Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)
1958-06-04 / 43. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. június 4. Egy érdekes levél tűzhelygyári dolgozótol SELEJT! SELEJT! Ha egy kis hely marad az ■újságban, kérjük, tegyék be cikkünket, hogy egyesek okuljanak belőle. fi ■C'VEK ÓTA ÍGÉRI a vezetőség pl. az üzemi konyha bővítését, hogy végre helyben jognak főzni és a dolgozók melegebb és főleg táplálóbb ebédhez jutnak. Ebben az évben úgy látszik, ez meg is valósul, de meddig húzódik még? Március óta állandóan rebesgetik: majd már jövő héten — és ma már június eleje van, minden készen, nem tudjuk miért nem kezdik el a főzést. Nagyon várjuk mindannyian, mert inkább fizetünk egy forinttal többet, csak iz- letesebb, bőségesebb ebédhez jussunk. v y AN AZ ÜZEMNEK egy büféje, ahol a dolgozók beszerezhetik reggelijüket, a háziasszonyok a napi kenyéradagot. Minden negyedévben ■más a kiszolgáló, váltogatják őket. De most valahogy nagyon kifogtuk: ilyen precíz „üzletvezető“ még nem volt. Ha e szakmában van bürokrácia, úgy az elvtársnő is bűvkörébe került, mert munkája olyan pontos, hogy még a pralinét is ketté vágja, ha több vagy kevesebb a mérleg állása. Az áru átvételnél, beszerzésnél órákig várnak a dolgozók, a reggeli idő alatt 25 főnél kevesebb sohasem ácsorog a büfé előtt. Azt a sok szidalmat, amit foguk között elmormognak, vem szeretnénk, ha meghallaná, mert ő igazán nem akar rosszat, csak „precíz“ munkát. De ilyen üzemben valamivel gyorsabb kiszolgálót szeretnének a dolgozók. Vagy legalább két személy lenne, egyik az árut adná ki, a másik a pénzt kezelné. Ha kiszámítaná a vezetőség, hogy egy nap hány forint esik ki azzal, hogy állandóan ott kell ácsorogni, bármilyen áruért megy az a dolgozó (még egy csomag cigarettáért is), hát nem tudjuk mi kerül drágábba. Eddig mindig olyan gyorsan ment a kiszolgálás, mert olyan üzletvezető vo't, aki valósággal „szórta“ a népet kifelé, ez -azonban a másik véglet, ezt idegekkel nem lehet bírni. — Valamilyen orvoslás nem volna erre? is tartsák és óvják a rongálástól. Nagyon örülnénk egy csöppnyi parknak, hiszen a tarjániaknak az a szégyene, hogy minden csöppnyi területet beépítenek (példa erre a városi Játszótér, ahová iskolát építenek, mintha máshol nem lett volna erre hely). Viszont egyáltalán nem talál helyeslésre az a „nagy ötlet“, hogy főteret létesítenek a diákotthon előtt, MVyen célt fog az szolgálni? Csupán a rendezvényeket akarják ott lebonyolítani? így a gyerekek játszóterét is elvették, a diákotthon udvarát is! Szegény gyerekek! Ugyan hol fognak játszani? A főtérről biztos elkergetik őket! A városi játszótér nincs meg. A nagyállomástól a bányakolniáig minden gyerek feljön az acélárugyári Zója-ligetbe, ha játszani akar. Tudjuk, mi az ilyesmi eldöntésében illetéktelenek vagyunk, de el lehet gondolkodni azon, valahogy mindig a jót bontják el, ha egy jobbat akarnak létesíteni. Nem hogy egy rossz helyet alakítanának át jóvá' ^ SZÓRAKOZÁST illetően: tudjuk, hogy időbe telik, míg Salgótarján vízproblémáját megoldják. De azért a régi, bányai strandfürdőt mielőbb üzembe helyezhetnek, legalább az enyhítene a fürödni vágyókon. A színház ma már Salgótarjánban is rendelkezésünkre áll. Hála az egrieknek! Köszönetét kell mondani a művészeknek nagyszerű játékukért! A Sybill előadásán voltunk, nagyon kellemes csalódás ért. Tudtuk, hogy jól ját- szaknak, de hogy ilyen jól is énekeljenek, ez váratlanul ért. Mindvégig jó volt az előadás, nem is tudjuk, kit dicsérjünk, annyira illett mindegyik színészre a kiszabott szerep. — Nagyon tetszett valamennyi szereplő játéka, éneke, kosztümé, sokat nevettünk, szóval boldogok voltunk! Köszönjük a szórakozást kedves színészeinknek. HA ügy gondolják, hogy kérésünk vagy kritikánk — amit itt leírtunk — jogos, szeretnénk, ha az illetékesek fülébe eljutna. öt tűzhelygyári dolgozó A Zagyvajállalvi Üveggyár kiszistáinak életéből Nagy ütemben, éjjel-nappali műszakban folynak a kemence javítási munkálatok a Zagyvapálfalvi Üveggyárban. Minden óra számít, hiszen .minél előbb épül fel az új kemence, annál több üveget tudnak adni népgazdaságunknak. Az Üveggyár KISZ szervezete is megértette ennek a nagy munkának fontosságát és a kemence átépítésénél már eddig is 30 lelkes kiszis- ta 268 órát dolgozott társadalmi és közhasznú munkában Szakács József KISZ titkár vezetésével. Az Üveggyár KISZ-fiataljai a vállalaton belül már végrehajtották a papírgyűjtést és az irattár rendezését. Ebben a munkában 20 kiszista vett részt, s munkájuk mintegy 250 kilogramm selejtpapírt eredményezett. Az üveggyár KISZ szervezetében egyébként jó a kollektív munkaszellem, bizonyítják a fenti eredmények is. A kollektív szellem továbbfejlesztésére a nyár folyamán közös kiránduláson vesznek majd részt a gyár ifjúmunkásai. Vizsgáznak a jövő szakmunkásai — Megkezdődtek a szakmunkás vizsgák az üzemekben. A vizsgákon 175 fiatal tesz tanúbizonyságot arról, hogy méltóak a szakmunkás címre. így többek között 30 kovács, 19 géplakatos, 16 esztergályos, 38 villanyszerelő, 6 motorszerelő, 2 üvegfestő, 7 üvegcsiszoló, 2 bádogos, és 7 kőműves tanuló tesz május 25-től június 18-ig szakmunkás vizsgát. A könnyűipari és kereskedelmi szakmák tanulóinak vizsgája későbbi időben lesz. Ez bizony selejt! Egy műszakban 2 tonnára való, csak a csiszolóban. Egy esztendőben? Közel 4.7 millió forint volt a selejt- kár 1957-ben a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. Majdnem 59 családi ház ára. Bizony érdemes ienne gondosabb munkát végezni... Tűzhelyek szerte szét heverő vízmedencéi: szintén tűzhelygyári jelenség. Értéke? Nem horibilis, de az első negyedévben közel 4 ezer forint. Viszont sok kiesi sokra megy . . . Csillék, kábelek, csúzdateknők, drótkötelek tömkelegé hever pusztulásra ítélve a Pólyosi tanbányánál. Vajon hogyan értik meg az itt dolgozó ifjú bányászok a takarékossági mozgalmai, ha oktatóiktól a pazarlást, gondatlanságot látják? Újra gyűjtés indul a Gyermekvárosban élő gyermekek részére Immár szállóigévé vált hazánkban ez a mondat: „Szemünk fénye a gyermek”. És nemcsak saját gyermekeinkért érzünk felelősséget, hanem azokért is, akik hiányát érzik a családi otthonnak, az édesanyai szeretetnek. Amint azt lapunkban már közöltük, megyénk asszonyai látogatást tettek a fóti Gyermekvárosban. Néhány nappal visszaérkezésük után a Megyei Tanácson összeültek a járási nőtanács titkárok egy új gyűjtési akció megindítása érdekében. A tanácskozáson eltervezték, hogy a nőaktivákon. kívül bevonják mukájukba pedagógusainkat és a különböző szervek dolgozóit, hogy minél több ajándékot küldhessenek a Gyermekváros részére. Az asszonyok többek között., annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy máskor is, szeretnének eljutni a napról-nap- ra gazdagabb Gyermekvárosba, hogy minél közelebbről ismerhessék meg életüket, s a kis lakók is örvendezhessenek látogatásuknak. A ^ DOLGOZÓK SZOL- i GÁLATÁBAN áll a helyi já- X ratv. autóbusz is. Azonban X éppen a munka befejezése X után nem közlekedik. Ugyanis 2 —a tűzhely gyáriak, esetében—X 14.15-kor indult Zagyvaróna X felé egy helyijárat, de körül- X belül két hónapja elvették és f most 14.30-kor Sebaj-telep X felé megy, a zagyvái csak X 14.45-kor van a Tűzhelygyár X előtt. Az üveg gyáriaknak és X a tűzhely gyáriaknak ez at közlekedés nagyon előnytelen.X mert még azt sem tehetik ♦ meg, hogy bérletükkel a Vá- 2 rosi Tanácsig a Sebaj-telepi | busszal, majd ott megszakít-2 va, tovább utazzanak, mert j akkor a jegy nem érvényes. | Ha már az Autóbuszközle-« kedési Vállalat kiiktatta ezt 2 a járatot és a dolgozóknak 2 kell a menetrendhez igazodni, 2 legalább annyit tegyenek meg 2 érdekükben, hogy a bérletes 2 ■jegyek érvényesek legyenek £ átszálásra, természetesen egy 2 útvonalon. Több dolgozó as; 2 szony kérése ez, mert ha két 2 órakor kijön a munkából, 2 szeretne minél előbb haza-X kerülni. De az lenne a leg- X jobb, ha visszaállítanák a ré- 2 gi menetrendet és a Salgó- ♦ kapuig járna a Tűzhelygyár X elől 14.15-kor induló busz. ♦ E I DDIG csupa hiányos- ♦ Ságokat írtunk meg, talán ar- ♦ Tói is írjunk, ami a dolgozók- ♦ ■nak tetszik. Mindenki szereti ? a szépet, a jót, s csak helye- J selni tudjuk, hogy városunk t régi főterét parkosítják. Na- % gyón helyes lenne, ha — szov- X jet módszer szerint — egy X pár nagyobb ezüstfenyőfát 2 átültetnének oda, szép virágo- 2 kát, padokat tennének be. De 2 a KISZ-nek ezután arra is 2 gondolnia kell, hogy rendben X EGY KÖRZETI BÁNYA- nnnlninhnl MŰSZAKI FELÜGYELŐ naPl0Ja00L Még ma is gyakori a bányák mélyén a baleset, sőt elvétve haláleset is történik. Népi demokratikus államunknak nincs szüksége olyan szénre, amelynek kitermeléséhez vér tapad. Külön bányatörvény védi a bányászok testi épségét, a biztonságos termelést. Nógrádban is — mint az ország más bányavidékein — fellelhető a bányaműszaki felügyelőség, amelynek feladata, a biztonságos termelés valóra váltása. Laki Péter a zagyvái és rónai üzemegység körzeti felügyelője. Feladata: ellenőrizni, hogy az üzemekben megtartják-e a biztonsági szabályokat. Laki elvtárs naplójába lapoz, s kivéve az eredményeket, az ellenőrzésekről szóló feljegyzéseket, beszélni kezd: szenvedett. Király-tárón Va— Hetenként legalább négy alkalommal felkeresem a körzetemhez tartozó bányaüzemeket. A baleseti mutatók alakulása szabja meg, melyik az a bányaüzem, amelyet gyakrabban látogatok. Vannak még, akik nem szívesen fogadnak, de szerencsére ezek száma egyre csökken. A többség belátja, hogy a biztonság elsősorban a saját érdeküket szolgálja. Az ÁBBSZ előírja, hogy a szállítók műszakkezdés előtt győződjenek meg a berendezések biztonságáról. Erről rendszerint elfeledkeznek, sőt ha nem jó, bele nyugodnak. A talpfára beépített csillefogók rendszerint piszkosak. Sajnos erre az aknászok sem fordítanak nagy gondot. Például a IV-es Margit lejtak- nában nem találni egyetlen berendezést sem, amely üzembiztos lenne. Ha az aknászt a hiányosságokra figyelmeztetem, vagy megbírságolom, akkor rendszerint a másik műszakharmadra hivatkozik. Persze az sem ritka, hogy a pénzbírság után — a helyett, hogy kijavítanák a hibát, — különböző szervekhez mennek igazukat keresni. Például a Il-es Ferenc lejtaknában a figyelmeztetések után sem jó a biztonsági berendezés. A dolgozók életének védelmében leállítottam a szállítást. S amit máskor hetekig nem tudtak elkészíteni, most egy óra alatt megjavították. Különösen a Biácsi-csillefo- góknál tapasztalható legtöbbször a gondatlan kezelés. Az aknászok egy műszakon többször is elmemnek a berendezések mellet, s mily furcsa, sohsem veszik ésíre, hogy nem jó. Ha viszont erre én hívom fel a figyelmüket, arra hivatkoznak, hogy most romlott el. A balesetek vizsgálatánál az derül ki, hogy a legtöbb baleset előidézője a gondatlan munka, a figyelmetlenség. Például Torják Gábor vájár a Székvölgyi bányában a csille tetején szállította a fát, s amikor levette — kézsérülést sas Tivadarnak cserélés alkalmával a talpfa az újjára esett. Ugyanitt Jászberényi Sándor fúrás közben a kezét sértette meg. A fúrószár eltörött, mert használat előtt nem vizsgálta meg. Általában a legtöbb baleset a szállításoknál fordul elő. A bányák munkahelyein a csapatvezetők a technológiai fegyelmet nem tartják meg. Ez mindkét üzemegységre vonatkozik. A elsőtelepi szenet már korábban lefejtették, s jelenleg a második telep művelése folyik. Az első telep lefejtése után a tetőkőzet omladékos. Mindkét helyen — mivel a viszonyok azonosak — robbantás után az előtűzés szükséges. Ezt azonban sok esetben elhanyagolják. Ebből erednek az om- lásos balesetek. Az üzemvezetőség, a műszaki vezetők gyakran szemet húnynak az ilyen szabálytalanság fölött. Felügyelőségünk a vecseklői bányában 4, a székvölgyi bányában 1 munkahelyet leállított. A munkahelyeken robbanás után nem történt meg a biztosítás és a tetőkőzet az ott dolgozók életét veszélyeztette. Az ácsolatok merevíté- se sem megfelelő. Biztonsági követelmény, hogy merevítő fának (fészkének) csak gömbölyű fenyőfát lehet felhasználni. Ezzel szemben nem ritka a bordafa és deszka merevítőfa. A legnagyobb baj azonban még ma is, az egyéni biztonságnál tapasztalható. Még ma sem hordja minden bányász a számára kiadott védősapkát. Gyakori jelenség, hogy sok csapat a bőrsapkát a szerszámos ládában tartja. Volt olyan csapat, amelyet felszólítottam, miért nem visdli a bőrsapikát, — arra hivatkozott, hogy most jó a tetőkőzet, de ha rossz lesz felveszik. Majd elővette a ládából a bőrsapkát, amelyet vastagon borított a penész. Az sem ritka, hogy sokan arra hivatkoznak, a bőrsapka viselése hajhullást idéz elő. Am ezt orvosilag még egyetlen bányász sem tudta igazolni. Mint korábban mondtam — a legtöbb baleset szállítás közben történik. Mede István külszíni dolgozó Margit-tárón leesett csillét géppel huzatott. A huzató kötél elszakadt, s Mede balesetet szenvedett. Pedig hasonló baleset Margit- tárón két hónappal ezelőtt történt. A baleset megismétlődésének egyik oka, a rossz balesetelhárítási oktatással magyarázható. Forgács-lejtősön Nagy b. Gyula a hozzá beosztott új dolgozót így oktatta: „Bár az igaz, hogy a szállító pályán csak egy csillét szabad továbbítani, de ha mi ezt betartjuk, lassan haladunk.” Ezekután nem csoda, ha az új dolgozót később baleset éri. VII. Margit lejtaknában Sirkó Béla, Gajdár Béla és Szabó János a szabálytalan szállításért kapott pénzbírságot. Vajon nem az lett volna-e a kötelessége Nagy b. Gyulának, hogy a hozzá beosztott új dolgozót a biztonságos szállításra tanítsa, e példa elmondásával. Ugyancsak a VII-es Margit-lejtaiknában az aknászok rendszeresen nem tartották meg a balesetelhárítási oktatást, pedig erre külön utasítást is kaptak. Szabados József, Torják Gyula és Torják p. Gyula aknászok törvényes kötelességüknek nem tettek eleget. Bár Lengyel István körletvezető egy alkalommal figyelmeztette, de a végrehajtás ellenőrzéséről már elfeledkezett. Nagyon jó módszer, arniit a rónai bányaüzemnél Éles Béla mérnök- gyakornok alkalmaz. A munkahelyen kérdezi meg a csapatokat — miről szélt az oktatás, s mit jegyeztek meg belőle? Ahhoz, hogy a balesetek csökkenjenek szükséges, a megfelelő oktatás. A műszaki vezetők szigorúan lépjenek fel a fegyelemsértők ellen. A mi célunk nem a bírságolás, hanem a nevelés. Nekem is többletmunkát jelent a bírságolás, de ha nem tenném meg indokolt esetben, akkor a balesetek előfordulásáért engem terhelne a felelősség. Munkánkhoz nagy segítséget adott á bányák biztonságos termeléséért indított mozgalom. A mi célunk, hogy csökkenjen a baleset, s minél több egészséges dolgozó fejtse a szenet. Ez a szocializmus és az egyén érdeke is — fejezte be beszédét Laki elvtárs, miközben összecsukta naplóját is. — Hortobágyi —•
