Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-23 / 57. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1958. július 23: Megyénk kulturális fejlődése a filmszínházak tükrében Kultúrforradalmunikban fontos funkciót töltenek be a filmszínházak. Tíz éve, hogy a nép állama állami kezelésbe vette a filmet, a filmszínházakat. A jubiláló évfordulón pár gondolattal szeretném az eltelt időszak eredményeit elemezni. 1938-ban Nógrád megyében 11 filmszínház működött. Ez a szám 1944. évben 24-re emelkedett. A bányák és gyárak urai jól tudták, hogy a film politikájuk végrehaj­tásában jó eszköz. Felismer­ték a film propaganda adta lehetőségét: az osztályharc elkendőzése, a munkásság fi­gyelmének elterelése az élet reális értékelésétől. Az akkor készült filmeket jól is tud­ták használni. Megyénk hely­ségeinek 7 százaléka volt mozival ellátva 1938-ban. (ami országos viszonylatban is a legrosszabbak között volt). Az 1944-ig létesült mozik is az összlakosság 16.3 százalékának biztosítot­tak csak „rendszeres” mozi­előadást. Ilyen hagyatékokat kaptunk a múlttól. A működő gépek is rosszak, korszerűtlenek voltak. Tehát az államosítás után ezek is kiselejtezésre szorultak. 1948-ban indult meg az erőteljes fejlődés. Évről évre nőtt a mozik száma és olyan kis köz­ségekbe is eljutott a film, amelyekben a tőkés rend soha nem állított volna fel filmszínházat —, hisz ez rossz üzleti vállal­kozás — már pedig ők az ismertetett célok mellett az üzleti érdekeket tartották elsősorban« szem előtt. Az el­hanyagolt géppark felújítása, kicserélése több millió fo­rintba került. Csak Salgótarjánban 1950- ben felszerelt gépek több mint félmillió forintba kerül­tek. De nézzük a számokat, önmagukért beszélnek: az államosítás után évről évre ugrásszerűen emelkedett a mozielőadások száma (a fejlő­désnek fontos mutatói). Amíg 1950-ben 4752 előadást tartot­tak megyénk filmszínházai­ban, 1957-ben több mint 20 000-et és ezzel biztosítva volt a lakosság széleskörű fitenellátása. 1958-ra elértük azt, hogy megyénk községei­nek több mint 90 százaléka rendszeres filmellátásban ré­szesül. A felsorolt adatok el­sősorban azt tükrözik, hogy népi demokratikus államunk milyen lehetőséget biztosított a lakosság kulturális igényé­nek kielégítésére. A dolgozók anyagi javai­nak emelkedését és kulturá- ■ lis igényét még jobban le, tudjuk mérni a filmszinhá-! zak látogatóinak növekedésé- < ved. ! 1950-ben 750 000 látogató volt, 1957-ben már több mint három millió láto­gató nézte meg a Nógrád megye filmszínházaiban bemutatott filmeket. Megyénkben tehát 1957-ben a csecsemőktől az aggastyánig mint 11-szer nézett filmelő­adást. Ez nagyon magas szám és számos fejlettebb kapita­lista ország felett áll. Min­den bizonnyal 1958-ban a lá­togatottság még tovább emel­kedik. Hazánkban — azon belül a megyéinkben — ©lyan óriá­si számban növekedtek a filmszínházak, hogy túlha­ladtuk a lakosisághoz arányo­san viszonyítva olyan kapi­talista államokat 'is, mint Franciaország. 1945 után ismerkedtünk meg a szovjet filmekkel, mely a „Kővirág”-tól a „Szállnak a darvak”-ig nagy hatást gyakorolt kultúrforra- dalmunk egészére, mozi kul­túránk fejlődésére. Fiilmgyáritásunik, az el­múlt 10 év alatt olyan ki­emelkedő filmeket készített mint a „Talpalatnyi föld”, „Déryné”, „Körhinta”, „Han­nibál tanár úr” stb. A hazai közönség, de az egész világ előtt is meg­mutatta, hogy mit tud a bilicnseibői felszabadult művészet alkotni. Bár jelenleg számban nem készítenek filmgyáraink any- nyi filmet, mint 1945 előtt, azonban (a mai filmjeink gyengéik ellenére is) maga­san túlszárnyalják a 45 előtt készült giccses sorozatban gyártott filmeket. Tanult, művelődött dolgozó népünk. Az új ember formá­lásban fontos szerepet tölte­nek be a filmek, a Zóják, Mereszjevek, a Zsurbinok. Nyitva állt a kapu az elmúlt évtizedben a haladó nyugati filmek előtt. „Róma 11 óra”, „Hűtlen asszonyok” „özönvíz előtt”, kritikai realista mű­vek legjobb alkotásai elju­tottak hozzánk. Jelenleg ha­zánkban sokkal több nem­zet filmjét mutatják be, mint bármiikor ezelőtt. 1938-39 év­ben kiadott filmlexikon arról ad tájékoztatást és szenzáció­ként jelöli meg, hogy hét nemzet filmje került bemu­tatásra. Ma évenként 20 or­szág legjobb filmjei kerülnek a közönség elé. Közönségünk ma már ezt természetesnek veszi. A legkisebb községben is úgyszólván a film buda­pesti bemutatójával egy­idejűleg kerül a nézők elé. Mozi pedig csak abban a köz­ségben nincs, ahol a villanyt még nem kötötték be. Min­den bizonnyal a 3 éves ter­vünk végére Nógrád megye minden községében lesz mozi és az arra alkalmas filmszín­házak az új technika köve­telményeknek megfelelően át lesznek alakítva szélesvásznú filmszínházzá. A mi országunkban a kul­túra a népé, a nép pedig vi- rágoztatja azt saját hasznára, 'boldogulására. Kálovits Géza — A Moszfilim Stúdió új, nagyszabású zenés filmet ké­szít. A dal címmel. A film­ben Gleb Romanov, az egyik főszereplő sokoldalúan mu­tatja 'be az énekesek, tánco­sak és zenészek szines vilá­gát. A zenés film történeté­nek keretét a moszkvai VIT adja, így a fesztivál eredeti felvételei tarkítják majd a különlegesnek ígérkező fil­met. — Elkészült a „Nyitva a kiskapu” című rövid játék­film, amelyet Nyíri Tibor írt, Lakatos Vincze rende­zett és Purczell Miklós fény­képezett. A főszerepeket Bar- si Béla, Szirtes Adám, Or­solya Erzsi és Szemes Mari játszák. — „Jambao” címmel új, színes mexikói film kerül be­mutatásra rövidesen. A fő­szerepeket a nálunk is ismert Eihon Sevilla, mexikói szí­nésznő és táncosnő alakítja. A melodrámikus és kissé naív film egyetlen nagy ér­deme, hogy bemutatja a kubai táncokat és szokásokat. JHeyen dike zía. a (izőv jfi JléíjMt'űk Qlufíiáfél Július 19-én, szombaton^ délután, a November 7 film­színházban, egyszerű, de ben-» söséges ünnepség keretében | emlékeztek meg városunk^ dolgozói a Szovjet Légierők ( napjáról. Az ünnepi beszédet Szalai1? Gáspár, a Magyar Népköz- társaság Lógierejének száza-1 idosa tartotta. Visszapillantott! azokra az időkre, amikor^ még a repülés gyermekcipő-2 ben járt. Majd a jelenkori felkészült-? ségről szólott. A Szovjetunióban emelke-tl dett először magasba a MÍG? típusú lökhajtásos repülőgép,? amelyet még sok más, hason-t io alkotás követett és a Szov­jetunió bocsáj tóttá útjára az^ első mesterséges bolygót. Szaiai elvtárs megemléke-| zése után a szovjet delegáció \ vezetője, P. Rizskov őrnagyi elvtárs, a Szovjet Légierői tagja szólalt fel. Rövid érte-i «kezésében igen szerényen j emlékezett meg hazája eddigi elért eredményeiről a repü-. lésteohnikában. Szavainak lé-j nyege inkább az volt, hogy* a világszerte elismert ered-» «lényeiket hasznosítani a ba­ráti népekké! karöltve, azfc emberek boldogulására. Rizs-í kov elvtárs megemlítette, í hogy több üzemet is meglá-i togatott a szombati nap fo-í lyamán. Nagyon örült annak,« hogy a magyar emberek,« munkások jókedvvel, szorgal-i másán dolgoznak. Befejezé-í sül csak annyit mondott,5 hogy a Szovjetunió ereje, aj baráti népeik ereje is. Az ünnepség «befejezése­ként, bemutatásra került a( „Csillagos szárnyak” címűj film. H. Z. fényképpAlyázatunkra érkezett Fejlődik Mohora A falut körülvevő vadvizek, nádasok lecsapolására csator­nát építettek. Újra megindítja orosztanfolyamát az MSZBTf Pár évi szünet után újra megindítja a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megyénk­ben is az orosz nyelvtan- folyamokat. A tervek szerint a tan­folyamok szeptemberben in­dulnak. A terv az, hogy a ínyelvben jártas, hozzáértő nevelőket bíznak meg a tan-í folyamok szervezésével. Amennyibe«n mód van rá, el-'í sősorban olyan nevelőket von­nának be a munkába, akiik§ már jártak kinn a Szovjet-£ unióban és módjukban állt™ ia nyelvet alaposabban el-1 sajátítani. i BALASSAGYARMATI ÉPÍTŐ KTSZ FELHÍVJA A LAKOSSÁG FIGYELMÉT, H úgy lakóházak JAVÍTÁSÁT, mint ÚJ HÁZAK építését KULCS ÁTADÁSSAL VÁLLALJA. | KERESSE FEL BIZALOMMAL SZÖVETKEZE- I TÜNKET. BALASSAGYARMAT, Zrínyi u. 21. T: 261. Mohora községben a község fejlesztési terv során a vasút­állomástól a falu közepéig padokkal ellátott sétányt épí­tettek. (A felvételeket Földvári Árpád, Balassagyarmat, készí­tette). Németországi napok Pénzért papír papírért pénz HULLADÉKPAPÍRÉRT PÉNZT AD A M É H Papírhulladék nélkül nine papírgyártás, kevesebb a újság, könyv, Iskolai fű zet, csomagolóanyag. GYŰJTSÜK ÉS ADJUK ÁT A PAPÍRHULLADÉ KOT Pest, Bács és Nóg rád megyében a PEST-BÁC5-NÓG RÁDMEG VE I cr VÁLLALAT telepeinek és átvevőhelye nek: Nógrád megyében Balassagyarmat, Pásztó Salgótarján, Szécsény. zában él. Sok építkezést lát­tam, de egy sem volt olyan megragadó, mint a Rübeland melletti völgygát építése. A Bode folyó renkívűl szeszé­lyes. Nagy a vízgyűjtő meden­céje és ezért gyakran kiönt — óriási károkat okozva a «la­kosságnak. Hitler hatalomra- kerülésétől minden a háború céljait szolgálta Németország­ban. Megszakadt a korábbi vízgyűjtő-medencék építése is. Az NDK kormánya —munkás- parasztkormány, mindent meg­tesz a fasizmus örökségének felszámolásáért. Ez a rübe- landi völgygát is ilyen céllal épült, örökre megszünteti a környéken az árvizet, olcsó energiát nyernek általa, ívó és ipari vízzel látja el a kör­nyéket. Milyen maga a gát? Öriási! Száz méter magas. Az alap néhol 20, néhol 70 méter mély! A fal vastagsága 11 méter. Majd 1 millió köbméter ce­mentet használtak fel eddig. (Olyan mennyiség ez, hogy ha tíz tonnás vagonokba rak­nák, a Budapest—berlini tá­volságot tenné ki.) Hat éve építik. Elkészülte után 110 millió köbméter vizet tudnak itt tárolni. 427 kilométer hosszú csővezetéken továbbít­ják majd innen az ivó- és ipari vizet. A legmagasabb emeletre is természetes nyo­mással továbbítják a vizet. A gátban 3 ezer méter (!) hosszúságú ellenőrző alagutat építettek. Itt bonyolult, precíz műszereket helyeztek el. A roppant mű „viselkedését” fi­gyelik ezekkel. Hőmérő, dina­mikai, optikai és ki tudná felsorolni a sok mérőeszköz nevét. Szóval ilyen a gát. Hogyan építették? Német alapossággal' szervezték .meg a munkát. A cementet 15 kilo­méteres kötélpályán szállítják a helyszínre. A gáttól talán egy kilométerre van a kizáró­lag az itteni építkezést szol­gáló gépesített kőbánya. Köz­vetlenül a gát mellett modern betongyárat létesítettek. Da­ruk, emelők, gépeik könnyítik meg a munkát. Talán még egy év kell és elkészül a roppant alkotás. És hogy teljes legyen a kép, a német elvtársak büszkén mesélték, hogy az óriási víz­katlant sportcélokra is fel akarják használni. Víztelepet létesítenek. A nyolc kilométer hosszú víztükrön bizonyosan nagyokat vizisíeznek, csóna­káznak, motoroznak majd a német fiatalok. Ilyen «hát a rübelandl, e festői Harz hegység óri­ási fenyőkkel övezte völgy­záró , gátja. Az NDK dolgos, tehetséges népe új fejezetet ír a német nép történetébe: a szocializ­mus építésének korszakát. Túrái Lajos II. ismerjük eléggé a megtelt fokozzák, gátolják az ország Németországról írunk a cím- utat. Roppant nehézségekkel talpraálllását, - megvonták ben de voltaképpen pontatlan kellett a demokratikus Ne- az ISiDK-tol a koksz szállítást, ez a megjelölés- egy nemzet metországnak megküzdenie. De a milliomos urak rosszul a nímnt óc méeiq — két ál- Németország közismerten el- számoltak. A német munkások, Lm Az ország nyugati ré- sőrendű ipari hatalom. Csak- tudósok szakértelme és a szó­szét a Német Szövetségi Köz- hogy ez az ipar aranytalanui cializmushoz való hűsege meg- társaság alkotja. (Területe és jóformán teljesen a Rajna- mentette a helyzetet. Sikerült 24R (100 néevzetkilométer la- völgyre, a Ruhr-vidékre ossz- megvalósítaniok, amit a vilá­gossága 50 millió) Itt a’régi pontosul. 1936-ban, a mai NDK gon még sehol: barnaszénből Németország él tovább. Milli- területe az egész német vas- csináltak kokszot. Fölfedték a omos tőkés uraival, nagybirto- és acéltermelésből mindössze barnaszén kokszosításának kosaival, a két világháború- 8 százalékban részesült. Esza- titr^am ban vereséget szenvedett re- lcon tenger a határa, a hajó- És f ma tizenhárom évvel a vans ista militaristáival gyártás mégis jelentéktelen hitleri fasizmus szétzúzása . ' , volt. Mindehhez hozzá kell után az NDK Európa egyik Az NDK — Németország tenni, hogy a keleti terület a legfejlettebb ipari országai törtenetenek első munkás pa- bombázásoktól is többet szén- közé tartozik. Tengeri hata­raszt állama. (Területe nem vedett, mint a „nyugati zóna” iom, széntermelése több mint sokkal több, mint hazanke; és nem elhanyagolandó az a 200 millió tonna. (Majd tíz- 108 000 negyzetkilometer, la- tény sem, hogy a fasiszta had- szerannyi, mint a miénk.) kossága 20 millió. (Az az ál- erők a keleti fronton a vég- Villamosenergia termelése hát­iam. amelyben „a legteljesebb sgkig harcoltak — óriási ká- szorosa a magyarnak, a Wart- nemzetkozosseg, az egesz vi- lokat okozva a német népnek burg személygépkocsikat mi is lag minden nepere kiterjedő _ a szovjet csapatok ellen, jól ismerjük, megbecsült a szeretet, az egyenlőségen ala- Mindez óriási mértékben meg- kapitalista világban is • a puló testvéri viszony az embe- nöVelte a szabadság útjára Zeiss-tfényképezőgépek világ- rek kozott el\ uralkodik, lépő Kelet-Németország ne- hírüekké váltak ahogyan Heinrich Heine, Marx hézségeit. Jól él a német munkás, hisz barátja, a nagy nemet ko o Meg kellett teremteni az a szocializmusban, bízik a jö- 18o5-ben megálmodta a jo- ország szociai;sta építésének vőben. Ismerjük a pártkong- vendo Németországát. feltételeit. Elsőrendű nehéz- resszusi beszámolót — 1961-re Az NDK megalakulása tör- ipar kellett. Ehhez kokszra túlhaladják az amerikaiak ál- ténelmi jelentőségű esemény, volt szükség. A keleti vas-és tál táplált (táplálják, mert Jogos büszkeséggel tekintünk acélművek korábban is nyugat- háborús terveiket jórészt rá­elért sikereire, arra, hogy ról kapták a kokszot. A Ruhr- juk építik) nyugat-német Németország jobbik felében a vidéki vállalatok, hogy az életszínvonalat, szocialimus épül, — de nem NDK nehézségeit még jobban Az NDK a békés építés Iá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom