hogy amíg az t építkezés el nem kezdődik, | minden évben felássuk, hogy \ ezzel is segítsünk megélheté- 5sünkön. | Negyvenötben még csak egyikét marék ültetnivalót vittünk la kis telekre, azt is a szánktól | vontuk el, remélve, hogy majd \osszel többszörösen visszatérül. £ Nem sokat értettünk a föld- t műveléshez. A magot jóval ♦ ásás előtt beáztattuk. A csi- i rázás túlságosan előrehaladt a ! napon, annyira, hogy mire a hűs földbe került, biztosan ki- t lelte a hideg,mert csak itt-ott Ikelt ki belőle valami. Sokat | dolgoztunk. Kapa híján kés- lsei turkáltuk a földet, s ha a Ivetemény úgy kívánta, vizet í hordtunk üres, konzerves dobozokban. ♦ I Munkába ekkor még nem jártunk,, sok időt a szabadban tölthettünk, figyelve a növények élet jeleit, s tele tüdővel szívtuk az üdítő tavaszi levegőt. Olykor reggeltől estig kinn voltunk, a patakban mostunk, a vizes ruhát a f űre teregettük, tűzhelyet építettünk kövekből és ott főztünk a frissen szedett zöldségekből. Lassan elérkezett az ősz. Egyik napon nővéremmel kimentünk a földre, hogy „betakarítsuk”, ami még kinn maradt. összeszedtünk egy pár kiló babot, krumplit, hagymát, és hét cső kukoricát. Boldogan jöttünk hazafelé. — Egy hétre való ennivalónk lesz, — mondogattuk egymásnak. Legjobban a kukoricának örültünk. Főtt kukorica! Ez aztán a csemege. Régen ettünk már ilyen ízes falatot. A hábórú ideje alatt megtanultunk osztoszkodni. Bármiféle ennivaló került elénk, azonnal négyfelé osztottuk. Az osztást többnyire én végeztem, mert anyám igazságtalanul adagolt. Magának kevesebbet mindenből. Én viszont pontosan mértem, senki sem járt rosszabbul a másiknál. Sopánkodtam is az úton, miért nem találtunk legalább még egy csövet, hogy páros lenne. Ha négyet találunk, egy jutna mindenkinek, hat darabból másfél. A. legjobb az volna, ha személyenként kettőt ehetnénk, de hét darabbal nehéz boldogulnunk. Mit csináljunk? Eldobjuk a legkisebbet? Azt nem lehet, fájna érte a szívünk. Adjuk anyának a hetediket? Nem fogadja el. Ha Mária eszi meg, a Karcsi sírvafakad. Viszont a legkisebb mégsem ehetik többet a nagyobbnál. Igaz, neki nőni kell, de mi meg fejlődésben vagyunk. Nagyon nehéz dönteni. Ha sok volna mindenből, vagy legalább is elég, eszünkbe sem jutna, hogy elosszunk valamit. Mikor lesz már az az idő, amikor annyit ehetünk, amennyi jól esik? Amikor nem lessük, egyforma-e az én adagom a másikéval. A szomszédasszonynak mérlege van. A nagy ínség alatt azzal mérte ki a gyerekek között még a főtt ételt is: negyedkiló bableves, vagy krumplifőzelék. Hatan őrködtek a rotyogó fazék felett, s ha valamelyikük kivett a fazékból egy félig főtt krumplit, a végén levonták neki. Útközben megoldódott a kérdés. Goda telke mellett jöttünk hazafelé. Goda ötven év körüli sovány, közepes termetű ember volt. Hosszúkás, sima feje, mélyenülő, kerek szemei, lefelényúló keskeny ■ orra, mind a kapzsi emberre vallott. Goda kulák több telket fel- szántatott magának, s beültette krumplival, paradicsommal, kukoricával. At sem lehetett látni a nagy kukoricáson. — Margit, — szólt a nővérem halkan — törjünk le egyet ezekéből! Azt a szépet. Látod? — mutatott a kukoricás szélén lévő nagy csőre. Letettük a zsákot. Pár pillanatig füleltünk, nem jön-e valaki. Semmi nesz. — Menj oda érte! — kértem Máriát, de ő tiltakozott. — Nem merek! —mondotta, — te ügyesebb vagy, eriggy. Azt hitte, ha ügyesnek mond, mindent megteszek. — Én nem megyek! — vontam fel a váltam. Nem akarok lopni. Mária megindult. Gyenge szél fújta meg a kukoricaleveleket. Erre megtorpant. — Jönnek! — nézett rám rémülten és megfogta a zsákot. — Ne ijedezz, csak a szél fúj! — nyugtattam meg. — Senki nincs a közelben. Mária először lopott életében. Nem tudta, hogy az efféle munkához a legnagyobb nyugalomra van szükség. Én már tapasztaltabb voltam ezen a. téren. A kövér Kati néni almáit olyan ügyesen csentem el a piacon, hogy tanulni lehetett voln tőlem. Amikor almára éheztem, hosszúnjú ruhában, vagy kabátban mentem ki a piacra, s ha sokan voltak a pultnál én is oda- álltam, elórenyújtotam a jobb-< Uj SZARV ASM ARHA-HIZLALÁSI AKCIÓKAT INDÍTOTT | AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT! | Ü Szerződés köthető min den 18 hónapnál nem idő- g § sebb bika-tinó és üsző borjúra. Ü Kötési súly: bika-tinó 70-től 300 kg-ig = üsző 50-től 280 kg-ig g M Négytől tizennyolc hón após hizlalás után a bikát és || s tinót 430, az üszőt 380 kg-os legkisebb súlyban le- §j H hét átadni súlytól és minőségtől függően az alábbi § g egységárakon: j§ tinó 11.— Ft-tól 17.— Ft-ig bika 10.— Ft-tól 16.— Ft-ig üsző 9.— Ft-tól 14.— Ft-ig 300.— Ft előleg | Részletes felvilágosítást felvásárlóink, és Járási Kirendeltségeink adnak. | ( Pest-Nógrádmegyei Állatforgalmi V. {