Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-02 / 60. szám

1958. augusztus 2. NÓGRÁDI NÉPÜJ8AO 3 Szedjük rendbe portánkat A kányási bányászok kezdeményezése A kányási bányaüzem dol­gozói a tömegszerveze tekikel karöltve brigádot alakítottak. Két hét alatt jelentős ered­ményeket értek el, s az anyaggyűjtést most szeretnék tömegmozgalommá tenni. A szerkesztőségünkhöz küldött levélben a következőket írják: „A brigádot 20 fővel ala­kítottuk, hetenként három napot dolgozunk műszak után. Első feladatunk az volt hogy a külszínen elfekvő anyagokat összegyűjtjük és amit még fellehet, felhaszná­lunk. Lebontottuk a régi lámpakamrát, s ezáltal 15—20 ezer téglát mentettünk meg, amit műhelyünk kibővítésére használunk fel. Tervünk, hogy a külszí­nen rend és tisztaság legyen. Ugyancsak a kül­színen, a regi fürdőnél van leföldelve 200 folyó­méter csőhálózat, amit újból vissza szeretnénk nyerni. Két hete alakult meg a brigád s ezalatt körülbelül 25—30 ezer forintot takarí­tottunk meg a népgazdaság­nak, egyben üzemünknek is. Különösen jó munkát végzett Gesztvényi Sámuel idős karbantartó iparos. Nem maradtak el a fiatalok sem. Hatvani Lajos, Kuti Ferenc, Hajdusek László, Baranyi György. Potocsnyik József, Pócs- falvi Rezső és még lehet­ne sorolni a kiváló ered­ményt elérő brigádtago­kat, akik egy alkalom­mal sem hiányoztak. Ha a külszínen rendet csinálunk, akkor Bent a bá­nyában folytatjuk munkán­kat. Úgy terveztük, hogy az év végére bent a bányában és külszínen összeszedjük az összes elfekvő anyagokat és amit még lehet felhasznál­tunk. Ezzel többszázezer fo­rintot takarítunk meg. Anyagmentő brigádunk azzal a felhívással fordul a nógrádi tröszt vala­mennyi üzeméhez, hogy csatlakozzanak bánya­üzemünkhöz. „Szedjük rendbe portánkat” jel­szóval. Mi tudjuk, hogy a törszt min­den egyes üzeménél vannak elfekvő anyagok, amelyeket még fel lehet használni, ha egy kis javítással is. Ezáltal elérjük azt, hogy ke­vesebb anyagot kell igényel­ni üzemeink részére. Brigá­dunk létszáma az önként jelentkezőkkel napról napra gyarapszik. További sok sikert kívá­nunk a kányási bányászok­nak s hisszük, medencénk többi bányaüzeme is követi példájukat, csatlakozik törek­vésükhöz. növekedik a korszerűen biztosított bányavágatok hossza A III. negyedévben a szénmedencéiben tovább növe­kedik a korszerű biztosítási elemekkel kihajított vágatszel- vc ny. A II. negyedévhez viszonyítva mintegy 1400 folyó­méterrel nő a TH-igyűrűs. 600 folyóméterrel a MOLL, 700 folyóméterrel a vasbeton és 200 folyóméterrel a MOLL vasbeton biztosítás. A III. negyedévben a korszerűen biz­tosított vágatok száma közel 3 kilométerrel növekedik. A második félévre is meghirdették a bányászok újítási versenyét A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 1958 II. félévére az újítási mozgalom továbbfej- feszítése, a termelékenység emelése, az önköltség csök­kentése érdekében újítási versenyt hirdet. A verseny 1958 december 31-én fejező­dik be. A jó eredményt elé­rő újtíók között, az újítási díjon felül értékes jutalom­tárgyakat osztanak ki. Töb­bek között: motorkerékpárt, televíziót, rádiót, mosógépet, varrógépet, fényképezőgépet, porszívót, és karórát. A motorkerékpárt elnyer­heti, aki 10 darab, legalább 500 000 forimlt megtakarítást jelentő újítást 'benyújt. A televíziót elnyerheti, aki 6 darab újítást, legalább 300 000 forint megtakarítás­sal benyújt. A rádió feltétele 5 darab újítás 200 000 forinttal, a mo­sógép feltétele 4 darab újítás 150 000 forinttal, a varrógép feltétele 3 darab újítás 100 000 forinttal, a fényképe­zőgép feltétele 3 darab újí­tás 150 000 forinttal, a por­szívógép feltétele 3 darab újítás 30 000 forinttal, a kar­óra feltétele 3 darab újítás 25 000 forinttal. Az újítási megbízottak ré­szére is versenyt hirdettek. A versenyfeltételek: az üze­menként megállapított be­nyújtandó javaslatok számá­nak teljesítése: az elfogadott újítási javaslatokkal elért gazdasági eredmény; az elfo­gadott javaslatok 80 százalé­ka értékelhető legyen; a fel­adattervben szereplő problé­mák minél nagyobb számban való megoldása; a határidők pontos betartása. A fenti feltételek alapján a 3 legjobb eredményt elérő újítási megbízott 2.000, 1.500, illetve 1.000 forintos jutalom­ba részesül. A 33. sz. Autóközlekedési Vállalat munkáját a közel­múltban brigád vizsgálta fe­lül. A vizsgálat után a vál­lalat részlegeinek kommunis­tái öszevont tggyűlésen hall­gatták meg Gombár János elvtárs, a megyei pártbizott­ság munkatársának beszámo­lóját. Gombár elvtárs bevezetőjé­ben arról beszélt, milyen fontos szerepe van az Autóközlekedési Vállalat­nak a gazdasági életünk­ben. Az autóközlekedés gazdasági súlya egyben politikai súly is. Az ellenforradalom alatt be­bizonyosodott, hogy az ipar és a iközledekés mennyire egymásra van utalva. A tör­téntek igazolják, hogy többet •kell törődnünk a vállalattal. Az Autóközlekedési Vállalat az elmúlt évben óriási mér­tékben fejlődött. A teher­fuvarozás kocsiállománya az elleforradalom után 14,8 szá­zalékkal növekedett. Emel­kedett a tehergépkocsik fu- varórája is: közel 17 száza­lékkal. Fejlődött a MÁVAUT- részleg is. Gépkocsiállománya az ellenforradalom óta 7,5 százalékkal, míg a férőhely- kilométer 14,4 százalékkal, az utasok száma pedig 110 500 fővel magasabb. A továbbiakban arról szólít a beszámoló, hogy a nagy­arányú fejlődés nem egyen­letes. A gépkocsiállomány nö­vekedésével nem emel­kedik arányosan a kocsi­kihasználás, így jelentős költségcsökkentés sem mutatkozik. Az elkövetkezendő években nem a tehergépkocsik számá­nak a növelése, hanem a kocsik kihasználásának növe­lése a legfontosabb feladat Súlyos közlekedési baleset Dejtáron A közlekedés rendészet sta­tisztikája azt igazolja, hogy a nyári idő beálltával egyre több a közlekedési baleset. Okozói rendszerint a gyorshajtás, a szabály­talan előzés, az ittas ál­lapotban történő motor- kerékpár, vagy gépkocsi vezetés! Annak ellenére, hogy a köz­lekedés rendészet mindennek rális életet is. Bár ezen a téren még van tennivaló, mégis elsősorban a színház- látogatások azt igazolják, hogy a napi munka végez­tével a munkások szívesen látogatják az előadásokat. Annak ellenére. hogy az öntevékeny kultúrcsoport mű­sora mellett csak az Állami Faluszínház, legutóbb pedig az Egri Gárdonyi Géza Szín­ház biztosította az előadá­sokat, a dolgozók mintegy 70 százaléka részt vesz a színházi bemutatókon. So­kan otthon, kényelmesen berendezett lakásukban elé­gítik ki szórakozási igénye­iket. Erre a rádió adása jó alkalmat ad. Rádiója pedig a munkások mintegy 75 szá­zalékának van. De a közös szórakozásokban sincs hiány, hiszen Zagyvapálfalván, a bányatelepen mozi, kultúr­otthon, vendéglő, a dolgozók rendelkezésére áll. Ki-ki, a maga módján szó­rakozik. Sokan a vállalat tulajdonában lévő könyvtárat keresik fel. A könyvtár fél­évi forgalma meghaladja az ezer könyv kölcsönzését. Tennivaló a sportéletben van. A korábban nagyszerű­en működő szakosztályok, mint például a torna, ököl­vívó, a tekéző szakosztály megszűnt. Egyedül az éven­ként rendszeresen megrende- zésrekerülÖ üzemek közötti labdarúgótornák azok, ame­lyek a vállalat dolgozóinak sportlehetőségeit biztosítja. Végül, de nem utoljára: ha a munkásokról, a mun­kások helyzetéről írunk, fel­tétlen foglalkozni kell a munkások párt és mozgalmi életével is. Éppen ezért kell leszögezni, hogy a Bányagép­gyártó és Javító Vállalat dol­gozói az ellenforradalom utón többségükben egyetér­tenek a párt és a kormány határozataival, s gyakorlati­lag is támogatják a határo­zatok végrehajtását. A több, mint száz párttag közül mintegy 70 pártoktatáson vesz részt, hogy még aktí­vabb tagja lehessen a párt politikájának terjesztésében, magyarázásában, megértésé­ben. A pártszervezet mellett jó munkát fejt ki az üzemi KISZ szervezet, a szakszervezet, a nőtanács is. Ezekben a szervezetekben részt vesz a vállalat csaknem valamennyi dolgozója, idő­sek és fiatalok, lányok és asszonyok egyaránt. A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyártó és Javító Vállalat munkásai jó gazdái a válla­latnak. Megvan a felelőssé­gük a szocializmus építésé­ért folytatott harcban, s ezek a munkások e szerint a felelősség szerint élnek és dolgoznak. Somogyvári László megelőzésére szigorú ellenőr- ziéseket végez, mégis vannak, akik kijátszva a KRESZ sza­bályait, fittyet hányva a köz­lekedési szabályokra az úton megnem engedhető módon közlekednek. Ez rendszerint igen súlyos balesetekkel vég­ződik. A Nógrád megyei közleke­dés rendészet statisztikája is súlyos számokat mutat. Csu­pán júliusiban eddig 10 sú­lyos, és 28 Ikönyabb sérülés történt az országúton, amely­nek előidézői a már korábban említettek voltak. Nézzük csak az utóbbi két nap köz­lekedési „eredményeit.” Kedden éjszaka a 33-as Autóközlekedési Vállalat munkásszállító autóbusza; GN 562-es forgalmi rendszámmal Pusztaimárfcháznál felborult. Pásztor József, a gépkocsi ve­zetője az éjszakai műszakba szállító munkásokat vitte Kisterenyére, illetve Nagybá- tonyba. A volán mellett elaludt. Gépkocsija az árokba bo­rult és nyolc bányász sé­rült meg. A gépkocsin 'keletkezett kár meghaladja az ezer forintot. Ennél sokkal súlyosabb ba­leset történt szerdán délelőtt Dejtáron. Az UB 352-es rend­számú katonai — Csepel Vippon gyártmányú — gép­kocsin az autó vezetője civil személyeket szállított meg­nem engedhető módon. A tíz fő szállítására engedélyezett gépkocsin huszonegy személyt szállított. Emellett a gépko­csi vezetője, Bunyi György gyorsan is hajtott, s bekövet­kezett a súlyos tragédia. Gépkocsija felborult, s 14 személy súlyos sérü­lést szenvedett. A sérül­tek közül kettő — lap­zártáig — élet-halál között vergődik a kórházban, közöttük egy áldott álla­potban lévő asszony. Eh­hez hasonló súlyos bale­set az utóbbi időben nem történt megyénk terüle­tén. A közlekedési balesetek azt igazolják, hogy a közlekedés rendészetünknek minden megalkuvás nélkül továbbra is a legszigorúbb ellenőrzést kell gyakorolnia. Taníttassák meg végre a motorkerékpár és 'gépkocsivezetőkkel, hogy az országút nem verseny pá­lya! Hiszen minden tény azit igazolja, hogy a közlekedési balesetek legna^'ohb száza­léka éppen a gyorshajtásból és a szabálytalan előzésekből adódik. De mint azt a dejtá- ri szomorú példa is bizonyít­ja, „elősegíti” a 'balesetet a gépkocsik túlterhelése, és az ho"-' tehergépkocsikon meg­nem engedhető módon szál­lítanak személyeiket! Ilyen esetekben — bízunk is benne közlekedés rendészetünk a legnagyobb szigorral járjon el, mert életet, testi énséget veszélyeztet­nek az országút vikken- dezői. A közlekedés rendészet szabálvai törvény. Annak betartása valamennyiünk kö­zös érdeke, emberek életét, emberek testi épségét ment­jük meg. Valamennyiünk kérése: közlekedjünk szabá­lyosan — járókelők, motoro­sok, gépkocsivezetők egy­aránt, embertársaink életé­ről, családunk eltartásáról van szó! — So — MEGJAVULT A SZÉNSZÁLLÍTÁS MATRANOVAKON A mátnanováki üzemegységhez tartozó Csurgó-táró szénszállítása eddig sok problémát okozott. A napokban készült el az osztályzói szénfeladó berendezés, mely révén megszűnt a bányában az ürescsillére várás, zavartalan lett a kitermelt szén elszállítása. Ennek megvalósítása szük­ségszerűén megköveteli, hogy a -közép és alsófokú kádereik bátran irányítsák munkaterü­letüket, azért vállaljanak fe­lelősséget, menjenek fegyel­mezni és dicsérni egyaránt. Rosszul értelmezett népszerű­ségre tesz szert az a vezető, aki elnézi a fegyelmezetlen­séget, alki nem tud igényes lenni a munkában. Az ilyen vezetőt — bátran megmond­hatjuk — nem tisztelik a becsületes dolgozók. Sőt az ilyen vezetők gyakran ludasok abban, hogy akár a szerelők, aikár a gépkocsivezetők meg­sértik a társadalmi tulajdont. Nem véletlen az, hogy az év első öt hónapjá­ban 230 kártérítési hatá­rozatot adott ki a vállalat, 55 900 forint értékben. Ezenkívül közúti balese­tekből és műszaki hi­bákból 38 499 forint kár keletkezett. A vállalatnál a protekció is fellelhető. Van rá eset, amikor a kocsi megrendelés­inél a gazdaságosság rovására is kivételeket alkalmaz a for­galmi osztály. A gépkocsi­vezetők jó vagy rossz kocsi­ra ültetésénél, a gépkocsik javítási idejének elhúzódásá­nál, vagy lerövidítésénél szin­tén tapasztalható megveszte­getés. A munkafegyelem meg­szilárdítása, a protekció és korrupció felszámolása a gaz­dasági vezetés megerősítésén túl szükségessé teszi a vál­lalat megtisztítását a még meghúzódó ellenforradalmi elemektől. Még ma sem mondható el, hogy ezen a téren mindent megtettek vol­na. Nap mint nap kerülnek (napvilágra ellenforradalmi cselekménnyel terhelt egyé­nek, kulákok, deklasszált ele­mek. Az Autóközlekedési V álla­ta tniál is megvan az a becsü­letes törzsgárda, amelyre mind a gazdasági vezetés, mind a pártszervezet bizton számíthat. Az autóközleke­désnél kiépítendő és folyó pártmunkánál figyelembe kell venni, hogy a dolgozók de­centralizáltan végzik munká­jukat és éppen ezért nem mindegy, hogy milyen a politikai felkészültségük. A lehetőségekhez mérten gon­doskodni kell arról, hogy a kalauzokkal és gép­kocsivezetőkkel rendszere­sen találkozzon a párt- vezetőség, a szakmai ok­tatásokat köslsék össze politikai tájékoztatóval. Ahhoz, hogy az autóköz­lekedésben dolgozó gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve­zetők a dolgozókkal össze­forrva, a megnövekedett fel­adatoknak eleget tegyenek az eddiginél több és hatékonyabb segítséget kell kapniiok a felsőbb gazdasági vezetéstől. Annyit, amennyi gazdasági súlyuk a népgazdaságban megkíváin. A beszámoló után számos hozzászólás következett. Szeliepcsónyi elvtárs a köz­ponti telephely párttitkára elmondotta, hogy a hibákat mielőbb kijavítják. „Nekünk, kommunistáknak kell példát mutatnunk, s elérni, hogy csökkenjen a kocsiállás, jobb legyen a kihasználás.” Fekete elvtárs, a balassa­gyarmati telephely dolgozója arról beszélt: örvendetes je­lenség, hogy végre a vállalat munkája is napirendre ikerül. „A beszámoló a vállalat munkájának, helyzetének tü­körképe volt, nagyon őszin­tén, világosan tárta fel hibá­inkat. Hogy javítsuk eddi­gi munkánkat, az elősorban rajtunk, kommunistákon mú­lik.” Szűcs Ferenc arról beszélt, hölgy a párttagok sokszor összeférhetetlenek, intrikál­nak s éppen ezért nincs idő arra, hogy felfigyeljenek az előforduló hibákra. A balassagyarmati telep­hely párttitikára arról szólt, hogy a meglévő mulasztás­ért elsősorban a kommunis­tákat terheli a felelősség. A nagybátonyi telephely kom­munistái hiányolták, hogy ed­dig kevés segítséget kaptak a felsőbb szervektől, majd a rossz tömegkapcsolatukról szóltak. Tóbik Pál elmondot­ta, nem védik eléggé a tár­sadalmi tulajdont, pedig ez a kommunisták elsőrendű fel­adata. A hozzászólók valamennyi­en arról beszélteik, hogy el­ismerik a beszámolóban fel­vetett hibákat. A vállalat kommunistái a hibák elisme­résében szinte egymással ve­télkedtek. Arról azonban egy hozzászóló sem szólt, hogy mi módónt milyen mód­szerrel kívánják a hibákat kijavítani. Pedig e taggyűlés arra volt hivatva, hogy a jelenlévő kommunisták, hasznos javaslatai, elgon­dolásai alapján változ­tassanak munkájukon. Mi nem elégedhetünk meg iazzal„ hogy hibánkat be­ismerjük. Arról is szóljunk, mit teszünk annak. ki­javítására. Különben fennáll annak a veszélye, hogy min­den a régiben marad. Az Autóközlekedési Vál­lalatnál minden lehető­ség megvan, hogy fel­számolják eddigi hibáju­kat. Ehhez azonban az szükséges, ami a taggyűlésen elmaradt: az öntevékenység, a kezde­ményezés. S ha ez megtörté­nik, a 33. sz. Autóközleke­dési Vállalat dolgozói még jobb, még szebb eredménye­ket érnek majd el. Hortobágyi András y/QMiqtll“ slta Naponta megteszik „egészségügyi sétájukat” a balassagyarmati I. számú napköziotthonos óvoda kis növendékei. Ezen a sétán az óvónénik és a dadák is segédkeznek: nehogy valami baj tör­ténjék az óvodásokkal. A féltő kezek nemcsak az óvodában, ha­nem az utcán is ügyelnek az apróságokra, a dolgozók gyerme­keire. Nagyobb önbizalmat, több kezdeményezést A 33. sz. Autóközlekedési Vállalat munkájáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom