Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-23 / 57. szám

1958. július 23. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG A takarékossági intézkedési tervek végrehajtásáért Játrail állíthatjuk, hogy a Minisztertanácsnak a takarékossági mozgalomról ho­zott határozata a dolgozók legbensőbb határozatával ta­lálkozott. Az emberek túl­nyomó többsége bosszankodik azon, ha a pazarlásnak, a herdálásnak, a felületesség­nek valamilyen megnyilvánu­lásával találkozik. S bár még sóik a tennivaló iaenis a té­nyek alapján állítható, hogy azok vannak a döntő több­ségben, akik az állam pén­zét úgy verik a fogukhoz, mint a sajátjukat, s a meg­gondolt. takarékos munkát a szocialista éoí+őmunka elen­gedhetetlen részének tartiák. Számos tanácskozáson, érte­kezleten elhangzott felszóla­lást úgv lehetne summázni, hosv ..vigyázzanak jobban a közvagyonra. mert az az envém is. mindannviunké”. Most, hogy a gyárak, bá­nyák, közlekedési vállalatok nagy többségében reális ta­karékossági-intézkedési tervet dolgoztak ki, megindult a munka azok végrehajtásáért Ennek során számos olyan kezdeményezés született, amelyek magukban foglalják a fizikai és a műszaki dolgo­zók aktivitását. A Tűzhelygyárban például már az év elején a takarékosságról szóló határo­zat megjelenése előtt foglal­koztak azzal, hogyan tudnák jobban érvényre juttatni a gazdaságos termelést. A taka­rékossági terv végrehajtásá­ban már jelentkeznek az első eredmények: az év elejé­től már elég komoly megta­karított összeggel rendelkezik a gyár. A Salgótarjáni üveg­gyárban a szóbeli és szemlél­tető agitáció különböző for­máit használják fel annak bizonyítására, hogy a taka rékoskodás hogyan hat visz- sza a dolgozókra, hogyan nö­veli a nyereségrészesedést. A Salgótarjáni Acélárugyárban az önköltség csökkentését szolgáló javaslatokat minden hónapban összesítik és érté­kének négy ezrelékével jutal­mazzák a javaslattevőt. S lehetne még sorolni a ha­sonló kezdeményezéseket, el­gondolásokat, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a szervezett takarékossági moz- galom a gyárak, bányák ál­landó munkamódszere legyen. A kezdeményezések erőssége ezeken kívül még abban van hogy élükön az esetek túl nyomó többségében a pártbi zottságok, pártszervezetek ál­lanak, továbbá abban, hogy a KISZ, a fiatalok nagy len­dülettel, nem egy esetben más szerveket megelőzve fog tak hozzá a rájuk eső rész teljesítésének. A takarékossági mozgalom­ról szóló miniszterta­nácsi határozat leszögezi, hogy „az eredményeknek elsősorban a népgazdasági terv teljesí­tésében, illetve a terv gazda­sági mutatóinak túlteljesíté­sében kell jelentikezniök.” Ebből következik, hogy a ta­karékossági intézkedési ter­vek nem öncélúak, hanem szerves részét kell képezzék a vállalati tervnek. A taka­rékossági előirányzatok tei jesítése érdekében szükséges, hogy a gazdasági vezetők hajtsanak végre olyan intéz­kedéseket, amelyek hozzájá­rulnak például az ésszerűbb anyaggazdálkodáshoz, a tech­nológiai fegyelem szilárdítá­sához, s egyéb költségténye­zők csökkentéséhez. Ennek előmozdítása érdekében bát­rabban alkalmazzák az anyagi ösztönzést is. Nem cél és ahol tapasztalható, ott véget kell vetni az olyan „mozgalomnak”, amely végeredményben nem jelent megtakarítást, hanem egy korábbi hanyagság fede­zését. így például a különböző elfekvő, elhullt anyagok, szer­számok, felszerelések össze­gyűjtése nagyon jó és egy­magában hasznos. Azonban az igazság az, hogy nem az össze gyűjtése érdekében kellene mozgósítani, hanem arra, hogy fontos szerszámokat, gépeket ne hagyjanak a gyárban, bá­nyában szanaszét. Az ilyen munka sokkal jobban szol­gálná a takarékossági moz galom igazi céljait. jobb eredmények el­érése érdekében szükséges lenne, hogy a moz­galmi szervek, elsősorban a szakszervezeti bizottságok hat hatósabban segítsék az intéz­kedési tervek megvalósítását. A bányaüzemek szakszerve­zeti bizottságai például még intézkedési tervet sem dolgoz­tak ki, s többségüknél a ne­gyedéves munkatervben meg­lehetősen szűk helyet kap a takarékosság. A szakszerve­zetek például sokat tehetnének azért, hogy elevenebb verseny bontakozzon ki a selejt, az anyaghányad csökkentése, a termékek jobb minősége, a munkaidő jobb kihasználása és egyéb feladatok előmozdí­tása érdekében. Szükséges lenne javítani a nyilvánossá­gon is. Bár itt az értékelés nehezebb, de már nem egy példa bizonyítja, hogy megold­ható a gazdasági mutatókat jól teljesítő dolgozók eredmé­nyeinek népszerűsítése, tuda tosítása. A gyárak, a bányák szer­vezett mozgalma mellett elég sok tennivaló áll előttünk, hogy a lakosság minden tagja, apraja-nagyja, takarékossági mozgalma fellendüljön, job ban kibontakozzon. így pél­dául a takarékbetétek növe­lése, takarékos gazdálkodás a háztartásokban, a víz, az elektromos energia, s egyéb eszközök gazdaságos felhasz­nálása — mind hozzájárulnak az ország gazdasági erejének növeléséhez, további fejleszté­séhez. a népjólét emeléséhez. kibontakozó takaré­kossági mozgalomban most már az a feladat áll előttünk, hogy valóban tömeg- mozgalommá szélesedjen. A munka java és neheze ezután következik: teljesíteni az in­tézkedési tervek célkitűzéseit, mozgósítani a dolgozókat, s a lehető legnagyobb pontosság­gal értékelni az eredménye­ket. Ennek érdekében pedig a gazdasági és mozgalmi szer­veknek egyaránt emelniük kell a szervező és felvilágosító munka színvonalát. Széles körben elterjesztik a bányászok újításait Széleskörű újítási tapasz­talatcsere indult a szénme­dencében. összegyűjtik a használható javaslatokat: elő­ször a szénmedencében más bányaüzemek számára, a jelentősebb újítási javaslato­kat pedig megküldik a Talál­mányi Hivatalnak, hogy hasz­nosítsák az egész iparágban. Ilyen széleskörű tapasztalat­cserére most került először sor, amelyet a jövőben a tröszt üzemeinél rendszeres­sé tesznek. Ugyancsak megkezdődött az újítási mozgalom helyze­tének felmérése a bányaüze­meknél, amelyet négy brigád végez, s 25-én befejezik a vizsgálatot. (Balaton mellett ; A napokban tértek haza 8 ^eii Balatonszárszóról a Salgótar­ján Csizmadia-telepi úttörők. A Petőfi Sándor úttörő csa­pat 42 tagú csoportja megfe­lelő szülői és pedagógus ve­zetéssel két boldog hetet töl­tött a magyar tenger mellett — Balatonszárszón. A kis úttörők nagy többsé­ge most látta először a Bala­tont. Miért alacsony az F 4-es fejtőgép teljesítménye? A közelmúltban érkezeit hír Petőfibányáról, hogy a magyar F 4-es fejtőgéppel történő vágatkihajtásnál re­kordot értek el. Egy hónapi előrehaladásuk 600 méter volt. Szénmedencénkben is működik Gusztáv-aknán egy F 4-es fejtőgép. Itt azonban nem 600, de jó ha egy hónap alatt 100 métert halad előre a fejtőgép. Mi ennek az oka? Míg Petőfibányán a fejtő­gép mindenütt teljes szénte­lepben (lignitben) haladt elő­re, addig Gusztáv-aknán ve­gyes vágatban halad. A szén- telep csak 70-80 cm vastag, míg a többi 160 centiméter kemény márgás kőzet. Ez természetesen nagymértékben befolyásolja az előrehaladási sebességet. így többek között műszakharmadonként kétszer kell a vágókéseket a fejtő félgömbön cserélni. A szállítás nagymértékben befolyásolja az előrehaladást. V kézi csillézés a lefejtett ;ermék elszállítását nehézzé teszi, sőt a szállítópályán is sak egy csillés szállítás fo- yik. Az előrehaladást nehézzé eszi még az állandó nagy i lorképződés is. Ez nem for- lult elő Petőfi-bányán, mivel 1 I . lignit nedves, s a porkép- j ődés minimális. A bányamű- zaki felügyelőség Petőfibá- yán engedélyezte a 3 méte­------------“ re nkénti ácsolást. Míg a mi telepviszonyaink nem enge­dik meg az egyszerre törté­nő biztosítást, hanem folya­matosan történik. Ez termé­szetesen gyakorlatilag azt je­lenti, hogy 1-2 méter előre­haladás után le kell állítani a fejtést, mert biztosítani kell. A korábban említett ve­gyes szelvény is nagy prob­lémát okoz, emellett gyako­riak a fel- és levetők is. Ilyenkor a gép munkáját ké­zi fejtéssel segítik ki. Az üzemvezetőség a legjobb képességű vájárokat osztotta be a fejtőgép mellé. Am, ennek ellenére is az előreha­ladási ísebesség igen kicsi, s ebben az is közre játszik, hogy csak kétharmados szén- termelés folyik. Amikor a fejtőgép előre­haladását nem gátolják kü­lönböző tényezők, akkor 2 műszakban 4 métert haladt előre. Viszont egy jó kézifej­tő csapat is sokszor eléri ezt a teljesítményt. Jó lenne, ha az említett okok figyelembe­vételével a tröszt műszaki osztálya felülvizsgálná a fej­tőgép helyzetét. S ha talán nem is 600 métert haladna előre, egy hónap alatt, de legalább 200-250-re növelnék az előrehaladási sebességet. —m'ad— Gazdasági kérdésekről tárgyalt a pártbizottság a Salgótarjáni Üveggyárban (Tudósítónktól). A Salgótarjáni Üveggyár pártbizottsága kibővített ülé­sen foglalkozott a gyár gaz­dasági munkájának néhány kérdésével. A beszámoló, amelyet Csábi Imre elvtárs a pártbizottság titkára ter­jesztett be, elsőként a selejt alakulását vizsgálta meg. Az előadó többek között elmondta, hogy a termelési terv első félévi feladatainak teljesítése mellett a selejt alakulása miatt nincs di­csekedni való. Amíg 1957 el­ső negyedében 12,9, a máso­dik negyedben pedig 13.3 volt a selejt, addig 1958 első félévében már 16.5 százalék. Hogy ezen a helyzeten javí­tani lehessen fontos feladat: ne csak a tervosztály foglalkoz zon a selejt alakulásának számszerű kimutatásával, hanem az üzemvezető, a pártaktivisták is vitassák meg havonta legalább kétszer a tennivalókat. Lempochner Rezső elvtárs hozzászólásában például el­mondotta, hogy a selejt nö­vekedéséhez hozzájárul, ami­kor a hűtőszalagokat a mun­kaidő végén meggyorsítják, s emiatt az üveg jó kiégése nincs biztosítva. Magyar elv­társ arra utalt, hogy a zöld­kemencénél azért emelkedett a selejt, mert nem foglalkoz­nak megfelelően sem az au­tomata gép karbatartásával, sem az ott dolgozók szakmai, politikai képzettségének eme­lésével. Verbóvszki György szóvá tette, hogy hiányos a szakmunkás utánpótlás a gé­peknél, s nincs meg a meg felelő műszaki ellenőrzés sem. Különben nem fordul­hatna elő, hogy á vasárnap kijavított gép hétfőn délelőtt 10 óráig nem termel semmit. A gyár kereskedelmi tevé­kenységéről is szó esett a beszámolóban. A különböző reklamációk okai jórészben a magas törési százalékban kere­sendők. Ezek egyrészt a gyártás minő­ségének, másrészt a csomago­lási és vagonba rakási mun­káknak hibáira vezethetők (vissza. Azonban hiba az is, hogy a kereskedelmi szervek a legkisebb kifogást is fel­nagyítják, ebből pénzügyi en­gedményeket igyekeznek elérni. Mint a beszámoló le­szögezte, nem lehet egyet ér­teni a kereskedelemnek az­zal az eljárásával, amely so­rán a raktáron lévő 2.2 mil­lió forint értékű árút nem veszi át, hivatkozva arra, hogy a belföldi igényeknek nem felel meg, bár a jelek szerint értékesíteni lehetne. De átvennék akkor, ha 30 százalékos árengedményt ten­ne a gyár. A beszámoló a továbbiak­ban a szakmai képzés és a munkaverseny helyzetéről szólott. Mint kiderült, a gyár az elmúlt éviben közel 50 fia­talt szerződtetett ipari tanuló­nak. Azonban hiányosság, hogy az utóbbi időkben nem tör­tént előrehaladás az üve­gesek szakmásításában. A munkaversennyel foglal­kozva az előadó rámutatott, hogy az év első felében több mint 50 000 forint jutalmat kaptak a legjobb dolgozók. Jelenleg közel 900 munkás vesz részt a versenyben. Ez a szám azonban nem kielé­gítő mert a vezető műszaki és adminisztratív dolgozók nem tettek olyan érdemle­ges felajánlást osztályaikkal karöltve, amely elősegítené a dolgozók versenyét. Az újítással kapcsolatban olyan megállapítás hangzott el, hogy jelenleg egy hely­ben topogás jellemzi a moz­galmat. Éppen ezért a pártbizott­ság sürgősnek tartja, hogy a vállalat főmérnö­ke és újítási felelőse hív­jon össze újító anké- tot. I Andó elvtárs, a gyár újítási felelőse például elmondotta, hogy a gyárnak nem volt újítási feladatterve, s jelen­leg sincs olyan műszaki bri­gád, amely elősegítené az újítási javaslatok kivitelezé­sét. A beruházásokkal kapcso­latban a pártbizottság (bírál­ta az új keverőház mellett épülő transzformátorház üzembehelyezése körüli huza­vonát. Időről-időre eltolódik az átadás határideje, nem számolva azzal, hogy mi­lyen károk származhat­nak a túlterhelésből ere­dő esetleges leállásból. Az ülés több hozzászólója kérte a pártbizottságot, for­duljon az illetékes szervek­hez ennek a tűrhetetlen ál­lapotnak mielőbbi felszámo­lása érdekében. A pártbizottsági ülés vég­eredményben abban foglalt állást, hogy az alapszerveze­tek, a kommunisták ismerjék meg jobban a dolgozók han­gulatát, problémáit, állandó­an vizsgálják a termelési mutatók alakulását, azonnal mozgósítsák a dolgozókat egy-egy gazdasági feladat, nehézség megoldására. OOOOOOOOQOOQOOOOOCX30CXX)CXXXXX)OCXXXXXXXXXXXXy>rvX<^>Cw: Újra működik a gyár... (Tudósítónktól.) A Zagyvapálfalvi Üveggyár hazánk egyetlen táblaüveg­gyára. A felszabadulás előtt egy évben 6—7 hónapot dol­gozott az üzem. Nem nagyon kellett akkor az üveg, hiszen alig volt építkezés az ország­ban. Nagyot változott a hely­zet 1954 után. Hazánk­ban soha nem látott ütemben indult meg az építkezés. Gombamódra nőitek ki földből az új házak, a köz- és magánépületek, iskolák, gyárak, üzemek. Ha olyan valaki, aki a fel­szabadulás óta nem járt „ gyárban és most széttekintene az üzem területén, nagy át­alakulásoknak lenne szemta­núja. A táblaüveggyártás na gyón anyagigényes: naponta több vasúti (kocsi homokot szódát, dolomitét, glubersót, szemet kell megmozgatni. A felszabadulás előtt mindezt kézierővel, erős fizikai munká­ival1 végezték! a dolgozók. Neki- f eküdtek a vasúti kocsiknak, a A 8. VASUTASNAPRA készülnek... A 8. vasutasnapra készü­lődnek már a salgótarjáni vasútállomás dolgozói, amely egyben már felkészülés az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítására, arra, hogy a II. félév végén elnyerjék az élüzem címet. Az elmúlt termelési tanács­kozásokon a hozzászólók je­lentős része ígéretet tett a munka megjavítására. Az I. félévben a hibák ellenére sem végeztek rossz munkát, tervüket 104.9 százalékra tel­jesítették. Hét dolgozó teljesítette a kiváló vasutas dolgozó cím elnyerésének felté­teleit. Berta János, például ez év­ben ünnepli szolgálatának 30. évfordulóját. Majd Sándor Pál forgalmi szolgálattevőt, 'Németh II. Gyula kocsiren­dezőt és Végh Béla vonat­vezetőt tartották érdemesnek a kitüntetés odaítélésére. A termelési tanácskozás már egyben az ünnepre való felkészülés is volt. Komoly felajánlások születtek. A fajlagos kocsimozgatási idő csökkentését az eddigi 5.5 percről 5.1 percre csökkentik. A személy- és munkásvonatok indítását is javítani kívánják az eddigi 89-ről 90 százalék­ra. A kocsikiha/sználás, ko­csiállás eddig átlagosan 11 óra volt az állomás területén, míg most 10.5 órára csökkentik. E vál­lalások egyben az élüzem cím elnyerésének feltéte­lei is. A forgalom további meg­javítása mellett azonban a gazdaságosságról sem feled­keztek me« Önköltségosökkentő bri­gád alakult. A brigád feladatai közé tar­tozik a továbbított elegytonna növelése, a tartalék mozdo­nyok üzemeltetésének csök­kentése, a tolatás jobb meg­szervezésével és az üzem­anyag felhasználásának csök­kentése. A brigád május és június havi munkája több mint 8000 forint megtakarí­tást eredményezett. Ám a július havi megtakarítás elő­reláthatólag 5000 forint lesz. A 8. vasutasnapra az állo­más dolgozói azonban eddig elért legjobb ered­ményeiket is szeretnék megdönteni. Az állomás dolgozóinak mun­káját hamarosan az utazó- közönség is tapasztalja majd. Mind a két állomás környé­két, de különösen a főtérit csinosítják. Hegyi József brigádjával vállalta, hogy elfekvő anyagokból biztosít­ják e munkát, s így közel 52 köbméter anyagot takarí­tanak meg. Az állomáson most készülnek az ünnepi műszakra, amely augusztus 3-tól augusztus 10-ig a vasu­tasnapig tart. kirakodóhelyre tolták, majd talicskákkal beszállították az anyagot a keverőbe. Ma mindenütt elevátorok, szállítószalagok továbbítják az anyagot a megfelelő helyre: az anyagmozgatást majd­nem teljesen gépesítették, kiküszöbölve ezzel a megeről­tető fizikai munkát. A gyár a felszabadulás óta két éven ke­resztül egyfolytában, éjjel­nappali műszakban termeli a táblaüveget és csak minden két évben kerül sor a ke­mence nagyjavítására. Az idei nagyjavítást a napokban fejezték be határidő előttt a gyár dolgozói. Ezzel egyi dobén kemecebővítést is végeztek és új automata adagolót készítettek. A dolgozók szaktudását di­cséri, hogy ez az új automata adagoló egyetlen Európában ilyen nagy kemencénél. Az új adagoló is több célt szol­gál: mentesíti négy ember erős fizikai munkáját, á nyers­anyagot egyenletesen továb­bítja a kemencébe, ezáltal jobb az olvadás és ez nagy­ban elősegíti a jó minőségű üveg termelését. A napokban érkezett meg egy csiszológép is, felületi üvegcsiszolásra. Ennek a gépnek a segítségével több elsőrendű üveget tud gyár­tani az üzem, hiszen rengeteg ilyen üveg kell az új vasúti kocsikba. autóbuszokba és ezek külföldön is öregbítik a gyár jó hírnevét, dicsérik a magyar dolgozók szaktudását: Csak egy kis ízelítő ez egy nagy gyár életéből, de ebből is látható, hogy komoly, ered­ményes munka folyik az üzemben és bizonyára a dol­gozók megérdemelt jutalma — a nyereségrészesedés — ebben az évben sem marad el. 33. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti A MEGYE UTAZÓ KÖZÖNSÉGÉT, hogy a SAL­GÓTARJÁNBÓL INDULÓ AUTÓBUSZOK MEG­ÁLLÓJÁT a városrend ezés folytán július 21.-től PÉCSKÖ UTCÁBA H ELYEZTE ÁT. (a Szovjet Hősi emlékművel szemben).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom