Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-11 / 45. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1958. június 11. A városi tanács elnökének válasza a tűzhely gyári levélíróknak nedves tűzhelygyári elvtársak! 1958. június 4-én a Nógrádi Népújság „Egy érdekes levél öt tűzhelygyári dolgo­zótól” című cikküket olvastam. A sorok olvasása után megállapítottam, hogy jó­szándékú emberek, szivükön viselik a vá­ros fejlesztésének sorsát, igyekeznek véle­ményükkel a város helyes fejlesztéséhez hozzájárulni. Meg kell mondanom őszin­tén, az Önök által felvetett problémák, il­letve javaslatok kétszeresen foglalkoztatnak; ■bennünket. Az a tevékenység, amit önök társadalmi munkában városunk új_ főteré­nek, illetve központjának kialakításánál, folytatnak, ilyen mértékben egyetlen üzem dolgozói részéről sem tapasztaltunk. Ért­hető tehát, hogy ilyen emberek véleményé­re kétszeres gondot fordítunk. írásuk első tanulságanfcént a leglényege­sebbel szeretnék foglalkozni, ami nem egyéb, minit felhívja a városi tanácsot, hogy sokkal szélesebb körben tájékoztassa a város lakosságát a városi tanács által végzendő feladatokról. Felismerve a kér­dés nagyságát, már korábban is tettünk intézkedést. Az I. félévi tanácstagi beszá­molók során, június hónapban tájékoztatni akarjuk városunk lakosságát arról, melyek azok a feladatok, amelyeket 1958. év során a városi tanács megvalósít. Kérjük önö­ket, minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken a tanácstagi beszámolókon, s mondják el véleményüket valamennyi ter­vezett feladattal szemben. doskodni kellett tehát, hogy legkisebb sza­nálással (épület és egyéb bontás) hol lehet­ne az ideiglenes felvonulási területet kiala­kítani. Más lehetőségünk, mint a gépipari technikum kollégiumának kertje, nem volt. Az ottlévő játszóterek lebontását nem ter­vezzük, nincs szándékunkban ezt lebontani, sőt amennyiben anyagi lehetőségünk ezt le­hetővé teszi, felújítjuk. A város végleges főtere, illetve felvonulási tere, a városren­dezési terv szerint, a jelenleg parkosítás alatt álló területtel szemben, a jelenlegi Népbüffé és Háztartási Bolt között, mély­ségben pedig a hegy tövéig fog húzódni, ahol többek között felépül a város műve­lődési otthona is. Ez a terület kb. 25-30 000 fő befogadására lesz alkalmas. Ezek után azt hiszem megértik, hogy miért tettük át ideiglenesen a felvonulási területet a kollé­gium kertjébe. helyi járat indulásával kapcsolatban eljártunk, s bízunk benne, különösebb áka- dálya nem lesz kérésük teljesítésének. A helyi járat további fejlesztéséhez támoga­tásit ígérteik a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium részéről is. Aggódnak az elvtársak — & mindjárt hozzá teszem, hogy jogosan, — amiért minden beépíthető területet beépítünk, s ezáltal nem marad megfelelő mennyiségű zöldterület, ami a város szebbé tételét ká­rosan befolyásolja. S mondjuk meg őszin­tén azt is, nem marad elég zöld terület, amely a város amúgyis eléggé füstös leve­gőjét frissíti. A főtér parkosításával pon­tosan ezt az állapotot kezdjük megszüntet­ni, azonban ez több dologgal függ össze. Köztudomású, hogy korábban felvonulá­si területünk a jelenlegi főitér volt. Gon­=dciigi intézkedéseink, valamint a me­gyei tanács anyagi támogatása során ebben az évben kb. 1000 köbméter vizet hozunk a hálózatba, ami feltétlenül javítani fogja az igények kielégítését. Azonban annyi vi­zünk, hogy a bányai strandot folyamatosan el tudnánk látni, nem lesz. Öt éven belül várható, hogy a város vízellátási problé­mája teljes mértékben megoldódik. Termé­szetesen az idén is megnyitjuk a strandot, ha nem is lesz mindig friss, és a legtisztább a víz. Ami a kultúrális igényék kielégíté­sét illeti, ez évi tevékenységünket csak kezdetnek minősítjük. Az Egri Gárdonyi Géza Színház működési engedélyét csak úgy kapta meg, hogy Salgótarján és Eger város színháza. A jövőben — tehát nem­csak a nyári időszak alatt, hanem az év folyamán — folyamatosan fognak városunk­ba járni. Működik miár kultúrházunkban a központi színjátszó csoport, szervezés alatt áll a népi együttes, amely már bemutatko­zás előtt áll. Szervezés alatt áll a gyermek­színház, stb. • iztosak vagyunk benne, amennyiben sikerül tovább erősítenünk a tanács és a tömegek kapcsolatát, fejlődésünk folyama­tosabb lesz. Éppen ezért kérjük tehát az elvtársakat, hogy a jövőben is hasonló mó­don, mint azt most tették, bírálják, s egy­ben konkrét hozzájárulással segítsék a ta­nács munkáját. Gritz Arnold v. b. elnök Nagyon fontos feladatunk: a dolgozók egészségügyi ellátottságáról való állandó gondoskodás Az ellenforradalom leveré­se utáni szakaszt a dolgo­zók áltálában új jelzővel il- etiik. Valóban új ez annyi­ban, hogy a párt és a kor­mány vezetői sokkal inkább, mint korábban bármikor minden intézkedésüknél a dolgozó emberről való foko­zott gondoskodásiből indul­nak ki. Nagyon nagyjelentő­ségű változás ez. De természetes módon he­lyi ügyeinket nem oldhatják meg fentről, a mi munkán­kat magunknak kell elvé­gezni. Sajnálatos módon azonban az intézkedések nem kis része mire leér a hely­színre elvékonyodik, fontos kérdéseket harmad negyed- rangú üggyé fokoznak le. Ilyen ügy a dolgozók egész­ségügyi ellátottságáról való gondoskodás. Különösen a helyiipari vállalatokra, a tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatokra áll ez. A Salgótarjáni Városi Ta­nács Egészségügyi Osztályá­nak fő figyelme a három tarjám nagyüzemre korláto­zódik, pedig az elhelyezkedé­si nehézségekkel küzdő he­lyiipari vállalatok egészség- ügyi ellátottsága annyira hiá­nyos, hogy ez fdkozott fi­gyelmet igényelne. Elsősorban az emberről való gondoskodás sürge­ti ezt, de az egészséges munkamorál is megkö­veteli, hogy nagyobb fi­gyelmet szenteljünk en­nek a fontos kérdésnek. Egy-két példát annak iga­zolására, hogy mennyire el­hanyagolt ez Salgótarjánban. A Tanácsi Építő Vállalat asztalos részlegében (a Fő­térrel szemben) például egy­szerűen semilyen tisztálkodási lehetőségről nem gondoskodtak. Még lavór sincs a műhelyben, hogy munkaidő után megmosakodhassanak. Ha mégis kezet akarnak mos­ni, akkor nem valami gusz­tusos köszörűs vízben meg­tehetik ... A fenti vállalat munkásszállója a nagyállo­másnál van. Nagyon elha­nyagolt ez is. A falak pisz­kosak — meszelésre lenne szüksége: a szálló lakói sze­retnék, ha gondoskodnának megfelelő ivókészletről is. Nem kerülne sokba. Úgy hisszük helytelenül jár el a vállalat vezetősége, amikor ennék teljesítése elől ..nincs; rá keret”-tel tér ki. A munkásszálló problé­mája sajnos nem elszige­telt jelenség. Alig van vállalat, ahol, a dolog fontosságának megfelelő gonddal foglalkoznának ezzel. Pedig megérné a fáradtsá­got. Ha itt változást tudná­nak elérni, bizonyosan ki­sebb lenne a vállalatok mun­káját oly nagymértékben be­folyásoló munkásvándorlás. A dolgozók egészségügyi ellátottságát a helyi ipart vállalatoknál, a szövetkezeti műhelyeknél is megfelelő módon kell kezelni. Az egészségügyi szerveknek meg kell találniok a módját, hogy rendszeres legyen a fölöttük való egészségügyi ellenőrzés és így, hisszük, megfelelő in­tézkedéseket hoznák a hiá­nyosságok kijavításához. Eredményes harc az álhetegekeilen Igen súlyos problémát okoz a bányaüzemeik termelésében a megnövekedett kieső lét­szám. Különösen a beteg­létszám emelkedése ugrás­szerű, mely a megindult me­zőgazdasági munkákból ered. Kazáron is komoly prob­lémát okozott áprilisban a szénfejtő létszám telepítése. Az üzemvezetőség május hó­napban komoly munkát vég­zett az álbetegek leleplezé­sében. Munkájuk sikerrel járt, mert májusban már 180 fővel . volt kevesebb beteg, mint áprilisban. A táppénz­csalók, álbetegek leleplezésé­vel nagy segítséget nyújtot­tak a becsületes bányászok. Javítanak a termelési tanácskozások színvonalán Kossuth-lejtősön RÁDIÓMŰSOR Csütörtök, június 12. Kossuth rádió: 8.10 Könnyű ze­ne. — 8.55 Édes anyanyelvűnk. ­9.00 Anonymus ás társai. — 9.50 Fiatalok muzsikája. - 10.10 Rádió­egyetem. - 10.40 Baráth Éva zon­gorázik. - 11.00 A vörös szoba álma. Regény folytatásokban. - 11.20 Népi muzsika. - 12.10 Köny- nyü zene. — 13.00 Mátyás Ferenc és Rákos Sándor versei. - 13.10 Operarészletek. — 14.20 Egy íalu egy nóta. — 14.40 A KISZ mű­vészegyüttes kórusa énekel. — 15.10 Sakk-matt. - 15.20 Balázs Béla verseskötetének ismertetése.- 15.40 Közvetítés a pécsi ifjú­sági hangversenyről. — 16.10 Jea­nette Mac Donald énekel. 16.50 Gyári sziréna . .17.10 100 éve született Dankó Pista. — 17.45 Ifjúsági műsor. - 18.10 Könnyű­zenei híradó. — 18.45 Fórum, Őszinteség, tekintély, bizalom. ­19.00 Helyszíni közvetítés a Ma­gyarország—Svédország nemzetek közötti labdarúgó mérkőzésről, Stokholmból! - 20.00 A II. félidő közvetítése. - 21.00 Az ifjúsági rádió színháztörténeti előadása.- 22.15 Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 22.30 Tánczene.- 23.10 Kamarazene. - 0.10 Népi muzsika. Petőfi rádió: 14.20 Tánczene. - 15.30 Operarészletek. - 16.14 Kup­rin elbeszélése. - 16.40 Az Ifjú­sági rádió műsora. — 17.10 Isme­retterjesztő előadás. — 17.25 Ro­mán szerzők operettjeiből. — 18.10 Rádióegyetem. — 19.05 Az Ifjúsá­gi rádió nyelvtanfolyama. —19.15 Válaszolunk hallgatóinknak. — 19.45 Megéri? Riportműsor. — 20.00 Dunajevszkij műveiből. — 20.40 Falurádió. — 21.05 Üj kórus­felvételeinkből. - 21.30 Verbunkos muzsika. — 21.48 Az Ideges gyer­mek. Beszélgetés. — 22.00 Szóra­koztató szimfonikus muzsika. — 22.43 Mozart hallgatása közben. Péntek, június 13.: Kossuth-rádió: 8.10 Klasszikus operettek. — 8.50 Kirándulás. El­beszélés. — 9.00 Szlmfónikus tán­cok. - 9.30 Könnyű zene. - 10.10 Óvodások műsora. — 10.30 A Pénzügyőr Zenekar játszik. — 11.00 Rádióegyetem. — 12.10 Tánc­zene. — 13.00 Merre te,rt a ma­gyar mezőgazdaság? — 13.15 Operarészletek. 14.10 Űttörőhír- adó. — 14.35 Napirenden... — 14.40 Népi muzsika. — 15.15 Zene­értő leszek. — 16.10 Szív küldi... — 16.45 Tudományos híradó. ­17.00 Századunk zeneművészete. Előadás. — 17.50 Néphagyományok Budapesten. — 18.10 Szórakoztató muzsika. — 18.40 Ifjú Figyelő. — 19.00 Könnyű zene. — 20.30 Oj nép­zenei felvételeinkből. — 20.50 Mun­káshétköznapok. 21.35 A Magyar Rádió szlmfónikus zenekarának hangversenye. — 23.05 Könnyű ze­ne. — 0.10 Bach művek. Petőfi-rádió: 14.20 Zenés műsor. — 15.00 Vidéki stúdiónk jelentke­zik. — 15.15 Könnyű zene. — 15.50 Cserépmalac. — 16.00 Népek zenéje. - 16.40 Fúvósindulók. — 17.00 Munkák és napok. — 17.20 Balassa P. Tamás zongorázik. — 17.35 A Rádiósztoház bemutatója: Fecske Pál kálváriája. — 18.45 Zenei műsor. — 19.05 Hangverseny a Rádióegyetem hallgatóinak. — 20.40 Falurádió. — 21.05 Vidám já­tékok zenéjéből. - 21.50 Moszkvai tudósítónk jelenti. — 22.00 Tánc­zene. Szombat, június 14. Kossuth-rádió: 8.10 Zenekari hangverseny. - 9.00 Úttörő hír­adó. — 9.25 A Gyermekrádió mű­sora. — 9.40 Magyar szerzők köny- nyű dalai. — 10.10 Válaszolunk hallgatóinknak. - 10.20 Operett­részletek. - 11.00 A vörös szoba álma. Regény folytatásokban. — 11.20 A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. - 12.10 Népi muszlka. — 12.50 Ml van a könyvesboltokban? - 13.05 Rész­letek német vigoperákból. — 13.50 Szív küldi __ 14.20 - Az Ifjúsági rá dió műsora. — 15.10 A kórusiro­dalom mesterei. — 15.45 Szabó Jó­zsef zongorázik. - 16.10 Élőszóval — muzsikával. — 18.15 Wladimir Horowitz zongorázik.. - 18.45 Népi muzsika. — 19.00 A háromszögletű kalap. Rádiójáték. — 19.44 Hawal dalok. — 20.30 Ä Magyar és Cseh­szlovák rádió közös hangverse­nyének közvetítése Prágából. — 23.00 Hanglemezek. — Két hét alatt végzik el Kisterenyén a Moll-vasácso- lat elemet gyártó üzemrész­nél az átalakítási munkála­tokat. Az átalakítás után biztonságosabbá válik a mun­ka, növekszik a teljesítmény. Vályi József Kossuth-lej- tősi dolgozó komoly problé­máról ír szerkesztőségünk­nek. A termelési tanácsko­zás üzemünkben kezdi el­veszteni a dolgozók érdeklő­dését, bizalmát. Szerinte, ennek okozója, az üzemveze­tőség. A délelőttös műszak dolgozói részére a beszámo­lót az üzemvezető tartja, míg a délutános műszak­harmad tanácskozásának megtartását átruházzák az aknászra. Ebből származik, hogy a korábban felvétett javaslatokra a beszámoló nem ad választ. Egy-egy kérdésben be­osztásánál fogva, az ak­nász nem tud érdemle­gesen intézkedni. Pedig, mint Vályi elvtárs írja, sok olyan probléma van, melynek megoldásához a dolgozók javaslatai nagy segítséget adhatnak. Szerkesztőségünk Vályi elvtárs panaszos levelével a szorospa/taki üzemegység Sz. B. elnökéhez fordult, ahonnan a következő választ kaptuk: „Egyet értünk a bírálattal, A jövőben három napon be­lül írásban értesítjük a dol­gozót javaslatának sorsáról, majd később a termelési ta­nácskozáson is ismertetjük azt. A napokban megtartott műszaki értekezleten ha­tározat született, s a jö­vőben nemcsak az üzem vezetője, hanem a bá­nyavezető és a főmér­nök is résztvesz a ter­melési tanácskozások megtartásában.” Ezek után úgy hisszük, a termelési tanácskozások is­mét élvezik majd a dolgozók bizalmát, s a bizalom jobb munkában nyer majd kifeje­zést. 'TTTTTTTmTfTTTTnTTTTTTfTTyTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTWnfTTTTTTTTTmTfTlTTTTTTtTTTnTTTTTTTTTTTTTmfmfTTTTTTTfTmr A honti tűz tanulságai... A minap nagy riadalom támadt Honton, ebben a megye nyugati községében. A hegyektől, erdőtől övezett kis falu egyik sikátorában hatalmas lángnyelvek ta­padtak a szomszédos házak­ra, széna — és szalmakazlak, a kispairasztok vagyonkája és a termelőszövetkezet ha­talmas értéke felé. S a hír, még a lángnyelvektől is gyorsabban terjedt. S egy­kettőre tudták az egész fa­luban: Tűz van . . . Tűz van . . . Mi történt? Tüzet fogott Lakó János szalmakazla. Az alig hat éves Bükli Győző égőgyufát dobott a kazalra. A szalmától már tüzet fo­gott a sövény és a szomszé­dos fa is. A gyors beavat­kozás, a szélmentes idő meg­gátolta a tűz továbbterjedé­sét. így a kár nem nagy. Hiába, hogy a tűz okozta kár nem inagy, a honti tűz mégis tanulságos. Mert ha az a sok ha . . . vagy vol­na .. . nem lenne ott, bi­zony sokkal nagyobb kár ér­te volna a falut. A tanulsá­got le kell vonni ebből a tűzesetből. Vegyük csak sor­jába, hogy mások is tanul­janak belőle. RENDELET ÍRJA ELŐ, hogy az üzleteikben, gyerme­keknek gyufát, vagy egyéb más égő szerszámot kiszol­gálni szigorúan tilos! Sajnos azonban, hogy ennek a ren­deletnek éppen a falusi földművesszövetkezeteink ve­zetői nem tesznek eleget. Pe­dig ha valahol szükséges a rendeletek betartása, ebben az esetben a falun igen! Az időjárás nem igen kedvez számunkra. Tikkasztó hőség járja. Szárad a szalma, szé­na, s egy eldobott égő gyu­fával az egész község évi termését veszélyeztetjük, így volt most ez Honton is. Bükli Győzőt az édesanyja küldte az üzletbe gyufáért. A ^ gyermek játszott a ve­széllyel, az égő gyufaszálat dobálta az utcán. Tűz lett a vége! Szükséges, hogy a leg­nagyobb szigorral vonják fe­lelősségre azokat az üzlet, vagy boltvezetőket, akik ki­szolgálják a gyermeket. A büntetés, a felelősségrevonás talán használ majd mások- nák is. Tanulságos ez a tűz a pe­dagógusoknak is. Körlevelek­ben hívták fel a nevelők fi­gyelmét arra, hogy szülői ér­tekezleteken beszéljék meg a szülőkkel: ne tartsák hoz­záférhető helyeken a gyu­fát, öngyújtót, s más gyúlé­kony anyagot. Felhívták a figyelmüket arra, hogy a korosabb, a felsős tanulók­kal értessék meg: milyen veszélyt rejt magában a tűz­zel való játék. A pedagógu­sok tudnak is ezekről a ren- deletekről, körlevelekről, de sajnálatos, hogy ennek ér­dekében már semmit sem tettek. Honton beszélgettünk a nevelőkkel. Tudnak az in­tézkedésről, de azonkívül, hogy tudomásul vették azt, már egy keresztül rakott szalmát sem tettek érdeké­ben. Pedig de sok tüzet le­hetne megakadályozni, de sok értéket menthetnénk meg a tűz martalékától. FELTÉTLEN SZÓLNI KELL a szülők felelősségéről 'is. Talán nem is vetnénk ilyen erőteljesen ezt a gondolatot fel, ha a honti tűz nem azt igazolná, hogy a szülők ha­nyagsága, nemtörődömsége még a tűz után is közömbös. Meglátogattuk Bükli Győző szüleit. Beszélgetésünkkor ugyan azt Ígérték, hogy a jövőben vigyáznak a gyer­mek játékára, a félelmetes vörös-kakas előidézőjét, a gyufát mégis az ágyon ta­láltuk. Ott, ahol a sajnálatos esemény megtörténte után is a gyermek nagyon köny- nyen hozzáférhet. Márpedig a gyermek minden tettéért, cselekedetért elsősorban fe­lelős a szülő! A természeti csapásokat való igaz, nehéz elkerülni. De alapos nevelő munka után csökkenteni lehet a gondatlanságból, a gyermeki játékból keletkező tűzesete­ket. De ha mégis . . . Ebből falkad az a felelős­ség, amely feltétlen a taná­csokat terheli. Szükséges, hogy a tanácsok megfelelő­en kiképzett önkéntes tűzol­tókat szervezzenek. Kell, hogy jól felszerelt, üzemké­pes, s könnyen hozzáférhető tűzoltó szertárral is rendel­kezzenek községi tanácsaink. És ebben az esetben van mit tanulni a honti tűzből is. Az igaz, hogy a 'község­nek van tűzoltó gárdája, szertára. De hogy az milyen, arról már szólni kell Ugyanis megtudtuk, hogy hosszú hónapok óta nem tartották gyakorlatot. Ez sú­lyos hiányosság. Megnéztük a tűzoltó szertárat. Nehezen tudtunk bejutni, mert a szer­tár kulcsát még a tanácson sem tudták, hogy hol talál­ható. A FECSKENDŐ ROSSZÜL SZÍV, stb. sitb. Gyakorlat helyett szivattyúzáshoz használj ák a fecskendőt. Ezek után sajnos érthető az, ha a falu önkéntes tűz­oltói késve érkeznek a szín­helyre. Feltétlen ragaszkodni kell az előíráshoz. A tűzoltó szertár kulcsát nem egyes emberek zsebében, hanem azt könnyen elérhető (a szer­tár ajtaján elhelyezett, üveggel fedett kis dobozban) kell tartani. Gondoskodni kell a fecskendők üzemké­pességéről is, mert ha ki­csinynek is látszik a ha­nyagság, nagyon nagy kár származhat belőle! Ismételten le kell szögez­ni: a honti tűz nem járt nagy kárral. De nagyobb is lehetett volna. Azt viszont meg kell mondani: ha a2 üzletvezető, a pedagógusok, a tanács megteszi mind azt, amit a rendelet előír, Lakd János szalmája még ma is a helyén állna. S ha valahol akár üzletvezetők, akár pe­dagógusok, vagy akár a ta­nács eddig elhanyagolta vol­na munkáját, időben szó­lunk pótolják a hiányossá­got, hiszen a község, az egész népgazdaság érdeke megkívánja azt. — So —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom