Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)
1958-06-11 / 45. szám
1958. június 11. nógrádi népújság 3 A honvédelmi tömegmunka fontos feladat — Ülést tartott az MHS elnöksége — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nógrád megyei Intézőbizottsága Salgótarjánban a megyei tanács nagytermében kibővített elnökségi ülést tartott. Beszámolót Szalai Gáspár elvtárs, az MHS megyei intéző bizottságának elnöke mondott. Szalai elvtárs beszéde első részében többek között szólt a szocialista tábor országaival való legszorosabb együttműködésről, hangsúlyozva, hogy „...a szocialista tábor országainak testvéri segítsége biztosítja számunkra a nemzeti függetlenséget és népünknek a szocializmus építése útján való haladását.” Ezután arról a munkáról beszólt, melyet az MHS-nek a közeljövőben végre kell hajtani. Hangsúlyozta: a Magyar Honvédelmi Sportszövetség munkájában érvényre kell juttatni mindazokat a hasznos tapasztalatokat, melyeket a honvédelmi tömegmunkával foglalkozó szervezetek — a Magyar Szabadságharcos Szövetség, a Magyar Repülő Szövetség és a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség — tízéves működésük alatt szereztek. A feladatokról szólva Szalai elvtárs, a honvédelmi tömegmunka fejlesztését és népszerűsítését, a katonai elő- és utóképzésit, valamint a technikai sportágak irányítását és ellenőrzését szabta meg a legfontosabbnak. Ezután egyes szakkörök munkájáról beszélt. Külön foglalkozott a lövész kiképzéssel, a tehergépkocsi vezető szakkörök oktatási színvonalának emelésével, a vízi-, műszaki kiképzéssel, és a lakosságnak az önvédelmi légoltalomra va'ló felkészülésével. A repülő sportról szólva hangsúlyozta, hogy ebben a sportágban elsősorban azokat a fiatalokat kell foglalkoztatni, akik az MHS valameiy kiképzési ágában alapfokú kiképzésben már részt vettek, szilárd hívei népi demokratikus államunknak, tagjai a KISZ- nek, a repüléshez szükséges általános műveltséggel rendelkeznek és egészségileg erre alkalmasak. Pelhívta a repülő sportágak vezetőinek figyelmét, hogy tovább kell fejleszteni a repülés- és ejtőernyős tudományos munkát, tovább kell fokozni a repülés versenysport terén elért eredményeket, s az úttörő ifjúság bevonásával szélesíteni kell a sportolok modelező munkáját. A dolgozók széles tömegeinek foglalkoztatásáról szólva hangsúlyozta: a szervezetek rendezzenek kerékpár terepversenyeket, akadálypályaversenyeket, síversenyeket. Hozzanak létre természetjáró csoportokat, önálló lovas- szakosztályokat, s rendezzenek helyi lovas-versenyeket. Külön pontként szólott Szalai elvtárs a tartalékos tisztek szervezeti összefogásáról, a katonai ismereteik fenntartása és növelése érdekében, hiszen feladatuk: „...hogy a szövetség tagsága politikai, kiképzési és sport- munkájának eredményével erősítse a legyőzhetetlen 900 milliós béketábort. Szalai elvtárs referátuma után a megyei intéző bizottság egy éves munkatervét terjesztette az elnökség elé, mely felett vitát indítottak. A takarékosság legyen minden dolgosóssíviigye* ÍRTA: JAKAB SÁNDOR, AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA IV, lavul a mátranováki szén minősége Igen sok reklamáció hangzott el az utóbbi időben a mátranováki diószén minőségére. Az üzem vezetői a párt és szakszervezet vezetőivel karöltve felkeresték a bányák munkahelyeit, ahol ismertették a dolgozókkal a reklamációkat. A felvilágosító munka használt. Mint értesültünk róla, az elmúlt napokban 100 kalóriával növekedett a diószén fűtőértóke. EMRÉG JELENT meg a kormány takarékossági felhívása. Mivel a felhívás a munkások és más dolgozó rétegek óhajával találkozott, Nógrád megyében is nagy helyesléssel fogadták. A becsületes emberek azt mondták: ideje már fellépni a szorgos munka vámszedői ellen. A felhívásból a dolgozók látták, hogy a párt és a kormány nemcsak a termelést szorgalmazza, hanem a munkásokkal közösen gondoskodik annak megvédéséről is. Bár a határozatot a dolgozók helyeslik. mégis úgy véljük: végrehajtása hosszú és nem is könnyű harc lesz. Tapasztaljuk ph, hogy a társadalmi tulajdon védelmét egyes gazdasági vezetők kimondottan adminisztratív feladatnak tekintik. Azt gondolják: elég, ha ők elmondják, milyen esetek fordulnak elő az üzemben — a többi a rendőrség dolga. Ilyen felfogással a társadalmi tulajdont nem lehet megvédeni. Ezek alapján és egyéb körülmények figyelembe vételével arra a megállapításra jutottunk: ha eredményeket akarunk elérni, meg kell teremteni a siker zálogát, a kommunisták példamutatását. Ez biztosítja a pártonkívüliek támogatását, s megteremti a tömegbázist célkitűzéseink eléréséhez. A kommunisták Déldamutatásával olyan közhangulat megteremtésére törekszünk, amelyben elítélik a lopási a népvagyon herdálóit. P M ÁRTSZERVEZETEINK a népvagyon védelmére sok jó kezdeményezést tettek. A múlt év végétől kezdve már olyan munkát végeztek, amelynek eredményei 1958 első negyedévében forintokban is kifejezésre jutottak. A salgótar- iáni járási pártbizottság hét helyen,.mintegy nyofcszáz aktivista előtt ismertette és megvitatta a munkafegyelem megjavításával és a társadalmi tulajdon megóvásával kapcsolatos teendőket. A salgótarjáni városi pártbizottság végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta a pártszervezetek feladatát a társadalmi tulajdon védelméért. Több üzemi párt-végrehajtó bizottság és bányász pártszervezet vezetőségi' ülésén is megtárgyalták az e munkában rájuk háruló feladatokat. A kormány felhívása után a munka szervezettebb, átfogóbb és konkrétabb lett. Minden jelentősebb üzemben a gazdasági és mozgalmi szervek vezetőiből, a jól dolgozó fizikai munkásokból, műszakiakból bizottságokat alakítottak, tüzetesen felmérték a helyzetet és megi elölték a tennivalókat. A Salgótarjáni Acélárugyár az anyaghányad csökkentését, a bányászat a fával, a bányagép-alkatrészekkel, valamint az egyéb szerszámokkal. fogyóanyagokkal való takarékosságot jelölte meg fő fe1adatként. Az állami ! gazdaságok 6 millió forintos megtakarítást tűztek ki célul. Minden jelentős üzem elkészítette a takarékossággal kapcsolatos konkrét intézkedési tervét. E tervek alapján pártszervezeteink munkához kezdtek. A termelés pártel- Üenőrzését e területre is kiterjesztették. A bányaüzemi •pártszervezetek, a Salgótarjáni Acélárugyár pártszervezetei taggyűlésén is megvitatták a kommunisták feladatait a takarékosság megvaló- ; sításáért. • ^4 TAGGYŰLÉSEKET vezetőségi ülések, pártcsoport- [ értekezletek előzték meg, s ; mindenütt sikeresek voltak. ;Sok javaslat hangzott el és ; jó határozatok születtek. ; Mizserfán az indokolatlan [szerszámfelhasználás csök- [kentése érdekében a párt-és [szakszervezet javaslatára bejvezették a szerszámok számo- ’ zását. Minden csapat szerszáinkább fontos, mert a törvény kötelezően írja elő, hogy a hibákat, fogyatékosságokat az állami és a gazdasági élet minden területén az állampolgárok feltárják és javaslatot tegyenek ezek kijavítására. De viszont, ha a bejelentés meghatározott szerv, vagy személyre szól és valótlan tényeket tartalmaz, a bejelentés csupán rágalmazás, akkor is fel kell fedni a bejelentő személyét, ha az a bejelentésben az elien tiltakozna. Erre is van példa: A megyei mezőgazdasági osztály azért nem fedte fel az egyik rágalmazó bejelentőt, mert akkor „elriasztják” a dolgozókat a bejelentések megtételétől. Véleményem szerint inkább igaz az, hogy a rágalmazott tsz elnök lemond funkciójáról, mint azt tűrje, hogy az alaptalan és felelőségre nem vont rágalmazó bejelentései kapcsán zaklató vizsgálatoknak legyen kitéve. A karancslkeszi községi VB. elnöke ellen szintén tettek bejelentést, melyet a megyei VB megvizsgált és alaptalannak talált. A községi VB elnökének felfedték a bejelentő személyét és indokoltnak tartották, hogy a bíróság előtt tegyen feljelentést a bejelentő ellen rágalmazás címén. Ki lehetett a bejelentő vajon? Varga Lajos nevű egyén, akinek Salgótarjánban textil áruháza volt és annak állami kezelésbe vétele után az eldugott, dolgozóktól elvont, de leleplezett és elkobzott áruimába beleütötték a csapat számát. Azóta többször ellenőrizték, hogy megvannak-e a szerszámok. Ahol nem a csapat számával ellátott szerszámot használtak, ott megfizettették a hiányzó szerszám árát, ahol többlet mutatkozott, beadták a raktárba. Azóta jóval kevesebb szerszám fogy. Nagybátonyban például most már csak az elhasznált szerszám ellenében adnak újat. Mátranovákon a hét egy napján megtakarított anyagból dolgoznak. Több pártszervezetben a párttagok párt- megbizatásként őrzik a társadalmi tulajdont. A taggyűléseken a jó javaslatok mellett elítélték a lopást, a fuserálást, a szerszámpazarlást és az egyéb anyag- pocsékolást. Sok helyen úgy döntöttek, hogy az üzem vezetőségével közösen rendszabályokat foganatosítanak a társadalmi tulajdon védelmére. A taggyűlések határozatait röpgyűJéseken ismertették a dolgozókkal. A HATÁROZATOK helyes1 ésre találtak a pártonkívüliek között is. Politikai fel- világosító munkával elértük, hogy a társadalmi tulajdon védelme ma már nemcsak a vezetők és a párttagok ügye, hanem egyre több öntudatos, becsületes pártonkívüli dolgozóé is. Ezt bizonyítja, hogy a népi ellenőrzés felállításáról szóló törvény megjelenésekor önként jelentkeztek ellenőri munkára a párton kívüli fizikai munkások és értelmiségiek. Ma már nemcsak a kommunisták, de pártonkívüliek is jelentik a lopást, s fellépnek a tolvajok e’len. A pártszervezetek ötletes és változatos módszerekkel harcolnak a társadalmi tulajdon védelméért. Salgóbányán például hosszú ideie szervezetten lopták a műhelyből a különböző anyagokat. Az ott dolgozó kommunisták az üzem vezetőségének segítségével elfogták a totoajokat, akik több mint 20 000 forint értékű anyagot vittek el. A lopott anyagokat Salgótarján forgalmas helyén kirakatba helyezték. Balassagyarmaton egy más esetben ugyanezt csinálták. Nagybátonyban. a Salgótarján! Acélárugyárban, Kazáron fényképeket készítettek az ellopott anyagokról, valamint az üzemi szarkákról és azt tették ki feltűnő helyekre. Az eredmények láttán a műszaki és gazdasági vezetők — éVe fegyelmi jogkörükkel —, ma már bátran fellépnek az e téren mutatkozó hibák ellen és kártérítést elbocsátást alkalmaznak, szükség esetén pedig a bíróságra teszik át az ügyet. £ ^AJNOS AZONBAN még előfordul olyan eset is — mint például a Szolgáltató Vállalat kisterenyei üzeménél — hogy az egyik esztergályos munkaidő alatt az üzem anyagából órásnál használatos eszterga- padot csináltatott az ott dolgozó kommunisták szemelát- tára. Ehhez hasonló jelenségek másutt is tapasztalhatók. Ezért a pártszervezeteknek bíztatni, nevelni kell a becsületes dolgozókat arra, hogy bátran lépjenek fel a társadalmi tulajdon védelmében, mert ez saját érdekük. Munkánkat gátolja az üzemekbe furakodott osztályellenség. Ezek ugyan nyiltan nem lépnek fel, de suttogó propagandával és más eszközökkel hatnak a nem eléggé öntudatos dolgozókra, a nem állandó munkásokra. Vannak emberek, akik a kisebb értékű lopást bocsánatos bűnnek, a fuserálást természetesnek tartják. Ha a szarkákat, fuse- rálókat megszólítják, a közösség előtt leleplezik, azzal vágnak vissza: „ne rajtam takarékoskodjatok, hanem ott, ahol ezrek mennek el.“ És ez egyeseknek még tetszik. Az ilyen állásfoglalásokat vissza kell utasítanunk. A becsületes munkások nem engedhetik meg, hogy az országot 200 forintos tételekben kirabolják. Bár — mint említettük — a műszaki és gazdasági vezetők ma már bátran fellépnek a hibák ellen, az igazsághoz tartozik, hogy vannak még közöttünk olyanok is, akik nem lépnek fel erélyesen a népvagyon herdálói ellen. Azt hiszik, hogy akkor maradnak népszerűek, ha szemet hánynak a pazarlás, a lopás, a csalás felett. Pedig éppen az ellenkezője az igaz. A jó munkások a rendet, a fegyelmet szeretik, s a lazaságot, a rendetlenséget elítélik. Ezért szeretik a fegyelmet tartó műszakiakat. 4 ^ TÁRSADALMI tulajdon védelméhez, valamint a takarékossághoz nagy segítséget adott az áprilisban kifizetett nyereségrészesedés. Üzemi párt- és szakszervezeti szerveink politikai munkátokban ezt jól felhasználták. Számitásokat készítettek: mi szükséges ahhoz, hogy 1958- ban az 1957. évinél nagyobb legyen a nyereségrészesedés. Javaslatokat készítettek, amelyek megvalósításáért megkezdődött a munka. Az eddigi tapasztalatok azt is mutatják, hogy lehetséges az eredmények fokozása. Ezt kell elérnünk a helyes kezdeményezések terjesztésével, a műszakiak felelősségérzetének növelésével. Pártszervezeteinknek bátrabban kell támaszkodniuk a lelkiismeretes dolgozó műszakiakra, többször kell tanácskozni velük, véleményt, javaslatot kérni tőlük és ugyanakkor megkövetelni, hogy személyes munkájukkal ők is mutassanak példát, szervezzék a becsületes dolgozók harcát e hibák ellen. A társadalmi tulajdon védelme érdekében kialakítandó közhangulat megteremtésében fontos szerepe van a sajtónak és a tömegszervezeteknek. Ezeket eddigi munkánk során igyekeztünk felhasználni és nem is eredménytelenül. A legfontosabb, hogy a sajtó és a tömegszervezetek összehangoltan dolgozzanak a párt- szervezetekkel. A Nógrádi Népújság — különösen az elmúlt év utolsó negyedében — jó munkát végzett. Szinte minden számában különböző helyekről, műfajilag is más-más formában foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével. Hírt adott a takarékossági tervekről, kezdeményezésekről, tudósítást társadalmi bírósági ülésekről, nyilatkoztak a munkások és vezetők, levelezők is írtak a problémáról és így átfogó képet adhattak. Cikkei nagy visszhangot keltettek és szervezték a társadalmi tulajdon védelmét. Nagyon értékes támogatást adtak eddigi munkánkhoz a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai és a KISZ-en kívüli fiatalok. A nagybáto- nyi Kossuth-lejtősi fiatalok például pártmegbizatásként vesznek részt a takarékossági mozgalomban és anyagmentő brigádot alakítottak. A brigád vasárnaponként összeszedi a bányában maradt alkatrészeket és egyéb olyan anyagokat, amelyeket hanyagságból már pusztulásra ítéltek. Munkájuk az első hónapban mintegy 80 000 forintot eredményezett. Felhívásunk nyomán mozgalmunk a medencében elterjedt és szép eredményei vannak. C W YÁRAINK FIATALJAI — különösen a tűzhelygyár! fiatalok — rendszeres gyártakarítást végeznek. A szakszervezetek még ez év elején újból megszervezték a társadalmi bíróságokat. Volt rá eset, hogy egy fiatal munkást népes hallgatóság előtt vontak felelősségre. Ez számára olyan megszégyenítő volt, hogy a tárgy- lás után kijelentette: inkább csukták volna be hat hónapra. A lényeg azonban az, hogy azóta magatartásán változtatott. Elősegíti a társadalmi bíróságok jó munkáját az a rövid tanfolyam, amelyet a bányász szakszervezet szervezett a társadalmi bíróságok és az üzemi tanácsok elnökei részére. Bár a szakszervezetek tettek eredményes lépéseket a társadalmi tulajdon védelméért, még nem használnak ki minden lehetőséget. A jövőben jobban kell népszerűsíteniük a takarékosságban jó eredményt elérőket, s a munkaversenyt is részben e cél szolgálatába kell állítani. Az üzemi tanácsok is nagy segítséget adhatnak, ha munkájukat e területre kiterjesztik. A Hazafias Népfront ügyészeket, ügyvédeket kért fel, hogy tartsanak eladásokat a társadalmi tulajdon védelmé- méről. A kérésnek szívesen tettek eleget, közülük többen az előadások megszervezésében is részt vettek. Voltak helyek, ahol 400—600 ember hallgatta meg az előadást. Kifogásoljuk azonban a minisztériumok munkáiét, mert részükről még semilyen intézkedést nem tapasztaltunk. Lehetőségeink vannak. Csak egy példát említsünk. Meg kellene vizsgálni az építészetnél a megengedett kálók nagyságát, mert szerintünk nem nagyon ösztönöz a takarékosságra. Jelenleg például 100 téglából 3,8 tégla összetörhet — ez megengedett. A SAJTÓ ÉS RÁDIÓ propagandáiéban sem kap még elég helyet a gazdaságos termelés. A szénbányászatnál is inkább a terv mennyiségi teljesítését propagálják. a gazdaságos termelés helvett, holott köztudomású, milyen jelentős készleteink vannak. A társadalmi tulajdon védelméért, a takarékosságért folytatott harcnak még csak kezdetén vagyunk, mégis mutatkoznak már eredmények az önköltségben, a gazdaságos termelésben. A továbbiakban fokoznunk kell a harcot a takarékossági mozgalom fő cél- • kitűzéseinek megvalósításáért: a népgazdaság gyorsabb fejlesztéséért. az életszínvonal stabilizálásáért. (* Megjelent a Pártélet júniusi számában. A nemzetközi eseményekkel, a politikai élettel ismerkednek az acélgyári asszonyok Űjszerű kezdeményezés alapján dolgozik a Nőtanács az acélárugyárban. A Nőtanács vezetői munkakezdés előtt politikai tárgyú felolvasásokat tartanak az asszonyok részére a műhelyekben. Ezeken a felolvasásokon politikai kérdésekkel és a nemzetközi élet napi eseményeivel ismerkednek meg az asszonyok. A felolvasásuk jelentőségét az is fokozza, hogy rendszeresen résztvesznek rajta a férfi dolgozók is. Az acélárugyári Nőtanács követésreméltó példáját más munkahelyek nőtanácsai is magukévá tehetnék. JUBILÁNS ruházati KIÁLLÍTÁS Ruházati Kiállítás lesz a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat 10 éve.s jubileuma alkalmából a Pásztói Földművesszövetkezet kis- áruházában június hó 13-tól 20-ig. A kiállításon a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat is résztvesz « 4 ból egy nagy kiállítást csi-1 , náltak. Az államigazgatási eljárás] szabályairól szóló törvény-] ről egyelőre csak ennyit.] Mert inkább az érdeklődést] kívántam ezzel a pár sorral ] felkelteni, hogy a ] teljes megismerését kér- ] jék, illetve követeljék a ] helyi államigazgatási ] szervektől. Amennyiben ; a helyi szerveknek erre ] idejük és erejük nem ] volna, készségesen adunk ] segítséget, ha azt igény- ] lik. ] Tudomásul kell venni, hogy] ■ a mi jogszabályaink nem a] • dolgozók érdekei ellen let-] : tek alkotva, hanem a szoci-] : alizmus építése, a közös ügyi . érdékében. Helyes lesz, ha a helyi < : szervek ismertetik a lakos-; ■ sággal — ha már beszéltek; I is róla — a 7: 1958 törvény-« , erejű rendeletét is, mely a< • községfejlesztésről szól és an-; i naik alapjait tartalmazza.; I Lássák a dolgozók, hogy ve-; . lük nemcsak a százalékos; hozzájárulást fizettetik be, ha-; nem a jogszabály a lakosság; • érdekeit is messzemenően fi-! • gyelembe veszi, támogatja. ! i Az itt felsorolt jogszabá-« • lyokat tartom pillanatnyi-« : lag, — ha nem is újak —; ■ fontosnak, hogy a lakosság] i megismerje helyi szervein-] ■ ken -keresztül. Ezeken kívül,; ■ mindig a megfelelő időszak-] i nak magatartását szabályozó]- rendeletek ismertetésével ki-]- kerülhető, hogy a község la-< i kosságának a bírósággal, ta-< ■ náccsal, rendőrséggel, tűzol- < ■ tósággal, pénzügyőrséggel; : gyűljön meg a baja. ; Báli András'
