Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-13 / 63. szám

1958 augusztus 13 NÓGRÁDI MlFCJSA** 5 Közgyűlés Horpácson Alkalmazzuk a kaloda fejésf Dél felé járhatott az idő, amikor a horpácsi Lenin Ter­melőszövetkezet tagjai össze­jöttek az elmúlt hónap 30-án, hogy megbeszéljék a legutóbbi közgyűlés óta eltelt idő alatt mit végeztek, milyen felada­tok várnak még az idén a ter­melőszövetkezet tagjaira. Dél­időben, amikor a legnagyobb a meleg, úgy sem megy teljes ütemben a munka. Azért ha­tározták így, hogy a kora reg­gelt, a hűs délutánt és estét, munkában tölthessék. A közgyűlésen a termelő- szövetkezet gazdasági megszi­lárdulásáról esett szó. Főkép­pen olyan dolgokat beszéltek meg, amelyek gazdaságilag érintik a Lenin Tsz-t. A ked­vezőtlen időjárás, a termelő- szövetkezet gabonáját sem hagyta akkorára nőni, erősöd­ni, hogy az annyi szemet ad­jon, mint amennyire korábban számítottak. De aggodalomra még így sincsen oka egyetlen tagnak sem. A kenyerük biztosítva van, hiszen még igy is jobb termésre számítanak, mint a község egyénileg dolgozó parasztjai. ■Legfontosabb az volt, hogy megbeszéljék a cséplés mene­tét. A tagok úgy határoztak, saját erejükből végzik el a cséplést. Az állattenyésztés igen fon­tos helyet foglal el a horpácsi Lenin Termelőszövetkezet éle­tében. Éppen ezért, a legna­gyobb dologidőben is szakíta­nak arra időt a tagok, hogy megbeszéljék, hogyan is ha­ladnak tovább, mi is történ­jék a továbbiakban az álla­tokkal. A tehénállományt — amely 12 állatból áll,— lecse­rélik, miután már ezek a te­henek nem felelnek meg a ter­melőszövetkezet további ter­veinek. A 12 állatot szerződéses alapon értékesítik, s he­lyettük jól telelő állományt vásárolnak. Közgazdasági végzettséggel rendelkező szakembert keresünk számviteli vezetői beosz­tásba. Havi fizetése 1700- 1900 Ft-ig lehetséges. Jelentkezés a 3. sz. Kő­bánya Vállalat recski székhelyén. Mindkét munkakör betöltéséhez megfelelő szakképzett­ség és erkölcsi bizo­nyítvány szükséges. Az ujjonan beállított állatok részére a takarmány biztosí­tott. Hiszen, hogy mást ne em­lítsek — a szántó területük 34 százalékán pillangós takar­mány növényeket termelnek. Az elmúlt hét folymán megérkezett a termelőszö­vetkezetbe az új, 10 darab­ból álló mangalica sertés törzs. Elhatározták a tagok, hogy apaállat neveléssel foglalkoz­nak'. Bár munkájukat egy kis­sé hátraveti, hogy az állatok május helyett csak júliusban érkeznek meg, s így szaporu­latot már csak a következő gazdasági évben várhatnak. A termelőszövetkezet előne­velt napos csibékkel is foglal­kozott. Most, hogy eleget tet­tek vállalt kötelezettségük­nek, a 450 db napos csibéből 154 darabból álló baromfi törzs maradt vissza a termelő­szövetkezetnek tiszta jö­vedelemként. A közgyűlés határozatot ho­zott, hogy a gyümölcsösben, a hiányzó fákat az ősszel pótol­ják. S miután a szántóterüle­tük egy része nehezen művel­hető, az ősszel ezt a 10 katasz­A magas műveltségű, min­den tekintetben kultúrált fa­lu kialakításához nemcsak szaktanfolyamok, előadások megrendezésével, kultúrcso- portak alakításával járulnak hozzá. A MÉSZÖV igazgató­ság célul tűzte ki, hogy az anyagi lehetőségek fi­gyelembe vételével foko­zatosan minden község­ben kisvendéglőkké ven­déglő éttermekké alakít­ják át az úgynevezett kocsmákat, italboltokat. Ahol erre lehetőség van, nyá­ron kerthel vségben igvekez- nek biztosítani a vendégek szórakoztatását és mindjob­ban megszüntetni a talponál- lást, amely csak a gyors leré- szegedést teszi lehetővé, de semmi szín alatt sem jelent­het szórakozást. Több földművesszövetkezeti vendéglő — étterem rendezett már magyarnóta estet. Eze­ket a műsoros esteket hétköz­ben rendezték, tehát olyan időben biztosítottak a vendég­lő-étterem kerhelyiségében szórakozási lehetőséget, ami­kor más szerv nem rende­zett semilyen előadást és töb­ben más lehetőség hiányában trális holdat szintén gyümölcs­fákkal telepítik be. Mindazok ellenére, hogy a közgyűlés gazdaságot érintő igen fontos kérdésekkel foglal­kozott, nem sok szó esett a termelőszövetkezet számszerű fejlesztéséről, arról, hogy a termelőszövetkezet tagjai eze­ket az eredményeket elmond­ják a faluban, hadd ismerjék meg az egyénileg dolgozó pa­rasztok is. Pedig ezzel a kér­déssel elsősorban a termelő- szövetkezet tagjainak kellene foglalkozniok, hogy a gazda­sági megerősítéssel egyidőben gyarapodjék a termelőszövet­kezet számszerűen is. De itt a községi pártszervezet segítségére is szükség van, hogy megszüntessék a ter­melőszövetkezeti tagok be­felé fordulását. Mert azért a község középpa­rasztjaival nem szívesen fog­lalkoznak. Van tehát tenni­való a termelőszövetkezet tag­jainak és a községi pártszer­vezetnek egyaránt, hogy a hor­pácsi Lenin Termelőszövetke­zet ne csak gazdaságilag, ha­nem létszámban is erősödjön. az italboltban ácsorogták vol­na át az estét. Hátságon, Balassagyarma­ton, Szécsényben és Pász- tón volt eddig egy-egy jólsikerült magyarnóta est. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy 30-40 fő ki is szo­rult a kerhelyisiégiből és kint­Dicséretet érdemelnek Befejezték a cséplést a Kis- terenyei Állami Gazdaságban. A gabona, a mostoha idő­járás ellenére egészen jól fi­zetett. A búza 8, a tavaszi árpa 9.85, az őszi árpa 12 má­zsát adott katasztrális holdanként. A cséplés a legnagyobb rend­ben ment. Okulva a tavalyi esztendőn, a gazdaság vezetői a leg­nagyobb körültekintés­sel, gonddal készítették elő a cséplést. Munkásokat már jó előre biztosították. Azok az embe­rek alkották a cséplő mun­kacsapatot, akik korábban az aratásnál is segítettek. Mivel javarészük idegen, szállásról, ellátásról a gazdaság gondoskodott. Ahogy Kisterenyén mondják, na­gyon jól ment a munka az idén. Az elmúlt esztendőben, még szeptember (közepén is cséplő­gép zúgott itt, s most augusz­tus első felében jelentette a gazdaság: végeztek a csépléssel. ről hallgatta a szebbnél-szebb nótákat, amelyeket Dóry Jó­zsef adott elő nagy sikerrel. Emellett a földművesszövet­kezetek ínycsiklandozó hál­ás disznótoros vacsorákkal, frissensültekkel, cukrászké- szítményekikel emelték az est hangulatát. égebben a juhot amo­lyan igénytelen állat­nak tartották. Takarmányozá­sával vajmi keveset törőd­tek, sziklás, kopár hegyoldal volt a juh-,legelő, melynek egyéb állat tájára sem ment. Az ilyen takarmányozási vi­szonyok mellett a tejterme­lés természetesen jelentékte­len volt. Ma már valamit változott a helyzet. A legtöbb helyen goinddal kezelik a juhokat is, takarmányozásu­kat (biztosítják, de még min­dig nem kapták meg a meg­felelő helyet állattenyészté­sünkben. Mint már korábban említettem, a takarmányozás­sal nincs komolyabb baj, azoriban a juhok fejését még mindig nem végzik szakszerű­en. Tejelő állataink tejhozamá­ra vonatkozólag olyan törvé­nyieket ismerünk, melyet fel­tétlenül (be kell tartani, ha azt alkarjuk, hogy fokozódjék a tejtermelés. A juhászainál domborodik ki legjobban az, hogy a fejés módja és az állatokkal való bánásmód mennyire befolyással van a tejtermelésre. Az anyák rend­szeres fejése nemcsak fokoz­za a juhászat termelékeny­ségét, de előbbre lendíti a báránynevelést is. A tőgy­nek rendszeres munkája fo­kozza a ibő tejelválasztást, s így a bárányok egyre több tejhez jutnak. A Italános gyakorlat az nálunk, hogy a juhá­szok a fejlődő juhokat ku­tyával, vagy a bolytárral egy­más hegyére-hátára szorítják az akolbam, s azután fejni kezdenek, de úgy, hogy két markukkal egyetlen nyomás­sal kipréselik a tejet a tőgy­ből. A goromba bánásmód­tól megijed a juh, béget. Scbandl József Kossut-díjas akadémikus, egy újfajta fejé- si módot írt le, az úgyneve­zett kaloda-fejést, amely meg­szünteti a ma is használatos, de lényegében elavult mód­szert. Ez a fejési imód abból áll, hogy a juhokat oldalról fejik, beállítva egy lécből készült ketrecbe, melyben megfordulni nem tud. A ju­hász a kaloda oldalánál ül, a tej egy tölcsérbe fejődik és gumicsövön folyik a kan­nába. A juh fejénél lévő ■kalodaajtóra egy láda van fel­szerelve, melybe abrakot te­szünk, melyet aztán a fejés alatt a juh fogyaszt, s így megoldódik az egyedi abra­kolás is. A juhászok nagy ellen­szenvvel fogadták ezt az új módszert. Nehéznek találták, hogy a juhot először meg kell tanítani, hogyan is kell be­mennie _ a kalodába. Ez igen ! ®Syszerű, de a juhot először I 7ZZia kal; szoktatni, naponta i ketszer-háromszor is át kell hajtani a kalodán. Az ered- ' meglepő: a juh rend­i kit ul gyorsan megtanulja, megkedveli a kalodában tör- 1 teno fejest. A^majuhokka1 van te- •mk- hat baj. a juhászok­old ás 7? tetszik az új meg- daf-, Nem szívesen fejnék eső hogy a tőlük távol­kar jUkg7/.gy7 kifeJesénéí ' tud ák a arad’ mert nam térdükkel 77 ideje alat‘ a hát a^iatámasztani. De­fiat ez mem helvét q . aJlja a ; látták meg hogy a bá" igKSF.ffis.'af i * ; Mindezeket egybevet»' „ i kaloda-fejésnek rendkívül nagy előnye van X- g 1 az, hogy ez a +ű S°rban mert a foáránv • ter,meszete-k juhoit, a feiést klnozza a helyhez, a ““ , kö« szerelt kaS * keftekre afeakoláÍ!VtetÍfejéÍU^dSZ- ^ : tesebben^kifeji^a^tő gyúlladás.lkÖVetkezilk bflőgy H°lemTis sok *** :£a tS meg a legjob- Jszármazottait nyeljük 1Í e—8 hónapra vT ,idényt luk. Az anyákat t7Ujthíat­“«Ä í"2: tejetS adüfUku jÓ1, hogy több tejet adjanak. A íól anyak bárányait pedig éjjel­re válasszuk el az fejjük ;ki alaposanZ „ yat na? S V70k nyugalmát, oV­'Ik ,:®keit a kutyáktól az n°|J 7któl,..fs a tikkasztó bő íei^ gí°\ ,meIyet aztán 00 tejeless el hálálnak meg. Gaál Dénes SERÉNY MUNKA A GABONASZÉRŰKÖN Kvartner Gábor Otthonos kisvendéglőkké alakítják át a falusi kocsmákat Cséplőgépnél Lassan két hete már, hogy csépelni kezdték Cserhát- surányban, a Szabadság Termelőszövetkezet portáján. Az­óta is zúg a cséplőgép, telhetetlen szála gabona kévéket nyel, hogy aztán percek múlva zsákokat töltsön meg a tengernyi szem. Hangtalanul megy a munka, hiszen a nagy zúgásban az ember a saját hangját is alig érti. Ha meg egy kis szél kerekedik, a pelyvával együtt szárnyra kél a vor is, rárakódik az emberek nyakára, tele lesz az ember sze­me, hogy alig lát valamit. De azért dolgozik valamennyi, hiszen a kenyérről van szó. Mindenki a cséplőgép körül szorgoskodik ilyenkor. Mert, ahogy Istvanovszky József mondja: — A termelőszövetkezet saját ereiéből csépeli el az idei termést, idegen segítséget nem alkalmazunk. A cséplőcsapatot — amely a termelőszövetkezet tag­jaiból áll — Nagy Ferenc irányítja. Különben is csapatve­zető, érti a dolgát. Tudja azt. nagyon sok múlik rajta, de szerencsére ismeri az embereket, tudja kivel, hogyan bán­jon. Nem is volt ezidáig semmi baj a gépnél. Regael ötkor már talpon vannak. Mindenki tudja, mi a feladata, s amikor Lukács Pál megindítja gépét, nem hiányzik senki. Még a lányok, asszonyok is itt vannak egytől-eayig. Meg­szokták már. hogy kérni, könyörögni meg éppen nem mennek senkihez. Ha valamelyikük nem veszi fel a mun­kát. helyébe beáll más. Van elegendő asszony, lány a ter­melőszövetkezetben. De hát erre szerencsére nem került sor. Hanem, ahogy mondják, majdnem amiatt lett meg a veszedelem, hogy mindegyik a géphez akart menni. Nehéz munka, az igaz.megdolgoztatja a kart, a derekat, még a nyakat is meghúzza.de keresni lehet a gépnél. Úgy tettek aztán igazságot a fehérnép között, hogy a cséplés ideje alatt váltogatják egymást. így mindenkire rákerül a sor. Nem is áll a gép le, csak este, amikor már sötétedik, meg olyan időben, amikor esik. A cséplőcsavat kezdetben még dacolt az idővel, állta a szemerkélő esőt. De ahogy egyre vizesebb lett az embereken az ing, az asszonyokon, lányo­kon a kendő, csak meggondolták a dolgot. Az asszanynép — mert ők a töreket hordták — villájukat az iroda falához támasztva, be a szárazra menekültek. De fedél alá húzód­tak az emberek is. Benn az asszonyok tarka csoportja papírosból rózsát, szekfűt formál. Ruhájuknál csak a sok-sok virág tarkább, mely szorgos kezük nyomán egyre szaporodik. Aratási mu- mulatságra készülnek. Mert erre felé az a szokás járja, hogy amikor learatják a gabonát, végeznek a csépléssel, egyszóval, túl vannak a munka nehezén, ünnepet ülnek. A munkás kezek, a gépek ünnepe ez, az emberi akarat diadala. Most is erre készülnek. Igaz, az idén nem volt olyan termés, mint munkájuk, szorgalmuk után ezek az emberek megérdemelték volna'. De azért nem panaszkodhatnak. Jó ideje már, hogy learat­ták a gabonát. 161 holdról kellett levágni a kalászt, zömé­ben géppel, de azért maradt az embereknek is. Most már jó róla beszélni, hogy túl vannak rajta, hogy csépelnek. Ezidáig jó 80 hold termését csépelték el. Naponta 120—130 mázsa az a gabonamennyiség, melyet a cséplőgép kiad. A terméseredmények? Lehetett volna jobb is. De ha ezt a vi­szontagságos időt figyelembe vesszük, meg aztán azt is hozzászámítjuk, hogy a faluban fával gyengébb eredmé­nyek vannak, akkor azért a8—9 mázsás búzaátlag nem is olyan rossz. Nem dicsekvés akar ez lenni. Koránt sem az, De azért kenyérért egyik tag sem megy a szomszédba. Lesz miből osztaniók. De a tagok úgy határoztak, minden család annyi kenyérgabonát kap, amennyire éppen szüksé­gük van az újig. A többit szabadon adják át az államnak. 150 mázsa kenyérgabona értékesítése szerepel tervükben, de minden jel arra mutat, hogy ezen túl is adnak. Még a tavaszon határoztak így a tagok, amikor megismerték, mekkora előnnyel jár, ha gabonájukat az államnak adják el. Az áruértékesítéssel járó felár mellett jelentős hitelen­gedményt is kap a Szabadság Termelőszövetkezet. De még minderre sor kerül, jó ideig dolgozni kell a cséplőgépnek, a cséplőcsapatnak és a fogatosoknak is. Mert a Szabadság Termelőszövetkezet az idén gépre hord, vagyis nem raknak külön szérűt, a kocsikról egyenesen a gépbe rakják a gabonát az etetők, Gyetván Vince és Holes Já­nos. Gyetván bácsi már nyugdíjba készül, de hogy jól bírja magát, még segít a cséplésnél, mert szükség van most min­den munkás kézre, a tagok összefogására, hiszen nem ki­sebb a tét, mint a kenyér. Vincze Istvánná Időt takarít meg, ha az játék, harisnya, illat­szer, rövidárú, bőrdísz­mű, kalap-sapka, sport és műszaki részlegein vásárol. Fize­tés az eladónál történik. / 5 Géphasználati társulás alahult I Ludányhalásziban Azoknak, akik az aláfculó ülésen megjelentek, már ed­dig is beszéltek a ludány- halászi iföldművesszövetkezat j,dolgozói a géphasználati tár- !; sulás előnyéről. Azért Nagy V, József, a földművesszövetke- !: zet termelési felelőse jónak 1 ■ látta újra részletesen ismer- •! tetni az egésznek a lénye­• > gét. Elmondotta például, hogy < > ha 12 katasztrális hold ;; földön 2 km-es körzeten ;; belül gépi használatra ;; társulnak a dolgozó pa- ;; rasztok, a munka már ; 1 nagyüzeminek számít és : I jóval olcsóbb, mintha I; egyénileg végeztetnék. 1; Ezenkívül azzal az előnnyel * is jár, hogy így a gépállomás jobban tudja biztosítani a munka idejében való elvég­zését. Nincs a gépeknek any- nyi üresjáratuk, ha egy-egy dűlőben egyszerre tudnak neki munkát biztosítani. Gyebnár Albert, az igaz­gatóság elnöke pedig elmon­dotta, hogy a szövetkezet igazgatósága szigorúan az önkéntesség alapján akarja létrehozni ezt a társulást. Csupán az lépjen be, aki már meg van győződve annak hasznosságáról, előnyeiről. Ilyen körülmények között alakult meg Ludányhalászi- ban az első géphasználati tár­sulás tíz fővel 15 katasztrális hold földdel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom