Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-02 / 60. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 2. Népi ellenérzés az állami és szövetkezeti kereskedelemben Host már a minőség az első helyen A nógrádi szénmedencében a mennyiségi terv csökken­tése után nem egy helyen felvetették, szükség van-e még munkaversenyre. A kér­dés felvetői az egyszerű bá­nyászok voltak, akik az el­múlt 14 év alatt a versenyt mindig csak a mennyiségi terv túlteljesítésében ismer­ték. Épp ezért várták a vá­laszt, mi lesz tovább, szükség van-e versenyre, ha keve­sebb szenet kell termelni? A kérdésre a pártszervezetek, a kommunisták adták meg a választ. Szocialista munkaverseny­re a szénbányászatban továbbra is szükség van. A verseny a szocializmus épí­tésének egyik fontos eszköze. Igaz, hogy most nem a mennyiségi tervet kell a ver­seny során túlteljesíteni, nem terven felüli szénre van szükség. De szükség van a minőség megjavítására. A verseny célja tehát módosul, nem többet, hanem jobbat. A minőség javításáról a tisz­tán termelésről meg kell mondanunk őszintén, eddig kevés szó esett. De azért sem folyt verseny, hogy ki termel olcsóbban. Ezek és ehhez hasonló gon­dolatok vetődnek fel bennem, most miközben a Nagybátony és Zagyva közötti páros- veriseny II, negyedévi értéke­lését hallgatom. Míg leg­utóbbi találkozásuk alkal­mával versenyükben a fő he­lyet a mennyiségi terv tel­jesítése kapta, addig most II. negyedév végén midőn újra találkoztak, szükségesnek tartják a módosításokat, mert párosversenyüket tovább kí­vánják folytatni. S így nyer a két üzem párosversenye új tartalmat. A III. negyed­évben már a vállalások kö­zött a minőség megjavítása első helyen szerepel. A hozzászóló bányászok arról tesznek tanúbizonysá-. got, hogy megértették a kor-; mány intézkedését. Átérzik annak jelentőségét, mennyire fontos a tisztántermelés. Bár a II. negyedévi versenyt a nagybátonyi üzemegység bá-1 nyászai nyerték meg, a zagy-i vai bányászok ennek ellenére; nem futamodnak meg. Úgy érzem, e példa is igazolja: a szénmedencében nem szűnt meg a munka-1 verseny. Ám, hogy a verseny] során még jobb eredménye- < két érjenek el bányászaink,] változtatni kellene az eddigi i értékelés módján. A tröszt és az üzemek mind a mai, napig a kereset után érté-< kelik a dolgozók teljesítmé-] nyét. Ez viszont gyakorlati- < lag nem juttatja kifejezésre] a minőségért folyó harcot. Ai VIII. bányásznapon a legjobb1 eredményt elérő csapatok! között több százezer forint1 jutalom kerül szétosztára. Sok' üzemnél úgy mondják, a ju­talom Szétosztásánál tekintet­be veszik a csapatok tisztán- termelését is. Persze, ez nem mindenütt történik meg. _ A nógrádi bányászokra az elkövetkezendő időkben nagy feladat vár. Minden eszköz­zel javítani kell a kitermelt szén fűtőértékén. Bányászaink zöme megérti ennek fontos­ságát. De vajon mikor mó­dosít az eddigi értékelési formán a jutalmazások oda­ítélésénél a tröszt és a bá­nyászszakszervezet? Jó lenne, ha már a bányásznapi ver­senyben első sorban azok a csapatok részesülnének jutalomban, akik palaszáza­lékukat csökkentették. Ha ez megtörténik, hisszük a nóg­rádi bányászok a jövőben (nemcsak sokat, hanem az eddigiektől jobb szenet ter­melnének. —tob— A földművesszövetkezetek életéből A zafoari földművesszövet­kezetnél megfelelő helyiségek hiányában hosszabb ideje ne­hézséget okozott az árú el­helyezése és a dolgozók kul­turáltabb áruellátása. A szö­vetkezet igazgatósága tudva azt, hogy még ennél is fon­tosabb beruházásokra kell a pénz, javasolta, hogy ne vár­janak állami támogatásra, hanem fogjanak hozzá és oldják meg saját erőből. A javaslat nyomán a szövetke­zet dolgozói elhatározták, hogy társadalmi munkával végzik el az 1. számú fogyasz­tási bolt és az italbolt átszer­vezését, rendbehozását. Az átépítési munkából de­rekasan kivette részét Kor­dics Károly központi pénztá­ros, Kovács Alfonz és Bozó Barnabás szövetkezeti boltke- zelőík. * Hosszabb idő óta szép ered­ménnyel dolgozik a Nádúj- ‘falu és vidéke földművesszö- \vetkezet. Most elkészült első rj élévi mérleg is azt bizonyít­ja, hogy jogosan számítanak <arra, hogy szövetkezetük el- \éri a kiváló földművesszövet- \kezeti szintet. — Kiskereskedelmi forgal- >mi tervüket 117 százalékra, ,ci vendéglátóipari tervüket 'pedig 105 százalékra teljesí­tették az első félévben. Jó ieredményt értek el a jövedel­mezőségi és a felvásárlási i terv teljesítése során is. Az Jelőbbit 120, az utóbbit pedig )163 százalékra teljesítették. 'A szövetkezetnél nemcsak a (gazdasági munkával törődnek, 'hanem nagy súlyt helyeznek \a tömegszervezeti tevékeny- 1ségre is. A választott szervek ,és a szövetkezeti dolgozók 'egyaránt azon vannak, hogy 'elmélyítsék a város és falu 'közötti kapcsolatot, erősítsék ]a munkás-paraszt szövetséget. OOOOOOOőOOOőOODOOőOOőOOOOOOOOOOOOőOőOOOőOOOO'X Egy kiló búza mozgalom a Gyermekvárosért A Gyermekvárosért már eddig is sokat tettek a ma­gyar dolgozók, s főként az asszonyok. A nőtanácsok ve­zetőségei és aíkitívái kifogyha­tatlanok az ötletekből, Úgy akarják a Gyermekváros fel­építését segíteni, hogy ez a dolgozóknak se jelentsen kü­lönösebb megterhelést. Hírt adtunk már egy marék toll-mozgalomról, vásárral egybekötött .kézimunka kiállí­tásról (a bevételből tégla- jegyet vásároltak a kézimun­kák készítői), teadélutánok­ról, batyubálokról és a pénz­gyűjtés sok más módjáról. Most egy újabb mozgalom­ról adhatunk hírt. A balas­sagyarmati járásból indul el ez a mozgalom. Itt is legelő­ször Dejtár község asszonyai valósítják meg. A nőtanács titkára megbeszélte .az asszo­nyokkal — s főleg a cséplő­gépnél dolgozó asszonyokkal, — hogy a Gyermekvárosért folyó gyűjtés legegyszerűbb módja falun, most az lenne, ha csépléskor, vagy a ter­mény eladásakor egy kilog­ramm terményt kérnének a dolgozó parasztoktól és annak az árát fordítanák a tégla­jegyekre. Ezt a dolgozó pa­rasztok észre sem vennék, hiszen ilyenkor igazán nem sokat jelent a gazdának egy kiló búza, árpa, .kukorica, vagy egyéb termény. Viszont a inőtarrácsok so,k forintot összetudnának gyűjteni an­nak a pavilonnak a megvaló­sításához, amit Nógrád- és Heves megye épít a Gyer­mekvárosban. Az asszonyok lelkesen fo­gadták a tervet, most már csalk a gazdák jó szivén mú­lik, hogy sok termény gyűl­jön össze erre a nemes célra. A kereskedelmi hálózat job- bátétefle érdekében a Nóg­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban -vizsgálatot folytatott az álla­mi nagy- és kiskereskedelem, (valamint a földművesszövet- pezetek bolti gazdálkodása tárgyában. Az efllenőrzések során megállapítást nyert, hogy úgy az állami, mint a szövetkezeti boltoknál, az áruk helytelen raktáro­zása következtében több 100 000 forint értékű áru­romlás következett be. Ilyen például a Salgótarjáni Kiskereskedőim! Vállalat 48. számú árudájának raktárai, ahol a beázás következtében az ott tárolt kerékpárok meg- rozsdásoditak, vagy az 54-es számú boltj álban a raktár piszkos, rendetlen, az áruk alá a nedvesség megóvása érdekében nem eszközölnek szigetelő anyagot. Ebben a raktárban egyes cikkek hely­telen tárolását is eszközük. A hóvirág sajt -a hypó mellett varb így az egyik áru a másikat szennyezi. A Kelet-Nógrádmegyei Népbolt Vállalatnál a 2. sz. áruda raktára csőrepedés következtében foeázik, amely jelen esetben is akadályozza élelmiszer tárolását. A köz­ponti raktárban kályhák, s különböző vasárucikkek, fe­detlen helyen vannak tárol­va, így az időjárás viszon­tagságainak azok ki vannak téve. A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat raktárába becsurog a víz. Ez áruromlást idéz elő. Az áruk tárolásához a fapolcok nem bizonyulnak elegendőnek, ezért az egyes áruféleségeket a folyosókon és a földszinti „Transzit” raktárban, ládák­ban leszögezve tárolják. A szövetkezeti' boltgazdál­kodásnál a raktárak hely­szűke, valamint az áruk helytelen raktározása miatt még több kifogá­solni való van, mint az állami kereskedelemben. Ilyenek például Nagylócon, Bánkon, Heren csé n be n stb., ahol az áruk elhelyezéséhez szükséges állványok nincse­nek biztosítva, az árunak nagy részét a földön tárol­ják. Durva példája a jobbá­gyi föidművesszövatkezet bolt­jában az áru raktározása, ahol az udvaron dróttal körül­kerített helyen tartják a vasárukat. Az áruk kezelése, nem­csak a raktárhelyiségek elégtelensége, hanem a kellő szakértelem hiánya miatt sem kielégítő. A jobbágyi földművesszöveit- kezetnél — ahol ugyan van elegendő és megfelelő raktár —, a vegyi árukat az élel­miszerekkel együtt tárolják, Ilyen a bugyagi 2. számú bolt is, ahol a kakaót, kö­ménymagot együtt tárolják, mely végül is összekeveredett és használhatatlanná vált. A tereskei 'boltnál, a füge, ruha­festék, 'babérlevél, dohány egymás melletti fiákban volt álhelyezve. Hasonlót észlel­tünk a cserháthalápi boltban, ahol az egyik fiókban a paprika, mellette kerékpár­alkatrészek, -majd a vanilliás- cufcor következett. Ellenőrzésünk során fel­tártuk, hogy úgy az állami, mint a szövetkezeti kereske- defemben az elfekvő készle­tek forintértéke túlzott mér­téket ölel fel. Az állami kereskedelem­ben megyénk területén mintegy öt millió forint, míg a szövetkezeti keres­kedelemben öt és félmillió forintot tesz ki az el­fekvő áru. Megállapítást nyert, hogy az elfekvő készletek legtöbb­jei olyan árucikkekből tevőd­nek össze, amelyek divatját múlta. A másik része pedig, hogy a nagykereskedelmi vál­lalat^ megrendelés nélkül szál­lít árut a kiskereskedelem­nek. Az állami kiskereskedelmi vállalatoknál a vizsgálat meg­állapította, hogy többezer fo­rintra kitevő leltárhiányok vannak. Egy-egy boltnál 10—18 ezer forintos leltár­hiányok mutatkoztak. Meg­állapítást nyert, hogy a vál­lalat vezetői a leltárhiányt elkövető bolti vezetővel szem­ben ugyan megteszi az, ügyész­ségi feljelentést, de az ügyész­ség sok esetben bűncselek- rnényt nem lát fennforogni, így az ügyet elejti. A Belkereskedelmi Minisz- tórdum 98/1953 sz. rendelete is ad lehetőséget arra, hogy a leltárhiánynál mindnagyobb mérvű eliharapódzás történ­jék. Ugyanis a rendelet kimondja, hogy mindazon bolti vezetők­kel szemben, ahol lel­tárhiány mutatkozik, a boltvezetőt egy havi béré­Gyüjtsd a mákgubót! ASSZONYOK! GYEREKEK! Nagy érték a mákgubó, ne dobjuk a szemétbe, he égessük el! Ha eldobjuk, vagy elégetjük érték­telenné válik. (Férges mákgubót is átveszünk). 1 kg mákgubóért vásárolható 1 db ceruza, vagy 1 db irka 10 kg )• ,, 1 Pár gyermekharisnya 25 kg ff ff 1 db félliteres zománc­lábas 55 kg ff íf 1 db kasza 100 kg „ ff 4 q szén, vagy 2 q fa 200 kg ff ff 2 db férfiing 400 kg ff ff I db karóra A helyi földművesszövetkezet 1 kg mákgubóért 90 fillért fizet. A begyűjtést végző és jó eredményeket elérő dolgozókat, iskolás gyerekeket értékes jutalomban részesítünk. , Szövetkezetek Nógrág Megyei Értékesítő Központja, Salgótarján 33. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti A MEGYE UTAZÓ KÖZÖNSÉGÉT, hogy a SAL­GÓTARJÁNBÓL INDULÓ AUTÓBUSZOK MEG­ÁLLÓJÁT a városrendezés folytán július 21-től PÉCSKÖ UTCÁBA HELYEZTE ÁT. (a Szovjet Hősi emlékművel szemben). MUNKÁSOKRÓL A bányagépgyártó és javító vállalat Több mint fél évszázada, hogy a Karancs nyúlványai alatt, Zagyvapálfalván az ak­kori bányabárók, a Szene István R. T., később pedig a Salgói Kőszénbánya R..T. megépítette a bánya javító- műhelyt. Ténykedése abban az időben még kezdetleges volt, hiszen nem az volt a cél, hogy az akkori időkben korszerű­nek számított gépekkel dől gozzanak az emberek, hanem az, hogy minél kevesebb kia­dással, az emberek kizsákmá­nyolásával, nagyobb profitra tegyenek szert a bányák urai. Javulás 1937-ben következett be, amikor az etesi, bag- lyasi műhelyek megszűnte­tésével Zagyvapálfalván létre­hozták a központi javítómű­helyt. Javulás csak a munka körülményeiben állott be, a dolgozók továbbra is bizony­talanságban életek: egyik nap­ról a másikra a kapun kívülre kerülhettek. Tizennegyedik esztendeje annak, hogy az egykori köz­ponti javítóműhelyben meg­változott minden. 1950-ben önálló válalat lett, itt szervez­ték meg a Bányagépgyártó és Javító Vállalatot. A korábbi javítgatások, toldozgatás-fol- dozgatások helyett a gyár munkásai ma már országosai1 elismert új gyártmányokat szállítanak a bányászok mun­kájának megkönnyítéséhez. az egykori javítóműhely, meg­változtak az emberek is. Át­vették a gyár irányítását, mun­kások kerültek a vezetői be- ostásokba. A 45 vezetői beosz­tásban dolgozók közül 35 munkás, 2 paraszt, 4 értelmi ■ ségi, 2 pedig alkalmazotti szár­mazású. Tanulnak, fejlesztik magukat ezek az emberek, hogy eleget tehessenek a rá­juk váró nagy és nehéz fela­datoknak. Az elmúürtíz év alatt a vállalattól tizenegyen végeztek egyetemet és főisko­lát. De sorolhatnánk tovább: hogyan változott meg Zagyva­pálfalván is sok minden, ho­gyan vették a munkások bir­tokukba a gyárat. A már em­lített vezetői állásban lévők mellett 48 műszaki dolgozó végzi munkáját a vállalatnak Közülük 40 munkás és kispa- raszt származású, akik közül korábban 22-en fizikai mun­kát végeztek. Még egy szá­mot: a vezetői beosztásúak 82 százaléka párttag. Bizonyítja ez, hogy a munkásbk átvették a gyár irányítását, s azért har­colnak, hogy munkájukban a munkásosztály, a párt vezető szerepe érvényesüljön. Az elmúlt tizenhárom esz­tendő alatt megváltozott a munkások gazdasági helyzete is. Bár az átszervezéssel,- a régi javítóműhely teljes fel­számolásával csökkent a vál­lalati létszám, de megválto­zott az üzem technikai szín­vonala is. Ez azt jelenti, hogy egész sor új gépet szereltek be. Az új gépek beállítása azzal járt, hogy a dolgozók többsé­gének magasabb technikai színvonalat kellett elsajátíta­nak. Ez igen kedvezően hatott a bérrendszer alakulására is. Míg 1956 III. negyedévben a munkás egy órai keresete 6 forint 8 fillér volt, addig 1957 III. negyedévében 7 fo­rint 39 fillér lett. A műszaki­aknál 13.35, az adminisztra­nek megvonására kell büntetni. A vállalatok minden egyes esetiben foganatosítják a bün­tetést, de jól lehet, annak a bolti vezetőnek, akinek 18 009 forintos leltárhiánya van, 1200 forintos befizetés, mint bün­tetés nem nagy megerőltetés. A szövetkezeti boltok pénz­gazdálkodását vizsgálva, sok helyen találkoztunk olyan boltokkal, ahol a pénztár- könyvben nem szereplő téte­lek a pénztárban megtalál­hatók voltak, Ilyen például a Rótság és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, ahol 1943 forint készpénzt talál­tunk és a boltvezető külön­böző kifogásokkal indokolta. A szövetkezeti bolt gaz- gál kodásnál fennáló hiá­nyosság döntő többsége abból adódik, hogy a belső ellenőrzés a fel­ügyeleti szerv részéről, nem megfelelő. Az ellenőrök szakmai kép­zettsége nem kielégítő, bár az ellenőröknek egy-egy hó­napban kiszállási költségeik meghaladják a fizetésükön felül az 1000—1400 forintot, de ezzel a szövetkezeti bolt- gazdálkodást nem teszik job­bá. A nógrád megyei népi el­lenőröknek nemcsak az volt a céljuk, hogy a kereskede­lemiben feltárják a hiányossá­gokat, hanem vizsgálat tár­gyává tették azokat is, ame­lyek a lakosság érdekeit és kívánságait 'biztosítják. Ilye­nek voltaik azok a javaslatok,, amelyek a lakosság igényeit kielégíthetik: például a fogyó­cikkekre való fetfigyelés, va­lamint az a javaslatunk az illetékes felsőbb szervek felé, hogy a fogyócikkeknél mi­előbb szüntessék meg a hi­ányt. A népi ellenőrök munkája nem volt öncélú. A hibák feltárásával, valamint a he­lyes javaslatok megtételével a megyei kereskedelmi háló­zat jobbátételét igyekszik elő­segíteni. A bolti gazdálkodás jobbá/tétele érdekében a Me­gyei _ Tanács Kereskedelmi Osztályának, valamint a SZÖVOSZ-nak a belső ellen­őrzési munkálatokat meg kell erősíteni és olyan támogatást kell biztosítani a bolti veze­tőknek, amely a szakmai igényeket 'kielégítik. Nógrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság tív dolgozóknál pedig 13,39 százalékos volt az emelkedés ebben az időszakban. De egyetlen dolgozó sem kere­sett havonta 800 forintnál kevesebbet. Ahogyan emelkedett a Bá­nyagépgyártó és Javító Vál­lalatnál a munkások kere­sete, úgy emelkedett a dol­gozók életszínvonala is. Negy­venhat dolgozó saját házá­ban lakik, hatan pedig OTP kölcsönnel kezdtek új ház építéséhez. De az állam is gondoskodik arról, hogy a Bányagépgyártó és Javító Vállalat dolgozói a régi ba- raklakások, bérkaszárnyák helyett korszerű lakóházakba költözzenek. Állami beruhá­zásból eddig — a létszám­hoz viszonyítva jónak mond­ható — 21 lakást építettek^ amelyből 12-őt fiatal háza­soknak jutattak. A vállalat dolgozóinak kul­turális helyzetét vizsgálva, mindenekelőtt az iskolázott­ság alakulása ad érdekes képet. 1958-ban a vállalat­tól egyetemi levelező tago­zatra 3, gépipari technikum­ba 7, mérlegképes könyve­lői tanfolyamra 1, az álta­lános iskola VIII. osztá­lyába 4 fő járt. Különböző tanfolyamokon — MEO, he­gesztői, rajzolvasói stb. — 115 dolgozó vesz részt. II ma dolgozói, munkásai igénylik a kultu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom