Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-16 / 55. szám
'1958. július 16. NÓGRÁDI NfiPŰJSAG 3 Egy szem gabona se vesszen kárba! Jól benne járunk már a nyárban. Learatták az őszi árpát, s javában folyik a búza aratása is. Szerte a megyében (keresztekbe rakott kalászok tanúskodnak a segítő gépek gyorsaságáról, az ember szorgalmáról. Lassan megindul a cséplés is. A (községek tartozéka lesz a cséplőgép zúgása, a fullasz- tó por egészen addig, még zsákban nem lesz a gabona ■egy szemig. Akkor aztán már csak az lesz hátra, hogy a malomban finom, fehér lisztté őröljék, amely az új kenyeret adja. Az idei esztendő nem örvendeztetett meg bennünket dús kalászok szőke zuhata- gával, mint a nagyszerű termések idején. A (későn jött tavasz után a mostoha időjárástól szinte emberfeletti ■»erővel, szorgalommal kellett kicsikarni a falu népének a termést. Azért nem panaszkodhatunk. Nem vagyunk bőviben a gabonának, de kölcsönbe sem kell kémünk. A tartalékot is számítva, kenyerünk jó előre biztosítva van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már merni kell .gondolnunk semmire, pazarolhatunk, vagy bármi más módon veszni hagyhatjuk ■gabonánkat. Ha valamikor, hát most szükség van arra, hogy a lerakott gabonát a lehető legkisebb szemveszte- séggel takarítsuk be a tarlóról. Vonatkozik ez termelő- -szövetkezetekre, állami gazdaságokra és egyénileg dol- Sgozó parasztokra egyaránt. A nagyüzemi gazdaságok abban is járjanak az élen, hogy alapos körültekintéssel szervezzék a további munkálatokat, a gabona védelmében. Termelőszövetkezeteink javra része igyekezett is a követelménynek eleget tenni. Már jó előre úgy szervezték :meg a munkálatokat, úgy készültek fel az aratásra, hogy az a legnagyobb rendben menjen végbe. Mert a ihuza-vona az aratásban ezt jelenti, hogy elpereg, kárba vész a drága mag. ' ülönösen áll ez ott ahol kézzel aratnak. Mert a kézi aratásnál nemcsak attól függ a szemveszteség, hogy az érés milyen időszakában kerül kasza alá a gabona, hanem attól is, meny- hyi idő alatt vágják le. A gondatlan, nemitörődöm munka után holdanként 100-120 kilogram is elpereghet, ami éppen egy katasztrális hold vetőmagjának volna elegendő. A balassagyarmati Előre Termelőszövetkezet tanult az elmúlt esztendőből. Akkor ugyanis nem kevesebb, mint 80 holdat kellett aratniok. Ember nem volt elegendő, akinek kezében suhogott volna a kasza, s amikor végre befejezték az aratást, kiderült, hogy a mag tekintélyes része elpergett. Ez pedig 16 vagon gabonánál — mert ennyit termeltek tavaly — nem kilogramdkat jelentett. Jó pár ember kitartott volna belőle az új kenyérig. Most az aratásra váró gabona minden holdjára szerződést kötötték az érsökvad- kerti gépállomással, s a két aratógép lassan be is fejezi az aratást. A termelőszövetkezet hat fogata hordja a búzát, félretéve minden más munkát. A szemvesztes,ség, ahogy a jelek mutatják így a lehető legkisebb lesz. e kell is ez a szervezettség az aratásnál, hiszen vigyázni kell minde-n szem gabonára. Az idén ter- melőszövetkezeiteinlk már csökkentett területről aratnak, hiszen a kenyérgabona vetésterületét csökkentették a pillangósok javára. Ez nem jelentett volna terméskiesést abban az esetben, ha az időjárás kedvez. A fejlett agrotechnika így sem hagyta cserben termelőszövetkezeteinket. Ha az igazi nagy termést meg is gátolta az idő, termésátlagaik így is jobbnak mutatkoztak, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Kevesebb gabonánk termett tehát mint tavaly. Az olyan gazdát pedig, aki a keveset herdálja is, elítélik falun. A tolmácsi gépállomáson arról panaszkodtak, hogy a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetekben nem a legnagyobb gondossággal, körültekintéssel láttak az aratáshoz. A gabonatáblák sarkait nem vágták le, s így nem biztosították a gépek szabad mozgását. Nem igen gereblyézik ifel a tarlóról sem a széthulló kalászokat. Pedig a közmondás is arra figyelmeztet, sok kicsi, sokra megy. Igaz, az aratás már lassan befejezéshez közeledik, Gyári dolgozók segítsége termelőszövetkezeteknek a Ipari üzemeink vezetői és ‘dolgozói csakúgy, mint a korábbi években, egyre több ikézzelfogható segítséget myújtanak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Bár számos vonatkozásban eltér ■u korábbitól, a jelenlegi patronáló mozgalom célja most is ugyanaz: erősíteni a munkás—paraszt szövetséget, segíteni a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Az ezzel kapcsolatos munkáról számolnak be az alábbiakban tudósítóink. az acélárugyár patronáló csoportjának 27 tagja van, közöttük olyan dolgozó is, akik már több éve .járják a falut. Fáradtságot nem ismerve a heti munka után még vasárnapjukat is feláldozzák a közös cél, a lakosság egyre jobb ellátása ■érdekében. Ilyen elvtársak például Kovács Rezső, többszörösen kitüntetett szerszám- lakatos, Miskolci László, Pál István, Pap János, Nagy Árpád és a többiek. A nyár folyamán eddig a csoport tagjai két vasárnapot töltöttek a tsz-ben. Segítettek a politikai munkában, felmérték azokat a javításokat, amelyeket az elkövetkezendő vasárnapokon elvégeznek. Most, 13-án egy három taghói álló csoport látogatott el a varsányi Dózsa és a felső- toldi Haladás Tsz-ekbe. A Dózsánál a gattert, a Haladásban a szőlőprést helyezték munkaképes állapotba. Az aratási, csóplési munkák idején a patronálok minden vasárnap felkeresik majd a tsz-eket, hogy a szükséges munkálatokat gyorsan elvégezhessék. A SALGÖTARJÄNI ÜVEGGYARI dolgozók Jobbágyiba, Szurdokpüspökibe és Pásztora járnak. Segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a tsz-tagok szétzúzhassák az ellenforradalom hamis propagandáját. Ennek nyomán egyre több tsz-tag ébredt rá arra, hogy a közösben a helye, s kérik visz- szavételüket. A politikai munka mellett szakmai segítséget is nyújtanak a patronálok. Például ebben a negyedévben különböző gazdasági épületekhez üvegtáblákat vittek, különböző alkatrészeket juttatnak a szövetkezeteknek, amelyeket azok gazdaságuk fejlesztésére hasznosíthatnak. A három tsz és a gyár dolgozói között jó kapcsolat alakult ki, s már rendszeresen várják a gyári elvtársakat. azonban a jó tanács, a figyelmeztető szó sohsem jön rosszkor, sohsem jön későn. Még lehet pótolni a mulasztottakat, hiszen a szemvesz- tesség lehetősége egészen addig fennáll, még a mag a cséplőgéptől zsákokba nem kerül. Az aratás ideje alatt ügyelni kell arra is, pontosan, szabályosan rakják a gabona kereszteket, hogy a szél ne hordja szét a kalászokat, s az eső sem tegyen kárt bennük. De az állatok, amelyeket a régi falusi szokás szerint a tarlókra hajtanak is komoly károkat oíkoz- hatnak, ha nines aki ügyeljen rájuk. Elejét kell venni annak a káros nézetnek, amely az elmúlt esztendőben néhány állami gazdaságra jellemző volt. Az aratás után imég jó ideig kárai hagyták a tarlón a keresztbe rakott gabonát, amely száradt, elpergett a tűző napon. F elelősség, határtalan felelősség szükséges tehát mindenki részéről, akinek valami kis köze van a gabonához, az aratástól egészen a cséplés befejezéséig. Mert a gondos munkával több mázsa gabonát menthetünk meg, ami egyébként széthullott, elveszett volna. V, I.-né Miért nem lett élüzem a salgótarjáni vasútállomás? salgótarjáni vasútállomás dolgozóinak munkája az ellenforradalom óta nagymértékben javult. Sőt, ha munkájukat osztályoznánk a legjobb elismerést az I. félévi munkájuk érdemelné meg minden bizonnyal. Amit nem sikerült az elmúlt években, már-már úgy látszott, megvalósul, az I félévben elnyerik az élüzem címet. Természetesen a vasutas dolgozóik a jól végzett munka tudatában kissé megpihentek a babérokon. S ekkor, mint derült égből a villámcsapás, egyszerre felbolygatott méhkassá változott a vasutas dolgozók hangulata. Az történt ugyanis, hogy az igazgatóságtól brigád vizsgálta felül az állomás dolgozóinak munkáját. A brigád vizsgálata az eredmények fölött elsiklott, s csák a hibákat látták, amelyet egy 10 oldalas jegyzőkönyvbe fektettek le. Mindőn a vizsgálat véget ért, nem hallgatták meg a dolgozókat. Ez az eljárás sértette a dolgozók becsületét. de az rdág jobban, ho§jy a dolgozók jutalom- keretének 60 százalékát megvonták. A brigád vizsgálata után gyakran lehetett látni beszélgető csoportokat. amelyek valamennyien sérelmezték a vizsgálat eljárását. A so!k beszélgetés eredménye végül- is az lett, hogy az állomásfőnök, a párttitkár, az ÜB elnök az elmúlt héten személyesen keresték fel az igazgatóhelyettest s kérték ügyük orvoslását. Mindez csütörtökön történt s pénteken újabb 14 tagú brigád érkezett Salgótarjánba. A kiküldött brigád munkája befejeztével — nagyon helyesen — a reszort- vezatők és a tömegszervezeti vezetők előtt ismertette a vizsgálat eredményét. E viharoshangú értekezletre az őszinte hang, segí- tenialkará's volt jellemző. Elmondták a még fellelhető hibákat. Az elhanyagolt váltóktól a vezetés gyengeségéig bátran elmondták azt is, miért nem kaphatják meg az élüzem címet. Saját hanyagságuk lett okozója, mert nem tanulmányozták az idevonatkozó rendeletet s így nem tudták, hogy a salgótarjáni állomáson nem 105 hanem 108 százalékot kell teljesíteni. A felvetett hibák kijavítása az állomás dolgozóinak közös ügye. A kommunisták támaszkodjanak bátran a becsületes pártonlkívüli dolgozókra. A kiadott rendeletek végrehajtását követelje meg az állomás vezetése, s ha bírságolnak, nocsak az összeget vonják le, hanem ennek okát is ismertessék. A jó munka egyik elengedhetetlen feltétele a vezetők példamutatása. legfájóbb a dolgozók jutalmának 60 százalékos levonása. A felülvizsgáló brigád nagyon helyesen nem arra tett Ígéretet, hogy visszakapják, hanem elmondották, még ha talán népszerűtlen feladat is, de most mód van arra, hogy csak a kiváló dolgozók részesüljenek jutalomban. A jutalom nem fizetés kiegészítés, hanem a jól végzett munka külön díjazása. Aki a munkáját elhanyagolja a kezelésére 'bízott váltó rossz állapotban van, nem jutalmat, hanem fele^ lőségrevonást érdemel. A vasútállomáson a párt- szervezet vezetésével a kommunisták már eddig Is szép eredményeket értek el. S ezenkívül még számtalan pártonkívüli dolgozó segítségét lehet kérni. mi nem sikerült az I. félévben, úgy hisszük a II. féléviben megvalósulhat és elnyerik a salgótarjáni vasutasok az élüzem címet. Mi hisszük minden bizonynyal sikerül is majd. Ehhez nagy segítséget ad a városi pártbizottság, de jó lenne, ha az igazgatóság is gyakrabban látogatná meg az állomás dolgozóit. —Hortobágyi— ^oooooooooooooooooooooooo-oooooc oooooooeoooooc A balassagyarmati vágóhídról Már most készülnek a vetésre Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet vége felé jár az aratásnak. A 15 kh őszi árpa, valamint a 22 kh rozs levágása után aratják a búzát is. Az aratással egy- időben elvégzik a tarlóhántást a tarlókon. Ezzel eg'yidőben a bíborhere és a nyúl-szapuka földeket is felszántották. A vetésig még ezeket a földeket kétszer—háromszor megszántják, hogy minél jobban ki-| pusztuljon a gyom. ' Az aratási munkákkal egy-| időben építik a kétszakaszos dohánypajtát is, amelybe még az idén termés kerül. Ez a munka annál is inkább fontosabb, mert rövidesen megkezdődik a dohánytörés. Javítják a meglévő pajtákat is, tatarozzák és kijavítják azp alsó nádfedelet. v Július 20-tól ifjúsági újító hónap Alkotmányunk ünnepe tiszteletére a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága ifjúsági újító hónapot szeirvez, amely július 20-tól augusztus 20-ig tart. A KISZ megyei bizottsága azt a három fiatalt, akik a legjobb gazdasági eredményt biztosító újítási javaslatot benyújtják az újítási díjon felül is megjutalmazza. 30 000 forint megtakarítás után 500, 20 000 forint után pedig 200 forint a jutalom összege. Az újítási hónap alkalmával benyújtott javaslatokért, ötletekért minden fiatal újítót emléklappal jutalmaznak. Fiatal újítónak tekintik mindazokat, akik 30. évüket még nem töltötték be. Csergő miniszter Salgótarjánban Kedden délelőtt Salgótarjánba látogatott Csergő János Kohó- és Gépipari miniszter. Ellátogatott a Salgótarjáni Tűzhelygyárba és Acélárúgyárba, ahol elbeszélgetett a dolgozókkal és szakmai vezetőkkel. A miniszter látogatására még visszatérünk. Az új tanítási év előtt... Nevelők és tanulók még nem is olyan régen hagyták el az iskolákat. Befejeződött a tanítási év, s most valamennyien a megérdemelt vakációt töltik. Ki üdülőben, ki úttörőtáborban készül fel egy eredményekben még gazdagabb új tanítási évre. S míg a tanárok és tanulók a gondtalan iskolai szünetet élvezik, addig a tervezők, építők és a kereskedelem dolgozói már is azon fáradoznak, (hogy az új tanítási évre még jobban biztosíthassák a nevelők és tanulók munkáját. Tervezők, építők azon dolgoznak, hogy szeptemberben új iskolák nyithassák meg kapuikat, így a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói is, akik az állandó ehézségek ellenére — egyes iskolákhoz még a mai napig sem kapták meg a Végleges tervet, nincs elég anyag sem — már augusztus közepén átadják az új iskolákat. így például új iskolában kezdik meg a tanulást Borsosberényben, Ujkó- váron, Nógrádkövesden és Pusztamár.kházán, összesen hét tanteremben. Természetesen mindegyik új iskolánál modern nevelői lakást is építenek. A kereskedelem dolgozói is azon vannak, hogy időben (biztosítsák az elegendő meny- ínyiségű iskolai felszereléseket. Ezért az Észák-Magyar- országi Papír és Irodaszerér- tékesítő Vállalat már is megkezdte a füzetek, táskák és más szükséges felszerelések kiszállítását. Az új tanítási évre 800.000 füzetet, 4 300 különböző — bőr, vászon, képes és lakk — hátitáskát, 20 000 festék palettát, 5 000 — redőnyös és képes tolltartót, több mint 100 000 irónt biztosít a tanulók részére. Elegendő lesz a rajzpapír és az iskolai kék csomagoló papír is. Az előbbiből 5, az utóbbiból 10 tonna áll a nagykereskedelmi vállalat rendelkezésére. Hiánycikk csak ecsetből -és rajztáblából jelentkezik, bár pótláséra külföldi árut is beszereznek. Az Állami Áruház az iskolás gyermekek ruházatának beszerzését sürgeti. Még a tanítási év előtt nagymeny- nyiségű kötényruhát és iskolai köpenyt hoz forgalomba. Naponta átlagosan 80 darab sertést vágnak le a balassagyarmati vágóhídon. Csak első hallásra tűnik ez a szám magasnak, mert ha tekintetbe vesszük a megyei arató» munkások ellátását, nem tűnik soknak. Nemcsak a vágás gépesített, hanem a feldarabolás is. Szorgos kezek nyomán mintegy nagy futószalag haladnak a sertések. A vágóhídon látott serény munka arról tanúskodik, nincs hiány arató- szalonnában, húsban és töltelék áruban. A vágóhídi dolgozók így dolgoznak az aratás, cséplés sikeréért.
